Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

3 Vasárnap, 1958. augusztus 17. A tudományegyetemi felvételek tapasztalataiból 210 új hallgató » Kevesen érdeklődnek a nevelői pályn iránt «( Sok dolgozó tanul levelező tagozaton számban Az ország valamennyi ok- készültségnek pályázták meg látási intézményében szer- a nevelői képesítést, hanem vezett előkészületek folynak a gyengébb előmenetelűek. a . tanulmányi év megkezdésére, hogy a rendeletben előírt napon mindenütt zavartalanul megkezdődjék az oktató és nevelő munka. Uj iskolák, új tantermek épültek a nyári szezonban, megerősödtek a tantestületek és az. oktatói karok, s a diákok hamarosan kipihenten térnek vissza iskolájuk székhelyére. Minden iskolatípusban jelentkeznek szeptemberben új arcok is: az óvodások közül sokan iskolaköteles sorba nőttek; mások a középiskolával cserélik fel az általános iskolát, az érettegyre nagyobb dolgozzanak. Az új tanévben együtteA felvételi bizottságok sen 210 új hallgató kezdi megpróbálták ennek magya- meg tanulmányait a Szerázatájt adni, de minden gedi Tudományegyetemen, más ok mellett a jelenlegi E magas számban 72, illetve nevelői fizetések állnak el- 44 fiatal munkás, illetve paső helyen — illetve ezek raszt származású, arányuk aránytalansága más diplo- tehát valamivel magasabb mákkal szemben. A fiata- mint 50 százalék. Többre lok pedig csak a jelenlegi volna szükség, de jelen esethelyzetet tekintik és nem ben kárpótol az a körülveszik figyelembe, hogy a mény, hogy a levelevő halipárt és a kormány határo- gatók meghatározó többsézott törekvése a petjagógu sok fokozott anyagi megbecsülése, mint azt legújabban a művelődési politikáról kiadott irányelvekben is olségizett fiatalok ' jelentős ^atni. Pedig csoportja pedig az egyetemeken és főiskolákon folytatja tanulmányait. A Szegedi Tudományegyetemre például többszáz pályázó nyjtotta be felvételi kérelmét. S közülük kellett kiválasztani azt a 200—220 hallgatót, aki minden szempontból alkalmas a különböző jogi vagy nevelői pályákra. Ez a munka természetesen sok tapasztalatot nyújtott és sok nehézséggel járt. Igen fontos és szinte általános tapasztalás volt valamennyi vizsgabizottság részéről. hogy az érettségi bizonyítványok nem takarták a jelentkezők tényleges tudását. Különösen a kitűnő és jeles bizonyítványok mögött kellett észrevenni a liberalizmust. A"z is kiderült a felvételek során, hogy az érettségizett diákok hiányos világnézeti nevelésben részesültek; nincs Jiltalános műveltségükhöz,, illő irodalom- és történelemszemléletük; esztétikai látásuk és helyesírásuk. gyenge, s hajlamosak a következtetésekben a sematikus megoldásokra. Nyelvtudásukban az orosz és latin nyelv kivételével nehezen pótolható hiányosságok vannak. Ugyanakkor viszont mind a jogi, mind a nevelői pályára jelentkezett fiatalok őszinte hiva tástudatról és általában alapos tárgyi tudásról adtak tanúbizonyságot: A Tudományegyetem új tanévére a szükségleteknek megfélelően töb mint kétszáz nappali tagozatos hallgató nyert felvételt, közöttük számos olyan, aki a megelőző években érettségi' zett, s ennek megfelelően egy-két esztendeig üzemekben vagy intézményekben dolgozott. Nagy érdeklődés mutatkozott a jogi pálya iránt. Ide 125-en jelentkeztek, de [felvételt az első évfolyamra csak 57-en nyertek. Kevéssel haladta meg az itteni érdeklődést a bölcsészeti karra jelentkezők száma. A 127 pályázóból 84 fiatal bizonyult alkalmasnak, és sajnos a munkás kategóriákból származó fiatalok' érdeklődése a tanári pálya- iránt meglehetősen enyhe/ alig képezik az új tanárjelöltök 50 százalékát. Hasonló tapasztalatra tettek szert a Természettudományi Karon is, s itt méginkább megmutatkozott a dolgozó osztályok gyermekéinek közömbössége a nevelői pálya iránt. A felvételi vizsgák első aktusában együttesen sem jelentkeztek annyian más kategóriákkal, mint a jelentkezési keretszám volt. Öt szakra csupán . 