Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-11 / 238. szám

2 Péntek, 1957. október 11. Gtív Mollvt után Píeveu sem vállalja az úMrancia kormány megalakításai A nemzetközi politika nap eseményei | A SZOVJET MUllOLDK Of. BESZÉL AZ EGÉSZ VI­LÁG. A néhány nappal ezel őtt felbocsátott mesterséges liold Föld körtili keringési ideje — tt l'ASZSZ közlése szerint na­ponta mintegy liiirom másodperccel csökken. Ebből arra leh-l következtetni, hogy a miihold Iwsszabli ideig folytatja mozgását a Föld hdriil. Az amerikai haditengerészet washingtoni megfigyelő állomá­sának ltgfris$gbb adatai szerint a műhold változatlan gyorsasággal és a korábbival megegyező magasságban kering a Föld körül, le­adott jelzései pedig továbbra is erősek és tiszták. A műholdba — mint az elkészítésében részt vett Serpan, az l'krán tudományos Akadémia Belgrádban tartózkodó alelnöke a Zsukov marsall tisz­teletére adott fogadáson elmondotta — képtávírót és fényképfel­vételeket továbbító készüléket is építettek. Jellemző a műholddal kapcsolatos, világszerte megnyilvánult példátlanul nagv érdeklődésre, hogy Eisenhower amerikai elnök szerdai sajtóértekezletének is úgyszólván ez. a kérdés volt az egyet­len napirendi pontja. A; elnök elismeréssel nyilatkozott a szovjet tudósok nagyszerű teljesítményéről, amely lehetővé telte, hogy.a Szovjetunió minden más országot megelőzően bocsásson fel mes­terséges holdat. Sajtóértekezletén Kisenhower annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy az elkövetkező év tavaszán az Egyesült Államoknak is módjában áll hasonló műholdat felbocsátani. Az Egyesült Államok közvéleményét és sajtóját változatlanul foglalkoztatja az a kérdés, hogyan történhetett meg, hogy a Szov­jetunió az. interkontinentális rakéta megalkotása után a mestersé­ges hold felbocsátása terén is megelőzte az Egyesült Államokat, A lapok felvetik az F.isenhower-l;nrniány felelősségét amiért nem fekteteti kellő súlyt a mesterséges bolygó j elbocsátáséira vonatkozó kísérletek mielőbbi eredményeinek biztosítására. Így a/után — isineri he az amerikai sajtó több lapja — a Szovjetunió nagy erkölcsi és tudományos győzelmet aratott az Egyesült Államok jelelt, és ezt uz előnyt gyakorlatilag már aligha lehet behozni. ELŐTÉRBEN A LESZER EI.ÉS KÉRDÉSE. Most. hogy n Szovjetunió az interkontinentális rakéta sikeres kipróbálásával, illetve a mesterséges hold felbocsátásával pillanatnyilag fel sem mérhető fontosságú katonai, illetve tudományos eredmények bir­tokába jutott, a leszerelés kérdése is új értelmet kapott. A Lon­donban augusztusban véget ért leszerelési tárgyalások során ugyan­is az interkontinentális és a világör-rakéta legfeljebb mint lehető­ség, de nem mint. valóság jöhetett szóba. Most, hogy ezek a fegy­verek léteznek, a leszerelési javaslatoknak számolniok keltöve/ük. Mint Hruscsov James Resforuiak, a New York Times diplomáciai főmunkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, a Szovjet­unió *kiegészíti leszerelési javaslatait, mert most a repülőterek helyett inkább a rakétakilövő állomások ellenőrzésére van szük­ség*. miután — mint a szovjet államférfi nyilatkozatának emlitetl löszét ki is egészítette — a bombázók jelentősége' csökkenőben van, az új vadászgépek pedig majdnem túlgyorsak ahhoz, hogy hatásosak legyenek. A nyugati ENSZ-kiildöttségek — mint jól tájékozott New York-i körök tudni vélik — hétfőn szintén kiegészítették leszerelési javaslataikat az űrrakéták ellenőrzésére vonatkozó szakasszal. Fellehető, hogy az. ENSZ-küzgyűlés rövidcsen megkezdődő leszerelési vitája, amely hat leszerelési javaslatot tárgyal meg, eredményesebb lesz, mint a londoni leszerelési tanácskozások vol­tak. MIKOR ALAKUL MEG AZ ÜJ FRANCIA KOR­MÁNY? Erre a kérdésre még a legoptimistább párizsi