Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

Péntek, 1958. Január 24. 5 Elevenebb falusi pártmunkát Irta: Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára A falusi kommunisták bízzuk meg tanyai előadások, nek a legjobbjaiból kell erő­munkáját is dicséri, vitaestek tartásával. síteni a párt sorait. Ez azon­amikor röviddel az ellenfor- A falusi pártszervezetek, ban nem jelentheti azt, hogy radalom szétzúzása után azt tapasztalatunk szerint is, ak- falusi pártszervezeteink je­mondhatjuk: a falvak becsű- kor irányíthatnak, vezethet- lentős része szinte egészen letes népe helyesli és támo- nek, ha — egyrészt opportu- lezárja a párt kapuit az gatja a párt és a kormány nista, másrészt szektás, el- egyéni kis- és középparasz­politikáját. A termelőszövet- zárkózó magatartás következ- tok előtt. A párt előtt isme­kezetek rendezték soraikat; tében — nem szakadnak el retes e rétegek kistulajdonosi megizmosodtak; a dolgozó a valóságtól és nem kerülnek beállítottsága, amivel termé­parasztok — szövetkezetiek szembe a tömegekkel. Me- szetesen számolni kell. De ez és egyéniek — jól művelték gyénk falusi pártszerveze- nem lehet akadálya annak, meg a földet; szőlőt, gyümöl- teinek életében találhatók hogy a kis- és középparasz­csöst, lucernát telepítettek, olyan nézetek — főleg külső tok leghaladottabb tagjait gazdasági felszerelésüket nyomás következtében —, felvegyük a pártunkba, gyarapították, egyre több amelyek menlevelet adnak Elég nagy gondot okoz rae­terményt, állatot adnak el 0z ellenforradalmároknak, gyénkben, hogy a falusi . az állami és szövetkezeti fel- "túlzásnak* tartják, hogy is- kommunisták nem szívesen vásárló szerveknek. Becsüle- mételten emlékeztetünk az látnak a tanácsok, a föld­tesen fizetik az adót. A nö- ellenforradalom barbár cse- művesszövetkezetek és más vc»vő bizalom jelei ezek. lekedeteire, súlyos gazdasági falusi szervek vezetőségében önzetlen munkájukkal a következményeire. »Elhamar- pártonkívülieket. Ezzel óha­Csongrád megyei falusi kom- kodott* lépésnek minősítik, tatlanul a pártba való belé­munisták is erősítették a bi- hogy a párt őszintén meg- pésre ösztönöznek munkáju­zalmat, amely nagy kincs a mondotta: a dolgozó paraszt- kat ugyan jól ellátó, de a pártnak. ság számára a tartós jólét párttagságra nem alkalmas Ezt segítette, hogy a falusi megvalósításának útja a szo- pártonkívülieket. A falusi pártmunkában a korábbi cialista mezőgazdaság. pártmunkában is érvényt . j. • kell szerezni annak az elv­évek során tapasztalt hely­telen módszerek — a paran­szervelfMunkájába ^vafó Ztúl- vonásod is. A szektásság a ] elentkezhetnek a falusi nefc h népköztársaságunk * partmunkában szektás min,den^becs^etes po^dra> kommunisták és pártonkívü­zütt beavatkozás - ma már ^'„Sk^hogT-efnézőtk* Uek e™enl6 ™°kat nemieen fordulnak elő. Gya- Jelentkezik, hogy »einezoek* nep közfunkci6k betöUé. kori, hogy a falusi kommu- v^un* oatoiua i n ^ ^ hozzáértésüK rá_ nisták tanácskozásaikra, meg " «»* megtestesuoivei termettseguk párosul a népi taggyűléseikre is meghívják b®"mE^P árt a cárinak demokráciához való húséggel. a becsületes PdrtonkívuUeket Jagy ^[L^Takel- A jobb falusi pártmunká­X eEzeenrz úon lehet és "igeteli a pártot a törne- nak elengedhetetlen feltéte­keíl a jövőben is járnk dl *ektől A szektás njetnek le: a megyei és járási párt. -nek feltétele, hogy leküzd- ^LSSÍ g£ri ni- bizottságok közvetlen segít­Ü o" ATir^mőnvIk láttán Iunk- hogy nem tartják elég sége. A falusi pártszerveze­f£ £ meg- megbízhatónak a pártonkivü- tek nem általános irányelve­IZgvás kezd kialakulni, beícct ebbol következik ket hanem közvetlen> a S°Utsz-^eink ^gy ^lyszínen nyújtott politikai részében lanyhult a partéiét, lekintik a falusi földműves- és gyakorlati tanácsokat Igé­ny^aló "mimka Ez rűncl rend- szövetkezetekben KISZ-bep, nyelnek. A tájékoztatásnak f mTa i falusi párt- ™gy a nép ront-bizottsagok- & a toetlen segítségnyúj­3en, meri aj ^ ^ fean végzett munkát, pedig , mód,„„ ha . ott a pártonkívüliek nagy tasnalt J° módszere, ha a tömegeivel lehet együtt dol- pártbizottság tagjai, a megyei gozni. és a járási vezető beosztású A termelőszövetkezeti kom- kommunisták közvetlenül munlsták között sokan azt részt vesznek a falusi párt­kásosztály és a dolgozó pa- mondják: "nem vesszük visz- életben Segítenek a faggyú rasztság szovetseget, ha segí­tik a mezőgazdasági terme­munkára, a felvilágosító szó­ra most is nagy szükség van. Falusi pártszervezeteink ak­kor tudják betölteni hivatásu­kat, akkor szolgálják igazán a falu felemelkedését, a mun­(A Népszabadság 1957. január 23-i számából.) sza azokat, akik nehéz idők­ben elhagyták a szövetkeze- lések, pártnapok elokészíte­lés színvonalának "emelését, tet*. Pedig a kilépettek sében, felszólalnak, tájékoz­s kitartóan dolgoznak azért, többsége becsületes ember, s tatják a kommunistákat. Igy hogy sikeresen építsük a közülük sokan őszintén meg- őfc jobban megismerhetik, mezőaazdasáaban is a szocia- bánták, hogy hallgattak az ,, , ZmZT ellenforradalom agitációjára. jobban figyelembe vehetik a E z nagy harci feladat S nem helyes az olyan állás- falusi lakosság véleményét, azért is, mert az osz- pont sem, hogy "majd két- javaslatait, észrevételeit, tályellenség nem tűnt el a három év múlva visszavesz- A közvetlenebb, elevenebb faluból. Rémhíreket terjeszt, szűk a kilépetteket - addig n5rtm,mka nélkülöz­igyekszik befeketíteni a kö- tanulják meg a leckét*. falusl P^ munka nélkülöz zösségért becsületesen dol- Gyakori, hogy a falusi ér- hetetlen feltetele pártunk jó gozó vezetőket, rágalmazza a telmiségről általában mint az tömegkapcsolatának, a falun kommunistákat, zavarja a ellenforradalmat támogató e|őttijnk álló fontos felada­íalu nyugalmát, támadja a rétegről esik szó. Ez igazság- tejesítésének munkáshatalom gazdasági talan és sértő, mert a falu- tok teljesiteseneK. alapjait. Erre mutatnak az si értelmiségiek, tanitók. or­öntudatos, rendszerető embe- vosok, agronómusok többsé­rek faluról küldött jelzései ge becsületes ember és biza­arról, hogy milyen nagyfokú lomra bizalommal felel. A a társadalmi tulajdon kárára falusi pártmunkában is ko­elkövetett lopás, sikkasztás, molyan kell vennünk a szek­a népi vagyon hanyag ke- tás nézetek és gyakorlatok zelése a mezőgazdasági üze- elleni harcot, mert csak ezen mekben, a földművesszövet- az alapon folyhat sikerrel a kezetekben, a felvásárló és harc az opportunizmus és kereskedelmi szerveknél. A minden más ellenséges né­harc a szocializmus erői és zettel és gyakorlattal szem­a visszavonulásra kényszerí- ben. Csak ezen az úton le­tett ellenség között a falun het elérni, hogy falusi párt­is tovább folyik. szervezeteink, a falusi kom­A falusi dolgozó lakosság munisták megértsék: nem bevonása a szocializmus épí- helyesen cselekszenek, ami­tésébe, a tömegek állandó, kor elhallgatják a jól mű­mindennapos politikai neve- ködő termelőszövetkezetek lése. a kommunista agitáció eredményeit. Azért is szóvá és propaganda útján — ez a kell ezt tenni, mert az egyé­falusi pártszervezetek egyik nileg dolgozó parasztok kö­legfontosabb feladata. A fa- zött elég általánosan elter­lusi pártrendezvények régóta jedt hangulat, hogy »nem nem voltak olyan sikeresek kell nekünk semmi. csak és látogatottak, mint napja- maradjon így a helyzetünk, inkban. De a falun dolgozó ahogy van*. A falusi párt­kommunisták gyakran szem szervezetek, a különböző ve­elől tévesztik, hogy nekünk zető posztokon dolgozó kom­nemcsak azokhoz a dolgozó munisták keveset tesznek e parasztokhoz kell eljutnunk, hangulat megváltoztatásáért, akik nagy számban megje- ügy gondolják ezek a veze­lennek gyűléseinken és párt- tők, "ismertettük a párt napjainkon, hanem azokhoz agrártéziseit, megtettük a a még nagyobb számban le- magunkét*. Ez természetesen vökhöz is, akik nem járnak seg'ti a tisztánlátást, azon­rendezvényeinkre. • (Gyakran ban önmagában nem elégsé­nem azért, mert nem rokon- oes. a termelőszövetkezeti szenveznek velünk, hanem gondolat, mindennapos tü­azért, mert messze — tanyán relmes népszprv sí+ése és a — élnek, a pártnapok és a gyű- -példásan gazdálkodó terme­lések színhelyétől.) Megéri a löszövetkezetek kialakítása fáradságot, a tanyavilág dol- erg/üttesen vezet eredmény­gozó parasztjaival való törő­dés. Hálásak, ha az olvasó­és gazdakörben, a tanyai is- C rdusi pártszervezeteink kólákban elbeszélgetünk ve- ielenleg az öntudatos A RÁFIZETÉSBŐL ÉLNEK Néhány szó az eddigi adóbevallásokról Januárban megkezdődött és fél éve — nem hajlandó magában, ha a fenti körül* fizetni, s így hátraléka 3300 ményeket figyelembe vesz­forintra nőtt., szűk. Mindez folytatódik a II. Megint a fuvarosok kerületben. Demeter Mihály fuvaros (Vásárhelyi sugárút az új adóbevallások időszaka. A kerületi tanácsok pénz­ügyi osztályain hatalmas a forgalom, bizony nemegyszer hangos szó, ingerült meg­jegyzés hangzik el. A taná­csi dolgozók nehéz helyzet­ben vannak. A múlt év ta­pasztalatai arra mutatnak, hogy a kérés, rábeszélés sok esetben nem járt eredmény­nyel. Nagyon rossz adófizetők a fuvarosok is. Az adóbevallás­nál sem szégyenkeznek ne­vetséges összegeket bejelen­teni, de a fizetéssel állnak legjobban hadilábon. Becsei , „, , , , „„„„ . . György Röszkei utca 18. szám »kollega is" aki 3700 íorint' 100) notóriusán nem fizeti be adóját. Jelenleg is 5600 forinttal tartozik. Méltó tár­sa idősebb Lőcsei Mihály A becsületes kisiparosok tal tartozik. Sokkal nagyobb lelkiismeretességet Az állam megkárosításán kívül más oldala is van a visszaéléseknek. Az esetek alatti lakos háromezer forint adóval tartozik és ez a hát­ralék két éve fennáll. Katus József fuvaros (Rákóczi u. Természetesen egyoldalúak 34> 5156 forintos tartozása is lennénk, ha csak a dolgok kirívó eset, de új gumikere­negatív oldalát látnánk meg. kű kocsira azért tellett. Ez Számtalan becsületes, jól dol- az ember képes arra is, hogv gozó és állami kötelezettsé- könnyektói remegő hangon többségében nagyon nevetsé­gét lelkiismeretesen kiegyen- siránkozik, ha a tanacsban 1 * 8y lítő kisiparos van. Erre leg- adójáról van szó, utána pe- ges adóbevallásokat látha­szebb példa Pesti József asz- dig jót nevet a markába, tunk. Ugyanakkor Tiatalmas talos (Vasasszentpéter u. 14/a) Nem különb az idősebb és többletmunka hárul a pénz­esete, aki egyik kezére nyo- i«abb Tombácz Gyula "duett* osztályra mivel kénvte­morék, adóját mégis előre, sem, az apa 3605, a fiú 6700 ygyi osztflyra' ™vel kenyte­hiánytalanul fizeti. Rácz Gé- forinttal tartozik. A taná- lenek helyszíni szemlén meg­za műszerész, vagy Róza Ká- csot azzal bolondítják: "ha győződni a valóságról. A ke­roly morzsolódarálő kisiparos maid eladjuk a házat, fize- vés szakemberrel rendelkező sincs"eladrűl6' ^^ ® szervek csak nehezen tudják zók jó hírét öregbíti. S ha a következőkben bővebben fog­lalkozunk a visszaélőkkel, ezt azért tesszük, hogy min­den kisiparos, aki hanyagul, felelőtlenül kezeli állami kö­telezettségét, ráébredjen: el­ső az állam, mert annak kö­szönheti fennmaradását. ellátni ezt a visszaélésekből eredő feladatot. A legújabb rendelet elő­írja, hogy az adóhátralékok behajtását szigorúbban kell Két segéd, három tanuló — sa mester ^•áfizet* Hasonló a helyzet a másik két kerületben is. Papp venni. Az eddigi "rábeszélési László (I. kerület, Lenin kör- időszak* tehát megszűnt, út 75) motoros favágó kisipa- Sokkal helyesebb volna az. ros két alkalmi munkással őszinte és becsületes út be­Különösen az adóbevaliá- doigozik és 1272 forint tiszta tartása, mert hogy ez lehet­gán^parral^rendelkezók, "de ^edelmet vallott be egy fél séges arra a legfényesebb bl­van hátralék is. Néhány pél- évre. Ugyanakkor 4136 forint zonyitek a becsületes kisipa­dával meg is indokoljuk fenti .háztartási kivétje van. Vajon rosok tábora. Az adóösszegek állításunkat miből tud akkor megélni? kétségkívül humánusan, a Ugyancsak az I. kerületben körülmények gondos figye­Néhány példa A III. kerületi tanács ak­tái között láttuk az 1957-es év első felére vonatkozó Gémes Lttszlóné női szabó lembevételével kerülnek alábbi eseteket. Ifjabb Péter három ipari tanulóval és két megállapításra és az állam Pálné szabó 2089 forint jö- segéddel havi háromezer fo- segítségét sokkal nagyobb lel­uSaSklf háztartási ^kT rint Jövedelmet vallott be. kiismerettel kellene regiszt­vétre 3049 foriiltol jegyzett Ez a látszólag magas összeg rátol egyes kisiparosoknak. be, ami azt jelenti, hogy va­lahonnan kölcsön kért, vagy takarék pénze volt, mert másképp nem érthető a do­log. De akkor miért igényli az ipart?! Nagyon érdekes Barna József asztalos esete is. Három évvel ezelőtt való­ban magas adót állapítottak meg számára, de a további- stílusosat akban a pénzügyi előadó en­nek figyelembevételével mérsékelte az adó összegét. Az asztalos azonban "meg­sértődött*, s most már — két nagymérvű hamisítást rejt (Sigrai) VERS HELYETT ff a az élet helyzeteket te- barna fáinak kusza rajzaiból " remt, — úgy fájóan kivilágító fehér Ady-szobor, es szimbolikusát melyről alig néhány hete az teremtett: mindnyájunk ő ünnepi beszédének az el­megdöbbenésére, munkás, al- hangzása után hullott le a kotó élete 67. esztendejében lepel. Tabéry Géza kezéből kihűl- És Tabéry Géza, A frmont lott a toll. palota, A szarvas bika, az Jelkép és valóság egyszer- Októberi emberek, A csúcsai re, mint ahogy az — az a kastély, a Károlyi Mihály­megkezdett, de befejezni már nak ajánlott, 1919-es fórra­nem tudott, utolsó mondat is, dalmi verskötet írója, örökre melyet ott vetett papírra, elvitte magával a megkez* azon a borult, szürke, januá- dett mondat befejezését, mint ri vasárnap délutánon, ked- ahogy elvitte nagyobb részé­velt munkahelyén, az Ady- ben azt a három kötetre ter­múzeumban, melynek létre- vezett önéletrajzi regényt is, jöttén, — anyag-összegyüjté- melynek fellebbezhetetlenül sében és rendezésében — már csak az első kötetét ol­annyi hűséggel és odaadással vashatjuk. De Tabéry Géza elvitte HPi BBR ^PHi délutánon, magával Várad ho!­mutatója. Hasonló élménynek tay Margit Jászai Mari-díjas mely oly szürke volt, ami- napos színeit is, a hosszú ígérkezik a Sclűller-di áma művó-znS lesz. Stuart Mária lVen csak egy januári vasár- hársfasor Ady-féle romanti­február l-re tervezett bemutató- Szerepében Miklós Kláráról vi- faP de!uíán tud lenni, ami- káját; elmúlt véle egy kicsit ja is. Közismert, hogy a Stuart runk kitűnő alakílást. A barma- k°r az eső eslk- *ét katona egy kor, új irodalmunk Vá­Máriáról szóló színpadi mester- dik főszerepben Kormos Lsjost "é.f'f nt/ir sorra muta- radi változatú hőskora; mert mű előadására már hosszabb idő üdvözülhetjük Leicesler grófja- Z^Z^lrvX °SS*ek0t6 k'J>OCS volt ő ket ,...,.,,, . , . - • , . . * . . , kísért kepeket és relikviákat, irodalom, a forradalmi régi ota készülöd,k a színház próza, ken A nagyszamu szereplő- mig ő _ abban a Hs benyi_ é$ Q íorr'odaI'mi üj között a gárdába tartoz.k továbbá Joó ióöan, mely a nagy költő régihez a régi személyes em­Iaiszlo, Katay Endre, Bodo váradi tartózkodásának do- lékeivel tartozott s az újhoz György, Kaló Hónán, Katona kumentumait tartalmazza, alkotó művészetével. Mert András, Károlyi István, Tóth írt. S egyszerre kiesett kezé- Tabéry Géza nemcsak író Böske, Bányász Ilona és még bői a toll és az ijedten hoz- volt, de egy kicsit — maga az többen. Az előadás rendezését a zá siető két látogató már irodalom is. Ha vele talál­színház igazgatósága Komor Ist- csak a mozdulatlanná mere- köztünk, Adyval és Juhász vánra bízta, akit több idei elő- védett arcba tekinthetett, Gyulával is találkoztunk. adás alapján ismert el a szegedi ^mí^Zl?0*'^-'111™ n/^TS r0mán0k­1' " immár, mint a muzeum mo- kasok, értelmisegiek állták közönség. götti kis park eső áztatott, megrendülten koporsóját kö­,, _ rül. Mindenki búcsúzott tő­Schi'ler színpadi mesterműve követi a sikeres bemutatókat a Szegedi Nemzeti Színházban Szeged kulturális életében nész.eire osztották a Stuart Má mindig eseményt, sőt ünnepet je- ria szerepeit, Igy Erzsébet ki- fáradozott. lent a színház egy-egy új be- rálynő megszemélyesítője Lon- Azon a szürke együttese. A nagy klasszikus dráma Schiller legszebb darabjai közé tartozik. Weimarban alkotta meg színházi munkálkodása ide­jén a két angol királynő törté­netét feldolgozó népszerű drá­mát. Az. első bemutató óta állan­dóan növekedett a Sluart Má­ria népszerűsége, és soha sem hiányzott a nemzeti színjátszás műsorából. A szegedi előadás bizonyáru az idei színi évad egyik legsi­kerültebb darabja lesz. A közön­ség már megszerette és meg­ismerte Schiller csodálatos drá­maírói tehetségét, az Ármány Raktárhelyiségből — iroda Átalakítják a MEZÚÉK Híd utcai helyiségeit le, valamiért, mindenki, aki csak eljött, találkozni akart még egyszer vele. Az Ady-múzeumban fel­állított ravatalról világított, a szobor nyugalmú arc. Roko­A megyei földművesszövet- építkezést. A hideg időjárás nok- f>arátok, írók, olvasók, és szerelem szegedi előadásai kezetek és a MÉK központ- sem zavarja a munk mert ^f'katársa.k. mint egy nagy alkalmával is. Minden rémé- ja még ebben az évben Sze- ezalatt a feltöltést végzik cfalad ta9m, úgy fonódtak nvünk megvan arra, hogy a gedre költözik. Hogy helyű- mivel a helyiségek fűtésével oss2® a kö.zos. fájdalomban. nagv német drámaíró népszerű- biztositsák a MEZÖÉK nem akarják a költségeket ^D-ósszüagyt Ibolya* , „ ,. c. Hid utcai raktárát 700 ezer növelni. . Nacwáradnn ím m,mr ségét tovább növel, a Stuart forintos költségge!, saját erő- Az eddig háromtermes költönö az mtani költőnemze Mária szegedi szinrebozataia, bői hivatali helyiségekké raktárat 29 irodai helyiséggé l?ék Jelentös egyénisége. Makói _ . J OD ps R7f»i7r»rJi r.-tlrrvrti C7ál3lr OT lük az ország és a világ termelőszövetkezeti tagokat, ügyeiről, a falu jövőjéről inart és mezőgazdasági mun- mm a dos clőkés2flés és szc- alakítják át. A novemberben alakítják,"központi""fűté'sreí; SóbreikbMrO^geS Ezért mi a falusi életet jol kós0ka'. érteim,sőg,eket , elkezdett munkálatok igen víz- és villanyellátással. A re hozták Jelenleg is itt tar­ismerő elvtársakat az eddi- egvesüik soraikban. A jövő­gieknél nagyobb számban ben is ezeknek a rétegek­reposzlás szép sikert ígér. jól haladnak és május dere. két szerv jelenlegi helyéből kod,k- K lapunk számál'« A színház legjobb drámai szí- kára befejezik a nagyarányú lakások lesznek. dó megemlékez<é'srébnybÖ1 faka"

Next

/
Thumbnails
Contents