Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-04 / 181. szám

5 Hogyan enyhíthető Szeged súlyos lakáshelyzete? |Hány leleményes ember van Csengelén? A városi tanács nagy lehetőségeket biztosító elgondolása a helyi anyagok felhasználására a tanács, az üzemek s az építő összefogásával ' 'A szegedi városi tanácsnál igen komolyan törekednek arra, hogy az állami erőből történő bérházépítés szorgalmazása mellett elősegítsék a családi házak építését a helyi anyagok felhasználásával. Jelentős és nagy lehetőségeket biztosító elgondolás bontakozott kl az elmúlt hetekben. Az elgondolás lényege, hogy a tanács, az építeni szándékozó és annak munkahelye: üzeme közös összefogásával munkás-lakóházak készüljenek, úgy, hogy minél több társadalmi munkát vegyenek igénybe az építkezésnél. A tanács építési és közlekedési osztálya mindenekelőtt egy kétlakásos ikerház tervét készítette eL Az ikerházban egy-egy, nagyobb családoknak is megfelelő, szoba, konyha, mellékhelyiségekből álló szolid, de mégis korszerű, egészséges lakás van. Terméskő-alap, vályogfal Az épület alapja terméskő. Ezt a követ Gyöngyössolymoson szerzi be a tanács. (Magánosok nem kaphatnak belőle.) Amellett, hogy jó minőségű, olcsó is. Szegedre szállítva, körülbelül 60 forint tonnánként Ebből volna mindjárt az épület lábazata is, 80 centiméter magasságig. A kő maga nagyon tetszetős, és szép lábazati felületet ad. A felmenő falak vályogból lennének, amit maga a tulajdonos, családja, barátai vagy munkatársai segítségével is előállíthatna. A tetőszerkezet faanyaga a Csongrádmegyei Erdőgazdaság útján az állami tervben nem szereplő, de különben kitűnően hasznosítható fából kerülne kl. A nyílászáró szerkezeteket a Szegedi Tatarozó Vállalat készítené a tanács megrendelésére, A fuvart az üzem adja Ennél az építkezésnél Jelentős tényező lehet az üzemek segítsége is: főleg fuvarban. Ha a tulajdonos egy szállító vállalattal hordatná az építkezés anyagát á telekre, az körülbelül 20—25 forintba kerülne köbméterenként. Viszont van rá rendelkezés, hogy az üzemek saját munkavállalójuknak építkezés esetén önköltségi áron, körülbelül 2 forintért köbméterenként adhatnak szállítóeszközt. A rokonok, munkatársak segítsége Az üzemek másik nagy segítsége magánál az építkezésnél mutatkozhatna meg. Jóformán minden üzemnek van karbantartó részlege, abból egy-két napra szakmunkást adhatna kölcsön. A leendő háztulajdonos munkatársait is beszervezhetné egyErre bizony nehéz így egyszerűen válaszolni, de azt mondhatjuk,'hogy biztosan nincs annyi, mint SzatymaMárhogy miből gondoljuk ezt? Csak abból, hogy ez a két község, s a hozzájuk J-tartozó tanyavidéhcl: már gyakorlatilag mindjárt finem olyan messze eski is próbálja. A Béketele- fnek egymáshoz, mégis pen az épülő egészségügyi ynagy ' különbség van ház szomszédságában mOsttiug-iük. Es ez a különbkészítenek két ikerházat: az£J£+ ncm 0byan régi egyik a Tatarozó Vállalat, agkeletű. Talán még hét másik pedig a Szegedi Ken -^évtizede sincs annak, derfonó és az Újszegedi Kcn-,iami!íur a t.otynuiz; }m. két szombat délutáni, vasárnap délelőtti, vagy párórás műszak utáni -társadalmi* munkára. Nagyon sok szegedi dolgozó jönne el segíteni eddig nehéz körülmények között élő munkatársának, ha tudja, hogy közös összefogás eredményeként az der- Lenszövő egy-egy dolgo-g^"' ü é^ú^kijmí— csaladl °tthont zojae lesz. A tulajdonosok, az" ^ a,avn'szi \ZÉl üzemük vezetőinek, dolgozó-^ homokot> ahog tarsaik segítségevei építik^, ma u teszi mé otthonukat Az alapot meg-2Crnngelém. Szatymazon ástak, a vályogot kívcrtek. sÁ^,^ hülönü,en az most szállítják a terméskő-.