Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •A* Átadták a moszkvai rádió ajándékait ..... w i • ­A MAGYAR SZOCIÁLIS T A M U IN K Á S P ART LAPJA XIV. évfolyam, 56. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1958. március 7. • : versenymozgalom •Cik Kállai Gyula: Tovább szélesedik a magyar és a román nép együttműködése — Aktívaülésen számolt be romániai útjáról a magyar párt• és kormányküldöttség — ' 'A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és az MSZMP buda­pesti bizottsága csütörtökön délután ak­tívaiilést rendezett az EFEDOSZ-szék­házban. Az ülésen a magyar párt- és kormányküldöttség beszámolt a Román Népköztársaságban tett látogatásáról. Az aktívaülés elnökségében foglalt he­lyet Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, a politikai, társadal­mi élet több vezetője és több pártmun­kás. Az elnökségben foglalt helyet Ion Popescu, a Román Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. Az aktivaülést Csikesz Józsefné, a bu­dapesti pártbizottság titkára nyitolta meg. Bejelentette, hogy a Román Nép­köztársaságban járt párt- és kormány, küldöttség vezetője, Kádár János, az MSZMP Közpoltli Bizottságának első tit­kára betegsége miatt nem lehet jelen az ülésen, s helyette a romániai útról szóló beszámolót Kállbi Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartja meg. Egyben tol­mácsolta Kádár János üdvözletét dz aktívaülés részvevőinek. Ezután Kállai Gyula emelkedett szó­lásra. Küldöttségünk útja a magyar—román barátság diadalmenete volt ¿» Még nincs egy hete, hogy párt- és kormánykül­döttségünk hazatért romániai látogatásáról. Első szavam erről az útról hadd legyen egy ránk bízott üzenet át­adása. Romániai munkások, parasztok, értelmiségiek min­denütt, amerre csak jártunk, (••értek bennünket; adjuk át a magyar dolgozó népnek meleg kézszorltásukat és forró testvéri üdvözletüket. Kállai Gyula elvtárs ez­után a romániai látogatás céljairól beszélt, majd han­goztatta: a küldöttség olyan szeretetteljes, olyan őszinte baráti fogadtatásban része­sült, amely felülmúlta min­den elképzelésünket. Romá­niai utunk — mondotta — a szó szoros értelmében a magyar—román barátság diadalmenete volt. Ezután sok tényt mondott el a ba­ráti fogadtatásról. Meggyő­ződésünk szerint ez a fo­gadtatás és szeretetnyilvání. tás annak a politikának is szól, amelyet pártunk és a kormány az utóbbi 15 hónap alatt követett. Román barátaink látják és helyes­lik, hogy szakítottunk a Nagy Imre-féle árulókkal, ugyan­akkor felléptünk a dogma­tikus, szektás hibák ellen is, amelyeket a Rákosi-féle ve­zetés táplált, s amelyek ta­lajul szolgáltak az ellenfor­radalom és a vele szövetsé­ges revizionisták i aknamun­kájának kibontakoztatására. A legutóbbi 15 hónapban a szocializmus közös, nemzet­közi alapelveit és hazánk adottságait egyformán íi­gyelembevéve, eredményesen alkalmaztuk munkánkban a marxizmus—leninizmus el­méletét, munkánkat a nép­tömegek iránti rendületlen bizalomra és a tömegek cse­lekvő támogatására építet­tük. A Román Munkáspárt, a Román Népköztársaság kor­mánya és dolgozó népe ezzel a politikával teljes mérték­ben egyetért és folytatásá­hoz nagyon sok sikert kí­ván pártunknak is, kormá­nyunknak is, dolgozó né­pünknek is. A magyar nemzetiség Romániában egyenlő jogokat élvez Kállai Gyula elvtárs ez­után a román dolgozókkal folytatott beszélgetésekről, találkozásokról számolt be, majd részletesen beszélt a Román Népköztársaság nem­zetiségi politikájáról és a nacionalizmusról, s a többi között a következőket mon­dotta: 1952-ben a Román Népköztársaság nagy nem­zetgyűlése elfogadta az új alkotmányt, amelynek 19. cikkelye szentesítette a ma­gyar autonóm tartomány megteremtését. A magyar nemzetiségnek — a legnépe­sebb nemzeti kisebbségnek — 44 képviselője van a nagy nemzetgyűlésben. A széke­lyek régi óhaja, a székely­föld iparosítása valósággá vált. Marosvásárhelyt épült fel a Simo Géza-bútorgyár, működik már a 100 000 ki­lowatt kapacitású erdőszent­györgyi Vörös Csillag hő­erőmű, az Encsel Mór gép­gyár, s mintegy 200 más korszerű iparvállalat. A munkásosztály létszáma a magyar autonóm tartomány­ban az utolsó 8 évben csak­nem 20 000 fővel növekedett. Fejlődik a mezőgazdaság is, a szövetkezeti mozgalom újabb sikereket ér el. A Ro­mán Népköztársaságban ma­gyar egyetemek és iskolák működnek, a tudományos és szépirodalmi folyóiratok egész sora jelenik meg. Kállai Gyula ezután sok példával bizonyította, hogy román barátaink igyekez­nek megőrizni közös har­caink minden emlékét, s a tömegekben tudatosan fel­használják ezeket is a ro­mán—magyar barátság erő­sítésére. A Román Munkáspárt le­ninista nemzetiségi politiká­jának eredményeképpen a romániai magyar értelmiség is mellettünk, az internacio­nalizmus mellett, s a nacio­nalizmus és az ellenforrada­lom ellen foglalt állást a nehéz napokban Szocialista együttműködés A Román Munkáspárt — mondotta Kállai elv­társ — az internaciona­lizmus szellemében neveli Románia soknemzetiségű népét. Mi kommunista kö­telességünknek éreztük ki­jelenteni, hogy a Magyar Népköztársaságnak a Román Népköztársasággal szemben semmiféle területi igénye nincsen, mi a román néppel kapcsolatban nem az imperi­alista területi követelés, ha­nem a szocialista együtt­működés, a jószomszédi vi­szony és a testvéri barát­ság politikáját követtük és ezt követjük a jövőben is. Delegációnk őszinte ba­rátként, testvérként,'kommu­nista módon ment Románi­ába tárgyalni, véleménycse­rét folytatni és természetesen tanulni is — mert Romániá­ban van miből tanulni. A román párt tevékenységét sohasem jellemezte az a fennhéjázó, nagyot akarás, ami Rákosiék tevékenységét jellemezte. Ok sokkal egy­szerűbben, kevesebb zajjal dolgoztak, nem törekedtek minden kérdésben világhír­re, mint Rákosi, aki mindig mindenben első akart lenni, akinek nagyon nagy volt az ambíciója, de kevés a pus­kap-ra. A román elvtársak egyszerűen adottságaiknak, lehetőségeiknek és főleg a nép érdekeinek megfelelően végezték munkájukat. A látogatás erősítette a két ország kapcsolatait Ezután Kállai Gyula elv­társ e munka eredményeit méltatta és hangsúlyozta a március 2-i romániai válasz­tások nagy jelentőségét. Kállai Gyula elvtárs beszé­de további részében a láto­gatás eredményeiről beszélt, s hangsúlyozta, hogy minden lényeges megtárgyalt kér­dés megfogalmazást nyert a közös nyilatkozatban. Csak azok a kérdések kerüllek napirendre, amelyek a kö­zös nyilatkozatban benne vannak — mondotta — sem­miféle más probléma nem, hogy napirendre nem került, de egyáltalán fel sem me­rült. A romániai látogatás ered­ményeit ismertetve hangsú­lyozta, hogy ez erősítette pártjaink kapcsolatát. A két párt és a kormányok a jövő­ben időnkint kölcsönösen tájékoztatják egymást és időnként találkozókat ren­deznek. Tovább szélesítettük együtt­működésünket politikai-gaz­dasági és kulturális téren is. Politikai téren az együttmű­ködésünk segít mindkét or­szág belső feladatainak meg­oldásában, de növeli a var­sói szerződés tagállamainak erejét is. A magyar—román barát­ság szerves része a szocialis­ta tábor népeivel való egy­ségünknek, amely jelentős hozzájárulás a béke ügy*é­(Folytatás a 2. oldalon.) Az első születésnap A hazafiságról Mrrkovits felvétele Nőnapi gyűlés a Fürdő Vállalatnál IVagy érdeklődés előzi meg a vasárnapi nőnapi nagygyűlést — Folytatódnak az ünnepi rendezvények a nemzetközi nőnap tiszteletére Szegeden — Élénk érdeklődés előzi asszonyokat, s virággal kp- Erdei Lászlóné, a Magyar meg a vasárnap tartandó nő- szöntik őket a nőnap alkal- Nők Országos Tanácsának napi nagygyűlést, amely a, mából. - ' titkára mond ünnepi beszé­Szabadság Filmszínházban Vasárnap délelőtt. 