130-an kérték felvételüket, s közöttük 20 munkás és 25 para&ztszármazású fiatal Mivel a jelentkezés nem volt kielégítő. pótfelvételt írtak ki, de az újabban pályázó 300 fiatal között is kevés a munkás, illetve dolgozó paraszt származású. S van az ő érdekeltségüknek még egy hátulütője: közülük sem a legjobb fela nevelési pályán különösen fontos volna, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság sorsával közvetlen kapcsolatban álge javít az arányon, amenynyiben a jogi egyetem 177 levelezője közül közel 120 ezekbe a származási kategóriákba tartozik. A TTK jelenleg 17 új levelezőt tart számon, a bölcsészeti karon pedig szeptember 10— 15 között lesz számukra felKétévi börtön * és monsieur Coty lelkiismerete A

párizsi műszaki egyetem építészeti karán szerény, kedves, jóravaló fiatalemberként ismerték Serge Megnient, a kar hallgatóját. Nagy tervei voltak: építeni akart házakat, utakat, iskolákat, gyárakat. S a szerény építészhallgató egy szomorú reggelén katonai behívót kapott. Szinte gúnyosan kuncogtak szemébe a behívó-levél szavai: "Építeni akartál? Most pusztítanod kell!elnökéhez, monsieur Cotyhoz. Nem, nem vagyunk gyávák — írták a levélben a fiatal francia patrióták. — Készek vagyunk életünket is feláldozni Franciaországért — de csak Franciaországért. Franciák vagyunk és ezért mindenekelőtt áll előttünk az, hogy megvédelmezzük Franciaország érdekeit, amelynek jövőnket és személyes boldogulásunkat is biztosítania kell. FranciaorSerge Megnien nem akart szág érdekei pedig azt dikpusztítani. Egyik alapító tagja és főtitkára volt az egyetemen alakult Kommunista Hallgatók Szövetségének, s mint Uyen, nem ismert ingadozást és megalkuvást, Kétszer mondott "nem«-et az "átkos háborúnak*. Először még akkor, amikor megkapta az Algériába vezénylő parancsot. télják, hogy Algírban mielőbb elhangozzék a "Tüzet szüntess!« parancsszó. S

úlyosan megbüntették a levél szerzőit. Serge Megnien maga is börtönbe került, ahol negyven napot töltött. Aztán kiszabadult és másik katonai alakulathoz osztották be. De Serge ott is megtagadta, tudniok kell, hogy mi itt az ő nevükben az egész népei* len .harcolunk... M

int fiatal kommunista és francia állítom, hogy az algériai háború teljes egészében ellene mond legalapvetőbb nemzeti érdekeinknek. Olyan népek, amelyek szívesen lennének barátaink és szövetségeseink, most átkoznak bennünket... Soha nem tagadom meg kötelességem teljesítését, amelyet francia hazám érdeke tőlem megkövetel, de elviselhetetlen számomra az a kényszer, hogy hazám érdekeivel szöges ellentétben álló tetteket hajtsak végre. Egyik tábornokunk nemrég azt írta, hogy a katona kifejezheti egyet nem értését az olyan paranccsal, amelyet a nemzet magasabb érdekeivel szembenállónak tart. KöSzázhetvenhat katonatársá- ^^^Í^JS élességem teljes tudatában, ló fiatat, képzett emberek vétel. val együtt levelet intézett Franciaország köztársasági előtt látta a gyarmatosítók minden aljas tettét: felégetett falvakat, síró asszonyokat, békés polgárok kihűlt tetemeit, akiket bírói ítélet és mindenféle jogalap mellőzésével végeztek ki. Nem e tábornok tekintélyére is hivatkozva küldöm el önnek ezt a levelet, amelyet egy francia katona hazafiúi érzései diktáltak...* Amikor a levél szövege . nyilvánosságra jutott, aa nezhette szótlanul, s ismét egész haladó francia közélet levelet irt a koztarsaság el- Serge Megnien mellé sora* Mint már korábban hírt adtunk róla, augusztus 19-én alkotmánykiállítás nyílt a Madách utcai iskola földszinti tantermeiben. A Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgozói lelkes, gondos munkával készítették el ezt az érdekes, sokoldalú kiállítást, amelynek egyik részletét ábrázolja képünk. Érdemes megnézni: minden nap reggel 8-tól este 6-ig nyitva. 