Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-11 / 238. szám

Három a sok közül... I Nem minden magyar lestvér! Felajánlások a munkás családi ház építkezésekhez Tanácsunk javaslata és el­határozása, mely a nagy la­kásínség enyhítését célozza, igen kedvező visszhangra ta­lált. Vállalatok, intézmények, iskolák jelentették be: részt akarnak venni a mozgalom­ban, s anyagi áldozatokkal segítik az egész lakosság szempontjából oly fontos ha­tározatot. Ellátogattunk há­rom intézményhez, ahol megértették: segíteni kell, hogy városunk minél előbb leküzdje lidércként ráneheze­dő lakáshiányt. A FALEMEZARUGYARBAN igen jelentős hozzájárulással segítik a lakásépítkezéseket: a nehezen beszerezhető ajtó­lemezeket biztosítják az épü­lő házakhoz. Ezenkívül a mennyezetkészítésnél nélkü­lözhetetlen sárlécek szállítá­sát is vállalják. Szó van arról is, — még az üzemi pártbi­zottsággal való megbeszélés dönt véglegesen —, hogy tiz lakóházat teljesen felépíte­nek, feltéve, ha a szükséges terméskő és kötőanyagok rendelkezésre állank majd. sem maradt tétlen. A tagok közös megbeszélésén elhatá­rozták: húsz lakóház elkészí­tését vállaljál- Árendás György elvtárs, a tsz elnöke elmondotta, hogy vállalásuk feltételei a leendő lakástulaj­A FELSZABADULÁS TSZ donosok számára a lehető legkedvezőbbek. Elmondotta azt is„ hogy a tsz tagsága a legnagyobb lelkesedéssel és megértéssel fordult a közös ügy felé. A MÖRA FERENC IPARI TANULÖ ISKOLÁBAN jártunk végül. A kőműves- szép felajánlást tettele Két részleg fiataljai — a vezető ház kőműves munkálatait kezdeményezésére — igen teljes egészében elvégzik tár­sadalmi munkában. A tanu­lók komoly építkezéseken — Mérei utca, Attila utca — be­bizonyították szorgalmukat, jó képességeiket. Most is meg akarják mutatni: nem hiába tanulnak, s rászolgálnak a kormánybiztosította lehető­ségre, arra, hogy tisztes kö­rülmények között sajátíthat­ják el szakmájukat. Ez csak három kiragadott példa. De biztosak vagyunk az eddigi segítő kezekhez egyre több csatlakozik majd. Hiszen mindenkinek első­rendű érdeke, hogy Szeged végre kiláboljon az őt any­nyira sújtó lakásínségből, s átlátva a létfontosságú kér­dés jelentőségét, végső dia­dalra viszik kormányunk és tanácsunk erőfeszítéseit, la­kóviszonyaink megjavítására. Csak így tudjuk elérni — ha mindannyian segítünk ma­gunkon —, hogy a kormány juttatásait felhasználva, kö­zös erővel minden rászoruló­nak tiszta, rendes hajlékot biztosítsunk. — Határozott harcot a nacionalizmus maradványai ellen — „ Az első hallásra mány magát ,.nemzeti"-nek mondva alakult mee és az egyesek meghökkennek ezen egyik legégetőbb probléma­EJÁR AT a címen, és talán nemzetiet­lenséggel vádoliák az úisá­got. Azért szükséges ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert az október végén, november eleién egekig csapó naciona­lizmus pusztító mérge nem oszlott még teljesen el a ma­gyar társadalomban. Igen hosszantartó és fáradhatat­lan nevelőmunka szükséges, amíg ezt az ellenforradalmi ideológiát gyökeresen kiirt­iuk az emberek tudatából. S a siker érdekében határozot­tan szembe kell néznünk az­zal. hogy a nacionalizmus a Horthy-rendszer 25 éve alatt, de az azt megelőző időben is mélyen beleszívódott az em­berekbe. A magvar történelem év­századokon át nem volt más. mint harc a magvarság fenn­maradásáért. az ország füg­getlenségének