Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

2 Péntek, 1958. mirrias X EZ TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN \yiumieesm fl csúcsértekezlet fonlos lépés lenre a nemzetközi helyzet kibontakozása leié Hruscsov válasza az atomfegyver eltiltásáért küzdő twickenliami tanács titkárának Moszkva: Josephné asz­szony, a twickenhami (Ang­lia) atomfegyverellenes ta­nács titkára levelet intézett Hruscsovhoz, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárához. A Medzsdunarod­naja Zsizny (Nemzetközi Élet) című moszkvai folyó­irat közli Hruscsov válaszát Josephné asszonynak. — A vezető politikusok — frja Hruscsov — minden ne­hézség nélkül megegyezhet­nének az atomfegyverkísér­letek beszüntetésében. A szovjet kormány Java. solja, hogy az atomfegy­verkísérlctck betiltását vi­tassák meg a kormányfők értekezletén. A Szovjetunió már beleegye­zett abba, hogy azonnal szüntessék be a kísérleteket. Most az angol és az ameri­kai kormányon a sor. — A szovjet dolgozók — írja — megértik az angolok aggodalmait az új atomfegy­vertípusok miatt Rámutat arra, amennyiben az angol kormány rendelkezésére bo­csátja országának területét a Szovjetunió ellen, a Szovjet­unió békés lakossága ellen Irányuló rakétafegyverek számára, akkor már nem szo­kásos háborús tervekkel, ha­nem békés emberek kiirtásá­ra Irányuló tervekkel állunk szemben. Ilyen körülmények között — mutat rá Hruscsov — a Szovjetunió szükség ese­tén kénytelen lenne óvin­tézkedéseket tenni, mégpedig: »kénytelenek len­nénk mi is atom- és hidro­géntöltetű rakétákat készen­létbe helyezni, hogy ne en­gedjük magunkat rajtaütés­szerűén meglepni«. — Ha a Szovjetuniót a tá­madás következtében óriási károk érnék is, a megsem­misítő visszavágások egy ilyen háború eredményeként még súlyosabb következmé­nyeket vonnának maguk után a brit szigeteken. Hruscsov kifejti: le kell leplezni azokat, akik a szov­jet ideológiával szemben táp­lált elvakultságuk folytán az ideológiai kérdéseket nem meggyőzés útján és az egyik vagy másik rendszer elő­nyeinek bizonyításával, nem a békés verseny útján, ha­nem háborúval akarják el­dönteni. —- A csúcsértekezlet — hangsúlyozta ismét/ Hrus­csov — fontos lépés lenne e helyzet elérésére. Röviden — BONNI politikai kö­rök véleménye szerint a moszkvai nyugatnémet— szovjet tanácskozások, ame­lyeik a két ország közötti ke­reskedelmi kapcsolatokról, a konzuláris kapcsolatokról és egyes német nemzetiségű személyek hazatelepítéséról szólnak, még ebben a hó­napban sikeresen véget ér­nek. Valószínűnek tartják, hogy a kétoldali egyezmény aláírására áprilisban Gromi­ko szovjet külügyminiszter Bonnba látogat. Washington: Washingtoni körökben úgy tudják, hogy a jugoszláv kormány L. Ma­tes, washingtoni nagyköve­te útján szerdán bizonyos indítványokat juttatott el az amerikai kormányhoz az esetleges csúcsértekezlet ügyében. Az idén is március 15-én osztják ki a Kossuth-díjakat Ülést tartott a kormány A Tájékoztatási Hivatal közli: A kormány csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökének első he­lyettese a napirend előtt be­számolt a magyar kormány­és pártküldöttség romániai útjáról. Elmondotta, hogy a küldöttség valamennyi tagjának felejthetetlen él­ménye marad az a meleg baráti fogadtatás, amely­ben útjuk során mindenütt részük volt és az a szeretet és megbe­csülés, amely nemcsak a hi­vatalos szervek, de a romá­niai dolgozók részéről Is az egész magyar dolgozó nép Iránt megnyilvánult. Ezután a kormány első napirendi pontként az idei költségvetési javaslatot tár­gyalta meg. A költségvetési javaslat összeállításának alapja az országgyűlés által jóváhagyott népgazdasági terv. A kormány felhatal­mazta a pénzügyminisztert, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslatot terjessze az országgyűlés elé. Az ülésen a művelődés­ügyi miniszter előterjesztet­te a Kossuth-díj bizottság elnökségének az ez évi Kos­suth-díjakra vonatkozó ja­vaslatát. A javaslatot a kor­mány elfogadta. A díjakat az előző eszten­dőkhöz hasonlóan az idén is március 15-én osztják ki. A kormány úgy határozott, hogy küldöttséggel veszünk részt az ENSZ európai gaz­dasági bizottsága április Sí­én kezdődő ülésszakán. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok egész­ségügyi miniszterei még 1956-ban megállapodtak ab­ban, hogy egészségügyi té­ren is fokozzák országaik között az együttműködést E megállapodás megvalósítás» céljából a kormány felhafeilwMh az egészségügyi minisztert kezdjenek tárgyaiá-okat magyar-lengyel egészség ügyi egyezméoy megköté­sére. A kormány a Romániá­ban járt kormányküldöttség által kötött megállapodás ér­telmében megalakította a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizotuág magyar tago­zatát. Ezután felhatalmazta a postaügyi minisztert a ju­goszláv pistaval kötendő távközlési egyezmény letár gyalására, végül döntött több személy honosítása, visszaho­nosítása, állampolgárságból való elbocsátása, illetve ál­lampolgárságtól való meg­fosztása ügyében és egyéb folyó ügyeket tárgyalt. Eltűnt a% újonnan fellőtt amerikai műh¿ld Szerdán délután — amerikai Időszámítás szerint 18 óra 38 perckor — az Egyesült Államok Capc Canaveral-i kísérleti állomásáról fellőtték a második amerikai műhol­dat, az Explorer Il-t. Bár a Jupiter C-rakéta, amely a majdnem tizenhat kilogramm súlyú Explorer Il-t vitte volna fel pályájára, minden jel szerint rendcsen végezte el a repülést, az Explorer II — eltűnt a végtelenben, ugyanis az új műhold felrepítésétől számított két órán belül — de értesüléseink szerint azóta sem — nem adott rádiójeleket, ellentétben az Explorer I-el, amely január 31-én történt fellövése után két órával már rádiójelzé­sekkel adott bírt magáról. Dr. Willlam Pickering, az amerikai hadsereg pasa­denal rakétalaboratóriumának igazgatója, akit a máso­dik műhold pályájának ellenőrzésével bíztak meg, a kő­vetkező nyilatkozatot adta: »Minden jel arra mutat, hogy a szerdán fellőtt mesterséges hold nem működött ren­desen és nagyon valószínű, hogy nem kering pályáján. Semmilyen további tájékoztatást nem adhatunk addig, amíg a technikai adatokat fel nem dolgozzuk. Ez való­színűleg néhány napot ls Igénybe vesz«. Az újságírók kérdéseire válaszolva Pickering még hozzátette, lehetséges, hogy a műhold leesett, »talán az óceánba«. , ••••••••••••a Dr. Müirnlcb Ferenc fogadta a budapesti olasz követet Március 5-én dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke bemutatkozó látogatáson fo­gadta Fenrizio Franco-t, az Olasz Köztársaság budapesti követét T I T Ot Jugoszlávia az összes országokkal való jóviszonyra törekszik Tito jugoszláv államelnök február 28-án fogadta Sulz­bergert, a New York Times című lap tudósítóját és vá­laszolt az amerikai újságíró kérdéseire. * A jugoszláv elnök a többi között elmondotta, hogy a jugoszláv—amerikai viszony jó, s a katonai segély fel­mondása nem befolyásolta sem a kölcsönös kapcsolato­kat sem a két ország egyéb­irányú együttműködését. A katonai segély felmondásá­nak az volt az egyik alap­vető oka — folytatta a ju­goszláv elnök —, hogy e segély elfogadása nem állott már összhangban külpoliti­kánkkal, mert mi az összes országokkal való együttmű­ködésre, jóviszonyra törek­szünk. Ez a segély-politika más okok miatt is alkal­matlan volt, mert az amerikai kongresszus gyakran a jugoszláv kül­politika felülvizsgálást kö­vetelte, különösen a Szovjetunióval és a többi kelet-európai or­szággal való viszony tekin­tetében. Az ilyen követelé­sek sertették külpolitikánk független állásfoglalását. Ezután a balkáni egyez­ményről, a jugoszláv—görög 1—török kapcsolatokról, majd a semleges és az atomfegy­vermentes övezet kérdéséről szólott. Érdekünk — hangsúlyozta Tito elnök —, hogy az atomfegyvermentes öve­zet szélesebb legyen a Lengyelország javasolta térségnél, mert Jugoszlá­via közvetlenül is érintett • tekintetben. Olaszország már beleegye­zett abba, hogy területén rakétatámaszpontokat léte­sítsenek, s úgy hiszem, már építik is ezeket a kilövő­pályákat Jugoszlávia e tá­maszpontok miatt közvetve veszélyeztetve érzi magát. Sulzberger azt kérdezte Titotól, hogy lehetségesnek tartja-e egy kommunista or­szág semlegességét. A ju­goszláv elnök azt válaszolta, hogy nemcsak a kommunista ország, hanem más ország sem lehet semleges, mert az államok egy világközös­ségben élnek, s mindenfajta közömbösség és semlegesség inkább ártal­mas, semmit hasznos a kö­zösségre. Az amerikai tudósító ez­után kifejtette, hogy az Egyesült Államokban a ju­goszláviai rendszert »nem­zeti kommunizmusnak« ne­vezik. Megkérdezte Titotól, hogy szerinte milyen jövője van a -nemzetközi kommu­nizmustól« különböző »nem­zeti kommunizmusnak«. Tito nyomatékosan kiemel­te, hogy »nemzeti kommunizmus nincs«. A jugoszláv kom­munisták nemzetköziek. A renaszerek nem külön­böznek, hanem csupán a szo­cialista rendszerhez vezető utak. Az amerikai tudósító vé­gezetül azt kérdezte Tito el­nöktől, hogy véleménye sze­rint ki a legnagyobb ember a világon es ki gyakorolta rá a legnagyobb hatást akár gyermekkorában, akár ké­sőbb. Tito azt válaszolta, telje-1 sen lehetetlen kiválasztani! valakit, és azt mondani rá,j hogy ő a legnagyobb ember, j A maga környezetében és! a maga sajátos feltételei! között minden ember nagy, | ha sikerül találkoznia né-j pénck törekvéseivel és munkáját ilyen irányban) tudja kifejteni. A kortársak-) ról nehéz véleményt mon-) dani. — Elismerem, hogy Ang-i liában Churchill nagy em-! ber volt, mint államférfi is! és mint politikus is. Nagyra! becsülöm Eisenhower elnő-j köt, mint katonát és mint) embert, aki a béke megőr-) zésére törekszik. Egy blzo-) nyos Időszakban Sztálint is) becsültem, sőt egyes érde-) meit ma is elismerem. Ma! Hruscsovot becsülöm, mert! a belső fejlődés tekintetében! elég bátor koncepciói van-! nak és külpolitikája rugal-j mas. Nagyon becsülöm Neh-) rut, akinek sikerült a szét-; tagolt nemzeti egységeket! egyetlen indiai nemzetben) egyesítenie. Az indiai nép! követi őt, becsülöm őt úgy! is, mint a béke harcosát, | mint békeszerető politikát) követő államférfit. Ugyan-) úgy becsülöm Nasszert is,) aki szintén meglátta a nép) óhajait és a széttagolt arab) országok egyesítésén fáradó-! zik — mondotta. — Arra a kérdésre pedig,; hogy szerintem a múltban; ki volt a legnagyobb ember,; azt felelhetem, hogy elra-S gadtatással tekintek Marxra" és Engelsre. Legnagyobb! példaképem Lenin volt, s! ma is nagyra becsülöm őt. • Újítási versenyoiozgalmat Kezdeményezett a Szegedi Ruhagyár Sikeres múltra tekinthet vissza az újítómozgalom a Szegedi Ruhagyárban. A szép teljesítmény elérésében sokat segít az, hogy a válla­latvezetés és a szakszerve­zeti bizottság is mindig élesztgette az újítómozgalom lángját. Néhány napja pél­dául elhatározták, hogy a ruhaipar gépesítésóért, a termelékenység emeléséért és a minőségi munka javításá­ért nemcsak üzemükben, ha­nem másutt is egy újítási versenyfelhívással igyekez­nek kiszélesíteni az újító­mozgalmat. Szeretnék, ha az ország másik három nagy ruhagyára, a Május 1, a Bu­dapesti Férfiruhagyár és a Nőiruha-üzem is csatlakozna felhívásukhoz. Az újítási versenyfelhívást már el is juttatták a leendő versenytársakhoz. Tanácsadással egybekötött kozmetikai benuita'ók lesznex több vidéki városban Bővítik a háztartási gépkölcsönző-hálózatot is A nemzetközi nőnap alkal­mából Tausz János belkeres­kedelmi miniszter csütörtö­kön délután fogadta a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak képviselőit. A miniszter és az asszonyok között igen szívélyes, őszinte hangú be­szélgetés alakult ki, amely­nek során megvitatták bel­kereskedelmünk munkáját, különösen annak a dolgozó nőkkel kapcsolatos vonatko­zásait. Kérdéseikre válaszolva Ta­usz János többek között el­mondotta, hogy rövidesen to­vábbfejlesztik a bevált gép­kölcsönző-hálSzatot. Jelenleg hat budapesti és számos vi­déki üzletben kölcsönöznek gyermekkocsit, varrógépet és több más háztartási gépet. Még ez év elsó felében vi­déki állami áruházakban nyílik új gépkölcsönző. A minisztérium azt tervezi, hogy az üzemi dolgozók részére — vagy a jóléti alap ter­hére, vagy szövetkezés alapon — bevezetik a kölcsönzés rendszerét. Egy kérdésre válaszolva a miniszter Ismertette az új árucikkek és használatuk fokozottabb megismertetésé­vel kapcsolatos terveket Így például mintegy 40, tanácsadással egybekötött kozmetikai bemutatót tar­tanak az országban ebben az évben. Számos vidéki városban ke­rül sor híradástechnikai ki­állításra. A felszólaló asszonyok megállapodtak abban, hogy a kereskedelem új cikkeit elbíráló bizottságokba rend­szeresen bevonják a nőta» nács képviselőit. Fokozottan részt vesznek a kereskedelem társadalmi el­lenőrzésében és azon lesznek, hogy ne csak a kereskede­lem dolgozóit neveljék kul­turáltabb munkára, hanem szembeszálljanak a gyakran helytelen általánosító bírála­tokkal. Ítélet Sándor András író-írságirá ellenforradalmi bűnügyében Az 1956 októberében ki- Sándor András író-újságíró tört ellenforradalom élőké- tevékenysége. Budapesten, szítésében szerepet vitt írók majd Sztálinvárosban külön­közül is kiemelkedő volt Tovább szélesedik a magyar és a román nép együttműködése (Folytatás az l. oldalról). hez. Ha hűek maradunk a román—magyar barátság­hoz, az imperialista háborús uszítóknak nincs mit keres­niök a Kárpát-medencében. A vezetők és a tömegek szoros kapcsolata — a siker záloga Kállai Gyula elvtárs be­számolója végén néhány kö­vetkeztetést vont le a kül­döttség útjának tapasztala­taiból: Látva a Román Munkás­párt sikereit, megismerked­ve a romániai dolgozó tö­megekkel — mondotta — arra a következtetésre jutot­tunk, hogy román barátaink sikereinek záloga a párt egysége, s a párt és a nép s szakítottunk a Rákosi-féle vezetés által elkövetett rég? hibákkal is, a tömegek azon­nal felismerték harcunk lé­nyegét és támogattak ben­nünket. Azóta szüntelenül erősödik a népi hatalom, s ami ezzel együtt jár, tovább erősödnek a kapcsolatok a párt és a tömegek, a vezetők és a nép között. Az is következtetés, hogy rosszakaróink itthon és kül­összeforrottsága, a vezetők földön egyaránt okulhatná­és a tömegek szoros kapcso­lata. Hazai munkánk tapasz­talatai is hasonlóak. Nálunk az egészséges fordulat a párt és a tömegek, a vezetők és a nép viszonyában 1956. november 4-ével, a forradal­mi munkás-paraszt kormány felléptével vette kezdetét. Amikor szakítottunk az áru- eivtárs a martar-román ba­ló Nagy Imrével és társai- látságot éltette, val, harcot indítottunk a Az aktivaiüés Csikesz Jó­szocialista forradalom vív- zsefné elvtárs zárszavával, mányainak védelméért, az majd az Internacionálé el­ellcnforradalom leveréséért, éneklésével ért véget nak a tapasztalatokból. Ész­revehetnék végre, hogy nem vagyunk egvedül. Velünk van a szocialista világ, s ezért erősek vagyunk és az ellenünk irányuló próbálko­zások eleve kudarcra vannak ítélve. Beszédének végén Kállai böző nacionalista, sovinisz­ta és ellenforradalmár ele­mekből álló munkástaná­csokra támaszkodva ellen­forradalmi beállítottságú nemzeti bizottságot szerve­zett. Ez a nemzeti bizottság AVH-tagok letartóztatásá­val, elítéltek kiszabadítá­sával, dühödt szovjetelle­nes rágalmazással foglal­kozott. Sándor András közben Sztá­llnvárosban az akkor már teljesen ellenforradalmi szó­csővé vált újság szerkeszté­sét is átvette. Az ellenforradalom fegy­veres leverése után, to­vább terjesztette rágal­mait és akadályozta a ki­bontakozást, november 4-e után pedig fegyveres ellenállási csopor­tot szervezett. A fővárosi bíróság népbí­rósági tanácsa Sándor And­rást, a népi demokratikus államrend megdöntésére irá­nyuló mozgalom kezdemé­nyezésével elkövetett bűntett miatt nyolcévi börtönbün­tetésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents