Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

Vasárnap. 1958. május 4. Á Szovjetunió gazdasága kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint w az Egyesült Államok gazdasága — ismerték be amerikai részről Washington (TASZSZ). Al­lén Dulles, az amerikai Cl A (Központi Hírszerző Ügynökség) vezetője az ame­rikai külügyminiszter test­vére április 28-án beszédet mondott az amerikai külke­reskedelmi kamara évi köz­gyűlésén. Allén Dulles beszédében, melyet „Hruscsov kihívása" címmel mondott el, röviden foglalkozott a Sztálin halá­la előtti szovjet politikával, majd kijelentette: „Ma Nyi­kita Hruscsov finomabb po­litkájával van dolgunk. Va­jon többé vagy kevésbbé lesz hatékony ez, mint Sztá­lin politikája volt, a nem­zetközi kommunizmus alap­vető céljainak elérése szem­pontjából? Természetesen nem szándékozom kisebbí­teni a Szovjetunió felől fe­nyegető háborús veszélynek vagy annak a kihívásnak a komolyságát, amelynek a Szovjetunió részéről a tu­dományban és a techniká­ban vagyunk tanúi, hiszen ez utóbbiaktól függnek a legújabb fegyverek. Mind­amellett úgy tűnik előttem, hogy a Szovjetunió mai politi­ka Iában nem szándékozik úgy (elhasználni katonai erejét, hogy ezzel általá­nos háborút kockáztas­son." „Ezenkívül — folytatta Allén Dulles — a mester­séges holdak felbocsátásá­ban és a ballisztikus raké­ták fejlesztésében elért szov­jet sikerek eléggé felboly­gattak, a háborús veszély felismerésére kényszerítettek bennünket. Ezért ma raké­tagyártási programunkat és egyéb programjainkat a leg­fontosabbnak tekintjük. Ezenkívül állandóan éber figyelemmel kell kísérnünk, milyen mértékben használja fel a Szovjetunió a tudo­mányt és a technikát kato­nai célokra. Elébe kell vág­nunk minden kísérletnek, amely az erőviszonyok meg­változtatását eredményező áttörésre irányul. Ha pedig kizárjuk ezt a lehetőséget, akkor a hideg­háború döntő csatái elég hosszú Időn át, elsősorban a gazdaságban, és bomlasz­tó tevékenység formájában fognak lezajlani.'' Ezután, a Szovjetunió gaz­dasági és ipari alapjónak növekedésével foglalkozva, Allén Dulles kijelentette: ha összehasonlítjuk az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió gazdaságát az általá­nos árutermelés és a szol­gáltatások szempontjából, akkor „a Szovjetunió gyors elő­rehaladásának lehetünk tanúi. A szovjet gazda­ság körülbelül kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint az Egyesült Államok gazdasága és 1962-ig valószínűleg to­vábbra is így fog fejlődni. Az általános évi növekedés átlag 6—7 százalék, az ipar évi növekedése pedig 10—12 százalék. Ez a fejlődési ütem rend­kívül magas. Más álla­mokban ritkán láthattunk ehhez hasonló ütemet, ki­véve a háború ntáni újjá­építés korlátozott Idősza­kában." A. Dulles kijelentette, hogy a Szovjetunió ipari termelése ez év első negye­dében 11 százaékkal volt na­gyobb, mint egy évvel ez­előtt, ezzel szemben az Egye­süli Államokban az ipari termelési index — a hivata­los adatok szerint — 11 százalékos csökkenést mu­tat, Mint Allén Dulles mon­dotta: „a szovjet tömb az idén először időzte meg az Egye­sült Államokat az acél­termelésben." Emellett a Szovjetunió ma­ga annyi acélt termelt, ami az amerikai acéltermelés több mint 75 százalékának felel meg. Allén Dulles ezután ki­jelentette: „A szovjet Ipar további növekedésével pár­huzamosan növekszik a sza­bad világgal folytatott szov­jet kereskedelem." A Szovjetunió külföldi gaz­dasági programjairól szól­va, Allén Dulles a többi kö­zött hangsúlyozta: „Kezdettől fogva meg le­het állapítani, hogy a szov­jet hitelek és segélyek nem szorítkoznak azokra az or­szágokra, amelyekről felté­telezhető. hogy hamarosan elfogadják a kommunista ta­nokat". A szovjet programok igen vonzók az úgynevezett gyengén fejlett országok számára. A Szovjetunió az általános hitelüzletek csábí­tó típusát dolgozta ki: Hosszúlejáratú kölcsönök, rendszerint 12 évre. 2.5 százalék kamattal, a köl­csönben részesülők elegen­dő mennyiségben árukkal fizethetnek és az árak megállapításánál alkudoz­hatnak. Világméretekben tekintve ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió a vásárlá­sokra nézve csábító felté­telek mellett igyekszik üz­leteket kötni — mondotta Allén Dulles. A továbbiakban Dulles elégedetlenségét hangoztatta amiatt, hogy — mint mon­dotta — a Szovjetunió „tit­kolózik" gazdasági, kereske­delmi és katonai jellegű műveleteinek részeteit ille­tően. A Nyugatnak "Hruscsov kihívására* Allén Dulles szerint azzal kellene vála­szolnia, hogy újabb felhí­vással fordul a Szovjetunió­hoz, »vessen véget a gya­nakvást és kétkedést tá­masztó titkolózásnak*. Allén Dulles kijelentette, beszédében azért húzta alá a Szovjetunió eredményeit, hogy a Nyugat ne becsülje le azokat. Ugyanakkor megismételte a Szovjetunió belső "nehézsé­geire* vonatkozó korábbi ál­lításait. Beszédének végén Allén Dulles hangzotatta: "Kétség­telenül a legkomolyabb ki­hívással van dolgunk, amely­lyel országunk békeidőben valaha is találkozott. Ez a kihívás, mivel igen jelentős mértékben a Szovjetunió ipari fejlődésén alapszik, rendkívül közvetlenül érinti országunk üzleti világának vezetőit*. Soka! adott a nép állama az anyáknak — továbbra is mindent megtesz érdekükben Az anyák napja alkalmá­ból a Magyar Távirati Iro­da munkatársa kérdést in­tézett Erdei Lászlónéhoz, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa elnökéhez, hogy mi­lyen intézkedésekkel segíti államunk az anyákat. — Munkajogi, egészség­ügyi, gazdasági szempont­ból egyaránt hathatós in­tézkedésekkel védi álla­munk a dolgozó anyákat. Elég csak utalnom arra, hogy a dolgozó nőt a terhesség Ideje alatt nem szabad állásából elbocsátani, vagy egészségére káros munka* körben foglalkoztatni. Szülés esetén pedig 12 heti fizetett szabadság jár. — Fizetését más munka­körbe való beosztása esetén nem lehet csökkenteni. Az első gyermek születésekor hétszáz, a további gyerme­kek születésekor hatszáz forint szülési segélyt kap a dolgozó nő, vagy olyan anya, akinek férje társada­lombiztosításban részesül. A dolgozó anya, 400 fo­rint értékű babakelengye­utalványt kap. amelyre bő­séges választékból tudja megvenni a szükséges cikkeket. — A szülészeti és nőgyó­gyászati ágyak száma 1938­ban 3903 volt. 1955-ben majdnem kétszeresére, 6624­re emelkedett. A csecsemő­és gyermekágyak száma ugyanezen idő alatt 2185­ről 6156-ra növekedett. 1938-ban mindössze ezer bölcsődei helyünk volt. 1955-ben viszont már több mint 25 ezer gyermeket le­hetett bölcsödében elhe­lyezni. Ugyancsak 1955-ben 13 ezer volt az óvo­dák befogadóképessége. Az isikolai napközi otthonok­ban az idén 950 iskolában, 1914 csoportban, mintegy 63 ezer gyermek részesült ellátásban és tanult szak­értő pedagógusok irányítá­sával. Az üdültetésben egyre na­gyobb tér nyílik a csalá­dok együttes pihenésére. A SZOT az idén 26 ezer gyermeket iidültet. Vajtán kismamaüdülő működik, ahová az anyák apró gyermekeikkel mehetnek üdülni, egy pécsi üdülő pedig a nagyobb gyermekes anyák rendelkezésére áll. A Balkereskedelmi Mi­nisztérium kölcsönző válla­latai nagyon kedvező felté­telekkel kölcsönöznek gyer­mekkocsikat, csecsemőmér­legeket, mosó-, varró-, padlókefélőgépeket. Ezek­nek az üzleteknek száma az értesülésünk szerint vidé­ken is bővül. — A magyar nőmozgalom a továbbiakban is egyik legfontosabb feladatának tekinti — fejezte be nyi­latkozatát Erdei Lászlóné —, hogy az egész társada­lom tisztelete és szeretete övezze az anyát, valóban olyan eeészséges anya-kul­tusz fejlődjék ki. amelyet a jövőt, az új nemzedéket ringató dolgos, szerető édesanyák megérdemelnek. Három és fél millió forinttal Károsította meg a népgazáasfgot a Budapesti Keksz­és Ostyagyárban leleplezett bűnbanda A társadalmi tulajdon ha­nyag kezelése, valamint egyéb bűncselekmények mi­att a rendőrség bűnvádi el­járást indított Berde Ernő, a Budapesti Keksz- és Ostya­gyár volt igazgatója, Rudnai János, a vállalat volt főmér­nöke, Schütz János terme­lési osztályvezető, Nagy Ba­lázs művezető, Kovács Béla technikus és Hegyi Sándorné anyagraktárkezelő ellen. A hat hónapja tartó szé­leskörű nyomozás megállapí_ totta, hogy a vállalatnál az 1957. évi gyártásközi hiány nyersanyagokból és félkész­termékekből két és félmillió forint Megállapították to­vábbá, hogy az 1957-es ter­melési évben a vállalat az előírt anyagnormákat egy­millió forinttal túllépte, így tehát összesen három és fél­millió forint kár keletkezett a népgazdaságban. A nyomozásnál bebizonyo­sodott, hogy a gyárban min­den vonalon a szabálytalan­ságok tömegét követték el. A nagyarányú visszaélé­sekért a gyár vezetőségén kívül felelős az Élelmezés­ügyi Ministtérium édesipari igazgatósága is, amely rend­szeres ellenőrzéssel feltár, hatta volna a rendőrség ál­tal leleplezett bűncselek­ményt. Sikertelen amerikai kísérlet a Biztonsági Tanács előtt Nyugati huzavona a csúcstalálkozó kérdésében — Tovább mélyül a francia kormányválság Egy hét eseményei a nemzetközi politikában | űgy tűnik, mintha az elmúlt napokban a csúcsér­tekezlet gondolata kissé hát­térbe szorult volna. Ez azon­ban csupán látszólag van így, mert a Szovjetunió Kom­munista Pártja, kormánya és diplomáciája minden kezde­ményezésében és a nem­zetközi politika terén tett lépésében — például a nyugati szocialista és mun­káspártokhoz intézett SZKP KB-levélben, vagy a Biz­tonsági Tanács ülésén — kifejezésre juttatta, hogy változatlanul a csúcsértekez­letet tekinti annak a poli­tikai fórumnak, amely a megoldásra megérett kérdé­sek megvitatásával egyedül képes az események további menetét kedvezően befolyá­soló döntéseket hozni. Az angol, a francia és főleg az amerikai kormánynak szem­melláthatóan nem sürgős a csúcstalálkozó és ezzel ma­gyarázható az is, hogy a Szovjetunió kormánya csak tegnap kapott hivatalos be­leegyező választ arra a ja­vaslatára, hogy Gromiko kül­ügyminiszter a három nyu­gati hatalom moszkvai nagy­követével külön-külön tár­gyaljon a csúcstalálkozót megelőző külügyminiszteri értekezlet előkészületeiről. Miközben a világ ér­deklődéssel várja, hogy az angol, az amerikai és a francia kormány — a három ország közvéleményének nyo­mására — mikor tesz most­már konkrét lépéseket a csúcsértekezletet bevezető külügyminiszteri értekezlet mielőbbi nyélbeütése érde­kében, megdöbbenéssel érte­sül arról, hogy az Egyesült Államok atom- és hidrogén­fegyverekkel felszerelt re­pülőgépei — mint Gromiko szovjet külügyminiszter mi­napi sajtóértekezletén nyilat­kozatában a szovjet kor­mány álláspontját kifejtve rámutatott — változatlanul folytatják a Szovjetunió ha­tárait fenyegető provokatív repüléseiket. Az amerikai kormány az­zal magyarázza ezeket a re­püléseket, hogy valahányszor az amerikai radar-hálózat az Egyesült Államok határai felé haladó, állítólagos re­pülő testeket jelez, a légi­erő „biztonsági repülőgépei" felszállnak, hogy „elűzzék a támadót". Ezzel kapcsolat­ban két dolog vált ismertté: az egyik az, hogy az Egye­sült Államok radar-hálózata a meteoritokat, vagy na­gyobb madárcsapatokat is veszélyként" jelezte — tehát ez a hálózat teljesen meg­bízhatatlan —, a másik, hogy a Szovjetunió kormánya nem tett hasonló lépéseket, vagyis nem küldött atom- és hidrogénfegyverekkel fel­szerelt repülőgépeket az Egyesült Államok határai felé. Nyomatékosan hangsú­lyozta viszont, hogy hasonló esetek a jövőben nem ma­radnának megtorlatlanul és miután felhívta az Egyesült Államok kormányának fi­gyelmét, hogy szüntesse meg légierőinek provokatív repü­lését a szovjet határok felé, a Biztonsági Tanácshoz for­dult panaszával. Az Egyesült Államok kor­mánya válaszul, hogy eljá­rását — amennyire lehet — mentse, e héten összehívta a Biztonsági Tanács ülését és javasolta, hogy a Szov­jetunió fogadja el az Északi­sarkvidék nemzetközi ellen­őrzésének tervét. Ez a terv mint az amerikai kormány ajánlása hangoztatta — egy­szer s mindenkorra kizárja a meglepetésszerű támadá­sok lehetőségét. Ez a javaslat kétségkívül jól hangzik, ám a részletek­ben való elmélyedés után nem nehéz felfedni az ame­rikai célokat, nevezetesen azt, hogy 1. minél többet megtudni a Szovjetunió sarkvidéki védelmi hálóza­táról és 2. az ellenőrzést fő­leg a Szovjetunió területére Jeorlátozni. Túl ezeken, a ja­vaslatnak az is célja, hogy a sarkvidéki biztonság kér­dését — ezen a területen ugyanis a Szovjetunió és az Egyesült Államok határos — kiragadni az általános lesze­relés legfontosabb problémái közül s legfőképpen az, hogy elterelje a figyelmet a Szov­jetunió panaszáról. Szoboljev, a Szovjetunto képviselője a Biztonsági Tanácsban nagy beszédben mutatott rá az amerikai ja­vaslat emiitett céljaira és kifejtette, hogy a feszültsé­get leginkább az csökkente­né, ha az Egyesült Államok kormánya beszünteti légi­erőinek a Szovjetunió ha­tárai felé irányított provo­katív repülését. Ezit követően pedig a csúcsértekezlet mi­előbbi összehívása szolgál­tatja a legfontosabb célt, azt, hogy az elsősorban meg­oldásra váró nemzetközi kérdések közül a leszereles­ben megállapodás szülessék. A szavazás során a Szov­jetunió az Egyesült Államok javaslata ellen foglalt áldást, míg azt a szovjet javasla­tot, amely indítványozta az Egyesült Államok provoká­ciós repüléseinek elítélését, az Egyesült Államok és az "amerikai szavazógép*, az amerikai álláspontot szolgai módon támogató más orszá­gok delegátusai vetették eű. A francia kormány­válság, amelynek jelen­tősége és a nemzetközi poli­tika alakulására gyakorolt hatása nem hasonlítható össze a csúcsértekezlet elő­készületével és a Biztonsági Tanács ülésének fontosságú* val, mégis számottevő prob­léma. Nemcsak azért, mert rámutat a francia belpoli­tikai helyzet ziláltságára és alapvető fogyatékosságaira, de legfőképpen azért, mert olyan fontos kérdésekkel áll összefüggésben, mint pél­dául az algériai háború. Pleven azóta, hogy a Gailíard-kormány április 15-én hajnalban megbukott, a második kísérletező, aki sikertelenül végzett próbál­kozás után adja vissza kor­mányalakítási megbízatását a köztársasági elnöknek. Bi­dault kereszténydemokrata politikus .után Plevemíek, a francia politikai élet egyik kis pártjának, az UDSR vezetőjének is be kellett látnia, hogy azzal a programmal, amely az algé­riai háború továbbfolytatá­sára alapozza politikáját, nem lehet tartósan kor" mányképes többségit össze­hozni a francia nemzetgyű­lésben. Nem tudni, hogy Coty francia köztársasági elnök kit bíz meg újabb kormány­alakítási kísérlettel. Bizo­nyos azonban, hogy a fran­cia politikának csak a bal­oldali pártok egységakciója róhat szilárd alapot és nyújthat lehetőséget egy életképes kormány megala­kulásához. Amíg ez meg nem történik, mindegy, hogy ki kísérli meg a kormány­alakítást Az eredmény vál­tozatlanul a válság további, egyre nagyobb veszélyekkei járó elhúzódása lesz. Petényi István . „ Ha mm a rsh jöld hozzá nem illő szerepben lépett fel" Moszkva (TASZSZ) A Pravda megjegyzést fűz Hammarskjöld ENSZ-főtit­kárnak a Biztonsági Tanács­ban mondott beszédéhez. Ez a beszéd akkor hangzott el, amikor a szovjet küldöttség kérésére megvitatták az atom- és hidrogénbombákkal megrakott amerikai repülő­gépeknek a Szovjetunió ha­tárai irányában végrehajtott kihívó repüléseit. A Pravda cikke megálla­pítja, hogy a Szovjetunió vádjait senki sem tudta es nem is tudhatta megcáfolni és az amerikai diplomaták sietve elterelő manőverhez folyamodtak. Segítségükre sietett az ENSZ főtitkára: védelmébe vette azt az ame­rikai javaslatot, hogy úgy­nevezett felügyeleti rendszert létesítsenek az északi sark­vidéken. „Érthetetlen az a példát­lan tény, hogy az ENSZ hivatalos képviselője, akit a szervezet alapokmánya teljes tárgyilagosságra és pártat­lanságra kötelez, nemzetközi ügyek megvitatásakor az Egyesült Államok diplomá­ciai lépései védelmezőjének teljes hozzá nem illő szere­pében lép fel" — írja a Pravda cikke. Raab kancellár hallandó közvetítésre a német újraegyesítés kérdésében Bécs (MTI) Raab osztrák kancellár egy bizalmas be­szélgetés során közölte az Industrierkurir düsseldorfi lap bécsi tudósítójával, hogy küszöbönálló washingtoni és moszkvai látogatása során közvetítő javaslatot akar tenni Németország újraegye­sítésének megkönnyítésére. Raab ajánlani fogja, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország alakítson négyhatalmi bi­zottságot a német újraegye­sítés előkészítésére. Az osztrák kancellár erről a tervérő], amelyet legutóbbi bonni tartózkodása alatt Adenauerrel is megbeszélt, tájékoztatta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok bécsi nagykövetét. Szovjet részről azt a választ kapta, hog» kezdeményezé­sét Moszkvában gondosan tanulmányozzák. Amerikai részről még nem válaszoltak rá. A Japán ifjúsági küldöttség és a DÍVSZ közös közleménye A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkárságá­nak meghívására a japán if­júsági küldöttség április 30­án Budapestre érkezett. A japán küldöttség és a DÍVSZ titkársága között le­folyt megbeszélések végén közleményt fogadtak eL A két fél a megbeszélés végén egyöntetűen hangsú­lyozza, a béke ügye érdeké­ben fontos, hogy a jövőben még inkább megerősödjék az együttműködés a japán ifjú­ság és a DIVSZ között és nagyobb arányú legyen kö­zöttük a kölcsönös tapasz­talatcsere., 1

Next

/
Thumbnails
Contents