0 gazdaságvezetés és a pártszervezet jő kapcsolata gyümölcsözően hat a Vágóhíd dolgozói között Másfél hónapja egyesült a Szegedi Szalámigyár, a Vágóhíd és a Hűtőipari Vállalat — egy üzemmé. Számos előnye van az egyesülésnek: kisebb lett az adminisztrációs apparátus, a húsfeldolgozást olcsóbbá tudják tenni és így tovább. A gyár nagyobb lehetőségeinek kihasználását, a dolgozók elégedettségét, ambícióját a munkához jelentősen elősegíti: a gazdaságvezetés és a pártszervezet egyre jobb, eredményesebb kapcsolata. Ezzel kapcsolatosan a váján a vállalat.visszavette az "Kiváló dolgozó* kitünteasszonyokat. Egyébként gya- tést, plusz kétheti fizetést, korlattá vált az üzemben, A vállalat vezetősége és a hogy mind az esetleges el- pártszervezet által kijelölt bocsátások, mind pedig a személyek neveit javaslatszükséges munkásíelvételek ként a munkáskolléktíva elé • nA"i>in.uA-iai terjesztették, és a dolgozók a panszervezei maguk döntötték el: ki értudomásával, demli meg legjobban a mahozzájárulásával, bekapcso— §as jutalmazást. lásával történnek. A válla- A kommunista vezetők •lat vezetői meghallgatják a összefogása a dolgozók érkommunisták véleményét dekében gyümölcsözően hat egyes személyekről és igaz- a Vágóhídon is. Nemrégiben nőkéhez, a fegyveres erők legfőbb parancsnokának. Az ön lelkiismeretére apellálok, monsieur Coty — írta e levélben. — Kéthónapos Algériában való tartózkodásom meggyőzött arról, hogy mindaz, amit előző levelemben leírtam, egyre több és több tényleges és tartalékozott fel. Csak a címzett nem. A párizsi építészhall-; gatót, a fiatal francia katonát bíróság elé állították; Hiába adták ki a legjobb hazafiak a jelszót: »Engedjé-i tek szabadon Serge MegJ nient!«, hiába követelték at francia alkotmány cikkelyeire hivatkozva sértetlen-1 — ,.„,.., vciic uivauvozva serieuenkes katona meggyőződésévé ségét) a bíróság összeült ta* vahk... nácskozásra. Nem tudok szégyenkezés A bretagnei partoktól nelkul arra a gyászos sze- strassbourgig, Rouinben és repre gondolm, amelyet ha- a Saint Etienneben a bíró* zó"?.,Aes .annak ,hadserege ltt sági tárgyalással párhuza-J betolt, es amelyet nem is mosan másfajta tanácskozaolyan regen egy masfajta £okra került sor_ Politikaí uniformisba öltözött hadse- meggyőződésre való tekintei reg toltott be A megszállás, nélkül százak és ezrek gyűl-i az üldöztetések es beborton- tek össze, hogy a francia néo, zesek, a földalatti mozgalom ^ igazi Franciaország nevla emlékei még túlságosan élőek ahhoz, hogy ellenvetés nélkül elmehessek a mai események mellett... Semmiféle beszéd nem fedheti el ennek a háborúnak szükségtelenségét és esz ben meghozzák Serge szá* mára a felmentő ítéletet. D

e az algíri katonai b{J róság másképp határozott. Kétesztendel börtönre ítélték Serge MegJ telenségét, amelyben száz nien fiatal francia katonát; meggyilkolt algériai helyébe újabb ezer lép; annak a háborúnak az esztelenségét, amelyben "véglegesen megsemmisítettnek* csupán a lakóházak és erdők, a napalm-bombák által felgyújtott családi otthonok számíthatók. Ahelyett, hogy újabb kapcsolatot keresnénk az algémert nem volt hajlandd fegyvert fogni a szabadsáv gáért küzdő algériai nép el* len. A per lefolyásáról sem* mi nem jutott nyilvánossági ra, a hatóságok nem engedélyezték Serge Megnien ajv jának algériai utazását serm* A vésztörvényszék titkolódzása sok mindent eláruLs De nem is ez az érdekes, hjJ riai néppel, ittlétünkkel csak szen hasonló vésztörvénysaéságos döntéseket hoznak. Vannak olyan dolgozók az üzemben, akik az ellenforgóhídi üzémrészleg párt- radalom alatt hangoskodszervezetének tagjai számos tak, de bűnt nem követtek példát sorakoztattak fel. An- el: soha nem hozzák fel nénak ellenére, hogy a köz- kik, ha munkájukkal megpont a Szalámigyárban, a ti- becsülik magukat. Egyenszaparton van és ök Alsó- lően védik a dolgozók jogos városon dolgoznak, minden érdekeit. Az a meggyőzővezetőségi ülésre eljön a gyár igazgatója, Pintér László elvtárs. Sőt, párttaggyúlésre is. Mindent megtárgyal a vágóhídi, a hűtőházi kommunistákkal. Hétfőnként a dés alakult ki az elvtársak között: "A dolgozók