10 óra- dét, rfiájd utána kulturális kerül megrendezésre. A ha- kor a Szabadság Filmszín- műsor következik. A műsort gyományossá vált nemzet- házban műsorral egybekötött több nagyüzem kultúrcsol közi nőnapot ebben az esz- nagygyűlés lesz, amelyen portjai és tánckarai adják, tendőben is gazdag prog­rammal teszik emlékezetessé a szegedi dolgozók. A külön­böző üzemekben és intézmé­nyekben már a hét elején tartottak ünnepi megnyilvá- A nemzetközi nőnap al- lomban nem egy kommunis­nulásokat s ez folytatódott kalmából a Szegedi Fürdők ta asszony veszítette életét, csütörtökön a Szegedi Kon- és Hoforras Vállalat szak- hogy lányaink és asszonya­zervgyár rendezvényével, szervezeti nőbizottsága az ink ma élvezhessék a , kiví­ahová az üzem dolgozói üzemi vöröskereszttel kar- vott jogokat. Az ünnepi be­szovjet asszonyokat is meg- öltve ünnepi nőnapot rende- széd befejeztével a részve­hívtak maguk közé. zett- Farkas János párttit- vők a béke szimbólumaként Ma reggel a Ruhagyárban kár ez alkalomból mondott öt postagalambot repítettek a pártszervezet és a' szak- beszédében méltatta a dol- fel azzal a gondolattal, hogy szervezet köszönti virágcso- j=ozo ,nök hivatását az élet- a béke védelmében együtt­korral, édességgel és üdvöz- ^"..^f a csaladban. Többek fejezzék ki a vi­lő laookkal a nődoleozókat kozott hangsúlyozta, hogy a erzesuKer leje7zeK K1 a vi déliX pedig ünnepi nő- »ök jogainak megszer- laS valamennyi asszonyaival gyűlést tartanak műsorral őséért az illegális mozga- együtt. egybekötve, amelyben köz- - «» » »» • reműködik a Földműves ut- iii - - • caí általános iskola tanuló A kereskedelem igen: ifjúsága is. Az Ujszegedi Kenderfonógyárban egyhe­tes ünnepi műszakot kezde­ményeztek az ott dolgozó asszonyok és leányok, ezzel Az utóbbi két hétben ke- utasítást adtak ki a hús­is kifejezésre juttatva érdek- vesebb disznóhús volt kap- árudák vezetőinek, hogy a lődésüket, megbecsülésüket ható városunkban. A városi disznóhús negyven százalé­a nemzetközi nőnap iránt. tanács kereskedelmi osztá- kát szombaton, a reggeli Szombaton délelőtt a sze- lyán közölték velünk, hogy órákban kell kiadni, a hat­gedi nőtanács képviselői út- a kiesés átmeneti, a hét vé- van százalékát pedig délután törőlányok kíséretében fel- 8én már a múltheti disznó- kettő után, hogy a délelőtti keresik az üzemekben és ott- húsmennyiség duplája ke- műszakban dolgozó háziasz­, , . rul a kereskedelmi halozat- szonyok elöl fel ne vásárol­honaikban a munkasmozga- ba és a mennyiség hétröl ják a húst lomban régóta dolgozó idős hétre növekszik. Szigorú A kereskedelem szakem­- berei közölték, hogy a vá­V '1 * r i . , rosi lakosság húsfogyasztása Jverekpar• es motor kiállítás nyílik naey mértékben megnöveke. • - J dett. 1956 első negyedében 21 vagon hús került forga­lomba Szegeden. Ez év első A Szegedi Kiskereskedel- 175-ös szovjet motor és a negyedévében pedig 33 vá­rni Vállalat igen érdekes-és horgászok kedvence, a Don- gon. Míg Nyugaton egyre minden bizonnyal nagy ér- go segédmotor is a kiállítás inkább keresik a Magvar­deklődést kiváltó kiállítást bemutatandó tárgyai között országról származó marha­rendez az Anna kúti pavi- szerepel. A látogatók, első- húst, a belföldi vásárlók a Ionban. (Volt tejivó.) A ki- sorban a járművezetők, bizo- marhahús helyett inkább állításon bemutatják a leg- nyára örömmel fogadják a disznóhúst vásárolnak. Ez újabb, úgynevezett -eloxált« régen várt új -Marmon« ben- a fokozott igény jele. színes, kék, zöld női, férfi- zinkannákat. A varrónők A forgalomba kerülő mar­ós gyermek-kerékpárokat. A és a háziasszonyok tetszé- hahús és disznóhús arányá­közkedvelt 125-ös Danuvia sét váltják majd ki a -Ka- nnk megállapítása — érte­mellett ott láthatjuk a leg- binet« és a -Minerva« leg- sütéseink szerint — felsőbb újabb típusú, ugyancsak 125 újabb típasú cseh varrógé- pinten történik. Vélemé­kobcentis Danuviákat, az nyünk szerint ott kell gon­új kiadású 250 köbcentis doskodni arról, hogy ilyen Pannónia motorkerékpár©- A vasariassal egybekötött átmeneti kiesések se fordul­kat. A kiváló strapabíró K kiállítást hétfőn nyitják meg. hassanak elő. Javul a disznóhús-ellátás az Anna kúti pavilonban

Next

/
Thumbnails
Contents