Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

2 Péntek, 1958. január VI. MARTY Amerikai film bemutatója Különös ízű amerikai filmet mutat be tegnaptól kezdve a Szabadság Filmszínház. A film az embert, az amerikai utcák köznapi emberét mutatja be, amint az napi apró gondjaival küzd. A filmben nincs cselekmény, dráma, szinte életkép az egész alkotás, mégis különös módon érezni az élet áradását. A humánum az, ami felkelti bennünk ezt az élményt. Egy esetlen, ormótlan mészáros és egy csúnyácska tanítónő; akik eddig úgy érezték, hogy életük magányra kárhoztatott, — megtalálják egymást, és életük megtelik tartalommal. Ennyi a film egész mondanivalója. Konfliktus, összeütközés nincs, csak az egyes jelenetek épülnek egy kiskonflilctus-sorozat hálózatára. Ez a sorozat sokszor eléggé következetlen. Ernest Borgnine és Betsy Blalr játsszák a két főszerepet. Belső lelki tragikusságuk feloldódását megkapó eszközökkel formálják. Az epizódszereplök az amerikai élet egy-egy jellemző vonását éles vonásokkal rajzolják, s ez számunkra sokszor disszonáns hangulatot teremt. A film emberközelsége hadüzenet a hollywoodi filmdömping kialakult lármás stílusának. Az olasz neorealizmus útján kíván haladni, de nem éri el az olasz filmek magaslatait, mert csak kis szituációkat regisztrál és nem mutat a társadalomban összeütköző erők harcának mélyére. Keveset tárva fel az életből, állásfoglalásra sem kényszerül. A néző mindenesetre valamennyire megismeri a filmből azt az Amerikát, mely az egyszerű emberek világa, s ezért rokon a mi köznapjainkkal is. — r — Budapesti mezőgazdasági szakemberek előadásai Szegeden és környékén FALUJÁRÁS ' Korábban a Délmagyarország már hírt adott arról, hogy Budapestről egyetemi, s főiskolai tanárokat, ismert mezőgazdasági szaktekintélyeket hívtak meg Szegedre, hogy a szegedi dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó emberek előtt tartsanak előadásokat a belterjes mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos napi kérdésekről. Az első ilyen előadásra Újszegeden, a November 7 Művelődési Otthonban holnap, szombaton kerül sor. Az előadó dr. Fekete Zoltán egyetemi tanszékvezető tanár. Előadásában ez alkalommal a korai zöldségfélék fejlett hajtatásl módszereivel foglalkozik. Előadását követően a korszerű kertészeti termelésről tudományos, s oktató jellegű szakfilmet ls bemutatnak. Ez alkalommal Kazal Gyula, a -Hungarofruckt* főelőadója a zöldségtermelésben szerzett hasznos tapasztalatokról beszél. Előadását ls kertészeti szakfilmvetítés követi. Vasárnap ugyanezek az előadók a mihályteleki művelődési otthonban a talajerőpótlás és az uborkatermelés időszerű kérdéseiről beszélnek a helybeli szövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok előtt. Vasárnap délután a hatytyastelepl vendéglő különtermében gazdagyűlés lesz, ahol dr. Fekete Zoltán és Kazai Gyula előadók a csonthéjas és a bogyós gyümölcsök nagyobb méretű termelésével kapcsolatos kérdésekről beszélgetnek a helybeli termelökkel. A budapesti mezőgazdasági szakemberek mielőtt elutaznának Szegedről, felkeresik még a domaszékl dolgozó parasztokat ls. Domaszéken hétfőin a művelődési házban a szőlő- és gyümölcstermeléssel kapcsolatos napi problémákat vitatják meg. Tengerdi János, a Minőszer Vállalat szakelőadója pedig a különböző vegyianyagok, növényvédőszerek helyes felhasználásáról, s a különböző védekezési módszerek okszerű alkalmazásáról tart előadást ez alkalommal Domaszéken. Ijégoltalmi tájékoztató Az atom-és hidrogénbomba hatása repen lévő port, homokot stb. és a levegőben lévő vizet gőzzé változtatja. Ebből az anyagból az úgynevezett atomfelhő keletkezik. (4. folytatás) A japán városok bombázásánál, valamint az azóta végeett atom- és hidrogénbomba robbantási kísérleteknél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy hatásuk akkor a legnagyobb, ha a terep felett 600 méter magasságban robbantják. Ennél a magasságrál a különböző domborzatok, építmények stb. nem fékezik le a felszabadult energiákat. Robbanthatók azonban még a terepen, a terepbe befúródva és a vízben ís, attól függően, hogy milyen célt akarnak elérni. Levegőben történt robbanáskor a következő jelenségek játszódnuk le: A bomba helyén a robbanás pillanatában tűzlabda keletkezik, fénye a Nap fényénél 2—3 ezerszer erősebb, hőmérséklete kb. 50 millió C. A magas hőméraéklet következtében ugyanakkor több százezer atmoszféra nyomás keletkezik a robbanás középpontjában. Kb. egy másodperc múlva a tűzlabda a tízszeresére kiterjed (140 m. sugarúvá) és ugyanakkor fényereje, hőmérséklete és nyomása csökken. Eközben egy, minden irányban továbbterjedő, erős lökőhullám jön létre a levegőréteg elmozdítása következtében. Ezután a tűzlabda, mivel könnyű gázokból van, nagy sebességgel felszáll a magasba, ahol lehűl és előbb cseppfolyós, majd ismét szilárd állapotúvá válik. A felszálló tüz'abda forgószélszerűen magával ragadja a teNapszámosok falujától az autóbuszjáratig TISZASZIGET "Kell a mérték* —> írja egy költő a felszabadulás utón írott, s a múltra emlékeztető versében. Kell a mérték, valóban, mindannyiunk számára kell, hiszen olyan könnyen felejt az ember. Az egyes ember, az egyén legtöbbször csak a mai gondját látja, s a tegnapi nagyobbat is kisebbnek érzi a mai mellett, s könnyen nyílik szája panaszra. Erről beszélgetünk Tiszaszigeten, ahol a falu életének szövevényeit bogozgatjuk. végrehajtása után nézhetett szét először úgy a határban: ez itt az én hazám, földem, otthonom. S megindult a felszabadulás után a falu rohamos fejlődése. 1948-ban megépítették a térvári bekötőutat, bevezették a villanyt. 1951-ben mozi-vetítőgépet kapott a község. 1949-ben, 1955-ben és 1957-ben új artézi kutakat fúrtak. 1953-ban megépült a vedresházi műút. 1954-ben a József Attila és a Szamos utcában kútkifolyót építettek. 1956-ban 570 méteres cső lefektetésével lehetővé libapásztornak; keresse meg a maga kenyerét. A család nem tudta vállalni tovább a kosztolást, az öltöztetést, a nevelést. Ma már a hajdani két-három iskolát járt béresek, a mai fiatal nemzedék szülei legalább a nyolc általános iskolát elvégeztetik a gyerekeikkel, s a felszabadulás óta megindult a tiszaszigeti hajdani agrárproletár gyerekek áramlása a felsőbb iskolák felé. Most is 13 gyerek jár felsőbb iskolába. A tantestületben két olyan pedagógus — Molnár Gizella tanár és Bódi Eszter óvónő «r I ,| IMI IClCMCtCaCVCl ICIICIUVC LCIUtl CS I)UU1 JCaiCCI UVUUU nyomorral teli mult tették, hogy a legelőn lévő - tanít, akik már a felszaAmlkor az atomfelhő eléri a sztratoszféra alját (12-18 km magasságot), ahol nincs nagyobb légmozgás, a felhő gombaszerűen szétterjed több km távolságra. Ez 1—2 óráig látható, majd a légmozgás lassan szétoszlatja. A felhő anyaga por vagy eső alakjában jut vissza a földre, sokszor a robbanás helyétől több száz km távolságban is. Ez a magyarázata annak, hogy a Csendes-óceáni robbantási kísérletek után pár nappal Európa több más pontján, de hazánkban is észleltek rádióaktiv esőt. Az atom- és hidrogénbomba robbanásánál fellépő jelenségeiből adódóan, az alábbiakban ismertetjük az emberre és tárgyakra gyakorolt hatásait: a) Fényhatás (fénysugárzás) A tűzlabda megjelenésekor különböző látható és nem látható fénysugarak érik a szabadon álló embert. Ez átmeneti vakságot okozhat. Az átmeneti vakság oka a látóbibor elhasználódása, ami általában fél óra múlva termelődik újra. A láthatatlan infravörös és ibolyántúli sugarak a szemlencse elhomályosodását, illetve szaruhártyagyulladást okozhatnak. A fénysugárzás a tárgyakra nincs különösebb hatással. (Folytatjuk a hőhatás, légnyomás, porhatás és sugárhatás ismertetésével.) A tanácsháza ablakából a mozi befejezés előtt álló épületére látni, a másik utcán a nemrég épített járda büszkén kígyózó betoncsíkja tűnik fel a szemnek. Az autóbusz éppen most áll meg, fordul, hozza-viszi Szegedre, Szegedről a tiszaszigeti, a városban bevásárló, itt tanuló öregeket, fiatalokat. Így volt-e ez mindig? Mielőtt sorravesszük a fejlődés eseményeit, arról folyik a szó, honnan indult ez a falu? Milyen a múlt, amit még hurcolunk mai cselekedeteinkben, ítéleteinkben is, — amiről azt hittük, hogy már leszámoltunk vele, de ami még mindig kísért, úgy is, mint múlt, a szép*, úgy is, mint -ahogy apámnak jó volt, nekem is jó lesz* gondolata. Kiss András vb-elnök — itatókút artézi vizet kapjon. Az orvos ls kijár a faluba 1946 óta, s százalékban ki sem fejezhető, hogyan javult meg a község iskolájában a munka. A felszabadulás előtt a tiszaszigeti állami elemi iskolában két-három tanító volt Ma tizenhárom tagú tantestület végzi a nevelés munkáját. Azelőtt két-három osztályt járt ki egy gyerek, azután odaadták kisbéresnek, badulás után tudták elvégezni az iskolát. Gulácsy János, az újszentiváni Iskolában dolgozik. Felsorolhatatlan azoknak a száma, akik technikusként, pártmunkásként, katonatisztként találták meg hivatásukat és felemelkedésük lehetőségeit a megújult magyar hazában. (Folytatása következik.) Szabolcsi Gábor Február 1-től március 31 íg érvényesítik a közszolgálati alkalmazottak és családtagjaik kedvezményes utazási igazolványait mely sötét és nyomorral teli volt. Úrik, kulákok földjén — Azelőtt, ha egy újszentiváni kuláknak cselédre, béresre, libapásztorra volt Pemete háromnapos sertével az álla alatt és egyhónapos, fülén és tarkóján messze lecsüngő ha jjürtökkel elhatározta, hogy megszabadul férfias díszétől. E célra naivul a legalkalmasabbnak azt találta, lia elmegy egy borbélyüzletbe. I'emele a tettek embere volt, így ritka elhatározását gyors telt követte. A pocakos fi Udvariasság A közszolgálati alkalmazottak rpzatát és szamát) és csekkel, és családtagjaik az elmúlt év- mellyel Igazolják, hogy minden ben kapták meg az 50 százaié- igazolvány után beílzették — 1950 óta tölti be ezt a tiszt- kos utazási kedvezményre jo- az érvényesítéssel járó költsé. séert fal,, múltiánilr eosltó Igazolványukat. Az 1957- gek diját — a 23 forintot. A . j,. inuiijcuuut ben kiadott igazolványokkal 1958 rendeletet pontosan betartó nagy tudója. S tanuja is a nuírclus 31-lg lehet u kedvez- helybeli Intézmények 24 órán jelenben ennek a múltnak, ményes utazást Igénybe venni, belül visszakapják az érvényeAz új, az 1958-as évre a MAV sített Igazolványokat. A vidéIgazgatósáp menetkedvezményi kiekhez legkésőbb 72 órán becsonortja február l-től március lül visszakerül az Igazolvány. 31-ig érvényesíti az igazolványo- Uj Igazolvanyokat az érvékat. nyesíter.dők listáján nem lehet Az érvényesítés pontos mene. Igényelni. A hadirokkantaknak tét közli a 2-es számú Pénz- igazolványuk érvényesítéséhez ügyi Közlöny, a Művelődési nem kell külön tanácsi igazo. Közlöny és a Tanácso- »—'a. lás. a hadirokkantak kérelmére Az Igazolványok érvényesítése hosszabbítják meg azokat. Az nagy munkát jelent a menet- új igazolvány kéréséhez természüksége, azt mondta otthon kedvezményi csoport dolgozói szetesen továbbra ls kell taná_ „,.,, , . részére De ezen a munkán esi Igazolás. a csdiaanaK. könnyen segíthetnek az Intéz' Az új rendelet szabályozza az — Atmék egy kicsit a gye- mények és a hivatalok, ha elveszett Igazolványok lgenylérekevárba cselédet nézni s nnntosan betartják a rendele. sével kapcsol ilcs teendőket. Az átlőtt 'Tiszai aelre lrevdi ,et- a menetkedvezményi cso- eddigi 10 forint helyett 30 foatjott I tszaszigelre — ke/.di port kérését: rintot kelt fizetni az