Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

2 Vasárnap. 1957. december S. Eisenhower fe entést kér arrof, mi okozta az amerikai műhold le bocsáüsának isméiéit s kerte ens géi j rt nomaeucz poirtna nap, osemanyo | SZOVJET SIKER, AMERIKAI KUDARC. A világsajtó legfőbb két témája e napokban az a két esemény, amely ismét a legélénkebben foglalkoztatja úgyszólván minden ország közvéleményét: a szovjet atommeghajtású jégtörő hajó vízre bocsátása es az Egyesült Államok újabb sikertelen múhold-felbocsátási kísérlete. — "Az amerikaiak, akik most dolgoznak egy atommeghajtású tartályhajó megépítésén — írja a Figaro című francia lap —, ismét lemaradtak;.« A izovjet atommeghajtású jégtörő hajó vízre bocsátása — mint a lap moszkvai tudósítója írja — szinte riadóként hatott a Moszkvában működő amerikai diplomatákra és újságírókra, Eisenhower elnök pénteken este felkérte az amerikai hadügyminisztériumot, tegyen minden részleire kiterjedő jelentést az amerikai mesterséges hold kilövésének sikertelen kísérletéről. James Hagerty, a Fehér Ház sajtószóvivője kijelentette, hogy Eisenhower »mélyen csalódott* a kísérlet sikertelenlége miatt. Richárd Nixon, az Egyesült Államok alelnöke az amerikai gyáriparosok országos szövetségének értekezletére készített beszédében pénteken este kijelentette, csalódással tölti el a sikertelen kísérlet, "de nem vesztette el bizalmát*., Mint mondotta, az Egyesült Államok »most hátul kullog a mesterséges holdak kilövésében", de hozzáfűzte, hogy »ez nem lesz mindig így." Az Egyesült Államok kongresszusának tagjai, különösen m Demokrata Párthoz tartozók, élesen bírálták a Vanguard kudarcba fulladt kiröpitését és legfőképpen azt ítélték el, hogy széleskörű nyilvánosságot biztosítottak a Cape Canaverali kísérletnek. Lyndon Johnson, a szenátus demokrata párti többségérek vezetője a texasi Amerlllóban tartott gyűlésen kijelentette: "Ez az Egyesült Államok a legnagyobb nyilvánosságnak örvendő — és egyben a legmegalázóbb kudarca volt". FIGYELEMRE MÉLTÓ FRANCIA KÖVETKEZTETÉSEK láttak napvilágot a Le Monde című párizsi lapban. Jules Moch, a francia kormány képviselője a leszerelési albizottságban, a lap hasábjain megjelent cikkében arról ír, hogy a hagyományos fegyverek elvesztik jelentőségüket az Interkontinentális ballisztikus lövedék mellett. Tíz interkontinentális ballisztikai lövedék inlcább képes elejét venni egy agressziónak — írja —, mint tiz hadosztály, amelynek hadianyaga egyébként ötször annyiba kerül, mint amennyibe a ballisztikai lövedék. Ugyanakkor e hadosztályok másodrendűvé váló szektorokat védelmezve, teljesen hatástalanok maradnak a sztratoszférából érkező támadással szemben. Ugyanígy egy közép hordtávolságú lövedékkel ellátott tengeralattjáró, amely e lövedéket az ellenséges partoktól 500 kilométerre bocsátja fel anélkül, hogy a felszínre kellene emelkednie, elavulttá teszi a klasszikus hajóhadakat, még akkor is. ha a legkorszerűbbek. Ugyanez a helyzet a bombázó repülőgépek esetéhen, amelyekhez a hosszú és költséges kifutópályákat kell építeni, vagy a radarhálózat esetéhen, -amely a szabad világ peremén egészen a sarkvidékig terjed* — mindez gyakorlatilag hatástalan marad sztratoszférán túl repülő lövedékekkel szemben A ballisztikai lövedék tízszer vagy húszszor olt tan magasan, tízszer vagy húszszor olyan gyorsan repül, mint a leghatalmasabb repülőgép, ennélfogva sokkal kevésbé sebezhető és kevésbé költséges. Ugyanekkor megtakarítható a hosszú időn át kiképzendő személyzet is. Ilyenformán minden eddigi katonai elképzelésünk veszélyben foron — állooftia meg Jules Moch. Cikke további részében Moch kifejti, hoev az Fisenhower in;T'OI'ÍI MRD elle-'rzés sem lehet hatásos a» interkontinentális rakéta esetében, mert hiszen ki akadályozza mea békeidőben azt. hony a kilövő tornyokat és pályákat elmnzdithe'0 tetőkkel álcázva menépjtsék? Hol van az a légitelvitel, amely meg tudná különböztetni e kilövő pályákat egy szabályszerű nyártól, ki fedezne fel itt természeteit eves tevéhenys*get? Moch vénül azzal fejezi be cikkét, hogv a stratégiai eavenlés^u (G7t eddig a nyugati hatalmak nem ismerték el!) alapvetően módostfia a leszerelési tervek és a katonai problémák adottságait. "Tllhől át kell gondolnunk az enészet és mea kell kisárelnünk. hoav tanúságát adjuk képzelőerőtfknek — végződik Jules Moch írása. FRFnMÉNTTFT.ENtTL VPOrflnTFK VON BRENTAMO NVTTOATNÉMET BP ÉÜOYMINTSZT^R LONDONI TéROV a i,48*I — erről ír nz angol sajtó. Az angol knrtnány változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a bonni kormány fizessen számára 50 milljó fon(of, németorsrág^ megszálló csapatainak • eltartásához való hozzáiáruTást'ént. A nyugatnémetek azonban csak kölesönként akarnak ilyen összeeet fizetni Angliának, de FYanelanrszágnák és az Egyesült' Államoknak sem hajlandók fizetni — s ezért Anglia g ké- 'ést az Észak-tlnnti Szövetség elé viszi. Űjabh problémák előtt áll tehát az atlanti csúcsértekezlet. s kérdés, hogy a három nyuoati ország milyen áron tudja fizetésre bírni a "makacs bonniakat". A külpolitika hírei röv i Uen Moszkva: A moszkvai nyugatnémet—szovjet tárgyalások keretében szombaton háromhetes szünet után összeültek a hazatelepítés kérdéseivel foglalkozó csoportok. Ezen a tárgyalások további menete szempontjából fontos ülésen részt vesz mind Lahr nagykövet, mind pedig Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének költségvetési bizottsága indítványozta, hogy a közgyűlés fogadja el az ENSZ 1957-es költségvetésének 1 500 000 dollárral való kibővítését (52 315 700 dollárra) Az újonnan javasolt bővítés 182 200 dollárral kevesebb, mint amennyit Hammarskjöld ENSZ-főtitkár kért. Ilammarskjöld azért kérte a költségvetés módosítását, mivel az árak magasabbak és ugyanakkor az 1956. évi közgyűlés átterjedt az 1957-es évre is. 1958-ra 54 782 500 dollárban kérte a költségvetés megállapítását. Tokióban — néhány nappal ezelőtt — bejelentették, hogy háromhavi tanácskozások eredményeként szovjet— japán kereskedelmi egyezményt írtak alá. Ez az egyezmény előreláthatóan húszmillió fontsterling értékű árucserét irányoz elő mindkét irányban. Az egyezmény intézkedik a legnagyobb kedvezmény megadásáról is. — A megállapodás megkötóse az első lépés a két ország között kötendő békeszerződés útján — jelentette ki az egyezmény aláírása után Fuzsijama japán külügyminiszter. Decew^rSJMn IrenHiiHirnfM ^ífnet az általános és középkkD'áfefean Mi történik a nagyvilágban? India — második ötéves tervének megvalósítása közben A fejlődésben einiaradi országok, amelyek néhány évvel ezelőtt nyerték el csupán függetlenségüket, azzal a nagy problémával küzdenek, miként hozzák be, nagyon sokszor elképesztő méretű gazdasági és technikai lemaradásukat, hogy azután legalább a legégetőbb