Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

Vasárnap. 1957. dcoember 8. Foltényi Tibor: A VILÁGŰR 1 IV. Ú&etnek-e „Thau-takók'? Az emberek fantáziáját már régóta izgatja az arány­lag közeli Mars bolygó rej­télye. A marsbeli életről időnként a legváltozatosabb feltételezések terjedtek el. Ez érthető, hiszen a Mars megfigyelésekor számos föl­dihez hasonló jelenséget ész­leltek. A Mars hasonló idő alatt fordul meg a tengelye körül, mint a Föld, van lég­köre, vize, felhőzete, a föl­ditől nem túlságosan eltérő éghajlata. Jogos tehát a felté­telezés: itt is ki kellett fej­lődnie az életnek. A múlt század végén Schia­parelli olasz csillagász rend­kívül érdekes felfedezést tett. Megállapította, hogy A OhdM. „dtdtat^óIdfeU" számos keskeny csatorna há­lózza be és ezek a csatornák a marsbeli -tengerekbe* tor­kollanak. A közlés nyomán még a tudományos körökben is elkezdődött a fantasztikus elméletek hódítása: ezeket a szabályosan egyenes csator­nákat az emberhez hasonló értelmes lények, a marsla­kók készítették öntözési, közlekedési és egyéb célok­ból. A rádiózás fellendülése idején újabb szenzációs hírt röpítettek világgá az újsá­gok: — -Üzenet, a világűrből! Titokzatos rádiójeleket sike­rült felfogni a Marsból! Fel­tehetően a marslakók kíván­nak érintkezésbe jutni a Földdel...« Mindez természetesen ha­talmas feltűnést keltett és nagymértékben megerősítette a marsbeliek létezéséről el­terjedt feltételezéseket. Az egyre fejlődő tudomány újabb megállapításai azon­ban csakhamar megingatták ezeket a túlzó állításokat. A rádióhullámokról kiderült, hogy nem mesterséges erede­tűek, a világűrből természet­szerűen érkezik hozzánk ilyen sugárzás. A tengerek­nek hitt sötét foltról megál­lapították, hogy azok nem óceánok, hanem tulajdonkep­pen lapos medencék, ame­lyek alján víz nincs, vagy csak nagyon kevés van. A rejtélyes csatornák mi­benlétét azonban még a mai napig sem sikerült eldönteni. Mindenesetre tény az, hogy ezek a csatornák gyakran több száz kilométer szélesek, nem valószínű tehát, hogy holmi marslakók áshatták volna őket. Ellentmond en­nek az a tény is, hogy a csa­tornák alakjában változáso­kat, kettőzéseket észleltek. Egyesek szerint a távcsöve­ken keresztül látható vona­lak egyszerűen optikai csa­lódások. Tény az, hogy le­fényképezni még nem sike­rült őket. A múlt évben a Mars ismét földközelségbe jutott, ekkor számos felvételt készítettek róla, de ezeken nem jelentek meg a sokat, vitatott csatornák. Ugyanis a fény gyengesége miatt több másodperces felvételt lehet csak készíteni és ennyi idő alatt a földi légkör vibrálása elmossa a halvány és kes­keny vonalakat. Mindez természetesen nem zárja k-i, hogy a Marson le­hetséges az élet. Sőt! A ie$úiet&6 kulaicUok alapján szinte bizonyosság­gal állíthatjuk, hogy a Mar­son élet található. Persze nem a földi értelemben vett növényzetre és állatokra kell gondolnunk. A Marson egé­szen másfajta élet fejlődhe­tett ki, mint a Földön és ez az élet valószínűleg sokkal alacsonyabb rendű. Mindez a földitől eltérő viszonyokból adódik. A Mars ugyanis sokkal tá­volabb kering a Naptól, mint a Föld. Közepes naptóvol­sága 228 millió kilométer, a Földé pedig 149 millió. Ezért természetesen a Marson sok­kal zordabb az éghajlat, mint a Földön. A sarkvidékek ég­hajlata a földinél sokkal szélsőségesebb: nyáron hoz­závetőlegesen +15 fokos me­leg, télen pedig —100 fokos hideg uralkodhat. Az egyen­lítő környékén a talaj 30—35 fokra is felmelegedhet, azon­ban éjszaka fagyok köszön­tenek be. Az éghajlat tehát a földi viszonyoktól aránylag nem tér el túlságosan. Egé­szen más azonban a légkör összetétele, ami 'természete­sen módosíthatja az élet megnyilvánulási formáit is. A Mars levegője sokkal rit­kább, mint a Földön, ezen­kívül egészen más összeté­telű, sokkal kevesebb oxi­gént és vízpárát tartalmaz, összetételét még nem sike­rült teljesen tisztázni. A bolygó felszínéről már többet lehett megállapítani. Az erősebb látcsöveken jól megfigyelhető, hogy az északi és déli sarkot hatal­mas kiterjedésű fehér lepel borítja. Ez hasonló hó- és jégtakaró lehet, mint ami­lyen a Föld északi és déli sarkán van. Amikor a Mars északi féltekéjén beköszönt a nyár, a fehér lepel gyorsan fogyni kezd. Az olvadékvíz dél felé ömlik, utat keresve magának, betölti a mélyedé­seket és árkokat. Amerre pe­dig a víz megjelenik, növény­zetet hív életre. A sarki jégtakarók között a Mars nagy része narancs­sárgának, opálos-sárgának és vöröses színűnek látszik a látcsöveken keresztül. Ezek a részek valószínűleg száraz sivatagok, homokos, köves területek. N. Radlov szovjet tudós kutatásai során össze­hasonlította a földi közetek és a Mars felszínén látható sárgás-vöröses foltok színin­dexeit és albedóját, s meg­lepő megegyezést talált a marsbeli és a földi sivatagi értékek között. Kiegészítette ezt a kutatást az a tény, hogy már több alkalommal kataJUnad fióUnikaxákat sikerült megfigyelni a Mars felszínén. Igy tehát bizo­nyosra vehetjük, hogy a Mars egy része kietlen siva­tag. Ezt a sivatagot azonban helyenként más jellegű terü­letek szakítják meg. A ré­gebben tengereknek hitt me­dencékben ugyanis a mars­beli nyáron Kékes-zöldes fol­tok figyelhetők meg. Ezek ősszel megsárgulnak, meg­barnulnak. Ebből a szabály­szerű színváltozásból a tu­dósok arra következtetnek, hogy ezeket a területeket hatalmas kiterjedésű nö­vényzet fedi, amely a tél be­köszöntével a földi növény­zethez hasonlóan elhervad.. Ahol pedig növényzet van, ott az állati életnek is nyo­mának kell lennie! A szovjet tudósok erre vo­natkozólag már régóta rész­letes megfigyeléseket végez­nek. Tyihov és Bajev érde­kes elméletet dolgozott ki ennek során a sokat vitatott marscsatornákról ls. Bajev szerint a csatornák mély ha­sadékok, törésvonalak. Tyi­hov itt növénysávok jelenlé­tét tételezi fel, amit megerő­sít az, hogy a csatornák tényleg zöldes színűek. Köny­nyel elképzelhető, hogy a tö­résvonalak a földi vulkani­kus jelenségekhez, hőforrá­sokhoz hasonló képet mutat­nak és így a száraz, hideg si­vatagban lehetővé teszik a növényzet és az élet meg­jelenését. Mindezek alapján szinte bizonyosnak mondhatjuk, hogy a Marson megtalálható az életnek valamilyen for­mája. Az élet megnyilvánu­lása körüli elképzelések te­kintetében azonban a tudó­sok között igen heves viták folynak. Egyesek szerint csu­pán a legprimitívebb mikro­organizmusok, szervezetek létezhetnek. Mások maga­sabb rendű életre vélnek bi­zonyítékot találni. A kérdés még eldöntetlen. Azonban mindjárt hozzátehetjük: va­lószínűleg nem sokáig ma­rad eldöntetlen. A jelenlegi megfigyeléseket nagymérték­ben zavarja a Föld légköre, amelynek állandó mozgása következtében még a legéle­sebb távcsövekben is elmo­sódnak a részletek. Ez a ne­hézség azonban most mái­könnyen legyőzhetővé vált. A m&tUwigM MA olyan magasan kering a Föld felszíne fölött, ahol gyakor­latilag jóformán már nincs levegő. Pobjedonoszcev szov­jet professzor nyilatkozata szerint emiatt lehetővé vá­lik a később telbocsátandó mesterséges holdakra olyan nagy teljesítményű látcsöve­ket szerelni, amelyek a Mar­son 500 méter, a Holdon pe­dig 12 méter nagyságú