Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

4 Szerda, 1958. február 19. 26. A küzoHsép UCIÍUMU fcttödéUíál Uszít A MOZILÁTOGATÓK IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM^ STATISZTIKÁJA iiiHHiniiiiiiiiiiiiiiiinHHiiiiiiiniininiiiiiiiniiiiiiiiiiniiiiinniiiiiiiniiniiiiii^ A magyar filmek népszerűsége mellett különösen látogatottak a szovjet filmalkotások A vásznon az előbb tűn­tek el a filmhíradó képei, s a mozi előcsarnokéban a rö­vid szünetben clgarettázók állanak. Köztük egy cso­port figyelmesen hallgat va­lakit. Az -előadó- széles gesztusokkal magyaráz, 6 már látta a filmet és azt is­merteti barátaival. A többl­ek lesik, hallgatják, egyálta­lában nem bánják, hogy már ismerve a film történetét ül­nek be majd a nézőtér, e. Szinte örülnek ls annak, hogy hallanak valamit, amely mintegy előkészít, -bemelegít- a film várható izgalmaira. Felberreg a szünet végét jel­ző csengő, a csoport igyekszik vissza a terembe, hogy meg­ismerkedjék a -Halhatatlan garnizon- hőseivel. A fiatal­ember, aki eddig szóval tar­Iratta a többleket, néhány lé­pésnyit hátramarad. Az aj­tóban szippant még néhá­nyat cigarettájából, sajnálja a háromnegyed csikket el­hajítani. Megkérdezem tőle, hogy mindig együtt szokott a társaival moziba járni? — Legtöbbször — pöfékeli két slukk közben. — Sokat járnak moziba? — Minden fűmet megné­rürik. — Melyik film telszeil legjobban mostanában? — A Vízkeresztet megnéz­tük háromszor is, aztán tet­szett az Éjfélkor, de leg­jobban talán a Negyvenedik film tetszett az őszi Idény­ben. A fiatalember utolsót slufc. kol cigarettájából, aztán el­tűnik a nézőtéren. Én pedig végiglátogatom a mozik igaz­gatóit, hogy egy kis statiszti­kát adjanak a játszott fil­mek látogatottságáról. Érdekes böngészni a hó­napokra visszamenőleg nyil­vántartott statisztikai adato­kat. Sok tévhitet oszlatnak szét az egymás után sorako­zó számok. Főként azt, hogy a közönség nem szereti a mélyebb mondani valójú fil­meket, vagy közönnyel kisé­ri azokat a filmalkotásokat, amelyek a társadalom életé­nek konfliktusait, az új esz­ményeket, a szocialista tár­sadalom megszületését, ki­alakulásának harcait ábrá­zolják. A statisztikai adatok sze­rint a mozit látogató közön­ség minden jó filmet meg­néz, de a magyar filmek át­laglátogatottsága a legna­gyobb, 11 és 12 ezer között mozog. Az utóbbi hónapok nézőrekordját viszont egy szovjet opera­film, az Othello tartja tizen­kétezer, s a közelmúltban bemutatott Makrancos fele­ség című francia—spanyol film húszezer nézővel. Mind a két filmet a Szabadság Filmszínház mutatta be. amelynek legnagyobb a né­zőtere Szegeden. A Vízke­reszt. vagy amit akartok cí­mű filmet tizennégyezer né­ző, a Befejezetlen elbeszé­lést közel tízezer, a 306-os ügy című szovjet filmet szin­tén közel tízezer néző nézte meg. Nagy közönségsikerrel játszották az Anya, a Váló­ok, a Kirakat mögött cimű szovjet filméket ís, valamint a sikeresebb filmek közt szerepelnek az Emberek va­gyunk című olasz film és a Fájdalom nélkül című fran­cia filmalkotás. Ezeket a filmeket tíz és fél. illetve ti­zenkétezer látogató nézte vé­gig­Érdekes a Fáklya Film­színház statisztikájának ta­nulsága. Ebben az évben a Fáklya Filmszínház — mely tudvalevően utánjátszó mo­zi —, kilenc szovjet filmet, két magyar filmet, két ro­mán filmet, egy lengyel és négy francia filmet játszott. Az előadásonként! látogatott­ság átlaga a következő volt: a szovjet filmeket átlagosan előadásonként 485, a magyar filmeket 429, a román fil­meket 449, a lengyel filmet 414, a francia filmeket 374 néző nézte meg. A statisztika ezekben az adatokban az emberek ér­deklődéseinek irányait is megmutatja. A iömeges érdeklődés a művészileg jó, eszmeileg is tartalmas filmalkotások iránt mutatkozik meg. Van természetesen néhány olyan eset, amikor a film elemi humora ragadja magával a nézőket és biztosítja a si­kert. Azt lehet mondani azonban, hogy az embereket őszintén megnevettetni, szín­vonalasan szórakoztatni, egész lelkivilágukat fölüdí­teni, nem lebecsülendő fel­adat és nem lebecsülendő eredmény. A vígjátékfilmek és az eszmeileg tartalmas filmek látogatása között nincs olyan különbség, hogy azt lehetne állítani: a mai magyar mozilátogató közön­séget nem érdeklik a kor nagy problémáiról szóló mű­vészi alkotások. A közönség érdeklődéssel fordul a mű­vészit és tartalmasat nyújtó alkotások felé. A közönség ízlése, s öntudatosodása, a szocialista művészet megér­tése és egyre növekvő igénylése Irányában halad, bánmennyire is nem tetszik ez a magát nacionalista il­lúziókban ringató, s a hala­dó filmek lejáratására — a statisztika szerint sikertele­nül — konspiráló törpe ki­sebbségnek. (sz. g.) !VASÁRNAP VADAS ERNŐ ; BUDAPESTI FOTOMUVESZ I SZEGEDEN TART ELOADAST Vadas Ernő, a Magyar Fo­tóművészek Szövetségének elnöke a szövetség főtltká rával. Vámos Lászlóval együtt szombaton Szegedre látogat és vasárnap délelőtt 1? órakor a Tolbuhln sugár­úti Szakszervezeti Székház művelődési otthonában: I ..Tartalom és kompozíció a fotoművészetben" címmel előadást tart a Szegedi Fo­toklub rendezésében. A Sze­gedi Fotoklub közli, hogy — Vadas Ernő előadására való tekintettel — a péntekre tervezett előadás elmarad a klubnappal együtt. Pénteken azonban a fotoklubban az In­téző bizottság ügyeletet tart és igy a fotósok a tehetség­kutató pályázatra képeiket beadhatták. A Szegedi Foto­klub által hirdetett tehet­ségkutató fényképpályázat értékelésében természetesen Vadas Ernő és Vámos László is részt vesz. — A SZEGEDI KARNAGYI . KLUB ma, szerdán este fél 8 j órakor értekezletet tart a Peda­gógiai Főiskola gyakorló iskolá­| Iában (I. emelet, úttöróterem). Ez alkalommal előadást tart Turcsányl Emil, a Népmüvetesi Intézet zenei osztály vezető ne­lyetlese. Közreműködik a Peda­1 gógtai Főiskola énekkara. A szegedi ének- és zeneszakosokat j és a Karnagyi Klub minden tag­j ját szeretettel várja a vezető­ség. — Fehérnemű-kiállítás nyílik holnap, csütörtökön a Ruházati Bolt 19-es Széchenyi téri áru­dálábun. Bemutatták a legújabb tavaszi fehérnemű különleges­ségeiket. Méteráruban és kon­fekcióban egyaránt nagy lesz a választék. ELŐADÁS FILMVETÍTÉSSEL FRANCIAORSZAGROL F. hó 27-én, holnap, csü­törtökön 6 órai kezdettel a TTIT és a Juhász Gyula Mű­velődési Otthon közös rende­zésében Rudnyánszky István, a Népszabadság párizsi tudó­sítója tart előadást Francia­országról a Juhász Gyula Művelődési Otthon Vörös­marty utca 5. számú helyi­ségében. Az előadás után a „Virágba borult a föld" el­mű francia film kerül be­mutatásra. Minden érdeklő­dőt szívesen lát a rendező­ség. — Ma nyílik meg a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat átala­kított, korszerűsített illatszer­"a a Széchenyi tér 7. szám alatt. Az ízlésesen átrendezett üzlet a ;.Ti«zavirág" nevet vi­seli. Ma, február 26-án délelőtt 10 órakor nyitják meg. Zetjzsitfiető kiuánsáQ A szegedi üzemekben szép számmal dolgoznak Röszkén lakó munkások is. Jó korán kell felkelniök ahhoz, hogy mire a gyári sziréna hatot fúj, már a munkahelyükön legyenek. A behavazott, el­sárosodott utakon kínszen­vedés kerékpárral közleked­ni, motorkerékpárral meg éppenséggel sok esetben élet­veszélyes. A röszkeiak ezért szeretnék, ha a hajnali, fél 5-ös autóbusz — mely Sze­gedről indul, s Miháiytele­ken fordul vissza — valami­vel korábban indulna el, s felvenné a röszkei, Szegedre igyekvő dolgozókat ls. Nem kívánják egyelőre, hogy minden mihályteleki autó­busz kijárjon Rö6zkéig. Csak az lenne még a kérésük, hogy az éjszakai, fél 11 órás autóbusz vigye is haza a röszkeieket. mivel a tíz óra­kor végződő műszak után az akkor végző dolgozók gyalogszeren, vagy kerékpá­ron kívül már semmilyen közlekedési eszközzel sem tudnak hazajutni. Ez pe­dig ugye — reméljük' — tel­jesíthető kívánság. SOK HELYEN ESO, HAVAZÁS A La Manche-rsatoma fe­letti nagy kiterjedésű, gyorsvonulatú ciklon újabb enyhe levegővel árasztja •I Európa középső és nyu­gati területeit. Igy Európa nagy részén továbbra is változékony, csapadékos az időjárás. A ciklon hátolda­lán azonban már hideg sarkvidéki eredetű levegő árasztotta el Anglia nagy részét, ott Jelentős hőmér­sékletcsökkenést és hava­zást okoz. Várható időjárás szerdán estig: felhőátvonulások, sok helyen eső, havas eső, ha­vazás. Néhány helyen eset­leg zivatar. Mérsékelt dél­nyugatl-nyugati, később élénk északnyugati szél. A hőmérséklet a fővárosban és az északi megyékben átmenetileg emelkedik, hol­nap a Dunántúlon már csökken. Várható tegmagaaabh hő­mérséklet szerdán észak­nyugaton 1—4, máshol 9—6 fok között. N em valami előkelő dinasztiából cseppentem én erre a világra, kiderül ez abból is, hogy édesapám mindig azt írta hegyes, szúrós betűkkel a hivatalos paksa­méték -foglalkozása- rovatába, hogy földmunkás, napszámos. Annak a fia­talembernek a kedvéért adok en­nek nyomatékot, aki elfogultsággal vádolt az országgyűlés legutóbbi ülé­sével kapcsolatban írt cikkem miatt. Azt kifogásolta az illető, hogy min­den rosszat rákiabálok a régi rend­szerre és magasztalom, ami most van. Mondtam neki, igenis elfogult va­gyok. Határozott nemet mondok a múltra, a jelent pedig ígenlem min­den erőmmel, hiszen arról van itt szó, hogy kik álltak az ország kor­mónyrúdjánál régen és most. Meg aztán arról is, hogyan élt akkor a szegényember, és hogyan boldogul­nak ma általában a dolgos állampol­gárok. Szóval szegények voltunk ml is, azt lehet mondani, hogy a társadalmi ranglistán már csak az énekes kol­dus következett utánunk. Már ebből ís gondolni lehet, hogy édesanyám egyszer sem kergetett légycsapóval az asztal körül, hogy egyem meg a tú­róslepényt. mint ahogy ez az én fia­talemberemmel állítólag megtörtént. Megettem volna én huszonegy éves koromig a vasszeget is, csakhát mi­nálunk sűrűn kifogyott héjából a ke­nyér és ennélfogva soha nem ehettem egyest a hasammal. Ha édesanyám viszel kavart pitét, vagy sósbodagot sütött, még be se tette a tepsiket a forró kemencébe, én mér kuncogva rángattam szoknyáját, hogy együnk már. Mondogatta az, hogy maradhas­sak, de én nem maradhattam, mert a hasam kegyetlenül féltettem. Mi­kor aztán kisült a pite, amit én máig ls a legfelségesebb ennivalónak tar­tok, úgy gyűrtem lefelé, hogy min­duntalan vizet kellett innom rá, kü­lönben a torkom nem győzte a nye­lést. Egy pite egy falat volt, édes­anyám meg csak szörnyülködött és úgy tett, hogy rettentő nagybélű va­gyok, attól fél, egyszer megeszem őket. Édesapám ilyenkor a pártomat íogta: -Hagyd rá, egyék, amíg van, ba nem tesz, majd nem eszik*. A KENYÉR S ohase hittem én azt komolyan, hogy nem lesz. Ugy voltam vele. csak engem akarnak rá­venni az ilyen beszélgetéssel, hogy az evésnél legyek tekintettel a hol­napra is. Pedig valóban ránk fért volna, hogy ne pusztítsam annyira az ennivalót Igen ijesztően billegett ház­tartásunk egyensúlya, amit az muta­tott leginkább, hogy mire a vastaga hó elment, elkopott a ml őrölni­valónk is a padlásról. Innen kezdve édesanyám félretette a szégyellőssé­get és ment a malmoshoz, hogy lisz­tet kérjen kölcsön újbúzára-. Megfi­zethetetlen érték volt minálunk min­den tavaszon egy sütet liszt. Azt je­lentette, hogy egy újabb hétig tud­tunk mihez nyúlni. Elképzelhető anyám lelkiállapota, amikor egy este, ahogy hazaértek a dologból, nem volt kenyér egy falat se. Ügy májusban történt az eset. Ke­nyérsütés volt nálunk, édesapám még hajnalban elment hazulról, mint szo­kott, édesanyám meg csak akkor ko­cogott utána az urasági répaföldre, mikor megvolt az otthoni dolgával. Két nagyobb és egy kisebb szépen felhasadt kenyeret húzott ki a ke­mencéből és egymás mellé ültette őket a konyha hűvös földjére. Megkaptam tőle a figyelmeztetést, hogy mint a két szememre, úgy ügyeljek min­denre és nyitva ne hagyjam a gang­ajtót. Igen ám, de a cimborák vár­tak az utcán. Alig tette kl édes­anyám a lábát, én usgvi, máris kint rosszalkodtam az éroldalban. Saras­kodtunk, nyargalásztunk, egymást hempergettük a pocsolyában, szóval eltelt rajtunk az Idő. Csakhogy elég hamar kővetelődzni kezdett a gyom­rom ls. Hazaszaladtam, lekanyarítot­tam egy jő darab lágykenyeret, amire azt mondta Dora Mari néni, hogy le ne ejtsem, mert eltöri a lábam. D e nem a lábam, hanem majd­nem a fejem törte el a ke­nyér. Édesanyám szerint ne­kem soha nem ott járt az eszem, amit csináltam, pedig egy hatesztendős gyereknek már illett volna megko­molyodni. Bizonyára máshol kalan­dozott az eszem akkor is, amikor ha­zaszaladtam kenyérért és nyitva fe­lejtettem a gangajtót. Ahogy naple­mente előtt ismét hazakeveredtem, hogy vizet vigyek a főzéshez, mire megjönnek édesanyámék, rettentő látványban volt részem. A két gir­hes süldő bent röfögött a konyhá­ban, derékig belebújva egyik-egyik kenyérbe. A karszékről lehúzták a lisztes zacskót és tartalmát kovásszá taposták abban a sárban, ami a vizes­kannák feldöntéséből származott a földből való padlón. Szörnyen meg­ijedtem és felmérve a következmé­nyeket, bosszút akartam állni a két malacon azért is, mert dühítő nyu­galommal lakmározták a ropogós héjú kenyerek belsejét. Felkaptam a kis­sámlit és olyan szerencsétlenül vág­tam közéjük, hogy a stelázsi oldalát érte, amely megrázkódott és csöröm­pölve lehullottak róla az üres dunsz.; tosüvegek. Tehetetlenségemben böm-: bölni kezdtem teljes hangerővel, úgy, hogy a hátsó szomszédban meghal­lotta a kis Kéri Ilcsi és átjött a ked­ves vigasztalni engem. De csakha­mar pityeregni kezdett 6 is, sőt sza­bályszerűen sírt velem együtt, s igy zavarásztuk a malacokat körbe-körbe az udvaron. A két agyonütnivaló ál­lat nem látott semmit, a fejükön le, s fel kalimpált a kievett bélű ke­nyérhéj, mint valami kosár, és foly­ton nekünkszaladtak a hangosabb sí­rás és a teljesebb katasztrófa ked­véért. É desanyám lépett be először a kiskapun és majdnem el­ájult attól, amit látott, A konyhaajtóban összecsapta a kezét, aztán amikor az ajtófélnek buktatva a vállát felmérte az én felelőssége­met, leakasztotta a szegről a szíj­ostort. Kétségtelenül engem akart elővenni vele, csakhogy édesapám, aki nem állt meg tétovázni, meg­előzte. A kormos piszkafa volt ép­pen a kezeügvében, azzal ütött tel­jes erejéből, ahol csak ért. amíg édes­anyám le nem fogta hátul a kezét. Talán agyonüt különben. Hiába, rettentő nagy úr volt mi­nálunk a kenyér. Nagy István — KÉZISZERSZÁMOK GYAR­tasa precíziós önté88fl cimű vasárnapi számunkban kö­zölt írás utolsó mondatában ér­telemzavaró hiba csúszott. A -znveg helyesen így hangzik: Néhány hét múlva öt darab elektromos kemencével kezdik meg a gyártást, amellyel havon­mintegy 60 ezer darab fogót készíthetnek." — A TISZASZIGETI KISZ­SZERVEZET színjátszót vasár­nap mutatták be a községben ..A borjú" cimű háromfelvoná­soa színdarabot, — a Bori-boci tarka prózai változatát. A tisza­szigeti fiatalok a hosszú téli es­téken, több hónapon át nagy lelkesedéssel készültek az elő­adásra és nagy sikert arattak. Tervbe vették, hogy a szegedi Járáa több községében Is be­mutatják „A borJú"-t. — CITROM ERKEZIK SZE­GEDRE IS. A rádióból naponta hallgatjuk. hogy a budapesti nagy vásárcsarnokba hány va­gon citrom érkezik. Végre Sze­gedre Is gondoltak! Hét végére nagyobb mennylaégü citromot kapnak a szegedi üzletek. ; x Előadást tart február 26-án; ,szerdán délután 6 órakor ..Ami­[ről még nem beszéltünk eleget" • címmel (nacionalizmus, soviniz­|mus, antiszemitizmus, irreden­•lizmus) Mengyán Pál. az Epltő [Fa- és Építöanyagipari Dolgozók •Szakszervezetének Csongrád me­utyei Bizottságának elnöke, az Építők Művelődési Otthonában (Kossuth Lajos sgt. 53.). Érdek ­; lödóket szívesen lát a vezetö­> séc. x A mezőgazdasági Ingatlant használók, valamint a lótulaj­donosok az általános Jövedelem­adó 1958. évi kivetéséhez 1958. "ruár hó 28-ig adóbevallást kötelesek adni a lakóhely sze­rint Illetékes kerületi tanács v. b. pénzügyi osztályának. Te­kintettel arra. hogy még sokan "nm tettek eleget bevallási kö­telezettségüknek. a torlódások elkerülése "végett felhívluk az érdekelteket, hogy sürgősen ad­Iák be bevallásukat, mert 30 százt lékig ieri"-** felemelt adó­tételt kell alkalmazni azzal szemben, aki határidőre nem adja be bevallását. x Holnap, csütörtökön dél­után 6 órakor a gyermekkor fertőző betegségeinek megelőzé­se elmen tart előadást dr. Szi­lágyi Tibor pollkllnlkat gyer­mekorvos az Építők Művelődési Otthonában (Kossuth I,. sgt. 53.). Az érdeklődő szülőket szí­vesen látja a vezetőség. Belépés 2 Ft. NYÍLT TER" Férjemtől, Barabás István sze­gedi lakostól különváltan élek, érte semmi felelősséget nem vállalok. Barabás Istvánné szü­letett Bárkányi Ilona. Szaty­maz, Fehértó 185. szám. 1729 • E rovatban közöltekért sem • szerkesztőség, sem a kiadóhi­vatal felelősséget nem vállal. 1958. február 26, szerda mozik Szabadság: Fél 6 és fél 8 óra­kor: Csendes ottbon. — U.i ma­gyar filmvígjáték. Ma utoljára; Csütörtöktől: Akasztottak láza­dása. — Amerikai film. — Csak 16 éven felülieknek. — Március 5-ig. Vörös Csillag: 6 és 8 órakor: Csendes otthon. — UJ magyar filmvígjáték. Ma utoljára. Csü­törtöktől: A Pickwick-klub. — Aotol film. — Március 5-lg. Fáklya: Fél 6 és fél 8 órakor: Gerolstelní kaland. — Offenbach nagyoperettje magyar filmen. — Ma utol Iára. — Csütörtöktől: Oké Néró. — Olasz filmszatíra. Március 2-ig. DUGONICS MOZI Építők Művelődési Otthona Kossuth Lajos sgt. 53. 5 és 7 órakor: Az anya. Ma­xim Gorkij regényének filmvál­tozata. Kisérőmüsorral. POSTÁS MOZI 6 és 8 órakor: Isten és ember elött. Nyugatnémet film. Ujpetőfltelepi ált. iskolai du. 6 órakor Budapesti tavasz cimű magyar film kerül bemutatásra. NEMZETI SZÍNHÁZ Esté 7 órakor: Stuart Márta. — Csokonai-bérlet. MUZEUM Fehértó élővilága. Móra Fs» renc-emlékklálUtás. Szeged és a magyar Irodalom 1848-tól nap­jainkig. Gyermekjátékok egy­kor és most (Roosevelt tér). Nyitva hétfő kivételével min­dennap de. 16-től este 18 óráig. Múzeumi l-éptár (Horváth Mi­hály u. 5.) nyitva hétfő ktvé­telével mindennap de. 14 órá­tól 18 óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár A központi könyvtárban köl­csönzés hétköznapokon 10—12 és 14—18. olvasóterem 10—19 óráig. Széchenyi tér 9 sz. Ifjúság részére: kedd, csütörtök, szom­bat. felnőtteknek hétfő, szerda; péntek 10—12 és 14—18 órakor. Petőfi 8. sgt. 81/a sz. hétfő; szerda, péntek. 10—18 és vasár­nap 10—12 órakor. A fiókkönyvtárak a szokott Időben kölcsönöznek. Egyetemi Könyvtár Kölcsönzés: hétfőn 14 órától 17 óra 45 percig. Keddtől pén­tekig 12 órától 17 óra 43 percig, szombaton 10 órától 12 óra 43 percig. Olvasóterem: nyitva hétfőn 14 órától 20 óra 45 per. clg, keddtől szombatig 10 órától 20 óra 45 percig és vasárnap 9 órától 12 óra 45 percig. Coménlus-klállltás délelőtt to­tói este 8-lg. A Juhász Gyula Művelődési Otthon könyvtára Mindennap — péntek kivé­telével —. délután 1—6 óráig. Kölcsönzés mindenkinek. ÁLLATORVOSI INSPEKCIOS SZOLGALAT Szeged város területére: Február hó 22-töl március hó l-ig este 6 órától reggel 6 óráig (vasárnap nappal Is) elsőse­gély és nehézellés esetére In*' spekciós Palotás Gyula állami állatorvos. Lakása: Partizán u. 7. Telefon 48-91. Az állatorvos kiszállításáról a hívó fél kö­teles gondoskodni. ^éhernemu HET! A Szegedi Ruházati Bolt 19. sz. nagy árudájában (volt Kurucsev) február 27-től. Mielőtt vásárolna, okvetlen tekintse meg a bemutatót!

Next

/
Thumbnails
Contents