Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-17 / 243. szám

Csütörtök. 1957. október 17. 3 Gondot a termelésre, az emberek felvilágosítására r te_ A tennivalókról tanácskoztak a vasút pártmunkásai "te J Szerdán, tegnap délelőtt 9 órakor Szegeden a Vasutas Művelődési Otthonban megbeszélést tartottak a Szegedi MÁV Igazgatóság terület; pártszervezeteinek vezetői, a kommunista aktivisták. Szegedről. Csongrád, Békés és Eács-Kiskun megyékből gyűltek össze a pártmunkások, hogy számba vegyék az eddig végzett munkát, a további tennivalókat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Némeili Károly elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titk ára. Beszámolót Annus István elvtárs, a Szegedi MÁV Igazgatóság központi pártszervezője tartott. Megállapította, hogy az ellenforradalom a Szegedi MÁV Igazgatóság területén körülbelül, 40 millió forint kárt okozott. Hangoztatta. hogy a kommunisták és az öntudatos pártonkívülielí együttesen léptek fel a vasútnál levő ellenforradalmi személyekkel szemben. A teendőkről szólva elmondotta: Itt az ideje, hogy a pártszervezetek behatóan foglalkozzanak a termeléssel, a gazdasági szakvonali munkával, megszüntetve a -bef előfordulást*. A tömegszervezeteket segíteni kell. hogy a termelés szervezésében jól kivegyék a részüket. A KlSZ-szervezeteknek az eddiginél nagyobb segítséget kell adni. A beszámoló hangoztatta, hogy a nárt vezető szerepét. » pártellenörzést mindenütt meg kell valósítani. Szükséges az is, hogy a vezetők, különösen a kommunista vezetők többet tartózkodjanak a dolgozók között. Az ellenforradalmi erők mesterkednek és különféleképpen igyekeznek zavart kelteni. A kommunista vasuta* soknak, de a pártonkívüli öntudatos vasutasoknak is sokkal többét kell politikailag foglalkozniok az utazókkal. A vonaton se tűrjük meg az ellenforradalmi lázítást, zavartkeltést. Nem tűrhető, hogy az ellenforradalmi tevékenység miatt elbocsátott személyeket igyekeznek "átmenteni*, tetteik nagyságát tompítani. Elsősorban és nagymértékben a vasúti főosztály II. fokú egyeztető bizottságára áll ez. A kommunistáknak következetesen harcolniok kell az igazság mellett. Természetesen nagvon fontos a személyek tevékenységének higgadt mérlegelése. Nem engedhető meg, hogy becsületes embereket rágalmazzanak, intrikázzanak ellenük. A beszámoló további része felhívta a figyelmet arra, hogy beruházás és központi utasítás nélkül, helyi erőkből tegyenek a pártszervezetek minél több kezdeményezést a dolgozók javára. Ezek a "kis* intézkedések javíthatják a munkakörülményeket stb. Sok hiba van a munkafegyelemben, a takarékosságban a MÁV Igazgatóság területén.' Az önköltség az elmúlt évhez viszonyítva 23,5 százalékkal növekedett. A kommunisták határozottan lépjenek fel a munkafegyelem rombolói, a lógósok ellen, s ne hagyják a társadalmi tulajdon herdálását, a szállítmányok dézsmálását. Legyenek öntevékenyek a kommunisták, a pártszervezetek, s akkor még több lesz az eredmény. Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára átadta a Központi Bizottság üdvözletét azoknak a kommunista és pártonkívüli vasutasoknak, akik az ellenforradalomban és utána kiálltak a néphatalomért és következetesen harcoltak az élet normálissá tételéért. Ezután a nemzetközi helyzetről, népi demokráciánk ereiéről tájékoztatta a részvevőket, majd a vasutas pártszervezetek munkájának további javításához több gyakorlati útmutatást adott. A pártot tovább erősítjük, elsősorban a termelőmunkában részvevő emberekkel. Ám vigyázni kell arra, hogy a pártba valóban az arra érdemesek kerüljenek. A pártonkívüliek — természetesen pártfunkció kivételével — minden állást betölthetnek, azonban ehhez elengedhetetlen feltétel a szocializmushoz j való hűségük. Ez a helyes, hiszen ha nem így lenne, akkor a párt — azoknak a pártja lenne, akik közfunkciót töltenek be. Az intrika, a személyeskedés a vasútnál sem engedhető meg. Először beszélni kell az inírikusokkal, a szcmélyeskedőkkel. hogy helytelen a magatartásuk. Ha azonban cz nem használ, akkor adminisztratív rendszabályt kell alkalmazni, nem lehet büntetlenül hagyni az intrikát. Természetesen őrködni kell. nehogy a helyes, jogos bírálatokat is visszautasítsák, s intrikának kiáltsák ki. A bírálatról szólva elmondotta, hogy pártszerüen alkalmaznunk kell, de úgy, hogy ennek kapcsán a hibákat "üssük agyon*, ne az embert. Végül hosszabban beszélt a kommunisták feladatairól, amelyek között első helyen szerepel, hogy bátran terjesszék az igazságot a dolgozó emberek között, fellépve minden rosszindulatú, vagy ellenséges hírveréssel szemben. Küzdeni kell mind a revizionizmus, mind a szektásság gyakorlati megnyilvánulásai ellen. A beszámolóhoz számosan szóltak hozzá, s mondották el véleményüket. Szerencse István elvtárs a párttagok kötelességeiről szólott és hangoztatta, hogy a kommunistáknak bátran ki kell állniok. A munkafegyelem több helyen tapasztalható tűrhetetlen lazaságát is szóvá tette. Lovász István elvtárs több olyan esetet említett, amikor némely vezetők úgy akarnak "jó fiúk* lenni, hogy megengedhetetlen engedményeket tesznek, s ezzel nagyban megkárosítják az államot. Példát mondott arra is, hogy pocsékolják több helyen a nép pénzét. Csengő Tibor elvtárs, majd Sáfrány SánA REGI Uaxiuc-ccHd&x^ aiHtyékábai* IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM lakásuk elhaKormányunk nem egy inI iézkedésével bizonyította ; már: lehetőséget nyújt a kisemberek érvényesülésére, í helyrehozza a múlt e téren j nem egyszer túlzott intézkeI déseit. így segíti bizonyos mértékig a megánkezdeméj nyezést, a becsületes munká! val szerzett egyéni tulajdon ; biztosítására pedig a hat la! kason aluli államosított házakat visszadták igénylőiknek Szegeden is. Ezzel sok volt háztulajdonos sérelmét tették jóvá. Egy ideig rend és béke volt a "maszek* házakban, — aztán egyszerre csak szivárogni kezdtek a különböző panaszok. Mind több jel mutat arra, hogy a visszaadott házak tulajdonosai ismét kapitalista háziurakká válnak, visszaélnek lehetőségeikkel, etóő-taktektolnak a Cakákkai valóságos "kiskirályok« lettek. Előfordult olyan eset, liogy tettlegesen is inzultáltak egy fiatalasszonyt, amiért nem volt hajlandó beengedni az öt állandóan molesztáló "házigazdáját* lakásába. A Petőfi Sándor sugárút 31. sz. alatti házban két tyúk miatt csapott patáliát — a még csak leendő! — tulajdonos. S ugyanitt, ha egy gyerek végigszalad a verandán, vagy két ruhadarabot kiterítenek a kötélre, mindjárt »kitör a vihar*. A Sándor utca 7-es számú házat kapta vissza Kara Vince. Amit a KIK engedélyezett, azt ő sorozatosan megtiltja a lakóknak: így lezárta az egyik WC-t, elvette az egyik pincét, megszünteti a disznótartást (külső területű ház ez, ahol a tanács is megengedi a jószágnevelést). Nap, mint nap zajos jelenetek vannak a háziúr és a lakók között. Néha egyenesen egymás torkának esnek. Lőrik Árpád még vissza sem kapta a Feltámadás utca 28. sz. alatti házat máris fennen hangoztatja: nvajd ö- me-pmutafja, ki oa át a, Hát&an. Néhány példát mutattunk be. de nagyon sok van még. Számos jel arra mutat, hogy az újonnan visszaadott házak tulajdonosai "hidegháborúval* akarják kényszerídor elvtárs szólalt fel. Sáfrány elvtárs az ellenforradalmi személyek "átmentéséről* is beszélt. Tószegi Sándorné elvtársnő néhány visszás dolgot említett, majd Szabics István elvtárs arról szólott, hogy a kommunistáknak az eddiginél sokkal többet kell beszélgetniük az emberekkel, hogy azok mindenben az igazságot lássák. Nagy Sándor elvtárs a határozott, következetes munkáról, Farkas János elvtárs pedig a bírálat jelentőségéről is beszélt. Farkas elvtárs hangoztatta, hogy fel kell figyelni az ellenforradalmi zavartkeltésre. Kérte, hogy a vezetők többet tartózkodjanak a dolgozók körében. Ezután még többén szólaltak fel, hogy még eredményesebb legyen a további munka. A tanácskozás a kora délutáni órákban ért véget. teni lakóikat gyására. Mikor az állam a visszaadásra vonatkazó intézkedéseit foganatosította, a legnagyobb jóindulattal és megértéssel tette azt. Számolt azzal, hogy az új háztulajdonosok hatványozottan vigyázni fognak arra, amit kaptak, s a lakók megbecsülésível válaszolnak majd a kormány segítségére. Sok házigazda a visszaadás előtt kijelentette: "kérem, én mindig becsületesen bántam lakóimmal, s ha visszakapom a házam ezután is így fogok tenni*. Ennek jegyében adták vissza a házakat, remélve, hogy a háztulajdonosok tényleg a szocialista együttélés szabályai szerint bánnak lakóikkal. Nem így történt, s ezért két M<+en U kaeddetö a (a&a. Egyrészt magukban a tulajdonosokban. De következetlenséggel, hanyagsággal vádolhatók néha a végrehajtó szervek is. Nem nézték meg lelkiismeretesen: kinek is adják vissza a házakat. Csak arra volt gondjuk, hogy a hat lakáson aluli »szint* meglegyen, de már arra nem gondoltak, hogy a házigazdák múltját és jelenét ls vizsgálják. Mert ha ez megfelelő formában megtörtént volna, jóval kevesebb rendellenességgel kellene most szembenézni. Mit válaszoljunk a panaVégetért a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi tevékenysége A Nemzetközi Vöröskereszt szÓsöknateTz' e'g^re" inkább bizottság budapesti ideiglenes képviselete többhónapos működése után befejezte tevékenységét. A képviselet tagjait a Mafélelemben élő lakóknak? Mivel nyugtassuk meg őket, mikor nekünk szegezik a kérdést: meddig tart ez még? Csak egy megoldás van. kedden este búcsúfogadáson látta vendégül a Margitszigeti Nagyszállóban. gyar Vöröskereszt vezetősége Ha segítséget és jóindulatot ilyen "módszerekkel* hálálják meg háztulajdonosaink, ha nem elégszenek meg lehetőségeikkel és még többet akarnak, — nekünk is más eszközökhöz kell nyúlni. Mert egy percig sem tűrhetjük, hogy a múlt rendszer leghalványabb árnya is kísértsen bennünket. — A Vág megkezdték a folyó mentén negyedik vízierőmú építését. A tervek szerint a Litovszka Mara közelében 350 millió köbméter Jo-kktd [M etfenőViMtieJÍ víz tárolására alkalmas mesterséges "tartályt* építenek. Az olvasó kegyetlen. Nem törődik azzal, hogy a mű, amelyet a kezébe vesz, milyen munkával készült. Nem érdekli, hogy hónapokig dolgozott-e rajta a szerző, minden erejét megfeszítve és vért izzadva, vagy néhány szerencsés körülmény miatt órák alatt könnyedén és hibátlanul papírra vetette. Az olvasó teljesen közömbös ez iránt. Ha a mű a földre hull alá, nem törődik azzal, hogy a szándék, amely az író tollát vezette, az ég felé tört. Az olvasót csak a mű érdekli. Ha az érdekes, elolvassa. sót megőrzi emlékezetében, de ha nem tetszik neki. félretolja magától, leteszi olvasatlanul. Ónálló fórum Mielőtt felelnénk arra. hogy az új Tiszatáj összeállítói, szerkesztői és írói, figyelembe vették-e az olvasók "kegyetlenségét*, vagyis megtettek-e mindent, hogy a szándék és az eredmény, az elképzelések és a mű azonos értékűek legyenek, — mielőtt megvizsgálnánk azt. hogy sikerült-e jó irodalmi és művészeti lapot megjelentetni, hadd mondjuk meg előbb az olvasónak, hogy nincs mindig igaza. Nemcsak azért, mert előfordul — nem is ritkán! —, hogy rossz, méltatlan műveket is kitüntet figyelmével, hanem a jelen esetben azért is, mert szinte az eredményektől, a színvonaltól függetlenül örülni kell annak a ténynek, hogy a Tiszafái megjelenésével a szegedi írók ismét önálló fórumhoz, nagyobb megjelenési lehetőséghez jutottak. Jelleg és feladat Mire kíváncsi az olvasó, amikor megveszi a Tiszatájat? Nyilvánvalóan arra. mi történt az irodalmi életben, tudni akarja, mit alkottak, min dolgoznak a szegedi írók és természetesen szeretné elolvasni a legsikerültebb miiveket. Egyszóval olyan kérdésekre keres választ, amelyekre sehol másutt nem kaphat feleletet. A lap szerkesztői azonban mintha megfeledkeztek volna erről. A lapSzándék és színvonal Jegyzetek az új Tiszaíájról ban ugyanis kevés a szépirodalmi anyag. Nem az a baj, hogy képzőművészeti és zenei cikkeket is közölnek. Erre szükség van. De a belterjes mezőgazdasági termelés problémáiról írott egyoldalas, egyébként érdekes és jól sikerült cikket feleslegesnek érezzük. Akit ez a kérdés érdekel, más lapokban sokkal részletesebb, alaposabb felvilágosítást kaphat. Ennek ellenére az olyan, általános politikai kérdéseket elemző cikket, mint Karácsonyi Béla "Október álarcai* című írása, örömmel üdvözöljük. Nemcsak mondanivalója, hanem megformálásának színvonala miatt is. Az unalom kísértete A régi Tiszatájnak a szürkeség és az unalom, sajnos, egyik jellegzetes vonása volt. Ez a hiba sok más tényező mellett abból adódott, hogy a folyóirat nagyon kevés újat akart, vagy tudott mondani. Nos. mintha ez az unalom az új Tiszatáj lapjain is kísértene. Hogyan? Juhász Antal az egyik cikkben Móricz Zsigmondról emlékezik meg. Cikkének kb. kétharmad részében közismert tényeket, adatokat és gondolatokat fogalmaz újjá. Ez a kísértet. Ettől fél az olvasó. De hogy ezt a kísértetet könynyen el lehetett volna űzni a lapból, arra is példa ez a cikk. Egyharmad része ugyanis nagyon érdekes. Az a része, amelyben a szerző azzal a sokak által elfogadott állásponttal vitázik. hogy Móricz Zsigmond "parasztíró*. A megemlékezés akkor is teljes értékű lett volna, ha a szerző a rendelkezésére álló helyen kizárólag erről ír. Alaposabban, több ténnyel okolhatta volna meg álláspontját. és az olvasó is szivesebben olvasta volna az újat mondó érvelést. Egyébként, hogy mennyi újat lehet mondani az olvasónak, arra szép példa Szeghy Endre főiskolai tanár cikke, amely olyasmiről tudósít, amiről bizony mindannyian igen keveset tudtunk, a zenei általános iskolákról. Szépiroda lom A lap legjelentősebb széppróz.ai írása Dér Endre -Teberán mester lakodalma* című novellája. Hangulata, légköre von az írásnak, stílusa szép és kifejező. Egyetlen hibája, hogy túl sok a szereplője, s emiatt egy-egy figura jellemének ábrázolása vázlatos. A három diák alakja nyugodtan kimaradhatott volna a műből. A fiatal Bárdos Pál rövidebb tárcája (Meglepetés) hangulatos írás, bár színvonala kissé egyenetlen. A két öreg közötti konfliktus ábrázolása nem eléggé életteli. De igen szép és kifejező sorokat olvashatunk a novellában (a kislány, akinek kék szeme "tisztára mossa a lelket*), s ez biztosíték arra, hogy jelentősebb írásokat is láthatunk maid a szerzőtől. Varga Imre írása (Vaksi nyáj) azonban nem sikerült. A szerző írói eszközei annyira szegényesek, hogy a mű megformáltság tekintetében alatta marad egy közenes színvonalú riportnak. Meggyőző hatása éppen ezért igen csekély. A lírai anyagból Andrássy Lajos és Lődi Ferenc versei emelkednek ki. Különösen Andrássy "Most itt fekszel* című verse jelentős. Érdeklődéssel várjuk úiabb költeményeit. Lődi versei azért érdekesek, mert talán jelek arra, hogy a költő sajnálatos megtorpanása véget ért. Kifejezési eszközei mindenesetre határozottan gazdagodtak. Ezenkívül több új, figyelemre méltó verssel jelentkező nevet találunk a lapbon (Hatvani Dániel, Vincze József, Kelemen János). Gurszky István, Csillik László, Gönczi Klára műfordításai sikerültek. A szerkesztés technikája Szerkesztői ügyetlenségek, sajnos, elég nagy számban vannak a lapban. A már említetteken kívül szerkesztői ügyetlenség az is, hogy Franyó Zoltán műfordításait és Adyról írott cikkét minden megjegyzés nélkül közölték. Nem köteles mindenki tudni, hogy Franyó Zoltán a Román Népköztársaságban élő kiváló műfordító, akinek éppen ez év augusztusában ünnepeltük 70. születésnapját. Arról a szerkesztés nem tehet, hogy a Károlyi Lajos képeiről készített klisék nem jól "jöttek ki*, de némi előrelátással, a technikai lehetőségek számbavételével, előre lehetett volna látni, hogy nem érdemes az ilyesmit erőltetni. Feltűnő hiba a rendkívül tarka, torz, enyhén szólva szakszerűtlen tördelés és a rossz fejléc, amely a sajátos betűformák miatt nehezen olvasható. Formátum és összegezés A szándék tehát, amely létrehozta az új Tiszatájat, a magasba tört. Az eredmény, a lap színvonala elmaradt a szándéktól. Csak néhány műben azonos az elképzelés és az eredmény értéke. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ha a szegedi írók visszatérhetnének a régi Tiszatáj formátumhoz, és ezzel együtt megkapnák annak papírmennyiségét., jobb lapot tudnának csinálni, mert több jelentősebb mű láthatna napvilágot. A szerkesztőség bizonyára tesz is ilyen irányú kezdeményezéseket. Reméljük, mihamarabb meg is lesz az eredménye. A Tiszatáj új számát a meghirde tett időponttól eltérően holnap, pén teken este 6 órakor vitatja Hazafias Népfront szegedi kell a további ház visszadásokat végezni. Háromszor is rágjuk meg a dolgot mielőtt egyszer véglegessé tennénk. Hallgassuk meg minden egyes esetben a régi lakók véleményét, akik már ismerik a leendő házigazdát. Ez az egyetlen előfeltétele annak, hogy a jövőben ne forduljon elő a fentiekhez hasonló eset Ennyit az elkövetkezendőkre vonatkozóan. És ami már megtörtént? Nos ezen is lehet változtatni. Nem hagyhatjuk annyiban a dolgokat, nem lehet, hogy sok-sok ember keserű szájízzel élje életét egyes lelkiismeretlen, fennhéjázó háztulajdonosok uralma alatt. A panaszokat a rendőrség és végső soron az ügyészség elé kell vinni Egyszer és mindenkorra csirájában el kell fojtani minden "kezdeményezést*, amely a régi "háziúr-rendszert* akarná visszaállítani. Új szerepifik a színház előadásain A színház most műsoron levő két darabjában, a Strauss-opcrettben és a Móricz-vígjátékban új szereplőkkel ismerkedhetünk ineg. "Egy éj Velencében* vezénylését a színház fiatal, új karnagya, Vúradi Zoltán vette át. Bemutatkozása sikeres volt: biztosan tartotta kezében a zenekart és a szólistákat egyaránt, s különösen a nyitányt nagyvonalú művészettel dirigálta. Az operettben hasonlóképpen nagv sikere volt Lehóczky Zsuzsának, aki Cibolettát alakította üde, bájos játékkal, s meglepően kedvetiszta énekhanggal. — A "Nem élhetek muzsikaszó nélkül* előadásán Borcsa szakácsnő szerepében találkoztunk új szereplrimeg a | vei. Bányász Ilona sok frisseírócsonazaiias Népfront szegedi írocso- f seggel, jól "elkapott* termé*zrportja a népfront helyiségében. Ér- j ms stílussal formált eredeti fideklődőket szívesen látnak. í gurát,