elveszett a múlt elbeszélését Kiss AZ Intézmények lehetőleg egy igazolványok pótlásiért. A jogAndrás az egykori földosztó Időben adlák postára valameny- talanul használt kedvezményes a v h alnrikp Itt a enk- ov»' nvi dolgozójuk Igazolványát utazási igazolványért - a ren a V. p. elnöke. Itt a sok gye- mmtos kimutatással (mely tar- delet — a kiállító Intézményt reknel talan csak a nyomo- taimazza a jogosult és család- teszi felelőssé, bünteti meg, l-úság volt több. A falu la- tágjaik nevét, az igazolvány so- zárja lü uz utazásból, kossága hetvenöt százalékának sem földje, sem háza nem volt — nincstelen agrárproletárok éltek itt. A -hetvenöt családok«, az első betelepültek kezén volt a föld nagy része, meg földbirtokosok tulajdonában. A 3700 holdas határból 1500 volt egyházi alapítvány, nagybirtok, kulákbirtok. Kovács Károly 360 holdat, dr. Lukács Imre 240 holdat, Kristóf Sándor 167 holdat, a Szent Gellért-alapítvány 120 holdat bírt, s volt még jó néhány 40—60 holdas kulákgezdasóg is. A tiszaszigetiek ezeken a birtokokon szolgáltak mint béresek, vagy átjártak az újszegedi kertészetekbe napszámos idénymunkára. A szerencsésebbek negyedes kukoricát, burgonyát termeltek az újszentiváni gazdag svábok földjén. Tovább beszél a v. b. elnöke, s az egyszerű szavakból egy szomorú korszak rajzolódik elénk. — A nép föld nélkül, idénymunkán tengődött. Villany nem volt — miből is fizettük volna —, a vizet is az ásott kutak adták. Két artézi kútja volt a falunak, az egyiket 1902-ben, a másikat 1907ben fúrták. Üt, országút, járda sehol. Orvost Szőregen találtak legközelebb, gyógyszertár is ott volt, de nem nagyon járt oda a nép. Miből vette volna meg a gyógyszert? Nem ok nélkül termett meg az Alföldön az a közmondás: -drága, mint a patika*. Közlekedési baleset a Hossutii Lajos sugárúton Villamos- es tehergépkocsibaleset történt tegnap délután negyed kettő tájoan a Kossuth Lajos sugárút és a Vasasszentpéter utca kereszteződésénél. A 42-es AKÖV YD—545-ös rendszámú, több tonnás tehergépkocsija a Ruhagyár felől jövet a Vasasszentpéter utcába kanyarodott be. A gépkocsi vezetője . nem győződött meg arról, hogy veszélytelen-e a bekanyarodás, hiszen a sugárúton mindkét oldalon sűrű a villamosközlekedés. A gépkocsi éppen akkor haladt át a síneken, mikor kis távolságra volt tőle a villamos; amely derékon kapta a teherkocsit és a sínek mellett lévő vezetéktartó vasoszlophoz vágta. A teljes sebességgel rohanó villamos az öszszeütközés után ráfutott a megakadt tehergépkocsira és összenyomta. Csodák csodája, emberben sérülés egyáltalán nem történt, pedig a villamoson is sokan tartózkodtak, a tehergépkocsin pedig négy ember ült. Az anyagi kár, az előzetes becslések szerint 60-70 ezer forint körül mozog. A rendőrség a közlekedési baleset miatt megindította a vizsgálatot. Az újabb baleset kapcsán megjegyzendő, hogy ebben a hónapban nyolc olyan gépjármű okozta közlekedési balesethez hívták Szegedről a közlekedési rendőrséget, ahol valamennyi esetben a 42-es Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai voltak az -érdekeltek*. A nyolc közlekedési baleset közül hat rendőrségi eljárást vont maga után. Ezek Ismeretében nem árt megkérdezni, nem lenree célszerű ilyen vonatkozásban rendet teremteni a vállalatnak is saját kebelén belül és a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy gépkocsivezetőik ne szaporíthassák a közlekedési baleseteket. Mezőgazdasági dolgozók szakmai utazása Mezőgazdasági dolgozók részére társasutazást szervez az IBUSZ Kijevbe és Moszkvába. A társasutazás részvevői mindkét városban megtekintik az állandó mezőgazdasági kiállítást, valamint ellátogatnak kolhozokba. mesen letette az újságot. — üljön följebb —, hallatszott a pocakos figaró újabb parancsa Pemete amennyire csak lehetett, igyekezett eleget tenni a mester us ajkait te hagyta szabadon. Pemete szerette a szagos szappan illatát, de az ízét valahogy nem szerette. Amikor hogy meg mindig elég ezt szóvátette, a mes- nagy a haja. Pemete mit tehetett egyebet, rábízta. — Kész —, jelentette hi kisvártatva a fürge borbély és önelégülten nézte remekmüvét, Pemete fejét. Pemete egy pillantást vetett a tükörbe és úgy találta, ellenkezést nem tűrő garó a nyitott üzlatajló parancsának, de alig előtt állt és láthatóan teljesített kívánságát, o A változás A falu életében a változás a felszabadulás után kezdődött. Az 1500 hold úri birtok a napszámosok kezébe került. A falu többsége, a 75 százalék, a földreform önfeledten élvezte az őszi nap melengető sugarait. Pemete szinte sajnálta, hogy megfosztja a derék mestert élvezetétől, de mivel sürgős dolga volt, szerényen. bejelentette, liogy igénybe szeretné venni szolgálatait. A mesteren látszott, hogy nem szívesen hagyja abba a napfürdőt. Csak Intett a vendégnek, hogy lépjen be a nyitott ajtón, majd néhány perc múlva ő is utána ment, Pemete e közben, hngy az idő jobban teljen, egy Ludas Matyit vett a kezébe és olvasgatni kezdte a vicceltet. A mester azonban úgy látszik mestersége gyakorlása közben nem ismert tréfát, mert ráförmedt: — Tegye le azt az újságot. így nem tudok dolgozni. Pemete éppen egy remek viccet olvasott, de, az erélyes hangra abbahagyta és engeddparancsokban úgy látszik kifogyhatatlan figaró újabb követeléssel állt elő: — Tegye a kezét a kendő alá. Pemete hirtelen ismét iskalásgycreknek érezte magát a szigorú hang hallatára és eszébe jutott, hogy annak 'idején a tanítója azt követelte a nebulóktól, hogy kezüket a hátukon kulcsolják össze az óra ter fölényesen leintette: — Ugyan kérem, semmiség az egész. Pemete tiltakozni akart, de a mester kesében már félelmetesen csillogott a borotva pengéje és így a vendég jobbnak találta véle — A hosszából is legyen szíves vágjon le egy keveset közölte kérését. — Abból is vágtam, többet nem lehet, meri altkor nem lehet elválasztani. _ Ha lehetne mégis menyét magába fojtani, egy keveset, próbált alr Pemete már nagyon ré- hudozni Pemete. gen imádkozott, de — Nem lehet —, jeahogy a mester kezé- lentette ki a mester kaben a borotva le és föl legórikusan. Ehhez én száguldozott a képén, jobban értekcsendesen fohászt mor- — Az tehet, de én mogott magában, hogy mégis azt szeretném, csak ezt élje túl. Túlél- ha már hajat vágatok, le ugyan a műveletet, hogy ne lógjon a szede idegeit mintha kissé alatt, Pemete hang nélr megviselte volna az a kül megadással engedte kíméletlen mód, ahogy át magát sorsának. A mester pedig nekiesett. Olyan lendülettel lorgatta meg alatta n széket, hogy Pemete úgy élezte, mintha ringlispilen ülne és csak attól félt, hogy mikor esik ki a székhői, vagy mikor szédül hi belőle. Ettől azonban nem kellett tartania, mert a mester hatalmas mancsával úgy odaszorította a szélire, mintha oda akarná ragasztani. Egykettőre beszappanozta a mester szőrtelenítette az arcát. Szerencsire a pocakos figaró hamarosan magához térítette. Arcába lötyintett egy kis hideg vizet és úgy dögönyözte, hogy egyszeriben magához tért. Hajvágás közben már annyira visszatért az energiája, hogy megkockáztatta azt az óhaját. miszerint a haját membr. Használjon hajhálót éccahára uraságod. De én a maga helyében ilyen vacak hajat nem tartanék. — Hallja-e, udvariasabb is lehetne! — Az a világ megszűnt, hogy a vendég elölt hajbókoljunk, — Azt nem ís kívánom, de az udvariasság még nem hnjbókolás —; szólt Pemete és amikor elhagyta a megfizetett az arcát, úgyhogy még nycsen a mester. a füle fölött spiccbcn tortárák színhelyét, óhajtja levágatni. megértette miért áll — Azt bízza csak mindig kint a mester rám —, intette le fölé- az üres üzlet ajtaja előlU (kálló) *