kivívásáért. Apáról fiúra szállt a törhé­tetlen akarat, hogv őrizzük meg magvarságunkat. Ez ban. a földkérdésben ilven „szózaf-tal fordult a ma­gyar földművesekhez: „Ti tartottátok fenn ezer éven át a történelem legnagyobb viharaiban a magvar hazát, ti vívtátok ki Kossuth zász­laja alatt Magvarország sza­badságát ... Kossuthra, a magvar szabadságra hivat­koztak akkor is — akár 1956 októberében az ellen forra­dalmárok —, és föMet Ígértek, magyar mert jól tudták, mi a milliók magyar testvére se Weiss Manfréd, se a Kokron uraság, se a többi tőkés, bankár és ivadé­kaik. habár magvarul be­szélnek. A magvar paraszt­nak nem testvére őrgróf Pal­lavicini. egyetlen becsületes dolgozó parasztember sem vallja testvérének gróf Ká­rolyit és a többi földesurat és földbirtokost, csak azért, mert ők .is magyarul beszél­nek. De a magvar munkás magyar testvérének vall­ia a munkástársát. a dolgozó paraszt testvérének vall­baja. gondja, vágva. S mi ja másik dolgozó paraszt­iéit az Ígéretből? Nem föld. társát. De a magvar dolgo­nem házhely, hanem három- zóknak testvére az a román millió koldus országa. S mi lett a „nemzeti politikából?" Maga Horthy. Teleki. Kál­lav és társai mondták ki utólag a második világhábo­rú alatt, hogv „szegedi gon­dolatuk" az európai fasiz­mus úttörője volt. Nem lett föld, nem lett jobblét és a többi munkás is. aki a tél folya­mán vonatokat állított le Ha­zájában csak azért, hogv sze­net adhasson az ellenforra­dalom miatt nehéz helyzetbe jutott magyar népi demokra­tikus állam dolgozóinak. A magvar dolgozó parasztnak testvére az az orosz paraszt, aki búzát adott, hogv ne éhezzék senki Magvarorszá­gon. A magvar dolgozóknak eresebbnek bizonyult min- ígéretből sem lett semmi, de testvérei mindazoknak iónéhány iaká itt sem gondozza otthonát és rongálja a nép vagyonát a Marx téri bérházakban Halványzöld, szürke, tégla­vörös bérházak emelkednek egymás mellett. Öriási bérhá­zak épültek, épülnek egymás után a Marx téren és kör­nyékén. Egyiknek most ássák még az alapját, a második emelet építését fejezik be a másikon, a harmadik átadás előtt áll, a negyedikbe most költöznek, és sokban már laknak. De nézzük sorba: Mérey utca 19—20. Harminc­nyolc lakója van a két ház­nak. Mindkettőt november­ben és decemberben foglal­ták el a lakók. Azóta már felülbírálták a foglalás jo­gosságát, és az arra rászoru­lók megkapták a hivatalos "kiutalást*. A gyerekek „m íívészkedésének" nyomai Tehát sorban. Földszint 1., Szűcs János házfelügyelő la­kik itt. Nem szívesen viseli ezt a tisztséget. De az úgy történt, hogy kezükben volt a véghatározat az elmúlt év őszén, amikor látták, hogy az ő számukra kiutalt lakást el­foglalták, ők is gyorsan cse­lekedtek. Szerencsétlensé­gükre már csak a házfelügye­lői lakás volt szabad. Igy let­tek ők házfelügyelők. Szűcsnié szomorúan mond­ja el; hiába takarít, a lakók nem vigyáznak a rendre. Ezt egyébként a szemlélő is azon­nal észreveszi. Piszkos a lépcső, korom, szénpor, s ki tudná vegyileg elemezni, mi­féle foltok éktelenkednek a lépcsőn. És a falak? Piszkos, csúnya. A felügyelet nélkül hagyott gyermek sebb szórakozása, "emléket* vésnek az acélpa­ripák. Néhány dolog általá­nos szokássá vált itt. Szellőz­tetés után, vagy feledékeny­ségből, vagy akarattal a vá­szonrolókat kívül hagyják. A szél fújja, az eső veri, a sze­szélyes időjárás tépi, szaggat­ja de mit törődnek ezzel a lakók; majd ad másikat a KIK. A legtöbb lakásban rossz az ablak. A külső üve­gek pusztítását még csak rá­lehet fogni a labdázó gyere­kekre. de a belső tört ablak­üveget nehezen lehet magya­rázni. A lépcsőház ablaka is foghíjjas. A kapun betörték a vastag tejüveget. Az ittlakók zöme sajnos nem értékeli a kényelmes, egészséges lakást. Túl köny­nyen jutottak hozzá. A par­kettát nem gondozzák, a konyha kövezetén vágjak a fát. Természetes itt is van kivétel. Olyan jó volt a sok elhanyagolt lakás után gon­dozott. tiszta rendes lakást látni. Katzmayer János, ecsetgyéri dolgozó lakásáról példát vehetne néhány lakó. A fiatal feleség ragyogó tisz­tán tartja a szép lakást. Itt már „társbérlők" is akadnak Ezt nem mondhatjuk el a hivatkozott a házirendnek arra a pontjára, mely szerint azoknak a lakóknak fel­mondhatnak, akik nem tart­ják rendben, pusztítják a la­kást. Tehát van jogalap, hogy ezektől a nemkívánatos ele­mektől. a ház megrontóitól megszabaduljanak. Gondoz­zák, becsüljék a lakók ezeket den németesítési kísérletnél. Évszázados hagyományai vannak a magyarság meg­maradásáért folytatott harc­nak és ezeket semmiféle erő nem tudná kitépni, kiirtani a népből. A népben mélyen gyökerező nemzeti érzést használta fel immár félév­század óta harmadszorra a reakció nacionalista céliai érdekében. A néptömegeik hazaszere­tetére számított az uralkodó osztály, amikor az első vi­lágháborúban más népek fiai ellen millió számra küldte halálba a magvar munkáso­kat. parasztokat. A „burzsoá haza", az uralkodó osztály érdekeiért haltak meg a ma­gyar katonák tízezrei Piavé­nái. Gorlicenél. Doberdónál és másutt. Ezért mondta Adv az ígéretek, teljesítését váré. háborgó tömegnek mondani kellett valamit. Ígérni, okol­ni. hogv féken maradion, hogy féken tartható legyen. Nem beszéltek a magvar munkásság és parasztság mérhetetlen kizsákmányolá­sáról. elkezdték hirdetni. országoknak dolgozói, akik az emberi haladásért küzde­nek. legyenek azok akár cse­hek. oroszok, szerbek, vagv románok, vagv akár ameri­kaiak. de a magyar dolgo­zóknak éppen olvan ellensé­gei a magvar gvárosok. a ma­gvar földbirtokosok, mint hogy minden baj oka a tria- "í" r „,, , ahogy ellensegei az angol, nont szerzodesben megcson- •• • - • ­kított ország. Kiagyalták. amerikai, rialisták. vagy francia impe­hogy „csonka Magyarország, nem ország, egész Magyar­ország mennyország". S jött a „Nem! még az isicoias gyermexeK • »--••••• ban senki nem be­ceruzáján is. És ekkor már csüli. mint a magyar kom­nem is titkolták, hogv terű- munisták. mint a népi de­A magyar förté­Nem! Soha!" — nc|m; múlt emlékeit iob­iskolás gyermekek ban senki nem bc­A két . 1 Endre: nacionalizmus a gyönyörű lakásokat. -- • , ,, . . , „ ... 1 nan hazaszeretet", haz felepitese 2 millió 200 , Az első viiáeháború ször­ezer forintba került, tehát . nvű áldozatainak és annak egy lakás majdnem 100 ezer ellenére, hogv birodalmak, forint értékű. országok hullottak szét. a A Marx téri bérházak la­kóival általában nincs sem­mi baj. — Azért itt is akad egy-két rendbontó. — A leg­több lakás sokkal különb, — pedig a lakók kétéves jubi­leumot ülnek —, mint a Mé­rey utca 19—20 alatt. nacionalizmus nem került a történelem lomtárába. ha­nem még veszedelmesebben folytatta szereplését. A Ta­nácsköztársaság bukása uján Horthy és társai úira nacio­leti igénveiket háborúval látják teljesíthetőnek. Ehhez készítették elő lelkileg az úi generációt úton-útfélen hir­detve „a magvarnál nincs különb ember a világon", „a magvar baka a világ legiobb katonája". E hangulatot még inkább fokozták az is­meretes bécsi döntések. Volt fehér ló. volt diadalmas be­vonulás, volt nemzeti má­mor. De a beígért menny­országi jólét csak nem iött. ellenkezőleg a felvidéki be­vonulás után drágább lett a cukor, maid a zsír és a ma­mokratikus Magyarország. A régi uralkodó osztálvok év­századok óta és különösen uralmuk utolsó 25 évében nagyban és kicsinyben ki­árusították az országot, elő­segítették. hogv a második világháború alatt a német imperialisták lábbal tiporják és lényegében megszüntessék a magyar államiságot. A ma­gyar nemzeti függetlenség, az önálló magyar államiság visszaállításának tén've a magvar történelemben örök­re és visszavonhatatlanul összeforrott a magvar—szov­nalista méreggel léptek az evar.. uralkodó osztálv nyakig (iet barátsággal • a Szoviet­* -„, i . , . . . . műm í 14* ™ n n Knwi » c- -y 1T/-.K rw- imíá „„ ,'í „.C 1 A . ország földiére, mert tudták, hogv a népben él a hazafi­ság. a nemzeti érzés. A sze­gedi ellenforradalmi kor­Ünnt pélyesen megnyílt a szegedi képzőművészek tárlata és a Károlyi emlékkiállítás merült a háború szennyében. S mivel a várt iólét elma­radt. újabb okolás követke­zett. Azt mondták: a baiok forrása a zsidóság. S mire 1940-re fordult a naptár, megkezdődött — egves te­kintetben a hitleri Németor­szágnál is vadabb — zsidó­üldözés. Évről évre mindin­unió segítségével A magvar nemzeti és állami független­ségnek ezért igazi bitosítéka a magyar—szoviet barátság és szövetség. Amint a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulóiának ha­zai ünnepségét előkészítő párt- és kormánybizottság nyilvánosságra hozott- iránv­kább a fasiszta Németország elvei megállapítják: „Az sze­Szeged felszabadulási ün­következő szekció""földszint népségéi keretében csütörtö­3-as lakás tulajdonosáról, Völgyi Józsefről. Lakásáról senki sem mondaná meg, hogy egy évvel ezelőt tiszta és új volt. A konyha köve­zete. a WC . . . Azt nem lehet leírni, azt látni kell! A II. emeleten a hármasban még nagyobb vandalizmussal ta­lálkozunk. Az előszoba ajtót legkedve- baltával feszítették ki, azóta a lépcső- sem lehet lezárni. Mészáros kön este ünnepélyesen nvilt meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rában a szegedi festőművé­szek első önálló tárlata, vala­mint a Károlyi Lajos emlék­kiállítás. Huszonnégy szegedi festőművész összesen 104 festményét, grafikáját állítot­ta ki. amelyek arról tanús­kodnak, hogy serény és el­mélyült munkát végeztek az elmúlt egy esztendőben is. Ez ház falára rajzolgatni. Hogy László, s családja — lakás­maradandóbb legyen a mű, tulajdonosok — az ujjukat 0 kiállítás mintegy tanúság­szöggel. vagy más hegyes sem mozdítják meg a tiszta- tétele Szeged képzőművé­szerszámmal rajzolta a lép­lépcsőház falára a különböző alakokat. Favágás a konyha mozaiklapjain A sáros kerékpárok "új­lenyomata* is ott díszeleg a falon. A legtöbb lakó a la­kásban tartja a kerékpárt. Tehát nemcsak a lépcsőház falát csúfítják el, hanem az előszobák falában is örök ság érdekében. A lakásuk az szeinek. hogy alkotásaikkal élősdi "állatkák* meleg fész- hozzá, akarnak járulni népi ke. Nemcsak a