po­litikusok is "nem lehet tudni* megjegyzéssel válaszolnának, ha erre vonatkozólag kérdést intéznének hozzájuk. Nemsokkal azután, hogy a világon ismertté vált a szovjet mesterséges hold felbocsá­tásának ténye, Párizsban szájról szájra járt az a tréfa, hogy előbb ér véget a mesterséges hold Föld köriili keringése, semmint hogy új kormány alakuljon Franciaországban. Ez a szellemes és találó megállapítás jut eszünkbe, amikor értesültünk az AFP francia hírügynökség csütörtök esti jelentéséből arról, hogy Pleven, akit a francia köztársasági elnök Guy Mollet után kormányalakításra kért fel, visszaadta megbízását, miután néhány pártvezérrel foly­tatott tanácskozásai eredménytelenül végződtek. Pillanatnyilag még az egyébként igen gyakran képtelen feltevéseiről ismert né­hány jobboldali párizsi lap sem tud "tippet adni* az új minisz­terelnök-jelölt nevére vonatkozóan. Pedig sürgős volna az új fran­cia kormány megalakulására legfőképpen azért, mert az ENSZ­közgyűléa, hamarosan vitát kezd az algériai kérdésről és ahhoz, hogy a francia ENSZ-kiildöllség az elfogadás reményével védel­mezhesse álláspontját, — egy új kormány megalakulásának ténye szükséges. Kádár János elvtárs I fogadta az SZKP veteránjainak küldöttségét Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délután foead'a a Szovjetunió Kommunista Pártja veteránjainak kiil; döttségét. A külpolitika hírei röviden Párizs: A francia nemzet­gyűlés bizottságai kedden és szerdán megválasztották az úi ülésszakra elnökségeiket. A tizennyolc bizottsáo közül ötben a kommunista képvise­lők is vezető funkcióba ke­rültek a választások során. Peking: A Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága szeptember 20-tól októ­ber 9-ig tartotta Pekingben III. kibővített nlenáris ülé­sét. A Központi Bizottság ülé­sén felszólalt Mao Ce-tuna is. Berlin. Adenauer kancel­lár. aki rövid svédországi tartózkodása után kedden is­mét visszatért Bonnba. szer­dán folytatta tanácskozásait az úi korimánv megalakítá­sáról. A CDU — Adenauer pártja — központiából szer­zett értesülések szerint a kormánylista lényegében ké­szen áll. E szerint a kancel­lár ismét Adenauer lesz. s a kulcspozícióban a régi Ade­nauer-kormánv miniszterei maradnak. Belgrád. G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere szerdán látogatást tett a Belgrádi Felső Katonai Akadémián. Az influenzás megbetegedésekről Az Egészségügyi Miniszté­riumnak az influenzás meg­betegedésekről kiadott tájé­koztatója közli, hogy az in­fluenzás megbetegedések szá­ma október első napjától kezdődően elsősorban a fővá­rosban és a Dunántúlon emel­kedik. A megbetegedések időtartama általában négy­hat nap. Lefolyása — az egyeseknél jelentkező magas láz ellenére — jóindulatú. A megbetegedések számának emelkedése várható. A betegség jóindulatú le­folyása miatt különleges kor­látozó intézkedésekre —pél­dául országosan az iskolák bezárására — nincs szükség. Azokon a helyeken, ahol az iskolai hiányzások száma erősen emelkedett, a helyi szervek az iskolai oktatást átmenetileg szüneteltetik. A megbetegedettek orvosi ellátása, kórházi ápolásra szorulók elhelyezése biztosít­va van. A szükséges gyógy­szerek megfelelő Mennyiség­ben rendelkezésre állnak. A hyufyodt MuetU MAtiUaiól -- - a kommunista és pártonkívüli nevelőkről Látogatás a Gutenberg utcai általános iskolában Sok kedves, szöszke és barna latokat kell cserélniük a kom- hisszük, hogy így is lesz ez és zsivajgó leánygyerek indult ha- munj,la nevelőknek néhány tartalmas páltélet alakul majd zafelé, amikor beléptem a Sze- párt<mkívüli pedagógus társult- ki­ged, Guteuberg utcai leatiyisko- Az egyik párttag nevelő la kapuján. Bent az igazgatói ° ' . . kicsit furcsállotta. hogy szobában csupa nő-pedagógus Az iskolában 5 tagú partszer- egyik neveiötársa most né_ gyűrűjében kezdődölt a beszél- vezet van. A kommunisták — és hány dologban ..más beállí­getés. Nem éppen a Gutenberg ez nagywl j6 _ általában igen totíságú". mint októberben, utcai iskola -speciális* dolgai- kötvetlmül betiilgetnek és ba. A •Sfí^L^ ró , hanem a nyugodt pedago- * berben a Szabad Európa Ra­giai munka és a pártszervezel 'Okoznak pártonkívüli nevelő- diót hallgatta s néhánv híré­néhány kérdéséről, amelyek a társaikkal. Feltétlenül a bizal- nek hitelt adott. Ez a nevelő város iskoláiban általában meg- inat és a megnyugvást segíti, f?tán nemrégiben sírva em­, uihotAir e ., , , , lekezett az 1944 előtti kese­talalhatok hogy az egyik pedagógusnak - - .. . , , embe­A beszélgetés ^zben nW akivrf ^ -s snin,„atos mél- ^ ^rekei* Sálaik yelcnel iuzonyos tarloz.koda sal lánytaknság törtónt az elmúlt akkori roppantul nehéz kö­kevert aggodalom is tapasz ai- évckbcn _ 6egitettéU feledtelni rülménveire. amelyben neki Írató volt, amelynek okat talán a vefe tdrténteke, S ez - az is része volt. Hát ez találta­ebben a moudalbau lehetne su- eml;tett számtanszakos nevelő tott furcsának, más ..beállí­ritont: mondataiból is ítélve — igen jó tottságnak". Pedig nincs eb­- Most már egyenesbe kez- hatAssal voit- Ebben segíiett az ben semtmi különös. vaev dünk jönni, s íme kdatogatnak jskoia kommuniSUl igazgatónője furcsa. és meg is érthető. a szerkesztőségből, de a nyuga- is> akibez bizalommal fordulnak Mert mondiuk meg őszintén: a nevelők. Úgy hisszük, az em­lített számtanszakos nevelő is nyugodtan végzi szép feladatát, s nem jut eszébe, hogy -majd egyszer megint találnak ürügyet lom rovására nem -kavarják*-e meg a dolgokat? Nos, szó siucs erről. Éppen azért tettünk látogatást az isko­lában, hogy a megbecsült, nagy­mértékeit jtedagógus munkanyv.­kevesen voltak, akik az ok­tóberi zűrzavarban és szédü­letes fordulatokban mindent tisztán és világosan láttak, A tévedést pedig belátni —• Vg J OZJOA SJUl^lAJIb * o . rt J az üldözésemre*. Mert az "ürü- nem ™rcsa godt légköréhez, n nevelők biz- gyeknek„t a lélektelen módsze­tonságérzel éhez hozzáj árulj unk. LU Hadd mondjuk meg, hogy a Gutenberg utcai iskola 29 ne­velője nem üres foglalkozásnak, hanem élethivatásnak tekinti munkáját, a gondjaikra bízott 614 gyermeklány nevelését. Rend és okos fegyelem van. reknek nem szabad sehol sem teret engedni! Ha mégis volna ilyen — mert előfordulhat — ü A pedagógusokat érdeklik akkor az igazságnak ki kell de- a politikai kérdések. S az a rülnie! ió. ha véleményüket bátran meg is mondiák. Mi lesz. ha m téves ez a vélemény? Senki nyakát nem szegik érte. ám . . . ... ,, , az kell. hogy a kommunisták Az iskolában van baráti vitába szálljanak a olyan nevelő, aki vtsszahuzodtlc téveg véleményekkel és meg­és valahogyan tartózkodó, talán rnondják a helyes álláspon­Az elmúlt és tragikus ősz ér kis> ]áliialalia„ fal választja el tot. Érveljenek, hogyha las­nek, az ellenforradalomnak a kavargása és hatása eljutott ide san is. de meanveriék az igaz álláspontnak azokat. őket a kommunistáktól. Nem fe­szültség ez, de ennek okai kö- OIHOUUHUBS is. Az ezzel kapcsolatos kérdé- lött szerepel az is> hogy az el- akiknek egy. vagv több rész-' sek felülvizsgálása az iskolara, múh év őszének kavargásában létkérdésben helytelen a illetve a nevelőkre vonatkozóan egy-egy kérdésről téves nézetük megítélésük. A kommunisták lezártnak tekinthető, s helvtelen volt- Nyilvánvaló, hogy ez nem és la pártonkívüliek baráti ,.,,,. ..... ... , J bűn (az iskola kommunistái sem eszmecseréi is ahhoz segíte­ienne ujbol es újból elohozakod- ^^ ^ párt_ nek ho2y méginkább sz0. ni vele. tagoknak méginkább segíteniük cialista tartalommal telítőd­Akadtak az iskolában is téves kellene, hogy a tartózkodás fel- iék meg a pedagógiai munka, nézetet vallók, s van ma is oldódjék, mert ez még nagyobb Két fiatal nevelőre — a , ,. ' ,, „ biztonságot, nyugalmai ad. Volt rr.agyarszakos Strack Anna­olyan kisebb vagy nagyobb Po- ^ ^ kezdeményezés, de ra és a tornatanárnö Kovács litikai kérdés, amelyről nagy Sí!üksége*ek a további türelmes, Ivánnéra — már úgy tekin­türelemmel, megértéssel gondo- baráti beszélgetések, viták. Ügy 'enek a Pártszervezet kom­munistái. mint a párt leen­dő tagiaira. Szeretettel egyengetik útjukat a párthoz és a két fiatal pedagógus rá­szolgál erre a bizalomra. „Szolidaritási munkahét" a Szegedi Konzervgyárban Q A szervezett dolgozók IV. világkongresszusának kül­döttei most üléseznek a né­metországi Lipcsében. A vi­lág szervezet munkásai ettől a nagy jelentőségű tanácsko­zástól a nemzetközi érdekvé­delmi mozgalom egységének helyreállítását remélik és várják. Lipcsében azok a szakszervezeti vezetők és ta­gok jöttek össze, akik őszin­tén óhajtják ezt az egységet — s a tanácskozás célkitűzé­seit a szervezett dolgozók milliói támogatják. A Szegedi Konzervgyár szervezett munkásai az egyetértés jegyében az októ­ber 7-t.ől 12-ig terjedő idő­szakra "Szolidaritási munka­het*et szerveztek. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ünnepére kezdemé­nyezett munkaversennyel egybe esik ez az akció, s an­nak keretében vezet el na­gyobb munkasikerekhez a kongresszus tanácskozása idején. A "Szolidaritási munka­hét* eltelte után a szervezett munkások munkaeredmé­nyeit külön számba veszi az üzemi bizottság, hogy lássák a kezdeményezés hatékony­ságát és igazolják annak őszinteségét, komolyságát. Ez a tettekben megmutat­kozó szolidaritás minden bizonnyal előbbre lendíti a forradalom nagy ünnepének tiszteletére kezdeményezett versenymozgalmat is. Az egyik idősebb pedagó­gustól hallottam, aki világ­életében pártonkívüli volt: „Örülök és nyugodttá tesz. hogy a párt értékeli és be­csüli a pedagógusok mun­káját." A bizalom iele ez. A nevelők fizetésének ren­dezése számottevő segítséget jelentett. A pedagógusok anyagi helyzete azonban en­nek ellenére sem mondható rózsásnak és ez is fáió pon­tot ielent. Sainos. az ország háztartásából most nem fu­totta magasabb fizetésekre. Ha mód lesz rá. akkor bizo­nyosan tovább rendeződik ez is és párosul a magas er­kölcsi megbecsüléssel. (m. s.) (186) Volt ill egy bosnyák transzport is, amely isme­retlen okokból már két naj/ja tartózkodott az ál­lomáson, mindenkitől elfeledve és elhagyatva. A bosnyákok már hét napja nem faszoltak me­názsit és Újpestre, jártak kenyeret koldulni. Nem is hallatszott más az állomáson, mint a buciién gesztikuláló, elveszett bosnyákok izga­tott beszéde, a szüntelen, "jelien ti boga, jeben ti ditsu, jeben ti majku*. (Trágár káromkodá­suk). Aztán a 91. ezred menetzászlóalját isinél ősz­szt gyűjtöttél;, és mindenki elfoglalta helyét a vagonokban. Nemsokára azonban Matutic zászlóalfordonánc azzal a hírrel tért vissza az toiooiit-iairaitrsnokságról, Iiogy csak három ora múlva indulnak. Ezért az összeterelt legénysé­get ismét kiengedtél; a vagonokból. Közvetle­nül a vonul indulása előtt Dub hadnagy lépett ,i törzsvagonba rendkívül izgatottan, és f űkérte Vgner I ipitányt, hogy haladéktalanul csukassa le Svejket. Dub hadnagy, aki már régi műkö­dési területén, a gimnáziumban is közismert thi,unciát s volt, fölöttébb szeretett beszélge­tésbe elegyedni a katonákkal, hogy kifürnéssze meggyőződésüket, s éppígy szerette minden le­hetséges alkalommal kioktatni őket afelől, hogy milyen okukból cs milyen célokért harcolnak. Most is ilyen természetű körúton volt, s a pályaudvar épülete mögött egy lámpásnál meg­látta Svejket, aki érdeklődve nézegette egy jóté­konycélú katonai sorsjáték plakátját. A plakát egy osztrák katonát ábrázolt, amint szuronnyal a jalhoz szegez egy szakállas kozákot. Dub hadnagy a vállára ütött Svejknek. és n.egkérdezte. tőle, hogy tetszik neki a plakát. — Lajliiant úrnak alázatosan jelentem — fe­lelte Svejk —. hogy ez egy hülyeség. Már lát­tam egypár hülye plakátot, de ilyen marhaságot tpég nem láttam. — Mi nem tetszik magának rajta? — kérdez­te Dub hadnagy. — Nekem, lajtnant úr kérem, az nem tetszik ezen a plakáton, ahogy ez a katona a rábízott fegyverrel bánik, mert ugye a szuronya küriy­nyen beletörhetik a falba, és különben is fölös­leges az egész, sőt meg is büntetnék érte, mert nz az orosztfehartia a kezét és megadja magát. Ez egy fogoly és a foglyokkal rendesen kell bánni, mert hiába, ők is emberek. Dub hadnagy ezek után tovább fürkészte Svejk felfogását, és megkérdezte tőle: — Szóval maga sajnálja azt az oroszt, mi. — En kérem, lajtnan1 úr, sajnálom mind a kettőt, az oroszt is, mert ál van szúrva, és a katonát is. mert be fogják csukni érte. Mu­száj. hogy összetörje vele a szuronyát, lajtnant úr, hiába, úgy néz ki, hogy az a fal, amibe be­ledöf, kőből van. és az acél törékeny. Egyszer, amikor még a tényleges időmet szolgáltam, lajt­nant úr. volt nálunk a században egy lajtnant. Meg egy öreg zupás őrmester se tudta magát úgy kifejezni, mint ez a lajtnant tír. A gyakor­lótéren mindig azt mondta nekünk: "Mikor hapták van, dülleszd ki a szemed, mint a kan­dúr, l;a a szecskába szarik*. De különben na­gyon derék ember volt. Egyszer karácsonyra megbolondult, vásárolt a századnak egy egész kocsi kókuszdiót, és azóta tudom, hogy milyen törékenyek a szuronyok. A fél századnak bele­tört a szuronya ezekbe a diókba, és az alezre­des úr becsukatta az egész századot, három hó­napig nem mehettünk ki a kaszárnyából, a lajtnant úr is háziörizetet kapott. s • Dub hadnagy felindultan nézett a derék ka­tona gondtalan arcába, és dühösen megkérdezne: — Ismer maga engem? — Alázatosan jelentem, hogy ismerem a lajt­nant urat. Dub hadnagy szemei forogtak egyet, a lába nagyot dobbantott: — En pedig azt mondom, hogy maga még nem ismer engem. Svejk in*g'nt ugyanazzal a gondtalan nyuga­lommal válaszolt, mintha raporton' x'olna: — Alázatosan jelentem, hogy ismerem a lajt­nant urat, a mi menet zászlóaljnnl;nál tetszik lenni. — Maga még nem ismer engem — kiáltotta megint Dub hadnagy —. lehet, hogy a jó ol­dalamról is-ner. de majd meg fog ismerni a rossz oldalamról is! En veszedelmes ember va­gyok. mit képzel maga. én megríkatok minden­kit. Nahát, ismer vagy nem ismer? — Ismerem, lajtnant úr. — f'fóliára mondom magának, hogij nem is­mer, maga szamár. Van magának testvére? — Lajtnant úrnak jelentem alássan, hogy van. Dub hadnagy végképp dühbe guruk Svejk nyugodt, gondtalan tekintetétül, és magánkívül ráordított: — Biztosan az is olyan nagy marha, mint maga. Mi volt civilben? — Tanár, jelentem alássan. Aztán őt is be­hívták és letette a tiszti vizsgát. Dub hadnagy úgy nézett Svejkre, mintha ál ­akarná fúrni. Svejk méltóságteljes nyugalom­mal állta Dub hadnagy gonosz pillantását, úgy­hogy a beszélgetésük egyelőre véget is ért, ezu, a szóval: — Abtretenl Mindegyik ment a maga dolga után. és mind­egyik azt gondolta magában, amit akart. Dub hadnagy azt gondolta, hogy szól a kapi­tány úrnah, hogy csukassa le Svejket. Svejk pedig azt gondolta, hogy ö már sok hülye tisz­tet látott, de az ilyen, mint Dub hadnagy, mégiscsak ritkaság az ezrednél Dub hadnagy, akire ma különösen rájött a 1-it r,la-nevelö szenvedély, a pályaudvar mö­gött csakhamar újabb áldozatokra talált. Kél < a'Oík, volt a: áldozat, a 91. ezredből, d egy másik századból: most éppen tőrt német nyel­ven társalogtak két utcalánnyal, minthog / az ilyenek tucat számra kószállak a pályaudvar körül (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents