Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-22 / 195. szám

2 CSfltBrtim. IPS7. amnratrtva «• Százezren hallgatták Kádár János beszédét Kisújszálláson ' (Totytatát az 1. oldalról.) százaléka volt a kulákok kezén. A felszabadulás után 84 000 család kapott Szolnok megyében földet. Ez lényeges változás az életben. A régi világban, mondjuk 1934-ben, Szolnok megyében 34 000 munkanélküli volt Most az emberek élnek és dolgoznak. Nem azt mondom, hogy lakodalomban vannak, de az a helyzet, hogy a mindennapi kenyérért reszketnie kelljen a dolgozó népnek, ahogyan a Ilorthy-rendszerben kellett, Magyarországon megszűnt, —• De az az áj élet népi hatalom nélkül nem Jöhetett volna létre Mert ha nincs népt hatalom, akkor a nép természetesen dolgozhatik — amikor dolgozhatik •—, de amit megtermelt, az semmi szín alatt nem az övét, — Ez a népi hatalom persze olyan, hogy bizonyos embereket megbüntet, más embereket korlátok között tart Jelenleg a világ olyan, hogy kétféle hatalom van: Az egyik, ahol kevés kiváltságos tartja félelemben és rettegésben a népet és veti börtönbe a kommunistákat és a békeharcosokat. Ez a sokat feldicsért nyugati hatalom, még akkor is, ha demokráciának nevezik. Es van egy másik hatalom, ahol a grófok, a nagybirtokosok és nagytőkések ágenseit csukják be egy kicsit bort )nbe. hogy kijózanodjanak. Enélkül a hatalom nélkUl nem lehet a dolgozó embereknek szabad élete. Persze, hogy vannak olyanok, akiknek ez nem tetszik. De hát mit csináljunk? Olyan rendszert, amely mindenkinek tetszik, nem lehet csinálni. Mert hiába, ami tetszik Weiss Manfrédnak, az valószínűleg nem tetszik annak az elvtársunknak, aki most a csepeli gyárban dolgozik. És ha már választani kell, akkor mi azt mondjuk: inkább olyan rendszert védünk. tartunk és erősítünk, amely 5 millió felnőtt dolgozónak tetszik, mint ami 300 ezer klzsákmányolónak és lakájának tetszik. A becsületes értelmiségi dolgozó a néppel tart •x A mt állami rendünk alapja a munkás-paraszt szövetség, • mi úgy gondoljuk, hogy a becsületes és tisztességes érzésű értelmiségi dolgozó a néppel tart Ha a munkások és a parasztok millióinak nincs jó sora, nincs embert élete, nincs szabadsága, nincs hatalma, akkor az értelmiség sorsa lg a cseléd és a rabszolga sorsa. — A mi alkotmányunk kimondja: Magyarország — Népköztársaság; a Magyar Népköztársaság a munkások és a parasztok állama s a Magyar Népköztársaságbon minden hatalom a dolgozó népé. Éz a dolog lényege. Amíg ez az alkotmány érvényben van, addig a népnek van Jelene és Jövője. Ha ez az alkotmány veszélybe kerül, akkor veszélybe kerül a nép élete és jövője ls. — A ml rendszerünket persze támadják. De miért támadják? Azért, mert népi rendszer. A nyugati imperialisták rádiólkat, újságjalkat telekiabálják azzal, hogy a Kádár-kormány kegyetlen. Amikor mi találkozunk az elvtársakkal, mint például most is, mikor a vonattal Jöttünk, s beszélgettünk a munkásküldöttekkel, — akkor a ml munkásaink és parasztjaink azt mondják, hogy nem elég kegyetlen. Az imperialisták szerint kegyetlen. De Itt nem valami erkölcsi dologról van szó. Ha mi történetesen a tőkések kormánya lennénk, biztosan azt követelnék, hogy vérözönt csináljunk. Az idősebbek emlékezhetnek 1919-re. Annak a vége az lett, hogy ezerszámra legyilkolták a nép legjobbjait, tizczerszámra elűzték őket. Mintegy kilencvenezer ember menekült kl az országból — nem szökött, mlnt a mostani diszszidensek —, hanem menekült. Horthyék — magával Horthyval az élen — gyilkolták és csonkították a népet, mégsem volt szó semmiféle tiltakozásról. Ml nem vagyunk kegyetlenek, de engedjék meg nekünk — birkák sem vagyunk. Nem tűrjük meg többé, hogy a nép ellen a kést fenegessék. hogy a kést a népt hatalom'hátába döfjék; A mi rendszerünk fxázszor jobbf mint az övék ~ Van az Imperialistáknak a mi rendszerünkkel másféle bajuk ls. Azt