Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-18 / 193. szám

Vasárnap, 1957. auguszíus 18. _3. ERŐSÍTSÜK A MUNKÁSSÁG ÉS A DOLGOZÓ PARASZTSÁG SZOROS SZÖVETSÉGÉT ALKOTMÁNYUNK SZELLEMÉBEN! Szépen gyógyulnak az október okozta sebek Ezt a szövetkezetet is *— éppúgy, mint másokat — nemcsak az októberi ellen­forradalom állította a múlt évben kérlelhetetlen vizsga elé, hanem az azóta eltelt tíz hónap is. Ez idő alatt be kellett bizonyítaniok az ott kod.lshoz, mint egy egyszerű szövetkezeti tag. Mondogat­ták mosf is, ilyen mezőgaz­dászra nincsen szükség, s végül abban valamennyien Színfoltok a Felszabadulás Termelőszövetkezet augusztusi közgyűléséről után igyekeztek visszafordí­tani kabátjuk október előtti színét, de a tagság mégis­csak úgy döntött, jellemte­len embereknek nincs he­lyük közöttük. Es ez így van egyetértettek, olyan szak rendjén! ember segítségét, aki vezetni ncllcll „,„.,,„0.™,, ere. . ...» tudja őket a belterjesebb ter­dolgozó embereknek: közös- Belterjességre törekvés melésre való törekvéseikben, ségük önállóan, nagyobb ól- A . , , . . . akinek szívügye lenne a kö­lami támogatás, dédelgetés , Az, igazgatóság komoly st- zösség gazdagítása, olyan nélkül is megállja a helyét, kerekről adott szamot a koz- szakembert szívesen befogad­gyulesen, de az emberek sza- nának. Hajlandók lennének Kitfínn tormőe vaiból mégis az csendült ki: kétezer forint, vagy még en­, ,, . ők még többre képesek. Ep- nél is nagyobb havi jövedel­jelentos jövedelem pen ez volt korábban az a met biztosítani a számát®. közösség, ahol a belterjes- gőt még motorkerékpárt is való törekvést a leg- vesznek, hogy mindenhova időben odajuthasson. Egymillió forint az ellenforradalmi számlára Bizonyára az olvasó is érzi ezekből a színfoltokból: a Felszabadulás Tsz sebei is — melyeket az ellenforradalom ütött rajta — szépen gyó­gyulnak már. Az október előtt elkészített termelési terv végrehajtását itt is megakadályozták a közbe­jött események. Mint többen kiszámították, azok a károk nélkül, melyek a jószágóllo­A minap, amikor végig­hallgattam a Felszabadulás szövetkezet egyik közgyűlé­sét, csak ezt mondhattam: ez a tagság nemcsak az el­lenforradalom, hanem az utána eltelt nehéz időszak próbáit is derekasan kiállta. Árendás György elvtársnak, az elnöknek beszámolójából hallottam: "A szövetkezet ségre való törekvést a többen ellenezték. Most min­denki egyetért abban, hogy mivel kedvező lehetőségekkel rendelkeznek a búza, s álta­lában a kalászos növények terméshozamainak állandó emelésére, a gabonatermő te­rületeket folyamatosan csök­kenteni kell. Több pillangós­növényt, fűszerpaprikát, idei búzatermés-átlaga vég- könnyűipari nyersanyagot kell termelni. Elmélyült vita alakult ki a gépesítés problémái körül. Sokan azt követelték, dönt­sön a közgyűlés úgy, hogy az igazgatóság vásároljon erő­gépeket, gyorsan mozgó traktorokat. Ha a tsz-nek saját gépei lennének, még tö­kéletesebb vetőmagágyat tudnának készíteni, másrészt pedig csökkenthetnék a ló­állományt a haszonállatok eredményként 11 mázsa 60 kiló lett*. Háromezer mázsát termeltek a bánkúti 1205-ös és a Fleischman 481-es neme­sített búzafajtákból. Ezért a gabonáért a rendes áron fe­lül mázsánként 33 forint ne­mesítési felár is jár. Vagyis, ha a szövetkezet mind a há­romezer mázsát eladná az államnak, vagy legalábbis el­cserélné szokvány minőségű gabonáért, 99 ezer forint // í* a<z o&szácf a (ni (MMeágunU.. Nyolc éve nyilatkoz­tattuk kl ünnepélyesen a nép döntő többsége akaratából ország-világ előtt, hogy »A Magyar Népköztársaság a mun­kások és dolgozó pa­rasztok állama*, benne "minden hatalom a dol­gozó népé«. 