falakon, ha- "Hamunk törekvéseinek va­nem a mennyezeten is jól le- lóraváltásához. a dolgozók het, látni a bogárkák élősdi életének még szebbé tételé­jellegét. A ház lakói éppen hez. A képtár emeleti termei­ezért rettegnek, féltik saját ben berendezett Károlyi cm­lakásuk tisztaságát. Tegyék ki az ilyen lakókat lékkiállítás Szeged nagynevű festőművészének idei eqybe­eső 80. születési és halálának 30. évfordulója alkalmából nyilt meg. A Károlyi életmű­Meg az a szerencse, hogy i-éí híven tükröző kiállításon munkban részletesebben fog­az Ingatlankezelő Vállalat mintegy száz értékes képen lalkozunk. kívül a művész életére és munkásságára vonatkozó eredeti dokumentumokat is kiállították, Szelesi Zoltán műtörténész rendezésében. A csütörtöki ünnepélyes megnyitón a képzőművésze­tek iránt érdeklődő szép szá­mú dolgozók között megje­lent a városi pártbizottsáa több tagja, ifj. Komócsin Mi­hály első titkárral, valamint a városi tanács, a Hazafias Népfront képviselői. Érdek­lődéssel tekintette meg a tárlatot a Szegeden állomá­sozó szovjet csapatok pa­rancsnoka. Sevcov ezredes is. Dr. Bálint Alajos múzeum­igazgató rövid köszöntőbe­széde után Kovács Miklós nyitotta meg a kiállítást a Hazafias Népfront városi bi­zottsága és a városi tanács művelődési osztálya nevé­ben. Beszédével, amely érté­kesen mutatott rá Szeged képzőművészetének néhány kérdésére — holnapi szá­gazdasági és politikai függ­vényévé vált az ország. Ez a ravasz, minden eszközt fel­használó. még 1848-at is szá­jára vevő politika nem ma­radt eredménytelen. Na­gyon teleitatódtak a fejek a melldöngető „nagvmagvar­ságtudattal". a nacionaliz­mussal. antiszemitizmussal. Ezt az objektív körül­ményt sohasem szabad elfe­lejtenünk akkor, amikor a nacionalizmus kártékony mérge ellen harcolunk. Mi az igazság e hazug jelszó körül? Igaz-e. hogy a munkásnak a tőkés is dalmi munkás-paraszt kor­testvére? Ezzel a hazug iel- mány — a Szovjetunió segít, szóval elsosorban a proletár cán/Sf ,, - . . , , nemzetköziséggel párosuló Se0et kerve 65 leénvbe vevf! hazafiságot kell szembe sze- — biztosította a ma evar dol­geznünk. Ez érthető ielszó Rozó nép hatalmát, vissza sokak előtt, azonban még verte az imperialista beavat erthetőbb az. ha a naciona- itn„ác, a.. , ­lista „minden magyar test- f restaurációs kise. vér" osztálvérdekeket elho- Jetet- s megvédte a 13 éves mályosító ielszóval a „nem magyar néni demokrácia minden magvar testvér!" iel- egyik legnagyobb szót szegezzük szembe. A nvát: „ maevar magyar munkásnak nem delkező ioeát. reti igazán hazáiát. akinek gondia. hogy feilödienek a magvar nép felemelkedésé­nek belső és külső feltételei tehát növekediék a néni de­mokratikus állam ereie. s szilárdulion az imperialista és gyarmatosító törekvések­kel szembenálló szocialista tábor egysége. Ezért vol; nemzetellenes a tavalv októberi ellenforradalom, ámelv kockára tette a magyar nemzeti függetlensé­get. Ezért nemzeti párt MSZMP, ezért volt nemzeti tett az. hogv a fórra az nagv vívma­néo önren­h ""IHWM, SZEGED DOLGOZÓI! Vasárnap, október 13-án délelőtt 10 órakor Szeged felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából ii ii u e p i nagygyűlést rendez a Klauzál téren az MSZMP városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága. Beszédet mond: KÁLLAI GYULA, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents