Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-23 / 275. szám

Szombat. 1957. november SS. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1957. november 14—I6-í9 moszkvai értekezletén eljogadott L ÁTKOZ Ar r* J m L I Az Albán Munkapárt, a Bolgár Kommunista Párt. a Magyar Szocialista Munkás­párt. a Vietnami Dolgozók Pártja. Németország Szocia­lista Egységpártja. Kína Kommunista Pártja, a Ko­reai Munkapárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt. a lengyel Egyesült Munkás­párt. a Román Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja. Csehszlovákia Kom­munista Pártja képviselői az Értekezleten megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a békéért, a szocia­lizmusért folytatott harc idő­szerű problémáit és az egy­más közötti kapcsolatok kér­dését A véleménycsere megmu­tatta az Értekezleten képvi­selt kommunista és munkás­pártok nézeteinek egvségét minden megvizsgált kérdés­ben. s álláspontjuk azonos­ságát a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében. Az Ér­tekezleten érintették a nem­zetközi kommunista mozga­lom közös problémáit is. Az Értekezlet részvevői a nyilat­kozat-tervezet kidolgozásánál tanácskoztak a kapitalista or­szágok testvérpártjainak kép­viselőivel is. A testvérnártok. melyek nem vettek részt az Értekezleten, értékelni fog­Iák a jelen Nyilatkozatban kifejtett elgondolásokat és maguk döntik el. hogyan jár­janak el a benne foglaltak­kal kapcsolatban. I. Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek értekezletéről A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak képviselői 1957. november 14—16-án Moszkvá­ban értekezletet tartottak. Az értekezleten részt vettek: az Albán Munkapárt, a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Vietnami Dolgozók Pártja, Németország Szocialista Egységpártja, Kína Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Román Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak nyilatkoza­tát, amelyet az alábbiakban közlünk. lett élésének lenini elve. amelv a jelenlegi helyzetben az SZKP XX. kongresszusá­nak határozataiban fejlődött tovább, szilárd alapja a szo­cialista országok külpolitiká­jának és megbízható alaoia a népek közötti békének és barátságnak. A békés egv­más mellett élés érdekeinek felel meg az az öt alapelv, amelyet a Kínai Népköztár­saság és az Indiai Köztársa­ság közösen állított fel. va­lamint azok a tételek, ame­lyeket az ázsiai és afrikai or­szágok bandungi értekezlete fogadott el. A békéért és a békés egvmás mellett élésért vívott harc ma már a világ valamennyi országában a legszélesebb tömegek követe­lése. A kommunista pártok a bé­kéért folytatott harcot első­rendű feladatuknak tekintik. Az összes békeszerető erők­kel együtt minden tőlük tel­hetőt megtesznek a háború megakadályozásáért. II. Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenet, amelv az oroszországi Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalommal kezdődött meg Ma már az egész világ lakosságának több mint egyharmada — több mint 950 millió ember — lépett a szocializmus útjára és építi az Ú1 életet. A szocia­lizmus erőinek hatalmas fej­lődése ösztönzőleg hatott a háború utáni időszak impe­rlallstaellenes nemzeti moz­galmának viharos növekedé­sére. Az utóbbi 12 év alatt a Kínai Népköztársaságon, a Vietnami Demokratikus Köztársaságon és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságon kívül még több mint 700 millió ember rázta le a gyarmati igát és teremtette meg saiát. függetleh nemzeti államát A gyarmati és függő sorban levő országok néoei. amelvek még rabságban ma­radtak, fokozzák harcukat nemzeti felszabadulásukért. A szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlő­dése Ielentősen meggyorsítot­ta az Imperializmus szétesé­sének folyamatát. Az Impe­rializmus az emberiség na­gyobb része felett elvesztette korábbi hatalmát. Az impe­rialista államok társadalmát mélv osztályellentétek mar­cangolják szét. s uevanakkor éles ellentétek vannak eme államok között ls: ugyanezen országok munkásosztálya ne­dlg eevre határozottabban el­lenáll az imperializmus és a monopóliumok politikáiénak, harcol életviszonyainak javí­tásáért. a demokratikus ló­gókért. a békéért és a szocla­lianusért. Korunkban a vllágfettődést a két ellentétes társadalmi rend közötti versenv alakulá­sa és eredménvei határozzák meg. A szocializmus 40 év alatt bebizonyította. hogv mint társadalmi rendszer messze felülmúlja a kapita­lizmust. A szocializmus biz­tosította a termelő erők olyan ütemű fejlődését, amelv a ka­pitalizmus számára ismeret­ien és elérhetetlen, biztosí­totta a dolgozók anvael és kulturális életszínvonalának • emelkedését. A szocializmus hatalmas életrevalóságát meggyőzően bizonvítiák a Szovjetunió nagv sikerei a tazdaság. a tudománv és a technika területén, valamint azok az eredmények, amelve­Uet más szocialista országok a szocialista építésben elér­tek. A szocialista államok­ban a dolgozó tömegek igazi szabadságot és demokratikus jogokat élveznek, a néni ha­lalom biztosítja a néptöme­gek politikai eevségét. mea­valósttia a nemzetek egyen­lőségét és hnrátsáeát. és ezen államok olvan külnoú'ikát folytatnak, amelv a világbé­ke megőrzésére és az elnyo­mott néoek felszabadító har­cának támogatására Iránvul. A fejlődő és erősödő szocia­lista világrendszer eevre na­gyobb hatást gyakorol a nem­zetközi helvzetre a béke. a haladás, a néoek szabadsága érdekében. Amíg a szocializmus fel­lendülőben van. addig az Im­perializmus hanyatlik. Az im­perializmus állásai jelentő­sen meggyengültek a gyar­mati rendszer szétesése kö­vetkeztében A gyarmati ieát lerázó néoek védelmezik ki­vívott függetlenségüket és harcolnak gazdasági önálló­ságukért. a népek közötti bé­kéért. A szocialista rendszer léte. az a segítség, amelyet a szocialista országok özeknek az országoknak az egyen iogú­ság alapján nváltanak, vala­mint a szocialista és eme or­szágok közti együttműködés a békéért, az agresszió ellen felyó harcban — megkönnyí­ti. hogy ezen országok néoel nemzeti szabadságukat meg­védjék és a társadalmi fejlő­dés útián előrehaladjanak. Az imperialista államok­ban kiéleződtek a termelő erők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások: a modern tüdöhiánvt és techni­kát sok tekintetben nem használják fel a társadalmi haladás és az egész emberi­ség érdekében, mivel a kapi­talizmus megbénítia és el­torzítja a társadalom termelő erőinek feilődését. A kapita­lista világgazdaság helvzete ingatag és bizonytalan. A vi­szonylag nagy konjunktúra, amelv a kapitalista világ egv sor országában még tart. je­lentős mértékben a fegyver­kezési haisza és egvéb átme­neti iellegű tényezők ingatag lalaián jött létre. A kapita­lista gazdaság azonban nem képes elkerülni az új. mély­reható megrázkódtatásokat és válságokat. Az ideiglenes konjunktúra a kapitalista or­szágok munkásainak egy ré­szében reformista illúziókat kelt. A háború utáni időszak­ban a magasan feilett kapi­talista országok munkásosz­tálya némelv rétegének, az erősödő kizsákmányolás el­len az életfeltételek megja­vításáért vívott harcában si­került elérnie bizonyos mun­kabér-emelést. bár ezen or­szágok egész sorában a reál­bér alacsonyabb a háború előtti színvonalnál. A kapita­lista világ nagyobb részében azonban, főleg a gyarmati és függő országokban, a dolgo­zók milliói nyomorognak. A monopóliumoknak a mező­gazdaságba való nagymérvű behatolása, az általuk erősza­kolt árpolitika, a bankhitej és a kölcsönök rendszere, va­lamint a fegyverkezési hai­sza következtében mesnöve­i-edett adóterhek eredménye­ként folvtntódik a parasztság alapvető tömegeinek elszegé­nyedése és elnvomorodósa. Az ellentétek nemcsak a bur­zsoázia és a munkásosztály Között éleződnek, hanem a monopol-burzsoázia és a nép minden rétege között is. to­vábbá az Ervesült Államok monopolista burzsoáziája és a többi knnitaústa ország né­noi. sőt burzsoáziála között is. A kapitalista országol- dol. cozői ma olvan viszonyok kö­zött é'nek. amplvék egyre in­kább meggyőzik őket arról, hogv csak a szocializmus az egyedüli kivezető út nehéz helyzetükből. Ilyenformán egyre kedvezőbb feltételek jönnek létre ahhoz, hogv be­vonják őket a szocializmu­sért vívott aktív harcba. Az Egyesült Államok ag­resszív imperialista körei úgynevezett erőpolitikát foly­tatva igyekeznek kiterjeszte­ni uralmukat a világ orszá­gainak többségére, és meg akarják akadályozni, hogv az emberiség a társadalmi fej­lődés törvényeinek megfele­lően haladjon előre. A ..kom­munizmus elleni harc" spa­nyolfala mögül arra töreked­nek, hogv mennél több or­szágot uralmuk alá vessenek, a demokratikus szabadság­jogokat felszámoltassák: a feilett kapitalista országok nemzeti függetlenségét is ve­szélyeztetik. a felszabadult népeket a gyarmati elnyomás úi formáival akarják leigáz­ni és a szocialista országok ellen rendszeres ellenséges aknamunka t folvtatnak. Az Egyesült Államok bizonvos agresszív körei politikájukkal igyekeznek maguk köré gyűjteni a kapitalista világ összes reakciós erőit. Ilv mó­don ezek a körök a világreak­ció központiává és a néptö­megek legádázabb ellenségel­vé válnak. Ezek a népelle­nes agresszív imperialista erők politikájukkal saját pusztulásukat készítik elő. megteremtik saiát sírásóju­kat. aki eltemeti őket. Amíg az imperializmus fennmarad, addig megmarad az agresszív háború talaia is. A háború utáni években az amerikai, anaol. francia és más imperialisták és lakáiaik háborút folytattak vagv foly­tatnak Indo-Kínában. Indo­néziában. Koreában. Malál­földön. Kenyában. Guatema­lában. Egyiptomban. Algériá­ban. Omanban és Jemenben. Ugyanakkor az agresszív im­perialista erők makacsul visszautasítják a fegyverke­zés csökkentését, az atom­és hidrogénfegyverek alkal­mazásának és gyártásának betiltását, a fegyverek kísér­leti robbantásainak haladék­talan beszüntetéséről szóló megegyezést, folytatták az úgynevezett .hidegháborút", a fegyverkezési haiszát. egy­re úiabb és úiabb katonai tá­maszpontokat énítenek. a béke aláásására irányuló ag­resszív politikát folvtatnak. úi háború veszélyét idézik elő. Egv világháború kitöré­se esetén — olvan viszonyok között, amikor még a nukleá­ris fegwer eltiltásában sem egyeztek meg — ez a háború elkerülhetetlenül egv soha nem látott pusztító iellegű nukleáris háborúvá válik. Nyugat-Németországban az Egyesült Államok segítségé­vel úiiáéled a német milita­rizmus. s ezzel homolv hábo­rús veszélv tűzfészke alakul ki Európa középpontiéban. A békét veszélyeztető nyugatné­met militarizmus és revan­sizmus elleni harc a német nép békeszerető erőinek és Európa valamennyi népének fontos feladata. Ebben a harcban különösen nagv a szerepe a Német Demokrati­kus Köztársaságnak. Német­ország történetében az első munkás-paraszt államnak, aníellyel az Értekezlet rész­vevői szolidárisak és melvet teljes mértékben támogat­nak. Az imperialisták ugyanak­kor arra törekednek, hogv a Közel- és Közép-Kelet sza­badságszerető népeire rá­kényszerítsék a hírhedt ..Dul­les—Eisenhower-doktrinát". amivel veszélyeztetik a békét ebben a körzetben, összees­küvéseket és provokációkat szerveznek a független Szíria ellen. A Szíria. Egyiptom és más arab ország elleni provo­kációk célia az. hogv egy­mástól elszakítsa és elszige­telje az arab államokat, hogv előkészítse az utat szabadsá­guk és függetlenségük felszá­molására. A SEATO agresszív tömb háborús veszélyt teremt Dél­kelet-Ázsiában. A háború, vagy a békés egymás mellett élés kérdése a világpolitika alapvető prob­lémájává vált. A világ népei­nek óriási éberséget kell ta­núsítaniok az imperializmus által előidézett háborús ve­széllyel szemben. Jelenleg a béke erői any­nyira megnövekedtek, hogv reális lehetőség van a háború megakadályozására. amint ezt szemmell áthatóan meg­mutatta az imperialisták ag­resszív erőinek kudarca Egyiptomban. Kudarcot val­lottak továbbá arra irányuló terveik is. hogv az ellenfor­radalmi erőket Magvarország népi demokratikus rendszeré­nek megdöntésére használ­ják fel. A béke ügyét korunk hatal­mas erői védelmezik: a szo­cialista államok legyőzhetet­len tábora, élén a Szovjet­unióval: Ázsia és Afrika bé­keszerető államai, amelvek az imperializmussal szemben állnak és a szocialista orszá­gokkal együtt széles békeöve­zetet alkotnak: a nemzetközi munkásosztály, és elsősorban annak élcsapata, a kommu­nista pártok: a gyarmati és félgyarmati népek felszaba­dító mozgalma: a néoek tö­meges békemozgalma. Egyre határozottabb ellenállást ta­núsítanak az úi háborús ter­vekkel szemben Európa ama népei, amelvek kinyilvánítot­ták semlegességüket, vala­mint Latin-Amerika népei és maguknak az imperialista or­szágoknak a néptömegei is. E hatalmas erőknek az egye­sítése megakadályozhatta a háború kirobbantását; vi­szint ahban az esetben, ha az imperializmus kardcsörte­tő mániákusai semmivel sem törődve nekibátorodnak és kirobbantják a háborút, az imperializmus önmagát ítéli pusztulásra, mert a néoek nem tűrik tovább egv olvan rendszer fennmaradását, melv olv súlyos szenvedése­ket okoz nekik és mérhetet­len áldozatokat követel tő­lük. Az Értekezleten részvevő kommunista és munkáspár­tok kiielentik. hogv a két rendszer békés egvmás mel­Az Értekezletnek az a meggyőződése, hogy a ielen­legi helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy á szocialista államok, valamennyi ország kommu­nista és munkáspárttal erő­sítsék egységüket, és testvéri együttműködésüket, és hogv tömörüljön a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom és a demokratikus mozgalom. A szocialista világrendszer országai és valamennyi kom­munista és munkáspárt köl­csönös viszonyának alapiét a marxizmus—leninlzmus­r.ak az élet által igazolt el­vei. a proletár internaciona­lizmus elvei alkotiák. Nap­jainkban minden ország dol­gozójának életbevágó érdeke, hogv támogassa a Szovjet­uniót és valamennyi szocia­lista országot, amelvek a vi­lágbéke megőrzésére Irányu­ló politikát folytatnak és a béke. valamint a társadalmi haladás támaszát képezik. Valamennyi ország munkás­osztályának. demokratikus erőinek és dolgozóinak érde­ke. hogv fáradhatatlanul erő­sítsék a testvéri kapcsolato­kat a közös ügy érdekében, hogy a szocializmus ellensé­geinek minden mesterkedésé­vel szemben megvédiék azo­kat a történelmi, politikai és szociális vívmányokat, ame­lyeket a Szovjetunióban — az első és legerősebb szocia­lista halalomban —. a Kínai Népköztársaságban és az ösz­szes szocialista államokban megvalósítottak: érdekük, hogv e vívmányokat tovább szélesítsék és megszilárdít­sak. A szocialista országok köl­csönös viszonyukat a teljes egyenjogúság, a területi sért­hetetlenség, az állami függet­lenség és szuverénltás tiszte­letbentartásának és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozásnak az elveire épí­tik. Ezek fontos elvek, de nem merítik kl a szocialista országok közötti kapcsolatok egész lényegét. A szocialista országok kölcsönös viszonyá­nak elszakíthatatlan részét alkotja a kölcsönös testvéri segítés. E kölcsönös segítés­ben hatékonyan megvalósul­nak a szocialista internacio­nalizmus elvei. A teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a köl­csönös elvtársi segítségnyúj­tás alapján a szocialista álla­mok széleskörű gazdasági és kulturális együttműködést létesítettek egymás között, mely fontos szerepet játszik minden egyes szocialista or­szág gazdasági és politikai alapuló elvtársi függetlensége és a baráti szo- sek útján. cialista közösség megerősíté­sében. A szocialista országok továbbra is szélesítik és töké­letesítik gazdasági és kulturá­lis együttműködésüket. A szocialista országok síkra szállnak azért is, hogy a gaz­dasági és kulturális kapcsola­tokat az egyenlőség, a kölcsö­nös előnyök és az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás alapján minden más országgal sokoldalúan széle­sítsék, ha azon országok ha­sonlóan óhajtják. A szocialista államok szoli­daritása nem irányul semmi­féle más állam ellen. Sőt minden békeszerető nép érde­keit szolgálja, mert fékezi a harcias imperialista körök agresszív törekvéseit, támo­gatja és bátorítja a béke iz­mosodó erőit. A szocialista országok ellenzik, hogy a vi­lágot katonai tömbökre osz­szák. De olyan kialakult helyzetben, amikor a nyugati hataltttak visszautasítják * szocialista országok javasla­tait a katonai tömbök köl­csönös alap>on történő felszá­molására, szükség van a var­sói szerződés szervezetére és annak erősítésére; e szervezet védelmi jellegű, amely Euró­pa népeinek biztonságát és a világbéke megőrzését szol­gálja. A szocialista államokat egy­séges baráti közösségben tö­möríti: a szocializmus kö­zös útja, a társadalmi-gazda­sági rendszerük és az állam­hatalmuk közös osztálytartal­ma, a kölcsönös támogatás és segítség szükségessége, a célok és érdekek közössége az imperializmus ellen, a szocia­lizmus és a kommunizmus győzelméért vívott harcban és a közös marxista—leninisia ideológiájuk. A szocialista országok ösz­szetartozása és szoros egysége minden egyes szocialista or­szág nemzeti függetlenségé­nek és szuverénitásának igazi biztosítéka. A szocialista or­szágok közötti testvéri vi­szony és barátság megszilár­dítása végett szükséges a kommunista és munkáspártok marxi—lenini Internacionalis­ta politikája, az összes dol­gozóknak az internacionaliz­mus és a hazaszeretet szelle­mében való nevelése és tö­mörítése, valamint határozott harc a burzsoá nacionaliz­mus és sovinizmus maradvá­nyainak leküzdésére. A szo­cialista országok közli kölcsö­nös viszony minden kérdését teljesen meg lehet oldani a szocialista nemzetköziség el­veinek feltétlen betartásán megbeszélé­III. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a szocialista építés sikerei a népa demok­ratikus országokban egyre mélyebb rokonszenvet válta­nak ki valamennyi ország munkásosztályának és dolgo­zóinak körében. A szocializ­mus eszméi egyre újabb és újabb embermilliók tudatába hatolnak be. Ilyen körülmé­nyek között az imperialisla burzsoázia egyre nagyobb je­lentőséget tulajdonít a tö­megek ideológiai megtévesz­tésének, elferdíti a szocializ­mus eszméit, rágalmazza a marxizmus—leninizmust, za­vart és eltévelyedést kelt a tömegekben. Ezért elsőrendű fontosságú a tömegek foko­zottabb marxista—leninista nevelése, a burzsoá ideológia elleni harc, a szocializmus és kommunista mozgalom elten irányuló imperialista propa­ganda hazugságainak és rá­galmainak leleplezése, a szo­cializmus, a béke és a népek barátsága eszméinek érthető és meggyőző formában törté­nő széleskörű propagandája. Az Értekezlet megerősítette (Folytatás a 3. oldalon.) > 4

Next

/
Thumbnails
Contents