Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-29 / 304. szám

259 Vasárnap, 1957. december 18. Éljen a tízéves fennállását ünneplő Román Népköztársaság! Salntam Republiea Populara Romina la a zecea aniversare! IM_L, v MM—III M—III I— in ||j|llBteUMMMM||IMi^MLJiL|M_|L^|M1__|__|i_|__ii^_|__i1j_,MMMjMM ————————— Milyen uolt s milyen ma a Román Népköztársaságban éiö magyarság helyzete? A

második világháború pacitása húszszor akkora, mint vész, akik közül az előbbit előtt is, azóta is Romá- amennyit azelőtt e tartomány a Román Népköztársaság órnia, illetve a Román Népköz- valamennyi erőműve produ- demes művésze kitüntetéssel, társaság egyike volt, illetve kált. Uj bányákat is tártak az utóbbit pedig a „Művészet ma is egyike azoknak az eu- fel e területen, továbbá szá- érdemes mestere„ c£m kitün_ ropax orszagoknak, amelyek- mos üzemet es gyarat kor- . ben a legtöbb nemzetiség él. szerűsítettek. Itt épült fel a tetessél jutalmaztak művészi A lakosság négyötödét kitevő Román Népköztársaság első erdemeikert. Meg kell meg románokon kívül, mintegy tejporgyára, a legkorszerűbb említeni, hogy az 1954-ben egymillió hatszázezer magyar, berendezéssel felszerelve, rendezett állami képzőművécsaknem 400 ezer német, 145 A magyar anyanyelvű és szeti kiállításokon a 463 kiálezer zsidó, 50 ezer jugoszláv ** nemzetiségű lakosság és még sok más nemzetiségű természetesen nemcsak gazés anyanyelvű állampolgár él dasági és politikai, de kultuma a Román Népköztársaság- rális vonatkozásban is részeban. Azok a nemzetiségiek, se az egyenjogúság alapján akik már a felszabadulás létrejött eredményeknek. Koelőtt is Romániában éltek, a lozsváron alakult meg a népi megmondhatói annak, meny- hatalom esztendeiben a „Hőnyit szenvedtek magyar, né- lyai* elnevezésű egyetem és met, vagy szerb anyanyelvű- a marosvásárhelyi Orvosiségük, illetve nemzetisé- Gyógyszerészi Főiskola, amegük miatt. Leglényege- lyekben több ezer diák tanul sebb sérelmük az volt, hogy — magyar nyelven. Számos nem tölthettek be közéleti általános- és középiskolában funkciókat s munkahelyeiken is magyar nyelven és maütő művész közül 98 magyar volt. Kapcsolatok 70 országgal A Román Népköztársaság jelenleg 70 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, tehát a világ minden részében fekvő országokkal kereskedik. Ezzel szemben 1938ban Romániának csak 45 országgal voltak kereskedelmi kapcsolatai. 1957-ben a román külkereskedelem volumene 140 százalékkal volt nagyobb, mint 1948-ban. A külkereskedelmi forgalom legnagyobb része a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal bonyolódik le, de igen nagy mennyiségű román árut kapnak a nyugati államok is és számottévő a román export a középkeleti országokba is. December 30-a nagy fontosságú nap a román nép 2 életében. 10 évvel ezelőtt, 1947. december 30-án döntiit• ték meg Romániában a monarchiát és kiáltották ki a ; Komán Népköztársaságot. A proletárdiktatúra államúton indult junucioKat s muntcanetyeitcen is magyar "> .»«. "r « formájának bevezetésével a román nép új ú - ha egyáltalán dolgozhattak gyarnyelvu tankönyvekből fo- ; szociaIizmus építésének útján, amelyen ™..., 7-..7 +-.