Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

Csütörtök. 1958. Július 10. Leánygondok Rohanás az orvosi karra Ipari érdeklődés FÉLTUCAT cikket jelent­A Délmagyarország nevelési ankétjának tapasztalataiból tettünk meg eddig lapunk­ban különböző pedagógiai és társadalmi kérdésekről, a lap korábban rendezett ne­velési ankétjának tapaszta­latai alapján. Mindegyik esetben létező és fontos prob­lémák kerültek szóba, s máig sem merítettük ki tel­jességgel az ott tevékenyen közreműködő nevelőktől szerzett ismereteket. Mindaz, amit lehetőségeinkhez ké­pest publikálhattunk — a fiatalok szakmák iránti ér­deklődése, illetve tartózko­dása egyes mesterségektől, a mezőgazdaság iránti közöny, n középiskola elvégzésének Vágya és Bok más — csak része, mondhatni töredéke annak, amit e témákban fel­világosításként kaptunk. Ugyanakkor egy sereg más kérdésre — amelyről ott részletesen volt szó — már csak vázlatosan, összefogla­lósszerűen emlékezhetünk meg. NAOY FILBLŐS8É0GIL foglalkoztak a nevelők pél­dául a lányok elhelyezkedési gondjaival és további neve­lésével is. Altalános egyet­értés kísérte azt a gondo­latot, hogy az állami gon­dozott leányokra akkor is kl kellene terjednie a társadal­mi gondoskodás bizonyos fo­kának, miután az önálló ke­resők sorába nőve elhagy­ják ar. intézetet, mert szü­lők nélkül könnyen eltéved­nek az életben. Leggyakrab­ban lakásuzsorások fosztják meg őket szerény keresetük summás részétől, s mivel a szervezett pedagógiai gon­doskodás alól kikerülnek, élettapasztalatok híjén gyak­ran lelkiismeretlen emberek áldozatává válnak. Ezért niáig is időszervi volna a sze­gedi üzemeknek egy olyan kezdeményezése, mely le­ányotthont adna számukra, ahol továbbra is képzett pe­dagógus helyettesíthetné a szülőket — tanácsaival, gon­doskodásával és bizonyos fel­ügyelettel. Társadalmi össze­fogással könnyen és gyorsan megoldható kérdés lenne ez, inkább épület-kérdés, mint egyéb anyagi befektetések dolga. Az ügyet a nyilvános­ság előtt is az illetékes gyá­rak és hivatalok együttes jóindulatába ajánljuk. Mint a középiskolát most végzett ifjúság közötti kór­tünetet emlegették a neve­lők az orvosi pálya felé való rohanást. Sajnos, ez a kór­tünet azzal egészül ki, hogy a fiatalok nagyobb részét nem a hivatástudat hajtja, hanem a különböző vérmes remények — a száguldó Wartburgok, a fetisizált dip­loma és az eltúlzott vagy vélt megkülönböztető társadalmi rang. Ez ellen egyelőre hi­ába minden józan érv, agi­táció. kizárólag a kötött lét­számok hűtik le a hirtelen támadt álambíclót. Nem lenne teljes a kép, ha ezzel szemben nem em­lítenénk meg az ipari tago­zatú gimnáziumi osztályok, vagy a politechnikai képzést nyújtó gimnázium iránti ér­deklődés növekedését is. Sut, továbbmenve, ha nem szor­galmaznánk a nevelőkkel együtt ennek a képzésnek a Jövőbeni kiszélesítését. •OK SZÓ I8ETT a világ­nézeti nevelés ügyéről, de a pedagógusok világnézeti fej­lődésének szükségességéről is. E témákban éppen olyan őszinteséggel nyilatkoztak az ankét résztvevői, mint az if­júságot érintő kérdésekben. Hogy e cikksorozatban erre nem térünk ki, annak az az egyedüli oka, hogy més fó­rumokon folyó vitákról és gyűlésekről beszámolva, kö­rülbelül azonos kérdéseket érintettünk korábban hasáb­jainkon. Ankétunk eredményessé­gét a közölt cikkek száma és terjedelme korántsem fejezi ki, ellenben a publicitás lényegesen hozzájárult ah­hoz, hogy az egész társada­lom magáévá tegye az idő­szerű nevelési gondokat. Azért, hogy ezt számunkra lehetővé tették, az ankéton megjelent pedagógusoknak e cikksorozat befejezésekor mondunk köszönetet. Mflk6z, mozgatható ujjakkal A moszkvai központi mű­végtag tudományos kutató­intézetben most először si­kerűit elkészíteni olyan mű­kezet, amelynek ujjait moz­gatni lehet. A kísérletek során egy ember, akinek hiányzó kezét a mükézzel pótolták, akaratának megfe­lelően ökölbe tudta szoríta­ni a mükezet, illetve újra tudta nyújtani ujjait. A kísérleti példány elké­szülte után az intézet labo­ratóriumában tovább foly­nak a kísérletek a műkéz tökéletesítésére. Jelenlegi formájában ugyanis három tagból ált és elektromos, illetve hidralikus erővel működik. Most a kísérletek arra irányulnak, hogy sűrí­tett levegő segítségével mozgassák a művégtagot. Terveznek olyan mükezet is, amelynek ujjai »érzéke­nyek« lesznek, vagyis tájé­koztatni tudják viselőjüket, milyen tárgyat érintettek meg. űz ország első mezőgazdasági gépgyárában Csehszlovák kombájnokat gyárt az EMAG Hót év nem nagy idő egy gyár történetében. Mégis az EMAG dolgozói ezalatt ha­talmas eredményeket értek el. A gyár mezőgazdaságunk gépesítésében egyik legje­lentősebb tényező, híres kombájnjait az ország min­den részében megtalálhat­juk. S miután meghódítot­ták a belföldet, baráti és kapitalista országok ls fel­figyeltek munkájukra. Rö­videsen komoly exportot bo­nyolítottak le, a híres ESfAG-kombájnok eljutottak a tengeren túlra, Braziliába is. Teljes kapacitással termel­ték ezt a gyártmányt, mert a megrendelések egyre gya­koribbá váltak. Az 1957-es év nagy for­dulatot hozott a gyár éle­tében. A KGST tanácskozá­sai során a minisztérium megállapodást kötött Cseh­szlovákiával: az EMAG átáll a ZSM elektrokombájnok gyártá­sára, amely a csehszlovák szakemberek kitűnő tervel alapján készül. 1958-ban a gyár megkezdte a csehszlovák kombájnok gyártását is. A feladat Igen nehéznek bizonyult. Az új készítmény egészen más jellegű, minta magyar, a munkafolyamato­kat át kellett állítani, a dol­gozók a jól beidegzett mun­ka után nehezen szokták meg az új feladatokat. De erről már beszéljen Tóth Ferenc mérnök, aki a gyár megalakulása óta az EMAG-ban dolgozik. — Mikor megtudtuk a ha­tározatot — mondja — őszintén szólva nem örül­tünk túlságosan. Megszok­tuk és szerettük eddigi munkánkat, s azt hiszem en­nek megvolt sz eredménye. Aztán rájöttünk: az új fel­adat megtisztelést jelent az EMAG-nak, hiszen a cseh­szlovák iparnak dolgozni nem kis dolog. Szerényte­lenség nélkül állíthatom, aránylag rövid idő alatt si­került megbirkózni a nehéz­ségeinkkel. És hogy szavait "kézzel­fogható* tényekkel bizonyít­sa, kimutat az ablakon. Lenn a gyér udvarán ezüs­töa színű, "áramvonalas* gépek állnak katonás so­rokban, A ZSM-nek első sorosatui tehát már elkészültek. Tóth mérnök egy iratot mutat: a csehszlovák szak­emberek véleménye az első sorozatról. — Nagyon elégedettek vol­tak a csehszlovák elvtársak — állapítja meg. — Néhány kisebb hibára felhívták fi­gyelmünket, de kijelentet­ték, hogy nem is gondoltak ilyen gyore, eredményes munkára. Mindez nagyon dicséretes dolog, az EMAG valóban egyik legkiválóbb mezőgaz­dasági gépgyárunk. A jól összekovácsolt kollektívák munkáját tehát megismerik Csehszlovákiában is. De mi lesz jövőre a gyár feladata' Tóth elvtárs erre is válaszol­— Az előzetes jelek sze­nnt — mivel a csehszlovák szakemberek elégedettek munkánkkal — továbbra is a ZSM-ket gyártjuk. Felme­rül azonban a kérdés: a ma­gyar mezőgazdaság honnan kapja a kombájnokat, hi­szen eddig csak mi készítet­tig ez « kérdée is meg­oldódik. Erre az évre meg van tartalék, s ha jövőre as EMAG to­vábbra is exportra termel más mezőgazdasági gyá­rak veszik át a kombájn­készítést. Az EMAG dolgozói tehát nagy ambícióval végzik új feladatukat. Megtiszteltetésnek érzik, hogy a csehszlovák Ipar megbízásából dolgozhatnak és mindenáron teljesítik a minőségi és mennyiségi követelményeket. Nagy "nemzetközi rutinjuk* sokkt segít most is, s bi­zonyosak vagyunk, hogy az EMAG tovább Öregbíti a sa­ját és a magyar ipar jóhírét. Sigrai Gábor l'RANT TARTALMAZ A DUNA VIZE Dr. Hocht, a bécsi egye­tem professzora nemrég ér­dekes felfedezést tettt a Duna vizében ur&nt talált. Az analízisek azt bizonyítot­ták, hogy egy liter dunavil 1.7 mikrogramm tiszta uránt tartalmaz. MmSWM: SZIVEKBEN M.) A "görög félistenét, a hatalmas vfizú biciklit apjá­nak kenyerese, Janota Pali bácsi, a kőműves ajándé­kozta Andrisnak két esztendeje. Ormótlan, ménkű-nehéz vasalkotmány volt, századeleji szerzemény. Pali bácsit vándorlásai közben sok-sok éven át szállítgatta hűsége­sen. "Egyebet nem adhatok, de ez szerencsét hoz* — pergette tréfálkozva bajszát az öreg az "ünnepély* át­adásnál. "Engem legalábbis többször kihúzott a slamasz­tikából. Rajtad is csak segíteni fog, fiam, még halálában is- ha majd végleg bedöglik, elviszed az ócskáshoz és kapsz egy marok aprópénzt...* Sánta egy kerékpár volt, de szívós, akár az istenek kovácsa. Ezért nyeré keresz­telőkor a "Hefaisztosz* nevet... Ahogy tovaballagcsáltak, Andris megint elszótlano­dott. Lajinak mér régebben szeget ütött a fejében, hogy barátja az utolsó hónapokban nagyot változott. Csende­sebb lett és — ahogyan Laji mondotta: "megbízhatatlan* is kivéve a házltanítóskodást. Mert ha szekercék po­tyogtak is az égből, a fiú késedelem nélkül fordult be Kővágó Marikáék kapuján, valahányszor a nagytemplom toronyórája délután négyet ütött. Laji sejtette-formén, hogy honnan ez a nagy igye­kezet. Egy alkalommal néhány formás verset halászott elő közös magyar könyvükből, Andris kezeírásával. "No, ezt se a régi szivarinának írták* — gondolta magában. — Igaz is, komé — buggyant ki belőle a kíváncsi­ig —. mi van a régi babáddal? Sokat voltatok együtt? Andris nem szívesen beszélne Bujdosó Tucáról, ka­maszkori pajtásáról. Épp most találkozott össze vele uta­zása előtt, az állomásra menet. Pirospozsgás, takaros el­adó lett a kis fekete Tucából. S hogy örült Andrisnak! A lányszemérmet is félrevetve futott felé, mikor meg­látta. Pedig ő amolyan jópajtási, testvéri szeretetnél egvebet nem érez a lány iránt. "Mikor jössz megint haza* — kérdezte Andristól, ahogyan anyáskodva iga­zított a fiú oíszéjdra álló nyakkendőjén. "Sohanapján, kiskedden* —- felelte neki kedélyeskedő fölénnyel. Tuca szeméből ki ia lehetett olvasni: nem veszi jónéven, hogy Andris nem kezeli felnőttként, de azért búcsúzóul arcon­csókolU a régi ragaszkodással... — Hé, hová merült el szépszemed világa? — bökte hirtelen Laji oldalba. — Azt kérdeztem, mi van Tu­cával? JÓ dolga van — feleli Andris kitérően. — Legé­nyekkel van tele a falu. Annyi a vitéz minden valamire való lány körül, mint a nyű. — Tehát te hogy állsz a lánnyal? — Hát komám, a fene tudja. Elnőtt az mellőlem. Falun hamar nagylány a lány, én meg még széllelbélelt nylkhaj vagyok, aki az érettségitől citerázik. — De szerény lettél hirtelen — vonogatja a vállát Laji. Mielőtt tovább folytatná, nagy csinnadratta tereli magára a figyelmet. Sovány kis rezesbanda fordul be a sarkon, új indulót harsognak a trombiták. Az erdélyi Furcsa kérdések A RENDŐRSÉGRE mint rakata nyitva van. Betörés, az ország különböző tájára, "ügyirat* nem mindennapi erőszakos feszegetés nyomát Ez eddig rendben is van, két furcsaság került, ame- nem lehetett felfedezni, csu- váljon egészségükre. Az in­lyen egyszerre lehet kacagni pán egy kis "feledékenysé- tézetben a szakácsnő, a és bosszankodni. Az egyik: get« a több ezer forint ér- gondnok és egy lakó tartóz­a szolgálatos rendőrjárőr tékű kirakati árukkal, illet- kodik most. A gondnok vi­hajnali két órakor arra lett ve a társadalmi tulajdonnal szont — sose tudja az em­figyelmes a Kárész utcán szemben. A járőr azonnal ber alapon — a rendőrség­haladva, hogy a ktsz bőn- felhívta telefonon az üzlet- hez fordult hármuk, illetve díszműáru szaküzletének ki- vezetőt, Sárdi Sándorné, az épület biztonsága védel­••••••.•••••.•••••••••aaaaaaamSzentháromság utca II. szám méért, hogy a szabadságolási "alatti lakost és kérte: sies- időszakban délután 4 órától sen el bezárni a nyitva fe- másnap reggel 7-ig «lennének lejtett kirakatot szívesek intézkedni*, azaz Sárdiné az ágyból kikelve állítsanak oda egy őrszemet a legnagyobb lelki nyugit- a ház védelmére, lommal "nyugtatta* meg a Valóban az a hivatása a figyelmes rendőrt, mondván: rendőrségnek, hogy védje a nemsokára úgyis pitymal- közrendet, s őrködjön' az lik, reggel 8 órakor megkü- élet- és vagyonbiztonságon, lönben is kinyitják az üz- de ml lenne, ha a nyári sze­letet, addig viszont a rendőr ' " " legyen szíves és őrizze ki­rakatuk kincseit. (!?) Hí 3 ünnepségekre próbázhatnak, Andrisnak kapóra Jön a zenekar: — Nem mondom, én is szívesen körülnéznék Erdély­ben — szövi hangosan a gondolatait. — Apám a nyáron mesélgetett arról, hogy tizenegyben, vagy tizenkettőben Gyergyóban építkeztek. Nagyon jól érezte ott magát, szép lehet ott a vidék. Csakhat az az ér2ése — aszongya —, hogy nagyon a nyakunkba telepednek ezért az ajándé­kozásért Hitlerók. — Az én öregemnek se éjjele, se nappala tőlük. Amit ezek kiszipkáznak a románokbői, meg belőlünk, azt csak a vasutasok tudják. Apám, amikor a tizennégyes háborúról beszélt, elmondta, hogy ő bizony nagyra volt a németekkel akkoriban. Mivelhogy vitézül verekszenek, i Mint fiatal váltókezelő a vonatjaikat is többször igaz- S gatta. Egyszer aztán Románia felé áradtak a szerelvények, | ott is kitört a háború. • — Valami erdélyi menekült nálunk is emlegette ezt bólintott Andris. — Nos várj csak. Most jön a java. Egy szép nap jön­nek ám vissza a szerelvények, egymást sutulják. Az egyiken gépek, garmadával. Rendben van — gondolja apám. A másikon bőr, búza, a harmadikban, negyedik­ben olaj. Jól van — gondolja apám. Hanem aztán egy reggel egész szereivény marhatököt látott az ácsorgó mozdony mögött. "A hétszentségit — vakarta meg füle­tövét —, még a végin a fődet is elhurcolják. S akkor már, mikor szőlőkarókat cipelt egy megrakott szerel­vény, elfutotta a pulykaméreg az öreget. Pár napra rá a tucatra való vagonban jó fekete földet látott, biztosan jsat u> A MÁSIK ÜGYIRAT tar­talma sem különb a "Deák­né vásznánál*. A Kossuth Zsuzsanna Ápolónőképző Is­kola tanulói és bennlakó ta- már jólelőre? náral szabadságra utaztak badságolások alatt minden üzem, vállalat és intézmény — s ezen az alapon Szeged város százezer lakosa — is hasonló "kéréssel* fordulna a rendörséghez, így osztva meg a felelősséget az eset­leges következményekért (-1 —O APAS VETEL Téstet^puhaftiháío és egyéb bútordara­bok eladók. Alföldi u. 5. sz. 6232 Pannónia eladó 13 ezer 80o-ért. József Attila sgt , körút sarok. Rézművesnél. Veszek bútort (hibá­sat is). ingóságot, valami kertészetnek vitték, meghogy egyetlen vagon se • suthnáLajo™áBgt K<32~ jöjjön potyára visszafelé. Erre aztán az apám végképp g egyes ajtó. 8252 megutálta őket. — Nos, azok szelíd fickók lehetettek a mostaniak-J . hoz képest. Furcsa hírek jutnak az ember fülébe arról, i L A K A 8 mit csináltak a lengyelekkel — dünnyögi Andris. — Fog- "INGATLAN tál a nyáron külföldi adót? Hallottál a varsói gettóról? G••M^MMMMMM — Hallottam, Chlopicky — bólint Laji. g Beköltözhet* három­— Jól van, Viniszky! Látom, nem fajult el a len-gszobás. félkomfortos ... ' 5 ház mellekepulettel gyei ver. B120 ooo-ért eladó. — Még tavaly, a német lerohanáskor vették fel a fiúk g Budapest, xvii. Ra­... , ... - "koscsaba, Apafi u. egy lengyel szabadsághős nevet, néhány hétre, merő szo- • 7. Iidaritásből. Szerették a lengyeleket, még öreg történe­lem tanáruk, Petrovlcs Feri bácsi kedveltette meg velük a testvérnép történetét. No persze, a világeseményeknél is sokkal jobban ér­dekli mindkettőjüket a „brancs* dolga. — Mi van a komákkal, hékám? Megvannak — bólogat Laji és sokatsejtetőn fűzi á hozzá: — Legfőbb ideje, hogy befutottál. Vida Jankó-g 2x2 szobás, összkom­fortos lakásunkat el­cserélnénk 4 szobás összkomfortosért. — „I. emeletig" Jeligé­re kiadóba. 6233 Egy 40« n-öi kert sürgősen eladó. »é­ketelep. Csallóközi u. 19. 6238 Elcserélném 2 nagy­szobás. belvárosi. — fürdőszoba nélküli lakásom 2 kisebb szobásért vagy 1 szoba, összkomfor­tosért 1 emeletig. — Cím a kiadóban. 6246 Azonnal beköltözhe­tő 2 szobás magán­ház lakásátadással eladó. Fodortelep. Lőcsei u. 13. Erd. Fodortelep. Ungvári u. 9. Ugyanott mo­dern politúros háló­szoba, konyhabútor és előszobafal eladó. 6247 Elcserélném szép szoba, konyha, spei­zos, emeleU lakásom hasonló nagyobbért vagy 2 szobásért. — Jószágtartás előny­ben. „Ráfizetek" Jel­Igére kiadóba. 6243 E O B Intelligens, függet­len. 35—50 év közöt­ti dolgozó nő isme­retségét keresem há­zasság céljából. Le­veleket „Független 11' Jeligére a ki­adóba kérem. X6170 Bőrkabátját festes­se, javíttassa Csor­dás bőrruhakészítő­nél. Szent Miklós u. 7. Felsőváros. x Fűző varrónőt, köt­szerészt alkalmaz Gyógyászati Segéd­eszköz Gyár, Kálvin tér 2. éknál nagytanács les2; ma este. Kösd fel a gatyát te is, nagy dolgok következnek. — Bízd ide — szusszan nagyot a csomag terhe alatt S Andris és egészen felvillanyozódik. ! Megvidámodva vágódnak be a kisajtón. (Folyt, köv.) S F. hó 10-én TISZA ÉTTEREMBEN (Hági), Kelemen utca 3. h maqijafji&ta'tLtEt rendesünk. Fellépnek: Berki Irón és Ssűos Sándor énekművészek. Kezdet: este 9 órakor. Belépődíj: 3 Ft. ÉS

Next

/
Thumbnails
Contents