Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-15 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ma: Bulganyin elvtárs üzenete a tűrök, norvég, olasz miniszterelnökökhöz düh. A magyar szocialista munkáspárt lapja XIII. évfolyam, 294. szára Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. december 15. KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS I A kilencvenegyedik... a mezőgazdaság jövőjéről, a tsz-tagok nyugdíj kérdéséről és néhány más, fontos kérdésről Az 1949-ben alakult barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet életében — mint már je­lentettük — évente ismétlődő, fontos esemény zajlott le pénteken délután: a termelőszövet­kezet százhatvanöt tagja — ünneplőbe öltözött dolgozó paraszt emberek és családtagjaik — a helybeli Dózsa Mozi előadótermében tartották közös gazdaságuk idei zárószámadását. A köz­gyűlésen részt vettek: a barcsi járás termelő­szövetkezeteinek meghívott küldöttei, egyéni gazdák. Megjelent Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Sándor József és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Szirmai Jenő, a Somogy megyei pártbizottság első tit­kárai A termelőszövetkezet eredményeiről, jövő terveiről Losonczi Pál, a tsz Kossuth-dí­jas elnöke; a Szocialista Munka Hőse tájékoz­tatta a tagságot, Elmondotta, hogy a múlt év október-no­vemberben sokan követelték a termelőszövet­kezetek feloszlatását. Egyesek az ellenség -ősi föld" jelszavával igyekeztek visszaszerezni rá-. gi magántulajdonukat. Céljuk a termelőszövet­kezeti vagyon széthurcolása volt. A barcsi Vö­rös Csillag azonban, hatvanöt család — a sok fenyegetőzés és erőszak ellenére is — szilár­dan kitartott a szövetkezeti gazdálkodás mel­lett. Példaadásuk sok kilépett tagot arra ösz­tönzött, hogy ismét a termelőszövetkezet tag­jaként folytassa paraszti munkáját. Az elnöki beszámoló után hozzászólások kö­vetkeztek. Szili István, a barcsi Vörös Csillag Tsz sertéstenyésztője — aki annak idején 11 hold juttatott földdel lépett a termelőszövetke­zetbe — elmondotta, hogy becsületes munká­jával jó megélhetést talál a tsz-ben: jut bőven ruhára, lábbelire és szórakozásra is. Az ellen­forradalmárok Barcson is támadtak, de fia már az első éjszakán fegyvert fogott. S a tsz tagsá­gának legjobbjai a legnehezebb időkben úgy döntöttek, hogy együtt maradnak, és vissza­verik a termelőszövetkezet ellen támadókat. Kovács Gábor a dolgozó parasztok nevében köszönetet mondott Kádár János elvtársnak, hogy a nehéz napokban élére állt az ellenfor­radalom elleni harcnak is győzelemre vezette azt,. Szombaton csomagolták a kilencvenegyedik vagon • export-szalámit ez évben a Szegedi Szalámigyárban. Ter­5 vük szerint nyolcvanegy vagonnal kellett kiszállítaniok, ezt • tíz vagonnal túlteljesítették. December végéig előrelátható­S lag még négy vagonnal indítanak útra külföldre. Jövő esz­• tendőben azonban már magasabb tervszámuk lesz: 95 va­2 gonnal készítenek majd exportra. Képünkön a töltés utáni ; szalámikötözést láthatjuk. Tájékoztató a városi i tanács kislakásépítés i: akciójáról Mi okozta az áramszünetet ? Az értelmiség politikai szerepéró 1 Kádár János elvtárs felszólalása Több felszólalás után Ká­dár János elvtárs, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára szólalt fel, akinek beszédéből az alábbi részleteket közöljük: •— Amikor ennek az évnek az eredményeiről beszélünk — mondotta —, szólni szoktunk arról, hogy a mezőgazdasági termelés az idén jobb volt, mint az elmúlt esztendőben. Igaz, hogy segített az időjá­rás, de a földeken dolgozó embereknek nem kell ma­gyarázni: lehet a legnagy­szerűbb időjárás is, ha egy­szer nincs jó munka, akkor nincs jó termés! Ha figye­lembe vesszük, hogy a múlt esztendőben milyen körülmé­nyek között kellett az őszie­ket elvetni, és hogyan kez­dődött az idén a munka, el lehet mondani, hogy az idei jobb mezőgazdasági ered­mény a magyar parasztság nagyon komoly érdeme, ami­ért megbecsülés jár! Államunk számára külö­nös jelentősége van annak, hogy az állami gazdaságok fa­amelyek sok éven át ráfize­téssel — bizony nem nagyon jól dolgoztak, fennállásuk óta ebben az évben érték el a legjobb gazdasági eredményt. Ugyanitt kell megemlíteni, hogy a termelőszövetkezetek •— bár nagy megrázkódtatá­sokon mentek át — például a gabonatermelésben általá­ban harminc százalékkal, né­hol egyharmadával jobb eredményt