Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

•a*. JÜMÁSZ GYULA 11 a nem sietett volna el közölünk, ha " nemes idegeit nem roppantotta volna össze oly korán az élet és a reá roskad! nehéz magyar bánat, ma talán magunk között önncpelhetnénk a 75 éves, szelíd szavú és forradalmas szegedi poétát. Ma már csak a halott költőnek és maradandó hagyatékának áldozhatunk tisztelettel e nagy évfordulón — munkásságának, emberségének, forradalmi elvhűségének és költői zsenijének megbecsülésével. Arra a költőre emlékezünk, aki szembeszegült a háborúval, jogot követelt a békés, alkotómunkának és melegen üdvözölte a győztes orosz forradalmat — mint művész és forradalmi lelkesedcsű agitátor. Munkások közölt járt és szónokolt a dicsőséges emlékű Tanácsköztársaság idején és munkáslapoknak adta verseit. A munkásosztállyal való őszinte találkozása a költészet csúcsaira emelte. Későbbi mellőzöttségében sem tagadta meg munkáskapcsolatait és forradalmas nézeteit. Mi, szegediek, nemcsak az egyetemes magyar irodalom egyik legrokonszenvesebb egyéniségére emlékezünk, hanem egy •lyan költőre is, aki közöttünk járt, vergődött és viaskodott, aki zengő ritmusokba foglalta e táj szépségeit, e nép egykori bánatát és forradalmi akarásai Egy virágzó kulturális intézmény egykori haldoklásáról Részleirt Móra Ferenc könyvtárigazgató óvi jelentéseiből A Városi Somogyi Könyv- pánja indokoltnak látta az hordárt, vagy állami útkatár alapítása óta Szeged igazgató ellen vizsgálatot parót megilleti, akkor nem egyik leggazdagabb, legláto- rendelni el. mivel arra hív- csoda, ha az intézetnek hosz gatottabb kulturális intéz- iák fel a figyelmét, hogy az szú éveken minden erejét menye. Nemzedékek tanul- igazgató „hazafiatlan maga- megfeszítő személyzete nem tak, művelődtek az emberi tartást tanúsított" azáltal, hajlandó tovább menni a kultúra itt felhalmozott ér- hogy 1919. november 25-én, kényszerű kötelesség hatóiékeiből. Több neves mun- a nemzeti hadsereg buda- rán." katársa és igazgatója euró- pesti bevonulása napján Móra gondjai és fájdalpai hírt szerzett a szegedi nem tűzette ki a lobogót a rnas> de jogos aggodalmai közművelődési háznak. Kö- kultúrpalotára. A kihallga- tizenhárom esztendeje i#zéjük tartozik Móra Ferenc, tással megbízott Szekerke nyeretlenek a magyar kulaki igazgatói működése ide- Lajos dr. városi tanácsnok, turális életben. mű- megállapítván, hogy az igaz-_ CKct Qukáiz fjij.iila-ocn >» » Új vallomás Minden szerelmet, amely bennem égett, mint égi tűz és kárhozati láng, melytől kigyúltak bennem messze fények s ragyogtak földi fároszok gyanánt, minden szerelmet most rád pazarolva szieretlek nép, munkás és szenvedő, te vagy reményem óriási tornya, mely mélységből az egekbe nő. Te vagy egyetlen és végső szerelmem, minden nyaramnál forróbb hevületben ölel dalom és csókol énekem, anyám te vagy, s te vagy a gyermekem! Minden gyűlölség, amely bennem égett, mint ifjú vadság és mint férfi gőg. mely boldogított, mint a drága mérgek a mámoros ivót. halált hivőt, minden gyűlölség szálljon most felétek, kik a szabad jövendőt félitek, kik renyhe jólét párnáin henyéltek s tagadjátok az egyetlen hitel: hogy szent az élet és hogy szent az ember, ki jövőt épít, mint korállt a tenger, ki a sötét odúkból fényre vágyva, majd győzni fog a földön nemsokára! (1923.) Amifíról, messziről Egy elfelejtett Anna-vers * készülő kritikai kiadásból Kis falvakon és nagy pusztákon át A város küld felém víg harsonát. Vig harsonát és vad nászindulót. Ma még, szívem, ma még, elindulok! Ragyogva i'árnak messze körutak, Kongó terek, zengő szökőkutak. Olt tündököl száz arany kirakat Egekbe néző erkélyek alatt. Az ország első úttörő tanműhelye Szegeden Megkapó, kedves kis ünnepség zajlott Szegeden a Szőrme- és Bőrruha Vállalat egyik termében, ahol megkezdte munkáját az ország első úttörő-tanműhelye. Az úttörők, szám szerint 24-en bőrdíszműves szakkört alakítottak és a szakkör tagjai minden héten szerdán munkálkodnak a tanműhelyben. A 24 úttörő pajtás bőrdíszműves szeretne lenni és a tanműhely jó gyakorlati iskola lesz szamukra. Az úttörő-tanműhely ünnepi megnyitásán ott voltak a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat vezetői, akik mindenben segítették az úttörők szakkörének megteremtését. A vállalat részerő! Galotti elvtárs, igazgató adta át a tanműhelyt az úttörőknek, s jó munkát kívánt számukra. A tanműhely létrehozásában áldozatos munkát végzett Tóth Feenc, a Földműves utcai ';ola tanára és Csonka Istnné tanítónő, akik termétovábbra is segíién sok könyvtári és zeumi értékkel gazdagítot- gatót senki semmilyen forrná-; ía ezt a gyűjteményt. .. ban a zászló kitűzésére fel; Népművelő munkája során nem hivta, s hogy hiába is; sok gáncs érte. Emellett el- hívta volna fel, mivel az ín-; hárít hatatlan anyagi nehéz- tézet nemzeti zászlóját ép-; ségekkel, meg nem értéssel pen a nemzeti hadsereg kér-', és kulturálatlansággal kellett te kölcsön megalakulásakor:, birkóznia. és Szegedről való kivonuláErről vallanak egykori évi sakor és azt a kérdéses időjelentései is, amelyek a So- pontig vissza se szolgáltatmogyi Könyvtár 1919—1920 ta — a vizsgálat, mint indo—1921. évi helyzetét ismer- kolatlan megszüntettetett. tetik. E feljegyzések hűen Gyarapodás ebben az év-' iUusztrálják, hogy az 1919. ben 1067 kötet könyv volt. évi kulturális fellendülés A szegedi nemzeti kormány után a fehérterror éveiben egyes szervei által hivatamilyen „támogatást" kapott losan kikölcsönzött néhány' a Somogyi Könyvtár. eddig vissza nem került' 1919-ben írta: „A Szegedi könyv kivételével a könyv-j Somogyi Könyvtárnak és a tárt a kikölcsönzések során' Városi Múzeumnak 1919-iki károsodás nem érte." állapotát feltüntető jelenté- S végül, a következő év-; sem a szokás ellenére talán ben; bekövetkezett a könyvigen terjedelmes lesz, bár- tár életében a Mórának és; mennyire is igyekszem ösz- a kultúraszerető emberekszeszoritani. Azonban az in- nek egyaránt fájdalmas felfűzet belső fejlődése ez év- ismerés: az intézmény halben annyira gazdag volt, doklását saját erejükből hogy csafc nagyobb vonalak- nem tudják megakadályozna! való ábrázolása is több ni. teret kíván a rendesnél. Az ...„Azok a munkatársak, 1919-es év a körülmények ajc^ igazgatóságom első kedvezőtlen volta ellenéra évétől segítségemre voltak, is, amelyekkel küzködtünk lassanként elhagynak, mert (elsősorban a könyvdrágu- a mai megélhetési viszonyok lást és minden ellenőrzés mellett ingyen senki sem híján felháborítóan elsze- áldozhatja fel munkaerejét mérmetlenedett helyi könyv- s be kell ismernem azt is, drágítást említem) — sze- hogy a rendszeresített szerencsés és bőséges eszten- mélyzet sem tud a régi lel: lesen k a tanműhely munkásságát. Az úttörő pajtások az orizág első tanműhelyében bőrhulladékokból különböző hasznos tárgyakat készítenek, amelyeket az úttörők ; nyári táborozásán is jól tudnak majd hasznosítani. A 24 kedves úttörő kedvvel kezdte meg a munkát a tanműhelyben, s kipirult arccal ismerkedtek a gépek(Délmagyarorseág, 1913. április .70.) kel. 1>!" —-rtutl I ni S a kirakatok előtt Anna jár, Ö. boldog, fényes, selymes annabá' Fiatal arcán új tavasz ragyog, Mely engemet örökre elhagyott. Fiatal teste vígan megfeszül, Akit imádtam reménytelenül, Fiatal ajkán új mosoly nevet: Felétek új, boldog sihederek! Úr György: Juhász Gyula ifjúsága Tegnapi szamunkban jeleztük, hogy maiul kezdve — 1 u- A Tisza Peteesnél áttörte a Pallavicini-urarialoin vn»bász Gyula születésének 75. éviordtiiéja alkalmából - folytaid . ~ , rauavicini uiaddiom lozsoklmn közlünk részleteket Ur György. Budapesten élö egykori gutjat es az elszabadült tolyo szennyes arjaval leszeged! újságírónak, a költfl barátiknak Juhász Gyuláról szaladt Szeged alá. Körülölelte a várost védő töltést és naszóló ^^.^t^o^t^^L^^6^.^ 3 b-rtelen elét* emelt nyúlgátakat. — Elet-halal küzdelem folyik, amit szinte remenytelenné fásít a nemtörődömség. Katonaság fogdossa össze a férfiaA Serház-utcai lányok ledobjak magukról a téli bun- kat, hogy segítsenek menteni, ami ma még menthető, dákat és világos tavaszi színekbe burkolózva sietnek a vaismeretlen korából, pályakezdéséről. sárnap déli misére. Március eleje van és az 1879-es tavasz még nagyon birkózik a vissza-vissza surranó téllel... Néha, mikor a szürke felhőrongyok közül előtör a napsugár, meleg fényözön zúdul a szegedi utcákra. De mikor a haragos szél belefúj láthatatlan sípjába és végigsuhint hideg ostorával az alacsony földszintes házak között, a becsukott ablakok mögött közelebb húzódnak a meleget • árasztó kályha mellé. Kálló Matild átszalad a szomszédba barátnőjéhez: — Mariska már beharangoztak, siessünk nehogy elkéssünk. Achátz Mariska pillanatok alatt készen van. Tarka kendőt terít magára és belékarol barátnőjébe: — Menjünk. Mikor kilépnek a kapun, Szücsék háza felé tekint: — Erzsikének is szólni kellene. Együtt mehetnénk. — Már elmentek — legyint Kálló Matild. — Illéssel? — Igen. A templomban megtaláljuk őket. Süt a nap és az Egyház téren sok ember ácsorog. A templomból orgonabúgás úszik ki a térre. Achátz Mariska belép barátnőjével a tömjénszagú félhomályba. A színes ablakokon keresztül sárga csíkokban ikilt«i> M „„„„^v _ .„„. „. zuhan be a napsugár és finom porszemecskék fénylenek deje volt a Somogyi Könyv- fces. áldozatos munkaszere-* benne. A gyarapodás, még tettel dolgozni, mert annak tárnak. az 1918-iki akkor abnormis- anyagi föltételei hiányoznak jelzett méreteit is meg- nak. Hiába volna a legfelálhaladta. Harminckilenc éves dozóbb munkakedv is. amifönnállása óta számbelileg kor tisztában vagyunk azakkora gazdagodást föl nem zal, hogy anyagi erő híján mutatott a Könyvtár eddig, az intézmény haldoklását A beosztott törzsanyag az megállítani nem tudjuk s év végén a duplumok be- hogy munkánk gyümölcseit számítása nélkül 93 ezer 453 a közönségnek át nem adkötet. (1918-ban volt 89 ezer hatjuk, mert anyagi nyo380.) Az évi gyarapodás morúságunk miatt hol az ol4073 kötet (1918-ban volt 2116; vasótermet kell négy-öt hó1917-ben 1432). A tényleges napra bezárnunk, hol a gyarapodás jóval nagyobb, múzeumot kell felügyelő azonban az egész anyag fzl- őrök hiánya miatt zárva tardolgozása és beosztása ép- tanunk. De hozzájárul tápén nagy tömege és más gadhatatlan elkedvetlenedőtereken is intenzív erővel sünkhöz az a sérelem is, mely végzett munkák miatt nem a természetbeni juttatns volt lehetséges. Károsodás megvonásával ért bennünnem volt." ket. Amikor százmilliós Egy esztendővel később anyagi értékeket kezelő és! megtört a fejlődés, s az felmérhetetlen szellemi ja-, igazgató személye ellen is vakkal sáfárkodó kultúrinkifogásokat soroltak fel. tézmény húsz év óta szol„... Kötelességszerűen meg- gálú igazgatójának nem jár említem e helyen, hogy 1920 ki az a természetbeni ellajanuárban Vasek Ernő dr, tás es vasúti kedvezmény,| Szeged város akkori főis- ami « legfiatalabb városit bél és « térem csoportok tárgyalják a legújabb híreket, A lányok odatartják arcukat a déli napsugaraknak és elindulnak a városháza felé. Mellettük lépked Juhász Illés. Végigmennek az Oskola utcán és kiérnek a Hal térre. Rengeteg ember mindenfelé. A vár előtt a kövezeten csónakok sorakoznak és az emberek szótlanul nézegetik a katonaság jövés-menését. Kikanyarodnak a Széchenyi-térre. A fák száraz ágaikkal úgy állnak ott a napfénvben, mint megkopaszodott öreg asszonyok. A városháza tornyának erkélyén emberek. Felsőt áros felé tekintenek. A Tisza, mint óriási tenger hullámzik fenyegetően a távolban. Alig tudnak a téren előrehaladni. Tele van megrakott kocsikkal. Bútorok, ágyneműk, csirkék, libák, malacok össze-visszaságban zsúfolódnak rajtuk. A lányok egymásba karolva, ijedt csodálkozássál nézegetik a kocsik melletf tanyázó kétségbeesést. Csak most eszmélnek fel ők is, hogy talán néhány óra múlva hasonló sorsban lesz részük. — Azt hiszi Illés, a városba is bejön a víz? — kérdezi Szűcs Erzsike. Juhász gondolkodik néhány másodpercig, aztán lassan, szinte minden szót meggondolva válaszol: — A kormánybiztos úr táviratát továbbítottam az éjjel. Azt jelentette a kormánynak, hogy a város meg van mentve. — Akkor miért menekülnek az emberek? — kíváncsiskodik Kálló Matild és összébb húzza magán tarka kendőjét. — Ellenzéki ez a város, nem hisz a kormány embereinek — magyarázza Juhász Illés. — Sok függ az időtől is. Ha szép lesz, nem lesz baj, de... — Az időtől függ. hogy lesz-e árvíz, vagy se? — csodálkozik Achátz Mariska. — Nemcsak az időtől, de az is közrejátszik — válaszol halkan Juhász. Csendbiztosok nyitnak útat a kubikosok hosszú sorának. Szótlanul haladnak egymás mögött. Talicskájukon ásó és tarisznya, leterítve valami vékony kabáttal. amit magukra húznak, ha a ''."C-^tlenü! belőlük cib;i Némelyik szájában pipa füstölög. Komor arcuk a napok óta tartó küzdelem nyomait tükrözi vissza. A tér közepén sortálló kopasz fák közötti járdán tolják egymás után talicskájukat. Fájdalmasan kopognak a kerekek a kövezeten, mintha sűrű szögverések lennének Szűcs Erzsike néz rajongó lelkesedéssel Juhász Illés fe- egy óriási koporsó fedelén. Az algyevi Pallavicini uradakete szemébe. A fiatal, magos, sovány postatiszt sápadt Iom jobbágyainak utódai lépkednek itt egymás után, nearca ^ szelídre pirosodik, mikor Erzsike égszínkék telein- munkával keresve meg a kenyeret maguk és tétét elfogják pillantasai. . Lassú léptekkel vonulnak ki az emberek a templom- csaladiagjaik számara. Szűcs Erzsike a jobboldali oszlop mellett áll Juhász Illéssel. A két barátnő odasomfordál melléjük. Juhász néma főhajtással üdvözli őket. Erzsike beléjük karol és egymáshoz simulva hajtanak fejet a csengetyűszóra. Az orgona belebúg az ájtatos csendbe. A pap felsiet a szószékre. Mikor elhalkul minden és az utolsó köhintés » szétúszik, érces hangon szólal meg Kremminger Antal plébános: — Keresztény híveim! A Tisza árja itt ostromolja hajlékunkat a küszöbünknél. Nincsen elég kar, aki segítene, hogy mennél gyorsabban épüljön fel a védőtöltés, j amely megvédi otthonunkat az árvíz ellen. Ha nem engo; delmeskedünk a hatóság rendelkezéseinek, elpusztít ben; Iliinket a víz, ledönti otthonunkat és hová tudunk futni ; előle? ; Továbbra ls dörgő hangon ostorozza a plébános a híI vek nemtörődömségét és felszólítja őket, hogy menjenek ! segíteni a veszély elhárításában. ; Az érces, kemény szavak a templom tömött padso; -aiban döbbent csendben visszhangzanak. Ijedten bújnak össze a lányok, aztán lassan-lassan | feltekintve, Juhász Illés tekintetét keresik. Különösen — - - • - - yr 3!y.-"f!jH-m