Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

2 Péntek, 1958. január VI. Nagy erő a kommunista példamutatás j A konzervgyári pártszervezet tevékenységéből &Leiiiiih it'írítM kiaonata kzámakkaii Nehéz körülmények között alakult meg a Szegedi Kon­zervgyárban a pártszervezet az ellenforradalom után. Ha számba vesszük, hogy Szege­den ebből az üzemből állí­tották a legtöbb ellenforra­dalmárt a bíróság elé, akkor elgondolhatjuk, milyen -han­gulat* közepette kezdte meg itt az elmúlt év januárjában a pártszervezést tíz kommu­nista. A Dudás-féle fegyveres bandának a konzervgyárból 11 vádlottja volt A néma sztrájk-tüntetés szervezése itt zajlott le, Skultétyt és Honkot is ellenforradalmi tevékenységért, illetve fegy­verrejtegetésért ítélték el. Pevecz Vilmos volt műszaki osztályvezető — a saját be­osztottjai tanúsítják — az el­lenforradalom alatt fel akar­ta robbantani a kazánházat. Alaposan elhintették az üzemben a konkolyt ezek az ellenforradalmárok, s az em­béri agyak megtisztítása azokra a kommunistákra várt, akik szívvel-lélekkel, becsülettel kiálltak a nehéz időkben is a néphatalom mel­lett, a proletár internaciona­lizmus szellemében. Emberről emberre folyt a türelmes, de határozott agi­táció 1957 elején. Az MSZMP-alapszervezetbe tö­mörült maroknyi kommu­nista-csoport érvelt, bizonyí­totta — példa volt bőven az üzemben —, hogy október­ben ellenforradalom volt. mi­lyen gazemberségeket csinál­tak a már említett szemé­lyek, milyen kára van az or­szágnak, mi lett volna, ha nem jön november 4 és így tovább. A munkafegyelem megla­zult. Fél órával előbb is ab­bahagyták sokan a munkát, később jöttek be dolgozni. A kommunisták éjjel is bejár­tak az üzembe; vitatkoztak a dolgozókkal, példamutatással bizonyították, hogy becsüle­tesen kell dolgozni, másképp nem jutunk előre. Külön előadásokat szerveztek, ame­lyeken a "kényes ügyeket ­tárgyalták meg, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. A múlt év második negye­dének végére már több mint félszázán léptek áz MSZMP konzervgyári alapszervezeté­be. A kommunisták sokol­dalú tevékenységéből íme egy példa: Egy vagon cukrot hoztak a gyárba. Nyolc munkásnak kellett volna kiraknia a rná­gyen adogattak, négyen pe­dig egy zsák négy csücskét fogták és lassan, panaszkod­va dolgoztak. Albert János, a készáruraktár csoportveze­tője már nem győzte nézni. — Menjenek fel mind a vagonba — mondta. — Nyol­can dütsék a vállamra a zsá­kokat, behordom én egye­dül is! Az 57 éves Albert bácsi — aki egykor húsz évig rako­dott fillérekért a szegedi tár­házban — fél vagon cukrot egymaga hordott be a rak­tárba! Megmutatta, milyen a kommunista példamutatás ... Már 19o7 nyara volt, ami­kor egy alkalommal a párt­szervezet vezetősége beszá­moltatta a gyárigazgatót az üzem helyzetéről. Itt elhatá­rozták; minden hibát, meg­oldandó problémát a dolgo­zókkal együttesen, részlete­sen megtárgyalnak. Munkás­aktívát hívtak össze, ahol szóba került a munkafegye­lem kérdése, a darabbér megállapításának pontatlan­sága, az anyagtakarékosság­ban felmerülő hibák és szá­mos más kérdés. A munká­sok véleményei alapján olyan döntések születtek, amelyek megvalósítása nyomán lénye­gesen megváltozott a hely­zet az üzemben. Önálló mű­helyelszámolást vezettek be —" közmegelégedésre. A kom­munisták állandó, szívós pél­damutatásával megszilárdult a munkafegyelem és a ne­gyedik negyedév elején, no­vember 7 tiszteletére kezde­ményezett munkaversenyben egy hónap alatt, a negyedévi terv több mint felét teljesí­tették! vezetője. — Haladnunk kell, másképp nincs terv, nincs eredmény. Példamutatása nyomán melléálltak a karbantartók: követték kommunista vezető­jüket. Mostanában ismét nehéz helyzetben voltak a konzerv­gyári elvtársak: számos szer­ződéses dolgozó elbocsátásá­ra került sor abból adódóan, hogy a téli hónapokban so­hasem alkalmaznak annyi munkást. Igaz, amikor a munkásokat szerződtették, közölték velük: szezonüzem­ről van szó, télen nincs már megfelelő és mindenki szá­mára elegendő munkalehe­tőség, de néhány hónap múlva aztán újból visszajö­hetnek. Mindenki maga érzi a saját baját, de a gyár va­lamennyi üzemrészében a kommunisták gondosan mér­legelték az elküldésre kerülő személyek szociális helyze­tét, egyéb körülményeit és ennek megfelelően tettek ja­vaslatokat. Mégis csúszott hiba a dologba. Egy négy­családos asszony a párttit­kárhoz fordult panasszal. El­mondta, hogy ő tartja el a négy gyermekét, mégis el­küldték. Az intézkedés nem maradt el és visszavették az asszonyt. A kommunisták a legnehe­zebb helyzetben is a lehető­ségekhez képest embersége­sen intézik a Konzervgyár­ban is a dolgozók ügyeit. A naponta újuló, vál­tozó életünk sűrített kivonatát adja a városi statisztikai hivatal elő­zetes jelentése az ipari termelésről: Szegeden a minisztériumi vállalatok 109, a helyiipari vállala­tok 111 százalékra telje­sítették az 1957. évi ter­vüket. Akinek nem hi­vatása a számokkal való foglalkozás, könnyen elnézhet e számok fö­lött. Lehet, mert a sza­mok, amelyeket kira­gadtunk a jelentésből, esetleg keveset monda­nak egyeseknek. Pedig bennük van városunk üzemeinek élete, a mun­ka lüktetése, munkás­osztályunk harcossága, tettrekészsége, alkotó­munkájuk nagysze'-ü eredménye. Természete­sen bennük vannak az üzemi termelés elmúlt évi hibái is. Mindannyiunk elé 1 ártott tükör ez a mon­dat, meg is láthatjuk magunkat benne, ha csak kicsit is tudunk ol­vasni a számokból. Van ezeknek a számoknak mondanivalója. Különö­sen, ha tudjuk mihez hasonlítani őket. össze­hasonlító érték pedig van. Nem is kell mesz­szire nyúlnunk, csak az emlékezetes, sok kárt okozó ellenforradalom előtti évekhez. Ha a mai tényszámokat ösz­szehasonlítjuk az 1955­ös és 1956-os évi ada­tokkal, választ kapunk az elmúlt év munkájá­nak eredményességére. Vizsgáljuk csak köze­lebbről a 109 és a 111 százalékos teljesítésről szóló jelentést. Mit mondanak e számok. Elsősorban dicsérik a szegedi üzemi munká­sok lelkes és eredmé­nyes munkáját, az ápri­lis 4, május 1 és augusz­tus 20, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordu­lójának tiszteletére in­dított munikaverseny eredményeit. Az els«) negyedévben Szeged üzemei általaban 100 százalékra teljesitették tervüket. A második negyedévben ez a szám 111-re, a harmadikban 122-re, a negyedikben pedig már 136-ra emel­kedett. így aztán az év végére vállalataink tel­jes termelése 285 millió forinttal volt több, mint 1956-ban. Azt mondhatja bárki, hogy ez az összehason­lítás eléggé sánta. Ez igaz is. mert az 1956-os negyedik negyedév ugyancsak eltorzította az összképet. Ezért sok­kal reálisabb, ha az 1957-es eredményt az 1955-öshöz viszonyítjuk. Ezzel szemben is jelen­tős előrehaladást mutat­nak a számok, ugyanis a tavalyi teljes termelés értéke Szegeden 130 millió forinttal volt na­gyobb az 1955. évinél. Ez pedig nem lebecsü­lendő teljesítmény, kü­lönösen, ha figyelembe vesszük, hogy az 1957­es első negyedévben bi­zony mint fék tapadt az üzemek termelő mun­kájára az energiakorlá­tozás, néha az anyaghi­ány is. A fegyelmezet­lenség a munkában pe­dig ugyancsak nagy­mertékben az ellenfor­radalom következmé­nye, végigkísért ben­nünket egész esztendő­ben. Persze itt-ott a munkaszervezés hiál­nyosságai is fel-felütöt­ték fejüket. Ezek kiha­tásai is benne vannak a számok alakulásában. Szépek a termelés mennyiségi eredményei, azt is elmondhatjuk, többé-kevésbé kielégítő­ek a termelékenység (egv munkásra jutó ter­melés) színvonala is. Ez a szám is magasabb, mint 1956-ban. de még nem éri el az 1955-öst. Csak 99,6 százaléka. Tehát van tennivaló ezen a té­ren. Beszédes számok ezek. amelyek sokat mondanak a belőlük ol­vasni tudóknak. Beszél­nek a munkáshelytállás­ról, s elmondják, mi­lyen nehéz és eredmé­nyes munkát végeztek a szegedi üzemek munká­sai 1957-ben népgazda­ságunk, az egész magyar ipar nehéz esztendejét ben. Az új évszakok beköszön­tésével mindig másfajta kon­zervet készítenek a gyárban. Ilyenkor át kell állítani a gépeket. Sokszor egyik te­remből a másikba is viszik, hogy a munka zavartalanul haladhasson. Az üzemkar­bantartóknak nem kötelessé­gük, hogy emeljék, cipeljék a nehéz gépeket, de ha kü­lön munkásokat vesznek tel — s erre még várnak is —, akkor bizony rájuk romlik a nyersanyag. Maguk tették hát megfelelő helyre az át­szerelésre váró gépeket. Igaz, a karbantartók között akadt olyan hang is, hogy: "Ez nem a mi feladatunk ...« — Jó, hagyjátok, majd én megcsinálom — mondta Bi­Az évad egyik legkiegyensúlyozottabb előadását nyújtotta BOIIÉMÉ LET «Ts«m"* oní«®« 4 Szegedi Szalámigyárban itt megválasztották Zenei tisztaság és szépség, újra élvezetet, élményt akar­dallamgazdaság tekintetében nak szerezni a zenészek hall­utoiérhetetlen a Bohémélet, gatóságuknak. Vaszy Viktor A szöveg, a színpadi lelte- mélyen átélt dirigálasa ma­tőségek Puccininál oly lelki- gával ragadta a zenekart, s ismeretes, nagy szakértelem- az ütemes vastaps, a felvo­re valló felhasználása itt nások után vasfüggöny csúcsosodik ki a legkristályo- hívott művészek elé sabban. Mindez vedig egye­sül a zeneszerző hol szívbe­markoló, hol szinte burleszk­hatású, de mindig zseniális muzsikájával. S ha az első őket is dicséri. Az opera sikeréhez elen­gedhetetlen a jó rendezés. A zene. a szöveg és a leg­apróbb mozdulat is szorosan előadáson - mint annyi más üsszefügg^ egyetlen élettelen remekmű -. meg is bukott. alak csak zenei feladatára utána méltán lett a Bohém- iíto!t' szerep nincs a Bohém­élet a világ valamennyi ope- életben vérbő és igaz embe­raszínpadának ünnepelt da- rek mindannyian, nevetnek rabja, méltán merítették be- ég s(rnakf ágy. ahogy az éle­zsás zsákokat, amelyeket né- ezók László, a karbantartók Védjük a hasznos madarakat A törvény tiltja az énekes­és más, hasznos madarak elfogását és elpusztítását. Sajnos, ezeket a rendelkezé­seket sokan nem tekintik magukra nézve kötelezőnek. Aki délelőttönként, különö­sen pedig vasárnap délelőtt a Hattyas soron és a volt Szilvánia-fafeldolgozó telep környékén jár, megütközve látja, hogy 13—14 éves fiúk stiglincek és más, télen is itthon maradt énekesmada­rak elfogásával és elpusztítá­sával töltik idejüket. Láttuk hogy a Hattyas sor 3 szán alatti Janik-család fiúgyer­meke, akit többször is fi­gyelmeztettek arra, hogy törvénybeütköző dolgot mű­vel, légpuskával lődözött a madarakra. Hasonlóan "ki­vette részét« a madarak elfo­gásából a Hattyas sor 51 sz. alatti Sárkány-család, vala­mint a Bem tábornok utca 22 szám alatt lakó Engi-csa­lád fiúgyermeke is, akiket szüleiknek kellene elsősor­ban is megtanítaniok a tör­vény tiszteletére. Sajnos, nemcsak az emlí­tett három fiú. de főképpen Tímár József, Boszorkányszi­get utca 4 szám alatt lakó mozdonyvezető az, aki legin­kább űzi a madarász—foglal­kozást*, ahelyett, hogy jó példával járna elöl a mada­rak megvédésében. A fentiekre felhívjuk az illetékes hatóságok figyelmét, hogy intézkedéseikkel és a tettesek szigorú megbünte­tésével akadályozzák meg a hasznos madarak további pusztítását. lőle világhírű operaénekesek legnagyobb szerepüket. A Szegedi Nemzeti Színház együttese talán a legkiegyen­súlyozottabb teljesítményt nyújtotta az évadban a Bo­hémélet előadásán. A zene­kar zökkenőmentes, tiszta - , , , -,,,, muzsikája most új. mélyebb párbajjal végződik árnyalatokkal, tisztább dal- hirtelen a legmelyebb tragi­színesedett. kumba atcsav° kontraazt tet valójában éljük. Horváth József kitűnő érzékkel készí­tette elő mind a vígjátékba illő jeleneteket, mind a tra­gikus, de sosem eltúlzott ré­szeket. Legszebb megoldása a negyedik felvonás viharos jókedvéből — amely mulat­„' «2<.k/< il/il rí A a síri i l" — lamvezetéssel smneseuuu,. Ugy éreztük, különös becs- "iuües2t megjelenítese. vággyal készültek a darabra Az énekesek - közöttük és ez nagyon színvonalas ze- több új szereplő -, zenei es nekari munkát eredménye- színészi szempontbol egy­zett. Az opera sok. nagyon aránt igen jó teljesitmenyt népszerű dallamot tartalmaz nyújtottak. Velük kapcsolat­s ezek megszólaltatásának ban is elmondhatjuk azt. ami éneklést vgyan kissé meg­sínylette az opera utolsó fel­vonásában bár még ekkor is bírta erővel, csak kissé »gri­zes« volt a hangja. Horváth Anna először mutatkozott be Szegeden ünneplése Musette szerepében. Vérbő alakítást, igazi párizsi c o­cottot formált, a túlzás leg­halványabb árnyéka nélkül. Nagy regiszterű hangja biz­tosan oldotta meg a szerep nehézségeit. Horváth József Marcell­ja az előadás egyik legjob­ban felépített figurája volt. Igen gazdag színészi skálán játszott, és biztosan, tisztán énekelt. Sebestyén Sándor, a színház új baritonistája első komolyabb szerepét énekelte. Középhangjai nagyon szépek, de otthonosan mozog a ma­gasabb régiókban is. Meg­győző alakítása biztosíték nagyobb feladatok megoldá­sára is. Kisebb szerepeikben is fi­gyelemre méltó alakítást nyújtottak G a ál József, (Benőit), H almágy i Mi­hály (Alcindor) és Iván József (Parpignol). Csütörtökön délelőtt a Sze­gedi Szalámigyár munkásai is megválasztották az üzemi tanács tagjait. A választást üzemrészenként tartották. Az üzemi tanácsnak 37 tagja van és ebből 13-at választottak. Több üzemrészben élénk vita alakult ki a szakszervezeti bizalmiak javaslatai fölött. Négy javaslatot nem fogad­tak el, helyette másik mun­katársukat választották ma­guk közül üzemi tanácstag­nak a dolgozók. A megválasztott üzemi ta­nács január végén tartja meg első ülését. Si'grai Gábor művészinek kell lennie, ha a a zenekart jellemezte; össz­munkájuk kitűnő volt. A Bohémélet gazdag duettbati, tercettben. sőt kvartettbari is és az énekeseknek nem je­lent könnyű feladatot ezek megoldása. Az előadás ma­gas színvonala, a zenei into­náció pontossága nyugalmat és biztonságot kölcsönzött a szólistáknak s ez gördüléke­nyitette az előadásban az énekesekre háruló feladat megoldó,sát. Egyénileg elsöne Árvíz Algériában Az Algériaban pusztító ár­víz összesen hatvan halál­esetet okozott. A halottak között 10 francia katona van. 15 személy eltűnt. Az ár sok­helyütt elmosta és elvágta a vasútvonalakat. Ez történt a talán híres kőolaj-vasútvonallal is, B e r d ál Valériát emelhet- amelyen Biskra és Touggourt nénk ki. A tragikus sorsú között a forgalom megsza­kadt. iMarkovlts íetvétele) Tegnapi lapunkban még azt irtuk: "Kicsi a hó. nem száll a szán .. .<-. A tél azonban — amely mégiscsak megérke­zett —, puha hótakaróval borította be a várost, a gyere­kek legnagyobb örömére. Kezdődhet a vidám ródlizás... i kis Mimi megható alakját mintha csak rászabták volna. Hangja a tőle megszokott, finom muzikalitással és gaz• dag érzelemvilággal szólt. Haldoklási jelenete egészen magávalragadó volt. Varga Róbert Rodolphe­ja is kitűnő teljesítményt jelentett. Érdekes színű tenorja biztosan szárnyalt a magas cé birodalmában is. Az első és harmadik felvo­Siegecbe lófogat a? NDK keiesl* edeimi A kaímaiottak Szakszervezetének titkára A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének budapesti kongresszusa alkalmából ha­zánkban tartózkodó külföldi küldöttek egy tagja, az NDK Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének titkára hétfőn Szegedre érkezik. Szegedi tartózkodása alkal­mával délután a Virág Cuk­rászdában levő sportszer-ki­állítást tekinti meg és itt a szegedi kiskereskedelmi dol­gozókkal folytat közvetlen beszélgetést. Ezt követően a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének szegedi gyűlésén vesz részt.. Bz első szovjet panorámafilm A moszkvai népszerű tu­dományos filmstúdióban el­készült a "Drága föld, szülő­hazámnak földje* című. egész műsort betöltő szovjet násban nyújtott nagybrit panorámafilm, amely a Szovjetunió legszebb váro­sait, ipari központjait, erő­műveit, kulturális kincseit, a megművelt szüzföldeket, a szovjet emberek életét és munkáját, a szovjet hatalom erejét mutatja be.

Next

/
Thumbnails
Contents