Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-22 / 195. szám

V1LAG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA :: Csütörtök, 1957. augusztus 22. ; < XIII. évfolyam, 195. szám Ara: 50 fUlér Vidáman ii ünnepeltek a szegediek i: az alkotmány ünnepén Százezres tömeg előtt beszélt Dobi István és Kádár János elvtárs a kisújszállási nagygyűlésen Ezen az ünnepnapon megmozdult az Atföld. A Kisújszállás felé vezető utak már kora reggel benépesedtek. Feldíszített szekerek, teherautók hosszú sora vitte a Kunság ünneplő népét Kisújszállásra, az alkotmány-napi nagygyűlés színhelyére, A város, mint valami hatalmas mágnespatkó, ezreket és tízezreket vonz. Az ország legtávolabbi vidékeiről, Zalából, Baranyából és a többi megyéből érkeznek munkás- és parasztküldöttségek, A kisújszállási sportpálya szűknek bizonyuk. A nemzetiszínű vörös és kék zászlókkal díszített nagytribün előtt mintegy százezer ember sorakozik fel, s az érdeklődőkből még a szomszédos égetbe, utcákba is jut. Tengernyi ember veszi körül a pályát, Az éljenzés, hurrázás hatalmas orkánná erősödik, amikor a nagygyűlés elnöksége elfoglalja helyét a díszemelvényen. Ott von Dobi István elvtárs; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János elvtárs, 0 forradalmi munkás-paraszt kormánya elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP PoKtikai Bizottságának póttagja. Az emelvényen foglalnak helyet a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, az 500 tagú budapesti munkásküldöttség és a magyar falvak képviselői Jelen volt a nagygyűlésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjai, Dobi István elvtárs beszéde X Himnusz hangja! ntán Borok Imre. a Városi Népfrontbizottság elnöke és Nánásá László országgyűlési képviselő, a város szülöttje mondott megnyitót. A munkásság nevében Antal István. a Vörös Csillag Traktorgyár művezetője, a parasztság nevében Varga B. Andrásáé karcagi parasztasszony üdvözölte a nagygyűlést. Dobi István beszéde elején á Nagykun Napok jelentőségéről. a népgyűlés jelentőségéről emlékezett meg. Majd így folytatta! — Október végén, november elején kevesen látták olyan világosan a helyzetet és a feladatokat, mint a Szolnok megyei dolgozó parasztok. Nehéz volt a helyzet Budapesten. de idekint sem könnyebb, hiszen Nagy Imrét a földosztó miniszternek, a népszerű. 1953-as politika megalkotójának és képviselőjének hírneve övezte. — Nem az én feladatom, hogy Nagy Imre elméleti tévelygéseit vizsgáljam, végezzék el az ideológusok. De a gyakorlati politikában tizenegy esztendeig közvetlenül közelről láttam Nagy Imrét és tudok felelni, vajon megillették-e öt azok a dicséretek. amivel körülövezték. — 1045-ben Nagy Imre földművelésügyi miniszter volt a debreceni ideiglenes kormányban. Ügy lett földosztó miniszter, hogy március 14-én Vorosilov marsall magához kérette az egymással már kezdetben is torzsalkodó. állam vezetésben járatlan koalíciós politikusokat és tanácsolta nekik, mint tapasztalt. öreg forradalmár, hogy sürgősen csinálják meg a földbirtokreformot. mert amíg Magyarországon nagybirtokrendszer van. mindig fennmarad az elnyomás és a fasizmus visszatérésének veszélye. A Magvar Kommunista Párt magához ragadta a kezdeményezést, mint ezután is a nép érdekében való soksok nagy kérdés elintézésében. Megvitatták a földkérdést ® többi párttal, és a forradalmi időhöz méltó gyorsasággal kidolgozták á földreformot. — Végrehajtását természetesen a földművelésügyi miniszterre bízták. így lett Nagy Imre földosztó miniszter. Ezután. Jellemezve Nagy Imre tevékenységét, utalt arra. hogy 1953-ban az MDP Központi Vezetőségétől programot és teljes felhatalmazást kapott a mezőgazdasági politikában elkövetett hibák kiigazítására, az életszínvonal emelésére, a törvényesség és a szocialista demokratizmus szellemének érvényesítésére a közéletben. Nemcsak Rákosi ellenállásán, hanem éppen annyira Nagy Imre tehetetlenségén is múlt. hogy ezt a programot nem hajtotta végre. — De — folytatta — Nagy Imre nemcsak miniszterelnök. nemcsak földművelésügyi miniszter, hanem begyűjtési miniszter is volt. Mint a begyűjtés gazdája, itt a Nagykunságon éppen úgv. mint a Dunántúl és a DunaTisza közén, vagy az északi megyékben. könyörtelenül kisepertette a parasztok padlásait. A Minisztertanácsban pedig olyan léhán, félvállról számolt be embertelen intézkedéseiről. hogy az embernek ökölbeszorult a keze. Az ellenforradalom leküzdéséről szólva a következőket mondotta: — Amint 1944—1945-ben szoviet katonák véreztek értünk. hogy ország és nép felszabadulion. most megint szovjet katonák mentették meg veszélyeztetett szabadságunkat. A Szovjetunió nem riadt vissza a nyugati rágalmaktól. a mocskolod ásóktól, a fenyegetésektől, hanem vállalta értünk az áldozatokat. Mikor pedig véget ért a fegyveres felkelés és itt álltunk kifosztott raktárakkal és áruházakkal. — ezeket talán az angyalok rabolták ki. mert az ENSZ ötös bizottsága azt mondja, hogy a mi ellenforradalmáraink semmihez sem nyúltak:.. — nos. mikor itt álltunk az éhínség, a nyomorúság, a pénzromlás küszöbén. a Szovjetunió ezer vagonszámra küldte nekünk az anyagi segítséget. És példája nyomán a Kínai Népköztársaság. s valamennyi népi demokrácia mindegyik a maga lehetősége szerint segítségünkre sietett. Mióta világ a világ, ehhez hasonló segítségnyújtásról. ió barátok hasonló összefogásáról nem tud a történelem. — Élünk és élni fogunk, tisztelt nagygyűlés és ezért örök hála illeti a Szovjetuniót és népét, örök hála a baráti nemzeteket: Dobi István beszéde befejező részében részletesen foglalkozott a magyar mezőgazdaság problémáival. Ezután Kádár János elvtárs mondott beszédet: Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt Nagygyűlés. Kedves hallgatóim. Elvtársak! Augusztus 20-a a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe — kezdte beszédéti — Hagyomány nálunk, hogy ezen a napon a munkások és a parasztok közvetlenül találkoznak. Ebből az alkalomból rendezték meg Szolnok megyei elvtársaink a régi történelmi hagyományokkal rendelkező Nagykun Napokat. így számunkra összetalálkozik egy országos nagy ünnep és a Kunság népének helyi ünnepe, — Az a harc. amelyet a Kunság népe vívott, része az egész magvar nép. az egész magyar parasztság harcának. Ebben a harcban az urak évszázadokon JgEgfó&l mg&ö sok győzőimet arattak, de vé- amelyet Magyarországon gül a nép kerekedett felül, a 1945-tel az urak elszenvednép győzött és az a vereség, tek. halálos csapás volt A jövő a munkásmparaazt hatalomé útja: dolgozni kell, harcolni kell, lesznek nehézségeink és örömeink, de a jövő a munkás-paraszt hatalomé. Ez biztos. Ezután összehasonlítva azokat a körülményeket, amelyek között a magyar nép büszkesége, az 1919-es forradalom lejátszódott, a mai körülményekkel, megállapította, hogy azóta a nemzetközi erőviszonyok gyökeresen megváltoztak. A régi világ urai támadhatnak — fognak is még támadni —. de győzni többé nem fognak. Aki a munkás-paraszthatalom híve, arra gondoljon, hogy a mi utunk nem lesz mindig lakodalom és ünnepi poharazás? olyan lesz, mint az élet Kádár János emlékeztetett ezután arra, hogy az élet legfőbb kérdésében milyen változás történt Magyarországon: — Emlékezzenek vissza, a régi világban itt Szolnok megyében a föld fele a nagybirtokosok és a falusi tőkések, a kulákok kezén volt. Itt Kisújszálláson a föld 70 (Folytatás a 2. oldalon) Szeged népe méltó emléket állított nagy költőjének Áz ellenforradalom győzel mezeseién Juhász Gyula emlékét is meggyalázták volna —* mondotta Orbán László elvtárs Á szegedi aIkotmán> . ünnepségsorozat egyik kiemelkedő mozzanata volt a nagy szegedi költő, Juhász Gyula szobrának felavatása, leleplezése. Régi nemzeti adósságunkból törlesztettünk azzal, hogy városunkban emlékmű hirdeti a szegénység költőjének nagyságát, szellemét. halhatatlanságát; Az ünnepséghez és az eseményhez méltóan nagy számú közönség gyűlt össze kedden délelőtt a friss szobor körül, hogy tiszteletét tegye Juhász Gyula emlékének és haladó hagyatékának. Városunk kulturális As közéletének vezetői drezdai vendégeink társaságában vettek részt az ünnepségen. Eljöttek a szoboravatásra az üzemek küldöttei és a társadalmi szervek képviselői, számos irodalom-barát, (fohász Gyula több személyes ismerőse, valamint munkások és diákok, A költő élő hozzátartozói is megjelentek, s ugyancsak ott láthattuk az ünneplök között Segesdi György szobrászművészt. a költőre híven emlékeztető szobor alkotóját A talapzat körül a munkásőrség tagjai és úttörők tisztelegtek városunk nagy költő fiának. A Himnusz elhangzása után Tombácz Imre elvtárs, a városi tanács v. b.-elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd felkérte Orbán László élvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját a szoboravató beszéd elmondására. ! • Ünnepelni, megemlékezi ni jöttünk ma össze— kezdte beszédét Orbán elvtárs. Az alkotmány és az új kenyér ünnepén emlékezünk meg Juhász Gyulától, a szegénység költőjéről, Szeged és nemzetünk nagy fiától, s szobrát ma leplezzük le, itt a Tisza partján, ahol élt, aho! mindennél jobban szeretett Jól tették a szegedi dolgozók, hogy éppen ezen a napon avatják fel Juhász Gyula szobrát, hiszen a két esemény szorosan egybe kapcsolódik. Juhász Gyula élete, sorsa és nagyszerű költői munkássága eleven emlékeztető és élő vád a régi, az űri Magyarország ellen, amelyet alkotmányunk tett koporsóba, amelyet az ellenforradalom ismét fel akart támasztani Hogy ma. Juhász Gyula szobrát avathatjuk, az abból ered, hogy nem sikerült ja támadás. Az ellenforradalmárok Balatonszárszón ledöntötték József Attila szobrát — és Juhász Gyula emlékének meggyalázása is sorra került volna! A mai ünnepség azonban azt jelképezi, hogy a munkáshatakum győzött, alkotmányunk fennmaradt és ez az ország soha többé nem lesz az urak országa —Szeged pedig nem Klebelsberg városa lesz ezután sem, hanem Tömörkény, Móra, József Attila, Radnóti fe Juhász Gyula ;"> — • • —, (Siflis'f&Vételr) Orbán LAsM elvtárs avató beszédét mondja. városa — a dolgozó nép gatte őt is, mint s nemzet városa marad. több igaz szószólóját Á következőkben az ellenforradalom barbárságáról, igazi céljaitól, nép-és kultúra-ellenes tevékenységéről beszélt, s arról, hogy alkotmányunk szellemében valóra vált nemzetünk nagyjainak valamennyi álma. Tizenkét év alatt a Juhász Gyula által is »Siraiomház*-nak nevezett úri Magyarországból új hazát teremtettünk, — a párt vezetésével végét vetettük az "örökös tél^-nek. önálló nemzeti élethez szoktunk és nem tűrtünk el semmiféle beavatkozást: Mi nem az amerikai imperialistáktól tanulunk emberséget, humanizmust, hanem emberszeretetünk mellett Juhász Gyulával valljuk, hogy a sárkánynak mind a tizenkét fejét le kell vágni; hogy a kegyetlennek nincs kegyelem! Juhász Gyula egész élete és munkássága összeforrt népével: a magyar szegénység hű költője volt 6, a "magyar bánat* lírikusé- Költészete a hontalanok sorsának, hányatott, viszontagságos életének fájdalmas tükre. Élete — mint nagy kortársaié — mellőzés, megalazás, a nemes idegek felbomlása. Mini Bartóknak, Derkovitsnak és József Attilának, nekj is két sorsot szánt a rendszer: a hontalanságba menekvést, • halált, Halálba ltíjrÜnnepet nem remélhetett a költő az első proletárforradalom bukása után. "Talán meglátja késő unoka* — verselt fájdalmasan. Legnagyobb reménye az volt, hogy talán lesz még hona ebben az országban. Csak halála után teljesültek be álmai. Végre vau hona, itthon van, -— tőlünk nem idegen. Az ünnepi beszéd után Nagy István elvtárs, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott köszönetet a város dolgozói nevében mindazoknak, akik segítségünkre voltak a szobor méltó elhelyezésében, és átvette gondozásra Juhász Gyula szobrát. Amikor a lepel lehullt a költő bronzalakjáról, Kormos Lajos színművész "A munka* című szonettjét adta elő mély átérzéssel, majd felcsendültek a Szózat dallamai és az emlékezés koszorúit helyezték el az intézmények képviselői a szobor talapzatán. A városi tanács és a párt koszorúja mellett a német vendégek, a Juhász-családi az üzemek, intézmények és irodalombarátok koszorúi, csokrai díszlettek. Az ünneplő közönség még ezután is sokáig együtt maradt a nagy szegedi költő új A