szociál .5 problémáikat megoldhassák. Ez a legfőbb gondja a legtöbb közel- és közép-keleti országnak, úgyszintén az afrikai államoknak és — Indiának is. India esetében különös jelentősége van annak, hogy azt a lemaradást, arnelvet az angolok több évszázados gyarmati uralma eredményezett és amelynek következtében talán alig van olyan ország a világon, amejy hasonló méretű gazdasági és szociális nehézségekkel küzdene, mint India, hogyan lehetne a legrövidebb időn belül felszámolni. Kétségtelen, hogy az Indiai kormány a 68 éves Nehru miniszterelnökségének eddigi esztendei alatt, az ország függetlenségének 1950ben történt kikiáltása óta számottevő eredményeket ért el a cazdnsó<»i a'anok lerakásával, ez azonban csak a kezdet volt, amelyet további nagy fontosságú lépések és Intézkedések egész sorának kell követniük, hogv a szerény, de mégis annvira döntő cél. az Indiai nép életszínvonalának valamelyes emelése elérhető legyen. Hogy mennyire nagy feladatról van sző. azt legjobban abból ítélhetjük meg, hogy a csaknem hárommillió négy4 magyar katofiltus papság örül mindennek, ami a héke érdekében történik Grősz József nyilatkozata az MTI munkatársának A művelődésügyi miniszter ItlasIÜM intézkedik ez JHölAnof és kfl^énisUnlAk téli szünetéről. Az. ország lltliji iskolá éban nz őszi gyrrmrkpnralizis- és influenzajárvány n tanulmányi munkában számottevő kiesést okozott. Ezért amelyik megyében ezt indokoltnak tartja, a négyhetes téli szilnet idejét két liétlcl megrövidíthetik. Ha a téli szünetel nem rövidítik meg. nz első szünnap december 23-a, hétfő. a la pl tó s pedig 1958. január 20-án. hétfőn kezdődik. A téli szünet idején biztosítják n napközi otthonok rendszeres üzemeltetését. Az iskolák ivazgatói nz ifjúsági szervezet foglalkozásához egy-két terem fűtéséről gondoskodnak. Grösz József kalocsai érsek kliflntelése A Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Grősz József kalocsai érseknek, a római katolikus püspöki kar elnökének 70 születésnapja alkalmából a békemozaalomban. valamint az állam és az eevház visz.onvában kifejteit munkásságáért a Magvar Népköztársaság Zászlórend ie II. fokozata kitüntetést adományozta. Grősz József kalocsai érsek , a római katolikus püspöki kar elnöke kitüntetése után az állam és az egyház viszonyáról, a katolikus egyháznak a békemozgalomban vitt szerepéről, s néhány más kérdésről az alábbi nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A mostani viszony az állam és az egyház között békességes és jó. N'ncsenek különpsebb nehézségeink. Jóindulatot látok az államban. az egyházügyi hivatal és a Művelődésügyi Minisztérium rcszérőL Remélem, hogy ez a kedvező viszony és helyzet a jövőben csak javulni fog. - Az egyháznak, a békemozgalom területén kifejtett tevékenységével és idevonatkozó jövőbeni terveivel öszszefüggő kérdésre a következőket válaszolta: — Az Országos Béketanács katolikus bizottsága a héten ülést tartott, ahol többféle tervet vitattunk meg. Ezeket az opus pacis a jövő héten tárgyalja. Természetesen nekünk Is érdekünk a béke és annak érdekében dolgozunk. A papok még aktívabban bekapcsolódnak a békemozgalom céljainak elősegítésébe. A moszkvai békekiáltvány értékelésére vonatkozó kérdésre Grősz József ezeket mondotta: — Ez most van kidolgozás alatt. Ezzel összefügg a mi békemunkánk is többé-kevésbé. A magyar katolikus papság örül mindannak, ami a béke éjiekében történik, oz csak kedvező és jó fogadH vahlos lottó nyereményiegyzék zetküométer kiterjedésű or- szánból — ugyancsak eredszagban közel négyszázmillió ménvtelenüL Bár kateaoriember ellátásáról kell gon- kusan egyik említett nvuaali doskodnt — hihetetlenül el- • - • maradt mezőgazdaság él alig számbajöhelő ipar mellett. India ugyanis Földünk második legnépesebb országa (e téren csak a Kínai Népköztársaság előzi meg) s a népsűrűség az ország déli részein eléri, sőt meghaladja a négyzetkilométerenkénti 500 főt. (Magyarország átlagos népsű- tésként"hatott rűsége 105 fő négyzet kilómé- nak az a híre terenként.) Mit lehet ilyen esetben tenni? Lényegében azt, amit India kormánya is tett; látva a Szovjetunió és a szocialista országok tervgazdálkodásának kiemelkedő eredményeit, két ötéves tervet dolgozott ki, amelyből az ország kormánua sem utasította vissza az indiai kölcsönkérelmet. mégis alig remélhető. hoav akár az elkövetkező esztendőben is szó lehetne az indiai kölcsönigénynek akárcsak érdembeni elbírálásáról is. Hyan köiiiimónyek között bizonyos mértékig meglepet viláesaitö| az a híre amelv arról számolt be. hogv november első felében Űi-Delhiben. India fővárosában úiabb szovjet—indiai egyezményt írtak alá. amelynek értelmében India további 500 millió rubel kölcsönt kap a Szovjetuniótól. 2.5 százalék kamat egyiket 1951—55 között már mellett. 12 évi visszafizetési meg is valósította, míg a mi- időtartamra, és azzal a kikösodlk ötéves terv gyakorlatba téssel. hogy az indiai korvaló átültetése — második mánv úiabb összeget kap. ha' éviben — most van folya- a kölcsön összege a tervbe 9 A katolikus egyháznak a népfronlmozgalomban való részvételéről szólva kijelentette: — Minden összefogást, minden jóravaló törekvést támogatunk. Kádár miniszterelnök dr nagyon jól meghatározta, hogy kikre számít a népfrontmozgalom. Azzal minden tisztességes, becsületes ember egyetért. Nyilatkozata befejező részében a Szovjetunióban felbocsátott két mesterséges holddal kapcsolatos véleményét fejtette ki Grősz József. Nagyszerű dolog a két mesterséges hold — mondotta, majd így folytatta: beszélgettünk róla, s valaki azt mondotta, ha nem volna ez a világfeszültgíg, hogyan tudnánk élvezni a tudománynak ezt a páratlan haladását. Micsoda nagyszerű perspektívák nyílnak meg a tudomány előtt éppen ezeknek a mesterséges holdaknak a felbocsátásával kapcsolatban. Reméljük, hogy ebből is csak jó lesz az emberiség számára. Óriási dolog az, hogy a világűrbe feljutott már élőlény, ha nem is került viszsza. A kezdet megvan, következik a folytatás — fejezte be szavait Grősz József kalocsai érsek. matban. Az első ötéves terv célkitűzése természetesen egészen minimális volt s lényegében arra szorítkozott, hogy az ország erőforrásait számba vegye és hogy — mezőgazdasági vonalon — megteremtse az ország élelmiszerekkel való önellátásának legtöbb feltételét. A második, most folyamatban lévő ötéves terv leglényegesebb célja az ipar megteremtése. India erőforrásai azonban távolról sem elegendőek ahhoz, hogy a második ötéves terv vett gépgyárak, erőművek és üzembe helyezendő szénbányák felépítésére nem lenne elegendő Igaz. az úiabb szovjet kiilcsön sem oldia meg azokat a problémákat, amelyekkel India szembenézni kénytelen második ötéves tervénekmegvalósítása során. Az a tény azonban, hoav a Szovjetunió már másodszor siet India senitséaére. mindennél inkább bizovvitia a Szovjetunió teni'ési készségét és megértését az indiai nép iránt. Az amerikaiak és az angolok. jóllehet semmit A lottó 40. Játékhetére 2 586 822 darab lottószelvény érkezett. A nvertes szelvények között felosztásra kerül 3 880 233 forint, öttalálatos , ,, , , .... . r, szelvény nem volt. Négy tatatásban részesülhet. Gondo- ,éla(ot 54 sze!vénven lom, hogy a békeszerető emberek 0 mindenhol szívesen és találatos örömmel fogadták ezt a bé- 3784. kckiáltványt. Rettenetes volna egv háború el. a nvereménvösszeg egyenként 35 927 50 forint. Háromszelvénvek száma a nyereményösszeg egyenként 256.25 forint. Két találatot 80 513 szelvényen előirányzatait megközelítőleg sem tettek még az indiai Js megvalósítsa, ezért az Indiai kormány elhatározta, hoey kölcsönök után néz. Az első kölcsönt és segítséget JJehru kormánya a Szovjetuniótól kapta Bulganyln és Hruscsov emlékezetes. 1955hen történt India) látogatásakor megkötött egyezmény eredményeként. A Szovjetunió rz aláírt egyezmény értelmében kötelezettséget vállalt az in diai kohászati ivar fejlesztésében a szükséges felszerelések szállítására és indiai szakemberek kiképzésére. A -tervek véarehaitásához azonban további összegekre és segítségre volt szükség. Igaz. az angolok és a nyugatnémetek. látva a Szovjetunió méltánvos. két és fé! százalék mellett nyújtott kőifsőnének az indiai közvéleményre gvakoroit hatását. maguk is ajánlatot tettek egy-egy acélmű felépítésére. azonban a két üzem együttes kapacitása is lényegesen Hs-bb. m'nt a Szovjetunió által ielcvl"n épített kombinát teliesítőkéjipssége. Nphru nem sokkal a szuezi eseméewek után elment nz Fweriilt Áúarriokba és azt remélte hogv W-tlább ötszázmillió dollárt ken kölcsön. Hasontó célbél Nehru az idén nváron Angijába látogatott. hogy ott egv kétszázmillió fontos Ö«ÍZCOŰ hite^eváüanodást kössön, de pnvolok erre semmi haia mostani fegyverekkel, ab- értek el. Egy-egv kéttalálatos ban elpusztulhatna az egész világ, a Föld szelvényre ooénv iuL 12 forint nyereaz laodóságot nem mutattak. Krisnámacsari indiai Dénziimrminisztei- csak riprn tért vissza Nyugat-Németorkölcsönkérelem teljesítése érdekében, bizalmatlanok a második ötéves tervvel szemben. mive! London szerint e terv túlságosan na*vratö>-ő. Washington szerint ppdig kevés teret biztosít a magánkezdeményezés számára. Bár a második ötÓVST terv eredeti célkitűzéseit az indiai kormány menetközben lényegesen csökkentette ís az angol bírálat csak ezt követően hangzott el), a terv lényegét, a gépinart meg kell valósítani. ebbői engedni nem lehet. Az amerikai bírálat felett nedig könnyen napirendre lehet térni azzal a kézenfekvő kérdéssel: ki adion mint magánszemély. vaev mint mgaánérdekeltsée kölcsönt Indiának. amikor ilvenek Indiában aligha akadnak —eredményeként az angol uralomnak Bírálni azonban könvnvebb. mint segíteni Pedig India jelenlegi gazdasági helnzete nagyszerű alkalmat nuújt orra. hogy az Egyesült Államok szavakon kívül tettekkel is bizonyíthassa állitólaaos megértését a fejlődésben elmaradt vének problémái iránt. Amíg az Egyesült Államok kormánya nem váltla gyakorlattá korábbi, szénenhangzó kijelentéseit, addig aligha tudia feltartóztatni azt a folyamatot Ázsiában. de az egész világon sem. amely az amerikaiak iránti mély bizalmatlanságban iut egyre inkább kifejezésre. PERENYI ISTVÁN