-.AH- 1-ríL- - tanifao rta hn.conlo a ® .. ...... -, éppenúgy, mint kulturális lyik a tanítás, de hasonló a vonatkozásban, a hátrányok helyzet több szakiskolában is. egész sorát kellett elszenved- A több, mint 1500, a nemniök. Ma már mindez a múl- zetiségek részére létesített té: a Román Népköztársaság kultúrintézmény közül szátörvényeket hozott, amely ki- mos szolgálja a magyar nyelmondja, hogy minden román vű lakosság kulturális igéállampolgár, tekintet nélkül nyeit is. Ennek következtében anyanyelvére és nemzetiségé- rohamos fejlődésnek indultak re, egyenlő, képességeitől a magyar falusi kultúrcsoporfüggően betölthet minden tok is. Románia szerte ismert tisztséget, bizonyos kor elérése például a Magyar Autonóm után választó és megválaszt- Tartományban lévő magheraható. ni magyar táncegyüttes, de O

lvasóinkat természetesen fel lehetne sorolni több olyan legjobban az érdekli, magyar kultúregyüttest, amemilyen körülmények között élnek a Román Népköztársaság magyar nemzetiségű állampolgárai? Mindenekelőtt tfrra kell rámutatnunk, hogy a magyar nemzetiségű lakosság legnagyobb része autonóm területen él. Ez az autonóm terület lényegében a Székelyföldet foglalja magában s ellyek középpontjai a kérdéses területen élő magyar anyanyelvűek kulturális életének. A szellemi élet egyik legszámottevőbb területe a színházi kultúra, amelynek nagy hagyományai vannak a Román Népköztársaság magyarlakta területein is. A Magyar Autonóm Terület úgyszólván valamennyi városának van mondhatjuk, hogy ezzel meg- magyar nyelvű színháza. Töbvalósult a tartomány területi- bek között Marosvásárhelyen, közigazgatási autonómiája, Kolozsvárott, Nagyváradon, amely igen kedvező feltétele- Temesváron, Szatmáron és ket biztosít a helyi lakosság- Sepsiszentgyörgyön működik nak ahhoz, hogy résztvegyen magyar társulat. Marosvásárügyes-bajos dolgaínak meg- helyen és Nagyszebenben maoldásában. az ország életének gvar nyelvű bábszínház is irányításában. játszik. Kolozsvárott a felsza1951—1955-ben, tehát a Ro- badulás után az Állami Mamán Népköztársaság első öt- gvar Overa nyitotta meg kaéves tervének időszakában a pvit, Marosvásárhelyen pedig kormány több, mint egymilliárd lejt ruházott be a Ma- ' gyar Autonóm Tartomány r gazdasági fejlesztésébe. E beruházások alapján épült, fel filharmonikus zenekar ala•'* és működik igen nagy • -el. p v-nk kénzőművészeti élet is folyik a Magyar Auaz erdöszentgyörgyi hőerőmű, tonóm Tartományban. Külöamely az ország legnagyobb nősen ismert Szőnyi István hőerőműve, s amelynek ka- és Miklóssy Gábor 'festőműModern egészségügyi intézmény Képünk a Jassi-i "dr. C. I. Parhon« kórházat ábrázolja. Ehhez hasonló modern berendezésű kórház egyetlen egy sem volt a felszabadulás előtt Romániában. Ma mar több város és körzet dicsekedhet hasonlóan berendezett és kitűnően felszerelt kórházakkal és klinikákkal. az elmúlt • J tíz esztendő alatt oly sok és nagyszerű eredményt 2 • ért cl. 2 m Hogy ezek az eredmények milyen kiemelkedő Je- ü : lentőségűek, csak akkor tudjuk kellően méltányolni, ha " S a Komán Népköztársaság 10 év alatti fejlődését össze- ! . hasonlítjuk a felszabadulás előtti Romániát annyira I 2 jellemző adatokkal. Az akkori Romániára az volt a 2 £ jellemző, hogy sok millió dolgozó verejtékes mun- 2 • kajának eredményét nagyon kevés számú kiváltságos • • élvezte. A Bratianu-család például 9 bankot, hat ko- ; S hászati üzemet, két bányavállalatot, két textilgyáral, • ; három cukorgyárat, három építkezési vállalatot és egy • • egész sor más üzemet tartott ellenőrzése alatt. Felsorol; hatnánk még néhány, hasonlóan mesés gazdagsággal • « rendelkező