Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-04 / 181. szám

4 Vssániap, I5W57. nugunfiB C Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei (Folytatás m i. oldalról.) hirdetésével alkalmazzanak mezőgazdászokat. Az állam —- ahol ez szükséges — a szakemberek fizetésének egy részét vállalja magára. g) Annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteink vonzóbbak legyenek a dolgozó parasztok elótt, szükséges a termelőszövetkezetek belső rendjének megszilárdítása. Így a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységének kialakítása, a szövetkezeti demokrácia megerősítése, a tagság szocialista szellemű nevelése. 2. A mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útja a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek azok, amelyekbén: a) közösek a termelőeszközök (beleértve az állatállományt is), kivéve g háztáji gazdaságban törvényesen visszahagyható földet, eszközöket, állatokat; b) a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, közösen végzik a munkát a termelés minden ágában; e) a Jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el, a kisebb részét pedig a földjáradék kifizetésére használják fel; d) évről évre a Jövedelemnek legkevesebb 5 százalékával gyarapftják a közös szövetkezeti alapot és a folyamafos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek; e) közösen végzik a beszerzést és értékesítést; f) a gazdálkodást éves terv alapján folytatják; g) pontos nyilvántartást vezetnek; h) szocialista szenemben nevelik tagjaikat, kizsákmányolókat nem vesznek fel a szövetkezetbe, s nem tűrik meg a kizsákmányolás semmiféle formáját sem. Bár termelőszövetkezeteink zöme szilárdan kitartott a munkaegység-rendszer mellett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseket, új módszereket, amelyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel, s a munkaegység-rendszer továbbfejlesztését, megjavítását célozzák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati alkalmazásukban szerzett tar asztala tokát hasznosítani kell. Lehetővé ken tenni, hogy a termelőszövetkezetek, a szocialista alapelvek betartása mellett, a helyi viszonyoknak megfelelően módosításokat eszközöljenek az alapszabályzatukban. 3. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő tömegei a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek, szükség van az alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkaroláséra és támogatására. AZ egyszerűbb szövetkezeti formák közül a legismertebb és legelterjedtebb: az általános íöldművesszövetkezet. Ez elsősorban felvásárló, értékesítő, fogyasztási és hitelszövetkezeti tevékenységet fejt ki, s a nagyszámú szakcsoport útján egyre kiterjedtebb a termelési tevékenysége is. Ahhoz, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom valóban betöltse szövetkezeti funkcióit, a purasztság széles rétegeit felölelő élő tömegmozgalom legyen, s alkalmassá véljék az igazi szövetkezeti közszellem kialakítására n faluban: mindenekelőtt az szükséges, hogy a földművesszövetkezeteket megszabadítsuk az évek óta rájuk rakódott bürokratikus, kincstári, hivatali boltjellegtől. Ennek érdekében az is szükséges, hogy demokratikusan választott dolgozó paraszti vezetőségük legyen. A föld művesszövetkezetek keretében kell — a jelenleginél sokkal kiterjedtebben — létrehozni a termelési szövetkezés legegyszerűbb elemelt tartalmazó társulásokat (géphasználati társulás, vízhasználati társulás stb.), valaaunt a különféle szakszövetkezeteket és tejszövetkezeteket »tb. Ezek a termeléshez szükséges beszerzéseket és termékeik zömének értékesítését végzik közösen. Emellett bizonyos termelést elősegítő közös céltevékenységet is folytatnak (például közös géphasználat). Ugyancsak a földművesszövetkezetek keretében alakuljanak — de ha kérik, önálló működési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok. Ezek a társulásoknál annyival fejlettebbek, hogy a tiszta Jövedelem egy részét rendszeresen a közös Vagyon fejlesztésére fordítják. Végül önálló szövetkezeti Özemként működnek a termelőcsoportok, amelyek a mezőgazdasági termelés egy vagy néhány égát kollektivizálták, s a termelés e területén a munkákat közösen végzik, a közös termelési ág tiszta Jövedelmének nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el, Jövedelmük egy részét rendszeresen a közös alap fejlesztésére fordítják, közös