Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

Vasárnap. 1951. december 8. S Átlagb ér-ellenőrzés — de hogyan? 'Á címben felvetett kérdést mostanában, igen sokan teszik fel a borellenőrzéssel kapcsolatos viták során. Ma már az átlagbér-ellenőrzés helyességét és haladottabb voltát kevesen tagadják, s egyre inkább merülnek fel azok a problémák, amelyek az átlagbér és a termelékenység viszonyából erednek. Világos, hogy a korábbi években alkalmazott béralapellenőrzési rendszer képtelen volt a vállalati érdekeket összeegyeztetni a népgazdaság szempontjaival. Ennek következtében jelentős beraránytalanságok keletkeztek, sőt emellett még, mint túlzottan mennyiségre ösztönző módszer, sem a termelékenységet, sem pedig a minőségi munkát nem szolgálta. A/, átlaebérellcnőrzés a múlthoz kénest feltétlenül lépés előre. átlagbéreket. Ennek egyszerű magyarázata, hogy a darabbérben dolgozóknak több darabbért, több bért kell kapniok. Ha a jelenlegi megkötöttségek hosszabb időn át tartanak, az mindenütt és feltétlenül a termelékenység emelkedését akadályozná meg, sőt sok esetben éppen az átlagbér tartása miatt, a kapun belüli munkanélküliség forrása lehet. A kérdés azonban igen bonyolult, mert az átlagbér és a termelékenység között nem lehet automatikus összefüggéseket feltételezni. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység egy százalékkal való növekedése esetében egyáltalában nem biztos, hogy az átlagbért is egy százalékkal meg kell emelni. Ez több ok miatt van így. Ezek közül egyik legfontosabb, hogy maga a termelékenység, mint komplex gazdasági fogalom, nem fejezhető ki helyesen egy mutató útján. Jelenlegi mutatóink között ls több termelékenységi mutató van, amelyek különféle oldalról •közelítik meg a kérdést és benyomásszerűen megállapítható ezekből a vállalati termelékenység helyzete. További nehézség és erre éppen az elmúlt évek bérellenörzésí gyakorlata mutatott rá, hogy a termelési érték és a béralap között sincs automatikus összefüggés. Emellett komplikálja a kérdést, hogy a dolgozók azon részének a bére, akik darabbérben, vagy teljesítménybérben dolgosnak, valóban emelkedik. ha többét dolgoznak, viszont ugyanez csak igen nehezen mondható az időbérben dolgozókra. E nehéz kérdést mindenképpen meg kell oldani, s bár tfiM-so* val-y-ílfiíien. begv az átlaebór-e'imör„z.-i -—•»-.«r hibátlan lesz. Ahhoz azonban, hogy jelenlegi módszerünk a szocialista bérezés szolgálatába állitható legyen, feltétlenül meg kell szabaditanunk a merevségtől és tisztáznunk kell azt a viszonyt, amely a termelékenységgel kapcsolatban kétségtelenül fennáll. AZ, aki az átlagbér-ellenőrzés és a termelékenység közötti viszony felderítéséről, méréséről lemond, lényegében a gazdaság fejlődése ellen foglal állást és tagadja a szocialista bérezés alapelvét, azaz, -hogy mindenki munkája arányában...« Feltétlenül helyesek tehát azok a törekvések, hogy minél'előbb rögzítsék le: a vállalatok a termelékenység emelkedésének függvényében hogyan és milyen mértékben emelhetik az Melyek ezek a lehetőségek? Vannak elgondolások, amelyek szerint az átlagbéremelésének mértékét a természetes mutatók út.iin kell megoldani. Ez azt jelenti, hogy pl. egy szövődénél a vetések száma feltétlenül mutatja a termelés terjedelmét. Ha tehát bizonyos szinthez képest írjuk elő az átlagbért, akkor a vetésteljesítés százalékának megfelelően kell emelkednie az átlagbérnek is. Ez aránylag megbízható módszer, amennyiben a vállalat nem vertikális, vagy a főtevékenységet folytató üzem valóban jellemző az egész termelésre. Vertikális üzem esetében feltétlenül bontani kell az elszámolást az egyes vertikumokra. Ez a módszer valószínűleg sok helyen kielégítően nlkalmazható lenne, esetleg olyan módosításokkal, hogy a felügyeleti szerv Írná elő, a százalékos emelkedés milyen mérvű béralapemelkedést jelenthet. Ez azért fontos, mert a természetes mutató által kifejezett termelékenységemelkedés sem indokolja, hogy a bér azonos mértékben emelkedjék. termelési érték egyszázalékos túlteljesítése esetén a vállalat béralapja 0,6 százalékkal emelhető. Ugyanakkor tavaly még a túlteljesítés százalékának megfelelően emelhették béralapjukat. E kérdésekkel kapcsolatban további véleményem az, hogy a béralapellenfírzést nem szabad valamiféle csalhatatlannak hitt módszerhez kötni. és feltétlenül nagy szerepet kell kapniok az Irányító hatóságoknak ebben a kérdésben. Éppen a kérdés összetett jellege miatt teljesen megbízható, abszolúte pontos ellenőrző módszert felállítani nem lehet. Ezért tehát az Irányító szervekre hárulna a feladat, hogy az alkalmazandó rendszerből folyó hiányosságokat messzemenő körültekintéssel, gazdasági megfontólások alapján, kiszűrjók. Ez természetesen nem jelenthet állandó bizonytalanságot a vállalatra nézve, ezért az idevonatkozó előírásokat a főbb gazdasági mutatókkal egy időben, tehát negyedévenként előre meg kell határozni. Sttreős és fontos dolog, Megoldható lenne a kérdés hoirv a7 áttagbér-ellenőrúgy ls. ha a nettó folyó- Z)jssei kapcsolatos kérdéscáron számított, vagy a vnl- ket ieítfökéoncn azonban a tozatlan áras termelési ér- termelékenységhez való vltek bizonyos szinttől való s70nyt kormányzatunk az túlteljesítése szolgálna az év vé?ÓÍ£; tisztázza. átlagbér emelkedésének alapjául. Ebben az esetben ugyancsak arra van szükség, hogy megállapítsuk, vajon a vállalatnál egyszázalékos tervtúlteljcsítés milyen mértékű átlagbéremelést indokol. Ezt szubjektíve, a felügyeleti szerv írhatná elő negyedévenként, a mindenkori adottságok mérlegelésével. Ez lényegesen egyszerűbb és általánosíthatóbb, mint az előbb említett módszer. Tulajdonképpen ehhez hasonlót alkalmaznak ez idő szerint Csehszlovákiában is. Legutóbb a Rózsahegyi Textilkombinátban tett látogatásom alkalmával a főkönyvelő megemlítette, hogy ebben a gazdasági évben a mert a teljes merevség, amely ez idő szerint tapasztalható, a termelékenység emelkedését vagy megakadályozza, vagy ha nem, állandó bizonytalanságban tartja a dolgozókat. A vállalatok ugyanis, éppen a felsőbb szervek utasítása alapján, az átlagbérek tartása érdekében a béreket gyakran kiigazítják. Mindkét fél részéről érdek, hogy stabilizáljuk a helyzetet és a népgazdaság érdekei mellett a dolgozók is bizton számolhassanak munkájuk eredményével. Marosi János, az Ujszegedi KenderLenszövő Vállalat főkönyvelője A termelőszövetkezetek már megkötötték a kendertermelési szerződést - az egyénileg dolgozd parasztok még késlekednek Az idén Csongrád megyében igen jó termést hozott a rostkender. A holdanként! átlagtermés 4 és fél mázsával volt magasabb, mint az elmúlt évben. Szép jövedelmet kaptak kendertermésükért a termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztok is. A termelőszövetkezetek megkedvelték a rostkendertermelést, s a megyei termelési szerződéskötési tervelőirányzatot már túl is teljesítették. Szívesen termelik, bár igen sok munka, illetve nehéz munka van aratásával. De ma már nem az emberek vállát nyomja ez a teher, mert a Szovjetuniótól kapott kcnderaratógépckkel rővhl Idő alatt és gyorsan arathatják Ic a kendertermést. A jövő gazdasági évben Csongrád megyében 3500 katasztrális holdon termelnek rostkendert a termelési terv szerint. Míg a termelőszövetkezetek a részükre előirányzott terveknél többre szerződtek, az egyénileg dolgozó parasztok közül még mindig sokan késlekednek a szerződéskötéssel. A Délmagyarországi Rostklkcszitő Vállalat eddig az egyéni termelők termelési szerződéskötésével a terv 33 százalékánál tart. A jövő gazdasági évben is sok kedvezményt kapnak a kendertermelők. Az újonnan megállapított kenderárak nagyon kedvezőek és jelentősen növelik a termelők jövedelmét. Például a különleges minőségű lombmentes rostkenderkóró mázsájáért 135 forintot fizetnek. Az I. osztályú 125, a második 90, s a harmadosztályú kender mázsánként! ára pedig 40 forint. Az átvételi áron felül kedvezményes textiljuttatásban is részesülnek a termelők. Minden mázsa kender után 25 forint értékű ingyenes textilvásárlási utalványt kapnak. Szerződéskötéskor a textiljuttatásból 200 forint kamatmentes előleget kapnak holdanként. Ezenkívül kamatmentes hitel útján végeztethetnek gépszántást. Így kapják a műtrágyát, vetőmagot és művelési előleget is. A termelési szakcsoportok például 500 mázsán felüli, lombozott elsőosztályú kenderkóró-termésük után az átvételi áron felül mázsánként még 5 forint nagyüzemi minőségi felárat is kapnak. Hazai rostkikészítő és feldolgozó gyáriparunk legfontosabb nyersanyaga a kender. A magyar kender rostja minőségben közvetlenül az olasz kenderrost után következik. Éppen azért, mert fontos nyersanyaga a kendergyáraknak, nagy kihatással van munkájukra a hazai kendertermés. Ha a rostkender-termelési szerződéskötés gyenge, vagy ha nem kötik le az előirányzott kerekeket, nehézséget okoz üzemeink nyersanyagellátásában. Minden egyes holdra szüksége van népgazdaságunknak, hogy ne kelljen külföldi nyersanyaggal pótolni a hazai kendertermés-kiesést. Tehát nemcsak magának, hanem államunknak is igen nagymértékben használ minden olyan dolgozó paraszt, aki kendertermeléssel foglalkozik. Ezért keressék fel a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat telepeit és szerződjenek minél többen. Foglalkoznak a szerződéskötésekkel a MEZÖSZÖV és a helyi földművesszövetkezetek is. A JUBILEUMI KODÁLYHANGVERSENY FOPROBAJA A december 1S-1 Kodály Jubileumi hangverseny főpróbája kedden délután fél 6 órakor lesz a Pedagógiai főiskola dísztermében. A híres „Magyarokhoz" kanon és az „Intermezzo" régihírű előadásai új formában kerülnek bemutatásra. A két nagy záróazám szereplőt a Szegedi Kodály-kórus, a Pedagógiai Főiskola vegyeskara. DAV. MAV, Ujszegedi. Szegedi Kender, Szövetkezett Bizottság énekkarai. Bartókkórus, valamint a Tömörkény és Tanítónőképző női kara dr. Szeehy Endre vezénylésével mélté' őpr-en akar felkészülni a Mester 75. születésnapi ára. Minden dalos pontos munkával és dalos szívvel vesz részt; Reméltük, hogy felejthetetlen ünnenség tanúi lesznek a hangverseny hallgatói és közreműködői. Egy éjszaka a Klauzál iéri gyógyszertárban Felberreg a csengő. A készenlétben levő patikus kiugrik ágyából s már siet ls a kis ablakhoz. Zavaros szemű férfiarc bukkant fel az ablakkeretben. — Kérek egy pohár vizet, nem jól érzem magam! A Szeged, Klauzál téri patikus rezignáltán hozza a vizet és valamit mormol fogai között. — Látja, ez számtalan esetben így történik — mondja az ügyeletes gyógyszerész. — De van ennél még lehetetle7{ét botdog fíét mégis 'óbbnak és ös«< önzőbbnek kel' lennie. mint a korábban alkalmazott mérésmód volt. Emellett nem lehet komplikált, hogy főbb előírásait az ipar egész