a mi intézkedéseinken mérik le és bírálják el vezetésünket*. Előfordult, hogy a hűtőipari részlegnél egyik munkásnak rosszul számfejtették fizetését. A pártszervevállalat központjában a rész- zet utánajárt a dolgozó palegvezetőkkel gazdasági meg- naszának és kifizették elbeszéléseket "tartanak — • a maradt járandóságát. Eddig pártszervezet képviselői is a vágóhídi kapuban bizony mindig jelen vannak e ta- sokáig várakoztak a dolgonácskozásokon és így telje- zók, amíg a nékik járó teraz egyik. hűtőberendezés építésénél nem volt megfelelő a szigetelés, s ha úgy hagyják, később nagy károk keletkezhettek volna. Viszont a szükséges kőművesmunkát nem tudták azonnal megcsináltatni. Tóth Sándor elvtárs, a pártvezetőség egyik tagja beszélt a hűtőberendezésnél dolgozó két munkással, akik szívesen vállalták a nem szakmájukba vágó feladat elvégzését: estére mar elkészültek a cementszigeteléssel! A Vágóhídon is gyűjtöttek a szegedi munkásőr-zászlóalj zenekara hangszereinek javára: közel két és félezer forintot. Több pártonkívüli dolgozó is szívesen adott különböző összeget. Török Antalhoz nem vitték oda a sen megismerik a vállalat mészetbeni juttatásokat meg- gyújtőívet az elvtársak, gont-a;,m— <•„!„—o v. - " - • dolván nehezebb családi kömunkájában felmerülő prob- kapták. Az igazgató elvtárs lémákat. a pártvezetőséggel megbeSzámos apró, a dolgozók szélte: egy karton kilyuérdekében, megelégedésére kasztásával gyorsan igazolhozott határozatok a gazda- hatják a csomag átvételét. sági és pártvezetők helyes intézkedéseit igazolják. Például korábban három munkásasszonyt a gyümölcskonzerváló részlegből a munkaA munkások között ez azonnali intézkedés is tetszést váltott ki. Megelégedést keltett a julülményeire. Török viszont megsértődött: "Én mért nem vagyok olyan ember, mint a többi?!* — mondotta és ő is hozzájárult a hangszerek beszerzéséhez. A felsoroltak a párt- és a gazdaságvezetés jó kapcsolatát, a kommunisták emberekről való helyes gondoskovezető önkényesen elküldött, talmak kiosztásának újrendA pártvezetőség megvizsgál- szere. Az alkotmány-ünnep dasanak gvakorlati megnyílta a dolgot és javaslata alap- alkalmával 14-en kapta* vanulásait tükrözik. félelmet, gyűlöletet és elkeseredést szülünk. ... Szeretném, elnök úr, ha ön is tudomást szerezne arról, amit mi látunk: a mi algériai missziónk valamiféle sajátos "halálthozó* küldetéssé vált. Szeretném, ha ön, hozzám hasonlóan, meghallgatná olyan emberek elbeszéléseit, akik hosszú hónapok óta Algériában tartózkodnak. A franciáknak kek ennél kegyetlenebb é9 igazságtalanabb ítéletek eaí reit hozták már. Az is biztos, hogy Serge Megniad szava nem volt pusztába kj-> áltó szó, a francia fiatalság legjobbjai jól értik az őhívó szavát... Csak azt szeretnénk tudná, teljesen nyugodt és tiszta-e monsieur Coty lelkiismeí rete?... Gurszky István A Homckkitermelő Vállalat rövidesen üzembehelyezi a vályogkészítő gépet Eljegyzéseket már elfogadnak Hírt adtunk arról, hogy a az építtetők szempontjából szegedd tanács kezdeménye- igen fontos gépet a Szegedi zésére, a családi házak épí- Homok ki termelő Vállalat tésének elősegítésére vályog- tartja maid üzemben. A vátéglákészítő gépet készíte- lyog előállítási árát úgy nek Szegeden. szabják meg, hogy az minél A szállítható gép az épít- kevesebb legyen, a vállalat kezesek színhelyén, a szo- nem számít fél semmi hasz* kottnál sokkal jobb minősé- not a gyártásnál, gú nyerstéglát állít elő, még- A szegedi és Szeged kör* pedig olcsóbban, mint nyéki építtetők, akik a gé* amennyit az építtetők a vá- pet igénybe akarják venni; lyog készítéséért jelenleg fi- máris jelentkezhetnek a Hozetnek. mokkitenmelő Vállalatnál . A Szegedi Fémipari Válla- (Dózsa György u. 7) szemé* lat a gép összeszerelésével lyesen, vagy írásban. A teán nyira előrehaladt, hogy lefonon érdeklődőknek 43—• kedden-szerdán már megin- 48 számon adnak felvüáge*) dúlhat- a próbagyártás. Ezt sítást;