1949. au­gusztus 20-án lépett életbe legfőbb törvé­nyünk, a Magyar Nép­köztársaság Alkotmá­nya. A felszabadulás óta addig eltelt öt esztendő legendás harcainak tör­ténetét hirdette már az élet, azokét a harcokét, amelyek elévülhetetlen eredményeként ebben a "borzalmak-nyögctte ki­csi országban* is minden hatalom a nép birtokába jutott. Ezeknek a harcok­nak a korszakalkotó ered­ményét foglalta alap­törvénybe az országgyű­lés nyolc évvel ezelőtti, történelmi időszaka. Ezzel megvalósult, ami­ről két és fél évtizede álmodott József Attila a Hazám című költemény örök szép sorában: »A dolgozó nép okos gyüle­kezeteben hányni-vetni meg száz bajunk...« Megvalósult, mert a munkás, a paraszt és or­vos vagy tanító fia lett az ország felelős gazdá­ja, és maga választott képviselőinek okos gyü­lekezete intézi, igazgatja a haza minden fórumán sorsát, jövőjét. Igaz, hogy egyes régi vezetők súlyos hibái, "történelmi bűne* foly­tán sok minden torz ar­cot öltött nálunk az utóbbi években. Eltor­zult a szavak értelme, csorbát szenvedett a hit és a bizalom, amellyel rosszul sáfárkodtak egyes öntelt korifeusok. Ennek következtében verhetett éket az új-ta­máskodók siserehada a nép és a vezetők közé, ezért fertőzhette meg a knépbarát* júdások hit­szegő, hazug szépszava a hibákból kiábrándult tömegek önfeledt tuda­tát és ennek ürügyén lő­hettek sortüzet az ellen­forradalom zsoldos ban­ditái októberben az el­árult néphatalomra. Ez azonban már a múlté. Szétzúztuk a fel­támadt úri rend fő hor­dáit, megsemmisítjük az álarcot öltött, de gaz­tettre újra kész cinko­sait is. Szakítottunk az áruló hitszegőkkel, és éberen őrködünk a vár­tán, hogy a régi hibák soha többé meg ne is­métlődjenek, s hagy újak se támadjanak he­lyükön. Az értelmüket vissza­nyert szavak új hitével, a SZÍVÓS munkával, kom­munista helytállással te­remtett új bizalom meg­becsülésével és jó jegyé­ben az idei szép, nagy ünnepen örökre vallja népünk Ady, a költő igazát: Ez az ország a mi országunk, Itt most már a mi kezünk épít, Tobzódtatok, tobzódtatok Éppen elég volt ezer évig! (magyar) A kultúra fénye a romániai Magyar Autonóm Tartományban csak jutalomként esne a javára. Megegyeztek abban: markukba. Árpából 13 mázsa korántsem egy valamiféle 32, zabból pedig 14 mázsa 76 szövetkezeti gépállomás léte­kilogrammot csépeltek el sítéséről van szó. A nagyja holdanként. Hasonló zabter- szezonmunkát ezután is a mést baktói földeken sokak gépállomások gépei végez­véleménye szerint eddig még nék. A szakmai irányítás A Felszabadulás Tsz-ben régi probléma a szakmai irá­nyítás kérdése is. Most is felvetődött, kell-e agronó­mus, vagy sem. Mezőgaz­dász már több is megfordult a szövetkezetben, de tudá­suk nem volt nagy. némelyik annyit sem értett a gazdál­Holnap emlékérmeket adnak át a szegedi honvéd karhatalmi egység tagjainak A szegedi honvéd karhatalmi század tagjai a nén ja­váért derekas munkát végeztek az elmúlt hónapokban. A honvéd karhatalmi egység az alkotmány évfordulóiának tiszteletére holnap, hétfőn műsoros ünnepséget rendez a helyőrségi tiszti klubban. Az ünnepség keretében a honvéd karhatalmi egység tagjainak — akik áldozatos, hősies mun­kát végeztek a népi hatalom védelmében —átadják a „Munkás-paraszt hatalomért" emlékérmet. Az ünnepségen a honvédelmi miniszter képviselője is részt vesz. nem aratott senki sem. A kapásnövények is az aszá­lyos időjárás ellenére igen jó termést ígérnek. A cukor­répatövek például 30—35 de­ka között váltakoznak most darabonként. De bármilyen legyen is az időjárás, az év végi jövedelemelosztáskor már nemigen merülhet fel különösebb panasz. Egyedül kenyérgabonából előlegként 5 kilogramm jutott most mun­kaegységenként. Ha ennek és más eddig kiosztott termé­nyeknek az értékét összead­juk a pénzelőlegekkel, akkor kiderül, hogy 25 forint 55 fil­lér pénzt és egyéb értékeket osztottak már eddig szét ma­guk között az emberek mun­kaegységeik alapján. Teljes önkéntesség Nem is elégedetlen a tag­ság. Korábban a tagság jelen­tős részét majdhogynem kö­téllel kellett benntartani. Az ilyesmi itt már régen a múlté. Árendás elvtárs a tag­gyűlésen bejelentette: rövi­desen hozzákezdenek az új­esztendei termelési tervek ki­dolgozásához. Ezt a tervet csak olyan emberekre akar­ják alapozni, akik ízig-vérig magukénak vallják a szö­vetkezeti termelés ügyét. Aki kicsit is hadilábon áll a szö­vetkezettel, mondja meg, zokszó nélkül, kiléphet. A felszólalók közül is sokan elmondták ezt: — Aki nem érzi jól magát a szövetkezetben, az elmehet, őszinteségéért nem harag­szunk meg rá. — A 88 főnyi tagságból senki sem állt fel azzal, hogy ő Mjnpo ntno találat menni akar. Végül is abban IMIHUÖ UIUŐ MldlCH állapodtak meg, hogy aki gondolja, a jövő héten beje- A lottó 24-ik fogadási he­lentheti még kilépését. 2 004 017 szelvényt küld­Kilépésre nem jelentkezett tek ^ Nem végleges meg­senki, de akadtak, akiket ' egyöntetű szavazással a tag- állapítás szerint 5 talalatos ság zárt ki soraiból. Kizárták szeivényt ezúttal sem talál­Nagy József volt urasági in- . . ,. tézőt, Ágoston Jánost és Do- tak az értekelok. A negytala­bó Imrét, akik októberbon iatos szelvények száma: 19. risakos^ellTnfo^radalmárok- A nyeremény egyenként ként fordultak neki annak a 79 106,25 forint. 3 találatra közösségnek amelyből ké- f ^ a 2 taiálatra nyelmesen eltek eddig. Bar ezek az emberek október 12,50 forint jut. fT A VALAKI ellátogat a romániai székely vidé­mányban estek, egymillió fo- kehre, a gazdasági változásokon rint értékű terméskiesés van kívül szemébe ötlik az új, gaz­most az előző és a jelenlegi daS társadalmi és kulturális ... ,, . , élet is. Hogy jobban megértsük szerenyebb termelesi terv az( a ^üoSrt, amely a Magyar kozott. Azonban megvan a Autonóm Tartomány lakosainak biztosíték rá, hogy amit az lelkében és életében, miként az ellenforradalom elrabolt, a egész román nép lelkében és éle­szorgalmas munkáskezek tében ^bement, álljunk meg egy pillanatra többszörösével szerezzék visz­sza. Biztosíték itt erre az a pártszervezet is, mely a tag­jai számát tekintve, ha nem is túl nagy, de van elég ereje ahhoz, hogy ébren tartsa az embereket, s ne ismétlődhes­sék meg még egyszer október. Csépi József a statisztikai adatoknál. Ezek ugyanis olyan dolgokról tanúskodnak, ame­lyekkel a múltban aligha lehe­tett dicsekedni. 1944. Azon a területen, mely ma a Magyar Autonóm Tartományt alkotja, 60 000 írástudatlan volt. A városokban nem műkö­dött egyetlen színház sem. A falvakban nem volt egyetlen kultúrház sem, s a falusiak csupán a kalendáriumot olvas­ták. A fentiekhez viszonyítva még jobban számot adhatunk magunknak az utóbbi években történt lényeges változásokról. Jelenleg a tarioinány bármely rajonjában, vagy városában is pihenjen meg a látogató, szám­talan tényből tapasztalná, az Olt völgyében gyökeret vert új életet. Álljunk meg Marosvásár­helyt. A Iiadet-hegyen — így nevezik ma is a város öreg la­kosai — találjuk az Orvosi­Gyógyszerészeti Főiskolát. Száz és száz magyar fiatal anyanyel­vén tanulja meg itt az emberi szenvedések enyhítésének cso­dálatos művészetét. A múltban Marosvásárhelyt az ember uj­jain megszámolhatta az iskola­hat. Most négy négyosztályos elemi iskola, 7 általános iskola, 4 tízosztályos iskola, 4 szakisko­la és 9 középfokú technikum működik. A tantestület tagjai­nak száma 1939-hez képest 75 százalékkal növekedett. Ha a város kulturális fejlődé­séről beszélünk, meg kell emlí­teni azoknak nagy számát is, alak számára a könyv nélkülöz­hetetlen baráttá vált. Egyetlen hónap leforgása alatt több, mint 61 000 könyvet adtak el. Eh­hez hozzá kell tenni, hogy a városnak 70 000 lakosa van. Erre a tényre magyarázatot szolgáltathat az a körülmény is, hogy Marosvásárhelyt működik az Állami Szépirodalmi és Mű­vészeti Kiadó tagozata, amely­nek feladata a román írók mű­veinek magyarnyelvű kiadása. Itt jelenik meg az "Igaz szó« c. havi folyóirat a Román Írószö­vetség itteni tagozatának kiadá­sában. Marosvásárhelyt magyarnyel­vű színház működik. Kovács György művész, a Román Nép­köztársaság egyik legfiatalabb népművésze. Nemcsak a székely szinház, hanem a Román Nép­köztársaság új kultúrájának a büszkesége is. Működik a vá­rosban egy színművészeti fő­iskola is, a "Szentgyörgyi Ist­ván* főiskola, amelyben a ma­gyar fiatalok anyanyelvükön tanulnak. Megváltozott a Magyar Rádió neve A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány a Magyar Rá­dió Intézmény nevét Magyar Rádió és Televízióra változtatta. (Lie-mann f«*l.C— i Az első lépések a nagyhagy ományú szegedi szabadtéri játékok felújítására a Be­loiannisz téren. Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának, az előké­szítő bizottság vezetőjének irányításával széleskörű bizottság vizsgálja a nézőtér, a színpad elhelyezésének Iehe tőségeit, a tér akusztikai és egyéb adottságait. Még sok munka van hátra, de reméljük, jövő nyáron már megszólalnak a téren az ünnepi já­tékok harsonái, s a szegedi szabadtéri játékok világhírűbbek lesznek, mint valaha. SZAKADATLANUL gazé dagodik a Magyar Auto­nom Tartomány kulturális éle­te. Néhány hónappal ezelőtt alakult meg az Állami Enek- és Táncegyüttes. Ez az együttesi amely a tartonuíny minden te­lepülésére elvitte a székely dal és lánc kedélyét, igen nagy népszerűségnek örvend. No, de hagyjuk el Marosvá­sárhelyt és induljunk el a tar­tomány északi részei fejé, ahol a Kelemen, a Görgényi és a Gyergyói havasok közt terül el Toplica. A fakitermeléseknél dolgozó munkások és a parasz­tok nemzetiségre való tekintet nélkül vállvetve teremtették meg az új életüket. A Toplicán épített korszerű lakúháztömbök­ben jó szomszédokként laknak egymás mellett a román és a magyar fakitermelő munkások. Toplica rajon számos új létesít­ménnyel gazdagodik. Subtecaten új iskola nyílt, amelyben tíz­tanterem, olvasóterem, könyv­tár és laboratórium van. Nem­régen épült fel Toplicán az új filmszínház, Dcdán és a rajon másik három községében pedig a művészegyüttesek új kultúr­otthonban mutatják be műso­rukat. Erdöszentgyörgy rajonban is nagy változások mentek végbe. A rajonban már hét évvel ez­előtt egyetlen írástudatlan sem volt, ötvenhat rádiókészülékkel, könyvtárral, vetítöberendezéssel felszerelt kultúrház épült. Marosvásárhelyt, Toplicán, vagy Erdöszentgyörgy ön, szél­tében és hosszában az egész Magyar Aulonom Tartomány­ban testvéri közösségben új életet élnek a dolgozók. A kul­túra tényleges valóság, kézzel­fogható vívmány. Az egész tar­tpmányban S67 iskola, 788 könyvtúr, 3 színház, 87 film­színház, több, mint 1300 mű­vészegyüttes, több, mint 500 kultúrház, 7 múzeum és 1 fil­harmón'a működik. A TARTOMÁNY városai­ban és falvaiban 02 orvosi ellátás ma már nem kívánság. A Magyar Aulonom Tartomány létrehozása előtt ezen a vidéken csupán 24 kórház és más egészségügyi in­tézmény működött, jelenleg pe­dig ezeknek az intézményeknek a száma löbbszáz. Csupán a fal­vakban 38 kórházat és 58 szülő­otthont építettek. 1938-hoz ké­pest a halálozási arányszám 50 százalékkal, a gyermekhalandó­ság pedig egynegyedére csök­kent. A kultúra fénye bevilágítja az egész Magyar Aulonom Tarto­mányt. Az itt élő románok és magyarok vállvetve teremtik meg a virágzó jólétet, együtt örüln,ek az új élet napjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents