Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

2 Péntek, 1958. Január 21 Ez történt a külpolitikában A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS ELFOGADTA A KORMÁNY POLITIKÁJÁT Párizs: A francia nemzet­gyűlés három tárgyalási napra tervezett külügyi vi­tája egy nappal hamarabb, a csütörtökre virradó éjszaka befejeződött. A nemzetgyűlés 343:224 arányban mágóvá tette a kormány külpolitiká­ját elfogadó napirendi indít­ványt. A szavazásban a képvise­lők nem egyenként, hanem pártcsoportjaik szerint vet­tek részt, így az eredmény nem mutatja híven a nem­zetgyűlés tagjainak valódi állásfoglalását. A nemzetgyűlés állásfogla­lásáról még a jobboldali Fi­garo című lap is elismeri, hogy az nem ad tiszta ké­pet, hiszen túlságosan sok kérdés keveredett össze a legnagyobb zűrzavarban: a csúcskonferencia ügye, az európai közös piac, a kilövő­pályák, a NATO problémái, az algériai felkelésnek nyúj­tott segítség, a tuniszi inci­densek, a Jugoszláv gőzös feltartóztatása — mindez egy kalapba volt bedobva a vi­tában. A Liberation című lap vi­tába száll Pineau külügymi­niszter megállapításával, aki szerint csak az a fontos, hogy ki ellenőrzi a francia terüle­ten felállított kilövőpályák használatát. -Mielőtt azt tud­nók meg, hogy kl nyomhatja meg a gombot, tudnunk kell, hogy egyáltalán szükség van-e gombra*. Egyetlen biz­tosíték van arra, hogy Fran­ciaország megmeneküljön a szörnyű következményektől: egyetlen kilövőpályát sem szabad felállítani Franciaor­szágban — fejeződik be a haladó lap cikke. Az Humanité közli a Fran­cia Kommunista Pártnak a kormány külpolitikáját el­ítélő határozati javaslatát, amelyet végül is a nemzet­gyűlés jobboldali többsége el­vetett MEGBUKOTT A VENEZUELAI KORMANY Újév napján a délamrrikai Venezuelában katonai felkelés tört ki. A felkelés célja az volt hogy megdöntse Jimenez tábor­nok, köztársasági elnök 1948 óta tartó önkényuralmát Bár a DPA német hírügynökség szerint m felkelést leverték ét a felkelés vezetői Columbiába menekültek, nyilvánvaló volt, hogy Jimcntz uralmának napjai meg vannak számlálva. A világsajtó azóta is úgyszól­ván minden nap arról adott hírt hogy Venezuela egyik, vagy másik városában tüntetések folytak Jimenez ellen, az utóbbi napokban pedig heves uteai harcokról érkeztek jelentések. Ezek a harcok nemcsak Caracas­bim. Venezuela fővárosában, de az ország más városában is foly­tak. Egyet hírügynökségek szerint több száz halálos áldozatot kö­veteltek. Csütörtökön a New York-i és a caraeasi rádió jelentette, hogy a felkelők megdöntötték Ji­menez elnök hatalmát, aki a kö­zépamerikai Dominica Köztár­saságba menekült, mig Vene­zuelában a hatalmat egy öttagú katonai junta vette át. A junta tagjainak az a célja, hogy mi­előbb kormányt alakítsanak, de állítólag egyikőjük sem vállalko­sik arra, hogy tagja legyen az új kormánynak. Venezuela tejesen az Egye­sült Államok befolyása alatt áll, mivel a venezuelai olajforrások, amelyek az Egyesült Államok olajkutai után a világon a leggaz­dagabbak, nagy jelentőséget biz­tosítanak e délamerikai ország­nak. Venezuela kőolajban gaz­dag vidékein mintegy 40 ezer ameriltai állampolgár dolgozik, természetesen vezető beosztás­ban, de amerikaiak irányítják Venezuelának úgyszólván az egész gazdasági életét. A kőolaj mellett Venezuela hatmilliónyi, legnagyobbrészt szfnesbőrű lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik s nagy nyomorban él. Hogy az új kormányzati rendszer mennyire lesz tartós, attól függ, hogy mennyit hajlandó tenni az elké­pesztően elhanyagolt kulturális, egészségügyi és gazdasági viszo­nyok megjavítása érdekében. Fadrigió Ojeda, a polgári fel­kelést irányító -Hazafias Junta* elnöke a rádióban rendre szólí­tott fel. Kijelentette, hogy nem a bosszú ideje jött el, majd hoz­zátette, hogy a »Hazafias Jun­ta* olyan szervezet, amely kép­viseli az összes politikai nézete­ket, de nem tűz ki különleges politikai zászlót. Hangoztatta, hogy -a forradalom széttörte a venezuelai nép láncait, amely népet hosszú ideig olyan sok bán­tódás ért". A JUGOSZLÁV SAJTÓ ÉLESEN ELÍTÉLI A FRANCIA HATOSAGOK ELJÁRÁSÁT A -SLOVENIJA* GŐZÖSSEL SZEMBEN Röviden New York: Az ENSZ Biz tonsági Tanácsa egyhangúan elfogadta a jordániai—izraeli incidensek rendezését Indít­ványozó angol—amerikai ha­tározati javaslatot. Jordánia panaszt emelt Izrael ellen, hogy a két országot elvá­lasztó demilitarizált övezet­ben Izrael fákat ültet. A ha­tározat felszólítja Izraelt, hogy szüntesse meg fák ül­tetését a semleges övezetben. « Berlin: Nyugat-Németor­szág, Franciaország és Olasz­ország hadügyminiszterei kedden egynapos titkos érte­kezletet tartottak Bonnban. A Vie Nouve című római hetilap értesülései szerint a három hadügyminiszter meg­állapodott abban, hogy a fegyverkezési téren megoszt­ja egymás között a felada­tokat. Ennek értelmében Nyugat-Németország rakétá­kat, valamint atommeghajtá­sú tengeralattjárókat, Fran­ciaország lökhajtásos vadász­gépeket, Olaszország pedig a szükséges precíziós berende­zéseket fogja gyártani. Bonni hírek szerint Franciaország atombombák gyártására is berendezkedik a -fegyverke­zési háromszögön" belüli munkamegosztás keretében. * Berlin: Adenauer kancel­lár pártján belül az utóbbi időben ellentétek merültek fel a különböző véleményt képviselő csoportok között. A legnagyobb feltűnést Nel­len képviselő fellépése okoz­ta, aki világosan elhatárolta magát Adenauer merev poli­tikai vonalvezetésétől és az atomfegyvermentes európai övezet létrehozása mellett szállt síkra. * London: Az erősen jobbol­dali Daily Express című an­gol lap január 14 és 18 kö­zött közvéleménykutatást tartott a következő ered­ménnyel: Arra a kérdésre, hogy -pártol-e vagy ellenez-e ön megnemtámadási egyezményt a Szovjetunió és a Nyugat között?* a válasz ez volt: pártolja 75 százalék, ellenzi 10 százalék, nem tud állást foglalni 15 százalék. Arra a kérdésre, hogy a kérdezett pártol-e vagy elle­nez-e csúcstalálkozót a Szov­jetunió és a Nyugat kor­mányfői között, pártoló érte­lemben nyilatkozott 83 szá­zalék, ellenezte 7 százaiéit, nem foglalt állást 10 százalék. Az MSZMP hírei Értesítjük a marxista—le­ninista esti egyetem első és harmadik évfolyamának hallgatóit, hogy részükre a foglalkozást Szegeden, köz­bejött okok miatt nem janu­ár 27-én hétfőn, hanem ja­nuár 28-án kedden tartjuk a szokásos Időben és a szokott helyen. A Marxista—Leninista Esti Egyetem vezetősége Ma Pécseit lesz lottósorsolás A lottó negyedik já­bétohetének nyerőszámait ma, vidéken húzzák, ki. -A sorsolást délelőtt 10 órai kezdettel Pécsett, a KISZ-székházban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. KGST-üfés Sztálinváros ban A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa magyar kokszvegyészeti albizottsága csütörtökön kétnapos érte­kezletre gyúlt össze Sztálin­városban. Bányászati, koksz­gyártási és vegyészeti szak­emberek, az albizottság tag­jai arról tanácskoznak, ho­gyan lehet még gazdaságo­sabbá tenni a magyar kohó­kokszgyártást, a gázterme­lést és a különböző vegyi­anyagok termelését a kok­szolható magyar szénkincs és a KGST tagállamainak se­gítsége birtokában. Több vegyi cikk, játékáru, óra, ékszer A Belkereskedelmi Minisz­térium vegyi és kulturális főigazgatósága ebben az év­ben 13,3 százalékkal növeli az áruforgalmat az elmúlt évhez viszonyítva. Ezen belül a vegyiárukból 7,5, a papir­áruból 10,2, a bútorból 11,3, az optika- és fotócikkekből 20,4. az óra és ékszerből 22,8, sportszerekből 11,8, a játék­árukból pedig 18,3 százalék­kal emeli forgalmát. Több újdonság is lesz. Igy például új kivitelű csőbútor, újszerű könyvszekrény, televíziós állvány és korszerű konyha­berendezés. A gyermekeknek sokfele mozgó állatfigurával, elektromos játékokkal, törhe­tetlen babákkal és kormá­nyozható ródlival kedves­kednek. A háziasszonyok munkájának megkönnyítésé­re több újfajta szintetikus mosóport és mosószert, vala­mint szappant készítenek. Magyar nek válasza a legidősebb nyugatnémet képviselőnő békefelbívására Dr. Marié — Elisabeth Lü­ders ast-zony, a nyugatnémet Bundestag legidősebb képvise­lője, a német televízióban felhí­vást intézett a világ összes női licz, hogy érvényesítsék bcío­lyáeukat a béke megvédése ér­dekében. -Aki hallgat, beleegyezik! Van-e olyan nő a világon, aki beleegyezik, hogy emberek ál­tal provokált halálnak áldozatul essenek gyermekei, férje, test­vérei? Ilyen nő egy sincs* — — mondja többek között üzene­tében Lüdert asszony. -Világ asszonyai ne hallgassatok! Emel­jétek fel álhatotos és hangos szavatokat! Legyetek az élők élő lelkiismerete, az élet védel­mezői!* A Magyar Nők Országos Ta­nácsa nevében Erdei Lászlóné elnök és Orlutay Zsuzsa titkár válaszolt Lüders asszonynak: »A felhívás a magyar asszo­nyok körében is nagy vissz­hangra talált. Ez határozza meg mozgalmunk legfontosabb fel­adatait is, amikor a béke, a család, a gyermek védelminek sokoldalú kérdéseivel foglalktx tünk. A magyar asszonyok ne­vében ígérjük, hogy a nemzet­közi nőnap és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV; kongresszusának előkészítésekor ismertetjük felhívását és csatk* kozásra szólítunk fel minden ha­záját és a békét szerető ma­gyar asszonyi". Nagy összegekel fordítanak az idén műem ék­védelemre Az Országos Műemlék Fel­ügyelőség kidolgozta az 1958. évi műemlékvédelmi beru­házások programját. Az idei beruházási összeget a tava­lyinak kétszeresére emelték: a múlt évi 5 millió forinttal szemben 10 milliót költenek műemlékvédelemre. Hamiskártyások — akik közben loptak is Hamiskártyázással összekö­tött betöréses lopást derített fel a szegedi járási rendőr­kapitányság. Ocskó Pál, For­ráskút-Átokháza 213, Budai István forráskút-új telepi la­kos, valamint Túri Sándor forráskúti borbélymester ren­dületlenül huszonegyeztek egyik alkalommal hármas­ban. Ocskó és Budai, azonban — ki-ki a maga szakállára — hamisan kártyázott, s bizony, mire a rendőrség rajtuk ütött, akkorra már alaposan megkoppasztották a gyanút­lan -Figarót*, Túri Sándor borbély- és fodrászmestert. Ocskó 1700 forintot, Budai pedig 500 forintot nyert el a közös áldozattól. Természetesen a rendőrség a kártyaasztalon lelt hatezer forintnyi kártyapénzt lefog­lalta. Az eljárás során kiderült, hogy Budai István vezetésé­vel Ocskó Pál, Ádám Imre, Maróti György forráskúti la­kosok egyik alkalommal be­másztak ismerősük, Csendes Sándor forráskúti lakos ab­lakán, amikor a házban nem volt odahaza senki. Az előb­bi két hamiskártyás és a velük tartó társak az idegen lakásban rögtön kézbe vet­ték az -ördög bibliáját* és huszonegyeztek. A társaságban úgy látszik mindenki vesztett, mert közben ellopták a távol­levő házigazdának az ágy párnái közé ágyazott nyolc­ezer forintját. Közben hazaért a házigazda; Csendes Sándor, aki egy ki­csit meglepődött az egybe­gyűlt társaságon, de aztán megbékélt velük, mert nem tudta még, hogy az 6 pén­zét Is ellopták, s már régen a bankban forog. Kártyázás közben Budai István még tojást is sütte­tett a házigazdával, majd a lopott pénzből kifizették a tojás árát Csendesnek. Az egyik hamiskártyásról; Ocskó Pálról a környéken mindenki tudja, hogy kártya­szenvedélye és javíthatatlan­sága miatt a felesége is so­kat pörlekedett vele már ko­rábban. Egy Ilyen házi perpatvar alkalmával a feleség kiön­tötte zsírszódával égyik szemét a hamiskártyás Bu­dainak, aki azonban — 'a felsorolt tények alapján — nagyon jól keverte mindmáig a kártya­lapokat. A rendőrség Budait és társait őrizetbe vette s hamarosan átadja őket az ügyészségnek. fTTT A szerdai bélgrádi lapok élesen elítélik a francia ha­dihajók eljárását a -Slove­nija* nevű jugoszláv keres­kedelmi hajóval szemben. A Borba című lap figyelmeztet, hogy ezáltal flagráns módon megsértették a nemzetközi jog általánosan elismert normáit, tehát azokat a normákat, amelyeket a nemzetközi kö­zösség mindig elfogadott. A francia hatóságok — folytat­ja a Borba — erőszakos mó­don feltartóztatták a jugo­szláv hajót és kirakták an­nak rakományát, noha a hajó a tengerhajózás nemzetközi szabályai sze­rint e! volt látva az összes szükséges jogosítványok­kal. s ezért ez az eljárás a leg­szigorúbban elítélendő, an­nál is inkább, mert meg­rontja a nemzetközi viszo­nyokat és nem áll összhang­ban Jugoszlávia és Francia­ország jelenlegi jó kapcsola­taival. Franciaországnak kö­telessége jóvátenni az elkö­vetett hibát. A Politika című lap meg­állapítja: nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely megen­gedné. hogy bék*s időben, lobogó alatt hal 1 hajókat bárki önkényese \ feltartóz­tasson és kirakjon. A lap hozzáfűzi, hogy a Slo­venija nevű Jugoszláv hajó Mohamed Lariki marokkói kereskedő részére szállított fegyvereket és ezzel normá­lis szállítási szolgálatot tett a marokkói kereskedő és a fegyverekefeladó cég számá­ra, ami törvényes kereske­delmi eljárásnak minősül Ráadásul a fegyverrakomány a hajó­okmányokon fel volt tün­tetve, nem lehet tehát szó f egy verese mpészésről annál inkább sem, mert Ma­rokkóra nem érvényes a fegyverszállítási tilalom. * Az Algériai Nemzeti Fel­szabadulási Front rabatt kép­viseletén keresztül sajtóköz­leményt adott ki, amelyben kijelenti, hogy semmi köze sincs a francia hatóságok által feltartózta­tott és átkutatott -Slove­nija* nevű jugoszláv hajó hoz és hogy a jugoszláv hajón szállított fegyvereket nem a Felszabadulási Frontnak szánták. Mi az államkapitalizmus? ÖSSZEÜLT A NYUGAT-EURÖPAI UNIÓ TANÁCSA London: Jól tájékozott lon­doni körök szerint a Nyu­gateurópai Unió állandó ta­nácsa szerdán Londonban összeült, hogy megvitassa a Nyugat-Németországban ál­lomásozó 13 500 főnyi angol csapat sorsát. Mint Ismeretes, az angol kormány a csapa­tokat vissza akarja rendelni £ AZ UTÖBBI IDŐKBEN • különösen sokat találkoztunk {ezzel a fogalommal, főleg az í ellenforradalmi események • alatt, azok hatására, de más vonatkozásban is. Két szempontból szükséges • ennek a fogalomnak tisztá­í zása: egyrészt azért, mert • vannak, akik közgazdaságun­• kat államkapitalistának mi­nősítik; másrészt, mert a ka­pitalista országokban, külö­nösen a gazdaságilag elma­radott országokban igen fon­tos és feltűnő jelenség az ól­k lamkapitalista szektor térhó­- dítása. Vegyük eleször az első szempontot. Vajon miért ta­lált bizonyos talajra az a té­ves és hazug állítás, hogy tgazdaságunk államkapita­• lista? Nagy szerepe volt itt • annak, hogy elég nagy a köz­• gazdasági tájékozatlanság. • Elősegítette ezt az a tény is, hogy a döntő termelési esz­közök állami tulajdonban vannak. Most már csak a ka­pitalizmus jellegzetességét kell hozzákeresni és akkor kész az államkapitalizmus. Megtalálni vélték ezt is a £ gazdasági nehézségekben, „ amely gazdasági nehézsége­£ ket viszont valamiféle meg­foghatatlan kizsákmányolás í következményeként fogtak • fel. Így tehát együtt volt az --állami* és a -kizsákmányo­lás* fogalma — egvmás mellé illesztették és kész volt az . államkapitalizmus. Ehhez £ nem jelentéktelen mértékben • járult hozzá az is, hogy Nagy Imre 1948-ban -A párt gazda­ságpolitikájának irányelvei­hez írt észrevételekében azt fejtegeti, hogy a népi demok­rácia nem proletárdiktatúra, hanem olyan állam, amely­nek gazdaságában az állam­kapitalista szektor az ural­kodó. Tehát bizonyos látszat lehetővé tette, hogy a lakos­ság egy részével elhitessék: nálunk államkapitalizmus van és volt. Azonban ez gaz­dasági életünk meghamisí­tása. VIZSGÁLJUK MEG rövi­den, mik a kapitalizmus jel­legzetességei, hogy az állam­kapitalizmus fogalmához el­juthassunk. Az egves társa­dalmi formációkat (kapita­lizmus, szocializmus) nem va­lami megfoghatatlan jellegze­tesség választja el, hanem igenis konkrét, meghatáro­zott jellegzetességek, mégpe­dig a termelési viszonyok különbözőségének jellegze­tességei. Melyek ezek7 Először a tulajdonvlszo­nvok. Az, hogv kinek a ke­zében vannak a döntő ter­melési eszközök. A kapita­lizmusban ez-k magántőké­sek tulajdonában vannak. A szocialista társadalom alap­vető jellegzetessége ezzel szemhen az. hogv ezek társa­dalmi. össznénj tulgidonbon vannak. Tehát nem lehet ott kapitalizmusról beszélni, ahol a döntő termelési eszközök társadalmi tulajdonban van­nak. Másodszor: milyen az em­berek helyzete a termelés­ben — azaz milyenek az osz­tályviszonyok? A tőkés társa­dalomban a tőkés, a gyártu­lajdonos az uralkodó, akinek a munkás engedelmeskedni kényszerül. A szocialista tár­sadalomban nincs, vagy az épülő szocializmusban meg­szűnőben vannak a kizsák­mányolók és kizsákmányol­tak osztályai. Harmadszor: az elosztási viszonyok, vagyis az, hogy a társadalom különböző osztá­lyai milyen formában és mértékben részesednek a tár­sadalom által megtermelt lét­fenntartási cikkekből. A ka­pitalizmusbán a munkás munkabérhez, a tőkés érték­többleth'ez jut. Az utóbbi el­lenszolgáltatás nélkül elsájá­títja a munkás munkája eredményének egy részét. A munkás munkája, a tőkés tó­kéje alanián részesedik a termékekből. A tőkésnek ez a részesedése nem a saját munkájával arányos, hanem az előző idők során ellenér­ték nélkül a munkásoktól el­sajátított és felhalmozott munkával. Tekintettel arra, hdgv ezek a jellegzetességek nem mond­hatók el népgazdaságunkról, nem lehet szó kapitalizmus­ról. HOL és MTWOW h»széjhe­iflnk mégis állnmkanital'zmus­rál? Bizonyos értelemben állam­kapitalizmusról van szó akkor sul, vagy azt ellenőrzi, azaz nagymértékben befolyásolja; Ilyen helyzet volt kezdetben a Szovjetunió első éveiben is és ilyen helyzet van Kínában az úgynevezett vegyes vállalatok esetében. Ezekben a tőkés vál­lalatokban a szocialista állam is érdekelt, a perspektíva termé­szetesen az, hogy e vállalatok magántőkés résztulajdonosai egyszerű alkalmazottakká vál­janak. Az államkapitalizmus 1 égjek legzelesebb formája mégis az; amikor maga a tőkések állama nyúl bele a gazda ági életbe és a köz szempontjából fontos, ugyanakkor bizonyos időben nem jövedelmező magán tőkés­vállnlntokat államosít, vugy kü­lönböző módokon nagymérték­ben befolyásol. Itt is két foimit kell megkülönböztetni: a fejlett kapitalista országok államkapi­tnli-ta törekvéseit — és a gyar­mati viszonyok alól nemrég fel­szabadult országok államkapita­lizmusát. Bár mindkettő kapita­lista, mégis az utóbbi, a je­lenlegi viszonyok között a szo­cial'zmtis rfiegteremtésének kö­zelebbi előfeltétele. Különös te­kint- ttol arra, hogy iparosítási politikájuk — amely az egyet­len kivezető út rendkívüli el­maradottságukból — a fejlett kapitnli'to országok érdekeibe ütközik, s így többek között gazdasági okoknál fogva is a szocialista tábor felé közeled­is, lia mn<ra a sznr'nliMa á"am nek. egy magintőkés vállalatba tár­M. I*

Next

/
Thumbnails
Contents