Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-04 / 206. szám

Szerda, 1957. szeptember 4. 3 Eredmények és megszüntetendő hibák a bordányi községi pártszervezet életében Pártszervezeteink a közvetlen pártszervező munkáról egyre inkább áttérnek — át is kell térniök — a nevelő, továbbá az irányító, segítő munkára. Közvetlen feladat az országos pártértekezlet tartalmának, szellemének alkalmazása a helyi viszonyoknak megfelelően. E munka kerül most pártszervezeteink tevékenységének központjába. Annak ellenére, hogy az országos pártértekezlet nem teljesen ismeretlen feladatokat ró falusi pártszervezeteinkre, — az országos pártértekezlet határozatának végrehajtása mégis vontatottan halad. Oka az is, hogy több esetben a régi módszerek és munkastílus közül azokat is alkalmazzák, amelyeket az MSZMP elítéL Az elvetendő, s régebbi rossz módszer és a helyes, újszerű munka közötti harc tipikus példáját szolgáltatja a bordányi községi pártszervezet, amelynek munkáját a szegedi járási pártbizottság legutóbbi ülésén tárgyalta meg: A pártbizottsági ülés értékelése az említett pártszervezet működését, általános munkáját a legjobbak közé sorolta. A bordányi pártszervezet eredménye, hogy a tagság kétharmada a dolgozó parasztokból tevődik össze. Jól és eredményesen foglalkozik a pártszervezet a KISZ-szel, s a járás egyik legjobb ifjúsági szervezetét Bordány vallhatja magáénak. A nőszövetség megalakításában és működése segítésében is kiváló eredményeket értek el a bordányi kommunisták. A pártszervezet kapcsolata általában jó a dolgozó parasztsággal. Az eredmények elismerése és értékelése mellett azonban vannak általános, létező hibák is. A bordányi pártszervezetben az egyik alapvető hiba az irányításban, a vezetés módszereiben, a pártszervezet vezetésének és tagságának egysége körüli fogyatékosságban található. Az ellenforradalom ideológiája nem maradt hatás nélkül ebben a községben sem, sőt a régebbi rossz és elvetett módszerek sem gyökértelenek. Ez adja meg a súrlódási felületet, az ütközőpontot az opportunizmusra való hajlamosság, s gyakorlat és a szektás nézet érvényesülése területén. Bordányban nem veszik tudomásul a vezetők, hogy a direkt vezetés módszere ma már elfogadhatatlan. Pedig ezt a gyakorlat is igazolta. A mai viszonyok között a pártszervezet direkt vezetési módszere, — a vezetésnek az élettől való elszakadáshoz, a személyi vezetés meghonosodásához, a parancsolgatáshoz és az önkényeskedés kialakulásához vezet. A közvetett, kollektív vezetés érvényesítése nehezebb, mert például egy adott szervben dolgozó kommunista neveléséről, sőt az adott probléma megvilágításáról, milyenkénti megoldásáról van szó. Mégis ez a helyes; ez általános elv, s a gyakorlatban is általánossá kell válnia. Bordányban éppen a vezetés miatt sok probléma merült fel a pártegység körül. A bordányi vezetők a pártegység jelszavának hangoztatása mellett vétenek olyan szektás hibát. — amely nem tudatosan ugyan, de közvetlenül az egység ellen irányul. A pártegység mindenkor, de különösen ma, az ellenforradalmi események után az opportunista és a szektás nézetek elleni harcban erősödhet és fejlődhet igazán. Mindenkinek tudnia kell, hogy a szektás és opportunista nézetek látszólag bármennyire is távol vannak egymástól, a végén összefogva, együttesen harcolnak a párt egysége ellen. A szektás nézetet valló ma még az opportunistában ismeri fel a pártegység ellenségét, noha a szektás módszerét tekintve szintén káros a pártegységre. S holnap téves nézeteiből önálló platformot alakítva, nyíltan támadja a párt politikájának lényegét az opportunistákkal együtt. A pártegység ellen irányul a személyeskedés és az intrika is. Erre Bordány szintén tipikus példa. Jelentősen elősegíti ezt a személyeskedés, a tömegekkel szembeni bizonyos bizonytalanság. Bordányban, éppen szektás felfogásuk miatt, nem tudnak valóban különbséget tenni a bűnösök és a megtévedt emberek között. Több bizalmat kell megszavazni Bordányban is az egyszerű, becsületes embereknek, akiknek öntudata ma még nincs olyan fokon, hogy a párt politikájáról marxista alapokon nyugvó véleményt adhassanak, ám azt viszont jól tudják, hogy ebben az országban a szocializmusnak kell épülnie, hiszen ez a dolgozó emberek létérdeke. Az eredmények, amelyeket Bordányban a jelenlegi vezetők közreműködésével és irányításával elértek, kétségkívül jelentősek. Ezek azonban csak akkor lesznek tartósak, s akkor lesznek újabb eredmények, ha a vezetés belátja saját hibáit, ha több bizalmat szavaz meg a becsületes embereknek. S ha együttes erővel harcolnak az opportunista nézetek és a szektás gyakorlat ellen, olyan következetességgel, mint ahogyan az ellenforradalom után, november 5-én az MSZMP helyi szervezetét létrehozták. Siklós Sándor Határőrök segítettek egy bajbajutott medvén Ritka medvekalandról ad hírt Vlagyivosztokból a TASZSZ a „Határmenti kolhozista" című lap nyomán. Néhány nappal ezelőtt a taiga egyik távoli sarkában elhelyezett határőr-állomás különös vendéget kapott. A délutáni órákban szolgálatmentes határőrök éppen röolabdáztak. amikor hatalmas medve ielent meg. panaszosan nyögve, feiét csóválva. A medve pofája ugyanis egy nagy konzervdobozba szorult és az állat nem tudta lerázni kellemetlen terhét A határőrök megkötötték a ritka vendéget, de az egyáltalán nem próbált ellenállni. Ezután eltávolították fejéről a dobozt, amely annyira odaszorult az állat pofájához, hogy le kellett fürészelni. Mint kiderült, a doboz fenekén méz volt s a medve a tajgán találhatta. A hatalmas állat valószínűleg több napig kóborolt feién a kényelmetlen dobozzal. Rendkívül éhes volt és amikor a határőrök megkínálták, pillanatok alatt két jókora cipót tüntetett el. O/ •• •• m rr JL&iz&nm Az öreg nap arany dárdái hanyatló ívben hullanak. Elmúlt a nyár, és mától [kezdve megint csak zsongnak [e falak. Egy percre még! hogy [felidézzem a sugaras vakációt, a szép nyarat, erdők zenéjét, a strandot és még mennyi jót! A vonatkerék csattogását, ezernyi élményt, mind, amit a nyár özönnel szórt elébünk: szép hazánk kies tájait. A napkeltét, a naplenyugtát, balzsamos hegyi levegőt, víg gyermekek lubickolását, a völgyet és a hegytetőt. A tábort és a hátizsáknak édes terhét a vállamon, amint negyvenfokos [melegben kutyául izzaszt a Bakony. A harkály jó kopácsolását, egy mókusugrás szép ívét, karcsú fenyőt csúcsos [sipkában, a hűs forrás kristály vizét. Az Állatkertet: elefánttal, víziló izzad a napon, és rács mögött lapít a tigris, s kötélen ugrál a majom. És a Vidám Park kacagását idézem, lányok és fiúk: a -Robogó" koromsötétben... sikoltozó hullámvasút!... Mesélhetném reggeltől estig, mi minden történt még [velem, de lám, lesülve, barna bőrrel együtt van hétszáz szerecsen. Búcsút intünk a röpke [nyárnak, a sok-sok élmény elsuhan, hogy újra kezdődjék [a munka, pihenten, frissen, szorgosan. Két hónapig magadra [hagytunk, a nyári égbolt várt reánk, most visszajöttünk, s tiszta [szívvel köszöntünk, kedves iskolánk. Csillik László Cmíékezés MÓRICZ ZSIGMONDRA A röszkei paprikás panasztok talán még a hangjára is emlékeznek. 0 volt az az író, aki leállt disputálni a vásárhelyi piacon, vagy messziről nézte végig a vásáron az alkut, egy szűrre telepedett a hortobágyi gulyással és Rózsa Sándor után nyomozott a Szeged környéki homokon. Témát talált a füstösen zötyögő vonaton, a hivatali előszobában, az úri fogadásokon és a grófi birtokon. Megihlette a fájó szegénység, a zsellér bizonytalansága, a dzsentry gyökértelensége. Viaskodott a gróffal és a tőkéssel — a magyar valósággal. Gyöngyszemeket merített a magyar múlt tengeréből és előre figyelt. Móricz Zsigmond, a tizenöt éve halott nagy magyar regényíró úgy tudott sírni és nevetni, haragudni és szeretni, ütni és simogatni, mint fajtája. Ügy tudott lelkesülni az életért, ahogy a paraszt a földért és az emberségért, s úgy el tudott keseredni, mint egy beteg öregember, mert benne élt a társadalom minden rezdülésében. Magyar regényíró sohasem merült még így bele a nép és az osztályok sorsproblémájába, — senki sem adott a társadalomról olyan gazdag, művészi keresztmetszetet, mint Móricz. A megdöbbentő valóság jelent meg írásaiban — meztelenül, vagy felcicomázva. Egyszerre sírt és nevetett első remekében, a "Hét krajcár—bán; megfestett és lerombolt egy illúziót az "Űri muri—ban; a fehérterror bűnös, nyo masztó légköre telepedett rá a bájos Nyilas Misi tör: ténetére; s megalkotta • legnagyobb magyar tör* ténelmi regény-trilógiát, az "Erdély"-1. Rózsa Sándorral még egyszer igazságot szolgáltatott a népnek. Száz kötetnyi- gazdag örökséget hagyott ránk a nagy realista, s minden km tete közkézen forog. Az emberek szeretik drámai elbeszéléseit, bájos idilljeit, betyáros romantikáját és leleplező regényeit. Szeretik benne az izzigvérig magyart, a kitűnő emberábrázolót és a ragyogó stilisztát. Vígjátékaival nemzedékeket nevettet és tanít, meséivel gyermekeket szóra; koztat. Az első könyvben; amit a gyermek kezébe vesz, ott szerepel Móricz bájos gyerek-verse, s az idős olvasó az ő regényét forgatja az árnyékba húzódvaj A halott fró nagy, mű= vészi életműve a kultúra terített asztala; s gondoskodásunk,- megbecsülésünk nyomán ez az asztal egyre gazdagabb — egyre sokasodnak rajta az író értékes kötetei. Halálának évfordulóján köriilveheti-e nagyobb tisztelettel és megbecsüléssel egy nép nagy nemzeti íróját? (mn) Válasz a kÖnyvfárlátogató olvasónak Csendháborítók a Háló utca sarkán W Rossz a villamosközlekedés a 6-os vonalon V Mennyi kapupénzt keli űzetni? Mire kellett a tüzérségi bemérő? Az elmúlt év októberében >~nemzetőr«-nek csapott fel Nagy Ferenc 24 éves kiskundorozsmai lakos, aki addig ügyködött, "szorgoskodott", az ellenforradalomban, amíg a honvédségtől ellopott egy tüzérségi bemérőt. A honvédségi tulajdon beszolgáltatására vonatkozó felhívásnak annak idején nem tett eleget, s a 12 ezer forintot érő műszert mindaddig lakásán rejtegette, amíg házkutatás során a rendőrség meg nem találta. Drága lesz most a kiskundorozsmai Nagy Ferencnek a honvédségi tulajdont képező műszer ellopása, illetve a mostanig való rejtegetése. Társadalmi tulajdon elleni lopás bűntette miatt indul ellene eljárás. A Háló utca 7, 11, 7/a, 9, 8, a Bárka utca 7, 11/a számú házak lakói, összesen 41-en panasszal fordultak a szerkesztőséghez. A következőket mondták el: "A Háló és a Bárka utca sarkán esténként öt-hat legényke hangoskodása zavarja a pihenni vágyó dolgozók nyugalmát. Este fél 9-től fél 11-ig, de gyakran még ezen túl játszadoznak itt. Fütyörészés, szájmuzsika-koncert, birkózás, dobálás és van it minden. Hiába kérjük őket; menjenek a tiszapartra, ott nyugodtan kiabálhatnak, nem zavarnak senkit. Szemtelenül visszabeszélnek, arrogánsan kijelentik; este 10-ig azt csinálnak, amit ők akarnak, ebből nem parancsol senki. Ügy gondoljuk, fontosabb 60—70 ember pihenése, mint öt-hat kamasz "szórakozása". Arra kérjük az ügyeletes rendőröket, látogassanak el felénk is és utasítsák rendre a csendháborítókat". fordít kellő gondot a 6-os villamosjárat pontos, menetrendszerű közlekedésére, nem adott ki tájékoztatót a vonal üzembentartására vonatkozóan. Nem tudatosította az utazó közönséggel a 1 vonal menetrendjét. Nem mindig jó időben érkezik és indul az Átrakó-pályaudvarról. Előfordul ugyanis, hogy az érkező utasok már gyalog indulnak el, nem győzik várni a villamost. Augusztus 30-án a déli vonathoz egyáltalán nem érkezett villamos. A helyes közlekedés megszervezése érdekében a következőket javaslom: forgalmasabb megállóhelyeken függesszenek ki tájékoztató menetrendet. Mindennap valamennyi érkező vonatnál legyen villamos. És végül legyenek figyelmesebbek és udvariasabbak a 6-os vonal kalauzai. Totka Károly Augusztus 1-től a 6-os vonalon is — Szeged Átrakópályaudvarra — megindult a villamosközlekedés. Indulása óta azt tapasztaltam, hogy az egyik járat — az állomásig való menet — teljesen kihasználatlan. Az állomástól azonban valamennyi villamos ülőhelye foglalt, sőt esetenként zsúfoltak is a kocsik. Hogy ez előfordulhat, azért a Szegedi Közlekedési Vállalat vezetősége a hibás. Nem Az Állami Biztosító szegedi járási fiókjánál februárban önkéntes tűzbiztosítást kötöttem és az esedékes évi túzbiztosítási díjat ki is fizettem. Ennek ellenére augusztus 23-án kézbesítő útján 1623 szám alatt, augusztus 24-én pedig posta útján 1629 szám alatt (tehát a szám sem egyezik) felszólítást kaptam, hogy miután az önkéntes tűzbiztosítást eddig nem kötöttem meg, az első negyedévi díjat meg kell fizetnem, mert ellenkező esetben közadók módján behajtják. Ügy látszik, a nyilvántartási lapok nincsenek rendben az Állami Biztosítónál, mert különben nem zavarnák, zaklatnák a feleket, s nem okoznának a városi kézbesítőnek és a postának felesleges munkát. Figyelmesebb és gazdaságosabb munkát várunk a fiók dolgozóitól. B. B. Házfelügyelői változás történt a házunkban. Az új házfelügyelő egy forint kapupénzt kér a lakóktól, nem törődve azzal, hogy azok munkából, vagy szórakozásból érkeznek haza. Aki szórakozik, az fizessen, de aki éjjel jár munkába, vagy jön haza, annak tudtommal nem kell egy forintot fizetnie. Kérem a szerkesztőséget, tegyen igazságot a házfelügyelő és a lakók között folyó vitában, ki mennvi kapupénzt fizessen. Kiss Gyuláné Érdeklődtünk az Ingatlankezelő Vállalatnál, hogy mennyi kapupénzt kell fizetni és a következő felvilágosítást kaptuk: éifél előtt 30. éjfél után 60 fillért kell fizetni. Aki munkából jön vagy megy, 20 fillért köteles fizetni, akár éjfél után, vagy éjfél előtt indul is eL Sziládi Sándor, a Somogyi Könyvtár alsóvárosi fiókjának olvasója e lap vasárnapi számában szóvá teszi, hogy az alsóvárosi fiók könyvállománya nem elégíti ki az odajáró olvasók igényét, hogy három év óta nincs könyvfelfrissítés. Ha több lenne a könyv, nagyobb lenne a látogatottság. Ez nem így igaz, mert az alsóvárosi fiók ebben az évben a leltárkönyv tanúsága szerint szeptember l-ig pontosan 111 darab új könyvvel gyarapodott, az ideológiai, történelmi, műszaki, mezőgazdasági és szépirodalmi művek mellett ebben a számban szerepel 15 darab gyermekkönyv is. Nem sok, pénzben sem, kereken 1900 forint. Az igaz, hogy lehetne több is, változatosabb is az anyag, de a központ 14 fiókot táplál, eddig 27 000 forintot költött a fejlesztésre. Ez is kevés, ez sem elégíti ki a peremlakcsság könyvszomját. Az az 1600 darab új könyv, amit ebben az évben szeptember l-ig kiadtunk a 14 fióknak, csak mintegy 25 százalékát fedezi az igényeknek. Nem a könyvtáron múlt, hogy nem adhatott többet, jobbat. Jól tudjuk, hogy mik az igények, keressük is az utat, mellyel megoldhatjuk a fiókhálózat problémáit. Terveink vannak életerős, jól feszerelt, 3—4000 kötetes könyvtárat felállítani minden kerületben, egyelőre csak egyet-egyet és Újszegeden a November 7 Kultúrotthonban 5000 kötetes fiókot, napi 3 órás nyitvatartással. A kerületi fiókok szintén naponta kölcsönöznének, a lakosságnak legmegfelelőbb időben, délután 4-től, este 7-ig. Ezeket a kerületi fiókokat ellátjuk napilapokkal és közérdeklődési folyóiratokkal. Mintegy tízféle újságot és folyóiratot fogunk 1958-ban járatni. Fe'szererfik menMelíí berendezéssel, szakmailag képzett könyvtár rosokat bízunk meg a vezetéssel. Tervezzük, hogyha "fiókoknak külön költségvetése legyen. Ha ez sikerül, úgy tervszerűvé válik a fejlesztés és mintegy 500 új művel tudjuk 1958-ban gyarapítani — egyenként — a fiókokat. Persze mindez még nem elég, megfelelő helyiségek is kellenek. A harmadik kerület már megértette a lakosság igényeit és a könyvtár kérését: adott szép nagy és megfelelő helyiséget. A Petőfi sugárúti fiókot még ez év szeptemberében korszerűen kifejlesztjük és a megnyitáskor mintegy háromszáz új könyvvel gyarapítjuk. Ez a gyarapítás nagyobb ütemben folyhat, ha a fiókot anyagilag is megsegíti a kerületi tanács — például keretet szab a jövő évre könyvbeszerzésre. Reméjlük, hogy a többi kerületben is megtalálják az elvtársak a segítés módját és 1958-ban minden kerületnek lesz jó fiókkönyvtára. Érdemes megemlíteni, hogy 14 fiókunkban kereken 21 000 kötet könyv van. Ez 6zép szám, önmagában véve, de az a baj, hogy 90 százalékban azonos a fiókok állománya és nincs lehetőség a cserékre. Ez is tetézi a bajt, amin csak jövőre tudunk segíteni, megfelelő könyvelosztással. Mihálytelekre akarunk fiókot vinni, ezúton is felkérjük a kultúrotthon vezetőjét, hogy szíveskedjék könyvtárunkat felkeresni; Nagyon örültünk Sziládi Sándor megjegyzésének, mert így alkalmunk volt nagy olvasótáborunk előtt elmondani a való helyzetet és jelezni f iókf ej lesztésL^rveinkek Vincze András könyvtáros t