Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-17 / 192. szám

2 Szombat, 1957. augusztus 17. Megkezdődött a Szaktanács XI. teljes ülése Pénteken reggel 9 órakor az É DOSZ-székház naevter­mében megkezdődött a Szak­tanács XI. telies ülése. A ta­nácskozáson két napirendi pont szereoel: 1. Segítsék a szakszerveze­tek a .gazdaságosabb terme­lést. az életszínvonal megtar­tásának és állandó emelésé­nek alapiát. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. 2. Szakszervezeti kérdések. Előadó: Vass-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Vass-Witteg Miklós alel­nök megnyitó szaval után Gáspár Sándor főtitkár mon­dottp el beszédét. AZ előadó beszédének első részében a Szaktanács X: ülése óta eltelt Időszak ese­ményeiről. eredményeiről be­szélt. maid a szakszervezetek és a Szaktanács munkáiának eredményeit ismertette. Ez­után inarí termelésünk prob­lémáiról szólt. Megállapítot­tá. hoev iparunk teljesítmé­nye januártól kezdve fokdfca­tosaa emelkedett és június­ban már elérte az elmúlt év azonos IdÓsz&ka termelésének kilencven százalékát. ' A továbbiakban Gáspár elvtárs az Ipari termeléslien jelentkező új módszerekről beszélt arról, hogy növeke­dett a vállalatok önállósára. Javult a vállalatok közötti együttműködés és lavult' a Kim Ir Szcn fogadása Kim Ir Szen. a Koreai Né­ni Demokratikus Köztársaság m'lr.líZtertanácsának elnöke csütörtökön fogadást rende­zett Korea felszabadulásának évfordulója alkalmából. Be­szédében hangoztatta, hogv Korea tovább fogta szilárdí­tani baráti együttműködését a szocialista tábor többi or­szágával. nyersanyagellátás is. A hibák és nehézségek okát az elő­adó a következőkben jelölte meg: lelentős külföldi adós­ságunk van és sok terméket igen drágán készítünk. Ter­melésünk nem állit elő sok­rétű. a vásárlók igényeit minden szempontból kielégí­tő árukészletet. Az előadó ezután a dolgo­zók bérezésének különböző problémáiról szólva megálla­pította. hogv sehol nem sza­bad túllépni a törvénves ke­reteket és ahol csak lehet és indokolt, be kell vezetni a teljesítménybérezést. A to­vábbiakban Gáspár elvtárs a személyi kérdésekről beszélt, maid áttért a munkafegye­lem. a munkaversenyek prob­lémájának elemzésére, maid beszédét a szakszervezeti ve­zetők munkájának méltatá­sával fejezte be. Gáspár Sándor beszéde után szünet következett, majd megkezdődött a vita a főtitkári beszámoló felett. A vitában felszólalt többek között Juhász József (Csong­rád megye), aki a munkafe­gyelem lazaságára muta­tott rá. Ezrek fogadták a Hazeérkező VIT-küldö?iséget A DIVSZ-induló hangjai mellett gördült pénteken este a Nyugati-pályadvarra a moszkvai Világi/jósági Ta­lálkozón részt vett fiatalok vonata: hazaérkezett a ma­gyar VIT-trtildöttség. ' A VIT-küldöttség fogadá­sán megjelent Kállai Gyula művelődésügyi miniszter és Biszku Béla belügyminisz­ter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Borbély Sándor, a KISZ országos szervező bizottságának tit­kára, az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, az ifjúsági szövetség több veze­tője, valamint társadalmi és kulturális életünk számos ki­válósága. Ott volt a fogadá­son J. I. Gromov, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete is. A Himnusz hangjai után Pócza Lajos, a KISZ buda­pesti szervező bizottságának tagja üdvözölte a megjelente­ket, majd Kállai Gyula mű­velődésügyi miniszter lépett a mikrofonhoz, köszöntötte a hazaérkezett VIT-küldöttsé­get és a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forraCalmi munkás-paraszt kormány kö­szönetét tolmácsolta a jó munkáért és helytállásért. Külön köszönetet mondott azoknak a küldötteknek, akik kiváló kulturális- és sporteredmények egész sorá­val bizonyították be, hogy él a magyar ifjúság alkotókedve, tehetsége, ereje és lendülete. Kállai Gyula hatalmas tet­széssel fogadott beszéde után Borbély Sándor, a KISZ or­szágos szervező bizottságá­nak titkára üdvözölte a Moszkvából hazatért fiatalo­kat. A küldöttség tagjai nevé­ben Várnai Ferenc ,a KISZ országos szervező bizottságá­nak titkára mondott köszö­netet a szeretetteljes fogad­tatásért I (1*5) ( — Ne félj semmit, Vodicha — nyugtatta meg Svejk —, etali nyugalom, semmi izgalom, hál az is valami, ha egy ilyen hadoulálybíró­tág elölt áll az ember? Azt láttad volna, hogy ivekkel ezelőtt milyen kurtán-furcsán ment a dolog az ilyen katonai bíróságoknál. Ott volt nálunk tényleges szolgálatban egy llcrál nevű tanító, it ez egyszer elmesélte nekünk a prics­cten fekve, amikor az egész szoba kaszárnya­áristomot kapott, hogy a prágai múzeumban megvannak egy könyvben e/>y ilyen katonai bíróság feljegyzései Mária Terézia korából. Minden ezrednek megvolt a hóhérja, is ez darabonként egy Mária Terézia-tallérért vé­gezte ki az ezredből való katonákat. Es az írások szerint volt olyan nap, amikor cz a hó­hér öt tallért is megkeresett. — Na persze — tette hozzá Svejk megfon­toltan —, akkoriban erős ezredek voltak, és mindig jött kiegészítés a falvakból. — Amikor Szerbiában voltam — mondta Vo­dicka — a mi dandárunknál cigarettát kaptak azok, akiit jelentkeztek komitácsit akasztani. Minden felakasztott pasasén tlz Sport-cigaretta járt, nőkért és gyerekekért öt. Az'án az inten­dantura spórolni kezdett, és inkább csapatosan agyonlőtte őket. Velem szolgált egy cigány, is mi sokáig nem tudtuk róla, hogy ezt csinálja. Csak az volt a feltűnő, hogy éjszaka mindig behívták az irodára. Akkor, a Dritiánál álltunk. Aztán egy éjszaka, amikor a cigány elment, valakinek eszébe jutott, hogy átkutatja a hol­miját, is a bitangnak három darab százas ci­garettacsomagja volt a hátizsákjában. Aztán hajnal felé visszajött a csűrbe, ahol háltunk, és mi rövid úton elintéztük. Leterítettük a földre, és egy Beleun nevű bajtárs szíjjal meg­fojtotta. Vb a bitang c'yan szívós volt, mint egy macika. Vodicka, az öreg árkász, köpött egyet: — As istennek se akart megfulladni, már összecsiruílta magát nekünk, kidülledt a sze­nté, és még mindig életben volt, mint egy ka­kai, amelyiknek csak félig vágták el a nyakát. Erre széttépték, mint egy macskát. Ketten a fejit foglalt, kelten a lábát is kitekerték a nya­kát. Aztán ráhúztuk a hátizsákját a cigaret­tákkal együtt és szépen bedobtuk a Drinába. Ki is akart volna szívni olyan cigarettából, lleggel aztán mindent tűvé tettek érte. — Jelenteni kellett volna, hogy megszökött — jegyezte meg bölcsen Svejk —, hogy már régen készülődött rá, és mindennap azt mond­ta, hogy meg jog lógni. — Eh, ki gondolt volna ilyesmire — felelte Vodicka — mi megtettük a magunkét és a töb­bivel egyáltalán nem térődtünk. Ott nagyon könnyű volt az ilyesmi, mindennap eltűnt va­laki. és aztéin már a Drinából se halászták ki. A fölpuffadt komitácsik nagyon szépen úsztak olt a Drinán a Duna /elé, a mi szétlőtt landve­reseink mellett. Egy-két tapasztalatlan fiú, aki előrzőr látott ilyet, egy kis lázat kapott töke. -e- Azoknak kinint kellett volna adni — mondta Svejk. Éppen beléptek a hadotzlúlyblrésig irodái­nak barakkjába, és a palruj azonnal bevezette őket a 8. számú irodahelyiségbe, ahol az iratok­kal megrakott hosszú asztal mögött Ruller had­bíró ült. Előtte néhány törvénykönyv hevert, rajtuk egy félig üres tcátpohár. Az asztal jobboldalán feszület állolt, elefántcsont utánzatból, beporo­sodott Krisztussal, alci kétségbeesetten nézett le a keresztjének talpára, melyet hamu és ciga­rettacsutkák tömege borított. Ruller hadbíró éppen újabb fájdalmat oko­zott a megfeszített istennek, amennyiben a kereszt talpán megint elnyomott egy cigarettát, i a másik kezével felemelte, a teáspoharat, amely hozzáragadt egy törvénykönyvhöz. Miközben kiszabadította a poharat a tör­vénykönyv fogságából, tovább lapozott egy könyvben, amelygt a tisztikaszinóból vett köl­csön. Ez a könyv, amelyet Pr. S. Kraut Irt, a kö­vetkező sokat ígérő címet viselte: „Forschungen zur F.ntwicklungsgeschichte der gescldechtli­chen Morál*. (Kutatások a nemi erkölcs fejlő­déstörténetének köréből). Ruller hadbíró elnézegette a férfi és női ne­mi szerveket ábrázoló naiv rajzokat, a mellé­jtik írt versekkel együtt, amelyeket a tudós pr. S. Kraut a berlini Nyugati-pályaudvar klozet­jében fedezett fel. — érthető tehát, hogy nem lett figyelmes a belépőkre. A reprodukciók szemléléséből csak Vodicka köhögése riasztotta fel. — H'ns geht lot? (Mi van ott?) — kérdezte tovább lapozva s a naiv rajzok, skiccek és vázlatok folytatását nézegetve. — Hadbíró úrnak alázatosan jelenlem — fe­jelte Svejk —, hogy Vodicka bajtárs meghűlt és most köhög. Ruller hadbíró csak most nézett rá Svejkre és Vodiekára. Megpróbált szigorú arckifejezést ölteni. — Végre, hogy idevánszorogtatok, gazembe­rek — mondta, beletúrva az asztalon heverő iratok rakásába — kilenc órára hivattalak ben­neteket és most már mindjárt tizenegy. — Hogy állsz, te ökör? — kérdezte Vodická­tól. aki vette magának azt a bátorságot, hogy "pihcnj*-be lépjen, — Majd, ha azt mondom, hogy ruht, akkor azt csinálsz a patáddal, amit akarsz. , — Hadbíró úrnak alázatosan jelentem — szólalt meg Svejk —, hogy neki reumája van. — Jobb lesz, ha befogod a pofád — mondta Ruller hadbíró —, majd ha kérdezek tőled va­lamit. akkor felelhetsz. Már háromszor voltál nálam kihallgatáson, ét harapófogóval se le­hetett kihúzni belőled semmit. Nahát, megta­lálom. vagy nem találom meg? Hogy énnekem mennyi munkám van veletek, nyavalyások. De meg is keserülitek, hogy fölöslegeser. fárasz­tottátok a bíróságot. — Nahát, ide nézzetek, piszok disznók — mondta, amikor végre kihúzott az aktacsomé­hói egy terjedelmes iratot a következő felirat­tal: (Folytatjuk) Idézetek az ENSZ öttagú különbizottságának jelentéséből Nemrég készült el a terjedelmes, mintegy 500 gépelt oldalas jelentés magyar fordítása. Az egésznek közlése már terjedelme miatt sem lehetséges, de értelme sincs an­nak, hogy drága importált papírt használjunk fel ennek a magyar nép ellen iránytó műnek a kir: ontr.tására. IBH Mégis köziünk néhány szószerinti idézetei belőle, hogy az tanúnak, hogy kénvszermur. Hol az az utca, hol az a város, hol az a gyár? 730. BEKEZDÉSs ...A ka­tonák azt mondták az egyik olvasó is meggyőződhessen ser-ál, a jelenté:-, szerzői szemér­metlenül hazudnak, becsapják a nyugati kft/véleményt, s megkísérlik félrevezetni az egész világ közvéleményét. 57. BEKEZDÉS: A Szabad Tizenkét szoviet harckocsi Nép, a kommunista párt lap- és páncélautó elpusztult. ja székházából... az AVK-s őrök tüzet nyitottak a fegy­vertelen tüntetőkre. De csak a jelentésben, i 723. BEKEZDÉS: A depor­••••••••^•^•íáttocik fiám Akik jelen voltak, fordítva lö„«sen magas volt a no­tudják: a „fegyvertelen tüntetők voltak a támadók, a Szabad Nép épületéből egyáltalán nem lőttek. kára fogják küldeni a Szov­jetunióba, míg másoknak azt mondták, hogy Szibériába ki-'dik őket És a „tanú* csodálatos­képpen New Yorkba ke­rült. Csak nem Ameriká­ba deportálták őt az oro­szok? 734. BEKEZDÉS: A bizott­60. BEKEZDÉS: Október 23-án a magvar hadsereg verober 4-ét követő három ság megkapta néhány olyan hétben. A tanúk elmondták, magyar személy nevét, akik­hOf»y november közepén né- ről a tanúk kiielentették, hány napon át több depor- bogy orosz börtönökben vol­tál tokkal teái szerelvéav kafiJ,ta el Budapestet. A de­egyes egy ségei" 'jTfel kelők Yl- Portáló vonatok — mint hozzú nyilvánosságra ezeket dalán harcoltak. mondották — csak decem- a neveket. Voltait közöttük K-i t.iH rriin? 1,0r közepén érkeztek Orosz- parlamenti tagok, magasran­xvi iuu roid. országba. Voltok olyanok is. gü tisztek és professzorok és 64. BEKEZDÉS- A oarla- akiket állítólag 1957. ianuár- Magyarország különböző jé­ment epületét őrző szovjet jaban deportáltak. A tanuk szein ievő forradalmi és — - - azt vallották, hoav a szovjet munkástanácsok tagjai börtönökben láttok olvano­kat, akiket Sarkadról. Szom­bathelyről, Győrből. Kecske­Debre­Nyíregyházáról és Veszprémből deportáltak. harckocsik október 25-én tü­zet nyitottak a fegyvertelen tüntetőkre. Minthogy a háztetőkről tiL ,, ,„ , , ,, zeltek a tömegre, nyilván a metrói, Miskolcról tankok másztak fel a ház- cenből, tetőkre, tak. A bizottság azonban kö­telességének érzi, hogy ne Ejnye, de szemérmes lett a tisztelt bizottság! Csak nem attól fél. hogv a „pro­fesszorok* ma — utólag — megtudják, hogy deportál­va vannak? 64. BEKEZDÉS: Nagy lm lét a kommunista párt Szék házában őrizték. Ki tud róla? _—, | , _ . ,.. 740. BEKEZDÉS: A tanúk Kinek Van novemberben vallom4saiból és más bizo­nyítékokból milyenekből?) a azt a következte­és utána „deportált* hoz­zátartozója" a Szovietunió- bizottság ban? tést vonta le. hoev 1956. no­; vember 4-e óta tekintélyes foroirJSr _——. 724; BEKEZDÉS: Magában ;;/.ámban deportáltak magyar ífor 9H L u £ Budapesten a letartóztatások állampolgárokat a Szoviet­afiLl.Iffe „ AvwV eleinte találomra, történtek, unióba. De a szám pontosan hniv^ái < £! r í if h A razziák során az utcákon nem állaoítható meg Min­^ * ö tü s l fa~ míntevr százas csoportokba denesetre ezrekre rúg. A bi­mef: összeterelték az embereket, zottságnak nincs bizonyító* köztük olykor öregeket és ka, hogy a deportáltaknak gyermekeket, a tanúk szerint több mint csuoán egv része Nagv Imre egy az általános gyakorlat az hazakerült volna Magyaror­68. BEKEZDÉS: A minisz­szabadult — első ízben AVH ellenőrzésétől. Eszerint b. ®bi B b nyilatkozattál kiszabadítot- volt, hogy lezártak egyes ut- szagra! ta önmagát a rabságból, carészeket oly formán, hogy Vannak még csodák! az utcaszakász két vécén egV-esy tankot állítottak fél. 70. BEKEZDÉS: Sok sza- Mindenkit, akit a térületen vahihető lanu arról a tény- belül találtak, elvittek.:, ről számol be, hogy semmi­féle fosztogatás nem történt. . A fenti idézetek állításai Bár sfik fiatal élet elpusztult hazugs ?ok. Az a felfogásunk, ! höjíy a közvélemény a ta­és értékes áruk, sőt ékszerek i'áfy' októbéf-nóVthiberl- eseményekből tudja meg a tiszta is érintetlenüljjevertsk; a já- . igasácfiL-JEs nemerak a magya* Mtevétemény. áe az egész rókelőktöl kéznyújtásnyjra. "" világ közvéleménye is tudja meg az Igazságot. v «0v,4t noreFtör Az Wézett mondatok arról tanúskodnak, hogv a leleu­f oltogató*. tehát nem tor- tés.szerzőt bemocskolják és megrágalmazzák a világ közvé­zZhLwTStX leménye előtt a rendet önfeláldozóan cs önuralommal hely­az^ aruházakat ki fosztotta reálUld g2ovjot katonákat. továbbá a magyar munkásokat K1- és parasztokat, akik immár kPenc hónapja megfeszített 71 BEKEZDÉS: Amikora munkával teszik jóvá az ellenforradalom okozta károkat. börtönöket mégnyitották, Az agyafúrtan rágalmazó és hazudozó jelentés szerzői je­úgy iátszik (') néhány kft- Isnlegl alkotó munkánkat akarják elgáncsolni. Minden be­zünséges bűnözőt is kiszaba- «ü'cles embernek az országban és a határon túl össze kell fosnia, hogy a hazugság fegyverét, amelyet ellenünk vetet­tek harcba, szétzúzzuk az igazsággal. Talán egv nevet, egyetlen nevet mea tudna mondani a bizottság, aki deportálva van „az ezrekre rúgók* közül? az elsőtől az utolsó szóig ' - I, ,'.1.— - t : dítottak. Csalóka látszat: a „né­hány egyenlő több mint tízezerrel, 200. BEKEZDÉS: A leg­erősebb ellenállást a gyárne­gyedek tanúsították az észa­kon levő Újpesttől Kőbányán át délre. Pestszenterzsébetig, Soroksárig és Csepelig. „ , , . _ Az 1958-1960. évekre szóló Suíaevobb ^buda^SU _ hotazálejáratú (A Magyarország augusztus 14-1 számából). Aláírták a magyar—albán gazdasági megállapodást gyárnegyedben, kerületben egv a XIII. ablak sem áruc»ereforgalmi és fizetési A megállapodás értelmében nz Albán Népköztársaság első­sorban ásványi és egyéb nyers­ínegállapodás megkötésére pén- anyagokat, többek közölt króm­tört be Ellenben felrob- token került sor a Külflgytm­bant a Macvar Divatcsar- niszténumbnn. A megállnpodá­nok. kifosztották és feL sokat magyar részről Apró An­gyújtották a Minőségi, a tel, a Minisztertanács clnökhc­53"»UI Abdy11 a Rákóczi út és Lenin kör- Kcllezi, a miniszterelnök első út a budapesti gvárne- helyettese Írták nlá. gyed? éréet, nyersolajat, bitument és déligyümölcsöt szállít Magyar­országnak. A Magyar Népköz­társaság teljes gyárberendezésc­ket, elektromos felszereléseket, különféle kábeleket, mezőgazda­sági gépeket, valamint gyógy­szertárt szállít Albániának. A loOó 200. BEKEZDÉS: Több bérház és munkásszálló ösz­szedőlt az ágyútűz következ­tében s mindannyiszor húsz. nyerőszámai : ötven ember rekedt a beom- » lott pincében. Hol? 202. BEKEZDÉS: A szov­jet katonák válogatás nélkül lőttek mindenre ... kenyé­rért sorban álló nőkre és gyermekekre. Ki látott Ilyesmit? 207. BEKEZDÉS: A szov­jet katonák kiszedtek egy gépkocsiból két sebesült sza­badságharcost. egv téren hátrakötött kézzel letérdepeL tették őket. azután géppisz­tollyal agyonlőtték. Az egyik esetet (— és a többit?) azon­ban nem volt alkalma el­lenőrizni a bizottságnak. Bestiális evilkos! — kiált­ja a jelentés a szovjet ka­tonára, maid hozzáteszi szerényen: de nem ellen­őriztük. Ez a rágalmazás magas iskolája. 210. BEKEZDÉS: Duna­pentelén a szabadságharco­sok november 7-én 240 em­bert veszítettek. (A város la­kossága egv halottról tud.) 10,24,27,61,60 Az ománi fijgy a Biztonsági Tanács elé kerül A United Press hírügynök­ség az. ENSZ-tilkárságától szer­zeit értesülésre hivatkozva köz­li, hogy augusztus 20-ra össze­hívták a biztonsági tanácsot, hogy megvizsgálja oz angol csa­patok ománi; agresszív csc'ek­mcnycinek kérdését.' ENSZ-körök szerint az ügyrendi bizottság tagjainak többsége amellett van, hogy szeptember 10-re hívják ósz­sze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát a „magyar kér­dés* megtárgyalására. A közgyűlés ezen az ülés­szakon megvizsgálná az öt­tagú bizottság százötvenezer szavas jelentését. ÉRDÉKESSÉGEK... A rakéta lényegesen régibb eredetű, mint azt általában gon­dolják. A kihal harcosok már a XIII. században használtak raké­tákat, csakhogy akkor még „tüz­nyíl" volt a neve. Egy tömeg amelynek súlya ná­lunk a Földön 100 kilogramm, a Vénuszon csak 86 kilogrammot, a Marson 36 kilogrammot és a Holdon mindössze 16 kilogram­mot nyom. * A labdarúgó-Játékot, vagyis a futballt, a múlt század közepén találták kt Angliában. Az első meccsen két város állt fel. szem­ben egymással. Mindkét város la­kossága részt vett a játékban. A labdát kézben továbbítva, dobás­sal és rugdosással Igyekeztek az elleniéi kapujába juttatni. • Honnan eted a „sztentori hang" kifejezés? Sztentor görög király­fi volt, aki Homeros szerint Tró­ja ostromakor megrémítette a trójalkat erős hangjával. Lám. akkoriban még a kiabálásnak is fontos hadászati Jelentősége volt. Már Robinson Crusoe előtt ls volt egy „Robinson". Egy Pedro S-rrano nevű spanyol hajótörés alkalmával lakatlan szigetre ve­tődött. ahol több mint 12 eszten­deig élt, mfg megmentették. A Havanna közelében lekvő kis sziget még ma ls az ő nevét viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents