Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-25 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIII. évfolyam, 302. szám Ara: 80 fillér Karácsony napján Vitázás a 70 éu efötti Szegeden £ aracsony van, a beke es a szeretet ünnepe. Valamikor égi csillag ve­zérelte Betlehembe a kedves ba­romkirályokat, ma több mint kétmilliárd ember néz vigyázó szemmel a Kreml vö­rös csillagára, hogy újra és újra erőt merít­sen a béke megóvásához. Nincs már cár és nem él már Metternich, akik még 1S4S­ban összefogtak a kommunizmus kísértete ellen, de a pápa még ma is trónol és azért csikorgatja a fogát a nemzetközi tőkével egyetemben, mert napjainkban már Moszk­vába zarándokolnak az emberiség követei, nem pedig Rómába. Kétmilliárd soknyelvű, de egy szívű, békét óhajtó ember figyeli uj­jongva a Szovjetunió megdöbbentően ha­talmas tudományos eredményeit és lelkesen szurkol az első szovjet holdrakéta sikeres útrabocsátásáért. Azt akarják a népek, hogy a nagy szovjet állam katonailag is egyre na­gyobb fölénybe kerüljön. Mert nincs ebben semmi ellentmondás. A békéért harcoló em­berek szívből örülnek a Szovjetunió erőfö­lényének, mert az elmúlt esztendőkben a nemzetközi küzdőtér eseményeit figyelve bizonyosságot szereztek afelől, hogy ez a világbéke egyetlen biztosítéka. Nem véletlenül beszélünk erről éppen karácsonykor. A kapitalista államok fele­lős politikusai az első világháború után is egyre-másra mondtak karácsonyi békeszóza­tokat, hogy ezzel port hintve a népek sze­mébe, felkészülhessenek az újabb vérontás­ra. És mivel akkor még kevés országban volt kommunista párt, amely a dolgozókat felvilágosította volna, a Szovjetunió pedig el volt foglalva a szocializmus építésével, az imperialisták simán be is csapták a békét áhítozó, de még fatalista tömegeket. Ezerkilencszázötvenhét karácsonyán azon­ban gyökeresen más a helyzet. A Szovjet­unió következetes békepolitikája és hallat­lan technikai előrenyomulása még jobban felnyitotta a békéért küzdő emberek sze­mét, ennélfogva a békemozgalom félelme­tes erővé nőtte ki magát. Napjainkban kon­tinenseken és tengereken ezer és ezermillió kéz nyúl át, hogy egymást megtalálva egy­bekapcsolódjanak és áttörhetetlén láncot vonjanak a háború megszállottjainak útjába. Mert maholnap Chilében és Szumátrában és Japánban is lelepleződnek az imperialisták az egyszerű emberek előtt. Egyre közismer­tebbé válik az egész földön, hogy á tőkés nagyhatalmak vezetői nemcsak a Szovjet­unió megegyezésre irányuló indítványait utasítják el állandóan, hanem saját javasla­taikat is ijedten visszavonják, mihelyt a szovjet állam *vezetői hajlandók azt elfo­gadni. Bizony, rendkívül kínos helyzetben vannak ezek a pénzeszsák miszterek a né­pek előtt. A kommunisták mindenütt ezernyi tény­jTm. nyel bizonyítják be, hogy a legel­szántabb harcosai a békének, az al­kotó munkának. Ez természetesen egyál­talán nem azt jelenti, hogy a béke megőr­zése csupán kommunista dolog. Karácsony napja van, elmehetünk bármelyik dolgozó ember otthonába Szegeden is, telítve leljük a szíveket a béke áhítatával. Jóllehet egyik házban másképpen értik ugyanazt a fogal­mat, mint a másik házban; megeshet, hogy egyik-másik családfő nem ért egyet velünk némely politikai-gazdasági kérdésben, de egy dologban, a béke megóvása dolgában bizonyosan egy nézetet vallunk és összevet­jük a vállunkat a háború ellen. Mert élni akarunk valamennyien, méghozzá boldogan akarunk élni ebben a társadalomban, ahol a kommunista párt vigyáz arra, hogy mun­kánk ne a méltóságosurakat gazdagítsa, ha­nem önön hasznunkra legyen. Mostanság nemcsak a nyiladozó értelmű Yo«cy ¥ikk»r a szabadién játékokról BfcészftM a Rsfeagv* -Erünft köziiti gázvezeték Figyelem! Ma is árusítanak kenyeret Szegeden reggel 8-tól 11-ig a Kárász utcai kenyérboltban (Siflis József felvétele) esztendő előtt A Szegedi Ruhagyár 16 míilió forinttal teljesíti túl éves tervét Most, az év végén megállapíthatjuk, hogy városunk ipari termelésében sok meg­lepetést hozott ez évben is a Szegedi Ru­hagyár. Meglepetés volt az is, hogy itt tartotta legtovább és legerősebben magát az ellenforradalom üzemi vezető gárdája. Itt maradt meg hosszú ideig az ellenforra­dalmi napok káros kihatása is. De miután sikerült kiszórni az ellenforradalmárokat nemcsak a vezetésből, hanem az üzemből is és visszajöttek azok a kommunisták, akiket éppen az ellenforradalmárok küld­tek el a múlt év októberében, ismét lendü­letet vett az üzem fejlődése, munkája. Nemcsak az üzem bővítésével igyekeztek az ellenforradalom okozta nehézségek miatt létrejött munkanélküliséget enyhí­teni, hanem új, munkaigényesebb áruféle­ségek gyártását is szorgalmazták. A nyáron aztán, mikor mindenki, aki csak hallott a Ruhagyár munkájáról, de nem élt benne, meglepetéssel olvasta az újságból, hogy bizony némi szervezési és egyéb hibákkal küszködik a gyár. Az üze­mi pártszervezet tárta fel a hiányosságo­kat, s tett javaslatokat azok megszünteté­sére. A kommunisták voltak az elsők a nehézségek elhárításának munkájában. Azóta felfelé ível a termelékenység grafi­konja, szépen halad tovább a műszaki fej­lesztés is. Az éves tervet már teljesítették. Ha így dolgoznak az év hátralevő munka­napjaiban is, mindennap a mostanihoz hasonló termelési eredményt érnek el, ak­kor tizenhatmillió forinttal teljesítik túl az éves tervet. Az év végi lelkes munka közben termé­szetesen gondolnak az új évre is. Már ké­szítik, elő a munkákat az új esztendőre, hogy zökkenőmentesen kezdhessék meg az évet. Jövőre lényeges változás nem lesz a gyártmányféleségekben. Uj áruk C3ak a PVC exportkabátok lesznek, az úgyneve­zett "halászöltönyök*. Azért várható ezen­kívül még sok érdekesség, különösen a műszaki fejlesztésben, a munkaszervezés­ben, de ezek még csak most készülnek. Ad­dig pedig ne dicsérjük a gyümölcsöt, míg érlelődik a fán, majd ha megérett és ízlel­hetjük, akkor majd erről is írunk. cv vegen, uj Ötszázezer darab ecsettel készít többet ez évben az Ecsetgyár mint tavaly Már több mint hat hete, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére tett vállalás eredményes teljesí­tésével befejezték éves tervüket a Szegedi Ecsetgyár dolgozói. Szép teljesítmény volt ez, mert a vállalat ez évi terve 7,7 száza­lékkal volt nagyobb a tavalyinál. A terme­lés összetételében sem volt változás és a munkáslétszám is csak három fővel emel­kedett. Akadt ugyan nehézség, de azt le­küzdötték. Az ázsiai influenza miatt októ­berben volt olyan nap, amikor a 170 mun­kás közül 30-an is hiányoztak. A lelkes munka eredményeként nemcsak a munka termelékenysége növekedett a gyárban, hanem az önköltség is csökkent 3,5 százalékkal. A jobb munka elsősorban a több keresetben mutatkozott a több és jobb áru mellett. A múlt év első tíz hónap­jában a havi átlagkereset 907 forint volt az üzemben, az idén .1178 forintra rúg az átlagkereset. Ha ilyen ütemben dolgoznak továbbra is, az év végére 117 százalékra teljesíthetik az éves tervet. Ez pedig any­nyit jelent, hogy ötszázezer darab ecsettel gyártanak többet, mint tavaly. Nagy kereslet nyilvánul meg bel- és kül­földön is a különböző féle és fajta ecsetek iránt. Azzal, hogy többet és jobbat készít a Szegedi Ecsetgyár, enyhít valamit a hiá­nyon, s jobban ki tudja elégíteni a külke­reskedelmi vállalatok megrendeléseit is. Igy búcsúznak az óesztendőtől és köszön­tik az újat a Szegedi Ecsetgyárban. Bú­csúznak az óévtől, amelyben sok termelési sikert értek el, s ezzel előzetes számítások szerint mintegy háromheti fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést kapnak majd az év végi mérleg elkészítése után.

Next

/
Thumbnails
Contents