Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Péntek, 1958. április 4. A SZEGEDI DOLGOZÓK BESZELNEK A FELSZABADULÁSRÓL Zenget János főművezető: Magunk élvexzük eredményeink gyümölcséi dalon is látníok kell a ka­pitalista országokban élő né­peknek és vezetőknek, hogy a szocialista országok sza­bad közössége békét akar és a Szovjetunió legyőzhetetlen. Ha az amerikaiak nem akar. ják követni az atomrobban­tások megszüntetésének tör­ténelmi jelentőségű szovjet kezdeményezését — az egész világ népeinek megvetését lTm ügyészsége bíróság elé váltják ki. állította mindazokat, akik Harminchat éve dolgozik a , „, , Szegedi Kenderfonógyárban, terenczi Ilona mernok. KISZ-tag: Mint anyaghordó kezdte és.,., . . Hálás vagysk a Szovjetuniónak, szorgalmával, tehetségével, szakértelmével művezetője lett a kártoló üzemrésznek. Mindig nagy munkában ta­láljuk Zengei bácsit. A na­pokban is, mikor felkeres­tük, éppen egy új gép be­állításán fáradozott. — Eddig a lehulló ken­derkócot — magyarázta — a dolgozók zsákokba tömték és abból »etették« a gépeket az anyag újbóli feldolgozásánál. Most egy gép önműködően feltekercseli a kócot és ada­golja kártolásra. A munká­sok örülnek annak, hogy az új gépek — mert több ilyen van — megkönnyítik mun­kájukat. A nyereségrészese­dés még nagyobb ösztönzést adott. Én látom, itt élek a munkások között, s jómagam is úgy vagyok már évek óta, hogy érezzük munkánk ér­telmét. A felszabadulás elótt csak a — ha volt rá mód. Most más az élet: örömmel alkotunk. Keressük a formákat, ho­gyan tudjuk csökkenteni az Kárpáti Ferenc városi, járási ügyész: Igazságügyi szerveink munkálának lényese o szocialista törvényesség védelme A kapitalista államban, így moccanni mertek a tőkés a felszabadulás előtti Ma- rendszer ellen. A kizsákmá­gyarországon is az ügyész- nyoló állam bíróságai sem seg, a vád képviselője egyi- szolgálták és nem is szói­ké volt azoknak a fontos ál- gálhaltak más célt, mint a lami szerveknek, amelyek — kizsákmányolók hatalmának a hirdetett ügyfélegyenlőség biztosítását, a kizsákmányo­mcgcsúfolása mellett — az lás rendjének fenntartását, állam elnyomó funkciójánál? megerősítését, érvényesüléséről hatékonyan A felszabadulást követően gondoskodott. A tőkések ál- gyökeres változás történt az igazságügyi szerveknél. Jog­életünk számára különöskép­pen jelentős, hogy alkotmá­nyunk külön fejezetekben meghatározza a Magyar Népköztársaság ügyészségé Németh Imre esztergályos: Az alapvető változásokat saját életkörülményein érzi az ember Szüleim 1935-ben beíratlak nek és bíróságainak feladat- ! a pesterzsébeti realgimná­hogy nő létemre mérnök lehettem Nevét kevesen Szegeden. Pedig Ilona irányításával rókusi állomástól kilométer hosszan ismerik Ferenczi épül a másfél Gáz­gyárba nyúló ték. A Szalámigyár előtti ti­lrenvTrért"d*olaoztunk szaparton a vízkiemelő-mű Kenyerert aoigoztunK építése ^ ő munkáját is dicséri; Pedig mindössze 24 éves. A leningrádi egyetémen, az önköltséget, hiszen magunk úgynevezett -vizes* szakorv élvezzük eredményeink gyü- f?™*® a vízerőmű a ki­mölcsét koto> a folyamszabalyozas — Ezek a gondolataim sza- mérnöki ismeretét és kitün­badságunk születésének 13. tetéssel kapta meg diploma­évfordulóján és meg vagyok íat- A múH év nyaran vég­győződve róla, hogy békés zett es került Szegedre a munkánkat meg tudjuk vé- Vízműépítő Vállalathoz, deni. Erős barátunk van, a Most, szabadságunk szüle­Szovjetunió, egységes a pár- tésének ünnepi évforduló­tunk, amely mögé felsora- jón adjuk át a szót Feren­koznak a Szegedi Kender- czi Ilona mérnöknek, fonógyár munkásai is. Mert — Kókán éltünk, nagyon nagyot tanultunk az ellen- szegényesen. 1952-ben Buda­forradalomból. A másik ol- pesten érettségiztem és ak­kor nagy életlehetőségek nyitottak előttem: szovjet ösztöndíjasnak javasoltak. Anyám azt mondta: »Ne élj <igy, ahogy mi éltünk, eredj lányom és tanulj!" Kezdet­ben nehéz voit az egyetem, de tanáraim, tanulótársaim úgy segítettek, mint test­vér a testvért. Voltam gya­korlati munkán a sztálingrá­di vízierőmű építésénél, az ogyesszaj kikötőben. Jártam Moszkvában, Kievben; — sokfelé. Itthon nyaranta a tiszalöki erőműnél, a dél­budapesti csatornázásnál vé­geztem gyakorlati munkát, és most mint építésvezető "földgázveze- mérnök dolgozom Szegeden. A KISZ-ben is tevékenyke­dem. Kifejezhetetlenül hálás vagyok a Szovjetuniónak mindenért: nő létemre mér­nök lehettem, öt esztendeig éltem abban a gyönyörű or­szágban. A szovjet lehet megtanulni, kell igazán becsülni, szeretni a hazát. Oly egy­szerűek és őszinték ott az emberek, hogy nem is tu­dom szavakkal kifejezni. Szeretnék, mint új mun­kás-értelmiségí még sokat, szépet alkotni, munkámmal örömet szerezni drága ha­zámnak — miként azt a le­ningrádi. moszkvai, ogyesz­szai barátaim teszik. Dr. Szabó Dénes kórházi sebész- főorvos: körét és elvi kereteit. Az igazságszolgáltatás ezekkel az alapvető jellegű megálla­pításokkal egész tevékenysé­gét döntően meghatározó irányítást kapott. A jelenlegi ügyészség lényegében és funkcióiban különbözik a burzsoázia ügyészségétől. Az ügyészség feladatainak csak egyike a vád képviselete, de tevékenységét ebben a te­kintetben is az a magasabb szempont vezeti, amely a munkájának a lénj'ege: a törvényesség védelme. Most és az elkövetkezendő időben a társadalmi tulaj­don védelme terén nemcsak az ügyészségi és bírósági szervekre vár fokozott fel­adat, hanem minden állami és gazdasági szervre, vala­mint tömegszervezetekre és államunk minden polgárára. A társadalmi tulajdon védel­me nemcsak »jogi«, hanem elsőrendű politikai kérdés. Népi államunk minden be­néptől csületes polgárának meg kell hogyan érteni, hogy a társadalmi tulajdon megszilárdítása, gyarapítása és védelme alap­vető állampolgári kötelesség. Ha visszatekintünk arra, hogy az igazságügyi szervek vonatkozásában az elmúlt 13 év milyen eredményt ho­zott, akkor megállapíthatjuk, hogy munkájuk javulásával a törvénykezés tekintélye és az igazságügyi dolgozók meg_ becsülése — különösen az utóbbi időben — nagymér­tékben emelkedett. ziumba, mivel kitűnő tanu­ló voltam. Fél év múlva dr. Stógl Arthur igazgató behi­vatta anyámat és ezt mondta neki: "Vegye tudomásul, sarkon hogy ez az iskola úri gyer- össze az általánost. Mindketten dob gozunk: a feleségem az egy­kori kokrongyári munkáshő, a dorozsmai tanács elnök­helyettese. Megbecsült mun­kásai vagyunk a hazának. — Az alapvető változáso­kat saját életkörülményein érzi az ember. Lehetett volna-e a múltban belőlem rendőrtiszt, feleségemből ta­nácsi vezető? Valamikor nem volt jóformán egy falat ke­nyerünk. Emlékszem, 13 év­vel ezelőtt, amikor Pester­zsébetre bevonultak a fel­szabadító szovjet csapatok, a lőszeres kocsik után másnap teherautón hozták a lisztet a községbe. Délben egy szovjet katona az utca­kürtszóval hívta embereket és tol­mács útján kihirdette: két óra múlva mindenki ingyen mekeknek van. Adja be a fiát polgáriba ...« Vasesztergályos lettem a , .... _ , , . csepeli gyárban és a felsza- kap a Pénzemben egy vekni badulás után esténként az kenyeret. Ma mar nincsenek egyetemre jártam ismeretter- kenyérgondjaink. Az én hét­jesztő előadásokra, aztán el- tagli családomnak is a télen végeztem a rendőrakadémiát ló] s mint a nepi demokracia rendőrtisztje dolgoztam élünk. A mi gyerekeink nem 1953-ig. Akkor leszereltem járnak lyukas cipőben és úgy és később kerültem a Sze­gedi Vasipari Szövetkezetbe, öt gyerekem van, a legki­sebb két és féléves, a leg­nagyobb elvégezte a nyolc érzem, hogy az ellenforra­dalom után egyre jobban tö­mörülnek a szegedi emberek is pártunk mögé. Pálinkás Istvánné tüzőnö: Az egyetlen vigasztalást április 4 hozta meg számomra Batthyány utca 25. Eme­letes bérház. E ház egyik la­kásában a földszinten lakik Nemzeti érdekeink azt követelik, hogy a szocialista táborban álljunk miségiek közül az úgyneve­zett "közömbösnek« neve­zett réteg sokáig nem tu­dott a helyes politikai felfo­gás híve lenne. Ez vonatko­zott az orvosok egy részére is. A korábbi nevelés soka­Honti József főkönyvelő: Két fiamnak nem remélt 1945. április 4-e döntő for­dulatot jelentett a magyar nép életében. Mindennél íontosabb az, hogy a mun­kásosztály ténylegesen ha­talomra jutott, s ezzel a tör­vényhozó és a végrehajtó hatalom egy kézbe, az ő kezébe került. Véleményem szerint mindez döntő fordu­latot jelentett az értelmisé­giek — szűkebb vonatkozás­ban az orvosok — életében is, habár erre a fordulatra az értelmiségiek egy része kellőképpen nem volt felké­szülve. Ezek gondolkodásá­ban és érzéseiben a múlt rendszer ideológiája még so­káig intenzíven éreztette ha­tását, amely viszont nem a helyes reálpolitikai nézetek­re ösztönözte őket. Az értel­kat szembefordított a hala- tal is, de az esztelen nyugat­dással, egy helyben topogtak, imádat egyesek részéről nem vagy meg nem felelő kriti- volt és nem lehet hasznos kával néztek a Szovjetunió a magyar népnek, felé. Ennek oka részben az A mai időkben a mi nem­volt, hogy a Szovjetuniót zeti érdekeink azt követelik, nem ismerték, nem is ismer- hogy a szocialista táborban hették, mert hosszú évtize- álljunk. Éppen ezért most, deken keresztül mindenféle április 4-e alkalmából az az vonatkozásban hermetikusan el voltak tőle zárva. Az értelmiségiek zöme azonban 1945 után. ha las­san is, de a haladóbb világ­szemlélet hívei közé állt, s a Szovjetunió szerepét józa­nul és megfelelő módon ér­tékelte. Természetesen vol­tak olyanok, akik sose néz­tek a térképre, hogy helyes szempontból ítéljék meg a magyarság mai helyzetét. Öriási szomszédunk, a Szov­val és a népi demokráciák­kal való gazdasági, kulturá- .« hs és tudományos kapcsoia- életpályát juttatott ez a rendszer taink gyümölcsözőek és sziik- l J J ségesek a magyar nép szá­mára. Szükséges a kapcso­lat természetesen a Nyugat­özvegy Pálinkás Istvánné és családja. Hárman élnek itt e barátságos kis otthonban. A család feje és eltartó­ja Pálinkás néni. Igen, így hívják már. Arcát sűrűn fedik a ráncok, hiszen az élet nehézségeiből, gondjai­ból neki is jutott bőven. 1944-ben halt meg a férje. Aztán Újvidékről a bom­bázások elől elmenekültek, így kerültek 1945 tavaszán Szegedre. Az alig másfél­éves kislány és a 70 év kö­rüli nagymama, na meg a bánattól és félelemtől agyon­gyötört asszony. — Siralmas állapot volt. — Emlékezik vissza még most is borzongva Pálinkás néni. — Az egyetlen vigasztalást április 4. hozta meg szá­momra A kis otthonban ma sincs bőségben a család, de biztos, nyugodt életet élnek. Pálin­ismeretem nyugodt, megtet- kásné a Szegedi Cipőgyárban tem, amit szülő tehet a gye- dolgozik immár kilenc éve. reice jövőjéért. Megbecsülik munkájáért és A saját erőmből nem tel- szeretik emberségéért Most, lett volna két gyerek isko- április 1-én is 1178 forintot láztatására. Ezelőtt tíz esz- kapott nyereségrészesedés­tendővel szürke kis köny- ként a vállalattól, ezenkívül velő voltam az OTI-ban, a 500 forintot hűségéért, és 100 hivatali ranglétra alacsony forintot becsületes munká­tokén, kis megbecsüléssel, jáért. A pénz takarékba Aztán Pestre hívtak és azt került. Kell a nagylánynak, mondták: "Ha elvállalná, ki- aki immár nyolcadik áitalá­érzésem, hogy az értelmi- fe dBSP neveznénk fökönyvelőnek...« nos iskolás. Ősszel textil­ségi rétegnek az a része, /Mk Sok álmatlan éjszaka után technikumba szeretne járni, amely eddig közömbös volt, ^ adtam választ, éppen most Anyja biztatja: tanuljon az jelentős részben — az Hosszasan hallgat, s nem tízesztendeje. Azóta gazdái- csak, szívesen dolgozik érte. ellenforradalom okozta tra- válaszol az újságíró kérdé- kodom a társadalom rám- Legyen tanult ember. Ne gédiából okulva — változtat seire. Gyerekes zavar tükrö- bízott sok millió forintjával szenvedjen hiányt semmiben - x, •_ zgdj]c arcán, hiszen még so- legjobb tudásom, lelkiisme- azért, mert nem él az édes­ha nem kereste meg újság- retem szerint. apja. S a cél elérésében se­író. Csak hálával gondolhatok giti őtet társadalmunk, az — Kérem, én még nem erre a rendszerre, hiszen két a társadalom, amely április nyilatkoztam, nem beszéltem fiamnak nem remélt élelpá- 4-e után született. — hárítja el az újabb kér- lyát nyújtott, s engem olyan Púlinkásné azt vallja a déseket. megbízatással látott el, amit felszabadulás 13. évforduló­Kis szünet, s azután... 1945 előtt még legbutább ál- ján: szívesen dolgozik csa­jetunió viszont sokszor kéz- ségiek valójában az orszá" ami a legkedvesebb: momban sem gondoltam. ládjáérí, társadalmunkért, zelfogható jelét adta segítő- elkedéséért Látin és — Csak azok az apák ér" BecsüieteF munkámmal tu- csak béke és rend legyen készségének a magyar nép .... ". J , tik meg az en lelki megelé- dom mindezt viszonozni, s országunkban. Nem akarja, iránt. S ezt be kell látníok látnia kell az egesz megvál- gedettségemet — mondja amíg a tollam a kezemben hogy visszatérjenek az 1944 a szélsőséges gondolkozású- tozott országvezetést, s a jö- szinte önmagának —, akik lesz, úgy mint eddig, ennek a és 1956 októberi szörnyű na­aknak is, akik mindenben vendőt most már reálisabb életük hajlott korán úgy rendszern„k x- társadalom- pok- Ü-> otthont teremtett az csak a rosszat, s a kivetni szemszötfből ken néznie 195„ állnak, mint én: két fiam mnaszerneK es tarsaaaiom elmúu ^ ^ nem valót keresik. Azt is be k»ll szemszogboi Kell nezme i»5ö. s mindkettő mérnök. nak megbízható, szereny ka- akar ismét otthontalanná látníok, hogy a Szovjetunió- április 4-én. Életem célját elértem. Lelki- tonája maradok. válni. magatartásán. Annál is in­kább, mert látnia kell azt az ésszerű és nagyarányú belső változásokat — és a külsőket is! —, amelyek vég­bementek a közelmúltban mind a munkásosztály, mind a parasztság és az értelmi­Éljenek » testvéri kominu .Ksfa és niunká§párfok, a szocializmus, a béke, a demokrácia és nemzeti Jftifggetlenség éiknreosaii

Next

/
Thumbnails
Contents