Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-18 / 193. szám

4 YMfonap, 1931. tmgma*a» flj A szegedi Szemekben támogatásra talál az űjlípusú ipari szakmai gimnázium Beszámoltunk az elmúlt ségbeli titokra, lógásra tani- meretektói megszédült mim­hetekben olvasóinknak róla, tották meg szívvel, szeretet hogy Szegeden újtípusú gim- tel, názium kezdi meg működé­sét, a Ságvári Gimnázium ÉLKLMISZER­épületében. Ennek a gimná- ÉS KISKERESKEDELMI ziumnak az lesz az előnye, VÁLLALAT hogy egy szakma elsajátltó­kát nem ismerő, nem szerető Ifjúsággá lesz, Ezért üdvözlik örömmel az üzemek felelős vezetői és a dolgozó szülők az új kísérleti sát biztosítja tanulói részére. .. ** ,6®íha1ú párttltkór Fo- gimnáziumi osztályok szerve­sai Diziosiiia ranuiot reszere, d ejvtórs már az alapszer- ... . . „ akik az érettségi letétele al- ^ titkári értekezleten ' ifej- •É8Ít> UIetve megindítását, halmával segéiilevelet nyer- tette; -Kultúrált kereskedel- mert úgy látják Járható utat hetnek. Ebből az iskolából kikerülők tehát művelt szak­met csakis művelt szakmai- tőr ezen a vonalon, lag jólképzett kereskedelmi Ki a felelős ? Vitassuk meg Bárdos Pál: Lépcsők című írásának ianulságaií A közelmúltban Bárdos Pál egy elbeszélését közölte a Dél­magyarország Szegcdi Szép Szó irodalmi melléklete. Az elbeszé­lés "Lépcsők* címmel jelent meg és a fiatalok életének fon­tos kérdéseit taglói la egy tra­gikus sorsú lány életének bemu­tatásával. A szerkesztőséghez levelek, telefon hívások útján számosan fordultak az elbeszé­munkások lesznek. Az ui is- dolgo2Ókkal lehet megterem­kolatípus iránt amely Sze- Kellenek nz érettségl­geden indul meg először ^ flR a szocIalistake_ uagy érdeklódés mutatkozott fedelembe! Busa Vilmos a szülök es az általános is- dvtáreat a vá,lalat leazga­u° !L,m08í Véf2?U iiatal?k tóját sem kell sokat agitálni, korébői. Az iskola megindi- hogy segítsen, hiszen ha nem tásához azonban feltétlenül érintl az iPari-szakmal okta­Haf^k;zmetve tásban résztvevő gimnáziumi egyéb munkahelyek támoga- tanuW a vánalat létszámke. tása, ahol az ujtípusu Ipari- r„t/t héralnniát. akkor vál­szakmai gimnázium tanulói {X" hogy ^maga a vállllaí szakmai gyakorlatukat foly- régi' gyakorlatban <- elmé­A villamosok menet rendje augusztus 20-án Augusztus 20-án Szegeden az alábblak szerint közle­kednek a villamosok a késő esti órákban: l-es villamosvonal (a két állomás között): 23 óra utáni időben 10 percenként közlekednek a kocsik. A központi ., , , megállóhelytől minden egÓ3Z tórakor, 10, 20, 30, 40 és 50 Kenzett dolgozói- perckor indulnak. Utolsó kocsi indulása augusztus 21-én SZEGEDI ORVOSI MŰSZER* FELSZERELÉS KÉSZÍTŐ KTSZ zőt Turai Géza magyaráz, érvel, agitál. Az­tán csönd. Majd jönnek a kérdések: Milyen terhek há­rulnak az egészből a szövet­kezetre? Hogvan segíti az STRANDKÉPEK Lányok a mólón Aztán úgy rémlik, mintha tógerendának X-nével tegnap találkozott partra vetett a kis viz által galyakat tathatják. Az iskola igazga- , ., ... tója és egyben szervezője, letben 361 Turai Géza közéoiskolai ta- val olyan kollektívát teremt, 1 óra. nár többnyire kedvező ta- amclv minden téren segíti . ,„ . . „ , , _ , '. pasztalatokat szerzett mun- „ Z elmT]á.:um ZZZ^Z ^ vtUamosvonal (Ságváritelep felé): 23 óra utáni kája során. Jellemzésképpen °f , ' ' időben a kocsik 30 percenként közlekednek, éspedig a egy-két üzemi szervezésről » ,8r, ;?a ag Mérey-kltérőből minden egész órakor és 30 perckor indul­adunk képet az alábbiakban: ^pzeti^kedelm^ dog- kocsi lndulása . Mérey-kltérőből augusztus elkészül a nyilatkozat: a vál- ~ 1 óra­lalat 10 tfnmázlumi tanuló 4-<s vfllamosvonal (Gedó felé): 23 őra utáni Időben a kereskedelmi képzését vál- kocsik 30 percenként közlekednek, éspedig a központi lalja, megállóhelytől minden egész órakor és 30 perckor indul­nak. Utolsó kocsi Indulása a központi megállóhelytől ÜZEMRÖL-ÜZEMRE augusztus 21-én 1 óra. J^*™5? 8 kép fogad-1a 8 *zcrvpz5t- 5-ös villamosvonal (Újszeged felé): 23 óra utáni ídő­^U^trétomrtlótott rinök °Jatakarás, forradalmi szel- ben a kocsik 30 percenként közlekednek, éspedig a köz­rSt " lelkes ^yjgSSfi "fflSft ffi T^W a ^^ és ^perekor Dárttitkár Csanádi Balázs , Jampiszeiiem Kiirtását induinak. utolsó kocsi indulása a központi megállóhelytől ^"SSSSSSJSSSR —1 " mnárt aki tCmegét, akik gyermekeik- 7-es villamosvonal (Dorozsma felé): 23 őra utáni ldő­KSI fokniíTnft ffimnáziumot ben a kocsik 40 percenként közlekednek, Indulási idejük a ÍL2*nS JÍZSSSS Som°gyi Utcai ^^állóhelytől: 23 óra, 23,40, 0,20 és 1,00 végzett ifjúságot akarnak ne- óra utoJsó kocsi augusztus 2l-én 1 órakor induL vélni, akik azonban nem Az autóbuszvonalakon a kocsik az Anna-forrástól szakadnak el az élet reális minden irányba augusztus 21-én, éjfél után 1 órakor iskola az ipari-szakmai okta- talajáról s nem elméleti is- indulnak, tást? Stb stb.. • A szer­vező Jegyez, jegyez, — majd felel A feleletek megnyugta­tók mert elkészül a nyilat­kozat: A ktsz 8 lpari-szakmal oktatásban résztvevő gimná­ziumi tanuló oktatását, ne­velését vállalja. Érdekes, hogv olvan fiata­lokat ls kérnek, akik orvosok akarnak lenni. Indoklásuk egyszerű: az orvoei műszer konstruálás hosszú évek óta nem fejlődik. Olyan orvosok sokat tudnának segíteni új műszerek szerkesztésében, akik a műszergyártásban is képzettek. Igazuk van! Ké­résüknek az Iskola iparko­dik eleget tenni, FÉMFELDOLGOZÖ VÁLLALAT Ez Itt nehezebb terep látja a szervező. Az igazgató Szekeres István nem előlege­zi a bizalmat A párttitkár Józó Ferenc sokat setietően hallgat Fogas János mű­szaki vezető csillogó szemmel figyel. A szervező ismerteti a javaslatot. Mindenki hall­gat. A munkásigazgató je­gyez, jegyez, jegyez ... Aztán kitör n vihar. A kérdések zá­porozódnak. „Tudták-e a pe­dagógusok, hogy mennyiben felelősek októberért? Elc­legendő-e a képzési idö? Ki űzeti uz üzemi oktatók díját? Hol fognak elhelyezkedni ezek az érettségizett szak­munkások?* S az öntudatos felelősségérzet elemi erővel csap ki a következő kérdés­nél: ki biztosítia. hogv üze­münk kapuján nem csempé­sződik be ilven úton nemkí­vánatos elem? Stb., stb..,. A feleleteket egymásután érvekkel alátámasztva adja meg a szervező, Turai Géza tanár. Elfogadják, mert itt is elkészül a nyilatkozat, igaz két órrás vita után: „Négy gimnazistát vállalunk, de munkások és dolgozó parasz­tok gyermekeiből!* Lehet, hiszen a sok dolgozó közül az üzemben biztos lesz olyan, akinek első gimnáziumba iratkozik be éouen most a gyermeke. S a szervező már látja: milyen nagyszerű, munkáját szerető, szakem­bert nevel majd az apa dol­gozó társaival ez ő gimna­zista fiából s az majd érett­ségi után is felnéz az "öreg szakikra*, akik annyi mester­volna a strandon. Nyomoz, használtak fel a fiatal építő­Fiatalok, félúton a kislány kutat a kihagyó emlékezet mesterek. Gyönyörködve né­és a nő között. El-el hancú- homályos képei között. Sze- zem a gyerekek munkájának róznak még, mint a kicsik, retném, ha segíthetnék, ha eredményét és arra gondolok, de most beszélgetnek, mint tegnap határozottan láttam hogy mi mindent is tud az „komoly" felnőttek. És ugyan volna a strandon és a to- ember létrehozni pusztán miről is beszélhetnének, mint vábbi önkinzásnak véget vet- játékből, már ilyen zsenge fiúkról. hetnék, de sajnos most lá- korban is. Most azonban — Nem Kép tőled, hogy tom először. Nem tudok raj- előbb a kisfiú, aztán a kis­míg oda voltam nyaralni, el- ta segíteni. Pedig nagyon lány sárból golyót gyúr és hódítottad tőlem a Pistát, szeretnék. Talán azért, mert egymásután kezdik bombázni szegezi Kernbe a vádat a néha már velem is megesik, a saját építésű várat. És piros-dresszes, lófarkas fri- hogy egy-egy név nem jut amit egy félórai megfeszített zurás a feketedresszesnek az eszembe, akárhogy töröm munkával, sok kitartással és egyenesen, nyíltan és öszin- is a fejem, öregszünk. ügyességgel felépítettek, egy tén. pillanat alatt tövig lerom­Is azt mutatja, hogy " • Ez sokat kell még tanulnia a felnőttektől, akik ugyanezt II kártyások és sakkozók bolják. Sajnálom a várat és sajnálom azokat a felnőtte­ket is, akik csak azért építe­tt kérdést sokkal burkoltabb ^jö"az®,,ctáí gótnak. Nem nek ' 'h aztán rombolhas­formában tennék fel. érdekli őket a viz és a nap. sanak is .,«-.„* Amint kiérnek a strandra és - Hova gondolsz, válaszol- fürdőnadrágra vetkőznek, ja a másik. - Egész idő alatt f j&k fl Uaku k(írt át j rólad beszélgettünk. a sakktilfót> leüln/k 'az á™ fi fakír fJ^SSSLSZ & a napimádók szektájához tar fel a táblára a figurákat parti' homokban, a móló ke­. ™ és várnak. Nem kell sokáig mény deszkáján, vaau az , . - . ... ,.„,,„. UlKliy K.UJU71, Vagy 02 , várni. Percek se telnek el és üres gyermekmedence forró ez, a kérdezett nem hisz, amit mégis jól esjk hallani máris akad partner és nyom. kemenJévé átalakult'kőpad­— Szia szenyorita — hal- ban utána megjelenik a ki- lóján órákig tud feküdni, lom és hirtelen azt JcépzclcTfif bicék hada is. És ahogy a aveát a nap felé fordítva hogy a spanyol tengerparton sakkparti a sakk-matt felé szemét behunyva A külvilág fekszem. A szenyoritát még közeledik, úgy nfí az ember- meghalt a számára, testét cs értem, de a szlát már nem. gyűrű is körülöttük. Magam lelkét kizárólag a napnak Utána kellene nézni egy is beállok és néma csodálat- engedte át. Egész teste fény­spanyol szótárban. A „sze- tal adózom a villámgyors uk és úszik a verítékben, de nyorita" kijelenti, hogy nem lépéseknek és az ezt követő ő meg sem moccan. Ha órák maradhat, mert csónakázni óramanipulációnak. Egy lé- múlva ismét arra visz utad megy Jenővel. pés, egy nyomás az órán. ahol egyszer feküdni láttad, — Kl az a Jenő. —, kér- újabb lépés, újabb nyomás az most is ott találod, ugyan­dezi a ptrosdresszes. órán. A szerencsétlen kibic olyan merev testtartásban — Mindannyiunkba sze- alig tudja figyelemmel ki- feküdni, mint ahogy a fakír relmes, de egyikünknek se sérni a mesterek gyors sakk- szokott a szöges ágyon, tetszik. Csúnya, unalmas húzásait. Hogy közben mi­srác, de klassz csónakja van. lVen harcias és épületes — Szia, — mondja a sze- párbeszédek hangzanak el, nyorita és eltávozik. Karinthy és mások is , A tanulság fiúk: egyszerre pompás humorral megírták humoros alak. A félmeztelen csak egy lányba legyen sze- vrár. úgyhogy ezt most mel- fs. négerre sült nomádok relmes az ember és a síron- tűzzük. a civilizáció furcsa kí­don az a fiú számit, akinek sertetekent sétál fényes, bar­csónakja van. fiz aktatáskás Homokvár Hol voltam tegnap? no, elegáns bőrtáskájával. Először észre sem vettem, tel sem tünt nekem, de ami­Egy három évesnek látszó kor a hátam mögött valaki kisfiú és egy ötévesformájú megszólalt — „Nézd. aktatás­Három öreg 'úr beszélget a kislány homokvárat épít a kával jár", meglepődve néz­mólón. Az egyik őszhajú parton, közvetlenül a víz tem körül, hogy hol az ak­szemüveges, azon tépelődik, mellett. Elnézem őket, hogy tatáskás? Senkit sem láttam hogy volt-e tegnap a stran- milyen ügyesen, kitartóan a közelben, akinek aktatás­don? Keres, kutat az emlé- tudnak építeni. Mennyi szor- kája lett volna. Es ekkor kezeiében, hogy mit is esi- Balom, munka energia, le- 3zemem véletlenül a kezemre r.ált tegnap? Az egyik pil- lemeny gyümölcse a kesz .... .. .. lanatban úgy vélekszik, hogy vár. És milyen szép ez a iévedt• Én voUam 02 akta' clőző nap dolgozni ment, te- vár. Falai és tornyai csepp- táskás. hát nem lehetett a strandon, kőszerűen épültek fel. Tar- Kálmán László lés megjelenése éta és ebnon- egyedül ültem olt, mint egy le* dotlik refleksziójukat Bárdos tűnt századokból ittfelejtett fi* Pál írásához. Ügy gondoljuk, gura. A lányom szégyellte, hogy szükséges, hogy ismertessünk csak őt gardírozzák, s úgy tett néhányat a levelek közül és vi- egész éjszaka, mintha nem is tát nyissunk a Délmagyarország ismerne. Később kijelentette. hasábjain erről a kérdésről. A hogy inkább nem megy sehová. levetek és a hozzánk érkezett szóbeli megjegyzések ugyanis azt mutatják, hogy nagyon nagy az. eltérés a fiatalok sok problémájának, hibájának a megítélésénél az olvasók között. Az egyik levélíró — L. P. agro­nómus a többi között ezt írja levelében: „Van-e paragrafus a m gbüntelésre...? "Alakjai annyira élnek, hogy nem lehet kitalált történet, s annyira megdöbbentő, hogy nem lehet igaz. Kérem, vála­szoljon — fordul a* íróhoz —* hogy melyik feltevésem igaz. Válaszoljon Bárdos elvtárt arra is, hogy van-e paragrafus a bűnősök megbüntetésére? Nem a lányra gondolok, hi­szen 6 áldozat, a saját köny­nyehnűségének és lelkiismeret­len csirkefogóknak az áldozata. Géza "sporlfiút* mi neveltük, kényeztettük, megadtunk neki mindent.., Elindít egy lányt a lejtön, azután »átpasszolja*, > új áldozatot keres és talál is, hiszen rutinja van már ebben, ki tudja hányadiknál tart... Mennyivel kisebb ez a bűn, mint a gyilkosság? Az a nő, aki ezt az utat végigjárja, er­kölcsi halottá válik. Voltaképpen kik ezek a Gé­zák? Milyen isten küldte őket erre a földre? Kik ezek, hogy emberi sorsokon gázolnak ke­resztül büntetlenül*. Egy lányosanya levele Egy másik levélírónk, aki nem nevezte meg magát, így ír: »Szomorúan olvastam a cik­ket. Magam is lányos mama va­gyok, így engem is érdekel, hogy milyen tragikus sorsuk van a mai lányoknak. Mert saj­nos, ez nem egyedülálló törté­net, ha nem is lát minden eset napvilágot. Hol keressük a hibát? Én, ha elmentem a lányom­mal mulatságba, mint kísérő, minthogy velem jöjjön«. A levélíró a továbbiakban helyesen látja a felnőttek fele* lősségét abban, hogy fiatal, ta* pasztnlotlan, könnyen megszé­dülő lányokat egyedül enged­nek el a szülők szórakozni. Egy másik kérdésben azonban nem érthetünk vele egyet, hiszen hi­báztatja az "örömházak* meg* szüntetését. Mi úgy gondoljuk* hogy az "örömházak* a női* asszonyi sors legmélyebb meg­aláztatását jelentették. Nincs jo* gunk arra, hogy elíogadották to* gyük azt az elvet: a nőket csak úgy lehet megmenteni, ha áldo­zatokat dobunk oda "az állati ösztönü férfiaknak** Társadalmi kérdés Az orvosi felügyelet sem oldja meg ezt a kérdést, hiszen szá­munkra nemcsak az a íő kérdés; hogy a megbetegedéseket meg­előzzük, hanem az is, hogy az emberek erkölcsét felemeljük. Bárdos Pál novellájának prote lámájában is ez a fő kérdés: mit keik tennünk ahhoz, hogy megakadályozzuk a lányok és fiúk erkölcsi világának meg­romlását Nem hisszük, hogy a két nem közötti erkölcs meg­romlása független az élet egyéb erkölcsi kérdéseitől. Nem hisz­szük, hogy vannak "vad férfi­ak*, akik különben pontosan el­végzik munkájukat, tisztessége­sek, megbízhatók. Az erkölcsi rothadás lassan szétterjed az élet minden területére, általá­nossá válik. Ezért is társadalmi kérdés ma a fiatalok nevelésének ügye. Lé­nyegében valamennyi hozzászó­ló és levélíró érzi is ezt, ha nem is talál rá mindig a probléma lényegére. Mit kell tennünk? Nincsenek csodaszerek az ifjú­ság erkölcsi nevelésében. De tennünk kell valamit, A KISZ­szervezetek, szülők, pedagógu­sok egyaránt érzik ezt, mind* nyájukhoz fordulunk, mikor arra kérjük őket. hogy vegye­nek részt a Bárdos Pál novellá­ja által felvetett kérdés megvi­tatásában. Miért nem alszanak éjszakánkéi a Rákóczi tér környékén? Szüntessék meg a harmadik műszakot a Patyolatnál Harminckilenc aláírással cllá- az iskolás gyerekek otthoni tas tott pnnaszos-levél érkezett a nulásáról. Nem, itt ilyen körül­minap szerkesztőségünkbe. Utá- mények között senki sem tud­na júitunk a benne foglaltak­nak és megállapítottuk, hogy azok valóban fedik n valóságot. A Mércy utca 7., Kossuth La­jos sugáréit 8—10. és a Tábor utca 6/a. szám alatti háznk la­kói tették szóvá tarthatatlan helyzetüket a lLákóczi téri Pa­tyolattal kapcsolatban. A Patyo­lat mosóüzeme ugyanis az ő ikózvetlen szomszédságukban működik. Az üzem fala közvet­len érintkezésben van az emlí­tett épületek falával, ennek kö­vetkeztében zúgó, zakatoló mo­sógépek és a működtető elektro­mos erőgépek zaja állandóan, éjjcl-nnppal — a munkaszüneti napok kivételével — órányi szü­net nélkül lehetetlenné teszik a lakók nyugalmát. Éjjel, amikor a város zaja sem hallik ft; jobbak a hnngter­jedés lehetőségei, ez a zakatolás még fokozottabban zavar. Az üzem ugyanis három műszak­ban dolgozik, hozzá kell ten­nünk, hogy megszegve a rá is kőtelező csendrendeletet. A gé­pek működésétől « falak állan­dó remegősben vannak, úgy, hogy például n Kossuth Lajos sugárúti új épület lépcsőházá­ban a fali foglalatba csavart vil­lanykörte mindannyiszor kirá­zódik. Egyik este, 10 órakor áthív­ták a lakók a Patyolat igazga­tóját, s megkérdezték tőle, hogy ilyen körülmények között tud­na-e éjszakn aludni, nem is bc­szélvo a nappali pihenésről és Szüntessék meg tehát legalább az éjjeli műszakot, és no mű­ködtessék lehetőleg már este 8 óra után sem a gépeket Úgy­szintén találjanak — más mó­don — jobb megoldást az üzem alacsony búdogkéményére vo­natkozóan, mert n belőle kiszál­ló füst és korom — adott lég­köri viszonyok esetén — ellepi a környéket, behatol az épüle­tek folyosóira, előszobáiba, onv­nyirn, hogv n lakások szüksé­ges napi szellőztetését is lehe­letlenné teszi. Sürgős, azonnali intézkedést kérünk a dolgozó emberek és családjaik egészsége, éjszakai pihenése és esti nyuga'ma ér­dekéhen. Uj filmjeinkről A Budapest Filmstúdióban két kisfilmet forgatnak. Az egyik Budai hegyek címmel, színes tiijfihn a lmdai hegyvidékről. A másiknak Reggeltől estig lesz a címe, egy kisvárosi élet, apró "mozaikjait* mulatja be derűs formában. A Fekete szem éjszakája cí­mű, első közös gyártású ma­gyal—francia filmet parádés szereposztásban viszik vászon­ra. Nieolc Coureel, Fölette De­real és Jcan Daqucmin, Bús Gyula, Szabó ltniü, Urny Tiva­dar, (Lobbi Hilda, " Bórdy György, Harangozó Gyula, Bar­si Méh, Mányni Lajos, Dénes György, Bnjz János és Kibédy Ervin játszik a filmben,

Next

/
Thumbnails
Contents