Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

Vasárnap. 1958. február 83. 3 A városi pártbizottság üdvözlő levele a szovjet katonai egység parancsnokságának KEDVES ELVTARSAK! A szovjet hadsereg születésének és fennállásának 40. évfordulója alkalmából a szegedi városi pártBizottság és Szeged város kommunistái forró üdvözletüket kül­dik az alakulat tisztjeinek, tiszthelyette­seinek és katonáinak. A kommunisták és az egész dolgozó né­pünk szívébe zárta kétszeres felszabadító­ját, a dicsőséges szovjet hadsereget, az 1918. február 23-án a pszkovi harcokban született vörös hadsereg hős utódját. További sok sikert kívánunk a szovjet hadsereg katonáinak, tiszthelyetteseinek és tisztjeinek a politikai és technikai harci felkészültség növelésében. Elvtársi üdvözlettel: MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSAGA Távirat Moszkvába Az ellenforradalom nehéz napjaiban Szegeden teljesí­tett szolgálatot Novozsilov elvtárs, szovjet alezredes. Személy szerint ő maga is sokat tett azért, hogy Sze­geden a dolgozó emberek ja­vára szolgáló békés építő­munka megkezdődjék, hely­reálljon a rend. Most, a szovjet hadsereg fennállásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból az MSZMP Szeged vá­rosi bizottsága a következő táviratot küldte Novozsilov elvtársnak Moszkvába: DRÁGA SZERGEJ SZERGEJEVICS! A szovjet hadsereg szüle­tésének és fennállásának 10. évfordulója alkalmából a vá­rosi pártbizottság és Szeged város kommunistái forró elv­társi üdvözletüket küldik Ünnck. Szeged a szovjet hadsereget köszönti Ma koszorúzás, katonai parádé, diszsortűz ós tűzijáték Ma, vasárnap délelőtt 10 érakor a Széchenyi téri szovjet emlékműveknél és a Dugonics temetőben a szov­jet hősök sírjainál koszorú­zási ünnepség lesz. A város dolgozói elhelyezik a hála és a kegyelet koszorúit az em­lékművek talapzatára. A Széchenyi téren katonai parádéra és díszszemlére ls sor kerül. A koszorúzás ideje alatt a múzeum előtt felállított katonai lövegek díszsortüzet adnak. Este 6 órakor a Széchenyi tér négy sarkából a magyar honvéd­ség rakétákkal tűzijátékot rendez. A tiszaparton ezzel egyidőben magyar katonai lövegek diszlövéseket ad­nak le. Holnap iinnopi est Holnap, hétfőn este 7 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága, Szeged mj. város tanácsa és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság sze­gedi elnöksége rendez dísz­ünnepséget. Az ünnepség el­ső részében Acs József alez­redes mond ünnepi beszédet és felszólal P. V. Mezencov szovjet alezredes. A díszün­nepség második részében -A negyvenéves szovjet hadse­reg* címmel dalos, zenés, táncos összeállítást látha­tunk felszabaditóink négy évtizedes hősi történelméből, Komor István rendezésében. A műsort összeállította és részben írta: dr. Lőkös Zol­tán cs Waldmann József. A műsorban közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház több művésze: Árkos Gyula, Dómján Edit, Joó László, Kátay Endre, Kovács János, Miklós Klára és Sebestyén Sándor. Szovjet ének- és táncegyüttes is fellép, ezen­kívül az Általános Munkás Dalegylet, a Szövetkezeti Énekkar, a DÁV-énekkar, a Bartók-kórus, a Vasútfor­galmi Technikum Énekkara, a tápéi kisegyüttes, az ÉDASZ szegedi együttese, a Szegedi Kenderfonógyár szín­játszó- és tánccsoportja sze­repel. A Szegedi Nemzeti Színház zenekara Vaszy Vik­tor és Szalatsy István ve­zénylésével működik közre. ünneplés szovjet harcosokkal Szeged dolgozói méltóan és úttörő lány és fiú égőpiros szeretettel ünneplik meg a szekfűcsokorral köszöntötte ma 40 éves fennállásához ér- a szovjet harcosokat, majd kező szovjet hadsereget, utánuk a küldöttek — jó­Meghitt hangulatú baráti ta- részt maguk és munkástár­lálkozók voltak és a mai, saik által készített — aján­holnapi nap is gazdag prog- dékokat nyújtottak át. Sze­ramú, repeltek ezek között a jel­... . legzetes szegedi készítmé­Szombaton kora délután nyek< szaiámi, papucs s kü­autóbusz indult a tanacsha- lönböző konzervfélék. má­za elöl. Munkások, egyéni- sok pedig kis dísztárgyakat leg dolgozó és termelőszö- hoztak, a DÁV stílusosan vetkezeti parasztok, értelmi- egy munkája jellemzéséül ségiek, kisiparosok, fiatalok rézből esztergált miniatűr és öregek: Szeged minden villanypóznát, s mások is dolgozó rétegének képvise- szerszámaik, kicsinyített mi­lói ültek benne. S valóban sát... De minek is sorol­Szeged minden becsületes juk? Hisz bármi is volt az, lakosának érzelmeit tolrftá- mindegyik az erős. elszak.it­csolták útjuk végcéljánál, hatatlan barátságot fejezte annál a szovjet alakulatnál, Ki­amelynek ünnepségén részt Az ajándékokat átvevő vettek, a szovjet hadsereg egyik szovjet parancsnok is fennállásának negyvenedik ennek a gondolatnak adott évfordulója alkalmából. A kifejezést, s szavaira, amely­megérkező magyar vendége­ket tapssal köszöntötték a szovjet harcosok, s ünnep ben a megbonthatatlan, örök barátságot éltette, viharzó tapsban, éljenzésben tört ki segük elnökségébe felkérték ™lnden. Jelenlevő: magyarok ifj. Komócsin Mihály elv- ^ szovjet emberek egyaránt társat, a városi pártbizottság A fef7edt, ^vAegck reszt­első titkárát, mező György vettek az alakuUlt elvtársat, a városi tanács v. b.-elnökét, Acs József hon­ünnepi műsorán is. Szállt a dal, zengett a mu­.. , . , .. zsika, perdült a színes, vedalezredes es Kelemen táncos szoknya, s csengő­Miklos rendorornagy elvtár- bájosan szavaltak kis szov­sakat jet úttörők. Színvonalas, Az igazi barátság, az elv- művészi gonddal tonult és társi testvériség hangulata tanitott< emiékezetescn kel­uralkodott a jelenlévők kö- lemes előadásban voU rá­zott. Az ünnepi beszédeket $zük a megjelenteknek. Fs­ezért fogadta olyan egyértel- lejthetetlen az a sok derűs mű dörgő taps: szovjet em- életöröm, amely a művészi­berek és szegedi dolgozók leg is oly szépen megfor­egyaránt a negyven évvel máit számokat áthatotta, de ezelőtti nagy eseményben, a az estet mégis igazán felejt­szovjet hadsereg megszületé- hetetlenné az együtt töltött sében békés életük, szabad- órák igaz barátságának fel­ságuk biztositékát köszön- emelő érzése varázsolta. tötték. S mi magyarok még különösen is, hiszen — amint azt felszólalásában a küldöt­tek, s általuk minden sze­gedi dolgozó nevében id. Ko­mócsin Mihály elvtárs tö­mören kifejtett — bennün­ket a szovjet katonák két­szer is megszabadítottak a fasizmus gonoszságaitól. Az igaz hála szavai mel­ELOREHALADASUNK ÉRDEKÉBEN j párt vezető szerve, a Központi Bizottság több esetben világo­san leszögezte, hogy hazánk­ban felépítjük a szocializ­must. Most, a konszolidáció után bátrabban, határozot­tabban munkálkodunk az élet különböző területein, a szocializmus építésének ügyén. Köztudoipású; előrehaladá­sunk alapvető feltétele, hogy a tömegek megértsék politi­kánkat, elfogadják és kö­vessék, ők maguk munkál­kodjanak e javukat szolgáló politika mindenirányú gya­korlati megvalósulásán. Tö­megpolitikai munkánk során tisztáznunk kell a gyakorlat számára néhány kérdést, mert e nélkül nem számít­hatunk a párt és a tömegek kapcsolatában gyorsabb, még tartalmasabb fordulatra. Az MSZMP marxista—le­ninista párt, a tömegek előtt nyütan tárgyal, egyértelmű­en, világos politikai prog­ram alapján vezeti a szocia­lista építést hazánkban. Azért van így — és a jövő­ben is így marad —, hogy a dolgozó milliók mindenkor tudják pontosan, mit akar a párt elérni, s a kitűzött célok az össz-dolgozók érde­keit szolgálják. A követésre alkalmas politikának nem­csak az az előfeltétele, hogy a dolgozók millióinak érde­két szolgálja, hanem az is, hogy megértsék e politikát, sajátjuknak érezzék a mun­kások, parasztok, értelmisé­giek, a népköztársasághoz hű emberek. Ellentmondás következik a párt politikája és a tömegek véleménye, hangulata kö­zött, ha a párt nevelő, agi­tatív, érvelő eszközök révén, aktív tevékenység alapján nem vonja be a dolgozó em­bereket az ország irányításá­ba. Érmek az ellentmondás­nak a leküzdése állandó és alapvető feladata a pártnak. Az a tény, hogy a pártfunk­ciókon kívül minden mun­kakört befölthetnek a nép­köztársasághoz hű, becsüle­tes emberek, állami tisztsé­gektől kezdve gazdasági posztokig és kulturális mun­katerületig stb., világos pél­dája ezen ellentmondás fel­oldására tett intézkedések­nek. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a tömegszervezetek vezető tisztségeiben sok pár­tonkívüli dolgozik, s a jövő­ben még többen kerülnek e posztokra. zek a határozatok, ha nem érvényesülnek üzemekben, intéz­ményekben, városokban, já­rásokban, akkor eleve ká­ros gyakorlat folyik, mert az ország irányításában való részvételtől ütünk el embe­reiket, és ezzel ahelyett, hogy az ellentmondás feloldásán munkálkodnánk, mélyítjük ezt az ellentmondást. S e konkrét kérdésben nem elég szavakban hangoztatni az E NAPJAINK iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimnnpt'M s Wég mindig köröznek Anglia fölött az amerikai g g légi őrjáratok. Az angol kormány is így = ^ akarja, hiszen lekicsinyelte azt a kockázatot, amit a g g gépeken szállított atom- és hidrogénbombák jelen- m s tenek. Az sem okoz különös lelkiismeretfurdalást a g g parlamentnek, hogy a halálos terhű repülőgépek sű- s || lyes veszedelmet idézhetnek elő. Ilyen esetekre in- g , . . g kább tanácsokkal szolgálnak a különféle bizottságok. = lett az őszinte fegyverbarat- | Mit tehet egy angol poigár, ha az atombomba | ság mély érzései is szóltak § alkatrészét alkotó hagyományos robbanóanyag gyúj- §§ Acs József alezredes szavai- 1 tast idéz elő és szétszórja a mérgező hatású atomi- g ból, aki felszólalásában egye- | ^lyétt*" ^ 3 *KerÜljétek 3 baleSCt SZÍn" | bek között hangoztatta, hogy =§ . ., , , . . .a a Az amerikai kormány szóvivője arra az esetre is a a magyar néphadsereget is g tud tanacsot adni, ha valaki a szerencsétlenség köze- g azok az alapvető eszmék ve- = lében tartózkodik -se tanács bizonyosan hatásos a zérlik, amelyek a szovjet g lehet, mert imígyen szól: -Vagy tartsátok vissza g hadsereget, és mindkettő | lélegzeteteket, vagy rohanjatok lóhalálában!* szervezője, vezetője, nevelő- g Igy már más. Ezek után meg lehet érteni, hogy g je a párt, a kommunisták I a kormány nyugodt és elenyészően csekélynek vagy g a éppenseggel nullaval egyenlőnek tartja a veszelyt. g partja. g Félő azonban, hogy ez csak a tomykat nyugtatja g A szeretet és a hála apró, = meg. kedves ajándékokban is ki- g (mn) g fejezésre jutott. Kis magyar f| Irla: Siklós János egyetértést, hanein a gya­korlat tényeivel kell iga­zolni. A tömegek megnyerésének akadályát képezi — a párt politikája és a tömegek vé­leménye, hangulata közötti ellentmondást növeli — az is, ha az elbizakodottság, a gőg túlteng a pártszerveze­tekben. Ha azt látják a tö­megek, hogy a párt soraiban harcoló kommunisták — ki­vétel nélkül — egyszerűek, közvetlenek, őszinték, s azt csinálják, amit mondanak, bizalommal és jó érzéssel közelednek. Ha az ellenkező­jét látják: természetesen visszahúzódnak, elbátorta­lanodnak. s véleményük ki­formálásába sok káros, ne­gatív elem kerül. Az igazságra nagyon érzékenyek az emberek, s miután a párt politikáját igazságosnak tart­ják, azért követik is. De igazságtalan intézkedések a helyi szerveknél, elhomályo­sítják, vagv visszájára for­dítják a párt helyes politi­káját. Ebből a szempontból helyes gyakorlatot folytat például Móczán Lajos elv­társ, a Textilművek igazga­tója, aki egy-egy munkakör beltöltésénél (szakmunka), ragaszkodik ahhoz, hogy az illető lehetőség szerint jó szakember, becsületes, a rendszerhez hű legyen. S nem azt követeli, hogy az illető feltétlen kommunista párt­tagsági könyvvel rendelkez­zen, esetleg sokkal kisebb képességgel, szakmai ráter­mettséggel, esetleg szemben egy kitűnő szakemberrel, akinek sértené az igazságér­zetét az, hogy valaki kom­munista meggyőződése alap­ján, ám kevesebb szakmai értelemmel jutott személyi előnyökhöz. Mert a pártban dolgozó kommunistákra ugyanazok az állampolgári jogok és kötelességek vonat­koznak, mint bárki másra. A párttagságot semmiféle személyi előnyökre felhasz­nálni nem szabad, mert ez összegyeztethetetlen a kom­munista morállal. Aki ezt teszi, az nem tudja milyen károkat okoz a pártnak. Tel­jesen igaza van Marosán György elvtársnak abban, hogy egy gőgös, nagyképű kommunista pöffeszkedése, vagy egy igazságtalan dön­tés többet árt, mint ameny­nyit tíz agitátor használ a párt ügyének. »-v izalommal fordulni a j-\ pártonkívüliekhez. Nem összetéveszteni az ellenforradalmárt a re­vizionista nézetek súlya alatt vergődő, félrevezetett embe­rekkel. Ez utóbbiaknak se­gítségre van szükségük, hogy megszabaduljanak a gondol­kodásukban élő káros, zava­ros nézetektől. Nem szol­gálja a párt politikáját Sza­bó B. Antal elvtársnak, ru­hagyári szalagvezetőnek az a meggondolása, hogy a sza­lagjában dolgozó hét asz­szony által aláírt beadványt elolvasás nélkül összetépte, amelyben az asszonyok egyik összeférhetetlen, tűrhetetlen magatartású munkatársukra panaszkodtak a feljegyzés­ben. Akár igazuk volt a szalagban dolgozó asszonyok­nak, akár nem, Szabó elv­társnak kötelessége lett vol­na megvizsgálni az ügyet és emberi módon igazságot ten­ni és nem rövid goromba­sággal elintézni, azzal, hogy itt aláírásgyűjtés nincs! A panasznak nem ez a leg­jobb formája az igaz —, de megvizsgálni kötelesség. A tömegek és a párt poli­tikája közötti ellentmondást előidézi az is, hogy a kommu­nisták önmagukban tárgyal­nak, forgolódnak és nem mennek és nem keresik a pártonkívüliek barátságát, segítségét. A párt nem vala­mi elzárkózott kaszt, hanem eleven, életet élő organizá­ció, s életeleme, oxigéné a tömegek bizalma és támoga­tása. A tömegek aktív cse­lekvése a pártpolitika végre­hajtása érdekében. A kom­munistáknak elsőrendű köte­lességük, hogy érvelő, meg­győző agitatív módon a pártonkívüliek óceánjában éljenek. Ha ezt nem teszik, csak szavakban hangoztat­ják ennek szükségességét, voltaképpen nagyon keveset tesznek a párt érdekében. Ha a párton belül egy véle­ményen vagyunk — márpedig egy véleményen vagyunk —, akkor elemi feladatunk mi­nél több pártonkívüli be­csületes emberhez elvinni a párt politikájának igazságait. Azok, akik nem veszik észre, hogy az MDP mód­szereiből itt maradt vonás — a meggyőző, szívós, türelmes munka helyett parancsolgató, utasítgató eljárás — nem al­kalmazható, mert taszító és nem vonzó, lényegében nem értik meg, hogy a nép ereje nélkül a szocializmus felépí­tése, a gondolatok tisztázása lehetetlen. S lehetetlen az el­lenforradalmi revizionista ideológia leküzdése, mert a tömegek aktív támogatása nélkül ez sem megy. Tehát, aki elzárkózik a tömegmun­kától, vagy lenézi a tömege­geket, az hiába hangoztatja, hogy küzd a revizionizmus ellen, a reakciós nézetek el­len, voltaképpen nem is tud harcolni, mert tevékenységé­nek célját nem ismerik az emberek. A kispolgári türelmetlen­ség és bizalmatlanság a tö­megekkel szemben az elmúlt időkben sok káros következ­ménnyel járt. Nem elég kí­vülről tudni Lenin zseniális megállapítását, hogy -egye­dül az élcsapattal győzni nem lehet*. Ezt az elvet a napi gyakorlati munkában) a pártszervezetek, s minden egyes kommunista tevékeny­ségében érvényesíteni kell Sztálin több esetben kifej­tette, hogy a párt ereje, ve­zetési késszége abban van( hogy a szovjet pártot eltép­hetetlen gyökerek kötik a szovjet néphez. E gyökereket nem elég jó politikával meg­teremteni, hanem napról napra ápolni, gondozni kell. m t em könnyű megszo­JN kott, beidegződött módszerekről lemon­dani, s új módon, új eszkö­zökkel dolgozni. A szokás hatalma a legmakacsabb, a légellenállóbb hatalom, s ez érvényes nálunk is ebben az esetben. Éppen ezért az új módszerek, a tömegmunka új stílusa nem máról holnapra öntődik formába. Hosszú időt vesz igénybe, s nehéz küz­delemmel jár, míg elhány­juk a hasznavehetetlen esz­közöket, és teljesen leküzd­jük a gondolkodásunkban fellelhető dogmatizmus, szek­tarializmus maradványait. De ezt kell csinálni, szívó­san, kitartóan a tömegek megnyeréséért folytatott po­litika és végeredményben a szocialista rend felépítése érdekében. Szervezetten bevonják a pártmunkába a munkásmozgalom régi harcosait A Magyar Szocialista Mun­káspárt határozata értelmé­ben a pártszervezetek or­szágszerte számba veszik az MSZMP-nek azokat a tag­jait, akik 1945 előtt akár a magyar, akár a nemzetközi munkásmozgalom harcaiban tevékenyen részt vettek. Az összeírásnak az a célja, hogy felkutassák, s a pártélcthe szervezetten bevonják mind­azokat a régi harcosokat, akik hosszú munkásmozgal­mi tapasztalataikkal előse­gíthetik az MSZMP prog. ramjának megvalósítását, a pártszervezetek megerősödé­sét, s hasznos munkát vé­gezhetnek a tömegszerveze­teknél, vagy az állami és a gazdasági élet különböző te­rületein.

Next

/
Thumbnails
Contents