Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-04 / 181. szám

5 Hogyan enyhíthető Szeged súlyos lakáshelyzete? |Hány leleményes ember van Csengelén? A városi tanács nagy lehetőségeket biztosító elgondolása a helyi anyagok felhasználására a tanács, az üzemek s az építő összefogásával ' 'A szegedi városi ta­nácsnál igen komolyan töre­kednek arra, hogy az állami erőből történő bérházépítés szorgalmazása mellett előse­gítsék a családi házak építé­sét a helyi anyagok felhasz­nálásával. Jelentős és nagy lehetősé­geket biztosító elgondolás bontakozott kl az elmúlt he­tekben. Az elgondolás lénye­ge, hogy a tanács, az építeni szándékozó és annak munka­helye: üzeme közös összefo­gásával munkás-lakóházak készüljenek, úgy, hogy minél több társadalmi munkát ve­gyenek igénybe az építkezés­nél. A tanács építési és közle­kedési osztálya mindenek­előtt egy kétlakásos ikerház tervét készítette eL Az iker­házban egy-egy, nagyobb családoknak is megfelelő, szoba, konyha, mellékhelyi­ségekből álló szolid, de mégis korszerű, egészséges lakás van. Terméskő-alap, vályogfal Az épület alapja terméskő. Ezt a követ Gyöngyössoly­moson szerzi be a tanács. (Magánosok nem kaphatnak belőle.) Amellett, hogy jó minőségű, olcsó is. Szegedre szállítva, körülbelül 60 forint tonnánként Ebből volna mindjárt az épület lábazata is, 80 centiméter magasságig. A kő maga nagyon tetszetős, és szép lábazati felületet ad. A felmenő falak vályogból lennének, amit maga a tulaj­donos, családja, barátai vagy munkatársai segítségével is előállíthatna. A tetőszerkezet faanyaga a Csongrádmegyei Erdőgazda­ság útján az állami tervben nem szereplő, de különben kitűnően hasznosítható fá­ból kerülne kl. A nyílászáró szerkezeteket a Szegedi Ta­tarozó Vállalat készítené a tanács megrendelésére, A fuvart az üzem adja Ennél az építkezésnél Je­lentős tényező lehet az üze­mek segítsége is: főleg fu­varban. Ha a tulajdonos egy szállító vállalattal hordatná az építkezés anyagát á te­lekre, az körülbelül 20—25 forintba kerülne köbméte­renként. Viszont van rá ren­delkezés, hogy az üzemek sa­ját munkavállalójuknak épít­kezés esetén önköltségi áron, körülbelül 2 forintért köb­méterenként adhatnak szál­lítóeszközt. A rokonok, munka­társak segítsége Az üzemek másik nagy se­gítsége magánál az építke­zésnél mutatkozhatna meg. Jóformán minden üzemnek van karbantartó részlege, ab­ból egy-két napra szakmun­kást adhatna kölcsön. A le­endő háztulajdonos munka­társait is beszervezhetné egy­Erre bizony nehéz így egyszerűen vála­szolni, de azt mondhat­juk,'hogy biztosan nincs annyi, mint Szatyma­Márhogy miből gondoljuk ezt? Csak abból, hogy ez a két község, s a hozzájuk J-tartozó tanyavidéhcl: már gyakorlatilag mindjárt finem olyan messze es­ki is próbálja. A Béketele- fnek egymáshoz, mégis pen az épülő egészségügyi ynagy ' különbség van ház szomszédságában mOsttiug-iük. Es ez a különb­készítenek két ikerházat: az£J£+ ncm 0byan régi egyik a Tatarozó Vállalat, agkeletű. Talán még hét másik pedig a Szegedi Ken -^évtizede sincs annak, derfonó és az Újszegedi Kcn-,iami!íur a t.otynuiz; }m. két szombat délutáni, vasár­nap délelőtti, vagy párórás műszak utáni -társadalmi* munkára. Nagyon sok sze­gedi dolgozó jönne el segí­teni eddig nehéz körülmé­nyek között élő munkatársá­nak, ha tudja, hogy közös összefogás eredményeként az der- Lenszövő egy-egy dolgo-g^"' ü é^ú^kijmí­— csaladl °tthont zojae lesz. A tulajdonosok, az" ^ a,avn'szi \ZÉl üzemük vezetőinek, dolgozó-^ homokot> ahog tarsaik segítségevei építik^, ma u teszi mé otthonukat Az alapot meg-2Crnngelém. Szatymazon ástak, a vályogot kívcrtek. sÁ^,^ hülönü,en az most szállítják a terméskő-.^utóbbi tÍM év alaU vet hogy rövidesen megkez-X vébmi, törté*. Meg• dodjek az alapozas. Az epit-;t kezést műszakilag a tanács ellenőrzi, s minden tapaszta­latot az építési naplóban le­rögzít. hogy a végen megál­lapítsák: valóban mennyiért lehet egy-egy Ilyen házat megépíteni. hamarosan kap. Ha szakmunkást az üzem nem biztosíthat, akkor a szakmunkát a tanács megbí­zásából a Tatarozó Vállalat végezné el. Ugyancsak a ta­nács kérne fel vállalatot, vagy szövetkezetet a villany­szerelési, csatornázási stb. szakmunkára. Sokkal olcsóbb így szelídült a szilaj, me­szes homok, s minden­felé, amerre csak a szem ellát, virágzó gyü­mölcs-kertek, gyönyörködtető őszi­barackosok pompáznak. Hogy is kezdődött a dolog Szatymazon.'1 Frank József dolgozó paraszt még a harmin­cas évek elején nekivá­gott egy merész pró­bálkozásnak. Valahon­nan az ország távol­eső részeiből igazi őszi­barack csemetéket ho­zott, s földje egy kis darabján elültette a fa­ltat, s pár év múlva ki­derült, hogy ez az ál­landóan vándorló izgő­mozgó meszes homok többet is tud adni évi 4—5 mázsa rozsnál. Megadja az — ha ő is megkapja, amit kér az 50—100 mázsás ősziba­rack termést is. Később, ahogy teltek az évek, Frank József ősziba­rackfái nagyon elszapo­rodtak a környéken. Ma már vagy 250 ezer da­szemet rab van belőlüli. Az afféle. korcs, nemesített őszi- őszibarack termelés 'len, vad alanyok, ame­számára már évek óta liezd szűknek bizonyul­ni a szatymazi körzet, s ugyancsak belopako­dott az őszibarack a zsombói, zákányszéki, sándorfalvi és a balás­tyai körzetekbe is. Csengéiéig azonban még nem ért ek Persze igaz; hogy az őszibarack­termelés alapos szak­tudást, messzi évekre előrelátó gondos ker­tészkedő munkát igé­nyel, da nem ördöngös mesterség ez, könnyen megtanulható, csak akarni kell. Es a szaly­maziak nem is rejtik véka alá tudományukat. Ami az igazsághos tartozik imitt-amott ül­tettek már Csengelén is öszibaraclt-fákat. Csak­hogy ezek nem voltak igazi őszibarackjuk, lyek nem is hozhattak igazi értélíes termést, csak apró, fanyarizű, szőrös gyümölcsöket. Hogy mi <22 igazi őszi* barack, azt Frank Jó* zsej szatymazi paraszt­gazda ötholdas gyü­mölcskertjében és kö­vetői gazdaságában a cscngeleiehnek is meg lehelne tekinteni. S ha akatbia néhány leiemé* nyes csengelei ember, alti nekivágna az igazi őszibaraclt-termclés he­lyi meghonosításának; munkájuk bizonyára sok követőre találna. Ezután nemsokára el­jönne az az idő, ami­kor, ha leltenné valaki a kérdést, hogy hány leleményes ember van Csengelén, nyugodtan válaszolhatnánk; annyi biztosan van, mint Szatymazon. az építkezéshez szükséges pénzt a tulajdonos az OTP útján hosszúlejáratú hitel formájában kapná. (Ez az építkezés a fenti elgondolás szerint sokkal kisebb OTP­kölcsönt igényelne, úgyhogy a rendelkezésre álló hitelke­retből az akció megindultá­val sokkal több személynek adható ki kölcsön, mint eddig lehetséges volt.) A házépítési akció lebonyo­lítása nem könnyű. Igen lel­kes munkára, leleményes­ségre és a három *fél*: a ta­nács, az üzemek, a háztulaj­donosok legszorosabb együtt­működésére van szükség. De megéri, mert egy-egy lakás a fenti módszerrel, helyi anyagokból építve, az előze­tes kalkuláció szerint 55 ezer forintból megépíthető, akkor, amikor állami vállalatok "normális eljárásával* egy­egy lakás körülbelül 90 ezer forintba kerül. A módszert már próbálják is Ezt az ikerházépítést a vá­rosi tanács, a II. kerületi tanács közbejöttével most E lehetőséget meg kell ragadni! A gyakorlati tapasztalato­kat azután összesítik, s an­nak alapján a városi tanács előreláthatólag felhívással fordul Szeged üzemeihez: Íme itt a járható út, össze­fogással, a tanács segítségé­vel, a társadalmi erők moz­gósításával van lehetőség ko­molyan enyhíteni a város helyzetét és folyamatosan egészséges, jó lakáshoz jut­tatni a szegedi dolgozókat. Reméljük ez az akció Sze­ged üzemeiben, a dolgozók között komoly visszhangra talál. Lapunk nemcsak, hogy helyesli az elgondolást, ha­nem a maga részéről a leg­nagyobb támogatást szeretne ehhez nyújtani. Minden, a fenti elgondolást, akciót elő­segítő hozzászólást, javasla­tot szívesen veszünk, s azt a tanácshoz továbbítjuk, illetve lapunkban közöljük. WMWWWWWMWWIIMMMIWtl • ­| : i Augusztus 4; Szabad munkavállalási lehetőség az építőipar fiatal szakemberei száméra Mint ismeretes, a napok­ban kiadott rendelet meg­változtatta azt a régebbi tör­vényerejű rendelkezést, mely előírta a műszaki egyetemet és technikumot végzett fiata­lok kötelező szakmai gyakor­latát A mérnököknél kétéves, a technikusoknál másféléves kötelező szakmai gyakorlat ellen főleg az volt a kifogás, hogy bürokráciával járt, nem tette lehetővé a fiatalok egyéni kívánságainak figye­lembevételét. A fiatalok most szabad munkavállalási lehetőségeket az egyetem pedig pályázatot írt ki az állásokra. A pályá­zatokról a professzori kar, a minisztérium, a párt- és az ifjúsági szervezet küldöttei­ből alakított bizottság dönt. A pályázatok elbírálása most folyik. Akiket nem sikerül pályá­zat útján végleges munka­körbe helyezni, azokat a most létesített gyakornoki mun­kabéralap terhére alkalmaz­zák egyéves időtartamra. Ha valaki időközben végleges álláshoz jut, otthagyhatja gyakornoki státusát. A most végzett építőipari kaptak. Igy van ez az építő- „ „ iparban is, ahol sok, idén technikusokat az építölDar a végzett fiatal keresi az elhe­lyezkedést, Az Építésügyi Minisztéri­um úgy könnyítette meg a műszaki fiatalok elhelyezke­dését. hogy összeírta, hánv fiatal mérnökre van szüksé­ge vállalatainak. Az igénye­ket közölte az egyetemmel. A kisteleki KISZ-fiatalok közül 26-an egy héttel ez­előtt túristakirándulásra a Mátrába utaztak. A község kommunista ifjai sátrakat szerezttíc maguknak és nz egyhetes kollektív mátrai ki­rándulásból csütörtökön este tértek haza. A VIT-emlékjelvény meg­szerzésére versenyre hívta a Szegedi Kenderfonógyár KISZ-szervezete és a Szege­di Textiles Klub intéző bi­zottsága a város KlSZ-szer­vezeteit és sportklubjait. A sportverseny pontjai a l(ö­vetkezök. X. Melyik üzem ifjúmunkásai szereznek leg­több VIT-emlékjelvényt szeptember l-ig. 2. Melyik üzem ifjúmunkása éri el a legnagyobb pontszámot. 3. Melyik sportklub ad legtöbb támogatást az üzemi KISZ­szervezetnek a verseny sike­re érdekében. A versenyér­tékelésre a városi KISZ sportbizottságát kérték fel. Hiába wltatM propagandistái a szocialista verseny­mozgalmat és hiába állították pellen­gére a munkahősöket, a dolgozók lel­kéből, tudatából nem tudták kiölni a szebbre , jobbra törekvést. Ezért van az, hogy felső erőlködés és kezdemé­nyezés nélkül ma már ismét számot­tevő a versenymozgalom gazdasági életünkben. Igaz, hogy nem ölt olyan széles méreteket, mint korábban, de a felesleges sallangokat ne sajnáljuk. Nem az dönti el a mozgalom életre­valóságát, hogy egész üzemek részt vesznek-e abban, hanem az, hogy ténylegesen erősíti-e népgazdaságun­kat, közelebb visz-e bennünket az egyéni és társadalmi jobbléthez, — előre lendíti-e hatékonyan a gazdasági munkát. Mikor a versenymozgalom a dol­gozók önkéntes kezdeményezése révén ismét éledezni kezdett, mindenki ag­gódva figyelmeztetett: vigyázzunk nehogy a mozgalommal együtt a régi hibákat is feltámasszuk! Az aggoda­lom jogos volt és a lelkiismeretből fakadt. Azután jelentkezett pozitív tö­rekvés is — ilyen ösztönzéssel: keres­sük a munkaverseny új formáit! A kis erecske azonban olyan gyor­san széles folyóvá dagadt, hogy egyik törekvésünkben sem tudtunk vele lé­pést tartani. S mi történt? mélyebb értelmet a mozgalom, de sok régi hiba, zátony ls visszamaradt. Arról van szó, hogy az emberek verse­nyezni akartak — egymással,más üzem­részbeliekkel és más üzemekkel, — s nem lehetett fékezni őket azzal, hogy „még nem alakultak ki az új formák, várjunk, okosodjunk!" Sok helyen kap­ták hát a régi formákat, az üzem helyzetéből meghatározták a feltétele­ket. és dolgoztak. Nekik volt igazuk, mert túlságosan felfújtuk ezt a „forma keresést'*. Senki se gondolt arra. hogy a felaiánlási kampányokat visszahívja az üzemek életébe — inkább arra törekedtek mindenütt, hogy az üzem gazdaságos termelésének szolgálatába szegüljön a verseny. Néhány hónap távlatából már világosan látható, hogy azelőtt sem annyira a formákban, mint inkább a felfogásban volt a hiba. A korábbi versenyek nagyobb része festett kira­kat volt, s végül odáig fajult a dolog, hogy nem tényleges eredményekre, ha­nem elsőségre törekedtek az üzemek: Egy-egy üzemek közötti versenyszerző­dést mindig megelőzött egy „stratégiai" machináció, amit az ügyes versenyes dolgozott ki. Legtöbb verseny azon dőlt el, hogyan tudott alkudni, manőverez­ni és csalni egy-egy versenyfelelős. Sok helyen a versenyügyekkel megbí­zott emberek olyan praktikára, forté­lyosságra tettek szert, hogy az üzem kisujjgörbftés nélkül is megnyert min­den versenyt. Ez az önámítás tette tönkre a mozgalmat egyéb hibái mel­lett. H*iMt ii7e«tiin!( atavasszal«n­nek a felfo­gásnak! Igen — csakhogy csábít ez még mindig. Itt van például a Kenderfonó­gyár és a Ruhagyár fiataljainak az esete. A kenderfonógyári KISZ-tagok versenyre szólították az egyik ifjúsági szalagot, s ebből szép szerződés is ke­rekedett. Egészen eltérő profilú üze­mekről lévén szó. nagy gondot okozott és nagy előkészületet igényelt a felté­telek összehozása és az értékelés mód­jának meghatározása. A két ver­senyügyekkel megbízott üzemi dolgozó összeült, hogy közös nevezőre jusson. Megegyeztek abban, hogy ezért ennyi, amazért annyi pont jár — de becsú­szott a Ruhagyár képviselője részéről az a szándék, hogy egy kis előnyt, biztosítékot mégsem árt szerezni. — Fusson ki a Bzeme, ha cérna­hányad századoknál nagyobb mérték­ben csökkenthető — fogadkozott. S mit hozott az első összehasonlítás? Több, mint egy teljes egységet! A ruhagyári ifik kétszer egyrhás után óriási fölénnyel elsők lettek. Biztosan igyekeztek — s igyekeztek a kendergyáriak is — csak úgy tűnik, mintha a biztosíték előre meg lett volna. E2 azonban csak formai kérdés. Hogy ki lett az első, az igazán mind­egy az ügy szempontjából. A felfogást is meg lehet változtatni — ellenben azon lehet és kell vitatkozni, hogy hasznos-e a mozgalomnak a fagylalt­gyár és a kaszagyár, a vajmester és a kőműves, a fonó és a konfekciós dolgozó versenye? Van-e reális alap az elbírálásra? Van-e ténylegesen ösz­tönző hatása az ilyen versenynek, vagy csak a két értékelő bizottság ha­donászik? Havonta egyszer megtud­ják a versenytársak, hogy ki nyert, esetleg pár napig fogadkoznak is, s azután három hét csöndes feledé­kenységben telik el. Tudni kell azt is, hogy mindkét üzemben van belső munkaverseny, s azok általában jól el­talált, hasznos feltételek szerint foly­nak — meghatározott jutalomért és a gazdaságosságért. Kell még egy má­sik. harmadik, negyedik is? A Ken­derfonógyár versenyzik az újszegedi szövőgyárral is, a Ruhagyárból is ál­landóan röpködnek a különféle ver­senyfelhívások. Van értelme a halmo­zásnak? Ez inkább adminisztráció, mint tényleges verseny. Adminisztrá­ció úgy is, hogy az üzem jól -admi­nisztrálja* magát. hatékonyak és vonzóak. de emezek formálisak, kirakat-keilé­kek. Lehet ideiglenes serkentő erejük, de mihelyt varázsukat vesztik, aktává válnak. Véleményemet egyetlen üzemre, vagy társadalmi szervezetre sem aka­rom ráerőszakolni, de szóvá kell ezt tenni, ha másért nem, azért, hogy a közvélemény, a tapasztalt munkások és a versenyek szervezői hozzászól­janak. Hogy sok sallangot cipel még ma is a mozgalom, az bizonyos. Talán ez is az — vagy ha mégsem, akkor más a hiba. Mindenesetre csak használna a munkaverseny ügyének, ha elvégez­nénk közösen azt a munkát, amit a verseny gyors újjászületése idején nem sikerült megcselekedni. jelenlegi csökkentett beru­házások miatt nem tudja ki­vétel nélkül technikusi mun­kakörben foglalkoztatni. Aki­nek nem jutott technikusi munka, azt fizikai munkára alkalmazzák, ily módon az építőipari technikumokban a most végzett fiatalokat már mind elhelyezték. Szabadítsuk meg a sailangoktól A MUNKA VERSENY-MOZGALMA TI A szovjet | vasutasok ünnepe j Irta: LEONID VOLGLN A Szovjet Vasutasok : Napját minden évben t augusztus első vasár­j napján ünneplik. Idén • augusztus 4-én emlékez­; nek meg a szovjet vasút : dolgozóinak napjáról. : A vasúti közlekedés • a szovjet népgazdaság 5 egyik legfontosabb ága­: zata. A Szovjetunióban j az össz. teherforgalom • 85 százalékát a vasút 1 bonyolítja le. 2 A szovjet hatatom • évei során sok ezer ki­• lométernyi új vtasútvo­: nal épült. Az első ötéves • terv idején helyezték 5 üzembe a Turkesztán­; Szibériai vasútvonalat, • amely Közép-Ázsiát kö­1 tötte össze Szibériával. ; Azóta még több vasút­• vonal épült, • A szovjet vasút nem­• rsak "mennyiségileg*, • hanem "minőségileg* is : fejlődött. A -minőségi* • fejlődést a különféle 3 automatikus jelző- és : biztonsági-berendezés, a • pályaudvarok sokoldalú t gépesítése jelzi. Ma már • újabb feladat, a villa­• mosítás áll a szovjet va­t sutasok előtt. A tervek • szerint a következő 15 : évben 40 009 kilométer­| nyi vasútvonalat villa­; mosítanak. E hatalmas J terv megvalósítását ta­• valy kezdték meg és év­2 ről-évre újabb pályates­3 tek felett jelennek meg í az elektromos vezeté­• kek. 1956-ban 1 019 kilo­• méterrel. Idén pedig : még 1263 kilométerrel 3 növekszik a viilamosí­3 tett vonalak hossza. A : gőzmozdonyok helyét 2 egyre inkább átveszik a • motoros-vonatok, 1960­S ban pedig az össz-áru­. forgalom 40—45 szásalé­; kát már elektromos 3 vagy motoros-mozdo­3 nyok szállítják majd. 3 A szovjet állam nagy 3 gondot fordít a vasuta. 5 sok életkürülményei­J nek javítására. A múlt 3 évben például 911009 : négyzetméternyi lakóle­• rüJetüt építettek be a 3 vasutasok számára. Idén S 1200 090 négyzetméter­J nyi lakóterületen építe­2 nek lakásokat. Az állam • évente több mint 2 mil­: Hárd rubelt fordít a va­2 tűt dolgozóinak egész­• ségvédelmérc. A vasu­t tx'íok művelődését, kul­• túrált szórakozását szá­1 mcs iskola, kultúrház és ; úgynevezétt > klub-vago­J i<ók« biztosítják. A szav­J jct kormány mintegy 3 • milliárd rubelt fordít a J vasutasok társadalom­: biztosítására. Ebből 140 j millió rubelt költenek a • szanatóriumi és üdülő­: helyi beutalásokra. OtlHIIHItlHtMlHHt

Next

/
Thumbnails
Contents