Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-13 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XIIL évfolyam. 292. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1957. december 13. Nagyarányúan korszerűsítik] az Újszegedi Ládagyárat 1958-ban mintegy másfél miláót költenek az üzemre Évek óta állandó újságíró­téma, különösen a gyümölcs­érlelő nyár és ősz idején, a krónikus ládahiány. Vajmi keveset enyhített ezen a gondon, hogy a ládaüzernek munkásai nagy felelősséggel és erőmegfeszítéssel mindig többre törekedtek, mint amennyit a tervek szerint el­várt tőlük a népgazdaság. Az sem bizonyult célszerű meg­oldásnak, hogy több helyen berendezkedtek ideiglenesen ládák és gyümölcsös kosarak készítésére, hiszen ez az út meglehetősen költséges. A sok-sok mérgelődés közben szerzett tapasztalatok azon­ban végül is elvezették az il­letékeseket az egyedül prak­tikus megoldáshoz — ahhoz a felismeréshez, hogy ládákat elsősorban a láda­üzemek hivatottak gyár­tani, s ha több láda kell, megfe­lelő befektetésekkel a többle­tet is a ládagyáraktól kell megszerezni. Nagyon egysze­rű és kézenfekvő igazság ez. Faipari üzemeink techni­kai elmaradottsága közis­mert, s nagyobb részükre rá­férne egy-egv kiadós műszaki átalakítás, egy-egy nagyobb rekonstrukció. Enélkül je­lentékeny termelésemelkedés nem remélhető. A szegedieknek őrömükre Szolgálhat, hogy ez a régen óhajtott felújí­tási munka az újszegcdi ládagyárban máris napi­rendre került. A minisztérium korábban fel­szólította az üzemet, hogy készítsen tervet kapacitásá­nak növelésére. A terv rész­leteiben már kezd valósággá válni, hiszen egy új üzemegység csővázá­nak szerelését máris meg­kezdték. A hatvan méter hosszú és 13 méter széles, fűthető, szellő­zőberendezéssel ellátott új műhelyben jövőre megkezdik a termelő munkát. Ez lesz a nagyarányú kor­szerűsítés első lépcsője, s ezután következik a meg­levő berendezések felújjítása. A nagy energiaveszteséget okozó transzmissziós appará­tust 1958-ban felváltják a gépek egyedi meghajtásával és beépítenek egy 250 lóerős generátort is, áramszükségle­tük házi fedezésére. A műhe­lyek jelenleg egy magasla­ton emelkednek, s ez a kö­rülmény nagyon megnehezíti az anyagmozgatást. Oly for­mán segítenek ezen, hogy az üzemi épületeket az udvar­szintig süllyesztik, s ezzel egy időben a technológiai sorrend szerint csoportosítják a gépe­ket. Ilyen formán a terme­lés modern, szalagszerü lesz. Üj raktárhelyiség is épül majd ezzel egy időben, a je­lenlegiből pedig két-három lakást alakítanak ki üzemi dolgozók számára. Mindez saját rezsiben ké­szül és jelentős költségcsök­kentést eredményez. Ennek ellenére a tervezett rekonst­rukció körülbelül másfél mil­lió forintba kerül. A felújítás említett na­gyobb tételeit számos kiegé­szítő mozzanat kíséri. Több új gép kerül a hasz­nálatba folyamatosan. • Ezeket a gépeket ládagyári műszaki emberek tervezték és az üzem műhelyében ké­szítették vagy készítik el. Herzíeld és Vajda elvtársak elgondolása szerint már el is készült egy nagy kapacitású modern lemezleszabó-gép. Ugyancsak készen van egy új, úgynevezett sorozatköri'ű­rész-gép és hamarosan hoz­zákezdenek a hulladékból saroklécek kiszabására alkal­mas új gép megépítéséhez is. E két utóbbit Vajda László tervezte. Az új gépek sokat jelente­nek a termelékenység nö­velése és a munkásvéde­lem szempontjából, hiszen nagy teljesítőképessé­gük mellett, körültekintő megépítésüknél fogva, szinte teljesen kizárják a balesetek lehetőségét. E jövőre tervezett változá sok az üzem kapacitását az eddiginek körülbeiül egyne­gyedével növelik. Ezzel azon­ban még nem tekintik befe­jezettnek a ládaüzem re­konstrukcióját, mert a távolabbi cél az, hogy? minden üzemrészt a most] épülő újhoz hasonlóan rcn-j dezzenek át és a régieket is ellássák meg­felelő gépi berendezésekkel, szellőző és fűtő alkalmatos­ságokkal. Befejezte éves tervét a Szegedi Kéziszerszámgyár is Egymás után jelentik a szegedi üzemek, hogy teljesítet­tél: éves tervüket. A büszkéin jelentők közé most felsora­kozott a Szegedi Kéziszerszámgyár is. Az egész évi lelkes, jó munka meghozta gyümölcsét. A Szegedi Kéziszerszám­gyár dolgozói december 10-én, 12 órára teljesítették vállala­tuk éves tervét; A békekiáltványról beszélgetlek Felső városon Békegyűléseket tartanak a város kerületeiben A városi békebizottság kez­deményezésére szerdán este a Csongrádi sugárúti iskolá­ban a II. kerületi békehar­cosok gyűlést tartottak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmával közreadott nagy jelentőségű békekiáltvány PALACKOZOTT HALÁL A LEVEGŐBEN (Nyugat-európai ember sikolya) : Újsághír: H-bombival feisze- • relt amerikai repülőgépek cirkál- • nak Ny-Európa felett. • Ne nézz az égre! Nincs ott kék varázs. A rém vijjog keresztül rajta szörnyen, mint poklot-rejtő óriás darázs: palackozott Halál a levegőben. j • De leni a zsongó, tornyos városokban görcsökbe ráng a sanda félelem. Hátha lebukni egyszer kedve szottyan j a szörnynek s felrobbanni kénytelen!? i m Téboly-vigyorral menekül a hit. Csak fajtájáért küzd az ember-állat. S mégis az ember tehet valamit, hogy ellenálljon a tömeg-halálnak! • Feszült a húr a végső pattanásig. Pusztulni kell? De hát miért, minek Idegünkön az őrület hintázik ... De tiltakozz és üvölts, míg lehet! ; HATVANI DÁNIEL megbeszélésére összegyűltek a környék lakói. A gyűlésen nagy érdeklődéssel hallgat­ták a részvevők Turai Géza tanár előadását a 64 ország kommunista és munkáspártja békekiáltványáról, s a ma­gyar békemozgalom felada­tairól. Számos felszólaló ki­fejezésre juttatta, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a békekiáltványnak. A városi békebizottság a kerületi békebizottságokkal karöltve az elkövetkezendő napokban, hetekben Szeged kerületeiben békegyűléseket rendez, hogy városunk tár­sadalmával közösen vitassák meg békemozgalmunk idő­szerű kérdéseit, különös te­kintettel a moszkvai tanács­kozások világraszóló jelentő­ségére és a jelenlegi nemzet­közi helyzetre. Marosán György elvtárs tart előadást Szegeden Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. hol­nap, szombaton délután fél 1 órai kezdettel előadást tart Szegeden. Előadását az egye­temi és főiskolai oktatók, va­lamint az egyetemi és főis­kolai fiatalság számára tart­ja a Szabadság Filmszínház­ban. „Viz függöny" a Tiszán -5 * ^mBmmm^rnmmmii^mmmMk aj Ma: Mellékeljük \ | az 1958. évi j falinaptárunkat j (Markovits Tibor felvétele) Mindig eseményszámba megy a tápéi hajójavító telepen egy-egy újjávarázsolt uszály vízrebocsátása. Vastagon bezsírozott talpfákon zuhan a hatalmas — több mint hétszáz tonnás — hajótest az úgynevezett „sójatéren" a Tisza medre felé. Képünk, azt a pilla­natot örökítette meg, amikor ci „Budapest"' uszály vizet ct*, s belenyomulva a szőke folyóba, szemkápráztatóan habos vízfüggönyt szökkent a magasba. Zalka Mátéról nevezik el megnyitásának 55-ik évfordulóján a Csongrádi sugárúti iskolát Felfelé ível a tantestület munkája Ötvenöt éve annak, hogy a Csongrádi sugárút eleiéji megnyílt az akkor hatalmas, modernnek számító iskola­épület 1902 óta hánv nem­zedék fordult már meg falai között: milyen történelmi változásokról tanúskodnak ezek a falak! Az iskola pedagógusai Horváth Ferenc igazgató ye­zetésével már év eleje óta azon szorgoskodnak, hogv az 55. évfordulót az iskola életében különösen ielentőssé. az is­kola mai tanulói számára pe­dik ünnepélyesen felejthetet­lenné tegvék. A pedagógu­sok. a szülői munkaközösség alaposan megvitatták, hogv mit is tegvenek. s elhatá­rozták hogv a magyar törté­nelmi múlt egv olvan hőséről nevezik el az iskolát, akinek szabadságszeretete, a nép ügyéhez való hűsége, embersége mindig példa lehet az iskola tanulói előtt is. s az iskolában munkálkodó nevelők számára is. Igv esett a választás a magvar mun­kásmozgalom egyik kima­gasló alakiára. Zalka Máté­ra. Az egykori proletárcsalá­dok gyermekeinek iskolája rövidesen a nagv proletárhős nevét hirdeti homlokzatáról. A néhánv hónappal ezelőt­ti iskola belső képe és belső élete az utóbbi másfél, két hónapban nagvon sokat vál­tozott. A megiavult vezetés már a folyosó külsején is raitahagvin kezenvomát. A látogatót ízléssel készített út­törő-fal fogadia — később beszélgetés folvamán azt is megtudiuk. hogv ez az út­törő-fal pedagógusok és gyermekeik kezemunkáiával. a szülői munkaközösség tá­mogatásával készült. A tantestület életében azonban mélvebb változások is mutatiák. hogy az iskola élete lassan rendbeiön és fel­felé ível. Az igazgatói irodában érdekes beszélgetést hallgat­tunk végig. Apróné kartársnö a tantestület egvik legtöbbet dolgozó munkatársa számol be ma délutáni előadásának vázlatáról. Az ellesett né­hánv szó a pedagógiai fele­lősségérzet növekedéséről ta­núskodik. A nevelői értekez­let. melvre a kartársnő elő­adása készül, a tantestület nevelőmunkáiának egységes elvek szerinti rendezését, a harmonikus munka kialakí­tását tűzte ki célul. A peda­gógiai maximaiizmus, és mi­nimalizmus munka közben felmerülő zavaró hatását, a tantáravi sovinizmusból ere­dő hibák felszámolását tűzte ki ez az értekezlet célul. A munkában lelkesen vesz részt Apróné. aki a tanév eleién még el akarta hagvni ezt az iskolát. A névadó ünnepségre az iskola nemcsak a nevelői munka megjavításával ké­szül. Lelkesen dolgozik az úttörőcsapat Papp Tibor vezetésével, aki az elmúlt ősszel előző beosz­tásában követett el ugvan hbákat, sok ötlettel, gazdag pedagógiai leleményességgel bizonyítja be. hogv csak át­meneti tévedésről volt nála szó. Az úttörőcsapat az út­törő-fal zászlótartó állványát, zászlórúdiait maga készítet­te. S a karácsonvfa-ünnec­ségre játékvásárral készül a fúró-faragó szakkör. Most folynak az úttörő-próbák, s a szombati névadó ünnepsé­gen lesz az ünnepélyes ava­tás. A folyosók ízléses képei­nek a rámázásánál is segí­tettek az úttörők, akiket Tóth Ilona. Pópitv Jánosné alsótagozatos nevelők és Vass József gvakorlóéves nevelő tanított meg erre a munkára. A beszélgetéshez csatlako­zik Pál Dezsőné. az iskola Dárttitkára is. egvütt nézzük végig az átalakított épületet. Ez az átalakítás haszonnal iárt. mert egv 9x7.5 méteres termet a tornahelviség szá­mára fel tudtak szabadítani. Ez persze nem ielenti azt. hogv az iskolának nincs gondja Még mindig kevés a helv. a tornahelviség csak szükségmegoldás. Igazi tor­naterem. raizterem kellene és legalább mégegvszer ilven nagv udvar hiszen az ötszáz­valahánv gverek csak váltás­ban iárhat le még ió időben is az óraközi szünetek alatt az udvarra. Hirtelen megállunk egv kép előtt. Szép. művészi munka, s már hangzik is a kérdés: ki festette? Horváth igazgató mosolyogva vála­szol: Csertő Ferenc. a tantestület legidősebb tagja, aki már az idén nvugdíiké­pes volna, de nem engedtük el. mert a tantestületünk egyik erőssége. Nemcsak az iskola mozgalmi életében vesz részt sok fiatalt meg­szégyenítő frissességgel, ha­nem értékes nevelői tapasz­talataira is támaszkodha­tunk. Az egész iskola élete öl. friss levegővel telten forr. buzog. A tantestület tagjai a pártszervezet köré tömö­rülve egvre lelkesebben, öt­letesebben. sok kezdeménye­ző erővel végzik munkáiukat. s a nemrégen még elhanya­golt külsejű, börtönszerű is­kola rövidesen a város egvik legjobb tanintézményévé vá­lik.

Next

/
Thumbnails
Contents