Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
Szerda. 1958. február 28. 3 A nyereségrészesedésből jutalmazásra és szociális célokra szánt összeg is munkásérdeket szolgál Az üzemekben haTaan valósággá válik, amiről közel egy esztendeje beszélnek a munkások: a nyereségrészesedés kifizetése. Ez az alkalom válasz lesz a rosszindulatú rágalmazóknak, a félrevezetett hitetleneknek és a bizakodva dolgozó munkásoknak egyaránt. Amit a kormány rendeletben rögzített, az az életben is valósággá válik. A múlt évi gazdasági eredményekről szóTS mérlegek valamennyi üzemben elkészültek. Folyik azok felülvizsgálata is. Legtöbb helyen már kész tények állnak rendelkezésre ahhoz, hogy számba vegyék: menynyi osztható nyereséget hozott az elmúlt évi takarékos munka. Ar üzemi tanácsok műkődésüket a többi között azzal kezdték, hogy meghatározták a nyereségrészesedes elosztásának módját és arányait. Sok vita előzte meg a végleges döntést. Minden ilyen kollektív testület úgy határozott — a kormányrendelet és a különböző Iparági végrehajtási utasítások értelmében —, hogy nem osztják szét a nyereségrészesedés teljes összegét, hanem annak egy részét visSkatartják jutalmazási és szociális célokra. Nemcsak a törvény szelleme követelte ezt az üzemi tanácsoktól, hanem a szükségszerűség is. A korábbi években az üzemek évi nyereségéből igazgatói alapként a népgazdaság komoly összegeket adott vissza az üzemeknek. Ez a támogatási forma a nyereségrészesedés bevezetése után is fennmaradt, de kisebb jelentősége van, tekintve, hogy a részesedés rendszere és mértéke szintén alkalmas az Itt elvont összeg pótlására. Meg is értette fcset te is ezt a munkás közvélemény, mert csupán arról van szó, hogy ezentúl a részesedésnek egy kis hányadát közös érdekeket szolgáló eélok szerint használják fel. Mik ezek a közös érdekek? A szocialista munkaverseny az ellenforradalom után ismét visszanyerte tekintélyét és hatékonyságát, s már a múlt esztendőben is éreztette kedvező hatását a termelésben. Takarékossági mozgalmakat, újítási versenyeket, minőségi vetélkedéseket kezdeményeztek munkáscsoportok és ezek a mozgalmak sokat emeltek a nyereségrészesedés összegén. Kézenfekvő dolog, hogy a munkaverseny a magasabb nyereségrészesedés elérésének ls eszköze volt és eszköze marad. Ezért természetszerű, hogy az említett versenyekben kimagasló dolgozókat és munkacsoportokat anyagilag is meg kell becsülni. Ha tehát az üzemi tanácsok úgy döntöttek, hogy a nyereségrészesedés teljes összegéből bizonyos százalékot ilyen célokra fordítanak, nagyon helyesen és meggondoltan tették, hiszen a kővetkező Időkben ls biztosítani kell a legjobbak meg jutalmazását. Nem is kell külön felhívni a figyelmet arra, hogy ez a pénz a munkásgárdában marad. Helyet kaptak a nyereségrészesedési rendszerben olyan szociális kiadások is, mint például a gyermeküdültetési akció kollektív anyagi támogatása. Több üzem nem elégszik meg a gyermeküdültetési akció eddigi méreteivel és minden esztendőben nagyobb létszámú gyermekcsoportokat kíván elküldeni pihenésre és szórakozásra a különböző üdülőkbe. A szülők anyagi helvzetüknél fogva kénesek áldozatvállalásra, de több családnak jólesik a kollektíva támogatása. Az ilyen célra visszatartott öszszeget tehát szintén nem az üzem dolgozóitól idegen célra használják fel. Lehetne még^S elgondolásokat, de mindegyikkel a fenti következtetésekre jutnánk. Az üzemi tanácsok alaposan meggondolták minden forint helyét és arra törekedtek, hogy a részesedés kifizetésekor a munkások se csalatkozzanak. A munkások meghatározó többsége meg is értette, hogy nemcsak az a fontos, menynyi lesz majd a tizenharmadik borítékban, hanem az is, hogy azon felül mit kaphat jutalomként a kiváló munkás és bármelyik dolgozó gyermeke. Nem voltak kicsinyesek, amikor tudomásul vették, hogy ilyen értelemben 20—30, vagy ötven forinttal kevesebb lesz a részesedés, mintha a teljes összeget szétosztanák. Annak is tudatában voltak, hogy ezek olyan befektetések, amelyek a további munkában nagyon hálásan kamatoznak. A dolgozók között azonban — félreértés, vagy rosszindulatú pronaganda miatt — mégis hallatszottak olyan hangok, amelyek kifogásolják az üzemi tanácsok ilyenfajta döntéseit. Akad olyan megtévedt ember, aki nem lát túl saját kicsinyes gazda-; sági érdekein és odáig is el-l jut a következtetésben, hogy! inkább nem kell a munka-! verseny, inkább ne legyen! gyermeküdültetés, csak a! kezében érezhesse ropogni! azt a bizonyos ötven forintost. Akár tudatos hangulat-! szítás ez. akár szűklátókörű j anyagiasság, mindenképpen; idegen az igazi munkásérde.' kéktől. Ez a követelés bizo- ; nyos esetekben — attól" függ,; ki hangoztatja és milyen in-; dftékokból — a rosszemlékű; ellenforradalmi napokat idézi.; Akadnak, akik bizonyos' suskust vélnek a szóban-' forgó döntések mögött. Hogy' erre semmi okuk nincsen,; azt nem nehéz bebizonyítani.; Mint már említettük, a nye-; reségrészesedés minden ffl-j lérje az üzemben marad és: annak a munkásgárdának az; érdekeit szolgálja majd.' amely gazdaságos munkával; megteremtette. Emellett az' üzemi tanács valamennyi' esetben gondoskodik arról,; hogv a részesedés minden; tétele eredeti rendeltetése; szerint kerüljön felhaszná-; lásra. A kormány nem azért alkotta meg a részesedésről szóló rendeletet, hogy később bármilyen módon csökkentse annak jelentőségét, hanem azért, hogy új ösztönző erőt adjon a gazdaságos munkához. Cpinnc az üzemi tanáUujlfUO) csóknak a nyereségrészesedés szétosztására vonatkozó döntését nem követte minden üzemben megfelelő felvilágosítás. Nem hisszük, hogy különben jóindulatú, a munkásosztály egészének sorsát is szívükön viselő embereknek volnának hasonló ellenvetéseik. A nyereségrészesedés kifizetéséig még számos alkalom lesz arra, hogy a józan, okos döntéseket valamennyi üzemben megértessék minden dolgozóval. Igaz, hogy az elosztás rendszerének végleges kidolgozása előtt különböző fórumokon tárgyaltak ezekről a kérdésekről maguk a munkások is. Az is igaz, hogy az üzemi tanácsok a munkásgárda bizalmából és érdekeinek helyes felismeréséből kaptak jogot a döntésre. Ha most mégis időszerű az utólagos felvilágosítás is, ezzel se maradjon adós egyetlen üzemi tanács sem. S. I. Szegeden is fellépnek a moszkvai Csajkovszkij zenei verseny magyar résztvevői A tavasszal lezajló moszkvai Csajkovszkij nemzetközi zenei versenyen Bán Melitta, Bella Klára és Szendrei Imre is részt vesz. A fiatal magvar művészek a moszkvai út előtt több hangversenyt adnak Budapesten és vidéken. Bán Melitta és Bella Klára március 10-én Szegeden, 17-én Debrecenben, 18-án Békéscsabán lép fel. Budapesten Szendrei Imrével együtt két hangversenyt adnak, az egyiket március 20-án, a Művészklubban, a másikat 24-én a Bartók-teremben; Szeged egészségügyi ellátottsága tovább javult A városi tanács végrehajtó bizottságét megtárgyalta a lehetőségeket a még meglévő hiányosságok pótlására Folynak az előkészületek a következő évi lakásépítkezésekre A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Biczó György, a végrehajtó bizottság elnöke a korábban hozott határozatok végrehajtásáról szóló szokásos beszámolója után ismertették a csütörtöKön tartandó tanácsülés anyagát, a Népi Ellenőrző Bizottság megválasztásával kapcsolatos előkészületeket. Dr. Berkes Pál, az egészségügyi osztály vezetője terjesztett be ezután jelentést a szociálpolitikai ellátás helyzetéről és időszerű egészségügyi kérdésekről. A jelentés többek között rámutatott arra, hogy Szegeden az üzemorvosi hálózatban a közelmúltban további fejlődés mutatkozott. Az Egészségügyi Minisztérium lehetővé tette, hogy Szegeden üzemi főorvosi állás létesüljön. Az üzemi főorvos megyei feladatokat is ellát, fő tevékenysége az üzemi egészségügyi és munkavédelmi beruházások ellenőrzése. Segíti az egyes üzemi orvosok munkáját, s többek között ellenőrzi a táppénzes viszonyok alakulását az üzemben. Közegészségügyi és településegészségügyi vonatkozásban ugyancsak előrehaladás, hogy a megüresedett közegészségügyi felügyelői állást is betöltötték. Az Iskolaorvosok létszáma ls növekedett Szegeden. Az iskolaév kezdetén két új iskolaorvos alkalmazására nyílott lehetőség. Az iskolaorvosi létszám növekedésének kedvező hatása máris mutatkozott Az oltások lebonyolítása sokkal gördülékenyebb volt. Az iskolaorvosok munkája hozzájárult az egészségügyi hét sikeréhez ls. Igy például 35 egészségügyi előadást tartottak a szülői munkaközösségekkel, a Vöröskereszttel együttesen. A jelentés beszámolt a továbbiakban arról a nagy fejlődésről, amely az elmúlt hónapokban mutatkozott az egészségügyi ellátás vonatkozásában Szegeden. A kórházban folynak a kazánházés kéményalapozási munkák. Elkészült az annyira hiányolt fürdőszoba és WC bővítése. A belosztályon a nagy kórtermek kettéválasztásával a betegszobák meghittebbé válnak. A Pulc utcai fertőző osztály külső renoválása nemcsak az épület állagának megóvását jelenti, hanem az épület korszerűbb intézmény benyomását is kelti. A kórháznál, ahol eddig kályhafűtés volt, mindenhová a tisztább, jobb központi fűtést vezetik be. A kórház gyógyító munkájára jellemző, hogy az elmúlt évben 194 600 ápolási napot töltöttek a betegek a kórházban. 14 674 a kibocsátott betegek száma. 814-gyel több, mint 1956-ban. Hatalmas mértékben növekedett a szakorvosi ellátottság a Xenin körúti rendelőintézetben. A betegek száma a korábbi évekhez viszonyítva megháromszorozódott a különböző szakrendeléseken, viszont a szakorvosi órák száma ezzel szemben tízszeresére emelkedett. A szakorvosi rendeléshez szükséges hely azonban nem bővült, a Lenin körúti rendelőintézet túlzsúfolt, a szakorvosi szolgálat ellátása ilyen vonatkozásban nagy nehézségekbe ütközik. Ezért feltétlenül szükséges a Lenin körúti rendelőintézet bővítése. A jelenlegi helyzet könnyítésére egyes szakorvosi rendeléseket áthelyeztek a kerületbe. Cukrászsüteményeket is árulnak ezután az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat árudáiban Cukrászati, hentesáru- és tejtermék-bemutatók A Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a nagy csemegékhez hasonlóan bevezeti árudáiban a süte-' ményárusítást. A kezdeményezés nyitányára holnap, csütörtökön délután 2 órakor kerül sor a Széchenyi téri 8-as számú árudában. Itt bemutatják a Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat cukrászati különlegességeit, napi édességáruit és hidegkonyha-ételeit. Az érdeklődéstől függően ebben és más árudákban rendszeresen árusítanak süteményt, cukrászati késcítményeket. A cukrászati bemutató csütörtöktől szombatig tart. Majd rendszeresen árubemutatót tartanak a Széchenyi téri 8-as számú árudában. A jövő héten hentesáru-, az azt követő héten pedig tejtermék-bemutatót rendeznek. A negyven éves szovjet hadsereg címmel sikeres dalos, zenés, táncos összeállítás került bemutatásra a szegedi színházban A szovjet hadsereg fennállásának negyvenedik évfordulójára rendezett színházi ünnepségen kellemes meglepetésben volt része a színházat zsúfolásig megtöltő közönségnek. Eltérően az eddigiektől, az ünnepi műsor olyan meggondolás alapján készült, hogy kife. jezze politikailag is a szovjet hadsereg megalakulása körülményeinek jelentőségét és négy évtizedes fejlődését napjainkig. A dalos, zenés, táncos összeállítás nemcsak felszabadítónk négy évtizedes hősi történelméből vett epizódokat foglalt keretbe, hanem sikeresen kapcsolatba hozta a szovjet hadsereget néphadseregünkkel és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a dicsőséges magyar Tanácsköztársasággal. Ennek a nagyszerűen sikerült újszerű műsornak összeállításában és a műsor egységét szolgáló összekötőszöveg megírásában kitűnő . munkát végzett dr. L ö k ö s Zoltán és Waldmann József. A nagysikerű kulturális összeállítást Kormos Lafös szavalata vezette be, Farkas Béla "A Vörös Hadsereg" című költeményével, majd a Szegedi Nemzeti Szinház zenekara Vaszy Viktor vezénylésével B udaskin: Ünnepi nyitán y-ának valóban ünnepélyes akkordjait szólaltatta meg. Ezt követően egymást váltogatták a különböző, eoymással szervesen összefüggő, mozaikszerű jelenetek. Igen nagyhatású volt az Altalános Munkásdalegylet, a Szövetkezeti Énekkar, a Vasútforgalmi Technikum és a DÁV Énekkarának, valamint a Bartók-kórusnak együttes fellépte Garamszegi József, Kertész Lajos és Szécsi József karnagyok közös munkájának eredményeként. Általában erőssége volt az előadásnak a kollektív szereplés, amelyben nemcsak az öntevékeny-csoportok, énekkarok és táncegyüttesek találtak egymásra, hahem sikeresen működtek együtt a színház művészeivel, sőt a szovjet alakulatok ének. és táncegyüttesével, valamint színjátszó szovjet katonákkal is. Ez együttműködésnek egyik szép jelenete volt az ismert. Tyorkin-történet egy epizódjának megelevenedése. amelyben Tyorkint Kátay Endre, a Szegedi Nemzeti Színház tagja alakította sok belső humorral, Joó László, ugyancsak a színház művésze pedig Szimonov: Várj rám című költeményének érzelemgazdag előadásával. E jelenetben sikerrel szerepelt Árkos Gyula színművész is. A közös szereplésnek egyébként legmegkapóbb megnyilvánulása a befejező rész volt, amelyben a szovjet táncosok mellett a z ÉDOSZ és a Szegedi Kenderfonó táncos a inak színpompás, erőteljes produkcióit láthattuk. Ez a rész egyébként kifejezője volt a szovjet—magyar barátságnak, amint szovjet katonák és magyar dolgozók táncoltak, daloltak együtt magyar és orosz táncokat, vidám forgatagban. Külön kell szólnunk a fellépett szovjet ének- és zenekarról is, gmely A. J. J akovlev vezetésével egy megkapó hangulatú Lenindalt és két indulót adott elő művészi csiszoltsággal és erőteljes, szép szólamokkal. Kedves színfoltja volt az előadásnak a tápéi kisegyüttes szereplése, T ör ök József betanításában. A Szegedi Kenderfonógyár színjátszói Ivanov: "A páncélvonat« cimű darabjából adtak elő egy részletet igen lelkesen, de sajnos több helyen botladozóan és a szükségesnél kevesebb meggyőző erővel. .4 szinház művészei közül Miklós Klára mélyen átélt versmondása tünt fel az egyik jelenetben, a krónikás szerepét pedig Kovács János töltötte be, hatásosan kapcsolva össze az egyes képeket. Egy rövidke, megrázóan felemelő történetet Dómján Edit adott elő, nem eléggé találta meri azonban hozzá a megfelelő hangvételt. A szinház énekés zenekara S zalat sy István vezénylésével működött közre és Alekszandrov: "Dal a hazáról* cimű szerzeményét sikeresen adta elő Sebestyén Sándor kellemes baritonszólójával. Az est kitűnő megrendezésében nagy érdeme van Komor Istvánnak, a Szegedi Nemzeti Színház ren-' dezöjének. (siklós) A felsővárosi körzeti rendelőben 3 órás, az Alsóvárosban 2 órás gyermekszakrendelést indítottak. Fogászati szakrendelést állítottak ba Újszegedre és Felsővárosra. A körzeti orvosi ellátásban javulást hozott az elkészült és rendeltetésének átadott újszegedi körzeti rendelő, valamint a ságváritelepi egészségház. Béketelepen a Dózsa Tsz idénybölcsőde épületében hetenként 4 napra körzeti rendelést vezettek be. Gyermekgondozási munkában a gyermekek szív- és vérkeringési megbetegedéseinek kezelésére nagyobb lehetőség van, ugyancsak működik a gyermeklélek, tani gondozó is. amelynek most engedtek át helyiséget a városi bérházban. Az egészségügyi fejlődésre vonatkozó népmozgalmi számadatokat is ismertetett a jelentés. íme egy jellemző: Szegeden a csecsemőhalálozás évi átlaga 4,1 százalék. ami mélyen az országos átlag alatt van. A kormány áldozatkészsége lehetővé tette, hogy a gyermekbénulás elleni védőoltásokat a 18 éves korúakig kiterjesszék. Az első oltáson részt vett 11719 egyén. Az elmúlt időszakban Járványok mutatkoztak területünkön. Augusztustól novemberig vérhasmegbetegedések mutatkoztak. Októberben kezdődött az ázsiai influenza. A megbetegedések ős zesen 20—30 ezer embert érintettek. Az intézetekben több száz beteget kezeltek egy-egy időszakban. Decemberben kanyarójárvány mutatkozott. Mindezen járványok leküzdése hatalmas feladatot rótt az egészségügyi dolgozókra: A jelentés még részletesen taglalta a szociálpolitikai munka helyzetét, a csökkent munkaképességűek •munkábaállításának problémáit, a Vöröskereszt munkáját Igen alapos vita követte dr. Berkesi Pál jelentését A vita során ismételten foglalkoztak a szociális otthon elhelyezésének megoldási lehetőségével. Javaslat hangzott el az alkoholizmus elleni küzdelem hathatósabbá tételére: úgynevezett kijózanító szoba létesítésére. A vita után a végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta s több határozatot hozott: Ismételten elismerését fejezte ki a szegedi orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak eredményes munkájukért. A városi tanács végrehajtó bizottsága a továbbiakban foglalkozott a hároméves tervben előirányzott lakásépítkezések problémáival. A tervosztály előterjesztésére többek között : építési és felújítási tilalmat rendelt el több. to-1 ; vábbi. a belterületen lévő telekre, illetve az azon lévő használhatatlan épületekre. ! Ezeken a helyeken az év [végén vagy a jövő évben lakóházak építését kezdik ;meg, ezért szükséges a telkek zárolása. (Nehogy esetileg ott olyan felújítások, tatarozások kezdődjenek, ametyek a tervekkel ellenkeIzöek). Ezzel a napirendi 'ponttal kapcsolatban is több 'határozat született- a Szege!di Bútorgyár által a Lenin !körút 18/a—20'a. számú telkek bérletét felmondják. A Bútorgyár az elkövetkezendő hónapokban köteles megszüntetni e telkeken lévő faraktárát. hogy ott a lakóház építkezé. sének akadálya ne legyen*