Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-25 / 302. szám

Siwía, 1957. decemfier 85. Oódi János bácsiuaf A LÓVASÚT BAKJÁM Utazás a hetven év előtti Szegeden, az omnibusz, a lovasát és a villamos jubileumán Nemlüen hiszem. hogy amelyet életbe U léptettek. » früstököt ls elhagyja most, akadna élő ember, aki emlé- éjjel, nappal működtettek. amlt a Gázgyárig meétehetkeznék salát élményei alap- «• • • nappal fizet minden ne ueyanis a fonjulókban ián a száz esztendővel ez- utas 12 krt. éjjel 16-ot». s addif, szabad esak enni a előtti Szegedre. Könyvek, le- még a podgvész díjszabást is hajlóknak. Az Ilona Utcánál írások és egyéb dokumentu- meghatározták. Ennél többet kitér6s msÁn6fíél iónémok, mint mozaikok marad- netn tudunk ezen -osi* köz- hány tóha1tásnyl ldőt lak az utókorra, amelyek lekedesi technikáról, annál tünk. bevárjuk a visszafelé alapján megálmodhattok a többet utódiáról, a lóvasút- ,öv6 koCBÍt Addu a kalauz vároa akkori arculatát S ról. kőnvékia merül a váltóaknáhogy miért fontos ez éppen 1881-ben a várostól enge- ba s átválttá a síneket ma? Száz esztendővel ezelőtt délyt kért a közúti vasút kl- Ahogy feltérdel, sűrű káromtflnt fel a város1 "teáin az építésére egy belga részvény- kodás közben egv rongydaomnibusz, majd később a 10- térsasá0 nevében Paget Edu- rabbal törölgeti félkarig olavasút. Mindkettőről keveset ard neVu mérnök. Az elvi jos kezét, maid beszalad — legyzett fel a krónika, lévén, eneedély után két évre. 1883- a mai Kefegyár helyén lévő hogy akkor méa nem írtak ban kezdik mea a pálvaépí- — Bekk-féle kocsmába éOV és nyomtak Itt úisáaot. A ma t^st g jgs^.ben adják át a kis gyomorerősítőért, mert már kicsit divatia múlt de forgalomnak. 1869-ben Sse- ahoev nekünk is panaszolta: az akkor „forradalmas" S&AftrtSm SBSTaWSBra SV^i S^U^SSJST^ ^VKTS'SÍK to ESSE^Sfc síért Ide be. jóllehet vasút kö- ezegedi Gőzfűrész helyén) zat aki alle időzött bent. s frül^ Közbe" aí 16 köíDontt lrodfijánál tötte már össze a tiszaparti k0£ kocogták a lovak a sí- máris siet vissza. Igen ám. «*k & RVUSdílUAn Után ke- leverte a sínben a lábát, s Tisza éltensmnek által léim várost Budapesttel. Bizonyos nen Wruldl zöldre festett, de ekkor szinte belefut egy ™ hórihórgasra mi is ráné- ^Miníennnte dolog ~ a íf/iH mllí! f La^A k t mtor Ttn SSEEFi fjSSTal ffiS Í fÖítt foróulTS^is'lovat^eS tttKrtlf Ivekről 1856. november 14-én itt lépünk be a mába, helye- kozepKoru emberpe. awinek k a hideg. pedig csudaszép váltani futia a 20 pár mu- letve lemcev a? Irndáh., pár sorban liűr fr a Buda- „ebben egy volt kackiás bal- csak a sűrű o^ökránea- tav£LSZi rceaelP va„. Az inci_ köriből -A volt szegcdi városi leónyis kola (ma' az egyetem Jogi karának épülete) a Lenin kőn* felől ikkor „forradalmas", sí- fied-Rólcus. Gizella tér—Te- kegyetlenül elrontotta a , . K„__ «„,»„« ionén i .„ * , ... , ,_, , futó városi, közlekedési herpályaudvar. Ttazerakpart, gyomrát Ján« bácsi, össze- ffi^J^^JS ".tVS^T, * ? A lóvasút mai szú. egyetlen élő lóvasút háj- „ dens után a kalauz kelletle- dalmas tekintetünk láttán készítő mester pinceszerű tó. a ma 84 esztendős Hódi b , hal- nÜ1 iét> fel a kocsira s 8zin" bácsi, miközben naavot műhelye volt akkor az lroa város 1856-ban? János bácsi házába Beteg- taamkat te ódalöki a 12 krajcáros ie- pödörint kackiás baiszán. Ol- da.) A kalauz az előző nanl grrocdoi .nkArn sav ágyán « öreg viccelődve fo- ma tam tűrnek flTöm- e2V rokusi csizmadia dalt pillantva láttuk is en- bevétellel ment elszámolni, s roŰlTÁéattö^tX mea «*» bennünket, és elbestolé- bácrite- ^fftemak. aki az Ilona ut- nek okozóját: a szépséges helyébe addie az Irodasíolga i rt tafií* se nyomán visszamegyünk fén]fhtootoa Xúgia p^nál száüt fel. A váltóba Schoor kocsmárosné állt ki lépett a kocsira, az jött vefosztanl nrrrn vannak tudni- lénk hajolva odasúgta. közben beért a visszafelé jo- az ajtóba, s Induláskor János lünk a Nagyállomásig. Addig A szepseges vő kocsi. János bácsi és a bácsi akkorát fúl n tülökbe, rom történt semmi, hanem kocsmárosné másik koésl haitóia üdvöz- hosv maid hanvatt esünk a visszafele átlapoztunk gonaz ajtóban lésképpen szinte egyszerre batár bakiáról. Elvégré nem dolatban néhánv hónapot, s ,, - fajnak bele a tehénszarvból hiába huszároskodott az öreg egyenesen beleszaladtunk a — Ez a meszelonvél a Sas készült tülökbe, s azon mód 12 esztendeig Bécsben.: télbe Irodába. mondia aggó- (Ugyanis a ma ottlévő szltahelyett az utcák jő kövezette, Fakó, gyí. te. Sárga! — s Kelet és Nyugat művészeti találkozóját szolgálják tel láttassanak el: kiváltkép- Rdkus f;lől ^^ gunj'y^. pen hogy a pályaudvarhoz lfl ^ vá . ^ vezető útvonal az év minden „ „. szakában járható legyen. Ed- A májuM regeiben János Lajos, a fStevátz- és válva- toduluhk is tovább. A mai A Széchenyi téren át mint- János bécsi a mákosszínű dlg. mint tudva van. nagyobb f®®1 tordulót mester. Ott lakik a nto kbt- Ruhagyárnai. a Tavasz utcá- ha fri.ssebben kocognának a nvárl ..egyenruhát" felese sarak alkalmával a szegény "®d.fltk°tJSt 8 1F°da ,hely^LÍ!VŐ "f1 f8 a korháznál pintén lovak. 8 János bácsi is olvan rélte a melegebb saiátiáva' utasnak éppen annyi időre bakra- A 101 kedvünkért a házban, amelv möeött az le- várakozunk * kitérőkben, feszesen ül a bakon, hogv a A csizma év a kucsma is az van szüksége, mlg a pályaudvartól a városba jutott, mint Pestről le egészen Szegedig." A gondolat tehát már megfogalmazódott, hogy haladni kellene, megszabadulni a visszahúzó sártól, azonban a kivitelezés még késett: mert kinek ta volt az sürgős? A várost vezető urak, az idetévedt kisebb-nagyobb hatalmasságok és gazdag utazók, futárok, hintón, nagyatádi szekéren, könnyű homokfutőn. vagy lóháton iártak-keltek. Sőt tisztái hajókon, ügynevezett luntrákon közelítették meg a várost. Nemhogy a bokátokra de még a Cipőtalpukra sem tapadt sár. annál Inkább a dolga után futó pór népekére, városi polgárokéra. kisemberekére, a megélhetőségért rohanó, a Piacra dolgozó Iparoséra, kereskedőére. Esztendőre rá történt ta valami, amelyről így tr a már említett úiság: Éjjel a lővasulon — 12 krajcárért „A Szegedre és visszautazó közönség kényelmére az államvaspályatársaság igazgatósága szegedi vállalkozókkal egy rendes omnibuszjárat iránt intézkedett...", A NAGYMÜLTŰ szegedi szabadtéri játékok, és a vele kapcsolatos nagy jelentőségű művészi események: opera-, prózai és hangverseny-produkciók elég világosan körvonalazzák azt a művészi színvonalat, amelyen a szabadtéri játékoknak a jövőben le kell zajlaniok. Annak idején egy Mascagni vezényelt, Gina Cigna, Apotlo Granforte és többen mások énekeltek, Madách: „Az ember tragédiája" lenyűgöző színpadi keretben és előadásban került bemutatásra. Most, amikor a fiatal, népi demokratikus Magyarotszág kormányzata, Szeged város tanácsa, a párt támogatásával fölújítja az ünnepi játékokat, nyilvánvaló, hogy a színvonal csak egyenes folytatása lehet, sőt, a színpadtechnika, az akusztika, a színpadi világítás hatásainak fejlődése folytán még nagyobb felkészültséggel kell áz előadások megszervezésének lebonyolításához hozzányúlni. A hagyományos szegedi szabadtéri játékok tere a világon egyedülálló akusztikai adottságaival mindezt lehetővé teszi. A színre kerülő darabok a nemes tradíciókat és a haladó hagyományokat ápolják; — Szeged — fekvésénél fogva — pedig Kelet és Nyugat művészetének találkozóhelye lesz. A SZEGEDI SZABADTÉHI JÁTÉKOK A MÜ SORTERVEZETET vizsgálva, szembeötlik elsősorban az, hogy „Az ember tragédiája" előadása mellett — mciy tndr hagyomány — ott látjuk a műsoron Puccini „Turandot"-ját olasz művészekkel a főszerepekben, és Ott látjuk Csajkovszkij: „Hattyúk tavá"tutfc bemutatását reprezentatív szovjet együttes előadásában. Az önálló balettnek a Dóm téren való megjelenése új szín az ünnepi játékok történetében. Egy olyan szín, amely tényleg a Kelet művészetét hozza a Nyugat művészetével egy időben a szegedi szabadtéri színpadra. A „János vitéz" előadásában szeretnénk az eloperettesedett, elszlruposodott daljátékot emberibb, magyarabb, és a magyar falu, a mai magyar falú lelkiségének megfelelőbb köntösben szinpadra vinni. Ez a négy bemutató képezné a gerincét a nyári jatékoknak. Emellett a fő idényben szeretnénk még az Állami Népi Együttest is legalább egy estével müsorunkba iktatni. 1 A szabadtéri játékok előadásainak (

kisebbik problémája bármelyik darab egyéni szereplőgárdájának összeálli§ tása és megszervezése. Sokkal nagyobb Szép szökés, kedves karácsonyi hagyomány, hogy a szeretet és | f('ladatot jelent egy olyan zenekar, él békesség ünnepén a gyárak kedves ünnepségeken ajándékozzák = énekkar megszervezese, betammeg a gyermekeket. A sokszáz színes csomagban csokoládé, cukor! tasa, meíg o tér méreteinek, ukusztiés játék lapul, s ahány darab, annyi mosolygós öröm, boldog gyer-1 ka] lehetőségeinek számításba vetelénteki szemvillanás. 1 vel alkalmas az előadásokban való A Szalámigyárban különösen meleg hangulatú ez az ünnep mln-I közreműködésre Legnídbb 120 tagú den esztendőben, mert nemcsak azokat a gyermekeket lepik meg 1 zenekarra lesz szükségünk, melyet kúajándékokkal, akiknek szülei nap, mint nap munkára járnak azl lon- erre d ccíf« szervezünk a Szegedi üzembe, hanem azokat a gyermekeket is. akiknek dolgos édesapjuk, g Nemzeti Színház zenekarabol, és valavagy édesanyjuk itt dolgozott utoliára. s Innen halt meg. A gyár kis! melyik vagy budapesti zenekarból. Az árvái minden esztendőben együtt örülnek a többiekkel a színes és s énekkarnál a feladat még kényesebb. gazdag üzemi fenyőfa alatt. , ! Jelenleg a szinháznok olyan kis létMa délután 5 órakor 270 gyermek foglalja él a klubhelyisége számú az énekkara — amelyet szakülőhelveit, s a nekik való szórakoztató műsor után átadják a gyári nyelven „kamara-korus"-nak szoktak ajándékait. Számosan kapnak meleg téli ruhát, pulóvert, kardigánt 1 nevezni (32 fő) >—, hogy ez bármely és tréningruhát is az édességek és iátékok mellé. A hentesüzem p más együttessel összeöntve — Mszen munkásai, mint az elmúlt esztendőbon. az Idén is külön gyűjtöttek £ a Dom térre legalább 150 tggú énekegyik meghalt munkatársuk kereső nélkül maradt családjának, sf§ kar kell—, teljesen elenyészik, és képezen az ünnepségen adják át segítségüket az árván maradt cseléd- §j felen arra. hogy a nagy énekkarban nak p biztosítsa gyakorlatával és hangjával A Szegedi Kenderfonógyár szakszervezete és igazgatósága hét-s egy nagyhatású és művészi kórvsfőn és kedden rendezett meleg hangulatú karácsonyfa-ünnepségeket, p produkció kialakulását. Ezért a szín Az üzem dolgozóinak gyermekei, több mint 1400 gyermek p ház kórusát kamara-kórus jellegéből kapott ízléses és kedves karácsonyi csomagokat. A keddi délelőtti s át kell szervezni és meg kelt növést ünnepségen a Szegedi Kenderfonógyér dolgozói, a Londoni körútig teni olyan létszámra, amely egy 130 nevelőotthon száz állami gondozott gyermekét látta vendégül. A| tagú együttesben legalább egyharmadvendéglátó ünnepségen a színjátszó csoport által összeállított hangu-p nyi erőt és ennek megfelelő biztonSálatoe. kedves fenyőfaünnepi műsorban gyönyörködtek a kis pallósok.gj got képvisel, tmlf vsak azért is, mert majd mindannyian megkapták a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói-p a kiegészítő, többi karénekest amatőr, nak ajándékait. A kedves kis ünnepség nemcsak a megajándékozottp széphangú énekkari együttesekből i'rttak számára volt megható, hanem sokáig emlékezetes lesz az ünnep- g lógatnánk ösSze. ségen résztvett kendergyári dolgozóknak is. A nevelőotthon vezető-p , sc-e és növendékei pedig ez úton is köszönetet mondanak a szép 1 A STATISZTÉRIA szereve egy ünnepségért cs ajándékokért É5 szabadtéri produkciónál termeszeden A GYÁR AJÁNDÉKAI mindig sokkal fokozottabb jelentőségű, mint egy színházi előadás keretein belül. Akár „Az ember tragédiája", akár a „Turandot" óriási tömegjeleneteire gondolok, a statisztériának több száz személyes tömegei jelennek meg szemeim előtt. És ez nem is lehet másképpen, mert hiszen ahhoz, hogy a tér arányainak megfelelő művészi hatást lehessen elérni, hatalmas méretű színpadra van szükségünk, és egy ilyen óriási színpadot csak nagy tömegek tudnak úgy benépesíteni, hogy a nézőben a valóság realitását keltő élményt ébresszenek. Azt hiszem, n«m túlzok, ha úgy látom, hogy május elejére az összes színpadterveknek készen kell lenniök és hogy az egyes darabok betanítási munkáját is már május elején meg kell kezdeni. Júniusban a színpad, valamint a hatezer személy befogadására alkalmas tribünnek a felállítását is munkába kell venni. (A fenti terveket végeredményében az illetékes kormányzati szervek hagyják lóvá, ígv aZok még módosulhatnak — A szerk.) A szegedi szabadtéri játékok távlata — ha a lehetőségeket vizsgáljuk — még ennél az előadássoi-ozatnál is nagyobb. Hiszen, ha lehetővé válik a játékokat sikeresen felújítani, akkor a játékok hagyományos helyén túlmenő, en az évek folyamán még az üjszegedi szabadtéri színpad, de maga a Szegedi Nemzeti Színház is belekápcsotódhaHk az előadások sorozatába. Es hogy a három színpad együttesen mit. jelent, arra csak a salzburgi példát tudom felidézni. Bár a másbdlk világháború után a salzburgi ünnepi játékok színvonala a kapitalista Vállalkozás anyagi haszonéhségének következtében erősen sülylyedt, mégis a'világ legvonzóbb ilyet, terméseeta létesítménye maradt. Mellette évek folyamán igen sok ország Indított hasonló kezdeményezést. Ilyen a firenzei Maggio Musicale, a palermói Settimnna dl Moarcat«. melyen a háború előtt magam is vezényeltem. UJABBAN a csehek és jugoszlávok indítottak ugyanilyen vállalkozásokat. Mindez erősen figyelmeztet a szegedi szabadtéri játékok felújításának, szükségességére, hiszen ezzel nemcsak Szeged gyarapodnék új színnel, hanem egy már régebben a világhír árnyékába került magyar vállalkozás kelne új életre, gazdagítván a magyar kultúra dicsőségét, és Ide vonzaná a külföldi és hazai érdeklődők nagy tömegeit. Hogy ez gazdaságilag mit jelent. Szegednek, nem kell bővebben magyaráznom. Viszont bizonyos kérdések — é3 itt főként az elszállásolás és vendéglátás problémáira gondolok —, megoldását döntően előtérbe hozzák. VASZY VIKTOR övé. csak a bokáig érő báránybőr suba a részvénytársaságé. — Egy felet bfr ez csalt M. Ráfagy az eső. a hólé. összefagy. ki repedezik, s ahogv kitavaszodik, úgy mdlik szét, mint a rongy — dicséri János bácsi a részvényesek subáiét. Most ls esik. sűrű pelyhekben, a Gizella tértől alig látni az Irodáig, ahol leszáll a szükséekalauz. az Irodaszolga, és átadja a helyét az igazi kalauznak, kl azóta elszámolt már az előző napi viteldítakikal. Neki még subála sincs, a salát aúnuáiit nvűvi. mivelhogy az ő szolgálata tető alá. a kocsi belsejébe szorítkozik. — C„ik azok a nvűves váltóaknák ne volnának a kitérőkben. mert ilyenkor rsurrlg áll bennük az eső. a hólé, s csak bele kell abba nvúlnl... — t>anaszol1a megállótól megállóig, de azért szíves udvariassággal köszön a felszállóknak. zsémbeskedvfl vásárosoknak, polgár asszonyoknak. „hivatalos" közembereknek. akiket mindig nagyon megbámulnak a gyalogos iárókelők. hiszen úlságos dolog az. ha valaki lóvasúton utazik. Hogy eh'rhczzilnk az évfordulóra l — A Gázgyártól Rókusig revbe költi el János bácsi a reggelit és az ebédet, dm a cudar idő láttán egvre csak a tizenkettedik fordulót várja. — Annvi van egv nao. reggel öt órától éiiel 12 óráig, s mindezért 21 koroha dukál havonta, meg minden hetedik napban egv szabadnap Akkor n lovászok ülnek helyettük a bakra — mondia János bácsi, aki most útközben mngn Is oda-odakaeslnt a Bekk kocsmára merthogy a kocis ember r.em maradhat fűtőital nélkül a szabad ég alatt, a hóverte bakon. Ránk való tekintettel azonban most lemond róln az, öreg. meg azért is: nehogy összeakadjon Sas Laios nyugalmazott rendőrkapitány főlovász-nálvamester úrral, mert akkor .;. — Kipótoljuk ezt még az omnibusz százesztendős évfordulóin. amit maid a Szegedi Közlekedési Vállalat rendez 1058-ban. s amikor még én ls akarok táncolni! — hittant utánunk búcsúzóul az, öreg. s a lovak hátón megnattinfin hosszú nsinrát. hogv azok mindenképpen elhúzzák I n lóvasúti kocsit a jubileumra. Lödi Ferenc