Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

TasArnap. 1958. &prffls Ml C A halhatatlan Leninre emlékezünk ) Hl M111 Ui M ti H1111! 11 mmitfHrHtf1H*HI IHt MHTtHfHHtttHHHIHIIIt HH1M HIH Irt M tn tt t H KM H11 Irtt 1 Hlí H1 IMI IIN Hí HH ti It 111 ttt ID1 i 111 lí t II t H U t; H HI Hí I tí t i J H H i i i i. 1M Í 1! i • i :l D LHKf Hm'tl I i l i i i II i 1 i í i s M! ii 1 í t; 11 i 11! i í H H D111 i M t; M i; í í H11! ft f í Ml f 11; f I! ttl IlillllHIIIIIHIIilllllllllllilllllliillllllllll TTolnap, április 21-én ;; ÁM. Xesz gfj esztendeje, ;; hogy megszületett a proletariátus nagy tanítója: Vlagyimir Iljics Lenin. Az emberiség a földkerekségen mindenütt Leninre, a proletariátus pártjának, a világ első szocialista államának megteremtőjére emlékezik. Leninre emlékeznek a 900 milliós szocialista tábor országai, ám a nagy tanítót köszöntik a kapitalista országok dolgozó népei is. A mar" xizmus—leninizmus Oroszország után a világ számos országában győzedelmeskedett már. A második világháború után a szocializmus világrendszerré lett. Hatalmas és elévülhetetlen a proletariátus nagy tanítójának életműve. S most születésének 88. évfordulója alkalmából a dolgozó emberek, s az egész haladó világ mindig fennmaradó tisztelettel, szeretet<; tel ünnepli Lenint Jurij Gojda: Á lenini igazság Köpenyét szétlőtték, a harc elkoptatta, Sapkáján fullasztó lőporfüst nyoma — Viharban érkezett meg a tiszapartra Nagy orosz földről a magyar katona, Lenin igazsága égett a szivében, Útközben a falvak csendjén megpihent, Felmelegedett az emberek körében. Véle a lenini igazság izent. És a lángbaborult kastélyok fölébe Felszállt a szabadság-zászló fényesen S legenda kapott az emberek nyelvére: Maga Lenin jár a magyar földeken. Azt a katonát a Tiszánál lelőtték, — Legyen újra csend a felkelt föld felett, — De a tűzvészből sok kis szikra repült szét: Az igazságot lelőni nem lehet. Évek teltek. És a feldúlt magyar földre Újra orosz földről jött a katona, Lenin igazsága ragyogott fölötte. Mint a szabadság útjelző csillaga. És a magyar nép, mely láncait letépte, Munkával köszönti ma már a tavaszt, Szövőnő küld dalt a dunántúli égre, S szabadon dalolhat a magyar paraszt. Sztállnváros már új kohókkal világít, Hol tűzvészek égtek ködös éjeken, S boldogan ismétli a szabad világ Itt: — Maga Lenin jár a magyar földeken! GURSZKV ISTVÁN fordítása Amit nem felejt a deszki földműves Fehérre meszelt falú házban él Deszken a szikár, napszítta arcú földműves: Varga István bácsi. Hatvan_ három esztendős és történelmet formáló nagy idők tanúja. Mindössze 18 esztendős volt, amikor Oroszországban hadifogságba került. A cár hadifogolytáborában múltak a kínlódó, hosszú hónapok. Aztán 1917-ben a Lenin vezette orosz munkásosztály, a dolgozó nép megmozgatta a végtelen földet Kezdődött a szocialista forradalom. A nép örült. Éltette a forradalmat, hallatlan nehézségek közepette dolgozott, harcolt a szocializmusért, Lenin eszméjéért. Varga István — aki magyar földesuraknál cselédeskedett — a forradalom katonája lett. Harcolt Kolcsak és Denyikin fehérterrorista bandái ellen. Több súlyos és nehéz ütközetben vett részt és ott volt a Kreml ostrománál. — Amíg élek — mondja Varga Pista bácsi, amint emlékeit pergeti vissza — nem tudom felejteni találkozásomat Lenin elvtárssal. Kétszer találkoztam Leninnel és szorítottam kezet vele. És meséli a nagy élményt. A Kremlben, a szocialista forradalom győzelme után különféle tanfolyamok voltak. Az egyik szemináriumon vett részt Varga István is. Gyakran elmondotta társainak, nagyon szeretne Leninnel találkozni. Az egyik napon a Kreml hatalmas udvarán csoportosan haladtak át. Alacsony termetű, mélytüzű pillantású, fürge mozgású ember állt közéjük és kezdett beszélni. — Elvtársak, hova mentek? — kérdezte, és ók válaszoltak, ismerkedtek, kezet szorítottak. Minden érdekelte a fürge mozgású embert, s a kérdésekre készségesen válaszolt. Lenin beszélt Varga Istvánékkal 1919 őszén. Akkor, amikor már Magyarországon a belső árulás és a nemzetközi imperializmus intervenciója következtében elbukott a proletárdiktatúra. S a beszélgetéskor — világosan emlékszik erre is Varga István bácsi — Lenin azt mondotta néki: — Lesz újból szép napja a magyar népinek és országukban. is győznie kell a szocializmusnak. Létnoki szavak voltak ezek. A halhatatlan tanító meghalt, ám eszméje győzelemre jutott. S Varga István bácsi is élvezi ennek hasznát — a felszabadulás után földet kapott. Kijevben 1920 tavaszán ismét találkozott Varga István Leninnel. így emlékszik erre: — A kijevi pályaudvaron óriási tömeg várta Lenint, mert hallották, hogy vonattal érkezik. Amikor a vonat befutott, a katonazenekar játszani kezdett A nép Lenint éltette és várták, hogy lejöjjön a vonatról. A nagy tanító azonban a vonatról már akkor lelépett, amikor az egy pillanatra megállt a pályaudvar előtt. Lenin a várakozó emberek közé vegyült, közvetlen hangon beszélgetett vélük és érdeklődött életükről, tudakolta, hogyan, vélekednek a pártról. Aztán lépett csak a szónoki emelvényre és beszélni kezdett. Csupa tűz és őszinteség volt a szava, lelkesítette az embereket. A beszéd után Lenin ismét az emberek közé állt és ekkor nézett másodszor egymás szemébe a proletariátus tanítója és a deszki földműves. — Nem tudom elfelejteni az arcát, tekintetét —mondja Varga István bácsi. Aztán csendesen hozzáfűzi még: — Lenin elvtárs olyan egyszerű és jó volt, mint az igazság;.. (—y —r.) A íorradalo • * (m. s.) Az orosz föld egyik romantikusan szép vidékén, az egykori Szimbirszkben — ma Uljanovszk —, nyolcvannyolc esztendővel ezelőtt született Vlagyimir Iljics Lenin. A forradalom óriása ő és eszméi, tanításai immár Pekingtől Tiranáig megfogantak, s elterjedtek az egész földgolyón. A szocializmus világrendszer, — nagy nemzetközi győzelmeket arattak Lenin eszméi. A halhatatlan tanítóra emlékeznek szeretettel és tisztelettel tengeren innen és túl. A lenini visszaemlékezés napjai beragyogják az egész ntrmzetközi munkásosztály, a béke és a szabadságszerető népek életét. Lenin életművének értelme, célja: a dolgozó emberiség felszabadítása az elnyomás, kizsákmányolás alól. A nagy tanító ezért élt, dolgozott a nappalt egybetéve az éjszakával; ezért küzdött minden ármány ellen. Végtelenül egyszerű és közvetlen ember volt. Nagyon szerette a dolgozó népet, bízott bennük és tanult tőlük. Ha a szót halljuk, hogy Lenin, akkor a pártra gondolunk. Mert Lenin neve elválaszthatatlanul egy a kommunista párttal. Munkásságának, tanításának központi kérdése a párt. Amíg szíve dobogott, azért küzdött, hogy kialakuljon, létrejöjjön a munkásosztály forradalmi vezető pártja, és annak sorai megtisztuljanak az opportunista emberektől, nézetektől, hogy igazán a népérdeket szolgálhassa. Lenin mindent a dolgozó emberekért tett, és irántuk érzett mély szeretetből küzdött az opportunisták, reformisták, a marxizmus meghamisítói ellen is. Világosan látta, hogy a jobboldali opportunizmus ellenforradalomhoz vezet. S amiért mi, magyarok több vonatkozásban eltértünk a lenini tanításoktól, és utat engedtünk a revizionista mákonynak is, 1956 őszén súlyos árat fizettünk érte. Lenin féltő gonddal ügyelt a párt és a tömegek kapcsolatára. Türelemre intett a dolgozó emberekkel szemben, az okos, meggyőző szavakat helyezte előtérbe és rosszallt, elítélt mindenféle -baloldali« túlzást, amely gyengíti a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködését. Figyelmeztetett. hogy a pártirányítás mindenek előtt politikai irányítás és a vezetés fő módszere a meggyőzés. Tanításainak örök igazsága az is, hogy az őszinteség, a helyes politika mindig elengedhetetlen, mert csak ez ragadja magával a tömegeket. A volt MDP az utóbbi években eltorzította politikájában a lenini útmutatásokat. Ennek szükségszerű következménye volt az MDP és a tömegek kapcsolatainak elhidegülése. A Magyar Szocialista Munkáspárt hítten és következetesen a lenini elvekhez, helyes politikájával, tevékenységével kerül mind meghittebb közelségbe, kapcsolatokba a dolgozó tömegekkel. A béke és Lenin neve egyet jelent. Lenin és az általa megteremtett kommunista párt, szovjet kormány születése első percétől kezdve a békét akarta, s ezért munkálkodott. A Szovjetunió külpolitikája alapjává Lenin tette a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. Ezt az utat járták és járják a Szovjetunió vezette kilencszáz milliós szóda* lista tábor országai. A halhatatlan tanító megírta az imperializmusról szóló müvét, és megalapozta az új korszak marxista elméletét. A kapitalizmus gazdasági és politikai fejlődésének egyenetlenségéről szóló törvény — melyet Lenin felfedett —, megmutatta a forradalmi munkásmozgalomnak, hogy az imperializmus láncát át lehet törni. Ennek világraszóló győzelme született az orosz földön, 1917 októberében; vérben, munkában, bajban létrejött a föld első szocialista állama. A proletárdiktatúráról szóló tanítás Lenin egyik legnagyobb öröksége. Világos okfejtését adta a proletárdiktatúra funkcióinak, megjelölte, hogy miért kell a párt vezető szerepének érvényesülnie a proletárdiktatúra rendszerében. Támadták -> nálunk is így volt az ellenforradalmat megelőző időben, és az ellenforradalomban — a proletárdiktatúráról szóló tanítást, amelyet Lenin mindig vaskövetkezetességgel védett, mert tudta, hogy az ebben adott »engedmények* a néphatalom feladásához vezetnek. Ostorozta és leleplezte a "tiszta* demokrácia hirdetőit, akik e hangzatos jelszó alatt — amint 1956 szomorú őszén tapasztalhattuk —, a néphatalmat árulják el. Most, a nagy tanító születésére, életművére emlékezve ismét elmondhatjuk igazul a költő szavaival: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog! A marxizmus—leninizmus eszméje a szocializmust építő népek, a ma még elnyomás alatt élő emberek hite, bizodalma. Nevetséges ostobaság az imperialista körök és kiszolgálóik handabandázása, hogy a "marxizmus—leninizmus el-, avult, válságban van.* Akiben a józan értelem egyetlen szikrája lobban és rápillant a világ térképére, már megtudhatja az igazságot. Leninnek — a forradalom óriásának vetése érik. A világ feltartóztathatatlanul a szocializmus felé halad. Egy kisfiú találkozása Leninnel Az alábbiakban részletet közlünk A. Kanonov: Történetek Leninről című könyvéből: A

|/j0fiií karján üres Műi IU, kosárral, Jam faluból indult el. Magabiztosan haladt az úton, hisz' tudta jól, merre kell menLenin dolgozószobája Megalapításának pillanatától a XVIII. század elejéig Moszkva volt Oroszország fővárosa, amíg I. Péter nem helyezte át a fővárost a Néva partjára, — Pétervárra. De Moszkva soha nem veszítette el politikai, gazdasági és kulturális jelentőségét Oroszország életében. 1918 májusában újra főváros lett, de már nem a cári Oroszországé, hanem a világ első szocialista államáé. Képünk a moszkvai Kremlnek azt a szobáját mutatja be, ahol 1918-ban a Szovjetország megalakítója, Lenin dolgozott. nie. A szántóföldek után egy kis folyó következik, amelynek hídjától Ö6vény vezet az alacsony domb felé. A dombon, nagy fák árnyékában fehéroszlopos ház áll. Nem messze ettől a háztól a fiú egy kékinges, papucsos férfit látott. Amikor a fiú a férfi mellé ért, így szólt: — Tudod ki lakik ott? ;.: Lenin! A férfi feltolta sapkáját magas homlokára és a tűző napban kissé hunyorgatva nézett a fiúra. "Biztos a városból jött* — gondolta a fiú, majd hangosan megjegyezte: — Ez egy híres hely. A városból gyakran jönnek ide látogatóba. — Szép hely — helyeselte a kékinges férfi. Egymás mellett sétálva folytatták útjukat. Néhány percnyi hallgatás után a fiú megszólalt: — De szeretném látni Lenint! — Miért? — Milyen kérdés ez? Miért?! Természetesen azért, hogy megtudjam, milyen ember. — Ö, semmi különös sincs rajta. Azt mondják, hasonlít hozzám. Ami azt illeti, te nem is tudnál megkülönböztetni bennünket — Micsoda gondolat. i. Nem tudnálak megkülönböztetni benneteket?! A

férfi hangosan felne• Cl H vetett, majd a fiúhoz fordult: — Tehát úgy gondolod, hogy nem hasonlítok hozzá? A fiú válaszképpen végignézett a férfi kék ingén és papucsán. — Gondolod, hogy Lenin kék Ingben sétálgatna? Biztosan fekete zsakettet, vagy szmokingot visel... Beszélgetés közben hamarosan elérkeztek a fehéroszlopos házhoz. A férfi itt megállt. — Mi a neved, barátom? kérdezte. — S hová igyekszel? — Misának hívnak. Az állami gazdaságba megyek káposztáért. — Hát akkor menj csak egyenesen tovább, én pedig Itt befordulok. Viszontlátásra, Misa. Tovább indult3 úton, nem messze a káposztaföldektől egy asszonnyal találkozott. Amikor a fiú közelebb ért, az asszony megszólította: — Miről beszélgettél Leninnel? A kisfiú ledobta a kosarat és visszafelé futott. De Lenin már bement a házba