területén alkalmazni lehessen. Van-e csodálatosabb látvány az őszi erdőnél? A természet festője utánozhatatlan színeket varázsol a fák, a bokrok leveleire. Ezer szín, s ahány — annyi érzés. Hegy, patak, apró falvak, mindmind felejthetetlen látvány egy alföldi ember számára. Különösen egy olyan ember számára, aki életében először lát hegyet, nagyobb kiterjedésű erdőt. Nem is győz Orosz néni élményeiről beszámolni. Eletében először, most 57 éves korában hagyta el szülővárosát, Szegedet. Nagy bőrönddel — úgy mondták, ilyenkor ősszel hideg van a hegyekben, sok meleg ruhát vigyen magával — s kis kézitáskájában Mátraftiredre szóló kéthetes tídülöbeutalóval vágott a nagy útnak. Átutazóban megcsodálta fővárosunk lüktető életét, a csillogó kirakatokat s már itt a hegyeket. Eddig csak képről ismerte, nem gondolta, hogv ilyen nagy. S miiven pvönviirű tágakat látott Mátrafüredre utazva. Nem is tudja elmondani. Kanyargó szerpentineken robogott velünk a busz. Mondták, de ő eddig sohasem hitte el, hogy Ilyen szépek az üdülők. Egy fiatal lánnyal került égy szobába, ragyogott Itt minden. Hófehér ágynemű, tükörfényes parkett — jő lesz ezt megbecsülni, ne kelljen sokat takarítani. Szobatársát meregetve úgy gondolta, neki kell itt elvégezni a napi takarítást. Kitflnüen aludt után. Reggel már jóval 5 óra előtt talpon volt. Otthon ilyenkor kell kinyitni a kaput. Milyen jót pihen. Huszonegy év óta először fordult elő, hogy nem riasztotta fel a csengő recsegő hangja a jó meleg ágyból Ugy látszik, mindenki hazajött Idejében. A, dehogy, hiszen Mátrafüreden vagyok, üdülök — gondolta el —. Igen, életemben először. Ma az apjuk nyitja ki a kaput. Vajon mit szólnak a bérlők, ha nem találnak, Megszoktak már. régóta vigyázok a Somogyi utca 17 számú ház rendjére, ott lakom. Fiatalasszony koromban — 21 évvel ezelőtt — kerülfem a házba. Már a negyedik házigazdát »szolgálom*. Mindegyikkel jól megvoltam, hiszen igyekeztem, de talán ez a legutóbbi, cz a legrendesebb Az előző három házigazda elnézte, hogy öszszc?s"*oltan lakrimk eov ki* szobában egy csönn konyhában. vedig árikor mén a lányunk is velünk volt Mo't a az Ingatlan Keze1"' Várigiat — s*Av tágas, fúTéoos kr-pobóf éni'te*e**. a régi konnhAt*ól lett az p'éika.mra Tr"i most. mé* m'-kal fp,idojehb ég wiimnritahh rz r,1 *t.a-in*n. Fs tPSSé1-. most eljréi.Mö'f i'éf bA*xe ide, erre a g-iönziörű helvre. Ilyen és ehhez hasonló mondatok jártak Orosz nérti fejében, miközben a takarításhoz készülődött. Micsoda meglepetés! Halk kopogtatás után csinos fiatal lány jelent meg a szobában. Bemutatkozott, elmondta, liogy ezen a folyosón ő takarít. Orosz néni még méltatlankodott is; igazán, ezt a kis szobát szórakozásból is kitakarítanám. De nem maradt más hátra, ünneplőbe öltözött és az ebédlőbe ment reggelizni. — Képzelje, végig a két héten mindig ünneplőben jártam — újságolta lelkendezve. — Nem kellett gondoskodnom a főzésről sem. Csak leültünk az asztalhoz és már hozták is a jobbnál jobb falatokat. Ilyen kényelmesen még v—. "'ím. Orosz néni ktZubar£, budapesti él egy pécsi házfeltigyelőnővel. Tapasztalaicserét tarto'tak. hazánk legszebb vidékein. Gyakran buszra ül'ek és ellátogattak a legszebb magnar tálakra. Jártak a Kékes'ctőn is. Itt 7cfénykévstík őket. Orosz néni sz*nvc~uczve mu'atig a képet• htjába, ott igen erősen fújt a szél V4,tte n szoknyádat... Gyorsan eltelt a két hét. Orosz Cri'ö'nuné Itthon van, "pé-éhin* takarít, rendpzgit. éhn vom, unit m-nt a munka amiatt a kát. hát riptt. .. Kp*"ps arcén mivtin — 7-1 ha g. PéAió tAö'Arés'pl»*téséhnn ktzli: bg-g2*1- psr,xf mé* fi íc t-iA'rt. van ég Ismeri, rniltion rn'önvörü. Horváth Lászlóné nebb "kuncsaft* is. Nem egyszer előfordul, hogy éjszaka három órakor hoznak egy tíz nappal ezelőtt lejárt receptet, hogy most már -nagyon sürgős*. Több esetben felkeltettek mar a nap folyamán, vagy az este behozott receptért, amit csak az éjszakai szórakozás után, hajnali három órakor váltanak ki Az emberek nem értik meg, hogy csak a legsürgősebb esetekben jöhetnek éjfél után, mert ekkor már készenléti szolgálat van, ami nem tévesztendő össze az éjfélig tartó ügyelettel. Feltűnő az a hanyagság és türelmetlenség, amellyel a közönség a gyógyszertér munkatársait kezeli. A Csemegében, vagy a hússzéken, esetleg a mozi előtt szívesen várnak türelmesen, akár egy órát is. A patikában mindenkinek halaszthatatlanul sürgős dolga van. Mivel nincs elég személyzet arra, hogy a címkéket leszedjék az üvegekről és elmossák azokat, csak tiszta edényeket vesz át a gyógyszertár. Egy vevő meg is jegyezte: "Miért, talán nem émek rá elmosni?Az az idegesség, ami az orvosnál és más helyen való várakozásban felgyülemlett, mind itt a gyógyszertárban tör ki. Bevált módszer az is, hogy "kérem, megy a vonatom*. Mikor aztán a gyógyszerész — aki Ismeri már emberét —, megkérdi, hogy mikor indul, s hová megy, ozvszeriben zavarba jön az illető. S ha rutinírozottabb valakiről van szó, csak annyit kell mondani, hogy váltsa ki ott, ahová utazik — s mindjárt nem olyan sürgős a dolog. Az ehhez hasonló esetek koronája az. amikor 8—10 napos késéssel behozott recent tulaldonosa türelmetlenül klielentl: "de most már Igazán sietek*. Utbói szól a csenvő. Fzúttal sáoadt arcú asszonyka áll. dideregve kint és két fátdaiomcslüanftót kér — nagyon erős fogfájása van. — Ezt megértjük és ós-in'én mondhatom. szívesen állunk aZ Ilyen kórnOm—Ak szolgálatára, A hirtelen fellépő fájdalmakkal természetes, hogy hozzánk fordulnak. Csak azt szeretnénk — sóhajt a gyógyszerész —, ha belátnák, hogy mi is éppen úgy dolgozunk, mint a többi ember. S az, aki éjszaka is szolgálatban van, nappal újra munkába kell ftogy álljon. A mi feladatunk pedig olyan, hogy egy grammot sem tévedhetünk, mert az esetleg egy ember életébe kerül. Kétségkívüli tény, hogy az emberek többsége nem akarja belátni, hogy a patikus munkája rendkívül felelősségteljes, és nagy fontosságot kíván meg. Bonyolult számolás, pontos mérés és — igen nagy forgalom. Ezek a tényezők összefonódva a legtisztább gondolkodást és legnagyobb nyugalmat kívánnák meg a gyógyszerész számára. — És nem is kellene ilyen nagy forgalomnak lenni — mondja az ügyeletes. — Da az emberek egyszerűen nem vesznek tudomást arról, hogy Rókuson is van egy patika, s az ugyanúgy ügyeletet tart, mint a Klauzál téri. Nemegyszer előfordul, hogy a Tavasz utcából és környékéről Jönnek éjszaka hozzánk, pedig az üTve'etes patika ott van mellettük. Tudjuk, hoev járvány volt. Ebben az időben a központ nagy erőfeszítésekkel tudta biztosítani az áruellátást s a hálózat minden egyes tagja — nem túlzunk, ha ezt mondjuk — emberfeletti erővel dolgozott a betegek érdekében — és sikerrel. Becsüljük meg ezt a munkát — a saját érdekünkben is. Mert a feles'eges éjszakai zavarás lehetetlenné teszi az ügyeletes gyógyszerész amúgy sem bő pihenését, s fáradtan a gyógyszerész is könnyebben téved. Be kell szerezni már nanpal az olyan gyógyszert, melyekre mindig szükség lehet. Es ha egy fél kiló húsért, vagy két moz'iepyérl tudunk várni szó nélkül, az esetleges életünket jelentő gyógyszer kiadásánál is legyünk türelmesek. S, G.