Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-03 / 205. szám

2 Kedd, 1957. weptembar «. Legerfeebb fwvnrftÉ az ENSZ jen az alkotmáByosság és az igazság — mondotta az országgyűlés külügyi, jogi és igazságügyi bizottságának ülésén Horváth Imre külügyminiszter Az országgyűlés külügyi, valamint jogi is igazságügyi bizottsága hétfőn dél­előtt együttes ülést tartott. A tanácskozást Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke vezette. Az ülésen Horváth Imre külügy­miniszter és dr. Nezvál Ferenc igazságügy­miniszter tájékoztatta a két bizottságot az ENSZ közgyűlésével is az ötös bizottság jelentésével kapcsolatban, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke pedig az Interparlamentáris Unió szeptemberi lon­doni konferenciájának magyar előkészüle­teiről számolt be. Az EHSZ mm alkalmazhat ellenünk semmiféle ' Horváth Imre külügymi­niszter beszámolójában el­mondotta, hogy az úgynevezett -magyar kérdés- hajánál fogva clő­ráncigált ügy, s Magyaror­szág belügye. Magyarország belügyeihez az ENSZ közgyűlésének külön­ben sincs semmi köze. Ezt bi­zonyítja az a hatalmas tilta­kozási hullám is, amellyel a magyar dolgozók fogadták az ötös bizottság jelentését, s a kérdés napirendre tűzését. Továbbiakban azzal foglal­kozott, hogy az ENSZ ötös bizottság mindössze három tanút nevezett meg jelenté­sében név szerint, a többi 108 tanú nevét nem közölte. Bizonyára azért — mon­dotta —, mert a -tanúk­túlnyomó többsége nem­csak ellenségesen viseltetik * a magyarországi rendszer­rel szemben, hanem jelen­tős részük bizonyára bű­nözd is. Hangsúlyozta: dolgozó népünknek vilá­gosan kell látnia, hogy az ENSZ sem szervezetileg, vrm politikailag nem alkal­mazhat ellenünk semmiféle _ rendszabályt. A Külügyminisztérium már nyilatkozatban fejtette ki álláspontját az ötös bizott­ság jelentéséről és a -magyar ügy- napirendre tűzéséről. Kormányunk ugyancsak nyi­latkozatban rögzíti ezzel kap­csolatos véleményét. Ez a kormánynyilatkozat ) átfogó Ismertetést ad majd renüszabáiyt * az októberi ellenforrada­lomról. •• A ml legerősebb fegy­verünk az Egyesült Nemze­tek Szervezetében az alkot­mányosság és az Igazság, mert ez a mi oldalunkon áll. Le kell lepleznünk az Im­perialista körök hamis Já­tékát, meg kell mutat­nunk, hogy -magyar kér­dés- tulajdonképpen nincs ia, az ENSZ-nek a leszerelés kér­désével, az atom-és hidrogén­bomba betiltásával, vagy leg­alább a velük folytatott kí­sérletek bizonyos ideig tör­ténő beszüntetésével, továbbá a ciprusi, az algériai és az ománi kérdésekkel kell fog­lalkoznia. Nem véletlen — Jelentette ki Horváth Imre —, hogy az amerikai kongresszns évi 100 millió dollárt szavazott meg a szocializmust épitő országokban folytatandó felforgató tevékenységre, s ezt az Összeget 1956-ban ne­gyedével, 23 millió dollárral felemelte. Ennek Igen nagy szerepe volt a magyarországi ellenforradalomban. Horváth Imre külügymi­niszter elmondotta, hogy ki­adják a Fehér Könyv követ­kező, negyedik kötetét, amely nemcsak magyar, hanem más nyelveken Is meg fog Jelenni. Ezt az ENSZ-küldöttek között is terjeszteni fogja a magyar küldöttség. A magyarországi ellenforradalmat bemutató kiállítás anyagából nagymé­retű képesalbumot jelentet­nek meg angol szöveggel. fllkotmánylogllag Is tarthatatlan az ötös bizottság Jelentése Dr. Nezvál Ferenc igaz­ságügymlniszter az alkot­mányjog szemszögéből fog­lalkozott az ötös bizottság je­lentésének egyes állításaival. Rámutatott: a békeszerződés 2. pontja kimondja, hogy nHildert kormánynak köteles­sége gondoskodni az emberi jogok és szabadságjogok biz­tosításáról. Az ellenforradalom idején Nagy Imre kormánya nem 'ott semmit, hogy megaka­lúlyozza az öldöklést, a terrort. A magyar békeszerződés ne­gyedik pontja értelmében nem szabad megtűrni semmi­féle fasiszta jellegű, vagy ah­hoz hasonló szervezkedést, megmozdulást. Nagy Imre azzal, hogy nem lépett fel az Ilyen Je­lenségek ellen, megszegte a békeszerződésnek ezt a pontját Is. A varsói szerződés felmondá­sával kapcsolatban aZ Igaz­ságügymlnlsztér megemlítet­te, hogy ez törvénytelen volt, ehhez sem Nagy Imrének, sem a Minisztertanácsnak joga nem volt, hiszen az alkotmány szerint ilyen nagy jelentőségű kérdések­ben csak az országgyűlés, illetőleg az Elnöki Tanács dönthet. Nyugati imperialista körök­ben gyakran'felvetik a ma­gyar kormány törvényessé­gének kérdését. Ezzel kap­csolatban Nezvál Ferenc ki­jelentette, hogy m forradalmi munkás-pa­raszt kormány megválasz­tása az Elnöki Tanács ál­tal egyszersmind a Nagy Imre-kormány visszahívá­sát Is Jelentette. Ettől az Időtől kezdve az al­kotmányjog szerint Nagy Im­re kormánya megszűnt lé­tezni. Az EHSZ-;®Més: belügyeinkbe való beavatkozás Felszólalt az ülésen Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke is. Az imperializmus, amely már-már arra számított, hogy sikerül Magyarországot ki­szakítani a szocialista tábor­ból, természetesen nem egy­könnyen nyugszik bele vere­ségébe. Szökött fegyencek­nek, levitézlett Horthy-fa­sisztáknak, kiebrudalt tőké­seknek, földesuraknak és ezek cinkosainak -tanúval­lomásai- alapján az ENSZ égisze alatt megszerkesztette az ENSZ ötös bizottságának jelentését. Ilyen célokat követ most Is, amikor ezt a jelentést alkotmányos rendünk elle­ni izgatásra, országunk bel­ügyeibe való beavatkozásra akarja felhasználni • Mi a külügyi, Jogügyi és igazságügyi bizottság tagjai egyek vagyunk a népünkkel. Köztünk vannak munkások, parasztok, értelmiségiek, kommunisták és pártonklvü­liek, hívő katolikusok és ateisták, materialista és más világnézetűek egyaránt. A döntő kérdés tekintetében azonban teljesen egy néze­tet vallunk: visszautasítunk minden olyan külföldi imperialista, vagy belföldi reakciós erők részéről Jelentkező ellenfor­radalmi provokációs törek­vést, amelynek nyilvánvaló célja nem más, mint békés épitőmunkánk akadályozá­sa. Soha többé nem tűrjük cl azt, hogy itt bárkik is­mét ellenforradalmi provo­kációt robbantsanak M, hogy ismét éket próbáljanak verni közénk és hű szövetsé­gesünk, a Szovjetunió népei és más szocialista testvérné­pek közé. Az imperialisták másik célja, hogy eltereljék a ha­ladó emberiség figyelmét a saját támadásaikról. Rónai Sándor felszólalása Kiss Károly beszéde után Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke tájékoztatta a kép­viselőket az Interparlamen­táris Unió szeptember 12-én Londonban összeülő 48. kon­ferenciájával kapcsolatban. Elmondotta, hogy a magyar csoport képviseletében há­romtagú küldöttség utazik a konferenciára. A delegáció tagjai: Rónai Sándor, dr. Pé­ter János