földesurat, de inkább azt mondjuk el, mi- g • I.ven gazdag volt a román király. Lemondása után fel- g g vett leltár szerint 15 ezer hektár földbirtoka, 137 ezer g g hold erdeje, 36 nagyipari, illetve bankvállalata, 45 kas- g g télya és 114 palotája, valamint sok millió részvénye, és i g még ki tudná felsorolni, mennyi egyéb értéke volt. Román iparról a felszabadulás előtt beszélni sem S £ lehetett, mert az ország gazdasági életét teljesen ki- 2 " szolgáltatták a nyugati monopolista trösztöknek — • 2 Standard Oil, Royal Dutch Shell stb. —, s el lehet £ jj mondani, hogy a varrótűtől a traktorig, a borotvapen- ! • gétői a szövőgépig minden iparcikket Nyugatról ím- • n portáltak — természetesen jó drága áron. A régi Romániában a dolgozók élete rendkívül ne- • g héz volt. Bérük a legalacsonyabbak közé tartozott Euró- • g pában, vásárolni pedig nagyon keveset tudtak. így az- g g után a nyomor és az éhség nagy pusztítást végzett so- g • raik között. Ráadásul azokban az esztendőkben Romá- g g nia azzal a szomorú hírnévvel „dicsekedhetett*, hogy g g itt volt a legtöbb írástudatlan, a legtöbb tüdőbeteg és 2 g a legnagyobb gyermekhalandóság egész Európában. Az elmúlt tíz esztendő alatt mindez gyökeresen 2 g megváltozott. A román nép felszámolta az évszázadok 2 2 során keletkezett lemaradását, s ma, már olyan ered- 2 2 ményeket mutathat fel az élet minden területén, ami- 5 2 Iyenekkel sok, korábban lényegesen fejlettebb országo- • 2 kat is megelőzött. Ezekről a nagyszerű eredményekről számolunk be g « néhány rövid összeállításban. A KŐOLAJ — Románia „fekete aranya" gyobb eredményét: nem keveri hb. mint 10 millió 920 ezer 417 tonna kőolajat termelt, de nagy a valószínűsége, hogy ebben az esztendőben még ezt a rekordot is túlszárnyalják. Ha már a teljesítményről esik szó, említsük meg, hogy a román kőolajipari munkás ma már nem embertelen körülmények között dolgozik. A felszabadulás előtt Romániában monopolhelyzetet élvező nyugati kőolajtársaságok „sikereiket* éppen annak köszönhették, hogy rabszolgamunkát végeztettek a román kőolajipari munkással: 12— .14 órai napi munkájáért csak éhbért fizettek számára, munkavédelmi intézkedésekről pedig 1 e.-zélni sem lehetett. Vvomoniságos kunyhó, néhány marék szalma — ez volt a kőolajipari munkások „lakásának* minden „komfortja*. Ma már mindez rossz emlék csupán. Egy-, két- és háromszobás összkomfortos lakások, színházak, könyvtárak, sporttermek, üzemi étkezdék és egészségügyi intézmények gondoskodnak a román kőolajipari munkások és dolgozók igényeinek, kielégítéséről. S ez a gondoskodás jut kifejezésre a nagyszerű termelési eredményekben is. CSAKNEM száz esztendeje, hogv a Román Népköztársaságban megkezdődött és azóta is folyik a kőolaj kiaknázása és feldolgozása. Bukarest, a Román Népköztársaság fővárosa volt a világ első városa, amelyet petróleumvilágítással látlak el. Ha figyelembe vesszük a román petróleumipar fejlődési ütemét, azonnal szembetűnik, hogy ez az iparág Romániában az utolsó évtized alatt többel produkált. mint a megelőző, csaknem kilencven esztendő során. Abban, hogy a román petróleumkútak teljesítménye a felszabadulás plött nein érte el a maximális kitermelési szintet, nagyban közrejátszott: az az ok is, hogv Románia ásványolajipara lénvegében a kapitalista országoktól függött az olajipari [lerendezések tekintetében. A román gépgyártás az elmúlt tíz év alatt nemcsak saját szükségletét biztosította, de olyan menynyiségű olaffeldolgozó- és fúrógépeket is gyárt, amelyekből exnortálni is lehet Indiába és Kínába és más országokba. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG kőolajipara az elmúlt esztendőben érte el eddigi legna\ Tíz éve kiáltották ki i \ a Román Népköztársaságot \ EUGEN JEBELEANU egyike a Román Népköztársaság legismertebb költőinek* Át* lamdíjas, s a Román Népköztársaság Akadémiájának levelező tagja. Nemrégen fejezte be huszonötesztendős publicisztikai tevékenységének összegezését „A XX. század* című kötetében. A 46 éves, a magyar költészet — különösen Ady és Petőfi munkássága — felé roppant vonzódó, róluk több tanulmányt megjelentetett, népszerű román költő egyik szép versét mutatjuk be ax alábbiakban: MEGTÉRÉS Szorítja mellemet... Nem kell a vért. Most nevetnék, mint habfoggal nevet folyó, ha nap süt... Pokolból jövet mondom én ezt, hol lángot láttam s vért Elég volt.:. Láttam holt szülőt s megölt fiút... hajamban pernye és ham«.«. Nem kell a vért... Fürdő, jó illatú, locsoljon ... Jajtól visszhangzik a FöM. De mit mutatsz, acélos messziségt Az ellenség máglyája rőten ég, „Szépítsd magad a Végnek? — így üzen. Nem mosom még le a meleg hamut, menj, máikony tündére, szabad az út, s add rám jó vértemet, 6 Értelem! Hegyi Endre fordítása Szép tánc, színes nemzeti uisetet A román népi táncok szépsége és sokrétűsége az egész világon elismert. Ezek a táncok rendkívül változatosak. A Román Népköztársaság különböző vidékein más és más táncok honosodtak meg. Valamennyi román népi táncot azonban öszszekapcsolja « sajátos nemzeti-, népistílus, a lényeg azonossága, amelyekben kijejtezésre jutnak a táncosok elképzelései és érzései. Ezek színessé éa hangulatossá teszik a kérdéses táncot részleteiben is és egészében egyaránt. Az országban különösen a munténiai (havasalföldi) táncok a. legelterjedtebbek. többek között a "Sírba" és a "Hóra" nevű táncok. Erdélyben különösen a páros táncok honosodtak meg. Ezeket a táncokat úgynevezett ciklusokban járják, más szavakkal: egy hármas táncszvitet táncolnak előre általában egy első hegedűből é» megállafútott sorrendben, majd egy másod hegedűből áll. Ma megállnak. utána újra kezdik már ritkábban táncolnak furuugyanazokat a táncokat ugyan- hjára. amelyet most a klarinét abban a sorrendben. A legje- képünkön: páros tdneot lejtó lentősebb erdélyi tánc az "In- pin tó(unÍ!) szines „emzeti vivirtita", amelynek kísérőzenéje leletben. Romániai újságok, folyóiratok — magyar nyelven A Román Népköztársaságban számos, nagy példányszámú. lap és folyóirat ielenik meg magvar nyelven. Bukarestben állítják elő az »Előre« című magyar nyelvű napilapot. de megielenik magyar nvelvű napilap Kolozsvárott is és más erdélyi városokban is. A folyóiratok közül az ifiúság részére kiadott Pionir című lap. a "Falvak dolgozó népe" című népszerű sajtótermék a legemlitésreméllóbb. Irodalmi, ku'turális és művészeti téren is nagyszámú kiadvány lát napvilágot Különösen ismert közülük az „Utunk", a Román írószövetség magyarnyelvű lapja és az „Igaz Szó". a Román Írószövetség Magyar Autonóm tartománvbeli tagozatának folyóirata. Kéthetenként jelenik meg az „Űj Sport" című magyarnyelvű sportszaklaD is. Kolozsvárott néhány hónapja indult meg a máris rendkívül népszerű „Korunk" című, társadalmi-politikai és kulturális folyóirat. Az oldalt összeállította: PERENYI ISTVÁN