Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

Pcotrk. 1958. január 17. 3 Keresettek a csehszlovák m eg m u nká I ógé pe k a kapitalista országokban Tí&éves as állami tervesés A Szegedi Tervező Iroda jelentős eredményeiét ért el az elmúlt években A népi demokratikus Csehszlovákia gépgyártása évről évre újabb sikereket élei a világpiacokon. Ma már alig akad a világon olyan ország, ahol ne ismernék a kiváló csehszlovák gyártmányú gépeket. Nem véletlen, hogy tavaly. Szeged testvérvárosának, Brnonak III. gépipari kiállításán csaknem nyolcezer külföldi vendég vett részt, 76 különböző országból. Brnóban megfordultak a kapitalista országok legjelentősebb kereskedői, szakemberei. Ezen a kiállításon is a csehszlovák gyártmányú megmunkálógépek aratták a legnagyobb sikert. Jóllehet a kapitalista Csehszlovákia a második világháború előtt jóformán alig exportált megmunkálógépeket, jelenleg csaknem az egész világ érdeklődik a népi demokratikus Csehszlovákia megmunkálógépei iránt. A Strojexport nevű külkereskedelmi vállalat 1957-ben 90 külföldi országba tízszer több megmunkálógépet exportólt, mint az egykori tőkés Csehszlovákia. Hogy milyen hírnévnek örvendenek a csehszlovák megmunkálógépek a kapitalista országokban, arról legkézzelfoghatóbban tanúskodik Nyugat-Németország példája, amely 1957-ben 1955-höz viszonyítva megkétszerezte a csehszlovák megmunkálógépek importálását. Hollandia 25 százalékkal, Dánia és Belgium pedig körülbelül 60 százalékkal több csehszlovák megmunkálógépet vásárolt. Az elmúlt év folyamán jelentős mennyiségű csehszlovák megmunkálógépet szállítottak a tengeren túlra is, így például Mexikóba, Uruguayba, Kanadába, Ausztráliába, Egyiptomba, Libanonba, Törökországba, Indiába, Brazíliába stb. Különösen jó hírnevük van ezekben az országokban a kompresszoroknak és a Diesel-motoroknak. Víziyíijtö Mtecék épülnek Kínában V:***' ., . ... V< I sálit: A Kínai'Népköztársaságban hatalmas vízgyűjtő medencék épülnek. Hupch tartania nyban sok köztisztviselő vesz részt a parasztok mellett a téli hónapokban a vízügyi tervek megvalósításában. Képünk: a Hstangyang-megyci köztisztviselők a csangvani vízgyűjtő medence építkezéséhez érkeznek A. Ez évben lesz tíz éve, hogy megalakult az első állami tervező iroda. A kapiV&lizmus tervezése — mint minden ilyen jellegű országban — nálunk is az anarchia, a pénzérdekek befolyása és a tehetségek elnyomása jegyében folyt. Természetes, hogy ilyen körülmények között tervszerű beépítésekről, v1áros- és tájfejlesztésről szó sem lehetett. Lehetőségek a fejlődésre Az állami tervezés egy csoportba gyűjtötte a hozzáértő szakembereket. Lehetőséget nyújtott az elképzelések szabad kibontakozására és a tehetségek érvényesüléséhez. Ily módon fel lehetett mérni a szükségleteket, a lakás- és üzemépítkezések legfontosabb területeit, a városfejlesztések megfelelő formáit, es mindezek kivitelezésének reális alapjait. Igy épültek a 'szocialista városok, a termelőszövetkezeti központok és még számos létesítmény, amely országunk félretolódott termelési arányait helyrebillentette. Uj házak, üzentek rekonstrukciója A Szegedi Tervező Iroda nyolcéves munkássága eredményekben rendkívül gazdag volt. Üj lakásokat építettek Szegeden, a modern városfejlesztési tervek figyelembevételével, A szegedi üzemek korszerűsítése és bővítése érdekében is igen sokat tett a Tervező Iroda. Igy a Szegedi Kenderfonó rekonstrukciós tervei, a Szőrme- és Bőrruliagyár teljes tervezése, a Konzervgyár és a Paprikafeldolgozó fejlesztése a Szegedi Tervező Iroda mérnökeinek munkáját dicséri. Igen jelentős az egyetemi negyed kibővítéseként épített Béke-épület is. A nagy szegedi munkálatokon kívül az iroda jelentős munkát végzett Hod- j mezővásárhely, Baja, Békéscsaba, Szolnok és Kecskemét városokban is. Műemlékvédelem — a jövő munkája A jövő még jelentősebb feladatok elé állítja a Szegedi Tervező Iroda közösségét. Ök készítik a szabadtéri játékok felújításának műszaki terveit, Szeged általános városképi rendezésében vező Iroda. Az újonnan emelés fejlesztésében is döntő kedő épületek mögött az ő szerepet játszik munkássá- munkájuk húzódik meg. guk. Itt említjük meg, hogy a képzőművészekkel való kitűnő kapcsolatuk — amely ugyancsak az állami tervezés vívmánya — lehetővé teszi a műemlék jellegű épületek rekonstruálását, eredeti formáikba. Az állami tervezés nagy Gazdag ásványi lelőheiv^re bukkantak Kínában Az első ötéves terv ideje alatt gazdag mangán, higany, alumínium, ólom, cink és más érclelőhelyekre bukkantak Délnyugat-Kínában Kvejcsov tartományban. A vasérc olyan nagy mennyiségű itt, hogy egy közepes vasolvasztógyárat el tud látni nyersanyaggal. A tartomány északnyugati részén szenet is találtak, a lyet foglal el a Szegedi Teregyüttesében tehát méltó he- rétegek több mint kétezer millió tonna szenet rejtenek magukban. A tartományban talált foszfát-mezőkön megkezdődött a kitermelés. A jobboldali revizionizmus a szocializmus „sajátos" útjairól és a proletárdiktatúra „sajátos" formáiról Minden második szegedi zsebében lAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAt szelvény lapult Számadatok a totó-lottó múlt évi forgalmáról A totó évek óta változatlanul népszerűségnek örvendő intézménye a múlt év tavaszán társat kapott a Lottó-ban. Ez a külföldön már évek óta polgárjogot nyert játék néhány hónap alatt Magyarországon is gyökeret vert és elterjedtsége nőttön nő. Alkalmunk volt néhány érdekes adatot megtudni a totó és lottó forgalmáról zományosoknál (Cipőgyárban, az Építőipari Vállalatnál stb.) Van forgalom a nagyobb üzletekben is, ahol rendszerint a kasszánál a nylon harisnya, férfizokni, kiló kristálycukor vásárlása mellett mindenki kielégítheti heti "szelvényszükségletét*. Megállapítható az is, hogy nemcsak a Belvárosban: a Szegeden és környékén. Az Széchenyi téri kirendeltségOTP szegedi fiókja — mint ben, az üzletekben nagy a szelvényforgalom, hanem a külterületen például: a Pee két intézmény szegedi patrónusa — elkészítette a múlt év összesítő adatait. Szegeden és a szegedi járásban 1957-ben majd kilencszázezer totó és másfélmillió lottószelvényt adtak el. A heti forgalom váltakozó volt. Lottó szelvényekből 30—40— 60 ezer darab kelt el egyegy húzás előtt. Volt tehát olyan hét is Szegeden, amikor minden második lakosnak, még a csecsemőket is beleszámítva, lottószelvény volt a zsebében. Ez a megállapítás nem tűnik merésznek, ha figyelembe vesszük a játékban résztvevők rétegeződését foglalkozás szerint. A játékszenvedély oltárára A Széchenyi téri totó-lottó kirendeltségnél (ahol a szelvényforgalom hatvan százaléka bonyolódik le) az egyetemi tanártól kezdve a hetipiacra bejött feketeszéli gazdától mindenik megjelenik, három forint harmincat vagy többet , is áldozva a játékszenvedély oltárán. A varos területén 150 albizományos árulja hetente a toto és lottó szelvényeket. Igen sok fogy el az üzemi albitőfi Sándor sugárúton, a Faragó utcai bérházakkal szemben lévő Kaszás trafik is sokat forgalmaz. A szórakozott szegediek Igen beváltak a szelvénygyűjtő ládák, amelyet a Széchenyi téri kirendeltség tehermentesítésére a város 12 helyén állítottak fel és hetente kétszer: szerdán a lottó, szombaton pedig a totó miatt 5 óra tájban ürítenek. Mindig teltek. Érdekes, hogy kezdetben minden ládában elég sok olyan szelvény akadt, amelynek mindhárom része még együtt volt. Vagy tájékozatlanságból, vagy feledékenységből bedobták az igazolószelvényt is. Ha az igazolószelvényen cím volt, azt mindiárt tértivevénnyel egy levél kíséretében visszaküldték a tulajdonosnak, hogy esetleg nyereményét igazolhassa. Fortuna istenasszony kegyei És a "lényeg?* A nyeremények? 