Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-27 / 123. szám

I Kedd. 1958. május Tt. De Gaulle hívei puccsal elfoglalták Korzika szigetét összeült a francia parlament két háza — A francia kommunisták erélyes akciókat sürgetnek a köztársaság ellenségei ellen A franciaországi esemé­nyek tovább bonyolodnak: szombaton délután ejtőer­nyősök segédletével — akár­csak Algír városában — jobboldali tüntetők elfoglal­ták a Korzika szigetén lévő Ajacció városát, a sziget köz­Igazgatási székhelyét. Az ejtőernyősök behatoltak az ajaccói megyefőnökség épü­letébe és a városban, vala­mint a sziget több más hely­ségében kikiáltották a köz­üdv-bizottságokat. A jelenté­sek szerint az ejtőernyősök komolyabb ellenállás nélkül fegyverezték le a helyi és a marseille-ből odaszállított rohamrendőrt egységeket. Korzika szigete tehát a degaulleisták kezén van. A sziget elfoglalásában je­lentős szerepet játszott Pas­cal Arrighi korzikai degaul­leista képviselő, aki már ko­rábban Algírba szökött. Ott előkészítette a korzikai ha­talom átvételét. Szombaton délután repülőgépen vissza­érkezett Korzikába és a re­pülősegységek élén vonult be Ajaccióba. Pflimlin francia miniszter­elnök szombatról vasárnapra virradóra mondott rádióbe­szédében nagyon komolynak minősítette a korzikai ese­ményeket s — mentegetve az algériai puccsistákat — hangoztatta, hogy »ha az algériai válság nagy mérték­ben magyarázható is egy tiszteletreméltó népi meg­mozdulással, Korzika szi­getén másról van szó. Ott semmi sem magyarázhatja a történteket — állapította meg Pflimlin s kijelentette: »a kormány megparancsolja a korzikai katonai és polgári tisztviselőknek, hogy nc hajtsák végre a hatalom bi­torlóinak egyetlen utasítását •em*. Miután kilátásba helyezte, hogy eljárást indítanak a korzikai puccsban résztvevők ellen, arról szólt, hogy ez a veszély fennáll az anyaor­szágban is. »Kötelességem riasztani azokat a franciá­kat, akik ragaszkodnak a köztársaság törvényeiben biz­tosított szabadságjogokhoz. A lázadók megkísérlik, hogy arra a lejtőre sodorjanak bennünket, amely polgárhá­borúra vezeti. Pflimlin beszédének végén felhívta a francia népet, tö­mörüljön a törvényes kor­mány mögé. A Francia Kommunista Pórt politikai irodájának deklarációja a korzikai ese­ményekkel foglalkozva: megállapítja: "Az ajacció« események Igazolták, mi­lyen alaposan megszervezett és mekkota méretekre ter­jed ki a köztársaságellenes összeesküvés. A szervezők tervei katonai diktatúra megteremtésére irányulnak folytatja a deklaráció, — majd aláhúzta: az ajacciói puccs a kormány eddigi ha­bozásának eredménye. Ezek­ben az órákban nem alku­dozni kell a köztársaság el­lenségeivel, és nem az al­kotmányreformról kell vi­tázni Itt az ideje, hogy a kormány, amelynek minden szükséges hatalma megvan és amelyet egy erős köztár­sasági többség támogat, ak­cióba lépjen*. A Francia Kommunista Párt munkásosztályt és a köztársaság más híveit fel­szólítja eröiik egyesítésére, hogy az egész országban megvédjék a köztársaságot, Soustelle és Arrighi párizsi bűntársait pedig tartóztassák le és a De GaullevaJ, mint g polgárháború szervezőjével kell elbánni. Akciót! Egysé­gért! Éberséget! A fasizmus nem jut diadalra! — fejező­dik be a Francia Kommu­nista Párt politikai irodájá­nak deklarációja. Minisztertanács, a parlament két házának összehívása Vasárnap délután három órakor a francia kormány minisztertanácsra ült ösz­sze. Albert Gaizer tájékozta­tásfigyl miniszter kijelen­tette, hogy haladéktalanul bevezeti s cenzúrát. A hétfői lapok már eenzu­rázottan jelentek meg. A nemzetgyűlés hétfő dél­előtt 10 órakor szintén ősze szeült Pflimlin miniszterel­nök tájékoztatójában lénye­gében megismételte a va­sárnap hajnalban mondott rádióbeszédének legtöbb ki­tételét Törvényjavaslatot terjese­tett elő, amelyben indítvá­nyozta mindazon képvise­lőknek mandátumuktol való megfosztását, akik a köztársaság területének valamelyik részét megkí­sérlik kivonni a törvényes kormány hatalma alól. A politikai élet kulisszái mögött továbbra is erőfeszí­tések történnek annak elke­rülésére, hogy tényleges ösz­szetűzésre kerüljön a sor a két fél — a kormány és az algériai közüdv-bizottség kö­zött. Az amerikai külügyminisz­térium izgatottan figyeli a francia—algériai válság ala­kulását, reménykedik, de fél attól, hogy zavargások tör­nek ki Franciaországban és Észak-Afrikában is. "Franciaországnak most döntenie kell: Franciaország törvényesen megválasztott kormánya vezeti-e, vagy ka­tonatisztek kamarillója. A döntéstől függ a francia de­mokrácia egész jövője. Bármi legyen is De Gaulle álláspontja, azok az em­berek, akik a leghango­sabban sürgetik hatalomra jutását, a demokrácia el­lenségei* — írja a "Forward* című lap. Több francia hadihajó érkezett Algériába A földközi-tengeri francia haditengerészeti parancsnok­ságon hétfőn közölték, hogy a Lafayette repülőgépanya­hajó, amely vasárnap vá­ratlanul elhagyta Máltát, megérkezett a kelet-algériai Bone kikötőjébe. A Lafa­yettet három romboló kí­sérte. Azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek sze­rint a francia hadihajók a közüdv-mozgalom támogatá­sára érkeztek Algériába, Guerin kapitány a követke­zőket mondta: "A haditengerészet nem Is­mer anyaországot és Algé­riát. A hajók oda mennek, ahová Párizs küldi őket. Párizs adja a parancsokat, és a haditengerészet vala­mennyi egysége engedel­meskedik Párizsnak*. A CGT kedden délután 2 órától sztrájkra hívja a francia dolgozókat A CGT, a legnagyobb francia szakszervezet végre­hajtó bizottsága felszólította a munkásokat és az alkal­mazottakat, hogy kedden délután 2 órakor hagyják abba a munkát A Pflimlin-kormány megbízottia megbe­szélést folytatott De Gaulle tábornokkal M arcél Diebolt, Haute­Merhe megyei prefektus, a Pflimlin-kormány megbí­zottja hétfőn délben Colom­bey-les Eglisfcsbe utazott és félórás megbeszélést folyta­tott De Gaulle tábornokkal. Lapzártakor érkezett: Coty, Pflimlin és De Gaulle •s tanácskozott fíernu, radikális képviselő hétfőn este a nemzetgyűlés­ben kijelentette: *Ugy tudjuk, hogy Coty köztársasági elnök, Pflimlin miniszterelnök és De Gaulle tábornok ezekben a percek­ben tanácskozik*. Hernu kérte, hogy a nem­zetgyűlés folytassa ülését "arra az esetre, ha holnap már nem lesz módunkban összeülni.* A nemzetgyűlés elnöke azonban ennek ellenére beje­lentette, hogy a hétfői ülés véget ért és kedden reggelre tűzte ki a következő ülést Vorosilov és Hruscsov üdvözlő távirata Tito elnökhöz Moszkva (TASZSZ). Joszip Broz-Tito születésnapja alkal­mából Vorosilov és Hruscsov üdvözlő táviratot intézett Titohoz. A táviratok boldog­ságot és virágzó életet kí­vánnak a testvéri jugoszláv népnek. — Kifejezem a reménye­met — hangzik Hruscsov táviratában —. hogy egyfelől a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, másfelől az SZKP és a többi testvérpárt között fennálló nézeteltéré­sek, amelyek nem jelentenek titkot, elsimúlnak. E nézet­eltérések leküzdése elősegí­tené országaink népeinek összefogását, valamint a vi­lág békéjének hatalmas tá­maszát jelentő szocialista erők egységének további megszilárdítását. H varsói szerződés politikai tanácskozó bizottságának ölése Hruscsov beszéde érdekes és őszinte volt — állapítja meg egy finn lap Helsinki (TASZSZ). A finn sajtó bőségesen kommentál­ja Hruscsov beszédét, ame­lyet Kekkonen finn köztár­sasági elnök tiszteletére adott villásreggelin mondott és amelyet kivonatosan la­punk is ismertett. A Maakansp. című lap sze­rint Hruscsov beszéde érde­kes és őszinte volt. Megha­tározta a finn—szovjet vi­szony további fejlődéséhez szükséges kiindulópontokat. Az »Uusi Suomito* megelé­gedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió segítséget kí­ván nyújtani Finnországnak és elő akarja mozdítani a két ország gazdasági kapcso­latainak fejlődését. Amerikai lapot koboztak el Párizsban A francia rendőrség meg­jelenése után elkobozta a New York Herald Tribüné című amerikai lap eu­rópai kiadásának hétfői számát, mert az történetet közölt a fancia flotta egysé­geinek titokzatos máltai kl­hajózásáról. Elrendelték egyes angol lapok elkobzá­sát is; a Combat című fran­cia lap is cenzúrázva jelent meg. (Folytatás az 1. oldalról.) résztvevő országok fegyve­res erőinek újabb csökken­téséről és arról, hogy a szovjet csapatokat kivonják a Román Népköztársaság te­rületéről. Azonkívül, hogy a Szov­jetunió — korábbi nyilatko­zata szerint 1958-ban 300 000 fővel tovább csökkenti fegy­veres erőinek létszámát, a varsói szerződésben részt­vevő államok elhatározták, hogy fegyveres erőik koráb­ban már végrehajtott jelen­tős csökkentésén kívül 1958­ban fegyveres erőik létszá­mát újólag csökkentik, össze­sen 119 000 fővel, mégpedig a Román Népköztársaság 55 ezer, a Bolgár Népköztársa­ság 23 000, a Lengyel Nép­köztársaság 20 000, a Cseh­szlovák Köztársaság 20 000, az Albán Népköztársaság 1000 fővel. Ily módon a var­sói szerződésben résztvevő országok 1958-ban összesen 419 000 fővel csökkentik fegyveres erőik létszámát. A politikai tanácskozó bizottság jóváhagyta a Szovjetunió kormányának a Román Népköztársaság kormányával egyetértésben hozott javaslatát, hogy a Román Népköztársaság te­rületéről hamarosan kivon­ja a varsói szerződés értel­mében ott tartózkodó szov­jet csapatokat. A szovjet kormány a ma­gyar kormánnyal kötött megegyezés szerint úgy ha­tározott, hogy 1958-ban egy hadosztállyal tovább csök­kenti a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok létszámát, s ezt a hadosz­tályt kivonja Magyarország területéről. A politikai tanácskozó bizottság jóváhagyta a szov­jet kormánynak ezt az el­határozását. A varsói szerződésben résztvevő államok egyesi­tett fegyveres erőinek te­vékenységét illetően több szervezési kérdésben ls született határozat. A politikai tanácskozó bizottság elhatározta, az északatlanti szerződés (NATO) tagállamainak Ja­vaslatot tesz, hogy a var­sói szerződésben résztvevő államok és a NATO-tagál­lamok kössenek egymással megnemtámadási szerződést. Ennek a szerződésnek a tervezetét külön hozzák nyilvánosságra. A varsói szerződésben résztvevő államok poitttkat tanácskozó bizottsága ülé­sének munkája megmutatta a szocialista országok tel­jes egységét, törhetetlen testvéri barátságát és együttműködését, valamint azt. hogy ezek az országok minden erejükkel a nem­zetközi feszültség csökken­tésére, az összes államok közötti kölcsönös bizalom légkörének és az államok tevékeny együttműködésé­nek megteremtésére, a bé­ke további megszilárdításá­ra törekednek . A varsáii szerződésben részvevő államok nyilatkozatának aláírása Moszkva (TASZSZ): Május 24-én délután a Kremlben aláírták a varsói szerződés­ben részvevő államok nyilat­kozatát. A nyilatkozatot a varsói szerződésben részvevő államok politikai tanácskozó bizottságának ugyancsak szombaton folytatott tanács­kozásán fogadták el. . A nyilatkozatot a követke­zők írták alá: Az Albán Népköztársaság nevében: Mehmet Shehu, a Minisztertanács elnöke. A Bolgár Népköztársaság nevében: Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében: Kádár János, ál­lamminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság nevében: Ottó Grotewohl, a Miniszterta­nács elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében: Jozef Cyrankie­wicz, a Minisztertanács el­nöke. A Román Népköztársaság nevében: Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke. A Szovjetunió nevében: N. Sz. Hruscsov, a Minisz­tertanács elnöke. A Csehszlovák Köztársa­ság nevében: Villiam Siroky, a Minisztertanács elnöke. Hazaérkezett a moszkvai tárgyalásokon részt vett magyar küldöttség Hétfőn délben hazaérkezett Moszkvából a magyar kül­döttség, amely Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, államminiszter vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részvevő orszá­gok kommunista és munkáspártjai képviselőinek értekez­letén, valamint a varsói szerződés politikai tanácskozó bi­zottságának ülésén. A küldöttséget a repülőtéren dr. Münnich Ferenc, Ma­rosán György, Kiss Károly és Fock Jenő, valamint a párt és a kormány több más vezetője fogadta. Megjelent a buda­pesti szovjet nagykövetség részéről V. V. Asztafjev taná­csos, ideiglenes ügyvivő és V. Sz. Bajkov nagykövetségi tanácsos. Véget ért a TTIT kétnapos küldöttközgyűlése Felhívás a világ ismeretterjesztő társulataihoz A Tánsadalom- és Termé­szettudományi Ismeretter­jesztő Társulat küldöttköz­gyűlése vasárnap folytatta tanácskozásait. A gyűlésen megjelent Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT elnö­ke is. A vitában elhangzottakra Mód Aladár főtitkár vála­szolt. A közgyűlés egyhan­gúlag megadta a felmentést az országos elnökségnek és az ellenőrző bizottságnak, majd megválasztották az el­nökség 31 tagját és elfogad­ták a társulat új alapszabá­lyait. A társulat nevét az alapszabály Tudományos Is­meretterjesztő Társulatra változtatta. A közgyűlés után az el­nökség megválasztotta a társulat új vezetőségét. El­nökké dr. Tört Imre akadé­mikust, alelnökkié dr. Csűrös Zoltánt, dr. Bognár Rezsőt és dí. Kardos László egye­temi tanárokat, főtfSfárrú dr. Mód Aladár egyetemi tanárt választották. A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat küldött­közgyűlése végül felhívással fordult a külföldi Ismeret­terjesztő társulatokhoz és Intézményekhez, hogy segít­sék elő népük helyes fel­világosításával a tudományos alkotómunka eredményei háborús felhasználásának megakadályozását, az atom­energiának békés célokra, az emberiség jólétére való felhasználását. Á kormányzat nagy gondot fordít a szőlőtermesztés továbbfejlesztésére Dögei Imre földművelésügyi miniszter tartott előadást a gyöngyösi országos szőlőtermesztési tanácskozáson A mátrai napok keretében hétfőn országos szőlőter­mesztési tanácskozást ren­deztek Gyöngyösön. Az or­szág legkiválóbb szőlészeinek tanácskozáson Dögei Imre földművelésügyi miniszter tartott előadást. Elmondotta többek között, hogy az el­ért eredmények ellenére még mindig nem kielégítő mezőgazdasági termelésünk. A legfőbb hiba az, hogy keveset és drágán terme­lünk. A fejlődést leginkább a me­zőgazdasági üzemek szétap­rózottsága akadályozza. Nem tudjuk kellően kihasználni a gépeket, eszközöket, a ne­mesített vetőmagot, a mű­trágyát és egyéb, rendelke­zésünkre álló anyagi fel­tételeket. A szőlő, és borgazdálko­dás jelentőségét hangsúlyoz­va elmondotta, hogy a szőlőtermesztés fejlesz­tését népgazdasági szem­pontból elsősorban azéri tekintjük fontos feladat­nak, mivel természeti adottságaink erre igen al­kalmasak, boraink íz, zamat és illat­anyaga, tökéletes harmóniá­ja világviszonylatban is a legelsők közé emeli a ma­gyar szőlőtermesztést. Az utolsó két évtizedben csök­kent a szőlőterület, kiseb­bek lettek a termésátlagok, romlott a minőség ls. Dögei Imre elmondotta, hogy a kormányzat, a Föld­művelésügyi Minisztérium nagy gondot fordít a szőlő­termesztés továbbfejlesztésé­re. A szőlőtermesztés most készülő 15 éves programjá­ban többek között szerepel: 15 év alatt a jelenlegi 340 ezer holdnyi, túlnyomó­részt kiöregedett, hiányos szőlőinket teljes termóerc­jűvé tesszük és ezen túl­menően mintegy 30 000 holddal növeljük a szőlők területét. A felújítás és fejlesztés eredményeként a szőlő át­lagtermését az 1950—1955. évi átlagos 12.6 mázsáról 1975-re már 25 mázsára növeljük. Az elmúlt évben országo­san is gyakran felmerült, hogy a csemegeszőlő árát nem megfelelően állapítot­ták meg. Ebben az évben a csemegeszőlő árát a bor árá­val arányosan fogják meg­állapítani. Az állam nagy erőfeszítéseket tesz, hogy biztosítsa a szőlőtermelés­hez szükséges anyagi eszkö­zöket. Már az elmúlt évben is teljes egészében kielégí­tette a szőlőtermelők réz­gállc- és raffiaigényét, • ebben az évben még to­vább növelik a forgalomba kerülő mennyiséget. Az állam igen jelentős anyagi segítséget is nyújt a termelőknek a szőlőtelepíté­sek fokozásához. A termelőszövetkezetek például a talajforgatásra, ültetésre, a szaporítóanyag és karó beszerzésére hosz­szúlejáratú hitelt kapnak, amelyből a tényleges tele­pítési költség nyolcvan szá­zalékát sikeres telepítés ese­tén az állam elengedi. Se­gítjük továbbá azokat a termelőket is, akik alacso­nyabb típusú szövetkezetek­ben, szakcsoportokban vál­lalkoznak arra, hogy egysé­ges rendszerben azonos faj­tával közösen telepítenek szőlőt. A vitaindító előadás után számos javaslat hangzott el

Next

/
Thumbnails
Contents