Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-18 / 193. szám
Vasárnap, 1957. auguszíus 18. _3. ERŐSÍTSÜK A MUNKÁSSÁG ÉS A DOLGOZÓ PARASZTSÁG SZOROS SZÖVETSÉGÉT ALKOTMÁNYUNK SZELLEMÉBEN! Szépen gyógyulnak az október okozta sebek Ezt a szövetkezetet is *— éppúgy, mint másokat — nemcsak az októberi ellenforradalom állította a múlt évben kérlelhetetlen vizsga elé, hanem az azóta eltelt tíz hónap is. Ez idő alatt be kellett bizonyítaniok az ott kod.lshoz, mint egy egyszerű szövetkezeti tag. Mondogatták mosf is, ilyen mezőgazdászra nincsen szükség, s végül abban valamennyien Színfoltok a Felszabadulás Termelőszövetkezet augusztusi közgyűléséről után igyekeztek visszafordítani kabátjuk október előtti színét, de a tagság mégiscsak úgy döntött, jellemtelen embereknek nincs helyük közöttük. Es ez így van egyetértettek, olyan szak rendjén! ember segítségét, aki vezetni ncllcll „,„.,,„0.™,, ere. . ...» tudja őket a belterjesebb terdolgozó embereknek: közös- Belterjességre törekvés melésre való törekvéseikben, ségük önállóan, nagyobb ól- A . , , . . . akinek szívügye lenne a kölami támogatás, dédelgetés , Az, igazgatóság komoly st- zösség gazdagítása, olyan nélkül is megállja a helyét, kerekről adott szamot a koz- szakembert szívesen befogadgyulesen, de az emberek sza- nának. Hajlandók lennének Kitfínn tormőe vaiból mégis az csendült ki: kétezer forint, vagy még en, ,, . ők még többre képesek. Ep- nél is nagyobb havi jövedeljelentos jövedelem pen ez volt korábban az a met biztosítani a számát®. közösség, ahol a belterjes- gőt még motorkerékpárt is való törekvést a leg- vesznek, hogy mindenhova időben odajuthasson. Egymillió forint az ellenforradalmi számlára Bizonyára az olvasó is érzi ezekből a színfoltokból: a Felszabadulás Tsz sebei is — melyeket az ellenforradalom ütött rajta — szépen gyógyulnak már. Az október előtt elkészített termelési terv végrehajtását itt is megakadályozták a közbejött események. Mint többen kiszámították, azok a károk nélkül, melyek a jószágólloA minap, amikor végighallgattam a Felszabadulás szövetkezet egyik közgyűlését, csak ezt mondhattam: ez a tagság nemcsak az ellenforradalom, hanem az utána eltelt nehéz időszak próbáit is derekasan kiállta. Árendás György elvtársnak, az elnöknek beszámolójából hallottam: "A szövetkezet ségre való törekvést a többen ellenezték. Most mindenki egyetért abban, hogy mivel kedvező lehetőségekkel rendelkeznek a búza, s általában a kalászos növények terméshozamainak állandó emelésére, a gabonatermő területeket folyamatosan csökkenteni kell. Több pillangósnövényt, fűszerpaprikát, idei búzatermés-átlaga vég- könnyűipari nyersanyagot kell termelni. Elmélyült vita alakult ki a gépesítés problémái körül. Sokan azt követelték, döntsön a közgyűlés úgy, hogy az igazgatóság vásároljon erőgépeket, gyorsan mozgó traktorokat. Ha a tsz-nek saját gépei lennének, még tökéletesebb vetőmagágyat tudnának készíteni, másrészt pedig csökkenthetnék a lóállományt a haszonállatok eredményként 11 mázsa 60 kiló lett*. Háromezer mázsát termeltek a bánkúti 1205-ös és a Fleischman 481-es nemesített búzafajtákból. Ezért a gabonáért a rendes áron felül mázsánként 33 forint nemesítési felár is jár. Vagyis, ha a szövetkezet mind a háromezer mázsát eladná az államnak, vagy legalábbis elcserélné szokvány minőségű gabonáért, 99 ezer forint // í* a<z o&szácf a (ni (MMeágunU.. Nyolc éve nyilatkoztattuk kl ünnepélyesen a nép döntő többsége akaratából ország-világ előtt, hogy »A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama*, benne "minden hatalom a dolgozó népé«. 1949. augusztus 20-án lépett életbe legfőbb törvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. A felszabadulás óta addig eltelt öt esztendő legendás harcainak történetét hirdette már az élet, azokét a harcokét, amelyek elévülhetetlen eredményeként ebben a "borzalmak-nyögctte kicsi országban* is minden hatalom a nép birtokába jutott. Ezeknek a harcoknak a korszakalkotó eredményét foglalta alaptörvénybe az országgyűlés nyolc évvel ezelőtti, történelmi időszaka. Ezzel megvalósult, amiről két és fél évtizede álmodott József Attila a Hazám című költemény örök szép sorában: »A dolgozó nép okos gyülekezeteben hányni-vetni meg száz bajunk...« Megvalósult, mert a munkás, a paraszt és orvos vagy tanító fia lett az ország felelős gazdája, és maga választott képviselőinek okos gyülekezete intézi, igazgatja a haza minden fórumán sorsát, jövőjét. Igaz, hogy egyes régi vezetők súlyos hibái, "történelmi bűne* folytán sok minden torz arcot öltött nálunk az utóbbi években. Eltorzult a szavak értelme, csorbát szenvedett a hit és a bizalom, amellyel rosszul sáfárkodtak egyes öntelt korifeusok. Ennek következtében verhetett éket az új-tamáskodók siserehada a nép és a vezetők közé, ezért fertőzhette meg a knépbarát* júdások hitszegő, hazug szépszava a hibákból kiábrándult tömegek önfeledt tudatát és ennek ürügyén lőhettek sortüzet az ellenforradalom zsoldos banditái októberben az elárult néphatalomra. Ez azonban már a múlté. Szétzúztuk a feltámadt úri rend fő hordáit, megsemmisítjük az álarcot öltött, de gaztettre újra kész cinkosait is. Szakítottunk az áruló hitszegőkkel, és éberen őrködünk a vártán, hogy a régi hibák soha többé meg ne ismétlődjenek, s hagy újak se támadjanak helyükön. Az értelmüket visszanyert szavak új hitével, a SZÍVÓS munkával, kommunista helytállással teremtett új bizalom megbecsülésével és jó jegyében az idei szép, nagy ünnepen örökre vallja népünk Ady, a költő igazát: Ez az ország a mi országunk, Itt most már a mi kezünk épít, Tobzódtatok, tobzódtatok Éppen elég volt ezer évig! (magyar) A kultúra fénye a romániai Magyar Autonóm Tartományban csak jutalomként esne a javára. Megegyeztek abban: markukba. Árpából 13 mázsa korántsem egy valamiféle 32, zabból pedig 14 mázsa 76 szövetkezeti gépállomás létekilogrammot csépeltek el sítéséről van szó. A nagyja holdanként. Hasonló zabter- szezonmunkát ezután is a mést baktói földeken sokak gépállomások gépei végezvéleménye szerint eddig még nék. A szakmai irányítás A Felszabadulás Tsz-ben régi probléma a szakmai irányítás kérdése is. Most is felvetődött, kell-e agronómus, vagy sem. Mezőgazdász már több is megfordult a szövetkezetben, de tudásuk nem volt nagy. némelyik annyit sem értett a gazdálHolnap emlékérmeket adnak át a szegedi honvéd karhatalmi egység tagjainak A szegedi honvéd karhatalmi század tagjai a nén javáért derekas munkát végeztek az elmúlt hónapokban. A honvéd karhatalmi egység az alkotmány évfordulóiának tiszteletére holnap, hétfőn műsoros ünnepséget rendez a helyőrségi tiszti klubban. Az ünnepség keretében a honvéd karhatalmi egység tagjainak — akik áldozatos, hősies munkát végeztek a népi hatalom védelmében —átadják a „Munkás-paraszt hatalomért" emlékérmet. Az ünnepségen a honvédelmi miniszter képviselője is részt vesz. nem aratott senki sem. A kapásnövények is az aszályos időjárás ellenére igen jó termést ígérnek. A cukorrépatövek például 30—35 deka között váltakoznak most darabonként. De bármilyen legyen is az időjárás, az év végi jövedelemelosztáskor már nemigen merülhet fel különösebb panasz. Egyedül kenyérgabonából előlegként 5 kilogramm jutott most munkaegységenként. Ha ennek és más eddig kiosztott terményeknek az értékét összeadjuk a pénzelőlegekkel, akkor kiderül, hogy 25 forint 55 fillér pénzt és egyéb értékeket osztottak már eddig szét maguk között az emberek munkaegységeik alapján. Teljes önkéntesség Nem is elégedetlen a tagság. Korábban a tagság jelentős részét majdhogynem kötéllel kellett benntartani. Az ilyesmi itt már régen a múlté. Árendás elvtárs a taggyűlésen bejelentette: rövidesen hozzákezdenek az újesztendei termelési tervek kidolgozásához. Ezt a tervet csak olyan emberekre akarják alapozni, akik ízig-vérig magukénak vallják a szövetkezeti termelés ügyét. Aki kicsit is hadilábon áll a szövetkezettel, mondja meg, zokszó nélkül, kiléphet. A felszólalók közül is sokan elmondták ezt: — Aki nem érzi jól magát a szövetkezetben, az elmehet, őszinteségéért nem haragszunk meg rá. — A 88 főnyi tagságból senki sem állt fel azzal, hogy ő Mjnpo ntno találat menni akar. Végül is abban IMIHUÖ UIUŐ MldlCH állapodtak meg, hogy aki gondolja, a jövő héten beje- A lottó 24-ik fogadási helentheti még kilépését. 2 004 017 szelvényt küldKilépésre nem jelentkezett tek ^ Nem végleges megsenki, de akadtak, akiket ' egyöntetű szavazással a tag- állapítás szerint 5 talalatos ság zárt ki soraiból. Kizárták szeivényt ezúttal sem találNagy József volt urasági in- . . ,. tézőt, Ágoston Jánost és Do- tak az értekelok. A negytalabó Imrét, akik októberbon iatos szelvények száma: 19. risakos^ellTnfo^radalmárok- A nyeremény egyenként ként fordultak neki annak a 79 106,25 forint. 3 találatra közösségnek amelyből ké- f ^ a 2 taiálatra nyelmesen eltek eddig. Bar ezek az emberek október 12,50 forint jut. fT A VALAKI ellátogat a romániai székely vidémányban estek, egymillió fo- kehre, a gazdasági változásokon rint értékű terméskiesés van kívül szemébe ötlik az új, gazmost az előző és a jelenlegi daS társadalmi és kulturális ... ,, . , élet is. Hogy jobban megértsük szerenyebb termelesi terv az( a ^üoSrt, amely a Magyar kozott. Azonban megvan a Autonóm Tartomány lakosainak biztosíték rá, hogy amit az lelkében és életében, miként az ellenforradalom elrabolt, a egész román nép lelkében és éleszorgalmas munkáskezek tében ^bement, álljunk meg egy pillanatra többszörösével szerezzék viszsza. Biztosíték itt erre az a pártszervezet is, mely a tagjai számát tekintve, ha nem is túl nagy, de van elég ereje ahhoz, hogy ébren tartsa az embereket, s ne ismétlődhessék meg még egyszer október. Csépi József a statisztikai adatoknál. Ezek ugyanis olyan dolgokról tanúskodnak, amelyekkel a múltban aligha lehetett dicsekedni. 1944. Azon a területen, mely ma a Magyar Autonóm Tartományt alkotja, 60 000 írástudatlan volt. A városokban nem működött egyetlen színház sem. A falvakban nem volt egyetlen kultúrház sem, s a falusiak csupán a kalendáriumot olvasták. A fentiekhez viszonyítva még jobban számot adhatunk magunknak az utóbbi években történt lényeges változásokról. Jelenleg a tarioinány bármely rajonjában, vagy városában is pihenjen meg a látogató, számtalan tényből tapasztalná, az Olt völgyében gyökeret vert új életet. Álljunk meg Marosvásárhelyt. A Iiadet-hegyen — így nevezik ma is a város öreg lakosai — találjuk az OrvosiGyógyszerészeti Főiskolát. Száz és száz magyar fiatal anyanyelvén tanulja meg itt az emberi szenvedések enyhítésének csodálatos művészetét. A múltban Marosvásárhelyt az ember ujjain megszámolhatta az iskolahat. Most négy négyosztályos elemi iskola, 7 általános iskola, 4 tízosztályos iskola, 4 szakiskola és 9 középfokú technikum működik. A tantestület tagjainak száma 1939-hez képest 75 százalékkal növekedett. Ha a város kulturális fejlődéséről beszélünk, meg kell említeni azoknak nagy számát is, alak számára a könyv nélkülözhetetlen baráttá vált. Egyetlen hónap leforgása alatt több, mint 61 000 könyvet adtak el. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a városnak 70 000 lakosa van. Erre a tényre magyarázatot szolgáltathat az a körülmény is, hogy Marosvásárhelyt működik az Állami Szépirodalmi és Művészeti Kiadó tagozata, amelynek feladata a román írók műveinek magyarnyelvű kiadása. Itt jelenik meg az "Igaz szó« c. havi folyóirat a Román Írószövetség itteni tagozatának kiadásában. Marosvásárhelyt magyarnyelvű színház működik. Kovács György művész, a Román Népköztársaság egyik legfiatalabb népművésze. Nemcsak a székely szinház, hanem a Román Népköztársaság új kultúrájának a büszkesége is. Működik a városban egy színművészeti főiskola is, a "Szentgyörgyi István* főiskola, amelyben a magyar fiatalok anyanyelvükön tanulnak. Megváltozott a Magyar Rádió neve A magyar forradalmi munkásparaszt kormány a Magyar Rádió Intézmény nevét Magyar Rádió és Televízióra változtatta. (Lie-mann f«*l.C— i Az első lépések a nagyhagy ományú szegedi szabadtéri játékok felújítására a Beloiannisz téren. Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának, az előkészítő bizottság vezetőjének irányításával széleskörű bizottság vizsgálja a nézőtér, a színpad elhelyezésének Iehe tőségeit, a tér akusztikai és egyéb adottságait. Még sok munka van hátra, de reméljük, jövő nyáron már megszólalnak a téren az ünnepi játékok harsonái, s a szegedi szabadtéri játékok világhírűbbek lesznek, mint valaha. SZAKADATLANUL gazé dagodik a Magyar Autonom Tartomány kulturális élete. Néhány hónappal ezelőtt alakult meg az Állami Enek- és Táncegyüttes. Ez az együttesi amely a tartonuíny minden településére elvitte a székely dal és lánc kedélyét, igen nagy népszerűségnek örvend. No, de hagyjuk el Marosvásárhelyt és induljunk el a tartomány északi részei fejé, ahol a Kelemen, a Görgényi és a Gyergyói havasok közt terül el Toplica. A fakitermeléseknél dolgozó munkások és a parasztok nemzetiségre való tekintet nélkül vállvetve teremtették meg az új életüket. A Toplicán épített korszerű lakúháztömbökben jó szomszédokként laknak egymás mellett a román és a magyar fakitermelő munkások. Toplica rajon számos új létesítménnyel gazdagodik. Subtecaten új iskola nyílt, amelyben tíztanterem, olvasóterem, könyvtár és laboratórium van. Nemrégen épült fel Toplicán az új filmszínház, Dcdán és a rajon másik három községében pedig a művészegyüttesek új kultúrotthonban mutatják be műsorukat. Erdöszentgyörgy rajonban is nagy változások mentek végbe. A rajonban már hét évvel ezelőtt egyetlen írástudatlan sem volt, ötvenhat rádiókészülékkel, könyvtárral, vetítöberendezéssel felszerelt kultúrház épült. Marosvásárhelyt, Toplicán, vagy Erdöszentgyörgy ön, széltében és hosszában az egész Magyar Aulonom Tartományban testvéri közösségben új életet élnek a dolgozók. A kultúra tényleges valóság, kézzelfogható vívmány. Az egész tartpmányban S67 iskola, 788 könyvtúr, 3 színház, 87 filmszínház, több, mint 1300 művészegyüttes, több, mint 500 kultúrház, 7 múzeum és 1 filharmón'a működik. A TARTOMÁNY városaiban és falvaiban 02 orvosi ellátás ma már nem kívánság. A Magyar Aulonom Tartomány létrehozása előtt ezen a vidéken csupán 24 kórház és más egészségügyi intézmény működött, jelenleg pedig ezeknek az intézményeknek a száma löbbszáz. Csupán a falvakban 38 kórházat és 58 szülőotthont építettek. 1938-hoz képest a halálozási arányszám 50 százalékkal, a gyermekhalandóság pedig egynegyedére csökkent. A kultúra fénye bevilágítja az egész Magyar Aulonom Tartományt. Az itt élő románok és magyarok vállvetve teremtik meg a virágzó jólétet, együtt örüln,ek az új élet napjainak.