Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-11 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *«»4MHHH<»»MIH»»» Ma: A magyar szocialista munkáspárt lapja XIII. évfolyam, 212. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1957. szeptember 11. Az ENSZ ötös bizottság kiküldetése alapokmányellenes, jelentése: rágalmazás és háborús uszítás A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az ENSZ különbizottságának jelentéséről AZ ENSZ XI. közgyűlése, az ún. "magyar kérdés- ki­vizsgálására öttagú különbi­zottságot küldött ki (A/1132, sz. határozat), hogy "közvet­len megfigyelést szervezzen és állandósítson Magyaror­szágon és másutt, tanúkat hallgasson ki, s belátása sze­rint bizonyítékokat és infor­mációkat gyűjtsön és tény megakadályozását megköve- Chapinnal együtt készített j telik a mindenkori kormány- elő. Ilyen összeesküvést szer- • tói nemzetközi kötelezettsé- vezett az amerikai követség; közvetlen közreműködésével, • a most is általuk — a nem-: zetközi jog megsértésével — • bújtatott Mindszenty Jó- • zsef is. • Az amerikai imperialista! körök, becsapva az amerikai ; és angol nép millióit, akik • gyűlölik a fasisztákat és sú- ? lyos áldozatokat hoztak a má­gei is. Többek között a szö­vetséges és társult hatalmak által 1947. február 10-én Pá­rizsban aláírt békeszerződés 4. cikke, amely szerint "...Ma­gyarország, amely a fegyver­szüneti egyezmény értelmé­ben intézkedett magyar terű­megállapításairól jelentsen a leten minden fasiszta jellegű közgyűlésnek". Ez a határo- politikai, katonai, vagykato­zat súlyosan sérti az ENSZ- nai színezetű szervezetnek,. sodik világháborúban a fa- _ alapokmány II. cikk 7. pont- valamint minden olyan szer- sizmus ellen folytatott harc-: jában foglalt alapelvet, amely vezetnek feloszlatása iránt, ban, a második világháború; szerint az alapokmány amely az egyesült nemzetek- befejezése végén Nyugatra; "egyetlen rendelkezése sem kel szemben ellenséges pro- űzött fasiszta fegyveres egy-: jogosítja fel az Egyesült Nem- pagandát, ideértve a revizio- ségeket az általuk megszállt: zetek Szervezetét arra, hogy nista propagandát, fejt ki a területeken összegyűjtötték; olyan ügyekbe avatkozzék, jövőben, nem engedi meg amelyek lényegileg valamely olyan e fajta szervezeteknek állam belső joghatóságának felállítását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokra­tikus jogaitól". 7. Azonos kötelezettségeket ró a fasizmus újraéledésének megakadályozására a min­körébe tartoznak és nem kö­telezi azokat arra sem, hogy ilyen ügyeiket a jelen alap­okmánynak megfelelő ren­dezési eljárás alá bocsássák". A magyar kormány ismét kijelenti, hogy a XI. ülésszak denkori magyar kormányra közgyűlése a különbizottsá­got az alapokmányban fog­lalt alapelvekkel ellentétben küldte ki, ez beavatkozás a Magyar Népköztársaság bel­ügyeibe és működése ezért jogtalan. A magyar kormány —• amely tisztelettel adózik az ENSZ-nek — sajnálatos­nak tartja, hogy ezt az em­beriség magasztos céljainak megvalósítására létrehozott szervezetet Magyarország bel­ügyeibe való beavatkozásra használják fel. A különbizott­ság jelentésében szereplő el­ferdített tényekkel, a jelen­tés rágalmaival szemben a magyar kormány szükséges­nek tartja kijelenteni a kö­vetkezőket: 1. Az 1956. október 23. és november 4-e között Magyar­országon kirobbantott fegy­veres felkelés a Magyar Nép­köztársaság alkotmányos ál­lami és társadalmi rendjé­nek erőszakos úton való meg­döntésére, a korábbi Horthy­fasiszta rendszer visszaállítá­sára a magyar nép társadal­mi haladása ellen irányult — következésképpen október 23-a és november 4-e között Magyarországon ellenforra­dalom volt. 2. Az ellenforradalmi fel­kelést nyugati imperialista körök készítették elő, robban­tották ki és támogatták. 3. Magyarországon az el­lenforradalom szervezői és irányítói a volt kiváltságos osztályok tagjai, előjogaikat elvesztett feudális, arisztok­rata, nemesi körök és a hata­lomból kiszorított Horthy-fa­siszta elemek voltak. 4. A fegyveres ellenforra­dalmi lázadást segítette Nagy Imre és a kormányba is be­épült csoportjának esküszegő, áruló, alkotmányellenes te­vékenysége. 5. A forradalmi munkás­paraszt kormánynak az ellen­forradalom idején végrehaj­tott és további intézkedései azokon a kötelezettségeken alapultak, amelyeket a ma­gyar nép érdekeit híven ki­fejező és biztosító alkotmány a mindenkori kormány szá­mára kötelezően előír. Ezek az intézkedések az ország törvényes rendjének védel­mét szolgálták. 6. A fasizmus feléledésének az ENSZ alapokmánya is. 8. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány al­kotmányos és nemzetközi kö­telezettségeinek megfelelően és az ország törvényei alap­ján szembeszállt az ellenfor­radalmi felkeléssel. Figye­lembe véve, hogy az ellen­forradalmat nyugati imperia­lista körök szervezték és ez a békét súlyosan veszélyez­tette, a magyar kormány — mint a varsói szerződés egyik aláírója — kérte a Szovjet­unió kormányát, hogy a ma­gyar fegyveres erők támoga­tására bocsássa rendelkezé­sére a szerződés alapján Ma­gyarországon tartózkodó csa­patait. A magyar fegyveres erők a szovjet csapatok támo­gatásával felszámolták az el­lenforradalmat, helyreállítot­ták az ország törvényes rendjét. A magyarországi ellenfor­radalom felszámolása ma­gyar belügy. A magyar kor­mány intézkedéseiért egyedül az ország legfelsőbb államha­talmi szervének, az ország­gyűlésnek tartozik felelős­séggel. 9. Azzal a torz képpel szemben, amit Magyaror­szágról a különbizottság fest, a valóság az, hogy a magyar kormány és a dolgozó ma­gyar nép helyreállította az ország alkotmányos, törvé­nyes rendjét. Gazdasági éle­tünk stabilizálódott. Az or­szág lakosságának politikai, kulturális élete és gazdasági tevékenysége normális me­derben folyik. Az elmondottakat teljesen nyilvánvalóvá teszik a követ­kező tények: II. 1945 óta egymást követik az imperialista beavatkozási kísérletek hazánk belügyeibe. Az ország felszabadulását követő első években az im­perialista körök még úgy lát­ták, hogy a Horthy-fasizmus megmaradt belső erői ele­gendők arra, hogy támogatá­sukkal, belső összeesküvések útján, visszaállítsák a Hor­thy-rendszert. Az összeeskü­vések közül utalunk a Nagy Ferenc által szervezett ál­lamcsínyre, amelyet az Ame­rikai Egyesült Államok ak­kori budapesti követével, és ezeket Ausztria és a Né- • met Szövetségi Köztársaság • területén létesített és irányi-: tásuk alatt álló központok-; ban, katonai táborokban maí is fegyverben fártják (Frank­furt am Main, Düsseldorf, Réichenbach, Kaiserlautern, Stuttgart, Salzburg stb.). Ezekről a helyekről kém- és diverzáns-tevékenységet is folytatnak a Magyar Nép­köztársaság ellen. A Nyugat­Németország területén lévő katonai és kémszervezetek tevékenységét a müncheni központ irányítja, amely a Marié Theresie Strasse 43. szám alatt működik és amelynek egyik amerikai ve­zetője az utóbbi időben Sin­ger alezredes. Szervezeteik külön afféle fedőnevek alatt működnek. Zindorfban az Altwerd Strasse 8. szám alatt például egy ifjúsági otthon működik, amely való­jában az amerikai hírszerző iroda (CIC) iskolája. Veze­tője a német származású Reicher. Azzal a szándékosan valót­lan állítással szemben, hogy az elmúlt év őszén Magyar­országon spontán népi felke­lés tört ki, cáfolhatatlanul bi­zonyítható, hogy október 23-án éjjel a fővárosban 23 kilométeres sugarú körzetben több ponton egy időben egy­séges katonai terv szerint összehangolt fegyveres táma­dást intéztek fontos állami és katonai intézmények ellen. Ostrom alá vették a Rádiót, a nemzetközi vonalak tele­fonközpontját, a pályaudva­rokat és más közlekedési cso­mópontokat. Előre felkészí­tett szervezett rohamcsopor­tck megtámadták a VIII., IX., XII., XIII. kerületi lak­tanyákat, a IX. kerületi fegy­verraktárakat és a II., VIII., XI. és XII. kerületi katonai objektumokat, a II., VIII., XIII. kerületi gépkocsitelepe­ket. A fegyveres felkelés ellen­forradalmi, fasiszta jellegét domborítja ki és bizonyítja az is, hogy október 23 és no­vember 4-e között újra meg­alakultak a II. világháború után betiltott fasiszta pártok. 17 reakciós fasiszta párt ala­kította meg országos köz­pontját és kezdte meg mű­ködését. Közöttük Horthy hírhedt kormányzópártja, a Magvar Élet Pártja, a Faj­védő Keresztény Magvar Párt stb. Az ország külön­böző helységeiben jóval pa­gyobb számban alakultak kü­lönböző néven fasiszta pár­tok. Komárom megyében Szomód és Tát községekben, Győr megyében Téten stb. I lakásépítkezések f anyagellátásáról tárgyalt a tanács v. b.;; Sok kicsi sokra megy a Kézi ­szerszámgyárban is Hogyan válhat virágzóvá a homoki gazdálkodás A 104-es körzet jelöltje # ; Tóté-tanácsadó (MTI Foto - Bajkor felv.) étiUa&zM'á mindenfelé a szegedi járás­ban is. A szőlőskertek ízes csemegéi gondos csomagolás­ban már eljutottak az üz­letekbe és onnan a városi vásárlókhoz. Itt-ott megcsur­rant már a leve ls: lassan­ként kezdődik a szüret. (Be­számoló lapunk 3. oldalán). (Folytatás a 2. oldalon) Nehéz napok után... Fél éve, hogy Szegeden is a párt hívó szavára a kommunista fiatalok zászlót bon­tottak, s megalakították a Kommunista If­júsági Szövetség helyi szervezeteit. Nagy áldozatkészséggel, a meg nem értés, az ellen­forradalmi ármánykodás közepette, nehéz napokban alakultak meg az első szerveze­tek. A KISZ — bár múltja néhány hóna­pos csupán — méltó örököse és továbbfoly­tatója o múlt minden haladó ifjúsági tö­rekvésének, — s természetesen a KIMSZ­nek. A szegedi kiszisták eddigi tevékeny­sége elismerést és megbecsülést érdemel, s feladataikat több-kevesebb sikerrel vé­gezték. Nagy jelentőségű az az eredmény, amelyet a KISZ-szervezetek a fiatalok tisz­tánlátásáért, az igazság felismeréséért vé­geztek; elűzve nem egy megtévesztett fia­tal fejéből az álhazafiság, a nacionalizmus, sovinizmus mérgező mákonyát. Maguk a KISZ-szervezetek tagjai és a KISZ-en kí­vüli, de a szervezettel szimpatizáló fiata­lok növekvő tábora is bizonyíték arra, hogy a magyar ifjúság többsége a szocializmus híve. A KISZ-szervezetekbe Szegeden is a leg­haladóbb gondolkodású és a legöntudato­sabb fiatalok tömörültek. Az üzemi, kerü­leti, hwatali és intézményi KlSZ-alapszer­vezetek száma ma már tiszaparti városunk­ban 78. A KISZ-tagok létszáma pedig meg­haladja a 2600-at. A középiskolákban és az egyetemen is megalakultak, s működnek a KISZ-szervezetek. Az üzemekben, iskolák­ban és másutt alakult ifjúsági szervezetek alapvető célja a fiatalok sokirányú politi­kai és kulturális nevelése, s mindezekhez a feltételek megteremtésének segítése. Természetesen a KISZ fontos feladatának tartja a fiatalok kulturált, változatos szó­rakozásának előmozdítását is. A KISZ magáénak vallja mindazt, ami a párt korábbi ifjúsági szervezetében: a DISZ-ben helyes és jó volt. De elveti — és el is kell ve*ni minden