1957-ben Szeged és a járás területén 980 ezer forint totó- és egymillió 800 ezer forint lottó nyereményt fizettek ki. A Fortuna istenasszony nem volt hűtlen hozzánk a nagy összegek tekintetében sem: 1 darab 204 ezer forintos nyeremény volt gazdája kilétét nem akarta elárulni, állítólag pedagógus) 4 darab 100-130 ezer forint közötti, 3 darab 60—70 ezer forint közötti és 3 darab j 40 ezer forintos nyeremény volt. A nyertesek? A fenti pedagóguson kívül két vasutas. egy kereskedelmi alkalmazott, egy tsz-tag és két egyéni gazda "gombolta be* a pénzt. Ezenkívül több tízezer forinton felüli, igen sok ezer forint feletti és több ezer kis nyeremény került kifizetésre. Lottó számsorsolás Szegeden Nagy nyeremény esetében összesen 6—8 óvás volt. Kisebb reklamáció több száz akadt. Ez azonban az össze- ; sen majd két és fél millió | szelvényhez viszonyítva na- | gyon jelentéktelen. Az ala- I pos kivizsgálás után közölt ! válaszokkal általában elégedettek voltak a szelvénytulajdonosok (az indokok: sokszor eltérőek voltak a szelvények, a beküldött szelvény üres volt, stb.). Ha végre megoldódik a totó-lottó decentrum, vagyis a szelvények helyi értékelése valószínűleg még nagyobb lesz az érdeklődés e két játék iránt. A lottó szerelmesei egyébként közvetlenül is részesülhetnek a lottóhúzás izgalmaiból: február 28-án Szegeden lesz• a nyilvános lottó számsorsolás! A revizionizmus nem egyéb, mint az általánost. a törvényszerűségeket szem elől tévesztő empirizmus. Ezen az empirista ismeretelméleti alapon érthető meg Lenin nagyszerű jellemzése a revizionizmus módszerétől és politikai lényegéről. Mivel a revizionizmus tagadja az általánost, a törvényt az eseményekben, ezért a revizionizmus "esetről-esetre történő állásfoglalás, alkalmazkodás a napi eseményekhez, az apró-cseprő politikai változásokhoz, a proletariátus alapvető érdekeinek, az egész tőkés fejlődés alapvető vonásainak elfedése, ezeknek az alapvető érdekeknek a feláldozása pillanatnyi valóságos, vagy képzelt előnyök kedvéért —, ez u revizionista politika. S e politika lényegéből magából világosan következik, hogy e politika végtelenül sokféle formát ölthet, és hogy minden valamelyest "új* kérdés, az események minden valamelyest váratlan, előre nem látott fordulata, mégha ez a fordulat elenyésző mértékben és csak a legrövidebb időre is változtatja meg a fejlődés alapvonalát — mindenkor és elkerülhetetlenül a revizionizmus ilyen, vagy olyan válfaját fogja kiváltania, (Lenin V, M. I. Sióid.). Leninnek :t revizionizmus ismeretelméleti lényegét és ezen alapuló politikai állásfoglalását felfedő jellemzése választ ad arra, hogy mivel magyarázható a revizionista áramlatok mai feléledése és formájában új kérdésfeltevése. Hazánkban lí)53-ban az addig elkövetett hibák felismerése és feltárása, ntajd az ezen alapuló »új szakasz* politikai gyakorlata adott először szélesebb alapot a revizionista tendenciák felélesztéséhez. Majd a nemzetközi munkásmozgalomban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa jelentette a "Váratlan újat*, amely a dogmatikus gondolkodás és szektás politika ellen lépett fel. Alkotó szemléletet, kövelelt a szocializmusba való átmenet kérdéseiről, az imperialista háboni és békés együttélés problémáiról, a párt belső élete (a demokratikus centralizmus, a személyi kultusz stb.) megoldásáról. Tehát a szocialista rendszer, a szocialista építés alapvető kérdéseiről. A nemzetközi és magyar munkásmozgalom fejlődésének ez. a "szokásostól* való eltérése táplálója lett a revizionista eszmék nagyarány ú befogadásának. Mivel a revizionista nem látja a fejlődés megszakításos és ellentmondásos voltát, hanem a fejlődés általános tendenciáiból csak az egyes szakaszokat látja, mivel nem képes összefüggésekben gondolkodni, ezért a munkásmozgalom. a kommunizmus válságáról beszél, miközben a kapitalizmus virágzásáról ábrándozik. Ezt a háború utáni kapitalizmus fejlődése. a néhány fő kapitalista ország konjuktúrája és ennek politikai és szociális megnyilvánulásai táplálják, s az anlidialektikus ismeretelméleti megalapozás mellett, szülik és erősi tik a revizionista ábrándképeket. Mindezek alapot szolgáltatnak a revizionlzinusnak arra, hogy a szocializmus vagy a kapitalizmus fejlődésének egy-egy szakaszából, mozzanatéiból az általános fejlődési tendenciák figyelmen kivül hagyásával. alkalmazkodva a napi politikai változásokhoz. a fejlődés egy szakaszát a fejlődés általános »éij« tendenciájaként mutassa be. 1 fő kapitalista országokiuik előbb érintell háború utáni fejlődéséből azt az általános következtetést vonják le, hogy a kapitalizmus mai fejlődése a kapitalizmus szocializmussá való álalakulásának abszolút formája. Ennek az "átalakulásnak* az a jellemzője, hogy nem az osztályharc alapján valósul ineg, hanem az osztályellentétek megbékélésével. A munkásosztály helyzetének pillanatnyi javulásából a kizsákmányolás megszűnésére és ezen az alapon a proletariátus "eltűnésére* következtetnek. lóhát a munkásosztály helyzetének pillanatnyi javulásat nemcsak abszolútnak veszik, hanem egyúttal "kis lúlzással« eljutnak a proletariátus "megszüntetéséhez*. Ezelőtt fél évszázaddal ugyanezt csinálta az idealizmus a materializmussal: világgá kürtölte, hogy az anyag »eltünt*, következésképpen a materializmus megszűnik. Most egyes szociáldemokrata ideológusok az "új feltételek alapján* nemcsak revízió alá veszik a munkásosztály létéről szóló marxista nézeteket, hanem magát a proletariátust is "megszüntetik*, természetesen anélkül, hogy a kapitalizmust megszüntetnék. Így a nyugatnémet H. P. Bahrdt is, aki "széles alapokon nyugvó* kutatásai alapján a "Die neue GeseUsehaft u nyugatnémet teoretikus folyóirat Hl. évf. 6. számú füzetében ("Marxista gondolkodás a német munkásságban?*) közrebocsátja azt a megállapítását, hogy a proletariátus Nyugat-Németországban eltűnt. Mivel a proletariátus "megsz.ünt«, természetesen "megszűnik* a szocialista forradalom és az osztálynélküli társadalom veszélye és szükségessége is. Ez a jobboldali revizionista számára a legfontosabb: "megszüntetni* a munkásosztályt, hogy ne legyen képes forradalomra. Ezt éppen a kapitalizmus fő országai jelenlegi konjúklúrájából kiindulva így fejezi ki: "A* események és életviszonyok változásai annyira megváltoztatták a munkásság gondolkodásmód, jót. hogy a legjobb hitünk szerint már aligha vállalja forradalmi küldetését*. Az. idézett gondolat mutatja, miben rejlik a jobboldali revizionizmus legnagyobb veszélye. Abban, hogy ideológiai téren lefegyverzi a munkásosztályt, arra ösztönzi, hogy ne azokra az akciókra fektesse a súlyt, amelyek helyzetének végérvényes megváltozását biztosítják, hanem azokra, amelyek a burzsoáziával való megegyezés opportunista irányzatát támogatják. Igy pl. a parlamenti harcot nem a harc egyik oldalának lógják fel, amely bizonyos történelmi körülmények közölt, indokolt leltet és szolgálatot lesz a munkásosztálynak, hanem a forradalom legfőbb és kizárólagos formájának, amely szükségtelenné teszi az "eröszakot*, a hatalom megragadását és a diktatúrát. Éppen ezen a ponton találkozik a kapitalista ideológia a jobboldali revizionizmuss-al, mint a kapitalizmus indirekt apológiájával. Ezt a kapcsolatot a revizionizmus Magyarországon a gyakorlatban mutatta be. A revizionizmus tehát egy részigazságol. azt. hogy a kapitalizmus a második világháború utáni néhány évben fellendülést mutat, a dialektikus materializmus követelményeivel ellenlétben egy etemes, abszolút igazsággá — a kapitalizmus egész rendszerének megváltozásává — torzít, ami kedvezően érinti a burzsoáziát, de leszereli a proletariátust. Itt is megmutatkozik a revizionizmus szubjektívista lényege: a jelenség egyoldalú leegyszerűsítése, az egyoldalú tapasztalai; ez a magántulajdon érdekeivel öszszekapcsolódva arra indítja, hogy a lehetséges esetek egyikét egyetemessé, általános érvényűvé emelje. Ezzel szemben mar Lenin látta n dialektikus szemlélet alapján, hogy a kapitalizmus rothadásának általános iránya nem zárja ki a technikai haladást és a termelés bizonyos fellendülését egvik vagy másik burzsoá országban, az éltmeneti gazdasági felvirágzást az imperialista rendszer egyik vagy ínásik hely én. Ez az, antit a revizionista nein képes felfogni. A jobboldali revizionizmus a kapitalizmus fej" lődésének egy mozzanatából kiindulva és azt antidialektikusan eltorzítva jut el olyan követkéztetősekre, amelyek a kapitalizmusnak szocializmusba való átalakulásával kapcsolatos marxista elveknek ellentmondanak. ÍA cikk befejező részét holnapi számunkban közöljük.) KALOCSAI DEZSŐ