Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-17 / 192. szám

Szombat. 1957. augusztus '11. 3 A Magyar Népköztársaság alkotmánya népünk érdekeinek kifejezője Torzítás nélkül a párt politikájának végrehajtásáért Mozaikok a Textilmüvek pártéletéből Korábban a Szegedi Textilművekben járva, a régi ismerősökkel beszélgetve ezt is lehetett tőiiik hallani: »Az MSZMP politikáját helyeslem, de félek, hogy a gyakorlatban, a végrehajtásnál eltorzul*. S mindjárt egy-két nyugtalanító jelenséget is elmondtak. Az egyik ember arról a feszültségről panaszkodott, ami a volt MDP-tagok és az MSZMP néhány tagja között tapasztalható. A műszaki azért aggódott, hogy mi lesz velük — mert mint mondotta —, némelyek sommásan "a fejüket követelik*. Nem szavakkal Érthető volt a párt helyes politikája jó végrehajtásáért való féltés, hiszen a lényeg az, hogy az életben gyökerezzék meg, ne torzítsák el se jobbra, se balra. Ez a párt és az emberek kapcsolatában fontos alapot jelent S az aggodalomnak, ha a panaszkodók részéről talán túlozva is, de minden esetre volt bizonyos és vitathatatlanul jogos alapja. Tetézte ezt az is, hogy némelyek nem értve meg a párt politikáját, kicsit megbélyegezték azokat a becsületes embereket is, akik az MDP-nek tagjai voltak, azonban az MSZMP-be nem léptek be. Lehetett hallani olyan véleményt is, hogy aki nem jó tagnak az MSZMP-be, az nem lehet vezető beosztásban a gazdasági életben. Vajon ezek a szemléletek a jellemzőek? Vajon a párt politikáját mellékvágányra vezetik a város egyik legjelentősebb üzemében? Nem! Most újból az üzemben járva* megállapíthatjuk: a pártszervezet munkáját elsősorban az fémjelzi, hogy kerülni igyekeznek minden kilengést. Nem szavakkal ismerik el az általában főveszélyként jelentkező revizionista, jobbok dali nézetek, azután a szektás; túlzások elleni harc fontosságát, hanem a cselekedeteik együtt járnak ezzel Ha kell* vitáznak is. A nemzeti kommunizmus jelszava — amely a revizionizmus egyik fő megnyilvánulási formája, zavart hozott több ember fejébe. Mi a nemzeti kommunizmus? Miért kapott előkelő helyet az ellenforradalomban a jelszavai között? — erről beszéltek és beszélnek az emberekkel. Szükséges, kell, hogy az ellenforradalom ideológiájának ne engedjenek teret — éppen a dolgozó emberek nyugodt, biztonságos életéért. A párt dolgos emberekért való politikája ez is épp úgy, mint az életkörülmények munkára alapozott javítására való törekvés, s a tartalmas kapcsolat kialakítása a különböző posztokon munkálkodókkal. Megalkuvás? A fentiekben feszültségről, szektás szemléletekről is szóltunk. Ezek nem hasznosak a bizalom és az egymásra találás szempontjából. Megszüntetésükért azonban, ha üggyel-bajjal is, de jelentősek az eredmények. Éppen azért, mert itt is a párt politikáját alkalmazzák. Meggy esi László művezetőt — aki különben becsületes ember és munkáját jól elvégzi — a tagság nem vette fel a pártba, mert arra nem találta őt alkalmasnak. Nos* némely rosszindulatú* emberek sorsával cinikusan labdázó bajkeverő már jósolgatott: "Meggyesi nem is lesz művezető-Nem volt igazuk! Meggyesi László természetesen művezető. A pártszervezet is segítette, hogy tapasztalatcserére menjen el szakmai ismeretei gyarapításáért. Nincs abban semmi különös, hogy mint pártonkívüli, a gazdasági vezetés egyik fontos posztján áll. A pán álláspontja: a pártonkívüliek — a pártfunkció kivételével — minden állást betölthetnek, ba a népi hatalom hívei és szakmailag megfelelőek. Ezt is érvényesítik a gyárban, bár akadnak még néhányan párttagok, akik udvarlásnak, vagy éppen megalkuvásnak veszik. Káros, rossz felfogás ez! Lehet és kell is velük erről beszélgetni. Tudomásul kell venni azt is, hogy a becsületes értelmiségiek munkáját nem nélkülözhetjük. Közeledés A műszakiak körében beszédtéma volt, hogy Nagy Józsefet, a kártoló művezetőjét egymás után háromszor fegyelmi elé állították, mert az egyik kártolós. aki a pártnak tagja, különböző észrevételeket tett róla. A fegyelmiket megtartották és nem találták valóságnak megfelelőnek az észrevételeket. A pártszervezet is segítette tisztázni az igazságot. Maga cáfolt igy rá arra a rágalomra, amelyet némelyek kezdtek elhinteni arról, hogy a pártszervezet üldözi Nagy Józsefet. Egyben a kártolóban dolgozó elvtársnők kérték, hogy a történtekről ő is vonja le a tanulságokat és alaposan nézzen utána a dolgoknak, mielőtt észrevételeket tesz: A volt MDP-tagokhoz — akik nem lettek árulók, és most pártonkívüliek — már történtek közeledő lépések. Az országos pártértekezletet és annak határozatát ismertető taggyűlésre több volt MDP-tagot: Száraz Júliát, Nagy Erzsi fonónőket, Puskás Jenő főművezetőt és másokat is meghívtak. Ennek is híre ment és megnyugtatóan hatott a volt MDP-tagokra. Az egymásra találásnak, a közeledésnek sok formája van még. A továbbiakban ezeket is érvényesíteniük keik Meleg szívvel Az — és csak is az — a jó, ha a pártfunkcionárius közvetlen, barátságos az emberekkel; egy velük az örömben és a bajban. Ha úgy tetszik, a tréfát sem kerülheti, persze mindent a maga idejében. Öröm volt látni, hogy a kommunisták a gyárban általában közvetlenek, sok a segíteni akarás bennük az emberek legkülönfélébb ügyesbajos dolgai iránt. Ezért sokan fordulnak a kommunistákhoz segítségüket kérve. A közvetlenség, a segíteni akarás, a megértő, meleg sziv a dolgozó emberek ügyei iránt elengedhetetlenül fontos. A párt politikájából fakad ez is. Nélküle nincs és nem is lehet jó a kapcsolat a párt és az emberek között. Néhány párttag, úgynevezett "balos* azonban tévedésben van a közvetlenségnéL Szerintük a pártvezetőségi tag ne tréfáljon. Szóval olyasmire gondolnak, hogy mindig komoly arccal járjanak, keljenek. Ez így nem helyes. Ha annak az ideje van, tréfáljon csak a pártfunkcionárius, vagy perdüljön táncra is és legyen benne a derűs, vidám szórakozásban. A gvár pártéletének néhány mozaikja — amellyel foglalkoztunk — jelzi, hogy helyes úton haladnak. A pártszervezet tevékenységének sikere a továbbiakban is abban van, hogy a párt politikáját torzítós nélkül érvényesítsék az élet bonyolultságában. Ezért pedig mindennap van teendő. (m. s.) Augusztus 20 tiszteletére; Ujabb eszperantó tanfolyamok kezdőknek Szegeden A június 29-én és 30-án megtartott Délmagyarországi Eszperantó Találkozó új lendületet adott a szegedi »Béke« Eszperantó Szakkör munkájának. A szegedi eszperantisták július 25-én újraválasztották a szakkör vezetőségét, amely már hozzáfogott a következő oktatási év munkatervének kidolgozásához. A munka zömét természetesen a nyelvtanfolyamok szervezése és vezetése jelenti, hogy mindenki megtanulhassa a nemzetközi segédnyelvet, aki érdeklődik iránta. A nyolc hónapig tartó tanév tanfolyamain az eszperantó nyelv teljesen elsajátítható. A tanfolyamok "nyelvkészségi*, vagy "A* vizsga letételével végződnek, amelyről a vizsgázók az Országos Eszperantó Tanács bizonyítványát kapják meg. A Csongrád Megyei Eszperantó Bizottság haladó eszperanisták részére is tervez tanfolyamot, amely az "oktatói*, vagy "B* vizsga letételére készít elő. Felkérte a Szakkör a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságát, hogy nyelvtanfolyamai közé eszperantó tanfolyamot is iktasson be, mint ahogyan Budapesten is megtették. A nyelvtanfolyamok díja 20 forint, amely a tanfolyam kezdetekor fizetendő. Minthogy tanfolyamvezetők nem állnak korlátlan számban rendelkezésre, s így az indítható tanfolyamok száma is korlátozott, a mielőbbi jelentkezés ajánlatos. Ha nagyobb üzemben kellő számú jelentkező lesz és az üzem az oktatás céljára megfelelő helyiséget biztosít, a tanfolyamvezetőt a szakkör kiküldi az üzembe. Jelentkezés postai levelezőlapon az alábbi címre is küldhető: "Béke* Eszperantó Szakkör, Szeged, Eszperantó utca" 5. (Építők Művelődési Otthona), a következőképpen: "Jelentkezem eszperantó nyelvtanfolyamra. Név, életkor, foglalkozás, pontos cím, aláírás.* Személyes jelentkezés szeptember 1-től a fenti helyen, minden hétfőn 19 és 20 óra között. Vetélkednek az ecsetgyári fiatalok és öreg „ifjak" héhány napja Rendbehozzák a mihálytelki makadámúig! Mihálytelek lakosságának igen nagy bosszúságot okozott a Mihálytelekre vezető makadámút elhanyagolt volta, porossága. Egészségügyi szervek is sokszor kifogásolták, hogy késik az út rendbehozatala. Az augusztus 20-ra. az alkotmány ünnepére készülő mihálytelekieknek külön örömük, hogy ez* az utat most rendbehozzák, lebitumenezik, s így majd másfél kilométer hosszan teljesen portalanítják. Reméljük — mondják a mihálytelekiek —, hogy most a szegediek nagy számban látogatnak meg bennünket, részt vesznek művelődési otthonunk felavatásán és Mihálytelek fejlett belterjes gazdálkodását bemutató kiállításon. a Szegedi Ecsetgyárban egy régi feljegyzéseket örökítő naplóban lapozgattam. Elárulom, e könyvecskének néhány oldala nem valami kedves emlékeket idézett fel bennem. E könyv két év munkaverseny történetének egy-egy fejezetét rögzíti. Több lapjáról lélektelen számok kiáltanak olvasóik felé. Nem tudom, ki írta tintával e vaskos betűket, számokat, csak azt látom, hogy a ceruzával aláírt nevek gazdáinak nem sok közük lehetett a szövegezéshez. A régi versenyszervezés jegyzőkönyve ez a néhány napló. Valahogy úgy történhettek ezek a bejegyzések és aláírások, s erre tanúk sokan a munkások, hogy a versenyszervező szakszervezeti bizalmi, vagy más felírta egy-egy versenykampány kezdetén mit "vállalnak* a munkások, s aztán körbevitték a naplót, hogy mindenki aláírja. Legtöbben még azt sem tudták, hogy mit is "vállaltak*. Nem akarok senkit megsérteni, a vezetőket éppúgy nem, mint a munkásokat. Ha nem is szó szerint, de lényegében így történt a korábbi versenyszervezés. A munkaverseny emlékei közül természetesen nem kedves emlékek ezek. Ennek ellenére mégis ajánlom az ecsetgyári vezetőknek és mindazoknak, akik a jövőben versenyt szerveznek e gyárban, lapozzák fel a könyvecskéket és emlékezzenek: így nem szabad versenyt szervezni. kialakult új módszerei több szegedi üzemben arról tanúskodnak, hogy másként lehet a munkások nemes vetélkedését segíteni. Az a helyes, ha a dolgozók maguk döntik el, hogyan, s miként akarnak versenyezni. Ez azonban nem zárja ki, hogy a vezetők ne segítsenek a versenypontok összeállításában, ez kötelességük. Legyen azonban a verseny önkéntes, mert hiába írja be az előre elkészített szöveg alá nevét a munkás, ha nem érzi magáénak a felajánlásban foglaltakat. Ezt azért mondom el, mert az utóbbi, az alkotmány ünnepére indított versenypontok bejegyzésénél is találni még egy-két régi "Vonást*. A versenyszervezés Nemcsak ezért lapoztam fel ezeket a naplókat. Mást, illetve másokat is kerestem, egy ifjúsági brigádot és annak tagjait. A munkatermekben hamarabb megtalálhattam volna őket a vezetők útmutatásai alapján. Én azonban most arra voltam kíváncsi, vajon beneveztek-e az egykor híres ifjúsági brigád tagjai az augusztus 20-i munkaversenybe? A brigád nem, de- a tagok igen. Ez hogy lehet? Ügy, hogy a brigád megszűnt októberben, amikor a darabbért és sok mást is el akartak temetni az ellenforradalmárok. Be is vezették az órabért az Ecsetgyárban is, kinek örömére, kinek bosszúságára. A volt ifjúsági brigád tagjai: Korom Kati, Zöldi Ica, s mások sem tagadják, hogy az első napokban maguk sem látták, mit hoz majd a konyhára az órabérrendszer. Egy-két nap múlva aztán eszmélni kezdtek: ni csak, még mi elkészítünk 20 ecsetet, mások csak 10-et, a fizetés pedig egyformán jár. Nem jól van ez így. ök bizony nem így tanulták az ifjúsági szervezetben. Jól emlékeztek az alkotmány szövégére, s mondogatták is. Ez aztán nem azt mutatja, hogy mindenkitől képessége szerint, s mindenkinek munkája szerint. A brigád ekkor már legalábbis formailag megszűnt. De azért együtt tartottak, együtt éreztek és ki is mondták: állítsák vissza a darabbért, mert ez így nem mehet sokáig, ha nem akarjuk teljesen tönkretenni az országot. Nem kellett sokáig várniok, megelégedésükre most már darabbérben dolgozhatnak. Nevük ott szerepel a naplóban. De vajon versenyeznek-e a valóságban? A kérdésre Korom Kati válaszol. — Hogyne. — Hát van értelme? — kérdezem. Gyanús is leszek előtte, látom tekintetéből, ahogy végigmér, mintha azt kérdezné, mit akar tőlem ez az idegen. Mikor látja, hogy mosolygok, már enged a bizalmatlanság és közlékenyebb. — Hogyne lenne érdemes, többet keresünk és még jutalmat is nyerhetünk. Ott vannak a díjak a kultúrterem üvegszekrényében. I • _._„ I üvegszekrény I a nagy | valóban 29—30 munkás megjutalmazására idekészített háztartási és közszükségleti cikkekkel van megtömve. Van ott étkészlet, kis- és nagylábos, paszírezógép és több más. A sok értékes tágy közül gondolom Kati és Ica is szívesen elfogadnának egyet-egyet. Kapnak is, ha megérdemlik. Ez azonban csak az üzemi munkástalálkozón derül ki, ha felolvassák, kik is nyertek jó munkájuk alapján ezekből a díjakból. Bennük az akarat megvan, s úgy látni KISZtagokhoz méltóan veszik ki részüket a munkából. Nemcsak ők, mások is, fiatalok, öregek, ha nem is egyaránt, de legtöbben. Csak egyet említek közülük: Győri Mihály bácsi nemsokára 65. évfordulóját ünnepli annak, hogy itt dolgozik a gyárban. Életkora már meghaladja a 33 évet. Régen nyugdíjba mehetett volna, de ő azt tartja: munka nélkül megölné az unalom. Inkább dolgozik. Talán még versenyzik is? — Én nem versenyzem — mondja határozottan. — Nem, mert nincs, aki kiálljon velem versenyezni. — Körül is nézek mindjárt, hátha akad mégis valami versenytárs. Az előtte lévő gépen Iván Magdi ifjúmunkás dolgozik. Ugyanazt a munkát végzi, mint öreg szaktársa. Vele nem tud versenyezni? — Én többet csinálok nála •— jelenti ki magabiztosan. Magdi se ellenzi a versenyt, de ő is látja a közöttük lévő erőviszonyt. Az ó karja nem olyan edzett, mint Győri bácsié, s az öreg tapasztaltabb is. Sajnos a tapasztalatokból úgy hírlik csak ritkán csöpögtet mások részére A munkában fiatalos, a tapasztalatátadásban kicsit öreges. Mégsem marasztalom el, dicséretes és öröm, hogy ilyen korban, ilyen erőben eredményesen és jól dolgozik. Ezért nem is csodálkoznék, ha szombaton majd egy üveg ürmöst ő is elnyerne jó munkája eredményeként. Igaz, neki nincs versenytársa, de mégis versenyez saját maga korábbi eredményeinek túlszárnyalásáért A munkában 1 ^fJS talok és öreg "ifjak* az Ecsetgyárban. Néhányan papírra vetették fogadalmukat az alkotmány tiszteletére, mások bejelentés nélkül igyekeznek jobb eredményeket elérni. Látni az üzemi tervteljesítés számaiból, s abból is, hogy ebben a hónapban terven felül 76 ezer ecsetet akarnak gyártani. Az Ecsetgyárban szinte valamennyi dolgozónak becsületbeli ügye a munka. (n-rt 0,004 EZRELEK A FÖLDKÉREG URÁNTARTALMA A földkéreg urániumtartalma körülbelül 0,004 ezrelék, ami mennyiség tekintetében felette van a föld arany-; ezüst- és platinatartalmának. Az uránium • természetben nem fémként fordul elő, ha* nem komplex vegyületekben, elsősorban az úgynevezett urániumásvány okban. Jelenleg több, mint 200 urániumtartalmú ásványt tartanak nyilván, amelyek közül a szurokéra a legfontosabb. SZINTETIKUS BÉCSISZELET Az emberiség élelmezésének kérdése egyre égetőbbé válik. A tudósoknak- most a probléma megoldása iránti törekvésükben sikerült szintétikus húst előállítaniok. Svájci kutatók egy csoportja protein segítségével olyan szintétikus húst készített, amelynek semmi hasonlósága a marha- vagy disznóhúshoz, de mégis igen ízletes. Legalábbis ezt állítják azok, akik megkóstolták. Románia kulturális életéből r. \ A szocializmust építő román állam biztosította a szükséges alapot a művészeti alkotó munkához is. Míg a múltban Romániában mindössze két operaház és egy szimfonikus zenekar működött, addig a Román Népköztársaságban öt operaház, két operettszínház és 19 szimfonikus zenekar van A fővárosban új és korszerű opera- és balettszínházat létesítettek, Iasi városa új operaházat kapott. Az országban ma 63 drámai színház, esztrád szinház és bábszínház működik, s legtöbbjük részére az elmúlt években újÁSÜleíshíÍjemeltek. Képünkön: a bukaresti balettiskola növq&fékeinek egyik csoportja.