KISZ-szervezetben — a volt DISZ gyakorlatának hibás, nem eayszer megmerevedett, rossz módszereit. Hogv ez mennyire így van, azt a szegedi KISZ-szervezetek eddigi tevékenységéből is lemérhetjük. Sok KISZ-szervezetet so­rolhatnánk fel. amelyek kellemes összejö­veteleket tartottak a szervezeten kívül álló fiatalokkal, vaay közös kirándulásokat rende-tek. A KIS7,-fiatalok karneváli fel­vonulása.. a VIT és augusztus 20 tisztele­tére magával raaadó és maradandó élményt ielentett a szeaediekvek. Nemcsak ezek ielzik r pezsdülő KlSZ-é.letet. hanem, azok a — jóllehet rideg — számok Is. amelyek a szervezet taaiaivak termelésben való helytállásáról adnak számot. Persze van még bőven tennivaló a szegedi KlSZ-szer­vezetekben, hogy azok mind tartalmasab­ban töltsék be nagy és szép feladataikat. Minden KISZ-szervezet útja azonban, ha zökkenőkön át is, de előre vezetett és vezet! A KISZ életének a következő hónap, ok­tóber végén jelentős eseménye lesz, amely méltán kiváltja a szervezeten kívüli fiata* lok érdeklődését is. Októberben kerül sor a KISZ első országos értekezletére. Célja^ hogy számot vessen a KISZ megtett útja* val: az eredményekkel, hibákkal. Termé* szetesen legelsők között szerepel a jelen és a jövő teendőinek igazán demokratikus ala* pokon való meghatározása. Az első orszá* gos tanácskozáson alakítják ki a Kommu* nista Ifjúsági Szövetség alkotmányát, — o szervezeti szabályzatot. A tanácskozás tehát programot ad, egyben a szervezeti élet fon* tos kérdéseit is rögzíti. A KISZ-alapszervezetekben, az ifjúság körében élénk érdeklődéssel tekintenek az első országos tanácskozás elé. A KISZ* szervezetekben — az országos tanácskozás előkészítőjeként — számot vetnek munká* juk eredményeivel, fogyatékosságaival. Az alapszervezetekben ismertetik a KISZ szervezeti szabályzatának tervezetét, s meg­vitatják azt és az ezzel kapcsolatos javas* latokat is a KISZ központhoz továbbítják. Az országos tanácskozás előtt Szegeden mint azt lapunk tegnapi számában jelen­tettük —>, hétfőn háromnapos KISZ-titkárI tanfolyam kezdődött. A tanfolyamon az el* ső országos értekezlet előkészítésének fel* adatait beszélik meg az ifjúsági szerveze* tek vezetői. A nehéz napok után az orszá,gos tanács* kozásra való készülődésnek azt kell ered* ményeznie, hogy városunk valamennyi KISZ-szervezete tovább erősödfék, s álta­lános munkájuk jelentős lépést tegyen előre. A KISZ-szervezetek előtt álló egyik nagy teendő, hogy tovább erősítsék baráti kapcsolataikat a KISZ-be még nem tartozó becsületes fiatalokkal. A barátságot, a szí­vélyes légkört meg kell teremteni minden olyan fiatallal, aki a néphatalom és a szo* cializmus híve. A megtévedt és a kisebb vagy nagyobb vétket — nem bűnt! — el­követő fiatalokat pedig segítsék, hogy újból magukra találjanak és munkájukkal jóvá­tegyék azt a hibát, amelyet félrevezetve elkövettek. Nem jó, ha a KISZ-be arra még nem alkalmas fiatalokat is felvesznek. Am hiba az is, ha némely olyan fiatalt kire­kesztenek az ifjúsági szervezetből, akinek ott a he.lye. Erre is volt példa és sajnos né­mely KISZ-tagok nem helyeselhető fennhé­jázással így vélekednek: "Mosí már nem kell közénk, amikor egyenesben vagyunk. Miért nem jött előbb?!* Az ilyen és ehhez hasonló szemlélet cseppet sem használ, ha­nem nagyban árt a KISZ és az ifjúsági szervezeteken kívül álló fiatalok baráti egymásra találásának. Az ifjúsági szervezetek munkájának to* vábbi javítása, a KISZ első országos érte* kezletére való alapos felkészülés minden bizonnyal újabb és nagyra értékelt ered* menyeket hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents