Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

Vasárnap. 1957. dcoember 8. Foltényi Tibor: A VILÁGŰR 1 IV. Ú&etnek-e „Thau-takók'? Az emberek fantáziáját már régóta izgatja az aránylag közeli Mars bolygó rejtélye. A marsbeli életről időnként a legváltozatosabb feltételezések terjedtek el. Ez érthető, hiszen a Mars megfigyelésekor számos földihez hasonló jelenséget észleltek. A Mars hasonló idő alatt fordul meg a tengelye körül, mint a Föld, van légköre, vize, felhőzete, a földitől nem túlságosan eltérő éghajlata. Jogos tehát a feltételezés: itt is ki kellett fejlődnie az életnek. A múlt század végén Schiaparelli olasz csillagász rendkívül érdekes felfedezést tett. Megállapította, hogy A OhdM. „dtdtat^óIdfeU" számos keskeny csatorna hálózza be és ezek a csatornák a marsbeli -tengerekbe* torkollanak. A közlés nyomán még a tudományos körökben is elkezdődött a fantasztikus elméletek hódítása: ezeket a szabályosan egyenes csatornákat az emberhez hasonló értelmes lények, a marslakók készítették öntözési, közlekedési és egyéb célokból. A rádiózás fellendülése idején újabb szenzációs hírt röpítettek világgá az újságok: — -Üzenet, a világűrből! Titokzatos rádiójeleket sikerült felfogni a Marsból! Feltehetően a marslakók kívánnak érintkezésbe jutni a Földdel...« Mindez természetesen hatalmas feltűnést keltett és nagymértékben megerősítette a marsbeliek létezéséről elterjedt feltételezéseket. Az egyre fejlődő tudomány újabb megállapításai azonban csakhamar megingatták ezeket a túlzó állításokat. A rádióhullámokról kiderült, hogy nem mesterséges eredetűek, a világűrből természetszerűen érkezik hozzánk ilyen sugárzás. A tengereknek hitt sötét foltról megállapították, hogy azok nem óceánok, hanem tulajdonkeppen lapos medencék, amelyek alján víz nincs, vagy csak nagyon kevés van. A rejtélyes csatornák mibenlétét azonban még a mai napig sem sikerült eldönteni. Mindenesetre tény az, hogy ezek a csatornák gyakran több száz kilométer szélesek, nem valószínű tehát, hogy holmi marslakók áshatták volna őket. Ellentmond ennek az a tény is, hogy a csatornák alakjában változásokat, kettőzéseket észleltek. Egyesek szerint a távcsöveken keresztül látható vonalak egyszerűen optikai csalódások. Tény az, hogy lefényképezni még nem sikerült őket. A múlt évben a Mars ismét földközelségbe jutott, ekkor számos felvételt készítettek róla, de ezeken nem jelentek meg a sokat, vitatott csatornák. Ugyanis a fény gyengesége miatt több másodperces felvételt lehet csak készíteni és ennyi idő alatt a földi légkör vibrálása elmossa a halvány és keskeny vonalakat. Mindez természetesen nem zárja k-i, hogy a Marson lehetséges az élet. Sőt! A ie$úiet&6 kulaicUok alapján szinte bizonyossággal állíthatjuk, hogy a Marson élet található. Persze nem a földi értelemben vett növényzetre és állatokra kell gondolnunk. A Marson egészen másfajta élet fejlődhetett ki, mint a Földön és ez az élet valószínűleg sokkal alacsonyabb rendű. Mindez a földitől eltérő viszonyokból adódik. A Mars ugyanis sokkal távolabb kering a Naptól, mint a Föld. Közepes naptóvolsága 228 millió kilométer, a Földé pedig 149 millió. Ezért természetesen a Marson sokkal zordabb az éghajlat, mint a Földön. A sarkvidékek éghajlata a földinél sokkal szélsőségesebb: nyáron hozzávetőlegesen +15 fokos meleg, télen pedig —100 fokos hideg uralkodhat. Az egyenlítő környékén a talaj 30—35 fokra is felmelegedhet, azonban éjszaka fagyok köszöntenek be. Az éghajlat tehát a földi viszonyoktól aránylag nem tér el túlságosan. Egészen más azonban a légkör összetétele, ami 'természetesen módosíthatja az élet megnyilvánulási formáit is. A Mars levegője sokkal ritkább, mint a Földön, ezenkívül egészen más összetételű, sokkal kevesebb oxigént és vízpárát tartalmaz, összetételét még nem sikerült teljesen tisztázni. A bolygó felszínéről már többet lehett megállapítani. Az erősebb látcsöveken jól megfigyelhető, hogy az északi és déli sarkot hatalmas kiterjedésű fehér lepel borítja. Ez hasonló hó- és jégtakaró lehet, mint amilyen a Föld északi és déli sarkán van. Amikor a Mars északi féltekéjén beköszönt a nyár, a fehér lepel gyorsan fogyni kezd. Az olvadékvíz dél felé ömlik, utat keresve magának, betölti a mélyedéseket és árkokat. Amerre pedig a víz megjelenik, növényzetet hív életre. A sarki jégtakarók között a Mars nagy része narancssárgának, opálos-sárgának és vöröses színűnek látszik a látcsöveken keresztül. Ezek a részek valószínűleg száraz sivatagok, homokos, köves területek. N. Radlov szovjet tudós kutatásai során összehasonlította a földi közetek és a Mars felszínén látható sárgás-vöröses foltok színindexeit és albedóját, s meglepő megegyezést talált a marsbeli és a földi sivatagi értékek között. Kiegészítette ezt a kutatást az a tény, hogy már több alkalommal kataJUnad fióUnikaxákat sikerült megfigyelni a Mars felszínén. Igy tehát bizonyosra vehetjük, hogy a Mars egy része kietlen sivatag. Ezt a sivatagot azonban helyenként más jellegű területek szakítják meg. A régebben tengereknek hitt medencékben ugyanis a marsbeli nyáron Kékes-zöldes foltok figyelhetők meg. Ezek ősszel megsárgulnak, megbarnulnak. Ebből a szabályszerű színváltozásból a tudósok arra következtetnek, hogy ezeket a területeket hatalmas kiterjedésű növényzet fedi, amely a tél beköszöntével a földi növényzethez hasonlóan elhervad.. Ahol pedig növényzet van, ott az állati életnek is nyomának kell lennie! A szovjet tudósok erre vonatkozólag már régóta részletes megfigyeléseket végeznek. Tyihov és Bajev érdekes elméletet dolgozott ki ennek során a sokat vitatott marscsatornákról ls. Bajev szerint a csatornák mély hasadékok, törésvonalak. Tyihov itt növénysávok jelenlétét tételezi fel, amit megerősít az, hogy a csatornák tényleg zöldes színűek. Könynyel elképzelhető, hogy a törésvonalak a földi vulkanikus jelenségekhez, hőforrásokhoz hasonló képet mutatnak és így a száraz, hideg sivatagban lehetővé teszik a növényzet és az élet megjelenését. Mindezek alapján szinte bizonyosnak mondhatjuk, hogy a Marson megtalálható az életnek valamilyen formája. Az élet megnyilvánulása körüli elképzelések tekintetében azonban a tudósok között igen heves viták folynak. Egyesek szerint csupán a legprimitívebb mikroorganizmusok, szervezetek létezhetnek. Mások magasabb rendű életre vélnek bizonyítékot találni. A kérdés még eldöntetlen. Azonban mindjárt hozzátehetjük: valószínűleg nem sokáig marad eldöntetlen. A jelenlegi megfigyeléseket nagymértékben zavarja a Föld légköre, amelynek állandó mozgása következtében még a legélesebb távcsövekben is elmosódnak a részletek. Ez a nehézség azonban most máikönnyen legyőzhetővé vált. A m&tUwigM MA olyan magasan kering a Föld felszíne fölött, ahol gyakorlatilag jóformán már nincs levegő. Pobjedonoszcev szovjet professzor nyilatkozata szerint emiatt lehetővé válik a később telbocsátandó mesterséges holdakra olyan nagy teljesítményű látcsöveket szerelni, amelyek a Marson 500 méter, a Holdon pedig 12 méter nagyságú tárgyakat is felismerhetővé tesznek. Ezekről a mesterséges hold fényképfelvételeket is készíthet. Mindezzel a távolt Mars részletesen látható dunk lesz... (Folytatjuk) Ittasan nekiment a vontatónak Ittas állapotban haladt, ke- szőtt. Súlyos, életveszélyes airékpáron Péter József, Kis- iapotban szállították a kórkundorozsma. Zárt utca 1. házba. Egyébként a vontatószám alatti lakos. Addig csel- vezetőnek is pechje volt, mert lengett boros fővel, míg neki- a helyszíni vizsgálatkor kidevágódott egy arra haladó rült — jóllehet a köziekedéA filmélet hireiből Azon a sikeres filmankéton. amelyet a városi tanács művelődési osztálya és a Csongrádmeo-yci Moziüzem Vállalat rendezett a „Külvási legenda" című filmből, ismét megmutatkozott, hogy mennyire megnőtt a dolgozók igénye művészeti alkotásaink iránt. Szinte nehéz lenne ugyanis megállapítani, hogy a film alkotói vagy a közönség tanult-e többet ebből az ankétból, a tény azonban az. hogy kölcsönösen igen hasznos volt. Több értékes felszólalás hangzott el. amelyhez Máriássy Judit, a film írója és Máriássy Félix, a film rendezője hozzáfűzhették a maguk véleményét. Márcsak a megjelentek nagy száma (zsúfolásig megtelt a Szabadság Mozi mintegy 301) férőhelyes kultúrterme) is azt bizonyítja: a jövőben is érdemes — főként új magvar filmjeinkből — ilyen ankétot rendezni. * Harminc változatos műfajú és nemzetiségű film kerül a mozik műsorára 1958 első negyedében. A szovjet filmgyártást az „Elbeszélés a szerelemről", valamint az „Élet küszöbén" és a „Külön útakon" című érdekes problematikájú filmek képviselik. Februárban rendezik meg az NDK-filmek ünnepi bemutatóját. Ez alkalommal kerül vászonra a Karlovy Vary-i filmfesztiválon nagydíjjal jutalmazott Lissyj Amerikai filmet is bemutatnak mozijaink. Előreláthatóan még ebben a hónapban bemutatásra kerül Szegeden a .Trapéz'' cimű amerikai film Eollobrigidával a főszerepben, a jövő év elején pedig az 1955-ös cannesi filmfesztiválon nagydíjjal jutalmazott „Marty". A Svejk olvasóinak bizonyára örömet okoz. hogy rövidesen csehszlovák játékfilmen bemutatásra kerül Svejk. a derék katona. Ezúttal a regény első részének filmváltozatát mutatják be. Dickensnek mély emberismerete mutatkozik majd meg az angol »Pickwick-klub« című filmben. „Csodálatos vasárnap'' címmel készül az első szovjet—• csehszlovák színes koprodukció. A történet a VI. VIT idején játszódik. Egy 9 éves cseh pionír elhatározza, hogy minden körülmények között kimegy a VIT-re. Érdekes kalandok után meg is érkezik a szovjet fővárosba, s útközben megismerkedik Misa szovjet pionírral, egy moszkvai taxisofőrrel, a TU—104 pilótáival, stb. A film cselekménye kora reggel Prágában kezdődik, s ugyanaznap este Prágában fejeződik be. A főszerepet Tomas Sedlacek 9 éves csehszlovák „színművész" alakítja. A filmet 1958 elején mutatják bej EFFEL „AhtiUto az áttaí&U foszélietc" című albumából — Nem széqyelled magad, olyan piszkos vaqy, mint egy . .. egy .,, Szurtos P*tH — Imádlak! — Igazán? vontató pótkocsijának hátsó részéhez. Péter József a nagy ütődéstől az úttestre zuhant, s estében összetörte magát. Koponyacsontja homlokrésze függőleges irányban eltört s a két csont egymásra csúsi balesetnek nem ő volt okozója —, hogy vezetés előtt egy-két pohár bort felhajtott. Így Péter Józseffel együtt a i vontatóvezetőt is felelősségre vonják) »»» AUTÓ- ÉS MOTORKI'REKPAR- VEZETŐI TANFOLYAM A KISZ Szeged városi bizottsága és a MHSZ Szeged város elnöksége személy-, teltergépkoesi- és motorkerékpár-vezetői tanfolyamot indít az 1938. évi születésű sorköteles fiatalok számára. A végzett hallgatók személy- és tehergépkocsi vezetésére jogosító igazolványt kapnakj Jelentkezni az illetékes KISZ és MHSZ alapszervezetek írásbeli javaslatával az MHSZ városi elnökségénél (Petőfi Sándor sugárút 6. szám) lehet december 10-én 8-tól 12 lg és december 11-én délután 15HÖ1 17 óráig, ahol a jelentkezők részletesebb felvilágosítást kapnak. Szmokinq hócaizmávaü Allatokról szólnak Effelnek a Magyar Helikon kiadásában most megjelent rajzai: a kiscsikőról. a tyúkanyórol, őzikékről és nyulakról. Ezek az állatok cselekszenek, beszélnek — élnek. Nem tehet róla a szerző, ha netán egyik vagy másik embertárs unk jut róluk az eszünkbe, vagy ha olykor önmagunkra is ismerünk. (233) Ennek a kommunistának az volt a feladata, hogy figyelmeztesse a lakosságot nbban a faluban, ahol meg akartunk hálni, hogy éjszaka egy kutyának sc szabad ugatni, különben ki lesz irtva. Egyszer én is benne voltam egy ilyen kommandóban, és amikor megérkeztünk egy faluba, Milevsko körül, összekevertem a dolgot, és azt mondtam a községi bírónak, hogy amelyik kutya ugatni fog az éjszaka, annal a tulajdonosa stratégiai okoból ki lesz végezve. A bíró megrémült, mindiárt befogatott és elment a stábra, hogy kegyelmet kérjen az egész falunak. De oda se engeditek, az őröl, majdnem belelőttek, úgyhogy hazament. és mire mi beérkeztünk a faluba, az ő tanácsára mindenki bekötözte rongyokkal a kutyák pofáját. úgyhogy három meg is veszett köziiliik Leereszkedtek a faluba, miután a társaság tudomásul vette Svejk oktató szavait, hogy éjszaka a kutyák nagyon félnél; nz égő cigaretták parazsától Sajnos, egyikük sem cigarettázott, úgyhogy Svejk tanácsának nem lehettek pozitív erdményei. Viszont kiderült, hogy a kutyák örömükben ugatnak mert szeretettel emlékeztek vissza az addig áthaladt katonaságra. amely mindig hagyott nekik valami ennivalót. Már messziről megérezték, hogy olyan lények kőzetednek, akik csontokat és lótetemrUpt szoktak hátrahagyni. Egyszerre csak, hipphopp* nesfj csahos eé lermcU Svt^k körűit « égnek emelt farokkal barátságosan ugrándozni kezdtek a derék katonára. Svefli megsimogatta, megpaskolta őket. és úgy beszélt velük a sötétben, ahogy kisgyerekekkel szokás: — Nahát, itt vagyunk, megjöttünk hozzátok hajezizni, papíktilni, adunk nektek csontokat, kenyérhajacskát, reggel aztán megint tovább megyünk az ellenségre. A falusi kunyhóban fények gyulladlak, s amikor a négy szállásmester dörömbölni kezdett az első kunyhó ajtaján, hogy megkérdezze, hol lakik a községi bíró. egy sivító, rikácsoló női litmg azt felelte, nem lengyelül, de nem is ukránul. hogy a férje katona, a gyerekei himlösek. a muszkák mindent elvittek, és a férje, mielőtt bevonult volna, meghagyta neki, hogy éjszaka senkinek se nyisson ajtót. Csak mikor erélyesebben folytatták a dörömbölést, megnyugtatva a lakókat, hogy öl: -kvártélymesterek", akkor nyitotta ki az ajtót egy láthatatlan kéz, s amikor Ixmentek, kiderült, hogy éppen tat lakik a községi bíró. aki hiába próbálta megmagyarázni Svejkncl;. hogy iwm ő utánozta azt a rikácsolti női hangot. Azzal védekezett, hogy a szénában aludt, és a felesége, ha hirtelen felriasztják álmából, nem tudja, hogy miket beszél Ami pedig azt illeti, hogy szállás kéne egy egész századnak. hát olyan kicsi a falu, hogy egy szál katona se fér bele. Egyáltalán nincs hol aludni. Vásárolni se lehet semmit, a muszkák mindem elvitlek. Ha meg nem sértené a jóságos urakat, elkísérné őket Krosienkába. ott nagybirtokok vannak, innét csak háromnegyed órai járás, olt aztán van elég hely. minden katona báránybőrrel takarózhatik, annyi ott a tehén, hogy minden katonára jut egy csajka tej. ott az ivóvíz is kitűnő, a tiszt urak a kastélyban hálhatnak, de t*. LishowiecberiA Nyomott Mis* tetvek, Valamikor neki is volt öt tehene, de a muszkák mind elvitték, úgyhogy ö maga is kénytelen Krosienkába járni tejért, ha nem akarja, hogy a beteg gyermekei szenvedjenek. Mintha igazolni akarná, valahol a szomszédos istállóban felbőgött néhány tehén, és hallatszott a rikácsoló női hang, amint a szerencsétlen teheneket csitítja s azt kívánja, bárcsak ütne beléjük a kolera. A községi bíró azonban nem jött zavarba, és belebújva magasszárú csiznuíjába. így folytatta: — Egyetlenegy tehén van itten, jóságos uraim, a Vojciek szomszédé, azt tetszett hallani, hogy éppen elbügtr magát. Beteg, szomorít telién az. A muszkák elvitték a borját. Azóta nem ad tejet, de a gazdájának fáj érte a szive, nem akarja levágatni, azt mondja, talán a czenttoehowai Szűzanya megint jóra fordít mindent. Ezek után felvette a bekecsét: — Menjünk át Krosienkába. jóságos uraim, háromnegyed óra se fesz. de mit is beszélek, én bűnös, egy félóra se. Jól ismerem az utat. átmegyünk a patakon, aztán egy nyirfaerdőcskén alt a tölgyfánál... Nagy falu az. és liardzo duzso mocna vodka v propinaciacli. (Nagyon erős vixlkn t an a kocsmákban.) Menjünk, jóságos uraim! Mirwk tétováznánk? A jóságos urak dicsőséges ezredébe *való katona uraknak rendben. kényelemben kefl pihenniük. Egy császári és királyi katona úrnak, aki a muszkákkal verekszik okvetlenül tiszta szállásra, kényelmes szállásra van szüksége ... Es minálunk? Tetű. üh, himlő és kolera. Minálunk, a mi átkozott 'alunkban. három legény megfeketiilt a kolera ió' •.. A legirgalmasabb úristen elátkozta Liskowiecet... Svejk most egy méltóságteljes kézmozdulattal elhallgattatta, — Jéiságos uram — mondta, a községi bíró hangját utánozva — egyszer azl olvastam egy könyvben, hogy a svéd háborúi; idején, amikor az volt a parancs, hogy a katonákat be kellett kvártélyozni egy ilyen faluba, cs a községi bíró mindenféle kifogásokkal jött nekik és nem akart készséges leni, ezt a bírót felakasztották a legelső fára. Aztán tegnap Sanol;ban egy lengyel káplár azl mesélte nekem, hogy ha megjönnek a kvártélymesterek, a bíró össze kell liogy hívja a falu véneit és velük együtt sorra járja a kunyhókat és egyszerűen csak azt mondja: ide befér három, ide négy, a tiszt ural; a plébániára mennek és egy félóra múlva mirulen legyen előkészítve. — Jóságos uram — fordult Svejk komolyun a községi bíróhoz — hol van itt a legközelebbi ja? A bíró nem értette, hogy mit jelent az a fa, s ezért Svejk megmagyarázta neki, hogy nyárja, körtefa, almafa, egyszóval minden, aminél; erős ágai vannak. A hírű ezt sem értette, s a különböző gyümölcsfák nevét hallva nagyon megijedt. mert már érett a cseresznye, s ezért azt mondta, hogy semmi ilyesmiről nem tud. csak egy tölgy/a áll a kunyhója előtt. — Jó — mondta Svejk, egy nemzetközi kézinozdulatlal jelezve az akasztást — akkor föl fogunk itt akasztani a kunyhód előtt, mert tudomásul kell hogy vegyed, hogy háború van. és mi parancsot kaptunk, hogy itt aludjunk, nem pedig valami Krnsirnkáhan. Temiattad, komám, nem fogjuk megváltoztatni a stratégiai terveinket. hanem lógni fogsz, mint ahogy abban a könyvben van a svéd hábonikról.. . Volt egyszer ilyen eset, uraim, a Veiké Mezirici-i hadgyakorlaton JU (Folytatjuk) I