^utóbbi tÍM év alaU vet hogy rövidesen megkez-X vébmi, törté*. Meg• dodjek az alapozas. Az epit-;t kezést műszakilag a tanács ellenőrzi, s minden tapasztalatot az építési naplóban lerögzít. hogy a végen megállapítsák: valóban mennyiért lehet egy-egy Ilyen házat megépíteni. hamarosan kap. Ha szakmunkást az üzem nem biztosíthat, akkor a szakmunkát a tanács megbízásából a Tatarozó Vállalat végezné el. Ugyancsak a tanács kérne fel vállalatot, vagy szövetkezetet a villanyszerelési, csatornázási stb. szakmunkára. Sokkal olcsóbb így szelídült a szilaj, meszes homok, s mindenfelé, amerre csak a szem ellát, virágzó gyümölcs-kertek, gyönyörködtető őszibarackosok pompáznak. Hogy is kezdődött a dolog Szatymazon.'1 Frank József dolgozó paraszt még a harmincas évek elején nekivágott egy merész próbálkozásnak. Valahonnan az ország távoleső részeiből igazi őszibarack csemetéket hozott, s földje egy kis darabján elültette a faltat, s pár év múlva kiderült, hogy ez az állandóan vándorló izgőmozgó meszes homok többet is tud adni évi 4—5 mázsa rozsnál. Megadja az — ha ő is megkapja, amit kér az 50—100 mázsás őszibarack termést is. Később, ahogy teltek az évek, Frank József őszibarackfái nagyon elszaporodtak a környéken. Ma már vagy 250 ezer daszemet rab van belőlüli. Az afféle. korcs, nemesített őszi- őszibarack termelés 'len, vad alanyok, ameszámára már évek óta liezd szűknek bizonyulni a szatymazi körzet, s ugyancsak belopakodott az őszibarack a zsombói, zákányszéki, sándorfalvi és a balástyai körzetekbe is. Csengéiéig azonban még nem ért ek Persze igaz; hogy az őszibaracktermelés alapos szaktudást, messzi évekre előrelátó gondos kertészkedő munkát igényel, da nem ördöngös mesterség ez, könnyen megtanulható, csak akarni kell. Es a szalymaziak nem is rejtik véka alá tudományukat. Ami az igazsághos tartozik imitt-amott ültettek már Csengelén is öszibaraclt-fákat. Csakhogy ezek nem voltak igazi őszibarackjuk, lyek nem is hozhattak igazi értélíes termést, csak apró, fanyarizű, szőrös gyümölcsöket. Hogy mi <22 igazi őszi* barack, azt Frank Jó* zsej szatymazi parasztgazda ötholdas gyümölcskertjében és követői gazdaságában a cscngeleiehnek is meg lehelne tekinteni. S ha akatbia néhány leiemé* nyes csengelei ember, alti nekivágna az igazi őszibaraclt-termclés helyi meghonosításának; munkájuk bizonyára sok követőre találna. Ezután nemsokára eljönne az az idő, amikor, ha leltenné valaki a kérdést, hogy hány leleményes ember van Csengelén, nyugodtan válaszolhatnánk; annyi biztosan van, mint Szatymazon. az építkezéshez szükséges pénzt a tulajdonos az OTP útján hosszúlejáratú hitel formájában kapná. (Ez az építkezés a fenti elgondolás szerint sokkal kisebb OTPkölcsönt igényelne, úgyhogy a rendelkezésre álló hitelkeretből az akció megindultával sokkal több személynek adható ki kölcsön, mint eddig lehetséges volt.) A házépítési akció lebonyolítása nem könnyű. Igen lelkes munkára, leleményességre és a három *fél*: a tanács, az üzemek, a háztulajdonosok legszorosabb együttműködésére van szükség. De megéri, mert egy-egy lakás a fenti módszerrel, helyi anyagokból építve, az előzetes kalkuláció szerint 55 ezer forintból megépíthető, akkor, amikor állami vállalatok "normális eljárásával* egyegy lakás körülbelül 90 ezer forintba kerül. A módszert már próbálják is Ezt az ikerházépítést a városi tanács, a II. kerületi tanács közbejöttével most E lehetőséget meg kell ragadni! A gyakorlati tapasztalatokat azután összesítik, s annak alapján a városi tanács előreláthatólag felhívással fordul Szeged üzemeihez: Íme itt a járható út, összefogással, a tanács segítségével, a társadalmi erők mozgósításával van lehetőség komolyan enyhíteni a város helyzetét és folyamatosan egészséges, jó lakáshoz juttatni a szegedi dolgozókat. Reméljük ez az akció Szeged üzemeiben, a dolgozók között komoly visszhangra talál. Lapunk nemcsak, hogy helyesli az elgondolást, hanem a maga részéről a legnagyobb támogatást szeretne ehhez nyújtani. Minden, a fenti elgondolást, akciót elősegítő hozzászólást, javaslatot szívesen veszünk, s azt a tanácshoz továbbítjuk, illetve lapunkban közöljük. WMWWWWWMWWIIMMMIWtl • | : i Augusztus 4; Szabad munkavállalási lehetőség az építőipar fiatal szakemberei száméra Mint ismeretes, a napokban kiadott rendelet megváltoztatta azt a régebbi törvényerejű rendelkezést, mely előírta a műszaki egyetemet és technikumot végzett fiatalok kötelező szakmai gyakorlatát A mérnököknél kétéves, a technikusoknál másféléves kötelező szakmai gyakorlat ellen főleg az volt a kifogás, hogy bürokráciával járt, nem tette lehetővé a fiatalok egyéni kívánságainak figyelembevételét. A fiatalok most szabad munkavállalási lehetőségeket az egyetem pedig pályázatot írt ki az állásokra. A pályázatokról a professzori kar, a minisztérium, a párt- és az ifjúsági szervezet küldötteiből alakított bizottság dönt. A pályázatok elbírálása most folyik. Akiket nem sikerül pályázat útján végleges munkakörbe helyezni, azokat a most létesített gyakornoki munkabéralap terhére alkalmazzák egyéves időtartamra. Ha valaki időközben végleges álláshoz jut, otthagyhatja gyakornoki státusát. A most végzett építőipari kaptak. Igy van ez az építő- „ „ iparban is, ahol sok, idén technikusokat az építölDar a végzett fiatal keresi az elhelyezkedést, Az Építésügyi Minisztérium úgy könnyítette meg a műszaki fiatalok elhelyezkedését. hogy összeírta, hánv fiatal mérnökre van szüksége vállalatainak. Az igényeket közölte az egyetemmel. A kisteleki KISZ-fiatalok közül 26-an egy héttel ezelőtt túristakirándulásra a Mátrába utaztak. A község kommunista ifjai sátrakat szerezttíc maguknak és nz egyhetes kollektív mátrai kirándulásból csütörtökön este tértek haza. A VIT-emlékjelvény megszerzésére versenyre hívta a Szegedi Kenderfonógyár KISZ-szervezete és a Szegedi Textiles Klub intéző bizottsága a város KlSZ-szervezeteit és sportklubjait. A sportverseny pontjai a l(övetkezök. X. Melyik üzem ifjúmunkásai szereznek legtöbb VIT-emlékjelvényt szeptember l-ig. 2. Melyik üzem ifjúmunkása éri el a legnagyobb pontszámot. 3. Melyik sportklub ad legtöbb támogatást az üzemi KISZszervezetnek a verseny sikere érdekében. A versenyértékelésre a városi KISZ sportbizottságát kérték fel. Hiába wltatM propagandistái a szocialista versenymozgalmat és hiába állították pellengére a munkahősöket, a dolgozók lelkéből, tudatából nem tudták kiölni a szebbre , jobbra törekvést. Ezért van az, hogy felső erőlködés és kezdeményezés nélkül ma már ismét számottevő a versenymozgalom gazdasági életünkben. Igaz, hogy nem ölt olyan széles méreteket, mint korábban, de a felesleges sallangokat ne sajnáljuk. Nem az dönti el a mozgalom életrevalóságát, hogy egész üzemek részt vesznek-e abban, hanem az, hogy ténylegesen erősíti-e népgazdaságunkat, közelebb visz-e bennünket az egyéni és társadalmi jobbléthez, — előre lendíti-e hatékonyan a gazdasági munkát. Mikor a versenymozgalom a dolgozók önkéntes kezdeményezése révén ismét éledezni kezdett, mindenki aggódva figyelmeztetett: vigyázzunk nehogy a mozgalommal együtt a régi hibákat is feltámasszuk! Az aggodalom jogos volt és a lelkiismeretből fakadt. Azután jelentkezett pozitív törekvés is — ilyen ösztönzéssel: keressük a munkaverseny új formáit! A kis erecske azonban olyan gyorsan széles folyóvá dagadt, hogy egyik törekvésünkben sem tudtunk vele lépést tartani. S mi történt? mélyebb értelmet a mozgalom, de sok régi hiba, zátony ls visszamaradt. Arról van szó, hogy az emberek versenyezni akartak — egymással,más üzemrészbeliekkel és más üzemekkel, — s nem lehetett fékezni őket azzal, hogy „még nem alakultak ki az új formák, várjunk, okosodjunk!" Sok helyen kapták hát a régi formákat, az üzem helyzetéből meghatározták a feltételeket. és dolgoztak. Nekik volt igazuk, mert túlságosan felfújtuk ezt a „forma keresést'*. Senki se gondolt arra. hogy a felaiánlási kampányokat visszahívja az üzemek életébe — inkább arra törekedtek mindenütt, hogy az üzem gazdaságos termelésének szolgálatába szegüljön a verseny. Néhány hónap távlatából már világosan látható, hogy azelőtt sem annyira a formákban, mint inkább a felfogásban volt a hiba. A korábbi versenyek nagyobb része festett kirakat volt, s végül odáig fajult a dolog, hogy nem tényleges eredményekre, hanem elsőségre törekedtek az üzemek: Egy-egy üzemek közötti versenyszerződést mindig megelőzött egy „stratégiai" machináció, amit az ügyes versenyes dolgozott ki. Legtöbb verseny azon dőlt el, hogyan tudott alkudni, manőverezni és csalni egy-egy versenyfelelős. Sok helyen a versenyügyekkel megbízott emberek olyan praktikára, fortélyosságra tettek szert, hogy az üzem kisujjgörbftés nélkül is megnyert minden versenyt. Ez az önámítás tette tönkre a mozgalmat egyéb hibái mellett. H*iMt ii7e«tiin!( atavasszal«nnek a felfogásnak! Igen — csakhogy csábít ez még mindig. Itt van például a Kenderfonógyár és a Ruhagyár fiataljainak az esete. A kenderfonógyári KISZ-tagok versenyre szólították az egyik ifjúsági szalagot, s ebből szép szerződés is kerekedett. Egészen eltérő profilú üzemekről lévén szó. nagy gondot okozott és nagy előkészületet igényelt a feltételek összehozása és az értékelés módjának meghatározása. A két versenyügyekkel megbízott üzemi dolgozó összeült, hogy közös nevezőre jusson. Megegyeztek abban, hogy ezért ennyi, amazért annyi pont jár — de becsúszott a Ruhagyár képviselője részéről az a szándék, hogy egy kis előnyt, biztosítékot mégsem árt szerezni. — Fusson ki a Bzeme, ha cérnahányad századoknál nagyobb mértékben csökkenthető — fogadkozott. S mit hozott az első összehasonlítás? Több, mint egy teljes egységet! A ruhagyári ifik kétszer egyrhás után óriási fölénnyel elsők lettek. Biztosan igyekeztek — s igyekeztek a kendergyáriak is — csak úgy tűnik, mintha a biztosíték előre meg lett volna. E2 azonban csak formai kérdés. Hogy ki lett az első, az igazán mindegy az ügy szempontjából. A felfogást is meg lehet változtatni — ellenben azon lehet és kell vitatkozni, hogy hasznos-e a mozgalomnak a fagylaltgyár és a kaszagyár, a vajmester és a kőműves, a fonó és a konfekciós dolgozó versenye? Van-e reális alap az elbírálásra? Van-e ténylegesen ösztönző hatása az ilyen versenynek, vagy csak a két értékelő bizottság hadonászik? Havonta egyszer megtudják a versenytársak, hogy ki nyert, esetleg pár napig fogadkoznak is, s azután három hét csöndes feledékenységben telik el. Tudni kell azt is, hogy mindkét üzemben van belső munkaverseny, s azok általában jól eltalált, hasznos feltételek szerint folynak — meghatározott jutalomért és a gazdaságosságért. Kell még egy másik. harmadik, negyedik is? A Kenderfonógyár versenyzik az újszegedi szövőgyárral is, a Ruhagyárból is állandóan röpködnek a különféle versenyfelhívások. Van értelme a halmozásnak? Ez inkább adminisztráció, mint tényleges verseny. Adminisztráció úgy is, hogy az üzem jól -adminisztrálja* magát. hatékonyak és vonzóak. de emezek formálisak, kirakat-keilékek. Lehet ideiglenes serkentő erejük, de mihelyt varázsukat vesztik, aktává válnak. Véleményemet egyetlen üzemre, vagy társadalmi szervezetre sem akarom ráerőszakolni, de szóvá kell ezt tenni, ha másért nem, azért, hogy a közvélemény, a tapasztalt munkások és a versenyek szervezői hozzászóljanak. Hogy sok sallangot cipel még ma is a mozgalom, az bizonyos. Talán ez is az — vagy ha mégsem, akkor más a hiba. Mindenesetre csak használna a munkaverseny ügyének, ha elvégeznénk közösen azt a munkát, amit a verseny gyors újjászületése idején nem sikerült megcselekedni. jelenlegi csökkentett beruházások miatt nem tudja kivétel nélkül technikusi munkakörben foglalkoztatni. Akinek nem jutott technikusi munka, azt fizikai munkára alkalmazzák, ily módon az építőipari technikumokban a most végzett fiatalokat már mind elhelyezték. Szabadítsuk meg a sailangoktól A MUNKA VERSENY-MOZGALMA TI A szovjet | vasutasok ünnepe j Irta: LEONID VOLGLN A Szovjet Vasutasok : Napját minden évben t augusztus első vasárj napján ünneplik. Idén • augusztus 4-én emlékez; nek meg a szovjet vasút : dolgozóinak napjáról. : A vasúti közlekedés • a szovjet népgazdaság 5 egyik legfontosabb ága: zata. A Szovjetunióban j az össz. teherforgalom • 85 százalékát a vasút 1 bonyolítja le. 2 A szovjet hatatom • évei során sok ezer ki• lométernyi új vtasútvo: nal épült. Az első ötéves • terv idején helyezték 5 üzembe a Turkesztán; Szibériai vasútvonalat, • amely Közép-Ázsiát kö1 tötte össze Szibériával. ; Azóta még több vasút• vonal épült, • A szovjet vasút nem• rsak "mennyiségileg*, • hanem "minőségileg* is : fejlődött. A -minőségi* • fejlődést a különféle 3 automatikus jelző- és : biztonsági-berendezés, a • pályaudvarok sokoldalú t gépesítése jelzi. Ma már • újabb feladat, a villa• mosítás áll a szovjet vat sutasok előtt. A tervek • szerint a következő 15 : évben 40 009 kilométer| nyi vasútvonalat villa; mosítanak. E hatalmas J terv megvalósítását ta• valy kezdték meg és év2 ről-évre újabb pályates3 tek felett jelennek meg í az elektromos vezeté• kek. 1956-ban 1 019 kilo• méterrel. Idén pedig : még 1263 kilométerrel 3 növekszik a viilamosí3 tett vonalak hossza. A : gőzmozdonyok helyét 2 egyre inkább átveszik a • motoros-vonatok, 1960S ban pedig az össz-áru. forgalom 40—45 szásalé; kát már elektromos 3 vagy motoros-mozdo3 nyok szállítják majd. 3 A szovjet állam nagy 3 gondot fordít a vasuta. 5 sok életkürülményeiJ nek javítására. A múlt 3 évben például 911009 : négyzetméternyi lakóle• rüJetüt építettek be a 3 vasutasok számára. Idén S 1200 090 négyzetméterJ nyi lakóterületen építe2 nek lakásokat. Az állam • évente több mint 2 mil: Hárd rubelt fordít a va2 tűt dolgozóinak egész• ségvédelmérc. A vasut tx'íok művelődését, kul• túrált szórakozását szá1 mcs iskola, kultúrház és ; úgynevezétt > klub-vagoJ i<ók« biztosítják. A szavJ jct kormány mintegy 3 • milliárd rubelt fordít a J vasutasok társadalom: biztosítására. Ebből 140 j millió rubelt költenek a • szanatóriumi és üdülő: helyi beutalásokra. OtlHIIHItlHtMlHHt