mondják, nem jó ez a rendszer, hiszen náluk lehet az üzletekben ezt meg azt kapni, ami Magyarországon az üzletekben még nincs. Ez igaz. Nyugodtan kijelentem, hogy Ausztriában több nylon kombiné kapható, mlnt Magyarországon. Az ls valószínű, hogy jégszekrényből is többet árusítanak, s még van néhány fajta cikk, amelyből ők többet tudnak adni. Ez baj. Nekünk dolgoznunk kell, és fogunk is dolgozni, s nálunk még nylon kombiné ls több lesz, mint náluk. Tudni kell azonban azt, hogy ugyanezekben az országokban több dobra vert és tönkrement paraszt van, több munkanélküli munkás van, több olyan mérnökember van, aki vlllamoskalauzl állásra pályázik, mlnt a ml rendszerünkben. És ha csak annyit ls tudtunk elérni a tizenkét év alatt, mint amit elértünk, annyit, hogy a dolgozó ember létbizonytalansága megszűnt, hogy fedél van az emberek feje fölött, hogy kenyér van a gyermekek kezében, hogy ruha van az embereken és l:ogy Magyarországon minden dolgozó embernek nevezheti magát — akkor azt mondjuk: a ml rendszerünk százszor jobb, mint az övéké. Azt a jót, ami esetleg Ott még van, nem fogjuk szégyellni átvenni tőlük. De ami nem Jó, amitől annyi száz év kínja és gyötrelme után végleg megszabadult a magyar nép, azt mi soha többé viszsza nem kívánjuk. — Októberben, mlnt ismeretes, meg akarták semmisíteni a pártot, mint ennek a rendszernek politikai vezető erejét, likvidálni akarták az Elnöki Tartácsot, az Országgyűlést, a helyi tanácsokat, egyszóval a népi hatalom minden szervét, és helyettük be akartak vinni a hatalomba burzsoá pártokat, s valamiféle burzsoá rendszert kiépíteni:. visszaadni az uraknak azt, ami régen az övék volt, Mindszenty mereteit volna még többet ártani — Az ellenforradalom Magyarországon nem győzött, de októberben, helyenként, néhány napig szabadon garázdálkodott. Ezalatt megmutatta igazi arcát, s azok az emberek, akik ezekben a napokban a parlamentben olyan javaslattal jelentkeztek, hogy a száz munkást foglalkoztató gyárakat vissza keli adni a régi tulajdonosoknak, vagy az útra kelt Nagy Ferenc, aki az ötszáz holdas birtok-típus híve — mégcsak az első fecskék voltak. — Mindszenty már azt monártanl, olyan ügyetlenségeket követett el, hogy akarata ellenére ls segített nekünk. Azokban a zavaros naptokban, amikor Mindszenty megszólalt a rádióban, úgy hatottak szaval, mint egy kijózanító előadás. Amit 6 magyarázott, abból tíz- és tízezer ember, aki addig nem értette, miről van szó, rögtön megértett mindent. — Azokban a napokban sok zavar volt a közvéleményben, s a városokban nagyobb volt a zavar, mlnt a falun. De ez nem azért volt, mert a munkásosztály elmaradott, hanem azért, mert a városokban lakik, s gyülekezik a regi kizsákmányoló osztályok sok képviselője. Ezenkívül a városokban rengeteg olyan ember lépett fel ellenforradalmi követeléssel, aki azt hitette el magáról, hogy csak a hibák ellen harcol és nem a szocializmus ellen. S nem volt olyan egyszerű felismerni az cllenforradalmárok igazi célját. ban. s hogy többé senki aem tudia kipusztítani — Október előtt, az egyénileg dolgozó paraszt sdkszor látott a szövetkezetekben civódást. vitatkozást, veszekedést. egyenetlenséget. Az ellenforradalmi támadásnak volt olvan hatása is. hoev az emberek a nagy balban megismerték, a ma már lobban tisztelik és becsülik egymást. nagyobb az egyetértés, másképpen dolgoznak, s ma már nyugodtan mondhattok az egyénileg dolgozó parasztnak. hogv nézd meg a szövetkezetieket. akik szorgalmasan dolgoznak s bíznak a lövőben. Hazánk alkotmányos rendjét helyreállítottuk A parasztságot elismerés illeti —• Falun egyszerűbb volt. A csendőr, ha megvolt a réai ruhája, kirázta belőle a naftalint és felvette. A régi főJegyző meg a szolgabíró, akit talán 12 éve nem láttak eev napon feltűnt és átvette a hatalmat. Ha ezekre a parasztember ránézett, rögtön megértette, hogv a csendőr semmi szín alatt sem a szocializmus hibáit akarta kllavítanl. Ez is ezerepet játszott abban, hogv az ellenforradalom leverését megkönnyítette a magyar parasztság Józan, politikusi helyes és a népi hatalom melletti magatartása. Ezért a parasztságot elismerés illeti Ezután a kunsági termelőszövetkezetek és egyéb paraszti dolgozók helytállásáról szólott, maid így folytatta: — Lehet vitatni azt. hogy a régi tsz-feilesztésben menynyi volt a helyes meggyőző munka eredménye, a meggyőződés. és mennyi volt a nyomásra született eredmény. Ezen lehet vitatkozni. De októberben. novemberben, decemberben — meg kell mondanom becsületesen — nem tudtunk olvan segítséget adni a termelőszövetkezeteknek. mlnt amilyet kellett volna. sem fegyveres védelemben. sem másféle tekintetben. S ha a termelőszövetkezetek helytálltak, a saiát erejükkel álltak helyt. Mert nem volt nyomás, hogy ..tarts ki a szövetkezet mellett", de volt ellenkező nyomás, hogy „hagyd ott a szövetkezetet". Semmiféle olvan adminisztráció nem működött, amit sokszor Joggal bírálnak, viszont működött az ellenforradalmi presszió, s hogy ennek ellenére az elvtársak helytálltak — ez mutatta, hogy a szocializmus mélv gyökeret vert a magyar falu— Mivel a dolgozó nén. a munkásság és a parasztság alapvető tömegei a néol hatalom hívei a dolgozó tömegek nagy többsége helyeselte a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, helyeselte. hogy segítséget kértünk a szövetségesünktől a Szovjetuniótól és ma b támogatják a kormány tevékenységét. Ennek a munkának és a dolgozó nép támogatásának köszönhetők azok az eredmények, amelyek igazolják. hogy a párt politikája, a kormány polilikáia helyes volt. Milyen eredmények voltak ezek? — Hazánk törvénvea. alkotmányos rendiét helyreállítottuk és — ezt nyugodtan mondhattok — ma. augusztus 20-án. amikor a Magvar Népköztársaságot ünnepeljük. ez a népköztársaság erősebb. mint egy évvel ezelőtt volt. A támadás nem gyengítette. hanem erősítette népköztársaságunkat. az egyetértés és a szilárdság a párton belül ls. a munkásosztályon belül ls. a parasztságon belül is a múlt évi helyzethez képest erősödött és növekedett. — Vannak eredmények a gazdasági élet területén is. Az ipari termelés Júniusban, amely még rendes termelési hónap. — (mert Júliusban már szabadságok kezdődtek! 93 százalékát a termelékenység júniusban már 98 százalékát érte el az egy évvel azelőttinek, ami pedig a mezőgazdasági munkát illeti: a termés ló. Ebben persze az idő is segített valamit de ha a munka nem lett volna Jobb az idén. mint a múlt tav&szszal volt. akkor hiába lett volna jó idő. — A kulturális élet ée általában a társadalmi élet gyógyulásának Jele az a 40 díj. amelyet a felejthetetlen moszkvai fesztiválon a fiatal művész-emberek nyertek és az a 40 díj. — közöttük 19 első díj —. amelyet m fiatal magyar sportolók egy nagyon erős nemzetközi versengésben kiérdemeltek; * A szocializmus építésének feltétlenül együtt kell fúrnia a dolgozók életszínvonalának javulásával — Az élet fontos kérdéseihez tartozik — folytatta —, hogy a munkás- és paraszttömegek keresete és jövedelme is komolyan növekedjék. Ismert dolog, hogy különböző kormányintézkedések következtében a munkások és az alkalmazottak keresete, a parasztság jövedelme növekedik. A munkásoknak és a parasztoknak most nem az a gondjuk, hogy az életszínvonallal nincsenek megelégedve, hanem — elsősorban — a kishitűeknek az a gondjuk, liogy nem fog-e a kormány ebből a megnövekedett Jövedelemből visszavenni. Azt mindenki érti, hogy az adott viszonyok között a dolgozók a maximumát kapták annak, amit kaphattak. De valamit ebből vissza kellett venni. Nekünk felelősségünk van, s vigyáznunk kell a pénz értékére, mert ha ezzel baj van, akkor annak megint a linunkás meg a paraszt issza meg a levét. Emiatt kellett tavasszal bizonyos cikkek árát felemelni. S most a bérekkel is kellett valamit lenni. Nern a bérekből vették le, hanem ahol a hivatalosan engedélyezett, a kormány által elrendelt béralapot túllépték, azt most le kell faragni, s ez persze bosszantó. De azt tudni kell, hogy azokat a rendeleteket, amelyeket mi a dolgozók életszínvonalának javítása érdekében hoztunk — ide tartozik a parasztság számára olyan fontos kérdés, mint a begyűjtés eltörlése — belső meggyőződésből határoztuk el, .mert a ml véleményünk az, hogy a szocializmus építésének feltétlenül együtt kell járnia a dolgo-. zók életszínvonalának javulásával. És ebből mi semmit sem fogunk visszacsinálni. Sem a begyűjtést, sem márt. Az StSs bizottságnak semmiféle törvényes alapja nincs dotta, hogy az egyháznak haladéktalanul mindent vissza kell kapnia. Persze, ha az ember mindenre gondol, akkor arra a több mint kilencszázezer hold földre is gondol, amelyen már tizenkét esztendeje nyugodt lelkiismerettel szántanak magyar parasztemberek, köztük hívő katolikusok is. És nem érzik, hogy ebben lelkiismereti hiba volna, mert úgy gondolják, hogy a föld az Övék. Ez a Mindszenty, aki nagyon sokat ártott a magyar népnek, s szeretett volna még többet Majd rátért arra a tényre, hogy az ENSZ közgyűlését az Egyesült Államok imperialista köreinek mesterkedésére szeptember 10-re összehívták, hogy megtárgyalja az ötös bizottság jelentését: — Mi ezzel kapcsolatban azt mondjuk: lehet, hogy az imperialisták kimanőverezték ezt az ötös bizottságot, de ennek semmiféle törvényes alapja nincs, mert az Egyesült Nemzetek alapokmányában benne van, hogy az egyes tagállamok belső életébe még az Egyesült Nemzeteknek sincs joga beavatkozni. Az ötös bizottságot mégis létrehozták. Kihallgattak 111 tanút — ahogy ők nevezik. Hármat ml is ismerünk közülük: Király Bélát, Kéthly Annát és Kővágót, 108-at nem ismerünk, mert titokban tartották a nevüket. De arról a háromról, akit ismerünk, nagyon el tudjuk képzelni, milyen lehet a többi 100, akit nem ismerünk. — Az ötös bizottság azt mondja, hogy a magyar kormány nem elég törvényes, meg hogy erőszakoskodik, bejelentik, hogy a Szovjetunió beavatkozik Magyarország belügyeibe, holott nagy jól tudják, hogy ilyesmiről szó sincsen. Viszont azt is tudják, milyen jó lett volna októberben a 13 országból legalább egyet lecsippenteni, ezt a nem nagyon nagy Magyarországot, s a szocialista táborból átvinni az imperialisták táborába. Ez nem sikerűit. Ez az ő kifogásaik fő oka, de ezt nem írhatják be az ötös bízottság Jelentésébe, mert akkor nem tudják öszszehívni a rendkívüli közgyűlést. Mi azt mondjuk, hogy ha a kérdéseket reálisan akarták volna vizsgálni, arra is megvolt a mód. Már Januárban járt itt az Egyesült Nemzetek Szervezete gazdasági bizottságának egyik főtitkárhelyettese, Philippe de Seynes úr, körülnézett^ beszélt, akivel neki tetszett. Az Egyesült Nemzetek főtitkárát, Hammarskjöld urat, már hat hónappal ezelőtt meghívtuk. Ez a meghívás most is érvényben van, a jövő héten is eljöhet. Tessék, beszéljen magyar munkásokkal vagy parasztokkal, tisztviselőkkel, alkalmazottakkal, vagy a kormány tagjaival — ha minket nem nagyon szeret; akkor a kormánytagokkal ne. Ha a tényeket meg akarják ismerni, van rá módjuk, mi ez elé akadályt nem gördítünk, — de az ország belügyeibe beavatkozni nem engedünk. — Az imperialisták, akik a Szovjetuniót rágalmazzák beavatkozással, beavatkoznak nagyon sok ország belügyeibe. Gondoljunk csak a legutóbbi eseményekre. Egyiptomban lelepleztek egy kormányellenes összeesküvést, Szíriában most néhány napja lepleztek le ugyancsak hasonlót, s az amerikai követség három tisztviselőjének keze volt benne. Algériában ölik az embereket, akik saját szabadságukért harcolnak. Ománban reaktív gépekkel támadták a sivatagi arabokat, akiknek sok, ha egy szál fegyver van a kezükben. Persze nem akarják, hogy az ENSZ-kÖzgyűlés az egyiptomi kérdéssel, az ománival meg a szírlalvol foglalkozzék, azért akarjál; oda vinni a magyar kérdést, hogy ezekről eltereljék a figyelmet. Ezután az imperialisták "kegyetlenkedést* vádjáról szólva megállapította, hogy az októberi események Idején a börtönökből összesen több mint 13 ezer bűnözőt engedtek ki, aztán fegyvert nyomtak a kezükbe — és ezeket nevezi szabadsághősöknek a Szabad Európa Rádió. Ugyanakkor csak az elmúlt napon az Országházban mintegy 150 elesett elvtárs számára adtak át kitüntetést, — s az imperialisták az ellenforradalom kegyetlenkedéseiről nem beszélnek. — Kifogásolják azt h — folytatta —, hogy nálunk bevezették a közbiztonsági őrfe zetbe vételt. Milyen embereket veszünk közbiztonsági őrizetbe? Horthysta ezredest, osztályidegent, Izgatót, uszítót, — igenis ezeket rendőrségi őrizetbe vesszük. Azt gondoljuk, nekik ls szolgálatot teszünk, mert ha klót hagynánk őket, holnap esetleg olyat csinálnának, amiért halálbüntetés jár. Meg kell azt is mondani, hogy ml a közbiztonsági őrizet, vagy az internálás rendszerének nom vagyunk hívei. Ml nem gondolkozunk azon, hogy ezt örökre fenntartsuk, de most szükséges, s mivel szükséges, megcsináltuk. Amikor kegyetlenkedésekről, halálra ítélésekről, közbiztonsági őrizetről panaszkodnak, egyet ne felejtsenek él, azt, hogy ki volt a kihívó fél — Ml feltétlenül békességet akarunk. Ml kell ehhez a békességhez? Az kell, hogy az imperialisták vegyék tudomásul, hogy létezik a Magyar Népköztársaság és ott munkás-paraszt Állam van. Ha ezt tudomásul veszik, akkor megvan a békesség. M'éri élesedett az osztályharc — A belső helyzetről ezzel kapcsolatban annyit, hoev ml marxisták vagyunk. Használunk olyan kifejezéseket, hoev az osztályharc élesedik. Élesedett az osztályharc Magyarországon? Okvetlen élesedett. Mi akartuk élesíteni az osztályharcot? Mt nem akartuk élesíteni. Sem s pártnak, sem a munkásosztálynak semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogv az osztályharc élesedjék. MI ezt nem fogjuk semmi módon erőltetni. A munkásosztály érdeke és a dolgozó nén érdeke azt kívánta, hogv az osztályharc ne élesedték. Mi kell ehhez? Az kell. hogy a kiváltságaikat elvesztett urak s az ő kiszolgálóik veevék tudomásul, hoev Magyarországon népköztársaság van, néni hatalom van. és a szocializmust építjük. Ha ők ezt tudomásul veszik, és megpróbálnak becsületes munkából megélni, és nem áskálódnak a rendszer ellen. — akkor az osztályharc nem foe élesedni. És ellenkezőleg. Ha ők élezik, okvetlenül és feltétlenül vissza fogunk csanni. éDpen a békesség érdekében. — Mi azt mondtuk — és őszintén mondtuk —. hogv tanultunk októberből. Abban az értelemben is tanultunk, hogv nem fogunk elfeledkezni azokról a hibákról, amelyek szerepet látszottak abban. hogv megtörténhetett ilyen esemény, és nem foatok eifelelteni. amit a nép ellenségei a néppel szemben tettek. Ezután rátért gazdasási életünk Jellemzésére és megállapította. hogv annak egyensúlya biztosítva van. amiben nagy szerepet Játszik a testvéri országok segítsége. Most dolgozunk a 3 éves terven. amelyben a mezőgazdasági termelés általános színvonalát körülbelül 12 százalékkal akartak emelni, közben a termelés szerkezetét is változtatva. Az állam segíteni akarta a szövetkezeti parasztságot is. és az egyénileg dolgozókat is. de a szövetkezeti dolgozókat jobban. Javítani és fejleszteni akarta a mezőgazdaság technikáiét, növelni a műtrágyatermelést. A mezőgazdaság szocialista jövőjéről szólva hangsúlyozta és példákkal bizonyította, hogy nemcsak Magvarországon és nemcsak a szocialista országokban, de a kapitalista országokban is nagy ütemben folyik az áttérés a mezőgazdasági nagyüzemre —. csakhogy az utóbbiakban ez a parasztok elárverezése, földdönfutóvá tétele útján Játszódik le. — Ezzel kapcsolatban na. » . • • . (Folytatás a 4, oldslonj