Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-11 / 212. szám

11 Csütörtök, 1957. szeptember 5. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata /Folytatás az L oldalról). szervezkedett a nemzetközi közvélemény előtt Ismert náci párt, a Nyilaskeresztes Párt is és a házak falain megje­lent a horogkereszt. A nép vívmányait támadó reakciós, fasiszta pártok fellépésének velejárója volt a riefnzet­közi gyűlölködés felszítása, az Irredentizmus, az antisze­mitizmus és a fehér terror. Az ellenforradalmárok százá­val gyilkolták Budapesten é« szerte az országban a különbö­ző világnézetet valló haladó em­bereket, kitüntetett munkásokat, termelőszövetkezeti elnököket, köztisztviselőket Pápán ée Mis­kolcon dolgozó embereket gyil­koltak meg csak azért, mert zsi­dók voltak. Budapesten 1700, az országban több, mint 3000 halálraítélt bebörtönzöttet csak a forradalmi munkás-paraszt kormány idején bekövetkezett fellépése mentett meg az élet­nek. A meggyilkoltak között nem akadt egyetlen volt gyároa, földbirtokos, vagy a Horthy­rendszer államhatalmi azerveze­tének volt tagja. A »népi* és "spontán* jelleg világos cáfolata, hogy az ellen­forradalmárok fegyveres cso­portjai 6aját katonai bázisuk ki­szélesítése céljából tervszerűén, egységesen megszervezve kisza­badított* a börtönökből 3324 háborús bűnöst, népellenes bű­nöst, fasisztát, kémet, összees­küvőket stb. és 9962 jogerősen elítélt közönséges bűnözőt (gyil­kosokat, rablókat, tolvajokat atb.) ezeket azonnal felfegyve­rezték. Az ellenforradalmi bandák raboltak és gyújtogattak, fel­gyújtották és kirabolták a Cor­vin Áruházat, a Magyar Divat­csarnokot, a Minőségi Állami Áruházat, a Napsugár Áruházat stb. Felgyújtották a Nemzeti Múzeumot, a Boyal-száüodát és több más középületet. Az ellenforradalom a magyar népnek rendkívül nagy anyagi károkat is okozott Csak az el­rabolt és elpusztult áruk értéke sokszáz millió forint Az ellen­forradalom által okozott kár 22 milliárd. A nyugati imperialista körök uszításának, felelőtlen Ígérgeté­seinek és csábításának hatására mintegy száznyolcvanczer em­ber, kőztük több, mint har­mincezer fiatalkorú gyermek — hagyta el hazáját és tengődik ma nehéz sorban, kevés kivétel­lel nyomorban, idegen földön. Nagy Imre és kormányon be­lüli csoportja alkotmányellenes intézkedéseivel a törvényes rend ellen támadt, az ellenfor­radalmat támogatta. Legkirí­vóbb törvénytelen, alkotmány­ellenes intézkedése: a) Semmibevette az ország legfőbb államhatalmi szervét, az országgyűlést, sőt önhatalmúlag intézkedést tett annak feloszla­tására. b) Félreállította az Elnöki ta­nácsot, egyetlen intézkedését sem terjesztette jóváhagyásra az Elnöki Tanács elé. e) Megszüntette a kormány működését és alkotmányellene­sen egy szűk kabinettel kor­mányozott. d) Betetőzésül ellentétben az országgyűlés által megszavazott 1955. év. III. számú törvény­nyol és a nemzetközi joggal, fel­mondta a varsói szerződést, ki­erőszakolta a szovjet csapatok visszavonását Budapestről. Mindez nyilvánvalóvá teszi Nagy Imre és társainak eskü­azegését, árulását. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és más nagyhatalmak im­perialista körei — mint már erre utaltunk — a békeszerző­désben vállalt kötelezettségeik ellenére, évek óta segítik és szervezik a fasiszta propngan­dúl és előkészítették nz októberi ellen forradalmi felkelést. En­nek bizonyítására szolgálnak a következők. a) A népi demokratikus or­szágok ellen irányuló aknamun­ka céljaira már a II. világhá­ború befejezése Után közvetle­nül nagy összegeket fordítottak, majd az Amerikai Egyesült Ál­lamok szenátusa meg-zavazta nz úgynevezett »1051-es kölcsönös biztonsági törvényt*, amely 100 millió dollárt, 1956 óla évi 125 millió dollárt biztosít a népi demokratikus országok olá­akn&zásánnk céljaira, b) Ax amerikai kongresszus 1950-ben beiktatta az úgyneve­zett Lodge-törvényt, amelynek célja az volt, hogy kommunista­ellenes légiók toborzását segítse elő. A légió létszámát 12 500 főben állapították meg, amelyet a továbbiak során 25 ezerre kí­vántak felemelni. A légiók tag­jait a szocialista országok me­nekültjeiből toborozzák. Ezek az emberek különböző kiképzés­ben részesülnek, és az amerikai hadseregben eltöltött szolgálat után megkapják az amerikai ál­lampolgárságot. e) Kidolgozták a népi demokra­tikus országok rendje megdön­tésének úgynevezett kétlépcsős stratégiai tervet Ezek szerint az imperialista körök minden olyan eszközzel támogattak minden olyan belső erőt, amely a népi demokratikus rend ellen mozgósítható. d) Stratégiai tervük megvaló­sítása, aknamunkájuk hatéko­nyabbá tétele érdekében Mün­chenben agitációs és propagan­da központot is létesítettek, amely szorosan együttműködik a kém- és diverzáns szerveze­tek központjával. Két rádió-adót (Szabad Európa, Amerika Hang­ja) tartanak üzemben, amelyek a Magyar Népköztársaság rend­szerét és kormányét gyalázó műsort sugároznak és biztatják az ellenforradalmi elemeket, felszólítják őket a rendszer megdöntésére. Ezek a rádióál­lomások az ellenforradalom alatt a lázadók tevékenységének fő irányitói között voltak. A Sza­bad Európa nevű rádió Bell ne­vű munkatársa, akiről tudjuk, hogy amerikai kémszervezet al­kalmazottja, szabta meg a takti­kát és diktálta a követeléseket Amikor például a magyar kor­mány a vérengzések megszün­tetése céljából tűzszünetet hir­detett és ezt a törvényes fegy­veres alakulatok be is tartották; Bell ezredes arra utasította a lázadókat hogy ne tartsák be a tűzszünetet, ne adják ki kezük­ből a fegyvert, hanem folytas­sák a harcot a törvényes rend teljes széjjelzúzásáig. Az Ame­rikai Egyesült Államok és más nagyhatalmak imperialista kö­rei kémeket, diverzánsokat küld­tek országunkba, segítségükkel ellenforradalmi szervezeteket hoztak létre (fehérpartizánok, bőségmozgalom stb.) Ezek tevé­kenységét a Szabad Európa rá­dión keresztül irányították, amely jelzett adásokkal tartott kapcsolatot a Magyarország te­rületére dobott ellenséges cso­portokkal. e) A müncheni propaganda központból szervezték a Ma­gyarország ellen irányuló bal­Ionakciókat is, amelyek segítsé­gével röpcédulákat juttattak el országunkba. Ballonok útján terjesztették az általuk életre­hívott ellenforradalmi szerve* zetek céljait szolgáló röpeédu* Iák egy részét, így például az 1956 elején "Nemzeti ellenállási mozgalom* néven szervezett fa­siszta mozgalom röpcéduláit. Ezeket Münchenben nvomtat­ták. f) A Magyarországról kiszö­kött politikusokból, akik A meg­döntött Horthy— Szálasi-rend­szer visszaállításét tűzték ki feladatukul, megalakították oz ellenforradalmi emigráció ve­zérkarát, minden szükséges anyagi eszközzel ellátták őket és az Amerikai Egyesült Álla­moktól kezdve a magyar hatá­rig szabad mozgást biztosítot­tak számtikra. Támogatták a kifejezetten fasiszta emigráns szervezeteket, mint amilyen Iíis­barnnki Farkas Ferenc, volt horthysta vezérezredes által vezetett úgynevezett "Magyar szabadságmozgalom*, »A ma­gyar harcosok bajtársi közössé­géit, amelyet ZAkó András horthysta vezérőrnagy vezetett és vitéz Sónyi Hugó volt hor­thysta vezérezredes corrort'ét. Támogatták a Szálnsi-féle hit­lerista politikát folytató hunga­rista-mozgalmat is. amely Salz­burgba lapot ad ki. g) A felsorolt szervezetek te­vékenységével összhangban dolgozott számos nyugati ha­talom budapesti követségének több vezetője és beosztottja is. Ezeknek a magyar belpolitika kérdéseiről sz.erzett értesüléseit arra használták fel, hogy kidol­gozzák a Magyarország törvé­nyes rendje felforgatásának tak­tikáját, Erre vonatkozóan pél­dául a budapesti amerikai kö­vetség 1949. április 28-i A./349. sz. táviratában tett javaslatot 1953-ban C. B. Rawndal követ és George Abbot követségi ta­nácsos kidolgozta Magyaror­szág alkotmányos rendje fel­forgatásának részletes, taktikai programját Ezek a jelentések az ország gazdasági és politikai fejlődésének akadályozására irá­nyuló taktikai elképzeléseiket tartalmazzák és az Amerikai Egyesült Államok kormányának hivatalos politikájában is érvé­nyesültek. A követségek beosz­tottai közül többet kémtevé­kenységen értek és emiatt ki kel­lelt utasítani őket országunkból. Ezek a követségek az ellenforra­dalom kirobbanása előtt, alatta és azt követően is szoros kap­csolatot tartottak a külföldi és Magyarországon létrejött el­lenforradalmi szervezetekkel, tanácsokat adtak nekik, kap­csolatot létesítettek közöltük. Ilyen tevékenységet fejtett ki Cowley, az Egyesült Királyság budapesti követségének kato­nai attaséja, aki az ellenforra­dalom ideje alatt rendszeres kapcsolatot tartott fenn Maiéter Pállal, a fegyveres felkelés egyik katonai vezetőjével. Maiétert tanácsokkal látta el, tájékoztatta őt a magyar és a szovjet fegy­veres erők mozgásáról, egyben széleskörű adatgyűjtést folyta­tott a magyar néphadsereg fel­szerelésének megállapítására. Maiéter és Cowley között lefoly­tatott tárgyalás után a Szabad Európa rádió követelni kezdte Maiéter honvédelmi miniszterré való kinevezését. Az ellenforradalom alatt az Amerikai Egyesült Államok bu­dapesti követsége a követség épületében két titkos rádióadó­vevő állomást helyezett üzembe. Ezeken az állomásokon jelenté­seket küldött, üzeneteket vett fel és továbbított. h) A nyugati imperialista körök az ellenforradalom ideje alatt Ausztriából, Nyu­gat-Németországból és más­honnan tömegesen dobtak át fasiszta csoportokat. Vörös­keresztes szállítmányok ürü­gyén kézifegyvereket küldtek a lázadóknak. A magyar ha­tóságok birtokába jutottak többek között az alábbi nyu­gati országokból szállított fegyverek, amelyek között többféle, a II. világháború idején még nem rendszeresí­tett fegyvertípus is volt, mint 1. Az amerikai gyártmányú US Carbine géppisztoly; 2. M. P. 44. német gyártmá­nyú villám-karabély; 3. Angol gyártmányú, leg­újabb típusú Thompson gép­pisztoly; 4. Waffenfabrik Mauser Obendor A. Neckar gyárt­mányú nyugatnémet auto­mata-pisztoly. i) Az imperialista körök durva beavatkozását nyilván­valóvá teszi, hogy az ellen­forradalom alatt és azt köve­tően Nyugat-Németország­ban és Ausztriában már ko­rábban kiképzett fegyveres alakulatokból fegyveres cso­portokat dobtak át a magyar határon. A magyar hatóságok ezek vezetői közül letartóz­tatták Katona Józsefet, aki 35 főnyi fegyveres csoporttal lépte Át a határt. Ezt a cso­portot az Amerikai Egyesült Államok hírszerző szervei­nek fedőszerveként működő salzburgi Caritas nevű szer­vezet küldte. 300 idegenlégiós átküldéséről vallott Nagv Já­nos. a strassburgi forradalmi tanács volt tagja stb. .1) A nyugati beavatkozást bizonyítja továbbá, hogy az ellenforradalom alatt Ma­gyarországra irányítottak számos volt horthysta politi­kust, mint például Apponyi és Festetich grófokat. Buda­pesten járt Löwenstein her­ceg, aki Mindszentyvel foly­tatott tárgyalásokat. Nagy Ferenc is Bécsbe sietett, on­nan nem jutott tovább, de te­lefonon utasításokat adott budapesti híveinek. k) Mikor az imperialisták vezető politikusai úgv látták, hogy az ellenforradalmárok sikereket érnek el, már nem is leplezték, hogv ők készí­tették elő az ellenforradal­mat. Allan Dulles, az ameri­kai külügyminiszter fivére, az amerikai kémszolgálat ve­zetője, újságírók kérdésére kijelentette, hogy a magyar­országi felkelésről már jóval annak kirobbantása előtt tu­dott. Nem leplezte céljait a londoni rádió sem, amely most spontánnak nevezi ugyan a lázadást, de október­ben számos adásában a Ma­gyar Népköztársaság állam­apparátusának lerombolására uszított. LK! A nyugati beavatkozás kö­vetkeztében veszélybe került az ország függetlensége, a béke ügye és az a közvetlen veszély fenyegette a magyar népet, hogy a fasizmus ura­lomra kerül. Növelte a ve­szélyt, hogy Nagy Imre az országgyűlés által jóváha­gyott és megerősített varsói szerződést önhatalmúan fel­mondta. Ezzel egy időben a Dunántúlon imperialista kö­rök tanácsára ellenkormány alakult, amely az országot ketté akarta szakítani. Ebben a helyzetben a kor­mány 16 minisztere, esküjé­hez híven, az ország alkot­mányos rendjének helyreállí­tása és a háború elkerülése érdekében szembefordult az áruló Nagy Imre-csoporttal. A Nagy Imre-csoporttal szembeforduló miniszterek november 3-án újjászervez­ték forradalmi munkás-pa­raszt kormány néven a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyát. A forradalmi munkás­paraszt kormány tagjait a Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevezte ki és azok letet­ték a hivatali esküt. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány felvette a harcot az ellenforradalommal sz.emben, megsemmisítette Nagy Imre és társai törvény­telen, alkotmányellenes in­tézkedéseit és kérte a szov­jet kormánytól, hogy a Ma­gyarországon tartózkodó szovjet csapatok támogassák tovább a magyar fegyveres erők harcát Budapesten is. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány november 4 után helyreállította az ország alkotmányos rendjét. Politi­kai és gazdasági intézkedé­seivel elnyerte a dolgozó tö­megek bizalmát, amelyek többszázezres tömeggyűlése­ken, a termelésben elért eredményeikkel adták tanú­jelét ennek a bizalomnak. Az ipari termelés ez év augusz­tusában már elérte az októ­ber előtti termelési szint 98 százalékát. Az ország egész­séges gazdasági életét, a nö­vekvő bizalmat tükrözi, hogy a bankokban elhelyezett ta­karékbetétek összege, amely 1956 decemberére majdnem a felére csökkent, most már másfél százalékkal több, mint október 23-a előtt volt. Az adófizetés az év első felében 6,2 százalékkal magasabb, mint tavaly. A kormány tevékenységét, intézkedéseit az országgyűlés 1957 májusi ülésszakán (a megválasztott 298 képviselő közül jelen volt 293) egyhan­gúan helyeselte és Jóvá­hagyta. A kormány iránti bizalom­nak vitathatatlan bizonyítéka az 1957 első felében lefolyt tanácsválasztások eredménye. Ez év tavaszán a tanácstagi helyek 7.7 százaléka ürese­dett meg. A választásokon 265 630 szavazatra jogosult választópolgár 94.95 százaléka adta le szavazatát. Titkos választással a választók a szavazatok 99,4 százalékát adták a népfront jelöltjeire. Egyes nyugati országok im­perialista körei nem nyug­szanak bele a kudarcba. To­vább folytatják uszító pro­pagandájukat. Ilyen célú Irat az ENSZ különbizottságának jelentése is. amelynek nem az volt a célja, hogy a tény­leges helyzetet feltárja, ha­nem ellenséges agitációs hír­verés a Magyar Népköztár­saság ellen. Nyilvánvalóvá teszi ezt az is, hogy kinyom­tatták, nagv példányszámban, több nyeíven terejsztették, mielőtt az ENSZ közgyűlése a jelentés kérdésében állást foglalt volna. Ez az ellárás az Egyesült Nemzetele Szer­vezetét ls kompromlttálla. Ezt a propaganda célt szol­gálja az Egyesült Királyság kormányának külügyminisz­tere azzal is. hogv minden diplomáciai szokással ellen­tétben. a különbizottság je­lentésének Angliában kiadott rövidített szövege elé maga írt előszót. Az ENSZ különbizottságá­nak összetétele és az úgyne­vezett ..vizsgálat" módszerel nem felelnek meg sem az ENSZ alapokmánya rendel­kezéseinek. sem a nemzetközi jog szokásainak. Jellemző a bízottság összetétele, hogv annak elnöke Andersen úr. aki a II. világháború alatt mint Dánia hadügyminiszte­re segítette hazála hitlerista megszállását. kiszolgáltatta azt a náci haderőknek, ame­lyek rettenetes szenvedést zúdítottak Európa népeire, ezek között nem utolsósor­ban a magyar népre. Jellemző a bizottság tevé­kenységére az ls. hogv jelen­tésében névtelen tanúkra és olyan személvekre támaszko­dik. mint például Királv Bé­la. akit nálunk, mint kémet lepleztek le és ítéltek el. A különbizottság jelentésében nagy jelentőséget tulajdoní­tott Kéthlv Anna nyilatkoza­tának. akit állandóan a Nagy Imre-kormány minisztere­ként emleget. A jelentés ez utóbbi állításával szemben az Igazság az. hogv Kéthlv Annát a Nagv Imre-kormánv meghívta ugyan a Miniszter­tanács tagjai közé. 6 azon­ban — jrünt a birtokunkban lévő okmányok bizonvítlák —. még a hivatali esküt sem tette le. az országot már ok­tóber 30-án elhagyta és ígv a magyar kormánynak nem volt törvényesen kinevezett tagja. Mindezek alapján a ma­gyar kormány Joggal állapít­ja meg. hogy az ötös bi­zottság összeállítása és el­járási módia méltatlan az Egyesült Nemzetek Szerveze­téhez. Az ötös bizottság jelen­tésében foglaltak valótlansá­gáról egyébként Hammar­skjöld úr is meggyőződhet, ha elfogadja a magyar kor­mány meghívását és Magvar­országra látogat. A magvar kormány az elő­adottakat részleteiben is do­kumentálni kívánja a tagál­lamok jelenlévő képviselői között szétosztott bizonyító anyaggal. A magyar kormánv szük­ségesnek tartja, hogy a köz­gyűlés 1. Állapítsa meg. hogy a különbizottság kiküldése el­lentétes az ENSZ alapokmá­nyának II. cikke 7. pontjá­val. hatálytalanítsa az A/1132, sz. határozatát és oszlassa fel a különbizottságot. 2. ítélje el az ötös bizottság jelentését, mint a magyar bel­ügyekbe való beavatkozást, rágalmazást és háborús uszí­tást. Ítélje el azokat az irrr­perialista erőket, amelyek évek óta aknamunkát foly­tatnak a Magyar Népköztár­saság intézményei ellen, be­avatkoznak a magyar állam belügyeibe és ezzel veszé­lyeztetik a békét. 3. Hívja fel az érdekelt or­szágokat, hogy tiltsák be a Magyarország elleni akna­munka folytatása érdekében létrehozott szervezetekel, mint például a Szabad Euró­pa rádiót. ítélje el az Egye­sült Nemzetek Szervezete az Amerikai Egyesült Államok kormányának eljárását és szólítsa fel, hogy vonja vlsz­sza azokat az anyagi eszkö­zöket, amelyeket más álla­mok belső rendjének aláak­názására már 1951-ben a „kölcsönös biztonsági tör­vény" tárgyalása során Ilyen célra megszavazott. 4. Foglalkozzon a magyar nép és a világ minden népe békéjének érdekében a nuk­leáris fegyverek betiltásával, a leszerelés létfontosságú kérdéseivel, a magyar nép békéjét különösen veszélyez­tető német újrafelfegyverzés betiltásával. 5. A magyar kormány tá­mogatja azoknak a tagálla­moknak a javaslatalt, ame­lyek azt kívánják a közgyű­léstől, hogy tűzze napirend­re az imperialisták algériai, ciprusi, ománi vérengzéseit. 6. A magyar kormány vé­gül tisztelettel javasolja: a) Szólítsa fel az Egyesült Nemzetek Szervezetének köz­gyűlése az összes érdekelt nyugati kormányokat arra, hogy haladéktalanul enged­jék és segítsék haza a terü­letükön levő magyar kisko­rúakat. b) Szüntessék meg azokat a jogtalan és embertelen in­tézkedéseket, amelyek gátol­ják a Nyugatra került és mélységesen csalódott magyar emberek hazatérését. R múlt ősszel történt magyarországi események kizárólag a magyar jogszolgáltatás illetékessége alá tartoznak — mondotta kedden az ENSZ-közgyíílés rendkívüli ülésén Mód Péter ENSZ-küldöttiink New York: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének köz­gyűlése kedden New York­ban a XI. ülésszak folyta­tásaként rendkívüli ülést tar­tott. Ennek napirendjén a hírhedt ötös bizottságnak az úgynevezett magyar ügyről szóló jelentése szerepelt. Nyugati hírszolgálati ügy­nökségek jelentése szerint a rendkívüli ülésen Van Vait­hajakon herceg, thaiföldi kül­ügyminiszter a közgyűlés XI. ülésszakának elnöke elnö­költ. Megnyitója után Keith Shann ausztrália* küldött, mint az ötös bizottság előadója védelmezni próbálta a jelen­tést és a bizottságot. Utána Mód Péter, a Ma­gyar Népköztársaság állandó ENSZ-küldötte emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy a bizottság eljárása megsérti az alapokmányt. A bizottság nem követte a közgyűlés irányelveit, melyek szerint tárgyilagos vizsgálatot kellett volna folytatnia, s csupán rágalmazó kijelentéseket tett o Magyarországon uralkodó társadalmi és államrend ellen. A Magyarországon az el­múlt év ősszel történt ese­mények kizárólag a ma­gyar jogszolgáltatás illeté­kessége alá tartoznak és kívül állanak a nemzetkö­zi szervezet hatáskörén, — hangsúlyozta Mód Péter, majd felkérte a közgyűlést, ítélje el a vizsgálóbizottság jelentését és az úgynevezett magyar kérdést törölje a na­pirendről. Szoboljev, a Szovjetunió küldötte erélyes szavakkal tiltakozott az ellen, hogy az úgynevezett magyar ügyben összehívták a közgyűlést. A közgyűlés sürgős össze­hívása e provokáló jellegű kérdés megvitatására — hangsúlyozta Szoboljev — azt bizonyltja, hogy az Egyesült Államok nem sza­kított a népi demokráciák­kal szembeni ellenséges magatartásával, felforgató propagandájával é« nem szándékozik megoldani egyetlen nemzetközi prob­lémát sem. Az ülés lapzártakor folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents