Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-13 / 240. szám

Vasárnap, 1957. október 13. 3 Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról.) párt felé nem toborzási alapon, hanem politikai neveléssel. Ezután a becsületes pártonvan közfunkcióban, aki ellensége a Népköztársaságnak. Harcolunk, hogy megtisztítsuk a közfunkciókat ezektől az emberektől, de olyan módon, hogy mondani. Választ keD adnunk arra is, ami a parasztemberek gondolkodásában benne van: olyan se előre, se hátra törvényt az élet nem ismer. Vagy kívüliek megbecsüléséről beszélt a, közfunkciók nyitva legyenek előre megyünk, vagy hátra. Hátolyan pártonkívüli emberek ráesni — Mindszenty karmaiba Kádár elvtárs. Megemlítette, hogy a pártértekezleten elhangzott téziseink közül helyenkint ellenzést váltott ki az, hogy Magyarországon a pártfunkciók kivételével mindenféle tisztséget betölthet pártonkívüli is. — Ezt nagyon alaposan végig kell gondolni és következetesen meg kell valósítani. Az a kommunista, aki ezzel nem tud egyetérteni, nem ' növeli pártunk becsületét a néptömegek szemében. A követelmény, amiért harcolni kell. az. hogv nálunk bármiféle állami, gazdasági, társadalmi funk, ciót csak az tölthet be, aki ] a népköztársasághoz hűséges. Jelenleg még sok olyan ember előtt is, akik hűségesek a Magyar Népköztársasághoz. A beszéd következő részében Kádár elvtárs megemlített olyan jelenségeket, hogy bizonyos körökben — nem pártszervezetekről van itt általában szó, hanem inkább társadalmi állami szervekről — a felső húsz-harminc vezető között mutatkozik egy kis kölcsönös "megbocsátás*. A vezetők egymás között igazolnak olyanokat is, akik jókora bakokat lőttek az októberi események idején. Ez még nem lenne szerencsétlenség — mondotta Kádár elvtárs —, ha azok az elvtársak, akik ezeket a bakokat lőtték, azt elismerik és most igyekeznek jól dolgozni, kijavítani hibáikat. De minden ilyen ügyben elvi következetességet kell tanúsítani. nem jó. Hát akkor előre kell mennünk 1 4 feladatok új szakaszának küszöbéhez érkeztünk el Végezetül Kádár elvtárs a közömbösség és a fegyelmezetlenség ellen emelte fel szavát. Erősítsük a pártot azzal is, hogy ha azt tapasztaljuk valamelyik elvtársnál, hogy nem egészen komolyan gondolta a párttagságát vagy a pártfunkcióját, akkor inkább mentesítsük őt ezek alól. Ha valami közömbösséget, közönyt, nemtörődömséget tapasztalunk egyes funkcionáriusoknál, inkább váltsuk le ezeket az elvtársakat, inkább legyen kevesebb funkcionáriusunk. Ha a párttagnál azt látjuk, Általában elvtársak most na- ban járó öreg bolsevikok kül- hogy nem akarja vállalni a Tudnunk kell dönlenis igent, vagy nemet mondani! gyon szükséges pártunkban a döttségével. Sok mindennel nagyobb politikai bátorság! elégedettek, amit nálunk ta Vannak emberek, akik még nem pasztaltak. Csak egy dolgot tanultak meg "magyarul*, akik igent vagy nemet nem tudnak mondani. Most már más időket élünk, most már mindenki eltö! kélhette magát, hogy vajon reális-e ez a koncepció ezzel a forradalmi munkásparaszt kormánnyal és a Magyar Szocialista Munkáspárttal, vagy nem. fDerültség.) S ha úgy gondolja, hogy reális, s ki akarja venni a részét a harcból, akkor legyen politikai bátorsága a hozzáintézett kérdésekre igent, vagy nemet mondani! sérelmeznek: hogy óbennük az öreget látják, s nem a bolsevikot. Azt mondják, mindig valami olyan beszélgetésbe viszik bele őket, ahol mindenki mindig egyetért velük. Pedig ők nem vennék zokon, ha valaki ellentmondana, vagy egyenesen helytelen dolgot mondana — ők is tudnak rá válaszolni. De a kommunista kötelességeit, legyünk inkább kevesebben ötezerrel, vagy tízezerrel, mi akkor is erősebbek leszünk. Ha a pártban rend van, akkor rend van az egész országban és minden kérdésbem Nincs olyan nehéz terület, ahol a párt erejével ne küzdhetnénk le a nehézségeket, ha a párt ereje töretlen egységes és erős. ,, . . . ... ... . „ De ha a párt erejében lazRvalóságot akarják látni, nem- lás> törés óu be_ akkor a csak a dolgok szép oldalát; legjobban működő munkateAz öreg bolsevikok szóvá- rületeket is tönkre lehet tentették: "vannak itt kiválóan ni, az ellenség szét tudja dolgozó emberek, s vannak rombolni •—, majd így folyolyanok, akik lopják a nép tatta: pénzét és idejét; S maguk Bizonyos tekintetben valaszégyellik megmondani a tö- hogy úgy fest a helyzet, A nétmek és az országnak megeknek. ki az, aki kiváló- hogy a munka egy új szakavilágos és határozott dön- an dolgozik, s ki az, aki lop. szartak küszöbén vagyunk, tésekre van szüksége. Nem Miért nincs maguknál elis- Eddigi tevékenységünket úgy engedhetünk meg magunk- merő szó a jól dolgozókról, tekintjük, hogy a párt és a nak huzavonát. miért nincs ott a párt, még- elemi rendÉvekkel ezelőtt olyasmit lát- inkább a tömegek között? & ^Utottuk neZ tarThogy vagy harmincnégy Miért nem lehet egy faliúj- koKzo1" ufl* aláírás nélkül a legkisebb ságot iátni maguknál a gyár- vegbe- Most Dedie beleptünk kérdésre sem lehetett választ ban?* Nagyon igazuk van a kapni. Ennek vége varu szovjet elvtársaknak. végbe. Most pedig beléptünk egy olyan szakaszba, amikor normális élet, normális feladatok következnek; AM felelős posztot tölt be; akár egy faluban, akár a központban, annak tudnia kell igent, vagy nemet mondani, határozni, dönteni Most már ideje, hogy a több, mint háromszáznyolcvanezer kommunista jobban ismertesse, terjeszsze, magyarázza, védje a párt álláspontját. A körülmények jobbak, de a feladatok egy kissé bonyolultabbak. Most állhatatosabb és türelmesebb munkára van szükség. Az elvtársak a hétköznapi munka során töltsék el bizakodással az embereket. Legyenek szívósak és állhatatosak. Legyen meg a politikai bátorságuk; Lássák az elvtársak a perspektívát. Minden attól függ, hogyan és miképpen végzik el felHangsúlyozta, hogy népgaz- mezőgazdaság szempontjából, 8 adataikat. A lekgözelebbi hódaságunk fejlesztésében még amely növelte a termelési ked- napokban sok kérdést kell inkább a saját erőfeszítése- vet, bizonyos értelemben a sző- pozitívan megoldanunk — inkkel kell megoldanunk gaz- vetkezés ellen hat Olyan idők- igent, vagy nemet kell monEzután egy jellemző epizó- A következőkben Kádár dot mondott el Kádár elvtárs, elvtárs a népgazdaság kérdé— Beszélgettem a hazánk- seinek ismertetésére tért át. Fegyelmezett, jó munka — fejlődésünk további döntő feltétele ben amikor érdemes földet ven- dani olyasmikre, amelyeken ni, bérelni, művelni, trágyázni mar egynéhány hónapja tastb. bizonyos értelemben kon- nakodunk, hogy előre mehesszolidálódik az egyéni gazda- sunk, és előre fogunk menni ság. Ezzel szembe kell nézni, elvtarsak. ez helyes és jó dolog, erre szűk- Kadar elvtárs beszédét ség van. Dc azért ne feledkez- hosszantartó, lelkes tapssal zünk meg a szocialista jövőről fogadták a pártaktíva résztveolyan munka, mint kellene. sem. Mi most Kínában jártunk, vői. Ezután Marosán György Elsősorban az kell, hogy a ahol a parasztság kilencvenhat ejvtars zárószavában ugyanvezetők követeljék meg a fe- százaléka termelőszövetkezetek- , , dasági problémáinkat. Minden alapvető feltételünk megvan ahhoz, hogy a magyar népgazdaság erősödjék. Biztosítva van mindaz, ami a termelőmunkához szükséges: kiváló jó szakemberek és a többi feltételek. Még sincs nálunk gyelmezettebb, a jobb munkát. A pártszervezetek kellő bátorsággal mozgósítsak a becsületesen dolgozó embereket a becstelenekkel szemben, akik visszaélnek a nép türelmével. . , , ., „ , . ... „„ csak beszámolt néhány kínai ben dolgozik. Bulganaban a pa- .... . rasztság nvolcvanöt százaléka; benyomasarol, s bezárta a gyűlést. Elhangzott az Internacionálé. Csehszlovákiában több, mint a fele van kollektív gazdaságokban. Mit kell csinálni nálunk? Talán erőszakoskodni? Ezt semmiesetre sem akarjuk. Az egyénileg dolgozó parasztot gazdasáIdeje, hogy a pártszervezetek gj]^ visszaszorítani? Ezt sem bátran fellépjenek ellenük és akarjuk. így nem lehet szövetSzeged testvérvárosa: Lodz, a lengyel Manchester A Délmagyarország számára írta: Zbigniew Skibicki, a „Lodzi Napló" szerkesztője A lengyel Manchesternek nevezett Lodz. Szeged testvérvárosa, hatalmas könnyűipari központ, pontosabban a Bug. Odera és Neisse vidékének — egyidejűleg Európa egyik legnagyobb — textilipari központia. Hétszázezres város Városunk lakóinak száma a háború előtt valamivel kevesebb volt. mint 600 ezer. Ez a szám az elmúlt 13 év alatt 700 ezerre nőtt, tehát sokkal több. mint 1939 szeptemberében. Nyilvánvaló, hogy ezzel egvütt kiéleződött a lakáskérdés is. A baiokat csak szaporította, hogv a fejlődő textilipar egvre több munkáskezet, valamint mind több és több úi lakást követelt. A dolgozók egvre inkább igyekeztek felcserélni a pincékben és padlásokon lévő kicsiny, csatornázatlan lakásaikat tiszta. világos, komfortos szobákra. Erőltetés nélkül állíthatjuk, hogv a lakáskérdés a lodzi polgároknak éppen úgy első szápi hatalom rendelete szerint mindezt helyreállítottuk. Az állandóan fejlődő ipar azonban mind több vizet kíván és a meglévő mély kutak nem tudják kielégíteni a lakosság elsősorban a külterületek megnövekedett igényeit. 1955-ben kezdték meg a Pilica—Lodz közötti vízvezeték első részének építését, ami a legnagyobb vízvezetékhálózat Lengyelországban. A csővezeték Tomaszowától, a Pilicából 50 ezer köbméter vizet szállít már most is. ami még ugyan kevés, azonban technikai okok miatt nem lehetett a vízvezetéket, egyszerre mindenhová kiépíteni: másfél év múlva teliesitőképességét már maximálisan kihasználhatjuk. Különleges ipari helyzeté* nél fogva Lodzban készül a legtöbb textiláru, ruhanemű és cipő. itt mutatták be és árulják a helyi textiltermékeket. itt van a textilkereskedelmi üzletkötések reprezentatív központia is. Termeivényeinket főként importált nyersanyagból készítjük, mivel Lengyelország nem termel gyapotot. hanem szükségleteit külföldről szerzi be. Az előnyös nvers. anyag-beszerzésben » Szovjetunió van segítségünkre, aki már a német megszállás megszűnteié'-* utáni első napokban ellátta ayersanyaggal az anyaghiányban szenvedő lodzi evárakat és ezzel lehetővé tette a munka megindulását akkor, ami» . - . . A| kor még Lengyelország más \ tanács munkájáról részein hareok folvtak Nem kerülheti el figyel- A város további fejlődését műnket, hogy Lodzban ahol ^ 1965_ben hefeieződő öteves terv iránvozza elő. Az úi polgári építkezés a külvárosok fejlesztését, kórházak és iskolák építését ielenti elsősorban. Lodz általános isa háború előtt nem volt egyetlen főiskola sem. ma nyolc főiskola található. Fejlődik a textilipar szakembereit képző lodzi politechnimú problémája, mint Len- kum is. Egvre több hallgató ko]áiban már 1960-ban százezernél több tanuló fog tanulni Az új ipari objektumokkal együtt egv nagv villanytelepet építenek Lodzban. ugyanakkor itt készül Lengyelország legnagyobb fedett sportcsarnoka is 11 500 szedésről. ellenkezőleg szakmunkáshiány van a gvaoot-. gyapjú- és selyemiparban. Kevés a mérnök. a takácsmester és igv tovább. A műanyagipar fejlesztése, ami főként a külvárosokban történik. szemmel láthatóan öszszefonódik mind több és több tése a Dambrowskii téren. Lodz város nemzeti tanácsa magyarországi és különösen szegedi látopatását felhasználva. engediék meg. gyelország bármelv más vá- tanul az egyetemen, az orrosának. vosakadémián és a közgazA háború előtti Lodzban dasági főiskolán Egyéb nenagy volt a munkanélküliség, hézségeken kívül sikerült mivel a Schieblerek és Groh- megoldani ezen intézmények manók Poznanskiiok és elhelyezésének kérdését is. Kohnok különböző üzemei- Biztosan érdekli olvasóinben egy héten csupán három kat a lodzi tanácsdelegáció — nap dolgoztak, viszont ma baráti látogatása alkalmából mélyes befogadó képességgeL egvedül a lodzi tílioar kb. e 700 ezres város adminiszt- Az 1959-es évben fejeződik 360 ezer embert foglalkoztat rációiának problémája. Lodz he a kb. kétezer személves ket valtasban. Nem lehet kiemelt, vaidasáei iogű vá- opera és drámai színház éoimég szó sem munkanélküli- ros és az adminisztratív hatalmat a nemzeti tanács és képviselői gyakorolják, melv alá hét kerületi tanács tartozik. Lodz belváros. Polesie. Balutv Stáromieiska. hoev átadiam Szeged város Chojny. Widzev és Ruda A lakóinak a lodzi munkásnők. . ., „ „ textilmunkásnők baráti üdszéles decentralizáció meg- vözletét ^ azon 1ókívánsá_ valosítasával nő a nemzeti gát. hogy élienek a jövőben munkáskéz alkalmazasaval. tanács és képviselőinek te- is. mint eddig a Magvar Wntélye. A nemzett tanács Népköztársaság boldogulásályeken nehezségekbe ütközik . ... , , . Leaven e? a láWatác an a kétműszakos termelésreva- JfugyJ «?«-«•'' heM ^ak bEítókl'hogv a^mal lo attailas, ami ugyanakkor kisipart, a kozeliovoben oe- gyár—lengyel barátság erős — az időbeosztást tekintve — dig előreláthatóan átveszi a és megbonthatatlan! Élien a a , i?,lent,ős könv" területén lévő nagyobb álla- Magvar Népköztársaság, és A múU ^vben a £x)dzban « -Halatok feletti felügve- -cializmust építő népei több. mint ötezer család ka- letet és ellenőrzést is. (Fordította: Bálint István) pott lakást, ebben az évben pedig a terv 7200 lakás építését iránvozza elő. A helvi hatalom állandóan növekedő kőműves, ács szakmunkáshiánnyal küszködik, mivel az építkezések terve — az úi házak mielőbbi átadásának érdekében — igen szoros határidejű. A legnagyobb lengyet vízvezetékhálózat A lengyel Manchester másik nagy problémája a vízkérdés. Városunk nevét a Lodki nevű folyócskától kapta. amelv ma már nem is látható: a város szórakozónegyedében csatornákon keresztül folvik. A háború előtt csak a gyárosok Palotáiban és még egynéhány házban volt vízvezeték. A magasabb kőházakban is a helvi kutak vízét használták. A később épült nagyobb víztárolók épületeit, valamint a mélvkutakat pedig a német megszállók rombolták szét. A néAz új lodzi nagy sportcsarnok. megmondják: a magyar népnek a sajátl erejéből kell és lehet megélnie. Száműzni kell az élősdi szemlétetet a magyar dolgozók köréből! A következőkben rámutatott arra, hogy a szocializmus ép tése a falun visszaesett, bár kétségtelen tény, hogy az ellenforradalom és az azóta bekövetkezett fejlődés jó volt arra, hogy a termelőszövetkezetek egy bizonyos része megedződjék és megerősödjék. A földterület jelentős részén most megtorpant a kezetet fejleszteni. De természetesen szükség van a Isz-ek nagyon komoly fejlesztésére, segítésére és támogatására, hogy jobb szervezetük legyen, jobban dolgozzanak, fejlődjék technikájuk,vagyis jobb eredményeket érjenek el és vonzóak legyenek az egyénileg dolgozó parasztok számára. A kommunistáknak tudniok kell, hogv a szocialista célról nem feledkezhetünk el. A szövetkezés politikai felvilágosítást szocialista fejlődés, ezenkívül is megkövetel. Nem szabad szésok intézkedés, amely hasznos gyelni, hogy a szövetkezet hívei és helyes volt a népgazdaság, a vagyunk. Ezt nyíltan meg kell Üdvözlet Moszkvából Szeged felszabadulásának 13. évfordulójára Sz. Sz. Novozsilov elvtárs távirata Szeged dolgozóihoz Drága elvtarsak, kedves barátaim! Forró szeretettel üdvözlöm Szeged összes dolgozóit nagy ünnepük: a városnak a fasiszta elnyomás alóli felszabadulása tizenharmadik évfordulója alkalmával. Gyönyörű szép városuknak sok sikert kívánok a szocializmus építéséhez. Erősödjék és virágozzék a szovjet és a magyar nép meg bonthatatlan barátsága! SZ. SZ. NOVOZSILOV * Szergej Szergejevics Novo- teljesített szolgálatot. Szeged zsilov elvtárs az elmúlt év üzemeiben, intézményeiben utolsó hónapjaiban, az ellenforradalom leverésekor ezredesi rangban, mint a városparancsnok helyettese, a szemost is szeretettel gondolnak Sz. Sz. Novozsilov elvtársra, akinek személyében hü elvtársra és kedves barátra tagedi szovjet-parancsnokságon láltak. Folyik a válogatás egy lodzi textilüzem anyagraktárában.