Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-04 / 104. szám
Vasárnap. 1958. május 4. Á Szovjetunió gazdasága kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint w az Egyesült Államok gazdasága — ismerték be amerikai részről Washington (TASZSZ). Allén Dulles, az amerikai Cl A (Központi Hírszerző Ügynökség) vezetője az amerikai külügyminiszter testvére április 28-án beszédet mondott az amerikai külkereskedelmi kamara évi közgyűlésén. Allén Dulles beszédében, melyet „Hruscsov kihívása" címmel mondott el, röviden foglalkozott a Sztálin halála előtti szovjet politikával, majd kijelentette: „Ma Nyikita Hruscsov finomabb politkájával van dolgunk. Vajon többé vagy kevésbbé lesz hatékony ez, mint Sztálin politikája volt, a nemzetközi kommunizmus alapvető céljainak elérése szempontjából? Természetesen nem szándékozom kisebbíteni a Szovjetunió felől fenyegető háborús veszélynek vagy annak a kihívásnak a komolyságát, amelynek a Szovjetunió részéről a tudományban és a technikában vagyunk tanúi, hiszen ez utóbbiaktól függnek a legújabb fegyverek. Mindamellett úgy tűnik előttem, hogy a Szovjetunió mai politika Iában nem szándékozik úgy (elhasználni katonai erejét, hogy ezzel általános háborút kockáztasson." „Ezenkívül — folytatta Allén Dulles — a mesterséges holdak felbocsátásában és a ballisztikus rakéták fejlesztésében elért szovjet sikerek eléggé felbolygattak, a háborús veszély felismerésére kényszerítettek bennünket. Ezért ma rakétagyártási programunkat és egyéb programjainkat a legfontosabbnak tekintjük. Ezenkívül állandóan éber figyelemmel kell kísérnünk, milyen mértékben használja fel a Szovjetunió a tudományt és a technikát katonai célokra. Elébe kell vágnunk minden kísérletnek, amely az erőviszonyok megváltoztatását eredményező áttörésre irányul. Ha pedig kizárjuk ezt a lehetőséget, akkor a hidegháború döntő csatái elég hosszú Időn át, elsősorban a gazdaságban, és bomlasztó tevékenység formájában fognak lezajlani.'' Ezután, a Szovjetunió gazdasági és ipari alapjónak növekedésével foglalkozva, Allén Dulles kijelentette: ha összehasonlítjuk az Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdaságát az általános árutermelés és a szolgáltatások szempontjából, akkor „a Szovjetunió gyors előrehaladásának lehetünk tanúi. A szovjet gazdaság körülbelül kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint az Egyesült Államok gazdasága és 1962-ig valószínűleg továbbra is így fog fejlődni. Az általános évi növekedés átlag 6—7 százalék, az ipar évi növekedése pedig 10—12 százalék. Ez a fejlődési ütem rendkívül magas. Más államokban ritkán láthattunk ehhez hasonló ütemet, kivéve a háború ntáni újjáépítés korlátozott Időszakában." A. Dulles kijelentette, hogy a Szovjetunió ipari termelése ez év első negyedében 11 százaékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, ezzel szemben az Egyesüli Államokban az ipari termelési index — a hivatalos adatok szerint — 11 százalékos csökkenést mutat, Mint Allén Dulles mondotta: „a szovjet tömb az idén először időzte meg az Egyesült Államokat az acéltermelésben." Emellett a Szovjetunió maga annyi acélt termelt, ami az amerikai acéltermelés több mint 75 százalékának felel meg. Allén Dulles ezután kijelentette: „A szovjet Ipar további növekedésével párhuzamosan növekszik a szabad világgal folytatott szovjet kereskedelem." A Szovjetunió külföldi gazdasági programjairól szólva, Allén Dulles a többi között hangsúlyozta: „Kezdettől fogva meg lehet állapítani, hogy a szovjet hitelek és segélyek nem szorítkoznak azokra az országokra, amelyekről feltételezhető. hogy hamarosan elfogadják a kommunista tanokat". A szovjet programok igen vonzók az úgynevezett gyengén fejlett országok számára. A Szovjetunió az általános hitelüzletek csábító típusát dolgozta ki: Hosszúlejáratú kölcsönök, rendszerint 12 évre. 2.5 százalék kamattal, a kölcsönben részesülők elegendő mennyiségben árukkal fizethetnek és az árak megállapításánál alkudozhatnak. Világméretekben tekintve ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió a vásárlásokra nézve csábító feltételek mellett igyekszik üzleteket kötni — mondotta Allén Dulles. A továbbiakban Dulles elégedetlenségét hangoztatta amiatt, hogy — mint mondotta — a Szovjetunió „titkolózik" gazdasági, kereskedelmi és katonai jellegű műveleteinek részeteit illetően. A Nyugatnak "Hruscsov kihívására* Allén Dulles szerint azzal kellene válaszolnia, hogy újabb felhívással fordul a Szovjetunióhoz, »vessen véget a gyanakvást és kétkedést támasztó titkolózásnak*. Allén Dulles kijelentette, beszédében azért húzta alá a Szovjetunió eredményeit, hogy a Nyugat ne becsülje le azokat. Ugyanakkor megismételte a Szovjetunió belső "nehézségeire* vonatkozó korábbi állításait. Beszédének végén Allén Dulles hangzotatta: "Kétségtelenül a legkomolyabb kihívással van dolgunk, amelylyel országunk békeidőben valaha is találkozott. Ez a kihívás, mivel igen jelentős mértékben a Szovjetunió ipari fejlődésén alapszik, rendkívül közvetlenül érinti országunk üzleti világának vezetőit*. Soka! adott a nép állama az anyáknak — továbbra is mindent megtesz érdekükben Az anyák napja alkalmából a Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Erdei Lászlónéhoz, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökéhez, hogy milyen intézkedésekkel segíti államunk az anyákat. — Munkajogi, egészségügyi, gazdasági szempontból egyaránt hathatós intézkedésekkel védi államunk a dolgozó anyákat. Elég csak utalnom arra, hogy a dolgozó nőt a terhesség Ideje alatt nem szabad állásából elbocsátani, vagy egészségére káros munka* körben foglalkoztatni. Szülés esetén pedig 12 heti fizetett szabadság jár. — Fizetését más munkakörbe való beosztása esetén nem lehet csökkenteni. Az első gyermek születésekor hétszáz, a további gyermekek születésekor hatszáz forint szülési segélyt kap a dolgozó nő, vagy olyan anya, akinek férje társadalombiztosításban részesül. A dolgozó anya, 400 forint értékű babakelengyeutalványt kap. amelyre bőséges választékból tudja megvenni a szükséges cikkeket. — A szülészeti és nőgyógyászati ágyak száma 1938ban 3903 volt. 1955-ben majdnem kétszeresére, 6624re emelkedett. A csecsemőés gyermekágyak száma ugyanezen idő alatt 2185ről 6156-ra növekedett. 1938-ban mindössze ezer bölcsődei helyünk volt. 1955-ben viszont már több mint 25 ezer gyermeket lehetett bölcsödében elhelyezni. Ugyancsak 1955-ben 13 ezer volt az óvodák befogadóképessége. Az isikolai napközi otthonokban az idén 950 iskolában, 1914 csoportban, mintegy 63 ezer gyermek részesült ellátásban és tanult szakértő pedagógusok irányításával. Az üdültetésben egyre nagyobb tér nyílik a családok együttes pihenésére. A SZOT az idén 26 ezer gyermeket iidültet. Vajtán kismamaüdülő működik, ahová az anyák apró gyermekeikkel mehetnek üdülni, egy pécsi üdülő pedig a nagyobb gyermekes anyák rendelkezésére áll. A Balkereskedelmi Minisztérium kölcsönző vállalatai nagyon kedvező feltételekkel kölcsönöznek gyermekkocsikat, csecsemőmérlegeket, mosó-, varró-, padlókefélőgépeket. Ezeknek az üzleteknek száma az értesülésünk szerint vidéken is bővül. — A magyar nőmozgalom a továbbiakban is egyik legfontosabb feladatának tekinti — fejezte be nyilatkozatát Erdei Lászlóné —, hogy az egész társadalom tisztelete és szeretete övezze az anyát, valóban olyan eeészséges anya-kultusz fejlődjék ki. amelyet a jövőt, az új nemzedéket ringató dolgos, szerető édesanyák megérdemelnek. Három és fél millió forinttal Károsította meg a népgazáasfgot a Budapesti Kekszés Ostyagyárban leleplezett bűnbanda A társadalmi tulajdon hanyag kezelése, valamint egyéb bűncselekmények miatt a rendőrség bűnvádi eljárást indított Berde Ernő, a Budapesti Keksz- és Ostyagyár volt igazgatója, Rudnai János, a vállalat volt főmérnöke, Schütz János termelési osztályvezető, Nagy Balázs művezető, Kovács Béla technikus és Hegyi Sándorné anyagraktárkezelő ellen. A hat hónapja tartó széleskörű nyomozás megállapí_ totta, hogy a vállalatnál az 1957. évi gyártásközi hiány nyersanyagokból és félkésztermékekből két és félmillió forint Megállapították továbbá, hogy az 1957-es termelési évben a vállalat az előírt anyagnormákat egymillió forinttal túllépte, így tehát összesen három és félmillió forint kár keletkezett a népgazdaságban. A nyomozásnál bebizonyosodott, hogy a gyárban minden vonalon a szabálytalanságok tömegét követték el. A nagyarányú visszaélésekért a gyár vezetőségén kívül felelős az Élelmezésügyi Ministtérium édesipari igazgatósága is, amely rendszeres ellenőrzéssel feltár, hatta volna a rendőrség által leleplezett bűncselekményt. Sikertelen amerikai kísérlet a Biztonsági Tanács előtt Nyugati huzavona a csúcstalálkozó kérdésében — Tovább mélyül a francia kormányválság Egy hét eseményei a nemzetközi politikában | űgy tűnik, mintha az elmúlt napokban a csúcsértekezlet gondolata kissé háttérbe szorult volna. Ez azonban csupán látszólag van így, mert a Szovjetunió Kommunista Pártja, kormánya és diplomáciája minden kezdeményezésében és a nemzetközi politika terén tett lépésében — például a nyugati szocialista és munkáspártokhoz intézett SZKP KB-levélben, vagy a Biztonsági Tanács ülésén — kifejezésre juttatta, hogy változatlanul a csúcsértekezletet tekinti annak a politikai fórumnak, amely a megoldásra megérett kérdések megvitatásával egyedül képes az események további menetét kedvezően befolyásoló döntéseket hozni. Az angol, a francia és főleg az amerikai kormánynak szemmelláthatóan nem sürgős a csúcstalálkozó és ezzel magyarázható az is, hogy a Szovjetunió kormánya csak tegnap kapott hivatalos beleegyező választ arra a javaslatára, hogy Gromiko külügyminiszter a három nyugati hatalom moszkvai nagykövetével külön-külön tárgyaljon a csúcstalálkozót megelőző külügyminiszteri értekezlet előkészületeiről. Miközben a világ érdeklődéssel várja, hogy az angol, az amerikai és a francia kormány — a három ország közvéleményének nyomására — mikor tesz mostmár konkrét lépéseket a csúcsértekezletet bevezető külügyminiszteri értekezlet mielőbbi nyélbeütése érdekében, megdöbbenéssel értesül arról, hogy az Egyesült Államok atom- és hidrogénfegyverekkel felszerelt repülőgépei — mint Gromiko szovjet külügyminiszter minapi sajtóértekezletén nyilatkozatában a szovjet kormány álláspontját kifejtve rámutatott — változatlanul folytatják a Szovjetunió határait fenyegető provokatív repüléseiket. Az amerikai kormány azzal magyarázza ezeket a repüléseket, hogy valahányszor az amerikai radar-hálózat az Egyesült Államok határai felé haladó, állítólagos repülő testeket jelez, a légierő „biztonsági repülőgépei" felszállnak, hogy „elűzzék a támadót". Ezzel kapcsolatban két dolog vált ismertté: az egyik az, hogy az Egyesült Államok radar-hálózata a meteoritokat, vagy nagyobb madárcsapatokat is veszélyként" jelezte — tehát ez a hálózat teljesen megbízhatatlan —, a másik, hogy a Szovjetunió kormánya nem tett hasonló lépéseket, vagyis nem küldött atom- és hidrogénfegyverekkel felszerelt repülőgépeket az Egyesült Államok határai felé. Nyomatékosan hangsúlyozta viszont, hogy hasonló esetek a jövőben nem maradnának megtorlatlanul és miután felhívta az Egyesült Államok kormányának figyelmét, hogy szüntesse meg légierőinek provokatív repülését a szovjet határok felé, a Biztonsági Tanácshoz fordult panaszával. Az Egyesült Államok kormánya válaszul, hogy eljárását — amennyire lehet — mentse, e héten összehívta a Biztonsági Tanács ülését és javasolta, hogy a Szovjetunió fogadja el az Északisarkvidék nemzetközi ellenőrzésének tervét. Ez a terv mint az amerikai kormány ajánlása hangoztatta — egyszer s mindenkorra kizárja a meglepetésszerű támadások lehetőségét. Ez a javaslat kétségkívül jól hangzik, ám a részletekben való elmélyedés után nem nehéz felfedni az amerikai célokat, nevezetesen azt, hogy 1. minél többet megtudni a Szovjetunió sarkvidéki védelmi hálózatáról és 2. az ellenőrzést főleg a Szovjetunió területére Jeorlátozni. Túl ezeken, a javaslatnak az is célja, hogy a sarkvidéki biztonság kérdését — ezen a területen ugyanis a Szovjetunió és az Egyesült Államok határos — kiragadni az általános leszerelés legfontosabb problémái közül s legfőképpen az, hogy elterelje a figyelmet a Szovjetunió panaszáról. Szoboljev, a Szovjetunto képviselője a Biztonsági Tanácsban nagy beszédben mutatott rá az amerikai javaslat emiitett céljaira és kifejtette, hogy a feszültséget leginkább az csökkentené, ha az Egyesült Államok kormánya beszünteti légierőinek a Szovjetunió határai felé irányított provokatív repülését. Ezit követően pedig a csúcsértekezlet mielőbbi összehívása szolgáltatja a legfontosabb célt, azt, hogy az elsősorban megoldásra váró nemzetközi kérdések közül a leszerelesben megállapodás szülessék. A szavazás során a Szovjetunió az Egyesült Államok javaslata ellen foglalt áldást, míg azt a szovjet javaslatot, amely indítványozta az Egyesült Államok provokációs repüléseinek elítélését, az Egyesült Államok és az "amerikai szavazógép*, az amerikai álláspontot szolgai módon támogató más országok delegátusai vetették eű. A francia kormányválság, amelynek jelentősége és a nemzetközi politika alakulására gyakorolt hatása nem hasonlítható össze a csúcsértekezlet előkészületével és a Biztonsági Tanács ülésének fontosságú* val, mégis számottevő probléma. Nemcsak azért, mert rámutat a francia belpolitikai helyzet ziláltságára és alapvető fogyatékosságaira, de legfőképpen azért, mert olyan fontos kérdésekkel áll összefüggésben, mint például az algériai háború. Pleven azóta, hogy a Gailíard-kormány április 15-én hajnalban megbukott, a második kísérletező, aki sikertelenül végzett próbálkozás után adja vissza kormányalakítási megbízatását a köztársasági elnöknek. Bidault kereszténydemokrata politikus .után Plevemíek, a francia politikai élet egyik kis pártjának, az UDSR vezetőjének is be kellett látnia, hogy azzal a programmal, amely az algériai háború továbbfolytatására alapozza politikáját, nem lehet tartósan kor" mányképes többségit összehozni a francia nemzetgyűlésben. Nem tudni, hogy Coty francia köztársasági elnök kit bíz meg újabb kormányalakítási kísérlettel. Bizonyos azonban, hogy a francia politikának csak a baloldali pártok egységakciója róhat szilárd alapot és nyújthat lehetőséget egy életképes kormány megalakulásához. Amíg ez meg nem történik, mindegy, hogy ki kísérli meg a kormányalakítást Az eredmény változatlanul a válság további, egyre nagyobb veszélyekkei járó elhúzódása lesz. Petényi István . „ Ha mm a rsh jöld hozzá nem illő szerepben lépett fel" Moszkva (TASZSZ) A Pravda megjegyzést fűz Hammarskjöld ENSZ-főtitkárnak a Biztonsági Tanácsban mondott beszédéhez. Ez a beszéd akkor hangzott el, amikor a szovjet küldöttség kérésére megvitatták az atom- és hidrogénbombákkal megrakott amerikai repülőgépeknek a Szovjetunió határai irányában végrehajtott kihívó repüléseit. A Pravda cikke megállapítja, hogy a Szovjetunió vádjait senki sem tudta es nem is tudhatta megcáfolni és az amerikai diplomaták sietve elterelő manőverhez folyamodtak. Segítségükre sietett az ENSZ főtitkára: védelmébe vette azt az amerikai javaslatot, hogy úgynevezett felügyeleti rendszert létesítsenek az északi sarkvidéken. „Érthetetlen az a példátlan tény, hogy az ENSZ hivatalos képviselője, akit a szervezet alapokmánya teljes tárgyilagosságra és pártatlanságra kötelez, nemzetközi ügyek megvitatásakor az Egyesült Államok diplomáciai lépései védelmezőjének teljes hozzá nem illő szerepében lép fel" — írja a Pravda cikke. Raab kancellár hallandó közvetítésre a német újraegyesítés kérdésében Bécs (MTI) Raab osztrák kancellár egy bizalmas beszélgetés során közölte az Industrierkurir düsseldorfi lap bécsi tudósítójával, hogy küszöbönálló washingtoni és moszkvai látogatása során közvetítő javaslatot akar tenni Németország újraegyesítésének megkönnyítésére. Raab ajánlani fogja, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, NagyBritannia és Franciaország alakítson négyhatalmi bizottságot a német újraegyesítés előkészítésére. Az osztrák kancellár erről a tervérő], amelyet legutóbbi bonni tartózkodása alatt Adenauerrel is megbeszélt, tájékoztatta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok bécsi nagykövetét. Szovjet részről azt a választ kapta, hog» kezdeményezését Moszkvában gondosan tanulmányozzák. Amerikai részről még nem válaszoltak rá. A Japán ifjúsági küldöttség és a DÍVSZ közös közleménye A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkárságának meghívására a japán ifjúsági küldöttség április 30án Budapestre érkezett. A japán küldöttség és a DÍVSZ titkársága között lefolyt megbeszélések végén közleményt fogadtak eL A két fél a megbeszélés végén egyöntetűen hangsúlyozza, a béke ügye érdekében fontos, hogy a jövőben még inkább megerősödjék az együttműködés a japán ifjúság és a DIVSZ között és nagyobb arányú legyen közöttük a kölcsönös tapasztalatcsere., 1