Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-28 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma: BPtMMHWBlIf •IIIIIMI— III lllll II ||| A MAGYAR SZOCIALISTA M U ]\ K ÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 303. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. december 28. Hét- és hatórás munkanap a Szovjetunióban l A Szegedi Hnla§yárlian már az Erőműben fejlesztett gőzzel fűtenek Sokan még a szakemberek közül sem hitték, hogy ezen a télen mór az Erőmű által fejlesztett gőzzel fűtenek a Szegedi Ruhagyárban. Akik tervezték és kivitelezték a gőztávvezeték építését, a ru­hagyári vezetőkkel együtt hittek abban, _hogy mire el­jön a hideg tel, nem kell majd fűteni a gyári kazá­nokban. Nekik lett igazuk. Egy hét óta a Ruhagyár négy kazánházában, a 12 kazánban nem ég a tűz. Egy hete tart már az Erőmüvet s a Ruha­gyárat összekötő göztávveze­ték próbája. Befejezéshez közeledik az egymillióháromszázezer fo­rintos beruházásból épült nagy jelentőségű vezeték építése. A szerelés már több hete lé­nyegében készen van. A Könnyűipari Gyárfelszerelő Vállalat tervezői és dolgozói megtették a magukét. Csak a csövek szigetelését végző alvállalat késett el egy kissé a munkával. A szerelésben csak néhány utána igazítás van még hátra. A műszaki átadás pénteken 12 órakor volt. Eljöttek ebből az alkalomból a Szegedi Ruhagyárba a bu­dapesti tervezők és kivitele­zők, ott. voltak a városi ta­hács képviselői, az Erőmű s a Ruhagyár szakemberei, a tűzoltóság küldötte és sokan mások. A gőztávvezeték épí­tését kisebb hiányoktól elte­kintve szerű gyártástechnológiában nélkülözhetetlen gőzvasalógépeket is mázni tudják. alkal­A gyár gőzqpergia-igényét már az eddigi 12 kazán is csak nehezen tudta ellátni. Az üzem továbbfejlesztésé­nek valóságos gátja volt már a hiányos és drága gőzellá­tás, ezután pedig a már meg­lévőkre sincs szükség. Vala­mennyi kazánt megtisztítot­ták, beolajozták. Egyelőre még ottmaradnak a gyárban, de egy év múlva túladnak majd rajtuk. Átadják őket más üzemeknek. Itt már nem lesz szükség rójuk. Az idén már szenet sem vásárolt a vállalat, mert bíztak abban, hogy a terv szerint elkészül a gőztávvezeték és az Erő­mű gőzével fűthetnek. Ez nagy megtakarítást jelent nemcsak a vállalatnak, ha­nem népgazdaságunknak is. A szenet és a fűtéssel járó munkaerőt pótolja most az Erőműben elhasználódott gőz ereje. A turbinák meghajtása után megmaradó még igen magas hőfokú és nyomású gőzt ugyanis a Ruhagyár to­vább hasznosítja. Kétszázhat­van fokos a gőz, amikor a Ruhagyárba érkezik. Ezzel iűthetik a termeket, a szociális létesítményeket is elláthatják meieg vízzel. Ezzel működnek majd a gőz­vasalógépek. A 120 ezer fo­rintból épülő üzemi mosodát is elláthatják meleg vízzel, sőt a szárító- és vasalógépek is az Erőmű gőzével működ­nek majd. Úttörő munkát végzett a Szegedi Ruhagyár és az Erőmű. A Szegcdi Ruhagyár az cgycllen olyan üzem az or­szágban, amely távvezeté­ken kapja a gőzt. Szegedi üzem lesz a második is, a Konzervgyár. A tervek mar Készen vannak a vezetet* további építésére, s előrelát­hatólag mire eljön a konzervgyári szezon, már itt is használ­hatnak az Erőmű gőzéből. Reméliük. a Konzervgyár után következnek majd a többi üzemek, az Ecsetgyár és mások, mindazok, ame­lyek csak hasznosítani tud­ják a gőzt. így aztán mire el­jön az idő, amikor majd fe- , loslegessé válik a Szegedi Erőmű mint áramfejlesztő, akkor megrharadhat tovább­ra is gőzfejlesztő üzemnek, amely sok szegedi üzemet lát majd el hőenergiával. Magyar október 1957 í (Német újságíró « rjporlja Szegedről) ; • Nyertes lottószámok * l Heti rádióműsor (Markovlts Tibor felvétele) Qatlycizás Közel negyvenezer sorfát gondoztak, ápoltak, metszet­tek ez évben Szegeden a Ker­tészeti Vállalat dolgozói. Az utcai sorfák gallyazására lombhullás után, ilyenkor té­len kerül sor. Elengedhetet­lenül szükséges az ágak szakszerű lenycsése, mert a r.ag.v lomb beleakadhat a te­lefon- és villanyvezetékekbe. Ugyanakkor a ta formáját is kialakítják, hogy iomboso­dáskor a napfény a kisebb, belső ágakhoz is eljusson. Még néhány nap és a galy­lyazásl — amelyet képünk ábrázol — befejezik váro­sunkban FEÍ^I YEtC a Mzatymavi páitUá'zbati 0 .jóváhagyták, s állandó tize' mcltetésre alkalmasnak ta­lálták. Ezzel új, jelentős fejlődési szakaszába lépett a Szegedi Ruhagyár. Nemcsak azért, mert kétezer szegedi dolgozónak biztosítanak a gőztávveze­ték nyújtotta lehetőséggel jobb munkafeltételeket, hanem azért is, mert a kor­Mega'aVult a gazdakör a III. kerületben Ma fogadóóra a Földműves utcai helyiségben A Hazafias Népfront harma­dik kerületi bizottsága és a ke­rületi tanács előzetes megbeszé­lések utón december 26-ra gaz­dagyűlést bívott össze. A meg­beszélésen mintegy nyolcvan alsóvárosi és móravárosi gazda vett részt. A megbeszélés igen eredményes volt: több, mint egy éves huza-vona után meg­alakították a gazdakört. A je­Az utcán hideg szél söpör. A szatymazi házak már este 6 óra felé belesimulnak a sö­tétbe, csak ablakséemeik vi­lágítanak. A pártszervezet épületében a villanyfény ün­nepi díszítésekre világít; S a párttagok — nehézkes járású öregek, fürge mozgású fiata­lok —, egyre jönnek, hogy megkapó taggyűlésen vegyék át az új párttagsági köny­veket . A falon Lenin, aztán a ma­gyar kommunista mozgalom mártírjaiank fényképei, vi­rággal övezve. S a ház. — ahol az ünnepi taggyűlésre gyülekeznek a kommunisták —, történelmet is ébreszt. Az 1919-es fehérterror itt, e fa nevében üdvözlik a pártot. A Nem fogalmazzák így meg. kölcsönös bizalom jegyében, mégis egyik jellemzője a tag­Aztán Kristóf Andrásné gyűlésnek: a szatymazi kom­eivtársnő, a községi pártszer- munisták is mindig a dolgo­vezet titkára tartalmas beszá- zó emberekért akarnak csele­mólója következik. Vázolja kedni... Szólnak a fcommu­lenlévő gazdák a jelölőbizottság és több más hozzászóló javasla­ta alapján mindjárt tizenkét ta­gú vezetőséget választottak. El­nök Savanya Miklós, 'elnökhe­lyettes pedig Csamangó István lelt. A gazdák a megválasztott ve­zetőségnek máris több, a kerü­let földművelésitől élő lakosait érdeklő feladatot adtak. A veze- _ tőség ígéretet tett, bogy minden f munistákat." Az udvari fákon lakását, erőszakkal, bántál a pártszervezet útját az el­lenforradalom óta és kitér a tennivalókra, a kommunista és munkáspártok békekiált­ványának jelentőségére. Be­szél ez a kommunista asz­szony a pártonkívüliek és a kommunisták kapcsolatáról, a helytállásról és arról, hogy a párttagoknak szerényeknek kell lenniök. Helytállás — szerénység. Kristóf Andrásnénak van erkölcsi alapja erről is be­szélni. Az elmúlt évi ellen­lak között is kínozta a kom- forradalom idején feldúlták w * f > felvetett problémával foglalkoz­ni fog és a gazdakör célkitűzé­seinek megvalósítására rövide­sen munkatervet dolgoz ki. Az újonnan alakult gazda­kör tovább folytatja szervező munkáját. Ma, szombat este a Földműves utca 7 szám alatti helyiségében 6 órától 8 óráig tagfelvételi fogadó órákat tarta­tlak a gazdakörbe lépők szá­mára. Január 6-án egyébként ugyancsak a Földműves utca 7 szám alatt mezőgazdasági tár­gyú előadást ós filmvetítést tar­tanak. nisták kötelességeiről és ar­ról, hogy szívesen végeznek pártmunkát, • Es sor kerül az új párttag­sági könyvek kiosztására. El­sőnek Mészáros György bá­csi, az öreg harcos veszi át új párttagsági könyvét. Fel­csattan a taps, így ls kifeje­zik a tiszteletet Gyuri bácsi iránt, aki nagy gonddal teszi belső zsebébe a könyvecskét, a párthoz való tartozás jel­képét. Aztán egymás után fogják kezükbe a piros fedelű köny­vedig meggyötört emberek — mazva elvettek parttagsagi vet a Kommunisták. Többen kommunisták és pártonkívüli könyvet, gúnyoltak. — az esz­vöröskatonák — holttestei méhez azonban hü maradt, csüngtek. Élnek még azok Szerénységére talán az is a közül, akik tanúságot tudnak legjellemzőbb, hogy az idő­tenni erről. A teremben ül sebb emberek úgy szeretik, idős Mészáros György elvtárs, mint a lányukat. a munkásmozgalom egyik ve­teránja — ö is szemtanú. Ül­dözött volt. Es egy évvel ez­előtt vihar tombolt e hazá­ban, az 1919-es fehérterror kísértett.., • Együtt a párttagság. Kezdő­dik a gyűlés. Nyílik az ajtó és a népfront, a KISZ. a föld­művesszövetkezet küldöttsége lép be és a pártonkívüliek A beszámolóhoz sokan szól­nak hozzá: tsz-tagok, halgaz­dasági dolgozók és mások. Nyíltan elmondják vélemé­nyüket arról is, hogyan le­hetne tovább javítani a dol­— miként a családban szo­kás — érzéseikről is szólnak és nem hat frázisként. Arról beszélnek, hogy mit jelent a párt tagjának lenni; arról, hogy az életükkel, munkájuk­kal akarnak méltók lenni a piros könyvecskéhez. • Kilenc óra már elmúlt. A taggyűlés is befejeződött, de emlékezeteis marad a szaty­mazi kommunistáknak, — s gozó emberek javára a párt- ezt ök maguk mondották, szervezet munkáját, még ba- Ami Szatymazon történt, a rátibbá tenni a kapcsolatot a község pártéletének új fénye pártonkívüliekkel. A hibákat is volt. Olyan fény, amelyet sem takargatják; őszintén soha nem szabad kialudni megmondják, ami a szívüket hagyni, nyomja. ént. s:) Az új esztendőben több ipari növényt termelnek a sz;gedi termelőszövetkezetek í. ts u c. AJ . V AitlILl. Vincze András rajza A szegedi termelőszövetkeze­tek tagjai az új esztendőben az eddigieknél lényegesen nagyobb gondol fordítanak az ipari nö­vények termelésére. Különösen nagy fejlődés mutatkozik most a fűszerpaprika-termelés terén. Az elmúlt gazdasági évben a szegedi tsz-ek összesen 44 ka­tasztrális holdon termeltek fű­mint 80 katasztrális hold fűszer­paprikára van szerződésük. Jelentősen emelkedett most a szövetkezetekben leszerződött cukorrépa terület is. A baktói Felszabadulás Termelőszövet­kezet az új gazdasági évben elő­ször vág neki nagyobbmérvű rostkender termelésnek. Rost­kendert harminc holdon, olaj­lent pedig húsz katasztrális hnl­szerpaprikál. Jelenleg már több, don vetnek tavaszra. EMELKEDETT fl VÁROSI, CSÖKKENTŐ FALUSI lakosság száma Statisztikai adatok szerint röezítő statisztikából kiderül. az ország lakossága ebben az hoev Budapest lakossága az esztendőben mintegy ötven- első háromnegyed évben ezerrel gyarapodott, s jelen- csaknem húszezerrel szapc­leg megközelíti a kilencmii- rodott: megközelítőleg 40 ez­liónyolcszáznegyvenezret. Az ren költöztek a fővárosba és élveszületések száma havon- 20 ezernél valamivel több új ta 13—15 ezer között mozgott, lakos telepedett le Budapes­a halálozásoké pedig 7—8 ten. A vidéki városok lélek­ezer körül volt. Az év hó- száma ebben az időben hét és napjaiban átlag 6—7 ezer há- fél ezerrel gyarapodott Míg zassáaot kötöttek. A legtöbb a városokban nőtt a lakosság házasságkötés Pest megyében száma, a falvakban az oda­történt. költözések ellenére 2S 500-zal A lakóhely-változásokat csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents