Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

jt íftasáraap, 1958. májas 4. 8 Az elmúlt évek hasonló időszakához mérten Emelkedett Szegeden az ipar termelése A tavalyi utolsó negyednél kevesebb az ipari termelés az idei első negyedben és megnövekedtek a munkabérek inproduktív munkát végző dolgozók aránya. 1958 első negyedében minden ezer ipari munkásra harmincnéggyel kevesebb műszaki, adminisztratív és egyéb alkalmazott jutott, mint 1956 hasonló időszakában. Az egy munkás egy napi 1956. első neaz átlagkeresetek emelkedését és 1958 első negyedében csak a természetbeni juttatások miatt volt átmenetileg a termelékenység emelkedésénél viszonylag nagyobb mérvű az átlagbér-emelkedés Szeged szocialista ipara az ellenforradalom kártevései után igen jelentős eredméA statisztikai kimutatásokra azt szokták mondani, hogy nem valami színes, élvezetes nyomtatványok. Aki azonban ismeri a számok nyelvét, szívesen olvassa a statisztikát is, mert sok érdekességet tudhat meg belőle. így vagyunk Szeged szocialista iparának 1958. első negyedévi eredményeiről kiadott statiszti- termelése az I kával is. Érdekesek, tartal- gyedévit 1,3 százalékkal, az nyéket ért el. A termelémasak a benne levő szá- 1957 első negyedévit 17,3 kenység és a gazdaságosság mok. Megtudhatjuk belőlük, százalékkal haladta meg. A eredményei 1958 első ne1TJ£u-tmlneSeelé^ re^XXT* /áUalatok"ál gvedében már nemcsak azogeden az elmúlt negyeaev- i956_hoz képest az emelke- , „ , ,, , ben 9, illetve 28 százalékkal dás 2)7, a kisipari szövetke- nosak voltak az ellenforravolt több, mint 1956—57. zeteknél 18,2 százalék volt, dalom előtti Időszakok hasonló időszakában. a helyiipari vállalatok ter- eredményeivel, hanem több A szocialista iparon belül melékenysége viszont 3 szá- tekintetben meg is haladták azokat Feladatunk, A szocialista iparban 56 hogy a jövőben megszilárszázalékkal több munka- dítsuk az elért eredményebért fizettek kf az első , . , . , ,, negyedévben, mint 1956 ket> «*t még kedvezőbbé első, illetve 3 százalékkai tegyük a termelekenység és löbbet, mint 1957 negye- az átlagbér közötti alaku* lett. Budapesten és Szegeden és mindé- ben, de a grandiózus tüntetés nem ebben: 3 nütt Magyarországon száz és százezer al- leli magyarázatát elsősorban. A magya- • 1956 első negyedéhez vi- zalékkal csökkent, szonyítva a minisztériumi ipar termelése hat a helyiiparé 32, a szövetkezeti ipar termelése pedig 41 százalékkal emelkedett. Ennek elleniére azonban a város ipari termelése dik negyedévében. az előző évek hasonló negyedéveivel szemben elért A kifizetett munkabérek 8,1 kedvező eredmények elle- százalékát a dolgozók, mintnére közel 6 százalékkal egy 6,7 millió forintot, tervolt kisebb, mint 1957 ne- mészetbeni juttatások forgyedik negyedévében. májában kapták. A munkások a természetbeni juttftHúsz minisztériumi iparvál- (ásókat is számítva a? első lalat közül 14 termelt, töb- negyedévben havonta átlabet, mint 1956 hasonló ne- gosan 1315 forintot keresgyedévében. Csökkent a tek Szegeden az 1956. első Textilművek, a Rostkiké- negyedévi 938, s az 1957. szító, a Jutaárugyár, a Pifjn negyedévi 1300 forintTéglagyári Egyesülés terme- tal szemben lése, bár ezek a vállalatok a Jutaárugyár kivételével A termelékenység lást, s a minőség romlása nélkül tovább növeljük a termelés gazdaságosságát tiinJteléj 1 volt hazánkban május elsején minden • felvonulás, nagygyűlés és majális. A dolnagyszerű népünnepnek, ami például' Budapesten volt, bizonyára alá is tudta' gozó magyar nép tüntetett a szocializ- volna támasztani állításait. Mert igaz, • mus, a magyar—szovjet barátság, a mun• kás nemzetköziség és a béke ügye melhogy jó volt az idő is, a tavasz szinte • először mutatkozott be teljes üdeségé- • l kotó ember vonult ki nevetős kedvvel a • szabadba, hogy dörgő igent mondjon a j munkásosztály hatalmára, hogy éljent kiáltson a Magyar Szocialista Munkás• pártra. Soha ekkora tömeg még nem vonult • ki az utcára a magyar május elsejéken, ; mint az idén. Aki becsületes, haladó hon3 polgárnak vallja magát, az odaállt mene3 telni, erőt mutatni üzemének vagy intez3 ményének vörös zászlaja alá. Legtöbben tűzpiros virágot tűztek a kabátjukra, 3 hogy ezzel is kifejezésre juttassák: má3 jus 1 nálunk is a legnagyobb munkás3 ünnep. Hogy Pesten milyen felemelően 3 szép volt a félmilliós tömeg dalos, tán3 cos, zenés elvonulása a párt és a kor3 mány vezetői előtt, csak közvetett mó3 don, újságokból tudjuk. Szegeden azon3 ban alkalmunk volt gyönyörködni anrázat abban van, hogy az értelmiségiek,< az alkalmazottak, a dolgozó parasztok, a * munkások már túlnyomó többségükben< megszabadultak az ellenforradalom ide-; jén szerzett kényszerképzetektől, őszin tén, tiszta szívvel örülnek a néphatalom j megvédelmezésének és hálásak a párt- 3 nak azért, amit ennek érdekében csele- 3 kedett. Aki nem szégyell meghajolni az 3 igazság előtt, az elismeri, hogy az összes3 éljenzések között egyik legerősebben 3 hangzó volt a magyar—szovjet barátság 3 éltetése. A mi népünk szívéből nem lehet 3 soha kitörölni a hála érzését azért a segítségért, amit a Szovjetunió nyújtott aj vandál ellenforradalmi támadás visszaverésében. A mi népünk soha nem felejti 1 el a szovjet párt- és kormányküldöttség 3 látogatásának felejthetetlen napjait, amikor Hruscsov elvtárs megnyugtatóan be ínak a hatvanezer dolgozónak szinpom- szélt arról: a Szovjetunió habozás nélkül 3 • riác cprppc-7pm1zizkpn alrilr lrnafob- .IL-J.—4 . i ±. , . . , I pás seregszemléjében, akik felsorakoztak 3 a napsugaras Széchenyi térre és a térre 3 torkolló utcákba. 3 Harry Schwartz, a New York Times 3 hírmagyarázója nemrég arra figyelmez3 tette egyik cikkében az imperialistákat: 3 verjék ki a fejükből azt az ábrándot, 3 hogy a kommunista rendszerek egy szép 3 napon majd összeomlanak. Ném tudjuk, 3 hogy Schwartz úr látott-e mér május l-l 3 felvonulást szocializmust építő országI ban, de ha tanúja lett volna annak a segítségére siet barátainak, ha azokat 3 bármilyen támadás érné az imperializ- 3 mus részéről. Győzelmet ünnepelt a május elsején 3 hömpölyögve vonuló vidám emberáradat. 3 Kifejezésre juttatta, hogy rendületlenül 3 akar haladni előre a kommunista párt által mutatott egyenes úton és büszke ar- * ra, hogy egységes tüntetésével objektíve J segítette a kapitalista államokban is a munkásmozgalom, a haladás ügyét. N. L emelForrad&lmár írók a XX. században Illés Béla és Fodor József is szerepel a szegedi irodalmi est műsorában A Szegedi Tudományegyo- énekkart számok, zeneszátem Collégium Artiumának mok és a XX. századi forrakeretében működő irodalmi dalmár írók műveinek elötermelési előirányzatukat kedése és a bérszínvonal színpad nagy érdeklődésre adásával a Tudományegyetűlteljesítetfcék. megszilárdulása következte- számot tartó irodalmi estet tom Irodalmi Színpadának . . , , , „ rendez kedden este 7 óra- tagjai szerepelnek. Az énekA minisztériumi váfUda- ben az ellenforradalmat kQr a Tudományegyetem számokat a Szegedi Altatótok termelesi terveiket 106,7 közvetlenül megelőző ne- auiájában Az élő magyar nos Munkás Dalegylet adja. s helyiipari vállalatok 98.5 gy^évhez mérten a terme- irodalom két kimagasló egyé- Garamszegi József főiskolai százalékra teljesítettek: A szövetkezetekkel 1 lékenység és az átlagkere- nisége, Illés Béla Kossuth- adjunktus, karnagy vezetésé7—8 százalékkal töfb ínTn- setek kedvezően alakulnak, díja. fa^é. Fodor _ József vel. Az_énekkar számalt Pékást és alkalmazottat foglalkoztattak, mint 1956—57 azonos időszakában. A város iparában csökkent az Kossuth-díjas költő vesznek ter Józsefné főiskolai adA termelékenység emel- részt a -Forradalmár írók a junktus kíséri zongorán, kedése 1957 negyedik ne- XX. században« című esten. Szekszárdi Tamás orvostangyedében már "túlhaladta A bevezetőt dr. Bólya La- hallgató Cságoly István MszM* levM az édesanyáknak ! IX" edves szokássá vált hazánkban, hogy minden évben május első vasárnapján azokat köszöntjük, akik az élet, az öröm, a jóság forrásai: az édesanyákat. E napon gyermekek, férjek és apák a szokottnál is nagyobb szeretettel veszik körül az édesanyákat. Ügyetlen kis gyermekkezek köszöntő szavakat írnak, készítik apró levélkéiket, kötözik kis virágcsokraikat és szent fogadalmat tesznek, hogy ezentúl még engedelmesebbek lesznek. De fogadalmat tesz a nagylány is, hogy ezentúl sokkal-sokkal többet segít fáradt édesanyjának, a legényfiú pedig édesanyja iránti nagyobb figyelmességet, udvariasságot fogad meg ezen a napon. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi bizottsága is köszönti a szegedi édesanyákat, akik gondos szeretettel nevelik fiaikat, lányaikat. Köszöntik őket. akik az új, a szocialista Magyarország eljövendő társadalmának nemcsak életadói, de gondos felnevelői is. A mai nap az ő ünnepük! Szeretnénk, ha minden édesanya érezné, hogy gyermekei és az egész társadalom milyen nagy megbecsüléssel, hálával adózik neki. Szeretnénk, ha minden édesanya érezné, hogy ma az egész haladó világban megmozdulnak a szívek az 5 köszöntésükre. Érzik is bizonyára a magyar édesanyák, köztük a szegediek is, hogy a mai ünnep azért is lehet olyan meghitt és boldog hangulatú, mert a mi hazánkban az egész dolgozó nép nagy családja veszi körül gondoskodásával az édesanyák százezreit. Népi demokráciánk kormánya évről évre többet tesz az anyák életének megkönnyítéséért. Törvények biztosítják a dolgozó anyák jogait, könnyebb beosztást biztosítanak üzemekben a terhes anyákn xk, hogy a gyermekkelengyeajándékról, bölcsődékről, napközi otthonok nyújtotta segítségről ne is beszéljünk. Mindez annak a megbecsülésnek egy-egy beszédes virága, amelyet a szocialista társadalom az anyák iránt kifejezésre juttat. A kiszisták szegedi nagy serege, de minden szegedi fiatal nevében mi is szeretettel köszöntünk minden édesanyát. Kívánjuk, hogy gyermekeikben, gyermekeik jövőjében sofcsok örömet leljenek, s legalább részben ^visszakapják a boldogságban azt a sok fáradságot, áldozatot, amelyet nevelésük érdekében hoznak. Köszöntjük anyák napjának ünnepén a legszeretettebbet-: az édesanyát. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi bizottsága jos egyetemi tanár, oktatási gyógyszerészhallgató kíséreés tudományos rektorhelyet- tével hegedűszámokat ad elő, tes tartja, s a két írón kí- Bárdos Pál, Csíkos Gábor, vül felszólal a műsor kere- Molnár Béla, Nagyfalusy Ti_ tében Király István Kos- bor, Nóvák Mária, PappKlesuth-díjas egyetemi tanár. mentina Papp Miklós és , , , . . - , Zenei József egyetemi hallAz irodalmi est musorá- gatók pedig verseket és elbán az írói és irodalomtör- beszélésrészleteket mondaténészi felszólalásokon kívül nak. A szovjet sajtó napja Negyvenhat évvel ezelőtt, május 5-én jelent meg először Lenin kezdeményezésére a bolsevikok lapja, a "Pravda*. Ez a nap minden évben a szovjet sajtó napja, melyet nemcsak a Szovjetunióban ünnepelnek meg, hanem szerte a világon a haladás, a béke, a szebb élet harcosai. A kegyetlen cári terror idején a dolgozók nagy eseményként ünnepeltek a harcos forradalmi lap megjelenését. A munkások szerették a »Pravdá*_t és sokat irtak saját életükről, forradalmi harcukról a lap szerkesztőségének. Ezenkívül a nyomda és a szerkesztőség számára pénzt is gyűjtöttek. A lap a munkásokon keresztül a parasztokhoz is eljutott, akiket szintén harcra buzdított a cárizmus ellen. Ma már a -Pravda* az egész világhoz szól. Az egykori munkásújságból kiZászlót avattak névadó ünnepségükön ax Ingatlankezelő ki szenei Közös taggyűlést tartott a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat párt- és KISZszervezete. Május elseje szép ünnepe alkalmából az idős és fiatal kommunisták együttesen tárgyalták meg munkájukat, eredményeiket, tennivalóikat. Ez volt az első alkalom, hogy az ifjúkommunisták részt vehettek a pártszervezet taggyűlésén és az ott elhangzottakból tanulságot, erőt és tapasztalatot meríthettek. A közös taggyűlés befejező napirendi pontja volt a kiszesek fogadalomtétele, zászlóbontása, névadó ünnepsége. Huszonkét ifjúkommunista szájából hangzott az eskü szövege, majd Kószó József elvtárs, a vállalat igazgatója a pártszervezet nevében a kiszeseknek hímzett vörös selyemzászlót adott át. A Dózsa György iskola úttörőcsapata, a munkásőrség, a HVDSZ, a vállalat párt- és szakszervezete képviselői szalagokat kötöttek a zászlóra, amelyen ez áll: "Hűség a néphez, hűség a párthoz*. Ezt fogadták meg a zászlóbontáskor az Ingatlankezelő Vállalat kiszesei. Ábrahám István, KISZ-titkár a korábbi KISZ-taggyűlés határozata értelmében bejelentette; szervezetük felveszi Kilián György nevét. Ismertette a magyar kommunista ifjúsági mozgalom hős mártírjának életét és a taggyűlésen lelkesen fogadták az ifjúkommunisták: méltók lesznek névadójukhoz. (Liebmann felv.) Kószó József elvtárs átadja a vörös selyemzászlót a kiszeseknek. fejlődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának harcos szócsöve. A lap naponta öt és fél millió példányban hirdeti a szocializmus igazságát. A sajtó a szovjet hatalom ével alatt hatalommá vált. Jelenleg az országban hét és félezer újság több mint 53 millió példányban jelenik meg. A sajtótermékeket a világ hatvan nyelvére fordítják ie. A központi lapok mellett köztársasági, területi, kerületi és szakmai újságok is megjelennek. Külön lapjuk és folyóiratuk van a pioníroknak, az ifjúságnak, az irodalom dolgozóinak, a vasutasoknak, kereskedelmi alkalmazottaknak stb. A szovjet sajtó valóban a népet szolgálja, s erejét éppen a néppel tartott szoros kapcsolatából meríti. Jellemzői közé tartozik a magasfokú eszmeiség, az elvhűség és az igazmondás. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a fiatal szovjet állam előtt legfontosabb feladatként a szocialista építés állt. Ezért a szovjet lapok különösen sokat foglalkoztak a termelés kérdésével és a szocializmus építőinek nevelésével. A sajtó a szovjet hatalom viszonyai között kollektív propagandistává, agitátorrá és szervezővé vált. Sokszor rendkívül nehéz körülmények között állt ki az iparosítást, a mezőgazdaság kollektivizálását, a szocialista munkaverseny kifejlődését gátló akadályok ledöntéséért. De a szovjet sajtó mindig az első sorokban harcolt a szocialista vívmányokért. A lapok hírt adtak az új gyárak és üzemek építéséről. Meggyőzték a parasztokat a kolhozrendszer előnyeiről és szították a szocialista munkaverseny tüzét. Büszkén hirdették a kommunista párt politikáját, amely a szovjet emberek jólétéért szállt síkra. A szovjet sajtó jellemzői közé tartozik a demokratizmus is. Nincs olyan szovjet lap. amely ne támaszkodna a munkáslevelezők széleskörű hálózatára. A levelező-mozgalom a szovjet hatalom első éveiben kezdődött, s azóta kiterebélyesedett, színvonalában fejlődött. Ma már a lapok sok ezer munkás, paraszt és értelmiségi levelezőt tekintenek állandó munkatársuknak, így válnak a szovjet lapok az élet Igazmondó tükreivé.