Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-23 / 248. szám

4 ' Szerda. 1957. októífrr ÍS. DU indít BULGÁRIAI l&POIK KAROLYI LÁJO S IV, Ismerőseim, barátaim, 1 akiknek olykor a Bulgáriában tapasztaltakról mesélgetek, sokszor faggatnak arról is: milyen politikai tanulságokkal tértünk haza? Milyen az egyszerű állampolgár hangulata Bulgáriában? Hadd hangsúlyozzam mindenekelőtt: több hetes tapasztalatunk szerint a bolgár — veszedelmesen őszinte nép. Szépítgetés nélkül tárja fel bensejét, s amit mond, annak nem kell kutatni az értelmét, mert nyíltan, s egyértelműen szól. Senki nem állította közülük soha, hogy »ott van már a Kánaán«. Tudják, hogy iparilag igen sokat kell fejlődniük, amíg elérik a közép-európai országok színvonalát. Gyógyszeriparuk például kriminális. De azt is jól tudják — hisz a saját bőrükön tapasztalták —, hogy gazdasági, — főként mezőgazdasági, s közélelmezési problémák megoldása tekintetében mérföldeket haladtak előre 1944 óta, s egyre előrébb lépnek. 1947-ben még szűkecskén jutott a tálba, — ma már oly tartalmas leveseket mérnek a legegyszerűbb parasztház asztalán is, hogy jó étvágyú írótársaim is többször "kidőltek* már az első fogásnál. Tagadhatatlanul jó a koszt náluk, ízletes, bőséges és olcsó, a hús mindennapos a segédmunkás asztalán is. Célszerű, okos, biztos léptű gazdaságpolitikáról tanúskodik a bolgár életszínvonal. A textiláruk, ruhák minősége persze sok kívánni valót hagy még maga után. de ebben ls jelentős az előrelépés az utóbbi években. Imponáló ütemben építkeznek, — s ezt is mértéktartó tervszerűséggel cselekszik. Tudják, hogy elsősorban a természeti adottságokat kell kihasználniok, épp ezért a tengerparton, s a hegyi üdülőhelyeken építkeznek a leglázasabban. Ez kitűnő befektetésnek bizonyul: nyüzsögnek a tengerparton a külföldi üdülők, s a Csehszlovákiából jelentkezetteknek például csak a töredékét tudták vendégül látni, —annak ellenére, hogy magunk is több ezer csehszlovák üdülő-vendéget láthattunk a várnai Aranyparton. kJ yilván a kézzelfogható gazdasági eredmények is jelentősen közrejátszanak abban, hogy a politikai hangulat őszintén pozitív á legeldugottabb hegyi faluban is. A Hazafias Arcvonal — az ottani népfront — tapasztalhatóan képes minden progresszív nemzeti erő öszszefogására. A párt szövetségesei, parasztpárti és pártonkívüli dolgozók, el nem tudnak más államvezetést képzelni, csak a kommunista párt által irányítottat. Kérlelhetetlen keménységgel hajtják végre a párt politikáját — mégsem merevednek dogmatikusokká, — büszkén bolgárok, öntudatosan hazafiak, mégsem süllyednek a revizionista nézetek hínárjába. No persze, ellenség köztük is csak akad, az imperializmus Bulgáriát illetően sem alszik, de nyugodtan állítható: aknamunkájának vajmi kevés a talaja ebben a magabiztos, napsugaras, erős; kis országban. A nép vezetőinek kapcsolata a tömegek- j kel — közvetlen és spontán.: Magam is láthattam, amint! a párt és a kormány vezetői1 gyalogszerrel kalauzolnak egy kínai küldöttséget az aranyparti homokon, s üdülőkkel, járókelőkkel társalognak kedélyesen. felszabadulásuk évforduló lóját, szeptember 9-ét vendéglátóinkkal együtt ünnepeltük meg. Az impozáns felvonuláson tapasztalható természetes lelkesedés, s családias hangulat mindkettőnket megkapott. El nem felejthetem a fegyveres alakulatokat követő öreg partizánok felvonulását. Rendetlen öszszevisszaságban jöttek az öreg harcosok, a régi flintákat, egykori karabélyaikat markolászva vagy hanyagul vállra vetve, felemás, régi mundérjukat öltötték magukra, melyet még a VitoSzeged felszabadulásának rhpnhe ment hogv 13. Évfordulója alkalmából cnenD€ ment- n0«y rendezett ünnep se giorozal keretében nyílt meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth •Mihály utrai képtárában a Károlyi Lajos-eralékklálliHollósy Fimon ottani, később a nagybányai szabadiskolájában képezze magát. Károlyi itt nemcsak a mozgalom Réti iás. A bemutatott gazdag által megfogalmazott: ..Minanyag Iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg azóta ls a szegedi művészet kedvelők körében. Holnap, csütörtökön este s órai kezdettel a Hazafias Népfront szegedi bizottsága, a TTIT szegedi titkársága, a Képző- és zcsével is eredményesen foglalkozott. Első nagyszabású gyűjteményes kiállítását a helyi múzeumban, 1910-ben rendezte meg, majd nyolc évvel később, 1919 őszén a Nemzeti Szalonban mutatkozott be. ahol szép sikere volt. A kiváló tehetségű, felbukkant vidéki festőt ezután szívesen fogadták be a KÉVE tagjai közé. Sőt a Szépmütozó Károlyi Lajos nyolcvan évvel ezelőtt, 1877. július 16án Szegeden született. Atyja egy jónevü helyi csizmadiamester volt, aki az árvízkor szerzett hüléses betegségébe halt bele. Anyja. Malatinszky Mária újból férjhez ment, de WIHi^^H^l idesen ő is elhunyt. Igy sán, vagy a Balkán-hegység a korán árván maradt fiúcsden szép és igaz legegyszerűbb forrása a természet" programját tette magáévá, hanem behatóan foglalkozott társadalmi és valláserkölcsi _ kérdésekkel is. Szenvedéllyel iparművészek Csongrád me- merült el Tolsztoj életfilozó- vészeti Múzeum több alko5ZSÍ. ,"unkaf,°Portla i » lkjának tanulmányozásába, tását megvásárolta. 1919-ben Móra l erenc Múzeum Ka- , . .., , , ,, , . rolyi Lajos-emlékesttel adó- mely vegul arra serkentette, a tarsadalmi megújhodást állz|u Szened nagy festője em- ho?y 1899 őszén hozzá za- hatatosan valló és hirdető zoitánkmütarté'nérn rt^ár' 'ándokoljon. Fáradságos útja Károlyi Lajost, a magyarorlátvezetéssei "egybekötött a:.onban a vártnál kevesebbet szági képzőművészeti ügyele előadási, EZ alkalomból kő- jelentett, és Jásznája PoljáZöljük alábbi megemlékező- Íróból, a nagy orosz író ott" l' hónából csalódottan tért haÁ7 ni manvar festészet za- Jó idei«nem vett e«e,tet t\L UJ lliayjfai legkülö_ kezébe, mert úgy gondolta, nösebb életű alakjai közé tar- h°8V bensője nyugalmát csak di, Gergely és a többiek), külnépbiztosavá nevezték ki. A Tanácsköztársaság bukása után ő is. mint a többi "kompromittált* helyi szocialista érzelmű művész (HóCsak a Me tréfa Jóleső meglepetésként szolgált tl Szegedi Nemzeti Színházban hétfőn este az Országos Filhartnóni* rendezésében bemutatott *Csak a fele tréfa ...« című e!<3adás. Hangulatosan szórakoztató, művészi és tartalmas műsort — amint divatosan mondani szokták: csztrád-műsort — kaptunk. Csodák,csodája: képtelen helyzetek színpadikig hitelesített zagy vaságai nélkül is jól szórakozott a közönség. Sőt!. •. • A könnyed, színes muzsikáról a Magyar lládió Kisegyüttese gondoskodott, s Kálmán, Lehár, Dunajcvszkij dallamai — no meg az úgy látszik elkoplalliatatlan chaplini "Balettcipő« — üdén, frissítően, s ha kellelt szelíd emlékek varázsával' telten szólaltak meg a vonósok, s a zongorista kezenyomán. Németh Marika ezúttal is nemcsak kellemes jelenség volt, hanem előadókészségével, hangjával magával ragadta a közönséget, — a férfiakat és a nőket egyaránt. .4 jiatal Puskás Sándor is sok tapsot kapott. Ennyit a műsor rgyil: feléről, s a másik, a rímben hirdetett »Csak a jele tréfáival ís meg lehetünk elégedve, különösen, ha a Horváth Tivadar állal előadott, igen tartalmas, szatirikus sanzonokra gondolunk. Dicséretes irodalmi törekvés volt az is, hogy Karinthy egyfelvonásost, a-Kís érleli móilszerrk"-et mutatták be, Balogh Erzsi és Horváth Tivadar mértéktartó játékával. Kazal László műsorában különösen a mambóparódia aratott fergeteges sikert, s "Borkóstoló« cimű, humoros magánszáma is az igazi humoristát, művészt mutatta meg. A hétfői műsoron kétségtelenül érződött a magasabb irodalmi és művészi színvonalra törekvés, — amit nem is hallgatott el a rokonszenvesen konferáló dr. Hegedűs János. (Sőt talán túlzottan is hangsúlyozott.) Egy kicsit több "mai" azért kétségtelenül jól tett volna a műsornaki mind a zenei részben, mind a humorban, hiszen azért, ha nem is böviben, de c téren is akad miben válogatni. így is örülünk — s-árva az ez irányú igényes továbbfejlődést — e maga nemében üditö és sikeres előadásnak. (I. z.) bokraiban nyűttek-szaggattak a náci-világban. Leírhatatlan ünneplésben részesítették őket! Mi is szerettük volna odakiáltani nekik, hogy jó utódokat, hű fiakat neveltek, hogy dimitrovi nemzedék nőtt a dicsőséges elődök helyébe, s az új nemzedék vállán is biztonságosan nyugszik a szépséges Bulgária sorsa. Ezt jólesett volna Dimitrovnak is elmondanunk. Bebalzsamozott testét látni lehet ugyan a mauzóleum vibráló fáklyafényében, de szenvedélyes tüzű, szép bolgár szeme örökre zárva marad ... Ha élve láthattam volna, azt is elmondtam volna neki, hogy a toll emberei sűrűn csetlettek-botlottak ugyan egv esztendeje hazánkban —, de ma már egyre többen tartanak ott. ahol Dimitrov néDének írói: egyre többen tudják, hová tartoznak, s mi a kötelességük. (Vége.) a nehéz testi munkában nyer- íöldre távozott. 1922-ben heti vissza. Ezért elszegődött ugyan hazajött, de nem Szcunokabátyjához Makóra asz- gedre, hanem Székesfehérvátal-snak. Közel egy esztendő rctt Prohászka Ottokár püsalatt, amit e szakmában el- pök vendégeként annak és töltött, valóban visszanyerte bátyja arcképét festette meg. lelki egyensúlyát. A csendes Némi pénzhez jutva újra külvfdéki légkörben, a gyalupad íöldre. a neki kedves Olaszmeilett, újra kedvét lelte a országba utazott, ahol szorművészetben. Festészetének galmasan dolgozott. De nem kát előbb erdész mostohaatyja, Martinovics Mátyás, iriajd tizenhárom éves korától nagybátyja. Malatinszky György, szegedi vendéglős nevelte. Károlyi a helyi piaKibontakozása ekkor kezdődött. Károlyi — rövid külföldi és budapesti tartózkodásait leszámítva — élete végéig hú maradt ahhoz a kör- lítást rendezett, nyezethez, melynek egy ne- Tárlata után bírta kinn sokáig, hazavágyott a Tisza partjára. 1924ben ért Szegedre és még ebben az évben műveiből kiálfelköltözött rista gimnáziumban szerzett 8yed század alatt mélyérzel- Budapestre, ahol igen szűköcrettségi után a89í> M«n- ,T!U fcsto-liriKusává, a szege- sen, s kölcsönökből kellett chenbe utazott, hogy ott fes- di képzőművészet tőművésszé képezze magát. Gyulájává vált; Juhász é'nie. Elviselhetetlenné vált magányát egy tisztalelkületű írótál helybeli lánnyal. Azonban a munchen akade- c „„AIÍJ tekintetű rend- , miának élettől elszigetelt, E SZellU művelt Molnar lankával osztotta száraz oktatási rendszere szeacdi fest6 kénéi tele van- n?egLaJU,t 1926, ffTbruarjadan nem felelt meg a természe- ^ hlnro at^L eít é^S- elvett feIeSegu1' Ugyanebben tet szerető, költői lelkületű fiatalembernek. Csalódottan tért hata a drávatoroki erdőbe, mostohaatyjához azzal a szándékkal, hogy pályát változtat és erdész lesz. Ez a táj, ez a természet újra életre keltette benne a művészt. Rómába utazott 1896 őszén, hogy az olasz nagymestereket tanulmányozza. Az „Örök városiban — ahol Fraknói püspöknek másolgatott —, több mint egy évet töltött, de munkaköre nem elégítette ki. 1879 végén újra Mün• Ószi virágnyílás a Cf-MOÍLzkwiktit A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjébe is "beszökött* az ősz. Elhullajtották már szirmaikat az érdekes melegégövi növények. Közülük töb£> bekerült az csak lila virágai tündökölnek. Teljes szépségükben pompáznak az "Aster«-ek, s» Földközi-tenger vidékének csillagvirágai. A róldközitenger partjain ezeket az nak hangulattal, egy keny lélek visszatükrözésével. Ezt m-'tatják alkotásai: a madár lakta vén platánok és nyíló rózsaligetek megragadó együttesét nyújtó „Újszegedi részlet", a dús lomboktól árnyas deszkakerítéses „Kertes ház", a csatakos utat cs két oldalán levéltelen fasort mutató „Téli hangulat", az ezerszer megfestett, nemes ízléssel összerakott asztaldíszítő „Rózsák", vagy az esti csendben született „Naplemente a Tiszán" stb. Hasonló címmel e témákat számtalanszor megfestette. Százakra menő önarcképein kívül portréi, tanulmá.iyfejei igazolják, hogy a realista emberábrázolás Károlyi festészetének egyik legsajátosabb értéke. Képeinek sokszo- szomorkás hangulata a nyomasztó magánvosság és a siv^r múltból ere d, de festészetében ott az évben még egyszer és egvben utoljára bemutatta képeit a szegedi közönségnek, majd röviddel ezután a budapesti Rókus-kórházban gyomor- és vesebántalmakkal halálos betegen feküdt, ahol sok szenvedés után, 1927. március 20-án elhunyt. Végakarata alkotásait a szegedi múzeumra hagyta Tisztelői közbenjárására holttestét hazahozták szülővárosába, és a múzeum előtt adták meg neki a végtisztességet. Temetőbe vivő utolsó útjára a Munkásdalárda gyászdallal; hűséges barátja, a költő Juhász Gyula pedig így búcsúztatta: •„... egy nagy tanítást l)aS.vtál rán'r: a munka szent. Alkotó munkás voltál, ki a jövőnek dolgozik, kinek vetése érik. ha a sírja fölött is lesz csak az aratása. Mi itt' zsongnak a legtisztább embe- megfogadjuk, hogy emberi cs üvegházakba, ahol az idő ja- ugyanc3ak ma színű virágo- retete; ..,',„( fíirtriAfloníil minrlitJ IDC. ri érzések: a kibontakozó természet, a helyi táj, a szülőváros, s a dolgozó nép szekat az ősz legmegbízhatóbb rástól függetlenül mindig meleg. párás a levegő. Bár az B^B őszi hónapokban kisebb a jelének tartják, mert akkor "forgalom* a szokottnál, még bontják szirmaikat, amikor így is akad látnivaló: nyíl- megrövidülnek a nappalok és nak az ősz sajátos virágai. Lassan már elvirágzik az évszak jellegzetes növénye, az őszi kökörcsin, ameíyneK külön érdekessége, hogy ilyenkor nincsenek levelei, hűvösebbre fordulnak az éjszakák. Ezenkívül nyílnak a kertjeinkből is jól ismert piros, fehér, sárga színű, nagyvirágú japán, valamint indiai és egyéb krizantémok is. A szerzetesi életű vegetáriánus Károlyi Lajos, miután Szegeden letelepedett, a helyi Képzőművészeti Egyesület által rendezett tárlatokon éveken át rendszeresen részt vett. A század elején festőiskolát nyitott, s hosszú évekig szegedi müvészifjak képművészi értékeidet megmutatjuk a világnak és életed koronáiét, az igazság szellemét igyekszünk diadalra vinni!" • , . t . •„ . A Móra Ferenc Múzeum a jelenlegi emlékkiállítást részben saját anyagából, részben magár. °vüjtemén vekből öszszegyüitött képekből. Károlyi Lajos születésének 80. és halálának 30. egybeeső évfordulója alkalmából, a nagy szegedi festő tiszteletére rendezte meg * !«• - Szelesi Zoltán U96) S megint az őrmester hangja hallatszott: — In die Halanz! Beim Fuss! In di* Balanz! Schul-tertl Bajonett auj! Bajonrti ab! Falit das Bajonett! Zai» Ccbet! Vom Gebct! Kniet nieder zuni Gebét! Ladenl Schieuenl Schiessen halbrcchttl /.iel Stabwagon! Distanz 200 Schritt... Feriig! An! Fcuer! Setzt ab! An! l'eucrl An! Feuer! Setzt ab! Aujsatz normál.' l'atronen versorgen! lluth! — Az őrmester cigarettát sodort. » Svejk közben szemügyre vette a puska számát és igy szólt: — 42681 Ugyanez a száma volt Peckyben egy mozdonynak is, amelyik a tizenhatodik vágányon állt. llgy volt. hogy el kell tolatni javításra a Lysa nad Labem-i depóba, de as nem ment olyan könnyen, őrmester úr. mert annak a mozdonyvezetőnek, aki oda kellett volna hogy tolassa, nagyon rossz számmemóriája volt. Igy aztán a pályamester behívta az irodájába és azt mondta neki: -.4 lizcnlfalos vágányon áll a 4268-as számú mozdony. En tudom, hogy magának nagyon rossz a számmemóriája, és ha papírra írnak fel magának valami számot, akkor maga azt <1 papírt elveszti. Dc most jól ide figyeljen, ha már olyan gyenge a számolásban, és cn megmutatom magának, hegy. milyen könnyű megjegyezni bármelyik számot. Nézze: a mozdonyrwk, amit el kell hogy vigyen a Lysa nad Labem-i depóba, 4268 a száma. Nahát, ide figyeljen. Az első számjegy egy négyes, a második egy kettes. Most már megjegyzett annyit, hogy 42. vagyis kétszer kellő, az sorrendben az első szám, tehát négyes, osztva kettőzte!, az kettő, és megint rsak ott van a négyes meg a kettes. Csal: ne ijedjen meg. Menynyi kétszer négy? Nyolc, nem igaz? Tehát vésse az agyába, bogy a 4268-as számból a nyolcas a legutolsó számjegy. Na most hátra van még. ha nuir megjegyezte, hogy az első 4. a ihásodih 2, a negyedik 8. liogy valahogy, ügyesen megjegyezze azt a hatost is, ami a nyolcas elöli áll. Ilát ez borzasztó egyszerű. Az első számjegy egy négyes, a második egy Ixttes, ncgy meg keltő az hat. Most tehát nuir biztos a dolgában, hátulról a második egy hatos. így tehát ez a torrend most már soha többé nem megy ki a fejünkből. A maga agyába bele van vésve a 4268-as szám. Vagy ha még egyszerűbben akar eljutni ugyanehhez az eredményhez . • .* Az őrmester abbahagyta a dohányzóul, kidüllesztette a szemét Svrjkre, s csal; annyit dadogott: — Koppé ab! Svejk komoly képpel folytatta: — így hát elkezdte magyarázni neki azt az egyszerűbb módszert, amivel megjegyezheti a 1268-as mozdony számát. Nyolcból kivonunk kettőt, az hat. Most nuir tud annyit, hogy hatvannyolc. Untból kivonunk keltöt. az négy, így már tudja, hogy 4-68. azután beleteszi azt a kettest, cs megvan a 4-2-6-8. .4i se túl fárasztó, ha másképpen csináljuk, szorzással és oszlással. Akkor is ugyanaz az eredmény jön ki. "Jegyezze meg — mondta a pályamesler —, hogy kétszer negyvenkellő az nyolcvannégy. .4; óvnrk tizenkét hónapja van. Igy hát levonunk nyolcvannégyből tizenkettőt, marad hetvenkeltő. ebből még tizenkél hómapot, az halvan. igy tehát van nuir egy biztos hatosunk és a nullát áthúzzuk. Tehát tujduk, hogy 42. 68, 4. Ha már azt a nullát áthúztuk, áthúzzuk azt a négyest is hátul, és megint egészen nyugodtan megvan a 4268. annak a mozdonynak a száma, amit a Lysa nad T.ahem-i depóba kell vinni. Dc nagyon könnyű, mint mondom, oszlással is. .4 vámtarifa szerint hiszámitjuk az "együtthatót". Csal: nincs talán rosszul, feldvébl úr? Ha tetszik akarni, én megint elkezdem, például a "General de charge"-ssal. "Feriig! Hoch an! Feuer! Hü, a kutyafáját! Bosszul tette a kapitány úr. hogy ide küldte a napra. Most mehetek hordágyért. Előkerült az orvos, és megállapította, hogy vagy napsiúrás, vagy akut agyhártyagyulladás esete forog fenn. Mikor nz őrmester magához tért, Svejk még mindig ott állt mellelte, és azt mondta: — Szóval, hogy befejezzem. Att hiszi, őrmester iír. hogy az a mozdonyvezető megjegyezte a számot? Mindent összekevert és beszorozta bárommal, mert csak a szentháromságra emlékezett. a mozdonyt meg otthagyta, az még most is ott áll a tizenhatos vágányon. At őrmester ismét lehunyta a szemét. S amikor Svejk süsszatért a vagoniába, arra a kérdésre, hogy hol volt ilyen sokáig, azt jcs lelte: — Aki másnak laujschriltol ás, száz schullcrbe esik bele. — .4 vagon egyil: sarkában Baloun reszketett. Tudniillik Svejk távollétében, miután a tyúk megjött, jeljalla Svejlt adagjának a jelét. • A Iransz/tortot még elindulása előtt utolért« egy vegyes katonavonat, különböző alakulalid:hoz tartozó katonákkal. Ezek vagy lemaradtak az alakulatuktól, s-agy kórházból kikerülve menteit utána, s voltak köziül; más gyanús egyéneit is. akiket kivezényeltek valahová vagy legdában üllek mostanáig. Ebből a vonalból lépett ki többek között Marék egyéves önkéntes is, akit annak idején lázadásért lecsuktál;, mert nem altari latrinát pucolni; a hadosztálybíróiság azonban felmentette, beszüntették ellene a vizsgálatot, s így Maréit egyéves önkéntes most megjelent, a lörzsvagonban, hogy jelentkezzék a zászlómljparancsnokiiái. Marék ugyanis eddig sehová se tartozott, minthogy fogdából fogdába vitték. Ságner kapitány nem örült túlságosan, amikor meglátta nz egyéves önkéntest és átvette a megérkezésével kapcsolatos iratokat, amelyeken a következő, szigonían titkos megjegyzés állt: -Politiseh vrrdeiehlig! Vorsicht! (Politikailag gyanús! \ igyúzut!) - de szerencsére eszébe jutott a latrinaláhnrnoh. aki olyan érdrl;es tanácsol adott neki, nevezetesen, Imgy egészítse ki a zászlóaljat egy "batalionsgesehh htssrhrri. bcrrel", « . (Folytatjuk)