Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

Vasárnap, 1958. Január 19. A „CÉLSZÖRŰ SZÖGÉNYEMBÖR" 9? Bálint Sándor most megjelent Szegedi. szótár" cimii nagy munkájában SZÓKINCSE Két vaskos kötetű, vörösvászon kötéses munka jelent meg e hetekben, s érkezett a napokban Szegedre is az Akadémiai Könyvkiadótól. A kötetek címlapján ezt oltal állunk szemben, s megjelöli azt is, hogy új, vagy régi, elavult-e á szó. Viszszatükrözik a szótárban található szavak a felszabadulás utáni éveket is, amikor vashatjuk: "Szegedi szótár." a bekövetkezett alapvető poAz összesen több mint másfelezer lapos mű nemcsak a kalmával szerény mosollyal mutatja, hogy müve első oldalára ezt a szót nyomatta "Szülővárosomnak*. E gondolat hatja át munkáját, amely — mint mondta —, határtalan örömmel tölti el. A cukrászdában kesernyés kávéillat terjeng, a presszógépből uéba élesen csap fel a gőz, az ablakok beI párásodnak, s a nagy i falitükör meg játszik az emberekkel. Viszszaköszön nekik, elbúcsúzik. iesi, ahogy isszák a kávét, kanalazzák a gesztenyeA &ü*ze> Hálával a népi tokrácia kultui politikájának az aranyos ragyogast, Mikor a sárga, tündöklő fények végigszaladnak rajta, úgy érzi, hogy most igazán tükör. Nincs ezekben a futkoso. nek a szemeknek a figyelmét, s mégis olyan fölényesen hanyag az egcsz társatudják, hogy hol van, s azt is tudják, hogy hova készül. Ezt tárgyalják meg a sarokban, már meg is egyeztek, s mennek is. A tükör fénye fáradtan hanyatlik viszpürét, s rácsodálkozik villámló fénynyalálitikai változás, a termelés technikái fejlődése új szanéprajzi és nyelvészeti szak- vakat honosított meg és ezek demokrácia kulturális emberek, hanem a laikusok sokszor érdekes formában számára is megragadó és el- gyökeresedtek meg a népismerést keltő, hiszen bele- nyelvben. Ezek a szavak a _ Végtelenül boldog valapozva, az érdekes beveze- szótárnak különösen érdekes gyok — jelentette ki — hogy tő után, mintegy negyven- és értékes újszerűségét jelen- ennek a munkának a végére / cv V1" ezer szó jegyzékét találhatja tik. járhattam, s szülővárosom ' °S PS bennük az olvasó. Ezek az Hasonlóképpen figyelemre- nepe jránt kedves kötelesséimponáló kötetek, e kitűnő méltó az a gondolat, hogy a get teljesíthettem. örülök, gyűjtemény egy, szülővárosát "Szegedi szótár« nemcsak hogy hozzájárulhattam valaés hivatását egyaránt na- közvetlenül Szeged közigaz- mivel e város kultúrájához, gyon szerető szegedi tudós, gatási területérc vonatkozik, amelynek építését éppen a mintegy harminc esztendei hanem felöleli azt az egész népi gondolat jegyében gyűjtő- és kutatómunkájának tájat, ahol szegediek közös- kezejték el már a 16. századi eredménye. Bálint Sándor ségben élnek, tehát a szege- szegedi írók is, majd olyan egyetemi tanár a Szegedi di tanyavilágot is és azokat nevek folytatták, mint Veda Szeged környéki falvakat, ,-es István, Kálmány Lajos, amelyekben a szegedi tájszó- s Mikszáth, Tömörkény, Múlást beszélik. Elvezet e szótár ra, Juhász európai színvonamég Békés megyébe is, ahol ion js elismert egyéniségei, egyes falvakban (például Uj- örülnék, ha ezzel a szótárkígyóson), töretlenül beszélik ral hozzájárulhattam volna Tudományegyetem néprajzi tanszékének vezetője írta e müvet, amelynek anyagát már egyetemi hallgató korától gyűjtötte éz feldolgozásához 1949-ben látott hozzá. a nők nylon harisnyás, finom lábaira. Túlságosan nem jön tűzbe azonban, hiszen tükör az istenadta, s tudja, hogy semmi sem tart örökké; pár évtizedes léte alatt szemlélője volt nem egy, még oly tündéri boka lassú és visszhangtalan hervadásának. Most azonban tölcsillan a tükör. £gnl és lángolni kezd, megvillanak benne a bútorok aranyozott, szikrázó vonalai. Mindig szerette ezt bókban semmi mattság, tiszta, erős, igazi fények ezek, s a tükör ezeknek a kényes ruhatagoknnk örök szerelmese. Fölcsillant tehát a tükör és éberen figyel. Minden sugara az egyik szemközti sarokban összpontosul. Néhány férfi hajlik ott össze, szemük élénken vizslat a másik válla felett; az egész termet szinte noman csendülő össztűz alatt tartják, arany, ami valahol Nincs egy mozdulat, van, és valahova úlami elkerülné ezek- ra készül. A férfiak ság. Nincs rajtuk az sza. Most látni, hogy izgalom semmi nyo- itt-ott már ott éktcma, csak a tükör fi- lenkednek szegényen gyeli őket egyre re- a vakság szürke foltmegöbben. jai. Szomorú szegény. A férfiak szája alig Mióta látja a száj.inyilik szóra. Csak a kon ezeknek a bűvös tükör érzékeli a mozgást, s a kényes üzletek kötésében gyakorlott fülek hallják a hangot. Titokzatos és mély értelmű szavak suhannak. Gyüszavaknak mozdulatait', Mióta várja, hogy megcsillanjon testén amaz aranyak villogása! Attól félünk, végleg belebetegszik ebbe a rii, karcsat, fülbevaló, hiábavaló várakozáspénzek — cs mind ba az a tükör. Belearany. Valódi arany, betegszik az ájlatuiú, a bútoroknál fénye- naponta megújuló izsebb fényű arany, fi- galomba, s belehal. Meg kellene azt a tükröt a napi kísértésektől menteni! (sz — g) A népi műveltség enciklopédiája Hasonló jellegű munka a felszabadulas óta nem jelent meg, legfeljebb Kis Géza: Ormánsági szótára hasonlítható hozzá. Jelentősen és sok mindenben eltér azonban ettől, elsősorban abban, hogy az csupán a szűkebb nyelvészeti igényeket akarja kielégíteni. A korábbi tájszótarak is e szakmai szempontoknak megfelelően készültek. Bálint Sándor Szegedi szótára viszont éppen abban tér el az összes eddigi tájszótáraktól, hogy benne a szegedi népi műveltség magyar nép tudatában, mint a népi értékek, néphagyományok megbecsülésének példája lehessen. Különösen hálás vagyok azért, hogy népi demokráciánk kulturális povégzett gyűjtések litikája lehetővé tette ennek a nagy terjedelmű és igen jelentős anyagi áldozatokkal járó munkának kiadását. Az Akadémiai Könyvkiadó e művet valóban jelentőségének megfelelő, szép kivitelben adta ki. Reméljük, hogy rövidesen ott látható lesz majd nemcsak a szakemberek könyvespolcán, hanem az iskolák könyvtáraiban is, (ahol kitűnő anyagot kapnak benne a tanárok a eredményeit. A szóanyag közlése A szavak feldolgozásánál Bálint Sándor a következő módszert követte. A szótárban először magát a tájszót találjuk meg. Utána következik annak jelentése és esetleges jelentés-árnyalatai, majd a szóval kapcsolatos szólásokat, közmondásokat, enciklopédiáját próbálta példabeszédeket, mondókákat g^őfóTdismeret "taiütásához), megalkotni, amikor különös közli. (A szótár szolasokban g ezenkívü] ott a helye mingonddal kiterjeszkedett a különösen nagyon gazdag. den embernél, aki szereti néprajzi, társadalomtörténeti, Jellemző például, hogy a szüiővárosat, szereti a szegegazdasági mozzanatok tömör "kutya* szónak nyolc fajta dj népet 1 tárgyalására is, természete- jelentését sorolja fel és kösen amennyiben ezt a lexikonszerű előadási mód megengedi. A "Szegedi szótár* igy nemcsupán a szakemberek számára szól. Hogy csak példát mondjunk: az orvos, akit a népi orvoslási módok érdekelnek, megtalálhatja benne a szükséges adatokat, vagy, aki például a Kendergyár munkájáról akar tájékozódni, megtalálhatja benne a szegedi előzményeket, a kötélverő mesterség szóanyagát. E szótár megörökíti a szegedi élő népnyelvet egészen az 1950-es évekig. zel három oldalon keresztül közli a vele kapcsolatos szólásokat.) Ezután következik a szavaknál az esetleges irodalmi idézet, majd pedig a szóval kapcsolatos néprajzi, társadalmi, történeti, gazdasági mozzanatok tárgyalása fejezi be a sort. A gyakorló nyelvészek, náprajzosok feladata, hogy e műről szakszérű bírálatot írjanak, de e beszámolóban is bátran megállapíthatjuk, hogy műfajilag egyedülálló (lőkös) Eljárás indul ncért megtánu vendég ellen a szegedi tájszólást. Ezt be- ahhoz, hogy Szeged az egész a pincért megtámadó szólik a halasi határban is, nó„ t,,Bat4han mint ' ahol az utolsó 60—80 esztendőben szegedi kis parasztok települtek le. A szótárban megtalálhatjuk az e falvakban, Soltvadkert, Szánk, Bocsa stb., Dicséretükre legyen mondva, a Szegedi Vendéglátóipar, általában a vendéglők csaposai, felszolgálói az utóbbi időben erélyesen megtagadják a már erősen ittas emberek szesszel való kiszolgálását. Egynémelyik leittasodott vendégnek természetesen nem tetszik a határozott fellépés, s Ilyen esetekben durván, brutálisan léDnek fel a csaposokkal, felszolgálókkal szemben. Ilyen eset történt az Alföldi Étteremben is. ahol Barna Gézáné foglalkozásnétküli szegedi lakos férjével együtt annyit ivott, hogy magatartásával durva botrányt okozott. E miatt rendőri intézkedés vált szükségessé. Az aszszony durván leszidta a pincért, amiért nem volt hajlandó további italt kiszolgálni részére. Barnn Gézáné egyébként két kiskorú gyermek anyja, de gyermekeit egyedül hagyta lakásában. amíg ők elmentek iddogálni. A botrányokozás miatt szabálysértést eljárás indult Barnáné ellen. Befejeződött a háromnapos országos vasutas eszperantó továbbképző tanfolyam Hétfőtől igényelhetők meghívók az újságíróbálra — Közöljük a védnökök névsorát — A Magyar Sajtó Napja könyvelője, Nagygyörgy Máalkalmával február 1-én, ria, a Szegedi Kenderfonószombaton a szegedi Hungá- gyár igazgatója, Nagy Istria összes termeiben rende- ván, a Hazafias Népfront szezendő II. újságíróbál társa- gedi titkára, Nemes Dezső, dalmi jelentőségét a bál véd- az MSZMP Politikai Bizottnöksége is kidomborítja. A ságónak póttagja, a Népszarendezőbizottság budapesti, badság szerkesztő bizottsáhódmezővásárhelyi, szegedi gának vezetője, Németh Káközéleti személyeket kért fel roly, az MSZMP Központi hogy vállalják el a bál véd- Bizottságának tagja, a Csongnökségiét. A rendezőbizott- rád megyei pártbizottság elsághoz már beérkeztek a vá- só titkára, Dr, Ormos Pál, laszok, amelyekben a felkértek közlik, hogy a védnökséget elvállalják. A védnökök névsora a következő : Almási Gyula Béla festőművész, dr. Antalffy György, a Hódmezővásárhelyi Kórház főorvosa, Parragi György, Kossuth-díjas újságíró, a Hétfői Hírek főszerkesztője, Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap szerkesztőbizottságának vezetője, Révai József, az MSZMP Központi a Szegedi Tudomány Egye- Bizottságának tagja, az FlnA_ tpm Jooi La "unni.- rlr>b-a,-,,a . , . . ' szakoszban, olyan mű, Ugyanakkor történelmi hát- párját a mai európai hasonló teret is igyekezett adni hoz- szakirodalomban sem találzá. Ennek következtében a hatjuk meg. Egy táj népi szerzőnek el kellett olvasnia műveltségének enciklopédiáminden szegedi írót, levéltári ja ez az alkotás, és törtéanyagot, s céhiratokat, tér- nelmi, társadalmi hullámzáképeket kellett talumányoz- sának megörökítése, nia. A megtalált anyagokkal kapcsolatban egy sereg személyes gyűjtést is kellett folytatnia. Körülbelül 250 szakmunka, könyv, a kéziratok és levéltári anyagok egész serege mellett, ezek a személyes gyűjtések alkotják e nagy jelentőségű munka gerincét. Uj feldolgozási módok A szótár anyagának törzse túlnyomórészt a ma élő népnyelv, de külön megjelölve találjuk azokat a szavakat is, amelyeket ma már nem használnak. Ugyancsak külön jelölve találjuk az irodalomban előforduló szegedi szavakat is. S ez egy másik újdonsága e szótárnak az eddigi tájszótárakkal szemben. Megmutatja ugyanis, hogy az írók hogyan viszik tovább a népnyelvet és hogyan gazdagodik ugyanakkor a szegedi népnyelvből Dugonics, Tömörkény. Móra, Juhász Gyula s mások irodalmi és költői nyelve. Az újdonságnál tartva még egy jelentós tényezőt említsünk meg, amelyben gazdagabb a szótár az eddig ismert hasonló munkáknál. Ez pedig az a nem jelentéktelen momentum, hogy a sze- na, ami bizony nem egy érgedi népnyelv egységén belül telmiségi szakembernél kiiparkodott a szerző egy-egy csinyes féltékenykedés vagy szó társadalmi helyzetét, tör- beteges társadalmi gátlás •éne'ml fei'<*dés*1 is megie- miatt. sajnos, annyiszor lölni. így külön jelöli, ha megtörtént.* polgári, kispolgári, alvilági, S Bálint Sándor a kutató, vagy külvárosi szóhasználat- a tudós, beszélgetésünk alJapuár fo-17 között tartották az OET vasutas Kaposvárott a M.\V művelődé- tályának elnöke foglalta össze, si otthonok és MÁV nevelőimé- résztvevők tudásban és tapasznoev muiaiiiaK evveau.auo eszperantó szakköreinek falatokban gyarapodva tértek ^SZüTtet m% ^r-Tnk- ^bkepző tanfolyamát. Bu- haza. Minden .gyekezetu,*arra • - amelynek dapestről, továbbá Debrecenből, irányul, hogy az eszperantó •' Miskolcról, Szegedről, Pécsről, nemzetközi nyelvet felhasználva Szombathelyről, Békéscsabáról elősegítsék a közvetlen megérés még számos más helyről ér- lést, s erősítsék a hékc és a nckeztek a tanfolyamra. P<* közötti barátság nagy Az első nap délelőttjén far- ügyét, kas Ernő szegedi középiskolai Márton Lajos főtitkár közöltanár tartott előadást az eszpc- ^ hog!>, Eossa István közfckerantó nemzetközi nyelv történe- postaügyi miniszter letérői. Utána Márton Lajos, az ve]Ft ;„iézett az "Eszperantó Országos Eszperantó Tanács fő- Tanácshoz*. A miniszter rámutitkárának előadása következelt: tatott arrai hogy az eszperantóvá magyar eszperantó-mozga- mozgalmat a párt és a kormány lom és az OET munkája* cím- támogatja. Az eszperantóra mel. Ezt az előadást értékes vi- szükség van, mivel az nemcsak la követte. fontos kulturális tényező, haA tanfolyam második napján ncm nagymértékben segíti a dr. Ferenczy Imre, az OET ifjú- nemzetközi kereskedelem ós idesági szakosztályának elnöke tar- genforgalom fellendítését. Az tott. beszámolót a moszkvai Vi- eszperantó nyelv fontos tényező lágifjúsági Találkozón szerzett a világ-békemozgalmak szolgaélményeiről cs az ottani eszpe- latéban és mint könnyű értekerantó rendezvényekről. Nagy ző nyelv lehetővé teszi a népek érdeklődésre tartott számot Sza- fiainak nemzetközi taiálkozásátbó Gyula kaposvári középiskolai tanár előadása Somogy mr- ——— gye és Kaposvár idegenforgalmi nevezetességeiről. A harmadik napon délelőtt folytatódtak az előadások. A vasutas eszperantó-mozgalom történetét Korsós Lajos ismertette. Délutánonként két csoportban Mártottak nyelvoktatást: kez.dő és haladó fokon. A A dolgozó, egyszerű emberek segítsége E mű megszületéséhez jelentősen hozzájárult, hogy Bálint Sándorban szerencsés adottságok egyesültek: a tudományosan fejkészült és ugyanakkor a szülőföldjét ismerő, szerető kutató személye. Bálint Sándor Szegeden született, gyerekeskedett, nőtt fel és tanult. Ismeri e várost, ismeri és szereti a szegedi embert, a Tömörkénytől és Mórától annyira emlegetett "célszörű szögény embört«, akinek szókincsét adta most közre. S e szókincs gyűjtése közben még közvetlenebb kapcsolatba került a szegedi néppel, amelyről könyve előszavában így emlákezik meg: » ... Kedves kötelességet teljesítek, mikor felsorolom azokat, akik munkámban segítségemre voltak. Kegyelettel gondolok azokra, elsősorban Édesanyámra, akik már nincsenek az élők sorában. Kiemelem parasztembereknek, iparosoknak sokszor egyes, művelteket is megszégyenítő készségét, támogatását. Nem fordult elő, hogy kérésemet megtagadták volna, s a szükséges adatok közlése elöl elzárkóztak voltem Jogi karának dékánja. Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Rádió elnöke, Biczó György, Szeged m. jogú városi tanácsának vb. elnöke, Dénes Leó, a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, Dér Endre, József Attila-díjas író, Dr, Doleschall Frigyes, egészségügyi miniszter, Dr. Greguss Pál, a Szegedi Tudomány Egyetem rektora, Halasi György, a Magyar Távirati Iroda osztályvezetője, Dr. Jáky Gyula, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, a TTIT megyei elnöke, Jánoska Tivadar, festőművész, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, Dr. Király István, Kossuth-díjas egyetemi tanár, ifj. Komócsin Mihály, az MSZMP Szeged városi pártbizottságának első titkára, Marosi János, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat foki Tanács elnökhelyettese. Szeged város országgyűlési képviselője, Dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szeged város országgyűlési képviselője, Siklós János, a Dclmagyaroszág szerkesztő bizottságának vezetője, Sziládi Sándor, a Délmagyarország munkáslevelezője. Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, Vincze György, a Szegedi Nyomda Vállalat igazgatója. Hétfőn megkezdik a meghívók szétküldését. Ugyancsak hétfőtől lehet külön igényelni meghívókat a Délmagyarország szegedi és a Csongrád megyei Hírlap hódmezővásárhelyi kiadóhivatalában. Gyümölcsszörpök és gyümölcsborok a Szegedi Konzervgyárban Az üzerm dolgozók előnyben részesülnek a külföldi utazasonál — A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal közleménye — Az elmúlt nyáron többféle kezdő csoport tanfolyamát Csóra kísérletet folytattak a SzeSimon, az OTE vasutas szak- gedi Konzervgyárban, ahol osztályának nyelvészeti előadó- a barack és több másfajta ja vezette. Január 17-én dél- gyümölcs levéből igyekeztek után eszperantó nvelvű filmeket udl ° Halt készíteni A kt„ , , " . serletek- sikerrel jártak es mutattak be a vasutas eszpe- ^^ már kész/tenek is rantistaknak a »Szabad Ifjúság* gyümölcsszörpöket, borokat filmszínházban. Az esti prog- Lesz köztük szénsavas üdítő ramból kiemelkedett az eszpe- jtal meggyből és más gyürantó irodalmi és zenei est, ahol mölcsökből. A gyártáshoz magnetofonszalagra felvett mű- külön hidraulikus prést állísorszámokat hallhattak a tanfo- tanak be. A Csongrád Vidéki N-am résztvevői magyar és kül- Pincegazdaság is kölcsön ad földi művészek előadásában. présberendezést a konA tanfolyam oredményeit és zervgyárnak, hogy minél tapasztalatait dr. Rárakni több üdítő italt készíthesIstván, MÁV főtanácsos, ^en. Jól ismeretes az a körülmény, hogy az IBUSZ által meghirdetett társasutázosokhan egyrészt a korlátozott számú helyek miatt, másrészt pedig egyéb nem kívánatos körülmények folytán nem az üzemi dolgozók azok, akik részvételi heyckhez jutnak. Megállapodtunk az IBUSZ-szal abban, hogy az 1958. évben a megye területéről lebonyolításra kerülő, külföldi társasutazásokban az üzemi dolgozóknak előnyt biztosítunk. Ez olyképpen történik, hogy a helyjegyeket az IBUSZ — általunk — elsősorban az üzemi dolgozóknak tartja fenn és a részvételi díj lefizetésének megkönnyítésére, a meghirdetésre kerülő utazás jelentkezési határideje egyik az, hogy a helyek elsősorban az üzemi dolgozóknak lesznek fenntartva, a másik az; hogy e helyek megvétele köny nyitett fizetési feltételekkel tors ténik. Az elkövetkezendő napokban az összes Csongrád megyei üze-' mckkcl, vállalatokkal programunkat részleteiben ismertetjük és közöljük egyeidejűleg a már eddig biztosított uliprogramokat. — A HOLLYWOODI ttlrarészvénytársaságok nyeresége tavaly volt a legkevesebb a hangosfilm feltalálása óta. Több nagy amerikai tllmtársaság köreiben emiatt pánikszerű rémület keelőtt kellő időben útiköltség elő- letkezett. New Yorkban Januar megtakarítási akciót vezetünk t'-é» 52 ftlmbirdető ügynökség szűnt meg. Az Egyesűit Allamokban 1957-ben 1200 fiimszlnEzzel két célt érünk el; az házat zártak be. be.