Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-25 / 302. szám

Szerda, 1*57. deoetriber IS, Nagy segítséget kapunk a Szovjetuniótól iparunk szerkezetének átalakításához Erről nyilatkozott Apró Antal elvtárs, miniszterelnökhelyettes Mi történik a nagyvilágban? IIIIIIIIHIIiillllW Beszámoltunk már arról, hogy december 18-án Moszkvában aláírták a Magyar Képköztársaság népgazdaságának fejlesztéséhez nyájtolt szovjet gazdasági és műszaki segítségről szóló egyezményt Apró Antal elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, aki a moszkvai tárgyalásokon részt vett magyar küldöttség vezetője volt, fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát és válaszolt az MTI munkatársa által feltett az egyetménnyel kapcsolatos kérdésekre. — Miben látja Apró elvtárs az egyezmény Jelentőségét? — hangzott az MTI munkatársának első kérdése. — A tárgyalások egyik fő kérdése a Magyar Népköztársaság beruházási hitelkérelmének megbeszélése volt — válaszolta Apró Antal elvtárs. — Ezt a kérelmet a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1957. március 27-én kiadott nyilatkozata alapján terjesztettük elő. A tárgyalások mindvégig baráti légkörben folytak és a szovjet elvtársak lcg' messzebbmenő segítőkészségét tükrözték. •— Pártunk és kormányunk a gazdaságpolitikában arra törekszik; hogy a magyar ipar szerkezetét megváltoztassa. Elsősorban olyan iparágakat akarunk fejleszteni — például a híradástechnikát és a műszeripart —, amelyek úgynevezett munkaigényes termékeket állítanak elő és a gyártmányokhoz viszonylag kevés anyagot használnak fel. Olyan Iparágakat, amelyeknek produktumai világszerte elismertek, keresett cikkek és gyártásukban a magyar iparnak megbecsülendő hagyományai, a magyar mérnököknek és munkásoknak értékes tapasztalatai vannak. Ugyanakkor fontos kötelességünknek tartjuk, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeken belül a legnagyobb gondot fordítsuk a műszaki szinvonal emelésére, a korszerű technika és technológia szélesebb körű alkalmazására. — Az egyezmény alapján Magyarország számára biztosított szovjet technikaigazdasági támogatás nagyon hatásosan elősegíti ezeknek a céloknak elérését, s ebben van a megállapodás elsőrendűen fontos jelentősége. Megkezdhetjük Iparunk szerkezeti átalakítását, olyan fejlesztéseket hajthatunk végre, amelyekre saját erőnkből vagy egyáltalán nem, vagy hosszú évek múlva Is csak lassú ütemben lettünk volna képesek. — Mekkora összegé hitelt kapunk és hogyan használjuk fel? — A Szovjetunió kormánya háromszázmillió rubelig terjedő beruházási hitelt nyújt Magyarországnak évi kétszázalékos kamat mellett. Ennek az ősszegnek a keretében 1958 és 1983 között a Szovjetunió kérelmünknek megfelelő különböző berendezéseket szállít. A törlesztés a hitel Igénybevételét követő évtől kezdődően tíz év alatt, egyenlő részletekben történik. •— Szándékunk az, hogy a szovjet technikai-gazdasági segítséget, a rendelkezésünkre bocsátandó anyagi eszközöket és erőforrásokat szigorúan koncentráltan, nagyobbszabású feladatok megoldására használjuk fel Igy például a híradástechnikában. a műszeriparban, az erősáramú iparban, a Diesel-gyártásban néhány üzemre összpontosítjuk a fejlesztést: felújítjuk a régi gépparkot, egyes üzemekben rekonstrukciót hajtunk végre. Ezeken kívül néhány olyan beruházási objektumot is építünk, illetve befejezünk, amelyeknek Uzcmbehelyezése — az előbb említett fejlesztésekkel együtt — lehetővé teszi exportunk növelését, vagy importunk csökkentését — Mondana-e néhány példái Apró elvtárs a beruházást hitel tervezett felhasználására? — Ismeretes, hogy népgazdaságunk leggazdaságosabb exporttermékei közé tartoznak a műszerek. A Szovjetunió segítségével elsősorban elektronikus anyagvizsgáló és geofizikai műszerek gyártását tudjuk növelni. A műszeripar fejlesztését indokolja a belföldi és a külföldi igények fokozódása, ezenkívül megköveteli a Diesel-gyártás és a híradástechnikai Iparág fejlesztése ls„ —Ha lépést akarunk tartani a technika rohamos előrehaladásával, a híradástechnikai iparban be kell vezetnünk a mikrohullámú berendezések gyártását, újrendszerű telefonközpontokat, továbbá úgynevezett félvezetőket kell gyártanunk, növelnünk kell a vacuumtechnikal cikkek (rádiócső, Izzólámpa), valamint a televíziós készülékek termelését és Javítanunk kell minőségüket Ezeknek a céloknak eléréséhez is igen jelentős segítséget kapunk a Szovjetuniótól. — A székesfehérvári alumínium hengermű présüzemének megépítéséhez biztosított támogatás lehetővé teszi, hogy az eddig tömbökben exportált alumíniumot belföldön, Illetve az exportban széles körben és gazdaságosan használjuk fel. — A jelenleginek többszörösére növelhetjük a Dieselmotorok, vontató-mozdonyok és motorvonatok gyártását. Nagymértékű exportra ad ez módot, valutát biztosít népgazdaságunknak, ezenkívül az Itthon munkába állítandó ÚJ Diesel-motorokkal és mozdonyokkal számottevő menynylségű energiát takarítunk meg. A Diesel-gyártás fejlesztésével ősszefüggő követelmény az erősáramú iparág termelésének emelése. Szakkörökben egyébként ismeretes, hogy ennek az Iparágnak viszonylagos elmaradása eddig is igen sok megoldhatatlan problémát okozott. Az iparág néhány kijelölt üzemgépeket és berendezéseket kap a Szovjetuniótól, ez lehetővé teszi az energiatermelés javítását és az ipar más területein jelentkező sürgető szükségletek nagyobbmérvű kielégítését — Nagy megterhelést jelent Magyarország számár^, hogy a gördülő csapágyak nagy részét kapitalista országokból kell beszereznünk. A gördülő csapágy gyártásához kapott szovjet segítség birtokában a jelenlegi termelést körülbelül háromszorosára növelhetjük. — Az is közismert dolog, hogy hengerelt árukból igen nagymértékben importra szorulunk, ez pedig akadályozza gépiparunk gazdaságos termelését Példaként említem, hogy az egyre jobban keresett mosógépek gyártásához is külföldről vásároljuk a lemezt A most kötött egyezmény alapján a Szovjetunió messzemenő támogatást nyújt a Dunai Vasmű meleg- és hideghengerművének tervezéséhez és felszereléséhez, ezeknek gépi berendezését a Szovjetunió szállítja. A hengermüvek üzembehelyezése lehetőséget nyújt majd a Magyarországon termelt acélféleségeknek hengerelt áruvá történő feldolgozására, jelentős behozatalt tesz ez feleslegessé, ugyanakkor módot nyújt például a mosógépek és igen sok más — lemezt igénylő — közszükségleti cikk gyártásának növelésére. — A további részletes felsorolás helyett csak megemlítem még a következőket: segítséget kapunk a többi között olajbányászatunk, építőanyagi partink, textiles papír-, kohászati, valamint vegyiiparunk korszerűsítéséhez, a Szovjetunió szállítja a kazincbarcikai nitrogénművek üzembehelyezéséhez szükséges kompresszorokat is. — Milyen más megállapodásokat tartalmaz még az egyezmény? — hangzott az MTI munkatársának utolsó kérdése. — A tárgyalások és az egyezmény alapján tovább szélesítjük a szovjet és a magyar ipar között a kooperációt és a műszaki tudományos együttműködést az erős- és a gyengeáramú berendezések, műszerek és Diesel-motorok gyártása területén. Ez a műszaki tudományos együttműködés az eddiginél magasabb szintre emelkedik azzal, hogy szovjet cs magyar üzemek, kntató és tervező intézetek közvetlen kapcsolatban lépnek egymással, kicserélik tapasztalataikat, műszaki dokumentációikat. A Szovjetunió a megállapodásban vállalta, hogy rendelkezésünkre bocsátja a szovjet szakemberek által az ipari termelés több területén lagújabban végzett sikeres kutatások értékes eredményeit — Az elmondottakból kitűnik, milyen sokoldalú segítséget nyújt a Szovjetunió népgazdaságunk további fejlődéséhez, gazdasági problémáink megoldásához. Ügy gondolom, a kormány számíthat a magyar mérnökök és munkások kiváló szaktudására, öntudatos helytállására és közös erővel mindent megteszünk, hogy a rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközöket népünk javára a legjobban használjuk fel — felezte be nyilatkozatát Anró Antal elvtárs. Békekölcsön-sorsolás - lottóhúzás Szombaton és vasárnap bonyolítja le az Országos Takarékpéhztár az idén még esedékes békekölcsönhúzásokat. December 28-án, szombaton délután 15 órai kezdettel a fővárosi tanács kulturális termében a II. békekölcsön húzására kerül sor. December 29-én, vasárnap délelőtt 10—12 óra között ugyanott rendezik a III. és a IV. békekölcsön sorsolását, Ezen a héten bonyolítja le az év utolsó lottósorsolását a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A 43. játékhét nyerőszámainak húzása december 27-én, pénteken Egerben. Ugyanakkor sorsolás útján döntik el azt is, hogy a decemberi 40., a 41., a 42. és a 43. játékhét közül melyik hét szelvényei vesznek részt január első napjaiban a tárgynyereménysorsoláson. Négynapos csúcsértekezlet Párizsban — a tervberett eredmények nélkül Az elmúlt hét lerobban beharangozott nemzetközi eseménye kétségtelenül az Északatlanti Szövetség oarizsi. úgynevezett csúcsértekezlete volt. amelven a szövetség 15 tagállamának miniszterelnökei. hadügy-, külügy- és pénzügyminiszterei, valamint katonai és gazdasági szakértői vettek részt. A nvugati polgári sajtó már hetekkel az értekezlet megkezdése előtt hatalmas, a nemzetközi konferenciák célkitűzéseinek reklámozásában példa nélkül álló saitókampánvt indított amelven a konferencia nagv jelentőségét igyekezett a közvélemény előtt hangsúlyozni, s amikor elkövetkezett december 16-a. a csúcsértekezlet első napja, egész Párizs, s egész Nyugat „atlanti lázban" égett. Valóban, nem gyakori esemény az. hogv 15 miniszterelnök. negyvenöt másfalta miniszter és több száz elismert nemzetközi szakértő gyűljön össze a francia fővárosban négynapos tanácskozásra. Eisenhower. Macmillan. Adenauer és más neves politikusok egvldelű leienléte a ..világ fővárosában" — ahogyan Párizst másképpen nevezik —. továbbá a szinte már nevetséges aprólékossággal és mértékben foganatosított biztonsági Intézkedések, a Chaillot-palota — ahol az értekezlet lezailott — alapos átalakítása és felszerelés* a legmodernebb tolmács-, filmés televíziós berendezésekkel, ténvleg azt a hitet kelthette a Párizsban éppen akkor jelenlévőkben. hogv egv nagyfontosságú és várható eredménveiben ls leen telentős megbeszélés-sorozatról van szó. Amikor azonban december 19-én az aznap véget ért értekezlet közös közleménye nyilvánosságra került, a politikai megfigyelőknek az volt a véleményük, hogv a Die Presse című osztrák lap a csúcsértekezlet kilátásaival foglalkozva, cikkében felén találta a szöget, amikor a következőket írta: „Nvuaatt körökben általános az aggodalom, hogy az atlanti csúcsértekezlet nem eredményez mást, mint ünnepélyes nyilatkozatot**, Pedig az 1949. április 4én. Szovjetunió-ellenes céllal megalakult Északatlanti Szövetség. másnéven NATO (Nord Atlantic Trestv Organisation). amelv az Egyesült Államok. Anglia. Franciaország. Olaszország. Belgium. Hollandia. Portugália. Dánia. Norvégia. Izland. Kanada. Luxemburg. Törökország. Görögország é» Nyugat-Németország között megkötött egyezmény értelmében jött létre, fennállása óta megtartott legfontosabb értekezletének kiáltotta ki a december 10. ós 19. között megrendezett csúcsértekezletet. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a szövetség milyen elképesztő méretű válságot élt át az utóbbi esztendőkben, s különösen ebben az évben, ugy érthetőnek találjuk azt a törekvést, amely ennek a válságnak most már mindenképpen véget akart vetni. Mivel azonban e szövetség nem tanult az elmúlt időkből. e célkitűzéseknek is —a dolgok természetéből következően — a legteljesebb tíkertelenséggel kellett végződniük. Ugyanis a megalakukulást követő esztendőkben az atlanti szervezet pusztán katonai tevékenységre alapozott politikával is fenn tudta magát tartani. Azonban, ahogyan teltek az évek, annyira növekvő mértékben bizonyosodott bc, hogy egy, csupán katonai tervek megvalósítására épített szövetség nem lehet tartós, illetve nem lehet hatékony. Ahhoz, hogy a benne részvevő államok gazdasági és más téren is megtalálták számításaikat, az együttműködést sokoldalúvá kell tenni. A varsói szerződés életképessége például védelmi jellegén kívül abban van, hogy tagjai — a KGST-n keresztül — gazdasági, kulturális és tudományos téren is a legszorosabb kapcsolatokat tartják fenn egymással, s igy érdekeik semmiféle vonalon sem szenvednek csorbát. A NATO azonban az elmúlt 8 esztendő alatt megmaradt katonai szövetségnek, s amikor a Szovjetunió legutóbbi nagy tudományos és technikai sikerei ismertté váltak, a NATO mélységes válsága teljes egészében, az áthidalhatóság kilátásai nélkül lett láthatóvá. A párizsi csúcsértekezlet nyilvánvaló célja az volt. hogy az Egyesült Államok valamiképpen behozza a Szovjetunióval szemben Immár haditechnikai téren ls fennálló lemaradását. Az interkontinentális rakéta birtokában ugyanis a Szovjetuniónak módiában van — háború esetén — bármilyen amerikai katonai célpontot megsemmisíteni. Mivel az Egyesült Államoknak nincs ilven fegyvere, az értekezleten mindenekelőtt arra igyekezett rávenni európai szövetségeseit hogy biztosítsanak számára középhatósugarú rakéta-kilövő helyeket. Az amerikaiak ilven kilövőpontok birtoklásával szeretnék kiegyenlíteni a Szovjetunióval szemben fennálló hátrányukat. Dánia és Norvégia .azonban kategórikusan megtagadta a kérés teljesítését is Nyugat-Németország sem mondott eddig igent. A múslk és nem kevésbé súlyos presztízsveszteség akkor érte az Egyesült Államok diktálta atlanti politikát, amikor Pineau francia külügyminiszter és Diefenbaker kanadai miniszterelnök a Szovjetunióval való tárgyalásokat sürgették. Selwyn Lloyd is támogatta egy őthatalmi külügyminiszteri értekezlet tervét, s az erre való készségét az értekezlet — ha feltételekkel ls. de — kifejezésre juttatta a közös közleményben is. Amikor Eisenhower elindult az értekezletre. Stevenson. aki demokrataoárti ellenfele volt az amerikai elnöknek a legutóbbi két elnökválasztáson. a következőket tanácsolta: mérlegelje komolyan és alaposan Bulganyin legutóbbi levelét, mert mindent meg kell teni a megegyezés érdekében. Nos. Eisenhower nem fogadta meg Stevenson tanácsát, s a csúcsértekezlet első napján elmondott beszédében bizony sokszor ragadtatta magát szovietellenes kijelentésekre. Amit azonban Eisenhower elmulasztott, megcselekedte e konferencia több részvevője, így Gerhadrson norvég és Hansen dán miniszterelnök, akik felszólalásaikban kifejezést adtak annak a józan álláspontnak, hogy a végleges elhatározások előtt mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tárgyalásokat kezdjenek a Szovjetunióval. Adenauer pedig — a ez volt a konferencia egvik legmeglepőbb mozzanata —azt mondotta. hogy kérni kell Bulganvint. feitse ki részletesebben elgondolásait. S bér a konferencia zárójelentésében bőven szerepeltek szocialista tábor-ellenes rágalmak és kijelentések, azzal, hogy ez a közlemény kénytelen utalni a tárgyalások szükségességére, beszédes cáfolata a NATO-t életrehívó és életbentartó indokoknak. S miután minden nemzetközi konferencia — még ha 15 miniszterelnök vesz is részt rajta — annyit ér, amennyit a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében tenni képes, elmondhatjuk, hogy a párizsi csúcskonferencia részvevői lényegében hiába töltötték Idejüket. Hiszen a megoldást nem az Északatlanti Szövetség 15 tagállamának értekezlete, hanem a világ sorsáért felelős nagyhatalmak kormányfőinek. illetve külügyminisztereinek tanácskozásai jelentik csupán, amelyeknek előbb, vagv utóbb meg kell valósulnlok. hogy véget érjen a nemzetközi feszültség eddigi egyre veszélyesebb következményekkel fenyegető folyamata Perényi István \ i j Negyven esztendős az Ukrán \ Szov.el Szocialista Köztársaság j t Négy évtizeddel ezelőtt, 1917. december 25-én tartótdák llarltovban a szovjetek első ukrajnai kongresszusát. A munkás-, a paraszt- is a kalonakiiUlüttek ezen a napon fejezték ki az ukrán nép milliós tömegeinek vágyait és törekvéseit, amikor Ukrajnát a szovjetek köztársaságává kiáltották ki. A kongresszus megválasztotta a Központi Végrehajtó Bizottságot, amely azután megalakította az első szovjet—ukrán kormányt, a népi titkárságot. Minderre Ukrajna és a Szovjetunió történelmének egyik legnehezebb időszakában került sor. Néhány hét múlt csak el a történelmi jelentőségű Nagy Októberi Szocialista Forradalom első győzedelmet csatájának megvívása óta s az ukrán népnek, csakúgy, mint a nagy orosz teslvérnépnc'i — a forradalom első eredményeinek megvédésén kívül azért is harcolnia kellett az ellenforradalmi erőkkel, a lökésekkel, és földesurakkal, hogy Ukrajna — történelmében először — szabad ország legyen és hogy az ukrán nép végre saját sorsáruslt irányítójává váljon. Az Ultrán Szovjet Szocialista Köztársaság kikiáltása ennek a törekvésnek konkrét formába való öntését is a nép erőinek egyesítését jelentette. Az eredmény hamarosan jelentkezett: az ultrán nép — a testvémépek támogatásával — 1918. február 8-án kiűzte Kijevből ax ellenforradalmi központi tanácsot, amely a Itizsáltmányolók: a töltések, földbirtokosok és kulákolt érdekeit viHelmezte. Az ukrán ncp büszke arra. hogy orosz testvérei nyomában elsőnek döntötte meg a tőkések és a földesurak hatalmát, s hogy megteremtette a prolctárűítus diluatúráját. A szocialista forradalom győzelme jelentősen mcgváltmtatta az ultrán nép sorsát és nemzeti fejlődésének útját. A szovjet kormányzat, a kommunista párt irányítása lehetővé tette a nép vágt/ának valóraváltását: az összes ultrán földek egységes államban egyesültek. Azóta, negyven esztendő alatt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság éleniárá nagyipari-kolhozállammá vált. Szénbányászata, acélipara nagyobb, mint Angliáé és mezőgazdasági terményei mennyiségben és minőségben jelentős hányadát alkotják a Szovjetunió ellátásának. Negyvenkétmillió lakosának életszínvonala, kultúrája olyan foltot ért el, amelyről azelőtt legfeljebb álmodhattak az ukrán kommunistái; és az ultrán államiság más, negyven év előtti harcosai. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata értelmében 1957. decemltcr 25-ót — az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság megalakításának 40. évfordulóját —, az ultrán nép nagy nemzeti ünnepe gyanáiu ünnepli meg.