és dr. Molnár Erik, Az országgyűlés külügyi, valamint jogi és igazságügyi bizottsága határozatban tilta­kozott az ENSZ ötös bizott­ságának az úgynevezett ma­gyar ügy napirendre tűzése ellen. A határozat részletesen kitér a magyarországi esemé­nyek Ismertetésére, s meg­állapítja, hogy az EN8 Z-alapokmán y -egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozza­nak, amelyek lényegileg valamely állam belső jog­hatóságának körébe tartoz­nak, és nem kötelezheti azokat ar­ra sem, hogy az ilyen ügyei­ket a Jelen alapokmánynak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák-. A jelentés ter lítve van valótlan, koholt megállapításokkal, a Ma­gyar Népköztársaság, annak törvényes kormánya és népi demokratikus államrendje el­leni uszításokkal. Az országgyűlés külügyi, valamint jogi és igazságügyi bizottságai javasolják az In­terparlamentáris Unió ma­gyar csoportjának: tegyen előterjeszfést az Unió londoni konferenciá­ján azzal, hogy ismertes­sék a nemzeti csoportokkal a fenti bizottságok állás­pontját. A magyar csoport kérje fel továbbá a konferencián rész­vevő nemzeti csoportokat, hassanak oda saját parla­mentjeiken keresztül, hogy kormányaik a Jelen határo­zati javaslatban foglaltak fi­gyelembevételével foglalja­nak állást az úgynevezett -magyar kérdésnek- az ENSZ XI. ülésszakán történő meg­tárgyalása során, s tegyék lehetővé, hogy a -magyar kérdés--t — mint a Magyar Népköztársaság belügyeibe történő beavatkozást — ve­gyék le a napirendről. Va§árnap országszerte lelkesen ünnepelték a bányászokat Kádár János elvtárs felszólalt a tatabányai nagygyűlésen — Huszonegyezer tatabányai bányáss aláírásával tiltakozott a „magyar Ügy** napirendre tűzése ellen Vasárnap az egész ország népe ünnepelte bányászain­kat. A VII. bányásznap em­lékezés volt nemcsak a mai, hanem a régi bányász­életre is: az embertelen idők­re, 1919 szeptemberének első napjaira, amikor a tőkés bányabárók újabb merényle­tet készítettek elő a tatabá­nyai bányászok ellen. Tizcn­kétórás munkanapot akartak bevezetni, hogy még jobban növekedjék a kapitalisták profitja. A bányászok tilta­kozására csendörsortűz, mun­kanélküliség, nyomor volt az urak válasza. A hősi múltra emlékezve szeretettel köszöntötte az or­szág népe azokat az új hősö­ket is, akik új és új munka­győzelmeket érnek el. Tatabányán, a vasárnap megrendezett bányásznap a mártírhalólt halt és a munka frontján hősi halált halt bá­nyászok emlékezetével kez­dődött. A tatabányai bányászok — emlékezve a hősökről — büsz­kén adtak számot árról, hogy az 1919-es hősökhöz mél­tóan folytatják harcukat a termelés frontján. bizonyítja az is, Hűségüket hogy a bányásznap tiszteletére szombaton 156 százalékra teljesítették a r.apl tervet, s augusztusban 16 ezer ton­nával aátnk több szenet a előirányzottnál. A jó munka jutalmakónt vasárnap reggel sor került a hűségpénz és a kitüntetések kiosztására ls. Az aknáknál megtartott ki­sebb ünnepségek, s a koszo­rúzások után vasárnap dél­előtt az üzemekből a dolgo­zók ezrei igyekeztek az ün­nepi nagygyűlés színhelyére. A többi mint 25 000 résztvevő előtfr Gaál István, a tatabá­nyai szénbányászati tröszt igazgatója mondott megnyitó beszédet, majd Blaha Béla, a bányászszakszervezet elnöke ismertette azokat az ered­ményeket, amelyeket a Szén­bányászat az ellenforradalom óta elért és szólt azokról az Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, aki elismeréssel szólt a bányá­szok, így a tatabányaiak munkájáról, és ezért a párt és a kormány, az egész ma­gyar nép köszönetét fe­jezte ki. A nagygyűlésen felszólalt a bányásznapra Magyaror­szágra érkezett kínai delegá­ció nevében Szun Ju Huein, a kínai bányászszakszerve­zet elnökhelyettese és Andrej Murin, a csehszlovák bá­nyászdelegáció vezetője, A tatabányaiak ez alka­lommal átnyújtották Kádár Jánosnak a több mint 21000 aláírást tartalmazó tiltako­zást, amelyben a bányászváros dolgozói kö­vetelik, hogy az ENSZ ve­gye le napirendtől az úgy­nevezett -magyar ügy—et. Ne tárgyalja azt a Jelen­tést, amely provokáció bé­kés épitőmunkánk ellen. Kérték a bányászok a ma­gyar kormányelnököt, hogy ezt a tiltakozásukat továb­bítsa az ENSZ-hez. Az ünnepség után Kádár János, a Minisztertanács el­nöke megtekintette a Tata­bányán épülő bányászlaká­sokat, majd részt vett az alu­mfnlumkohó művelődési ter­mében rendezett ebéden. A tatabányai tröszt 300 leg­kiválóbb dolgozója gyűlt Itt össze, s a párt és a kor­mány vezetőinek, a bányá­szok egészségére, a népek testvéri barátságára dűltek a poharak. A széncsaták hőseit ünne­pelték az alberttelepí gyűlé­sen, ahol Apró Antal, a kor­mány elnökhelyettese ls fel­szólalt és 13 kiváló borsodi bányásznak adtak át kor­mánykitüntetést. Salgótarjánban a szovjet bányászok üdvözlése után Biszku Béla belügyminisz­ter a párt és kormány ve­zetőinek elismerését és kö­szönetét tolmácsolta. A zalai olajbányászok Lová­sziban megrendezett ünnep­ségén megjelent Kiss Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Do­rogon, ahol Július eleje óta vasárnap reggelig 20 000 ton­na szenet adtak terven felü!, Petőfibányán, ahol 10 000 He­ves megyei bányász ünne­pelt, részt vett a nagygyűlé­sen Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a belügyminiszter első he­lyettese. A mecseki szénmedencc­ben 20 000 bányász ünne­pelte a bányásznapot, me­lyen a francia bányász­szakszervezet küldöttel is részt vettek. Czottner Sándor miniszter üdvözölte a komlói bányá­szokat, s bejelentette, hogv 141 lakást határidő előtt ad­nak át a bányászoknak az idén. Komló épülő 1243 laká­sából. Veszprémben ugyan­csak több mint 20 000 szén­mangánérc- és bauxitbányász vett részt a VII. bányásznap Ünnepségein. Csaknem kétszer annyi citromot hozunk be az idén, mint a háború előtti években A Külkereskedelmi Miniszté- és n citrom vásárlásokról kül­fium illetékes osztályúnak köz- kereskedelmünk megbízottai lése szerint ebben az évben egyébként most tárgyalnak kül­majdnem kétszer annyi citro- földön. Kínában 1000 tonna azokról az rnot hozltnh be, mint amennyit narancsot kötöttünk le, ebből intézkedésekről, amelyeket 0 >"íb°rú f"'^feT0'!' V "^'l -f0"T f ÍJ.e kormányzatunk hozott a bá- ^tunk. Az 1934-1938 évek Karácsony és u,év tatán lesz te­— átlagában 5,)00 tonna citromot hál citrom és narancs, sőt még hozlak forgalomba. Az év el-ő datolya, banán, fügs és szem­nyászok jólétének, szociális és egészségügyi felemelke­désének érdekében. Hatalmas tapssal és szere­tettel köszöntötték az ünnepi nagygyűlés résztvevői Kádár felében pedig 4500 tonna cit­rom jött be az országba és a második félévre 6ÖÖŐ tóflnS behozatalát tervezik. A nsranrs­jánnsltenpé Mazsola A KÜLPOLITIKA HÍREI — röviden L ier is. a most is bőségesen, korlátlanul kaphatók üzleteink­ben. Megvásárolták külkereske­delmi szerveink az egész év­ben szükséges kávé- és lea­mennyiséget. Brazíliából és más tengerentúli Országokból többféle kávét véltünk, a Így lehetővé válik a különböző mi­nőségek keverése. Ebben az Szarka Károly kíilflgymlnlsz.­tcrhelyeltrs és dr. Péter János, oz Elnöki Tanács tagja augusz­tus 30.-án Kartumba érkezeit. Meglátogatták Abduttah Kha­lil-t, Szudán minisztereinöltét' és Mohamed Oszmán Jaszin külügyminiszterhelyettest. Pé­ter János találkozott a szudáni parlament interparlamentális csoportjának tagjaivalMoha­med Oszmán Jaszin fogadást adott Szarlta Károly és Vctcr János tiszteletére. Péter János látogatást tett Abdel Lalif Boghdadinál, az Egyiptomi Köztársaság nemzet­gyűlése elnökénél. » első külügyminiszteri látoga- megkezdődik a kakaópor tás Jugoszláviában azóta, hogy rendszeres behozatala és árus.­1052 szeptemberében E den megbeszéléseket folytatott Tito elnökkel, Londont diplomáciai megfi­gyelők véleménye szerint Sel­ivyn IJoyd belgrádi tárgyalásai­nak témakörét hát nagy csoport­ba osztható: a szovjet politika és a Közcp-Kclet. tdsa. Hollandiából elsőrendű kakaóport vásároltunk és már az utolsó negyedévben Is 900 tonna érkezik. Magyar orvos­kttldOilség utazott Kínába Hétfőn magyar orvosküldött­ség utazott ti Kíoni Népköztár­saságba. A küldöttség vezetője Rusznyák István, az Akadémia Rómából jclenli a TA8Z9Z: Az olasz közvéleményt rendkí­vül felháborította az a tény, ry hogy a Mussolini ho'tleiténck „inőke. Tagjait Ivánovús minapi cxhurnAlásávnl és elle- György akadémikus, a szegedi metésével kapcsolatos gyász- eg,Jtieni tanára, Földi Mihály. Az MTI é, a DPA (Deutsche ^T^tí "'^dtLé/'TÍ n T'°7 .ludo™áTíb°k <<"!"nr" Pressz Agentur) nyugatnémet " '" ^'/ Wni^ ^mbovkh Bons orvos a v " ,firova. telekeibe tartozó rarnbinierik Gyógyszeripari Kutatóintézet ETfiÜ^tó^ osJívezetöje és Kondor Béla ügynökség kölcsönős hfrtájékoz- <° U?v'telf o,l,.0k*f. ho~"!r'": vegyészmérnök. tatását. Á tanácskozásokon a MTI vezetői, valamint dr. Wcy­nen, a DPA hírügynökség igaz­gatója és Fritz Saenger vetlek részt, A záró-megbeszólósekre Hamburgban kerül sor, nmely után a szerződés hatályba tép. ság kormányától, adjon számot erről a felháborító esetről. Öeiwyn Lloyd angol külügy­miniszter, aki holnap, Szeptem­ber 4-én négynapos hivatalos látogatásra Belgrádba utazik. Algir: A parancsnok talmazta az egységeltet, algériai francia jó­utasításában fellia­algériai katonai hogy Tunézia és Maroldtó területén is üldözhes­sék azokat a felkelőket, akiit ... , . .,, , ., algériai területen végrehajtott — a— > •• látogatásra Belgrádba utazik, ' visszatérnek a- elUnhen ~ "^ettő fiá előreláthatólag nagyszámú nem- lámadaukulan visszatérnek az zetközi kérdést v,tat meg a említett két orszagban fekvő A Uét /lVma/; csnh\H jugoszláv vezetőkkel. Ez lesz támaszpontjaikra. lába Két gyermek — két lében A PAP lengyel távirati iroda jelentette, hogy a poznani Or­vosi Akadémia klinikáján szom­baton egy asszony három gyer­meknek ndott életet. A gyer­mekek közül egy »egészen normális és egészséges*, kotló van.

Next

/
Thumbnails
Contents