Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-05 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSP^ i RT LAPJA Xni. évfolyam, 233. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. október 5. Örmény művészek vendégszerepelnek városunkban Kedves vendégek érkeznek a napokban Szegedre. As Urniény Szocialista Szovjet Köztársaság ének-, zene- és táncegyüttese egy­napos vendégszereplésben mutatja be művészetét. Október 8-án, kedden este 8 órakor a Nemzeti Színházban lesz az előadás. A műsort mind a szakemberek, mind a közönség részéről nagy várakozás előzi meg. A tatár népekkel rokon örmény nem­zet rendkívül gazdag, sajátságos népművészeti múltra tekinthet vissza, s ezeket a hagyományokat szocialista államhoz méltó gon­dossággal ápolják. Az együttes a sajátos keleti zene minden szép­ségét felvonultatja majd, s ragyogó, szinte az akrobatika határát súroló táncszámokkal teszi teljessé az előadást. Szeged népe nagy szeretettel és megbecsüléssel várja az örmény művészeket. Bizonyos, hogy műsoruk nagy sikert arat városunkban is. \ III. kerületben is lesz fiókkönyvtár Vasárnap délelőtt 10 óra-* kor nyitja meg a városi So-J mogyi Könyvtár első kerületi * fiókkönyvtárát a harmadik; kerületben. Petőfi Sándor; sugárút 81/a szám alatt. A* könyvtárterem egyben olva-1 sótermül is szolgál, ahol aj könyvkölcsönzés időszaká- j ban bárki betérhet olvasni. A megnyíló könyvtár könyv-1 állománya több mint kétezer! kötet, s értéke meghaladja a! 42 ezer forintot. Az ünnepé-! lyes megnyitás után Németh! István tanársegéd tart elő- ! adást Zweig "Magellán* cí-< mű könyvéről. IA halgát Elkészült a Szalámigyár hároméves műszaki fejlesztési tervjavaslata t Harminc vagonnal több szalámit és hentesárut készítenek majd évente taggyűlésen, a Mezőgazdasá- a Szegedi Szalámigyárat L gi és Élelmiszeripari Tudo- hogy ne álljon meg fejlődésé mányos Egyesület húsipari ben. Mert megállni annyit je­csoportjának üzemi gyűlésén lent, mint visszafejlődni, a szükségletet összevetették a A Szalámigyár hároméves gazdasági lehetőségekkel. S műszaki fejlesztési terve ma Mint valamennyi népi demokratikus ország, a Bolgár Nép­köztársaság ipara is mérföldes csizmákkal lép előre. Ké­pünk a bolgár ipar büszkeségét, a dimitrovgrádi vegyi­kombinát egy részét mutatja be. Ma I Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányainak t nyilatkozata # A családi lakóházak építéséről és a szabadtéri játékok :: megrendezéséről !! tárgyalt a városi ! > tanács .iliix w E heti lottószámok és nyeremény­sorsolás miK w Látogatás a Szegedi Közeg észségügyi és Járványügyi Állomáson w Teljes heti ráülómfisor — Sír, nyöszörög, recseg­ropog a gyár a terheléstől — mondta néhány napja a Sze­gedi Szalámigyár egyik veze­tője. A megállapítás persze hamis, de azért mégis elgon­dolkoztató annak ellenére, hogy az elmúlt néhány év alatt a Szalámigyárban igen magas technikai és technoló­giai fejlődés volt. A tervet mégis csak nagy erőfeszítés­sel tudják teljesíteni. I régi szakmunkások elmondják, hogy a felszaba­dulás előtt a mainak csak egyharmadát termelte a gyár. A kereskedelem igényei, a fogyasztás most is azt kíván­ja: húzzanak tovább a csa­varokon. A hároméves tervben or­szágosan hatvan százalékkal kívánjuk növelni a csemege­szalámitermelést. Kell is, hi­szen ebből évek hosszú során nem tudtuk kielégíteni az igé­nyeket, főleg a nyári hóna­pokban, a bel- és külföldi üdültetések idején. Ez évben sem hagyták nyugton a gyá­rat, kérték, követelték az üdültető vállalatok részére a szalámit. Vitték ls. Most az­tán egyéb szállitási kötele­zettségeik elmulasztása miatt a kötbér felhői gyűlnek a Szalámigyár felett. A tervet túlteljesítették, mégsem elég a szalámi, tehát tovább kell húzni a csavarokat. De ho­gyan? Elsősorban a műszaki fej­lesztéssel; a gyártástechnoló­gia további tökéletesítésével. Ez nemcsak a Szalámigyár­nak, az élelmiszeriparnak, hanem népgazdaságunknak is érdeke. A Szegedi Szalámi­gyár fejlesztése mind a lakosság ellátása, mind az export növelése szempontjából nagy fontos­ságú. Már csak azért is, mert a szegedi szalámi világhírnek örvendő hagyományos ex­portcikk. De ezzel is csak ak­kor állhatjuk a versenyt a külföldi piacokon, ha lépést tartunk a követelményekkel, a fejlődéssel. Nagy beruhá­zásokra — tudjuk — nincs le­hetőség, hisz az ellenforrada­lom évekkel vetette vissza a népgazdaságot. Az országot közel két év beruházási ősz­szegének megfelelő veszteség érte. Ezért lesz a most követ­kező hároméves tervünk bi­zonyos értelemben átmeneti helyreállító jellegű ismerve a nehézs<ta"k"t, a gvár veze­tői és do'gozói a lehel r ége ket gondoson mérlegelve ké­szítették el a hároméves mű­szaki fejlesztési tervüket. A mérlegelés azt jelentette, hogy munkásgyűlésen, párt­is, Cs-onti/ázak, edéntyt&wdéUzU, lityi pénz Ériékes leletekre bukkantak Szatymazon ezután elkészítették a javas latot, amely szerint három év alatt előreláthatóan ötmillió forintot fordítanak a műszaki fejlesztésre. A szükséglet azt is jelenti, hogy a tervidőszak alatt harminc vagonnal nö­velik a termelést Ehhez pe­dig raktárakat, füstölőket, hűtőket kell építeni és a meg­levőket modernizálni. Hogyan lehet kevés pénz­ből olcsón, gyorsan és sokat megvalósítani? Az emeletrá­húzás látszik a legjobb meg­oldásnak, többnyire ezt java­solták a munkások és a mű­szaki vezetők is. Igen ám, de például az emeletráépítés a kötözőteremre hat hónapig is eltartana. A szalámiterme­lést ennyi időre viszont szü­neteltetni nem lehet. Ezt te­hát el kell vetni. Régi kéré­sük már a szalámigyáriak­nak és úgylátszik meg is va­lósul, hogy átadják részükre a gyár melletti Zsótér utcá­ban levő két magánházat, a hozzátartozó telekkel együtt. Ide építenek majd a három­éves tervben egy öt vagon be­fogadóképességű újabb rak­tárt. még csak javaslat. A munká­sok, műszakiak, vezetők ké­szítették. Most már csak a minisztériumi jóváhagyás szükséges. Ha ez is meglesz, akkor már úgv könyvelhetjük el, mint ami biztos. Mert az utóbbi évek tapasztalatai iga­zolják a gyár műszaki osztá­lya vezetőjének szavait: Ha itt egyszer elhatároznak vala­mit a munkások és vezetők, akkor a portástól kezdve a vállalatvezetőig szinte min­denki kiveszi részét a mun­kából. Ehhez még csak annyit, hogy vegyék ki részüket eb­ből a munkából Szegeden azok is, akik nem a Szalá­migyár munkásai és vezetői, de tehetnek egyet és mást a gyárért, a szegedi szalámiért. A MEZŐKER szatymazi tele- Megállapították a csontvázak pének bővítési munkálatai köz- eredetét is. Két részre osztható ben László Imre mérnök csont- a feltárás: a mélyebben fekvő váztöredékre bukkant. A Sze- temetörész a szarmaták sírjait gedi Múzeum munkatársai ez- foglalja magában. Ezt egy. Nagy után azonnal dologhoz láttak és Konstantin, korabeli (i. u. 480— megkezdték a feltárást, melynek 490) pénz is bizonyítja, melyet során több száz éves temetőre az egyik sírban találtak. Ez egy­éves leltek. Az eddigi, öt napja tartó munka rendkívül gazdag ered­ményt hozott. A kiásott teljes csontvázak száma 100 lúirül jár. Ugyanakkor a mellékletek szempontjából igen szegény a feltárás, ami arra mulat, hogy az alacsonyabb néprétegek te­metkezési helye volt az újonnan felfedezett terület, Dr. Bálint Alajos, a Szegedi Múzeum igazgatója és a munka vezetője elmondotta, hogy a le­letek aránylag igen közel van­ben a temetkezés idejére is vá­laszt ad: i. ti. TV.—V. századból valók a csontvázak. A felső ré­teg szláv eredetű temető. Itt csak igen szegényes leletek vol­tak, az egyetlen érdekes momen­tum az a néhány hajkarika, met lyet a koponyák mellett találtaki E szláv eredetű csontvázak az időszámításunk utáni XI.—XII• századból valók. Érdekes meg* jegyezni, hogy a kutatások yieg* állapítása szerint a csontvázak »viselői« 155—160 centis embe* rek lehettek, ennél magasabb nincs köztük, A kutatók tovább folytatják a munkát. Remény van arra* hogy további értékes leletekkei gazdagítják múzeumunkat, áU lomunkat* Három árdrágító horogra került A szegedi zenekar szovjetunióbeli útra készül n szükségletet azonban még ez sem elégíti ki. Feltétlenül modernizálni kell a Peternelly-féle raktárt a Kálmán utcában. Egyúttal Az elmúlt évekből igen emlékezetes Szegeden Zsiga Ernő karnagy neve, akinek tevékenységéhez fűződik az igen sziép sikereket, kiemel­kedő művészi teljesítményt Napjainkban nagyon elsza- Süli Istvánné. Kistelek. VáJ porodtak a különböző vissza- góhíd utca 45 szám alatti la* _ . élésekből nyerészkedő sze- kos már a múlt esztendő kö« nak a fj/ld felszínéhez: mintegy mélyek, akik a dolgozók, a zepátől kezdve folyamato* 30—50 centiméterre. Ez a fel- vásárló közönség rovására san üzérkedett baromfival, szin lekopásának és a régebbi szeretnének meggazdagodni, tojással, vágottsertéssel és talaj elhordásnak tulaj donitható. Ujabban három árdrágító mákkal. "Áruit* BudaDesten uzerkedő került rendőrkézre, értékesítette, s eav-eev útia Özv. Bene Pálné. Kistelek, alkalmával 120 kiló mákot is Rákóczi utca 32 szám alatt elfuvarozott, lakó kifőző kiskereskedő Hegedűs Antalné. Zsombó, Kiskundorozsman az úgyne- Bába dűlő lll/a szám alatti vezett lecsó-kolbászt, amely- lakos, mint őstermelő élt nek kilója 20 forintos áron vissza a számára adott lehc­kapható, igen borsos áron tőségekel. Másoktól vásárolt adta. Tíz dekás adagot egy fel nagy mennyiségű gyümöl­szeletke kenvérrel kerek öt csőt, s azt mint saját termé­forintért adat el éDDen akkor ®ét teherautóval szállította is, amikor a rendőrség lefü- °uda<^st.re: Mindhármuk el­iP te len ardraeitó üzérkedés mi­lelle- att indul eliárás úgy számították, hogy kevés elért szegedi Béke Zenekar gozta fel. Szegedi nevezetességű sza­muk a Zsiga Ernő által ösz­szeállított Dankó-egyveleg, amelynek nagy részét mú­zeumi gyűjtés alapján dol­pénzzel ráhúznak egy emele­tet az épületre. De itt is je­lentkezett egy bökkenő: a ház műemlék, s ezért hozzányúlni tilos. Népgazdaságunk szem­pontjából hasznos lenne a rá­építés, mert viszonylag kevés pénzből jelentősen javítani lehetne a Szalámigyár égető raktárproblémáján. Éppen ezért, ha "kegyeletsértők* le­szünk is, felvetjük a szalá­migyáriak kérését; nem le­hetne-e mégis egy emeletet ráhúzni az épületre? A kérés úgy látjuk jogos. Ezt bizony­gatja az is, hogy nemrégen a Klauzál téren lévő volt Eu­rópa-szálló épületét — amely most már a DAV székháza — bár műemlék, mégis magasí­tották egy emelettel. Gyako­roljon »nemes gesztust* a vá­ros, segítse ezzel ls a Szalá­migyár fejlődését. Megéri, mert a hároméves tervben a gvár háromszorosára akarja •tövű ni a hentesára-terme­'cst, hogy javítsa a város la­kosságának húsellátását. Bu­dapesten egy egész gyárépü­letet kapott bővítésre a Hercz Szalámigyár. Segítsük megszervezése és művészeti irányítása. Az ezenkívül is igen szép művészi múlttal rendelkező Zsiea Ernő né­hány éve Szegedtől távol működik, de ennek ellenére nem szakította mea kapcso­latát városunkkal. Néhány hónapja szegedi muzsikusok­ból 10 tagú zenekart hozott össze, s rendszeres próbákkal, az ő zenei iránvitásával és vezetésével rövidesen ki­emelkedő művészi színvona­lat sikerült elérniök. Szalon­zene, népdalok, cigánymu­zsika, s . bizonyos mértékig tánczeneszámok előadására egyaránt alkalmasak. Műso­rukon egyébként a népdalok és magyar nóták mellett kü­lönféle egyvelegek is szere­pelnek. igv pl. a Sibillből, a Csérdéskirálvnőbö! a János vitézből, ezenkívül megtanul­ták az "Orpheus a pokolban* nyitányt, a »Picque Dame* és a "Teli Vilmos«-nyitányt. A napokban meghallgatta a zenekart az Országos Fil­harmónia zenei osztályának megbízásából Nagy Tibor előadó, s igen elismerően nyilatkozott munkájukról. Kijelentette a Délmagyaror­szág munkatársának, hogy különösen a magvar nóták előadásában élvonalbeli tel­jesítményt nyújtanak, de a szalonzene terén is olyan színvonalon mozognak, hogy alkalmas a zenekar a magyar zenekultúra kül­földi képviseletére Éppen ezért most szerződést biztosí­tanak számukra szovjetunió­beli szereplésre, amelyre elő­reláthatóan rövidesen sor ke­rül. Utána valószínűen Len­gyelországba is kiviszik őket vendégszereplésre. Szeged legújabb zenei együttese nagy lelkesedéssel készül űtiára. « örülnénk, ha előtte Szegeden is alkalom nyílna bemutatkozásukra. HÍREINK külföldről Buraiba. Tunisz köztársa- sült Államokba kicsempészte, sági elnöke csütörtökön be- ott megjelentette és terjesztette visszaren- az "Üj osztály* cimü, élesen jelentette, hogv delte országa párizsi nagykö­vetét. Erre az adott okot. hogv a francia kormány uta­sítást adott haderőinek: tu­niszi területen is üldözze az Algériából Tuniszba mene­külő algériai csapatokat, s ha szükséges, légitámadást is intézzen ellenük. Tegnap, pénteken kezdő­dött meg a jugoszláviai szremsrka-niitrovicai járás­bíróságon Milovan Gyilász újabb, sorrendben harmadik pe­rének fötárgyalása. Gyilaszt, aki 1955-ig a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének egyik vezetője volt, most azért állítót- ciaországban Iák bíróság elé, mert az Egye- felépítésében. kommunistaellenes könyvét. Gyilasz ügyének tárgyalása zárt ajtók mellett folyik. Párizs: Az Express és a Fran­cé Observateur című párizsi he­tilapok arról írnak, hogy Andrc Morice, a nemrégen lemondott Bourges-Maunouny-kormány hadügyminisztere érdekelt egy sor erődítményépítésben anyagilag is. A lap. » szerint o volt hadügyminiszter építövál lalata az elmúlt háború alatt a német T odt-szervezet megbí­zásából részt vett a Nyugal-Fran­épült Atlanti-fal

Next

/
Thumbnails
Contents