Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-10 / 186. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Ma: A mihálytelki Új Élet Tsz-ről ,•»•**• V*» • V - .1 ! '. „Í+V. V át ÍJ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 186. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. augusztus 10. Kétezer vagon gabona került az állami raktárakba Csongrád megyében Csongrád megye, s Szeged valamennyi terményforgalmi és földművesszövetkezeti raktárában nagy most a forgalom: termelőszövetkezetek és egyéni gazdák megrakott teherautókon, szekereken úgyszólván megállás nélkül viszik az új gabonát. A mai napig már több mint kétezer vagon búza, rozs és árpa került az állami raktárakba. Különösebb agitáció és minden kényszerítő körülmény nélkül történt ez, hiszen az állami felvásárló szervektől is megkapják terményükért azt az árat, amennyit a szabadpiacon kínálnak érte. Ez a magyarázata annak, hogy a mintegy ezer gazda — aki szállítási szerződést kötött — amint elcsépelt és elég száraz a gabonája, igyekszik mielőbb átadni nemcsak a lekötött mennyiséget, hanem legtöbbször annál többet, összes felesleges gabonáját. Ugyanez a helyzet a termelőszövetkezeteknél is. A szegedi Táncsics Tsz 500 mázsa gabona szállítására szerződött, ezzel szemben ennél kilencven mázsával többet adott át. A csépléskor ugyanis kiderült, hogy a vártnál valamivel jobb termést takarítottak be. Még a tsz-tagok is az államnak adják el feleslegüket. Az előlegképpen kapott búzából máris negyven mázsát adtak át a Terményforgalmi Vállalatnak. „TÜZI"-FA Most már a gyakorlatban is bebizonyosodott, milyen helyes volt a munkás-paraszt kormánynak a beadási rendszer megszüntetéséről hozott intézkedése. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt héten Csongrád megyében mintegy ezer vagon gabona, tehát csaknem ugyanannyi került az állami raktárakba, mint a múlt év azonos időszakában. Emellett a mostani felvásár-1 lási rendszer nagy előnye, hogy nem sürgetik a termé-) nyek átadását, s így csak jó) minőségű, raktározásra alkalmas, száraz gabona kerülj az átvevőhelyekre. Tévedés ne essék, nem tűzifa e képen látható temérdek rSnk, hanem »tűzi«-fa, amelyet apróra hasogatnak, s csak ezután ég majd el részben. Gyufa lesz ezekből előbb, vagy utóbb. Inkább utóbb, mert már annyi rönköt halmoztak fel a gyár udvarán, lwgy alig férnek tőle és ha egy rönköt sem szállítanak egy fél évig, talán még akkor is zavartalanul dolgozhat a Szegedi j; Gyufagyár. Szegedi államellenes szervezketfűk a bíróság előtt DZa kezdődnek a üctsutcLsnap szegedi ünnepiével Heti rádióműsor <> ww Őszig több mint egymillió téglát gyárt a „Ualáíccuiéti" docazsmzi téflagyái) ' A Dorozsmai Téglagyár aprócska kis üzem. a falun túl. a zsombói műút mellett húzódik meg. A Téglaipari Egyesülés az utóbbi években nem sokat törődött ezzel a gyárral, mondván, úgy is halálra van ítélve, le kell bontani, mert nem jó a bányája. Nem lehet a bánya agyagából csak harmad-, negyedosztályú téglákat gyártani. A halálos ítéletet ez év január 9-én az egyesülés vezetői ki is mondták. Leállították az üzemet, hajszál híján sor került a lebontásra. a berendezések, gépek elszállítására ia A járási és a dorozsmai községi tanács közbeszólására azonban felmentették az üzemet az ítélet végrehajtásától. Ennek köszönheti, hogy ma is vígan füstöl magas kéménye. A heti gyártás 60—70 ezer A Dorozsmai Téglagyárat március 5-én. mint helviinari vállalatot, a községi tanács vette kezelésbe. Nem sokkal később a termelés is újra elkezdődött benne. Dorozsma és a környező falvak lakosai dicsérik is a tanács vezetőinek eszét ezért a közbelépésükért. mert a gyár az egész környéket ellátia nem harmad-, negyedosztályú, hanem első- és másodosztályú téglával. Áorilis 29-én kezdődött az égetés, s azóta, hogy egészen pontosak legyünk. 982 480 téglát vásároltak innen a Dorozsma vidéki építkező dolgozó parasztok. falusi lakosok. A evárat jelenleg a dorozsmai íöldművesszövetkezet bérben használja a tanácstól. Kezdetben úgv számítottak, az őszi téglaégetési idény befejezésééig Több szegedi tudományos kutató utazik külföldi tanulmányútra A közeljövőben a szegedi egyetem több kutatója megy külföldi tanulmányútra. Dr. Horváth János professzor, az Elméleti Fizikai Intézet vezetője szeptemberben az Oxfordban megrendezésre kerülő quanturrj-kémiai kongresszuson vesz részt. Moór Arthur, Szász Gábor, Szendrei János matematikusok pedig Drezdába utaznak matema kai kongresszusra. egymillió téglát tudnak gyártani. Most azonban már megállapítható: sokkal, de sokkal több lesz ennél. Mert a heti gyártási eredmény rendszeresen 60—70 ezer között mozog, s az egymilliónak már most sincsen sok híja. A tiszta haszon eddig 63 ezer forint A Téglaipari Egyesülésnek sehogy sem akart itt kifizetődni a termelés, egyrészt ezért is akarták felszámolni a gyárat. Viszont a földművesszövetkezet az összkiadásokat. rezsiköltséget leszámítva a gyártásból eddig már 63 ezer forint tiszta jövedelemre tett szert. Az év végére azonban még sokkal nagyobb összegű nyereség ígérkezik, mert a szövetkezetnek rengeteg pénze fekszik jelenleg is készáruban, szénben, olajban és egyéb, a gyártáshoz szükséges anyagokban, ami busás nyereséggel térül majd vissza. Bizonyára sok embert érdekel. hogyan jött létre a gyár életében ez a nagy minőségi változás, hogyan lehetséges most ugyanott első, másodosztályú téglát gyártani. ahol régebben az ilyesmiről nemigen lehetett szó. Ennek a magyarázata igen egyszerű. A bánya agvagával egészen másképp gazdálkodnak most. mint régen. A múlt években maidnem kizárólag csak úgynevezett partföldből készült a tégla, hiányzott a készáruból a kellő mennyiségű agyag. Téglagyári nyelven úgynevezett „süket téglák" születtek, melyek rendkívül törékenyek voltak. Az újszerű bánvagazdálkodás mellett most van arra lehetőség, hogy a minőség a következő években tovább javuljon. A korábbi nagy mennyiségű partföld elhasználása miatt most kissé az agyag sok a téglákban,, de ha a bánya agyagának kitermelésével ismét partföldhöz érnek. — s még kedvezőbb keverési arányt tudnak biztosítani —. ez okvetlenül a minőség további iavulásához vezet. Negyven magánházzal több épülhet A Dorozsmai Téglagyár példá i a elklatáns módon bizonyítja: egy rosszul, ráfizetéssel működő minisztériumi vállalat mennyire gazdaságosan. kifizetően termelhet helyi kezelés mellett, különösen akkor, ha az bele is illik a község, vagy a város helvi iparának profiljába. Hogy mennyire kár lett volna lebontani a Dorozsmai Téglagyárat. azt abból is láthatjuk. hogv Szeged és Dorozsma környékén ebben az esztendőben legalább 35—40 kislakással. magánházzal épülhet most több. A dorozsmai földművesszövetkezet különben készpénzért a hivatalos áron minden építkezőnek kiutalás és előzetes igénylés nélkül is szívesen ad el téglát minden mennyiségben. Geofizikai megfigyelő a bánya mélyén Az egyik dél-boémiai (Csehszlovák Köztársaság) bányában 1450 méter mélységben geofizikai megfigyelőállomást létesítettek. Minden valószínűség szerint ez a legmélyebben fekvő geofizikai megfigyelőállomás a világon. A geofizikai évvel kapcsolatban létesített megfigyelőállomást ellátták olyan műszerekkel, amelyek regisztrálják a Nap és a Hold hatása és a gravitációs erők következtében előálló periódikus földkéregmozgást. Ma délulán 4 órakor nyitják meg a „Magyarországi elleniorradalom" kiállítást Ma délután 4 órakor kerül sor az októberi ellenforradalom eseményeit megörökítő "Magyarországi ellenforradalom" című kiállítás megnyitására. A budapesti Legújabbkori Magyar Történeti Múzeum szakemberei már teljesen elrendezték a kiállítás anyagát a Múzeumi Kéntár Horváth Mihály utcai földszinti és emeleti helyiségében. Vendégszereplésre indul A KÖRNYEZÖ VÁROSOKBA több szegedi öntevékeny művészeti csoport Lassan végéhez ér a nyár, az üzemi művészeti csoportok is megkezdik készülődéseiket az őszi új évadra. Szeged nagyüzemeinek csoportjai túl vannak mér nemcsupán a munka előkészítésén, hanem megkezdtík ma „A merigetős"-t szombaton este mutatták be Kecskeméten. A színes, eleven, jól dramatizált és kifejező erejű népi játék mellett a műsoron a népi együttes más igényes számai is szerepelnek. Meglepő, hogy a Konzervgyár zonyítják, hogy az öntevékeny művészeti csoportok munkája újjáéled és népszerűsége is egyre nagyobb. A kiállítás, amely dokumentumszerűen bemutatja az ellenforradalom eseményeinek menetét, as ellenforradalmi terror pusztításait, azért is időszerű, mert az ENSZ ötös különbizottságának a hazaárulók nyilatkozata alapján "összeállított* alaptalan, tendenciózus, a magyarországi konszolidálást zavarni akaró, hírhedt "jcl lentését* cáfolja meg megdönthetetlen tárgyi bizonyítékokkal. Kiss Károly elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára nyitja meg a kiállítást ünnepélyesen. A kiállítás holnaptól kezdve mindennap — hétfő kivételével — díjmentesen megtekinthető délelőtt 11-től este 7-Jg, vasárnap 10-től 7-lg. A ma délutáni megnyitóra ls minden érdeklődőt szeretettel várnak. gát'a munkát is Az Újszege- tánckarának és népi zenekarának műsorában mennyi a di Kender- Lenszövőgyár, a Ruhagyár és a Szegedi Kenderfonógyár csoportjai a Szegeden is bemutatott műsorral vasárnap Hódmezővásárhelyen szerepelnek. Az újszegediek önálló kirándulásokat is terveznek. Szeptemberben a színjátszó és tánccsoport. valamint az énekkar külön estet ad Hódmezővásárhelyen és Makón. Az üzem dolgozóinak szórakoztatására az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Otthon színjátszó gárdáját látják vendégül. Az orosháziak Tihovicsnij; Nászutazás című három felvonó sos énekes játékát mutatják be az újszegedi gyárban. Az Újszegedi Kender- Lenszövő énekkara ez év ol berében ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját. Az nak énekkar máris nagy lelkesedéssel készül az ünnepi hangversenyre. A Konzervgyár jóképességű, öntevékeny művészgárdája is vidéki útra készül. Waldmann—Mezey nagysikerű népi játék kompozícióját, helyi, szegedkömyéki dal és tánchagyomány-feldolgozás. A Konzervgyár népi együttese ma, — elsősorban a tánccsoport vezetőjének Mezey elvtársnak és az őt mindenben támogató Waldmann József népdalgyűjtő pedagógusnak tervszerű és művészileg színvonalas munkája következtében —, Szegednek szinte reprezentatív népi együttese, mind az együttes művészi munkája, mind pedig műsorának gazdagsága tekintetében. A Szegedi Kenderfonógy.ár színjátszói is megkezdték a felkészülést az őszi új feladatokra. Jároli JénŐ vezetésével Krúdy: "Az arany meg az asszony* valamint Maj Talvesz szovjet szerző "Mintaférj* című egyfelvonásosai• előadására készülnek. budaoesti A szegedi fiafalok is készülődnek az alkotmány ünnepére „Szeged szépe"-választás a vigadói bálon Szeged dolgozói ez évben ls emlékezetessé akarják tenni az alkotmány ünnepét, augusztus 20-át. Az üzemekben, intézményekben hivatalokban már készülnek a' különböző tervek, bontakoznak az elgondolások a kétnapos ünnep programjára, színesíDéiére. A fiatalság is hozzá akar járulni a maga részéről az ünnepléshez. A KISZ vezetésével, irányításával szintén részletes tervet dolgoznak ki A fiatalok egyik „központi* rendezvénye az augusztus 19-i. hétfői nagy bál lesz az A hétfői vigadói bálát sok ötlettel akarják felejthetetlenné tenni. Az ötletek egy részét még -hét lakat alatt* tartják, de annyi már kiszivárgott, hogy az esten nagyszabású szépségversenyen akarják megválasztani -Szeged szépét*. Lengyel professzort hívtek meg a Columbia Egyetemre Julián Krzyzanowski proMindkét darabot színjátszó-ankéton mutatja űjsz'egedRvi^dóban. (Kisebb fesszort, a lengyel irodalombe a csoport. A Kenderfono- mulatságok is lesznek mind- történet kiváló kutatóját két napon, a város különböző meghívták a New York-i Corészeiben, a különböző szer- lumbia Egyetemre, ahol egy vek rendezésében). Másnap, dvig dolgozik majd, hogy elOaugusztus 20-án este szín- segítse a Kridl professzor hanompás felvonulás lesz a vá- lálával megürült -Mk' rosban. wicz-tanszék* betöltését. ban az énekkar és a tánccsoport őszi terveinek előkészítésén is dolgoznak. A szegedi nagyüzemek közül néhányról adtunk csak hírt, Ezek a hírek is azt bi-