tár­gyakat is felismerhetővé tesznek. Ezekről a mestersé­ges hold fényképfelvételeket is készíthet. Mindezzel a távolt Mars részletesen látható dunk lesz... (Folytatjuk) Ittasan nekiment a vontatónak Ittas állapotban haladt, ke- szőtt. Súlyos, életveszélyes ai­rékpáron Péter József, Kis- iapotban szállították a kór­kundorozsma. Zárt utca 1. házba. Egyébként a vontató­szám alatti lakos. Addig csel- vezetőnek is pechje volt, mert lengett boros fővel, míg neki- a helyszíni vizsgálatkor kide­vágódott egy arra haladó rült — jóllehet a köziekedé­A filmélet hireiből Azon a sikeres filmanké­ton. amelyet a városi tanács művelődési osztálya és a Csongrádmeo-yci Moziüzem Vállalat rendezett a „Külvá­si legenda" című filmből, is­mét megmutatkozott, hogy mennyire megnőtt a dolgozók igénye művészeti alkotásaink iránt. Szinte nehéz lenne ugyanis megállapítani, hogy a film alkotói vagy a közön­ség tanult-e többet ebből az ankétból, a tény azonban az. hogy kölcsönösen igen hasz­nos volt. Több értékes fel­szólalás hangzott el. amely­hez Máriássy Judit, a film írója és Máriássy Félix, a film rendezője hozzáfűzhet­ték a maguk véleményét. Márcsak a megjelentek nagy száma (zsúfolásig megtelt a Szabadság Mozi mintegy 301) férőhelyes kultúrterme) is azt bizonyítja: a jövőben is érdemes — főként új magvar filmjeinkből — ilyen ankétot rendezni. * Harminc változatos műfa­jú és nemzetiségű film kerül a mozik műsorára 1958 első negyedében. A szovjet film­gyártást az „Elbeszélés a sze­relemről", valamint az „Élet küszöbén" és a „Külön úta­kon" című érdekes proble­matikájú filmek képviselik. Februárban rendezik meg az NDK-filmek ünnepi bemu­tatóját. Ez alkalommal kerül vászonra a Karlovy Vary-i filmfesztiválon nagydíjjal ju­talmazott Lissyj Amerikai filmet is bemu­tatnak mozijaink. Előrelát­hatóan még ebben a hónap­ban bemutatásra kerül Sze­geden a .Trapéz'' cimű ame­rikai film Eollobrigidával a főszerepben, a jövő év elején pedig az 1955-ös cannesi filmfesztiválon nagydíjjal ju­talmazott „Marty". A Svejk olvasóinak bizo­nyára örömet okoz. hogy rö­videsen csehszlovák játékfil­men bemutatásra kerül Svejk. a derék katona. Ezúttal a regény első részének film­változatát mutatják be. Dickensnek mély emberis­merete mutatkozik majd meg az angol »Pickwick-klub« cí­mű filmben. „Csodálatos vasárnap'' cím­mel készül az első szovjet—• csehszlovák színes koproduk­ció. A történet a VI. VIT idején játszódik. Egy 9 éves cseh pionír elhatározza, hogy minden körülmények között kimegy a VIT-re. Érdekes kalandok után meg is érke­zik a szovjet fővárosba, s út­közben megismerkedik Misa szovjet pionírral, egy moszk­vai taxisofőrrel, a TU—104 pilótáival, stb. A film cselek­ménye kora reggel Prágában kezdődik, s ugyanaznap este Prágában fejeződik be. A fő­szerepet Tomas Sedlacek 9 éves csehszlovák „színmű­vész" alakítja. A filmet 1958 elején mutatják bej EFFEL „AhtiUto az áttaí&U foszélietc" című albumából — Nem széqyelled magad, olyan piszkos vaqy, mint egy . .. egy .,, Szurtos P*tH — Imádlak! — Igazán? vontató pótkocsijának hátsó részéhez. Péter József a nagy ütődéstől az úttestre zuhant, s estében összetörte magát. Koponyacsontja homlokrésze függőleges irányban eltört s a két csont egymásra csú­si balesetnek nem ő volt oko­zója —, hogy vezetés előtt egy-két pohár bort felhajtott. Így Péter Józseffel együtt a i vontatóvezetőt is felelősségre vonják) »»» AUTÓ- ÉS MOTORKI'REKPAR- VEZETŐI TANFOLYAM A KISZ Szeged városi bizott­sága és a MHSZ Szeged város elnöksége személy-, teltergépko­esi- és motorkerékpár-vezetői tanfolyamot indít az 1938. évi születésű sorköteles fiatalok számára. A végzett hallgatók személy- és tehergépkocsi ve­zetésére jogosító igazolványt kapnakj Jelentkezni az illeté­kes KISZ és MHSZ alapszer­vezetek írásbeli javaslatával az MHSZ városi elnökségénél (Pe­tőfi Sándor sugárút 6. szám) lehet december 10-én 8-tól 12 lg és december 11-én délután 15HÖ1 17 óráig, ahol a jelent­kezők részletesebb felvilágosí­tást kapnak. Szmokinq hócaizmávaü Allatokról szólnak Effelnek a Magyar Helikon kiadásá­ban most megjelent rajzai: a kiscsikőról. a tyúkanyórol, őzikékről és nyulakról. Ezek az állatok cselekszenek, be­szélnek — élnek. Nem tehet róla a szerző, ha netán egyik vagy másik embertárs unk jut róluk az eszünkbe, vagy ha olykor önmagunkra is ismerünk. (233) Ennek a kommunistának az volt a feladata, hogy figyelmeztesse a lakosságot nbban a faluban, ahol meg akartunk hálni, hogy éjszaka egy kutyának sc szabad ugatni, különben ki lesz irtva. Egyszer én is benne voltam egy ilyen kommandóban, és amikor megérkeztünk egy faluba, Milevsko körül, összekevertem a dol­got, és azt mondtam a községi bírónak, hogy amelyik kutya ugatni fog az éjszaka, annal a tulajdonosa stratégiai okoból ki lesz végez­ve. A bíró megrémült, mindiárt befogatott és elment a stábra, hogy kegyelmet kérjen az egész falunak. De oda se engeditek, az őröl, majdnem belelőttek, úgyhogy hazament. és mire mi beérkeztünk a faluba, az ő tanácsára mindenki bekötözte rongyokkal a kutyák po­fáját. úgyhogy három meg is veszett köziiliik Leereszkedtek a faluba, miután a társaság tudomásul vette Svejk oktató szavait, hogy éjszaka a kutyák nagyon félnél; nz égő ciga­retták parazsától Sajnos, egyikük sem ciga­rettázott, úgyhogy Svejk tanácsának nem le­hettek pozitív erdményei. Viszont kiderült, hogy a kutyák örömükben ugatnak mert szere­tettel emlékeztek vissza az addig áthaladt ka­tonaságra. amely mindig hagyott nekik vala­mi ennivalót. Már messziről megérezték, hogy olyan lé­nyek kőzetednek, akik csontokat és lótetemr­Upt szoktak hátrahagyni. Egyszerre csak, hipp­hopp* nesfj csahos eé lermcU Svt^k körűit « égnek emelt farokkal barátságosan ugrándozni kezdtek a derék katonára. Svefli megsimogatta, megpaskolta őket. és úgy beszélt velük a sötétben, ahogy kisgyere­kekkel szokás: — Nahát, itt vagyunk, megjöttünk hozzátok hajezizni, papíktilni, adunk nektek csontokat, kenyérhajacskát, reggel aztán megint tovább megyünk az ellenségre. A falusi kunyhóban fények gyulladlak, s amikor a négy szállásmester dörömbölni kezdett az első kunyhó ajtaján, hogy megkérdezze, hol lakik a községi bíró. egy sivító, rikácsoló női litmg azt felelte, nem lengyelül, de nem is ukrá­nul. hogy a férje katona, a gyerekei himlösek. a muszkák mindent elvittek, és a férje, mielőtt bevonult volna, meghagyta neki, hogy éjszaka senkinek se nyisson ajtót. Csak mikor erélyeseb­ben folytatták a dörömbölést, megnyugtatva a lakókat, hogy öl: -kvártélymesterek", akkor nyi­totta ki az ajtót egy láthatatlan kéz, s amikor Ixmentek, kiderült, hogy éppen tat lakik a köz­ségi bíró. aki hiába próbálta megmagyarázni Svejkncl;. hogy iwm ő utánozta azt a rikácsolti női hangot. Azzal védekezett, hogy a szénában aludt, és a felesége, ha hirtelen felriasztják ál­mából, nem tudja, hogy miket beszél Ami pe­dig azt illeti, hogy szállás kéne egy egész szá­zadnak. hát olyan kicsi a falu, hogy egy szál katona se fér bele. Egyáltalán nincs hol aludni. Vásárolni se lehet semmit, a muszkák mindem elvitlek. Ha meg nem sértené a jóságos urakat, elkí­sérné őket Krosienkába. ott nagybirtokok van­nak, innét csak háromnegyed órai járás, olt az­tán van elég hely. minden katona báránybőrrel takarózhatik, annyi ott a tehén, hogy minden katonára jut egy csajka tej. ott az ivóvíz is ki­tűnő, a tiszt urak a kastélyban hálhatnak, de t*. LishowiecberiA Nyomott Mis* tetvek, Vala­mikor neki is volt öt tehene, de a muszkák mind elvitték, úgyhogy ö maga is kénytelen Krosienkába járni tejért, ha nem akarja, hogy a beteg gyermekei szenvedjenek. Mintha igazolni akarná, valahol a szomszédos istállóban felbőgött néhány tehén, és hallatszott a rikácsoló női hang, amint a szerencsétlen te­heneket csitítja s azt kívánja, bárcsak ütne be­léjük a kolera. A községi bíró azonban nem jött zavarba, és belebújva magasszárú csiznuíjába. így folytatta: — Egyetlenegy tehén van itten, jóságos uraim, a Vojciek szomszédé, azt tetszett hallani, hogy éppen elbügtr magát. Beteg, szomorít te­lién az. A muszkák elvitték a borját. Azóta nem ad tejet, de a gazdájának fáj érte a szive, nem akarja levágatni, azt mondja, talán a czenttoehowai Szűzanya megint jóra fordít min­dent. Ezek után felvette a bekecsét: — Menjünk át Krosienkába. jóságos uraim, háromnegyed óra se fesz. de mit is beszélek, én bűnös, egy félóra se. Jól ismerem az utat. át­megyünk a patakon, aztán egy nyirfaerdőcskén alt a tölgyfánál... Nagy falu az. és liardzo duzso mocna vodka v propinaciacli. (Nagyon erős vixlkn t an a kocsmákban.) Menjünk, jósá­gos uraim! Mirwk tétováznánk? A jóságos urak dicsőséges ezredébe *való katona uraknak rend­ben. kényelemben kefl pihenniük. Egy császári és királyi katona úrnak, aki a muszkákkal ve­rekszik okvetlenül tiszta szállásra, kényelmes szállásra van szüksége ... Es minálunk? Tetű. üh, himlő és kolera. Minálunk, a mi átkozott 'alunkban. három legény megfeketiilt a kolera ió' •.. A legirgalmasabb úristen elátkozta Lis­kowiecet... Svejk most egy méltóságteljes kézmozdulat­tal elhallgattatta, — Jéiságos uram — mondta, a községi bíró hangját utánozva — egyszer azl olvastam egy könyvben, hogy a svéd háborúi; idején, amikor az volt a parancs, hogy a katonákat be kellett kvártélyozni egy ilyen faluba, cs a községi bí­ró mindenféle kifogásokkal jött nekik és nem akart készséges leni, ezt a bírót felakasztották a legelső fára. Aztán tegnap Sanol;ban egy lengyel káplár azl mesélte nekem, hogy ha megjönnek a kvártélymesterek, a bíró össze kell liogy hív­ja a falu véneit és velük együtt sorra járja a kunyhókat és egyszerűen csak azt mondja: ide befér három, ide négy, a tiszt ural; a plébániára mennek és egy félóra múlva mirulen legyen előkészítve. — Jóságos uram — fordult Svejk komolyun a községi bíróhoz — hol van itt a legköze­lebbi ja? A bíró nem értette, hogy mit jelent az a fa, s ezért Svejk megmagyarázta neki, hogy nyárja, körtefa, almafa, egyszóval minden, aminél; erős ágai vannak. A hírű ezt sem értette, s a külön­böző gyümölcsfák nevét hallva nagyon meg­ijedt. mert már érett a cseresznye, s ezért azt mondta, hogy semmi ilyesmiről nem tud. csak egy tölgy/a áll a kunyhója előtt. — Jó — mondta Svejk, egy nemzetközi kéz­inozdulatlal jelezve az akasztást — akkor föl fo­gunk itt akasztani a kunyhód előtt, mert tudo­másul kell hogy vegyed, hogy háború van. és mi parancsot kaptunk, hogy itt aludjunk, nem pedig valami Krnsirnkáhan. Temiattad, komám, nem fogjuk megváltoztatni a stratégiai tervein­ket. hanem lógni fogsz, mint ahogy abban a könyvben van a svéd hábonikról.. . Volt egy­szer ilyen eset, uraim, a Veiké Mezirici-i had­gyakorlaton JU (Folytatjuk) I

Next

/
Thumbnails
Contents