Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

I Csütörtök, 1958. Július 10. Építkező falu 150 építési engedély • Félmilliós kölcsön * Új utcák Idén tavasszal — mint él- 18—20 ezer forintos segít- hogy az új utcákat szorosabtalában — Kiskundorozs- séggel neki tudnak vágni a ban a községhez csatolják, mán is fellendült az építke- fészekrakásnak. Mióta az építőanyagellázési kedv. Amerre csak já- A felszabadulást követő tás megjavult, sokkal ftyorrunk a községben, minden- földreform során Dorozs- sabban halad a munka. Csafelé téglarakások és egyéb mán is sok telket kiosztot- ládok szorgoskodnak szaépítőanyagok sokasodnak, tak. A szélmalom mellett . , . ..••.„ s egyre szaparodnak a Ml- negyven porta került ÚJ badság idobcn és munka sen vont falak is. A meg- gazdához, a Széchenyi ut- utón az alapok és a magakezdett építkezések mellett ca végén pedig közel 200 sodó falak körül, s praktiszáradó vályogsorok, s a házhelyet osztottak kl. So- kusan felhasználják a hekész falak a vörös tégla és a kéig csak kertnek használ- lyi építőanyagokat is. fehér vályog mozaikját ad- ták ezeket a területeket az Ja. í a 4AiA v, , „ Uj tulajdonosok- de már ditanak az emberek a Az első félévben kereken legtöbb portán a mcgkcz- kész házak tatarozására is. 150 dorozsmai lakos kért áett vagy befejeződéshez ^ semmj túlz4 nlncs ab_ építési engedélyt, s ezek közeledő épít kezes jelel b h a falu e é közül 135 új lakóházra tűnnek szembe. 'egyre szépül Külön szóL Valóságos új utcák alakul- öröm, hogy az építkezők Még véletlenül sem lehet nak Itt ki, s ezt a tanács között tucatjaival lenet talátni az épülő házak között is támogatja. Erre a ket te- ]álni ipari munkáscsalámúlt építkezésre jellemző rületre már a Jövő évben dókat és termelőszövetkezekiterjesztik a viHaniosítást ti tagokat, akik azelőtt som mintegy 50 ezer forintos Dorozsmán, sem Szüregen, költségen és másfél kilo- sem Szegeden nem mertek méter új járdát is épfte- álmodni saját házról, menek, leg családi otthonról. Miskolc, Asotthalom, Párád, Balaton, Csillebérc 200 dorozsmai úttörő nyaral az ország legszebb tájain szűk, egyszobás épületeket — mind-«*i®d . kétszobásak, s egészséges, széles ablakok ütnek rést a falakon. Nem haszontalan végigfutni az építkezők névsorát sem, mert igen tanulságos. Főként ipari munkások kezdtek fészekrakó vállalkozásba, s amint a munka előrehaladása Igazolja, egyetlen nekibuzdulás sem bicsaklott Csak pór nappal ezelőtt szesül: hamarosan a Német meg. Igaz, számukra az ól- érkezett vissza jónéhány Demokratikus Köztársaság lam is különösen szép so- sátoralja úttörő kéthetes tá- legszebb tájain élvezi a vagítséget nyújt. Tizennyolc borozásról Bjlkkszentke- kációt. kérelmezőnek félmilliós épít- resztről és Miskolcról, mór- Nemcsak az úttörőmozgakezési kölcsönt íolvósított is elJön 8 csomagolás ideje lom nyári táboraiban üdülaz OTP Deme Antal 33 8 többiek számára. Hétfőn nek azonban dorozsmai isezer Márta Zoltán 35 ezer, újabb csoport indult, ezút- kolás fiúk és lányok, hanem Reséterits Sándor 34 ezer' tal Asotthalmra, a járási az ország különböző részein Márta Mihály 30 ezer fo- úttörőtáborba. Az előbbi épült szakszervezeti üdülőkrlnt kölcsönt kapott házépí- csoport ™ ""."í6 ben , A. p,henö "ülök tésre. Jenei Elek állami gaz- most pedig körülbelül fel- magukkal viszik gyermekeda^ági dolgozó, aki nedagó- szazankeszulődnek ket Párádra a Balatonra es BUS feleséeéve öt evcrme- A íótanulók kozul tizen" más üdülőhelyekre. Eddig ket nevel gY öten csillebérci és párád- 70 kisdiák számára kértek sasvári táborozáson vesz- engedélyt munkásszülök a dntén ezt az útját vál- nek részt, ahol vezetőkikép- nyári vidéki üdülésre. így isztotta lakásprobléma- zést szervezett az Üttörő- együttesen, tehát több, mint ja megoldásának. zövetség. Jutálomképpen az 200 dorozsmai úttörő talál iskola egyik legjobb tanuló- kedves és érdekes szórakoMéltónyos segítség volt szá- , és úttörője Tari Erzsé- zást a nagy vakációban, mukra a 40 ezer forinton fe- , ,rYTt ' , , , lüli állami kölcsön. A ter- bet VIII. osztályos meg kedmelőszövetkezeti tagok már vesebb nyári élményben ré„Széimalomliorc" iflniiiiinniiniiii""""1""1""1"" ® Roskadozó ör*° moIor?> meg a viz előtti világból maradt visz• sza. Csak a jóindulat tartja már egyben a másfélméteres sárfalat. Az eső nagy darabokban szaggatja róla a vén tapasztást, s a korhadt zsindelyeken becsurog a lé a neves szerkezetre, melynek darabjai közel vannak a száz esztendőhöz. Még épek, s minden a helyén van, mint régen, mikor még az öreg Faragó őrölte a nyugati széllel a gabonát. A fából készült hatalmas hajtómű dacol az idővel, de senki sem jósolhat bizonyosat abban, hogy mikor omlik rá a nehéz sártemető. Talán egyetlen az alföldön, amely belülről ilyen ép, amely oly sokat tud mesélni a régi mesterségről a néprajzosnak, a régi építészetről az építésznek, s egy letűnt századról az egyszerű érdeklődőnek. Muzeális érték, s már évek óta műem lék. Maradandó nóta szól róla, s gazdag szájhagyomány. És mégis átfut rajtam egy pillanatra a félelem a malom A mííomlék1^ örökösé. A malom magántulajdon, s harmadik emeleten, mert az Egyszerű ennélfogva állami pénzt nem átnedvesedett falra vetődik dolgozó emberek mindany- lehet belefektetni. Érthető, a szemem, s a felettem me- nyian. $e szándékuk, se ere- hogy a tanács vezetői nem redező nagy vitorlatengely- jük nincs ahhoz, hogy hely- merik vállalni az ezzel járó re. meg a roppant súlyos reállítsák. Legszívesebben súlyos felelősséget. Ehelyett áttetelre. Ha egyszer megin- iebontanák, hogy kezdjenek az Építésügyi Minisztérium dul az omlatag fal, súlyos üoIamit az özön faanyaggal, illetékes osztályához fordulterhevel mindent bsszerop- s megóvják a portán lapuló tak tanácsért és intézkedépont... s akkor csak fa- kis házat attól a vuzéiytei, fért, de az egy hónapja keltörmelék és sár púposodik hogy egyszer ráömlik a ma- tezett sürgető levélre máig majd a zölddel benőtt kis Jom> Ezt már nem tehetiki sem érkezett válasz, dombon. mert a Műemléki Felügye- Sokat kibir ez a malom A kepzelődes nem is osto- iö$ég rátette a kezét, és kü- Lehet, hogy minden féltés ba felelemből fakad. A pusz- iönben sem akarnak kárt ellenére még két év múlva tulás szemmel latható jelei tenni a régi értékbev Az is dacol korával és állapokialtoznak az osszeszukulö, Ország0s Műemléki Felügye- tával. d* a másik lehetőség kúpos monstrumról s nincs iöség természetesen többet méainkább reális, különökez, amely helyreállítaná az is tett annál> ho múem- sen- ha a huzavona sokáig időrágta tetőt és falat Min- ,ékké nyilvánította: tárgyalt tart denhonnan buzog a szándék, a községi tanáccsal a hely- Mé0is mit lehetne tenni? mindenütt erős az elhatáro- „„,/,,lti„„AJ zis, de a cselekvőkészségnek ffj™"' mar faanyagot A tulaidonosok hainagyobb a füstje, mint a küldött a vitorlák és a '»"*J"OnOSOH «y lángja. Elgondolások keresz- tetőszerkezet kijavításához. eladni az államnak, tezik egymást, s lehet, hogy Van vályog is, s jóformán 7,f°M a Műemléki Felügye' az alföldi szélmalmok do- . „ „ " „' ^ .],' ... „ loségnek a malmot, s egy rozsmai veteránja ennek a minden anya° egvütt áU a vétel ledöntené az ed»szélmalomharcnak« az áldó- munkához - csakhogy fal- digi gátat, s megóvná a telzata lesz... ba ütköznek a törekvések. les pusztulástól az értékes műemléket. így viszont sem Öregek drukkolnak jóidőért Naponta 16—18 ezer tégla Nagy harc volt annakidején a dorozsmai téglagyár körül, s ez végülis praktikusan dőlt el: az üzem a tanács kezelésébe került, s átadták bérletre a földművesszövetkezetnek. Már megkezdődött az égetés ls, és naponta 16—18 ezer téglát ad a gyár. A dorozsmaiak becsületére legyen mondva, hogy jó a téglájuk, a vásárlók elégedettek a -hazai* építőanyag minőségével. Miért srakadt el a Sziksós tó a várostól? az örökösök nem rendelkeznek vele szabadon, sem a tanács, sem egyéb intézmény. Néhány éve zajlik ez A szegediek kedvelt kirándulóhelye volt minden strand- 'J^T**' ' mindeddig fciszezonban a dorozsmai sziksós tó. Különösen a reumatikus *j" megbetegedésű dolgozók keresték' fel szívesen. Lehetett Az eső pedig mossa, ázis ide utazni autóbusszal a nap minden órájában, amíg tatja konokan az avas váa Szegedi Közlekedési Vállalat gépkocsiját el nem szólí- lyogokat, mit sem törődve tották ettől a rendeltetésétől Hanem a MÁVAUT-ra bíz- az embeH tehetetlenséggel... ták a közlekedés lebonyolítását, az viszont elegedett az- "" zal, hogy naponta erre jön a menetrendszerű halasi busz. Vasárnaponként jó idő esetén 1000—1500 ember is ellátogat ide, köztük sok szegedi,, s az üdülőház tíz szobájában ugyanannyi család talál kényelmes üdülőhelyet egy-két hétre. Gyakran táboroznak itt úttörők is. A hónap végén ismét szegediek vernek tanyát két hétre a gondozott fürdő mellett. Mégsem ártana tehát, ha valahogyan -közelebb hoznák* ezt a fürdőhelyet a városhoz — ismételten. S. I. f-lvételei) II dorozsmai földmíívesszövetkeze! húsz boltegységével — iparcikk, vegyesóruk, élelmiszer —, szeszfőzdéjével és téglagyárával áll a lakosság szolgálatára. Boltjainkban mindennemű áru korlátlanul kapható. A cséplőgépeknél mozgóárusítás lesz. Szeszfőzdénket Július hó 15-től üzemeltetjük. A soronlévö és a későbbi mezőgazdasági gépi munkára előjegyzéseket mindenkor felveszünk. Földművesszövetkezet vezetősége A tisztességes kisiparosok rovására elszaporodtak a kontárok A községben igen sok cég- gtdi Cipész KTSZ itt múkbtábla hirdeti mindenfelé, aő részlegei, hogy milyen szakmák mű- A több mint száz l^isipavelői élnek és dolgoznak itt ros és a négy szövetkezet a táblák mögötti műhelyek- teljes egészében biztosítja a ben. Több mint száz kisipa- lakosság javítási és szolros és két önálló szövetke- gáltatási ellátottságát. Minzet — asztalos és szabó — den fontosabb szakma, mely biztosítja a lakosság ilyen- a lakosság szempontjából irányú szükségleteinek ki- nézve szükséges, műhelyekelégítését. Ehhez számitan- kel, üzletekkel rendelkezik, dók még a Szegedi Fod- Sőt egyes szakmákban — rász Szövetkezet és a Sze- szabó és cipő — túltengés van, részben az elszapordott engedély nélküli ipargyakorlások miatt. A KIOSZ helyi szervezetében hasznos munka és tevékeny élet folyik. A szervezet helyi vezetősége gondoskodik a tagok ügyeinek intézéséről, s a tagok neveléséről is. Az elmúlt hét szombatján rendezett ismerkedési est — me'y vacsorával volt egybekötve — ugyancsak ezt a célt szolgálta. Jeles cigányok Nehéz iskolához szoktatni a cigánygyerekeket, de mégis eredményes volt a próbálkozás első éve. A dorozsmai cigány iskolában, tanévzáráskor, negyvenegyen kaptak osztályzatot. Senkit nem hökkent meg, hogy közülük tizennégyen elégtelennel végeztek, mert a tanítón és pedagógustársain kívül senki sem töri magát a tanulmányi előmenetelért. A gyerekek, szétszéledve az iskolából, inkább valami modern cigánykalandon törték a fejüket, sem mint az egyszeregy öszszefüggésein, vagy az írós gyakorlásán. És mégis, akadt néhány kivétel — néhány jeles cigánygyerek, akikről nem tudni, hogy átlagon felüli képességük, vagy szorgalmuk avatta-e őket jótanulóvá. Mindenesetre a kitűnők sorában ott emlegetik Kolom.pár Jancsit és Pctrovies Miklóst, s a dorozsmai ie'esek sorát c cign.v.y iskolából Kolompár Guszti szaporítja.