értek el, mint az egyéni gazdaságok. Ezért ugyancsak megbecsülés és el­ismerés jár a termelőszövet­kezeti parasztságnak! A beszámolóból hallottuk — folytatta Kádár János —, hogy a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet holdan­ként mintegy tizenhárom­mázsás búzatermést ért el —• az egyéni gazdálkodók nyolc egész egy tized mázsás ter­mésével szemben. Hasonló arányú volt az árpa- és a ku­koricatermés is. Az eredmé­nyek itt is jóval meghaladják az egyénieket. Hallottunk azokról a nehézségekről, amelyek között a szövetke­zet megkezdte a gazdasági évet. A parasztság helytállt i munkában is, népköztár­saságunk védelmében is Abban a viharban, amely hazánkat az elmúlt esztendő­ben sújtotta, a parasztság ál­talában helytállt. A paraszt­emberek megállták helyüket, többek között a népköztársa­ság fegyveres védelmében is. Hiszen azoknak a fegyveres erőknek a sorában, amelye­ket a forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1956. novem­ber 4-től kezdve megszerve­zett, a honvéd-, rendőr-, kar­hatalmi, továbbá később a munkásőrség soraiban nagy számban ott voltak a pa­rasztság fiai, akik saját ke­zükkel, fegyverükkel és kö­zülük nem kevesen életük árán is védelmezték ezt az országot. Ebben az évben jól megol­dott a kormány egy rendkí­vül fontos és nagyon nehéz kérdést' mindnyájan ismerik azt a vitát, amely nálunk éveken át folyt a begyűjtési rendszerről. Megállapíthat­juk, hogy nálunk nem jól működött a begyűjtési rend­szer. Nem volt könnyű meg­szüntetni a begyűjtést és át­térni a felvásárlás rendsze­rére. A párt politikájának megfelelően azonban a Kor­mány mégis ezt határozta el. Mindenki tanúsíthatja, hogy a felvásárlási rendszer a pa­rasztság számára jó áron biz­tosította a városi dolgozók kenyérszükségletét, anélkül, hogy bármiféle adminisztra­tív eszközt, vagy nyomást al­kalmaztak volna. Azt hiszem, mindnyájan igazolhatják, hogy ez így van! (Ügy van! Nagy taps.) Ez a kérdés na­gyon fontos az állam és a nép normális élete szempont­jából, mert ha baj van a ke­nyérrel, akkor baj van a nor­mális élettel is. — A parasztság — a szö­vetkezetek és az egyénileg gazdálkodók is — az idén általában eleget tettek adó­fizetési kötelezettségüknek. Ezenkívül a falusi takarék­betétek összege a normális" helyzet beálltával — nagyon szépen növekedett. Ez jó azoknak is, akik takarékba tették a pénzüket és jó az ál­lamnak is. Az ellenforradalom viha­rában a termelőszövetkezeti parasztság nagyobb része be­csületesen és szépen meg­állta a helyét. Azok a dol­gok, amelyeket itt végighall­gattunk a barcsi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet ak­kori életéből, súlyos dolgok voltak. Itt is harc folyt! Itt a harc inkább politikai jellegű volt, de szerte az országban nagyon sok helyen véres har­cot kellett vívniok azoknak az embereknek, akik a falun hívei a szocializmusnak, akik hűségesek voltak a termelő­szövetkezethez. Amikor a központi hatalom még nem volt elég erős ahhoz, hogy minden faluban segítsen a szövetkezetben tömörült pa­rasztságnak, maguk a leghű­ségesebb szövetkezeti parasz­tok ragadtak fegyvert — vagy ahol nem volt fegyver, valami más kézbevaló szer­számot —, és elűzték a szö­vetkezet ellen támadó ellen­séget. — A termelőszövetkezeti kérdés a parasztok számára nagy kérdés. Az egyéni pa­rasztok valahogy úgy vannak a szövetkezettel, hogy ők nem akarnak kapitalizmust, semmi szín alatt nem akar­nak hátrafelé menni, viszont egy részük előremenni sem akar. Legjobban valami olyan mesebeli helyzetet szeretné­nek, hogy valahogy egy he­lyen lebegjünk, se előre, se hátra ne menjünk, sem kapi­talizmus, sem szocializmus ne legyen. Pedig ilyen em­beri társadalom nincs a vilá­gon. Lehet választani. Lehet a kapitalizmust is választani és volt olyan idő — most ti­zenhárom hónappal ezelőtt —, amikor a parasztság vá­laszthatott: kapitalizmust akar, vagy népi demokráciát és szocializmust építeni. Es amikor ezt a kérdést az el­lenforradalom felvetette a parasztoknak, nem az volt a gondjuk, hogy a szőlő után, vagy a szőlőtermő föld után kellene-e az adót kivetni, hanem az volt a gondjuk, hogy visszaadjuk-e megint a kilencszázezer holdat Mind­szenty hercegprímásnak, a fFolytatás « 2. oldalon.) (Liebmann Béla felvételéi Szovjet-magyar egyezményt ratifikált a Legfelső Tanács ElnOksége Moszkva. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége 1957. december 12-i ren­deletével ratifikálta a Szov­jetunió és a Magyar Népköz­társaság között kötött konzu­li, valamint a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között a kettős állampolgár­ságú személyek állampolgár­ságának kérdését rendező, 1957. augusztus 24-én Buda­pesten aláírt, a Szovjetunió Minisztertanácsa által jóvá­hagyott megállapodást. A jövő héten ismét hidegebb idő less A hét elején megindult enyhülés pénteken tovább fokozódott s szinte tavaszt varázsolt a télbe. Az erős fel­melegedés országos esőt ho­zott. Néhánv helyről nyárias zivatarokat jelentettek. A rendkívül fordulatról a Me­teorológiai Intézet távprog­nózis osztálya a következő­ket mondotta: A hivatalos feljegyzések szerint 15 évvel ezelőtt. 1942­ben volt hasonlóan enyhe a december közepe, amikor is Szegeden például 21 fokos meleget mértek. A szokatlan enyheséa és a nyárias zivata­rok távolabbi oka mindenek­előtt a heves navkitörések­ben keresendő. A közvetlen ok pedia az. hoav Észak-Af­rika és a Földközi-tenger térségeiből hirtelen nagyobb szubtrópusi légtömegek csap­tak északra, s itt. nálunk, a hideg-meleg választóvonala mentén ez az összeütközés záporokat, zivatarokat vál­tott ki. A meleg nálunk pénteken tetőzött a békéscsabai 18 fok­kal. Szombaton azonban már csak 15—16 fokig emelkedett a hőmérséklet. Most előrelát­hatólag lassan tovább hül a levegő, s a iövő hét közepén valószínűleg ismét télíesre fordul az idő. Nem lehetetlen azonban az sem, hogy újabb napkitörések újabb zavaro­kat. a mostanihoz hasonló kellemes kitérőket okoznak méa a tel -menetrendiében15. fl Népköztársaság Elnöki Tanácsa összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány te. paragrafusa (2) bekezdés alapján az országgyűlést 1957. de­cember hó 19-én (csütörtökön) délelőtt 11 órára összehívta. iwra rai *» — Jól fizet az e heti lottó A hivatalos nvereménv­iegyzék szerint a lottó 41. já­tékhetére beérkezett 2 665 222 darab lottószelvény. A nyer­tes szelvények között felosz­tásra kerül 3 997 833 forint. öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 16 szel­vényen értek el. A nyere­ményösszeg egyenként 124 ezer 932 forint 50 fillér. A háromtalálatos szelvények száma 1774 darab. A nyere* ményösszeg egyenként 563.75 forint. Két találatot 57 855 darab szelvényen értek el. Egy-egy kéttalálatos szel? vényre 17,50 forint nyere­mény iut. Túlterhelés okozta az áramszünetet a Belvárosban csütörtökön és pénteken Villám csapott a vezetékbe Alsóvároson — december 13-án! Sok ember, háziasszony leg­nagyobb bosszúságára csü­törtökön és pénteken fél 5—6 óra között megszakadt az áramszolgáltatás a Belváros­ban. Mi okozta az üzemza­vart. Hörömpő József, a DÁV főmérnöke a következő vá­laszt adta a kérdésre: A Belváros különben is nagy terhelése ezen a két na­pon délután fél 5 körül kü­lönösen megnőtt. A háztartá­sokban is ilyenkor veszik leg­inkább igénybe a villamos­energiát. A sok üzlet, kira­kat is jelentős mennyiségű áramot fogyaszt. A Belváros­ban három nagy transzfor­mátor dolgozik össze és elő­zetes számítások szerint el kellett volna bírniok a nagy terhelést. Csütörtökön délután az egyik fázison rendkívüli mó­tdon megnőtt a terhelés. A biztosító nem bírta el és ki­olvadt. A biztosító magával rántotta a másik két transz­formátor biztosítóit, azok is kiolvadtak, mert nem bírták a nagy terhelést. Bonyolult szerelési munkával sikerült — aránylag rövid idő alatt — a hibát kijavítana. A DÁV szakemberei ekkor elhatározták, hogy pénteken fél 5 körül lemérik a terhe­lést — megállapítják a hiba okát —. Sajnos, ebből nem lett semmi, mert ismét bekö­vetkezett az előző napi üzem­zavar. A helyreállítás után lemérték a terhelést és meg­állapították a hiba okozóját; a fázisok között nem egyen­lően oszlik meg a terhelés. Tegnap, szombaton e hiba kijavításán dolgoztak. Ezen­kívül — a biztonság kedvé­ért — megkétszerezték a biz­tosítókat. És hogy jövőre ilyen hiba ne forduljon elő, még két transzformátort állí­tanak majd a Belváros áram­szolgáltatásába. Pénteken sok hálózati hi­bát javítottak ki a DAV dol­gozói. Az egyiket érdemes megemlíteni, csupán az érde­kesség kedvéért is, hogy ilyen előfordult: 1957. decem­ber 13-án, pénteken (Luca napján) fél 8-kor Alsóváro­son a hat kilowoltos vonalba csapott a villám. A villám­csapás okozta hibát gyorsan kijavították.

Next

/
Thumbnails
Contents