beszerző és értékesítő tevékenységet folytatnak. A termelőcsoportokat, szakcsoportokat és egyéb termelési társulásokat az állam olyan arányban támogassa, amilyen arányban a közös nagyüzemű termelés elemelt kifejlesztik, közös beruházást végeznek. Támogatni kell a parasztság egyszerűbb szövetkezetek alakítására irányuló törekvéseit, meg kell szüntetni az ezzel kapcsolatban kialakult bizonytalanságot, ügyelni kell arra, hogy ezek ne váljanak kizsákmányoló Jellegűvé és ne az egyéni gazdaság konzerválására szolgáljanak, hanem valóban átmenetet képezzenek a termelőszövetkezet felé. „ „ 4. A nagyüzemi gazdálkodás fölényének bizonyításában és az új termelőszövetkezetek alakításában döntő szerepük van a gépállomásoknak. A párt a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcban a gépállomásokat fontos bázisnak tekinti. Világosan látni kell azonban azt, hogy jelenleg ennek a feladatnak a gépállomások csak részben felelnek meg. Ezért mindenekelőtt meg kell Javítani a gépállomások vezető és dolgozó kollektívájának szociális és politikai összetételét. A termelőszövetkezetekkel való jó viszony kialakítása elsősorban azon múlik, hogy a gépállomások mennyiben képesek kellő Időben, Jó minőségben és olcsón elvégezni a szükségen munkákat. Emellett biztosítani kell, hogy a gépállomásokon korszerű erőés munkagépek nagy számban álljanak rendelkezésre. Ezért — ha a termelőszövetkezet kéri — a gépállomások az általuk kl nem használt, felesleges munkagépeket adják bérbe a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások Jó kapcsolatukat az egyéni parasztsággal a gépi munkák kiterjesztésén, a szervezett kultúrmunkán stb. túl, elsősorban azzal biztosítják, hogy a gépállomási szolgáltatásokat a Jelenleginél sokkal szélesebb területre ter1e«sz*k kl. A mezőgazdasági termelőmunkához szükséges szolgáltatásokon túl, célszerű fokozatosan áttérni az egyéb műszaki szolgáltatásokra ls (kovács-. bognármunkák, kisgépjavítás és egvéb műszaki Jellegű munkák stb.). Ennek érdekében célszerű, ha a több község területén dolgozó gépállomások kihelyezett műhelyeket létesítenek. 5 A rpcö-BTd-'áq szoclnllsta átalakításárak az eredményesen működő nagyüzemek és a klsárutermelők közötti egészséges verseny körülményei között kell végbemernl. Ebben n verservhen az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek blzonvos mértékben hátrányosabb feltételekkel indulnak, mlnt az egvénl gazdaságok. mert üzemeik még nem épültek kl. szemben az évtlze. óta kialakult egyéni gazdaságokkal. Ezért az áramnak megfelelő gazdasági politikájával, mindenekelőtt hitelpolitikával elő kell segíteni, hoev erében a versenyben a szövetkezeti gazdaságok minél előbb Jelentős fölényt harcolhassanak kl a kisárutermelő gazdaságokkal szemben. Olyan hitelpolitikát kell kialakítani, hogy a jövőben a termelőszövetkezet a termeléshez szükséges forgóeszközökhöz a hitelt az általa megtermelt árualap lekötésével szerezze. Nyújtsunk a megalakuló új, kellő állóeszközökkel nem rendelkező termelőszövetkezeteknek (2— 3 éven keresztül több részletben) oly mérvű állami indítóhiteleket. hogv az a parasztságnak a nagyüzem létrehozására rendelkezésre álló saját eszközeivel együtt a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit megfelelő színvonalon biztosítsa. A múlttal szemben e hitelek nagyobb része hosszúlejáratú legyen. 8. A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozása a továbbiakban Is szükségessé teszi a szétszórt parcellák nagyüzemi táblákban való tagosítását. Ezt azonban az elmúlt évektől eltérően úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon termelési bizonytalanságot. Ezért a nagyüzemi táblákba kerülő egyéni paraszti földekért teljes kártalanítást kell fizetni abban az esetben, ha azon évelő kultúra, beruházási létesítmények stb vannak, vagy, ha cserébe gyengébb minőségű, elhanyagoltabb földet tudnak adni. A tagosítások a Jövőben csak az érintett község, vagy határrész dolgozó parasztjai többségének ké. résére hajtható végre. A Jövőben tagosítások helyett sokkal kiterjedtebben kell alkalmazni az érdekeltek kölcsönös megegyezésén alapuló önkéntes földcseréket, beleértve az adás-vétel útján történő cseréket ls. 7, A termelőszövetkezet! mozgalom kiterjesztése érdekében szembe kell szállni a spontaneitás szemléletével, amely szerint nem kell folyamatos felvilágosító munkával segíteni a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra térését, magukra lehet hagyni őket. A felvilágosító munka irányuljon elsősorban a nagyüzem fölényének és szükségességének bizonyítására. 8. A mezőgazdaság szocialista átalakításának célja a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése. Az átala. kftáet úgy kell végrehajtani, hogy a termelési színvonal az átalakítás időszakában se csökkenjen, sőt növekedjék. A mezőgazdaság szocialista átalakításának ütemét elsősorban a következő tényezők határozzák meg: a) a meglevő nagyüzemek termelési színvonala, fölényük kialakulása, az egyéni termelés felett a termelés, az árutermelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekintetében; b) a termelőszövetkezeti nagyüzemek megteremtésére rendelkezésre bocsátott állami eszközök és egyéb segítség mennyisége; c) a dolgozó parasztság saját eszközeinek mennyisége, amelyek a szövetkezeti nagyüzem megteremtésére szolgálnak, beleértve az egyszerűbb szövetkezeti formák elterjedését, s az ezekben kialakuló szövetkezeti akkumuláció mértékét; d) a párt- állami és egyéb szervek által végzett agitációs, felvilágosító és oktató munka eredményeként dolgozó parasztságunk kultúrszfnvonalának emelkedése, A mezőgazdaság szocialista átalakítása tehát csak olyan ütemben lehetséges, amilyen mértékben a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés e négy alapvető feltételét biztosítani tudjuk. IV. A falusi párfmunkáról Dolgozó népünk életszínvonalának további emelése, az ország gazdasági helyzetének megjavítása érdekében pártunknak a következő évek során nagy figyelmet kell fordítani a párt falusi munkájára. Ahhoz, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége erősödjön, s ezzel hazánkban a proletárdiktatúra egyre szilárdabb legyen, a mezőgazdasági termelés színvonalát emelni tudjuk és falun is sikerreI fejezzük be a szocializmus építését, szükséges a falusi pártszervezetek megerősítése, a falusi pártmunka megjavítása. Erre a munkára különösen most kell nagy figyelmet fordítani, mert falusi pártszervezeteink még gyengék, az ellenforradalmi események falun ls komoly károkat okoztak és az osztályellenség tevékenysége élénk. Mindezekből kiindulva azért, hogy a párt agrárpolitikáját sikeresen végre tudjuk hajtani, a falusi pártmunka terén a következők szerint kell eljárni: 1. A falusi kommunistáknak, a megyei és járási pártbizottságok segítségével ar. ra kell törekedniök, hogy minden faluban erős, szilárd pártszervezeteket hozzanak létre. A falust pártszervezetek mellett mindazokban a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, ahol a párt taglétszáma megengedi, hozzanak létre önáüó üzemi pártszervezeteket is. 2. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a falusi pártszervezetek összetétele megfelelő legyen. Elsősorban a legszilárdabb termelőszövetkezeti tagokat, Ipari és mezőgazdasági munkásokat és félproletárokat vegyék fel a pártszervezetekbe. Ezek képezzék a falusi pártszervezetek bázisát. Rajtuk kívül azonban nagy -gondot kell fordítani a Kommunista Ifjúsági Szövetség, EPOSZ legöntudatceabb tagjaira, akiket szintén fel kell venni a pártba. Szakítsanak azzal az e'múlt években kialakult gyakorlattal, amely szerint elhanyagolták a pártépítési munkát a k's- és középparasztok között. A pártépftésl munkánál törekedjenek arra ls, hogy a pártszervezetek tagjai, különösen vezetői, becsületes, köztiszteletben álló, osztályhű és a párt politikájáért harcolni kész elvtársak legyenek. 3. Ahhoz, hogy falus! pártszervezeteink a munkás-paraszt szövetség megerősítését, a mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átalakítását sikeresen megoldják, szükséges, hogy kialakuljon a falusi pártmunka helyes módszere; Ezért; . a) a pártnak, mfnt a proletariátus élcsapatának, mindenkor a munkás- és paraszttömegek élén kell járnia. Magára kell vállalnia a kezdeményezést és a fő szervező szerepet a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseiben, akár politikai, akár gazdasági, akár kulturális feladatokról van szó. A párttagok járjanak élen a párt-, a gazdasági és az államhatalmi szervek munkájában tapasztalható hibák — nem ritkán nyílt visszaélések — felfedésében és kijavításában is. b) A párt politikáját a «zéles pártonkívüli dolgozó tömegek előtt döntően a tömegszervezeteken keresztül kell. érvényesitenl. Meg kell alakítani mielőbb mindenütt a falusi nőt a n ácsot ls. c) Falusi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata a tömegek politikai nevelésének megszervezése olyanformán, hogy a falvakban valóban tömegméretekben folytassanak írásos és szóbeli kommunista propagandát, agitáctót. Különösen fontos feladatuk ezen a téren, hogy meggyőző felvilágosító munkát végezznek a termelőszövetkezetek és általában a mezőgazdasági nagyüzemek népszerűsítése érdekében, leplezzék le az ellenséges hangulatkeltést, leiszavakat, rémhíreket, fedjék fel a párt politikájával szembenálló különféle opportunista, antlmarxista nézeteket és mutassák be azok káros voltát, Ismertessék és népszerűsítsék a párt és a kormány Intézkedéseit stb. d) Pártszervezeteink ellenőrizzék a gazdasági, államhatalmi és egyéb szervek munkáját. Ez az ellenőrzés elsősorban a tömegek segítségével történjen, azáltal, hogy különös tekintettel legyenek az egyes szervek munkájával szemben a tömegek részéről megnyilvánuló kritikai észrevételekre, keressék meg az elkövetett hibák okait, gondoskodjanak azok megszüntetéséről. • Falusi pártszervezeteink feladataikat — köztük a párt agrárcélkitűzéseinek megvalósítását — csak akkor tudják Jól végrehajtani, ha fő figyelműket a pártonkívüli dolgozó tömegekkel való jó viszony kialakítására fordítják. Ha akár jobboldali opportunizmusból, akár túlzó "baloldaliságból* szembekerülnek a dolgozó tömegekkel, elszakadnak tőlük, nem lehetnek a tömegek vezetőL • Hazánk társadalmi és gazdasági rendszere a proletárdiktatúra rendszere, amelynek alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Olyan szövetség ez, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep és amely a szocializmus megteremtésére Irányul. Falusi pártszervezeteink harcoljanak azért, hogy napról napra erősödjék ez a szövetség, amelyben a parasztság, a munkásosztály segítségével, a belterjes gazdálkodás útján sikerrel veheti fel a harcot a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért — egész népünk jóléte és saját életkörülményeik megjavítása érdekében. A belterjesebb gazdálkodás kialakításában nem csekélyek az egyéni parasztgazdaságok lehetőségei. De ennél sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak a termelőszövetkezetekben, sőt az egyszerűbb termelési társulásokban ls, mert hisz a táblásított nagy földterületek, a korszerű nagygépek, a mezőgazdasági tudomány vívmányai, a mezőgazdasági szakember jelenléte és mindenekelőtt a fejlettebb munkamegosztás, a szervezeti közös munka módot ad erre. A megújhodó, több üzemágú és valóban demokratikus vezetésű földművesszövetkczeti mozgalom, ha fő tevékenységét a parasztság termelési munkájának elősegítésére fordítja és képes lesz igazi szövetkezeti közszellem kialakítására tagjai között — nagy segítséget adhat a belterjesebb gazdálkodás, a korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakítására. De éppen az egészséges szövetkezeti szellem kifejlesztésével nagy szolgálatot tehet a különféle egyszerűbb társulások elterjesztésében és abban, hogy részben ezek tapasztalatai alapján is, a parasztság mind szélesebb rétegei a megerősödő, példamutatóvá váló mezőgazdasági termelőszövetkezetek felé forduljanak. NEGYVEN ÉV TÁVLATÁBÓL r i v* MOSZKVA 1917 OKTÓBERÉBEN j Elmondta Ivan Cslnyenov, aki 1917 februárja óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szocialista Forradalom idején az 55. ezredben szolgált. 1917 októberében ÍZ a moszkvai katonaküldöttek szovjetjének tagjává választott. Október 17-én korán reggel jelentkeztem a szovjet végrehajtó bizottságánál. A panaszok és bejelentések összegyűjtésével bíztak meg. Egymásután jöttek a munkások és felhívták figyelmünket a munkáltatók kegyetlenkedéseire, az élelmiszerspekulánsok garázdálkodásaira és más hasonló dologra. Reggel összegyűlt a szovjet bolsevik szervezete és megvitatta a súlyos gazdasági helyzetet. Egyes gyárakban már hosszú ideje áll a munka. Nincs nyersanyag és nincs miből fizetni a munkásokat. A tanácskozás alatt gyakran kaptunk híreket a frontról: a katonák továbbra is a háború ollen szállnak síkra, 25 000 lengyel megtagadta a harcot... A burzsoá diktatúra megdöntésének előkészületei tartották lázban a bolsevikokat. Lenin fegyveres felkelésre szólította fel a népet. A kerületi bolsevik szervezetek összeállították az olyan moszkvai gyárak és intézmények jegyzékét, amelyeket, az elsők között kell elfoglalnunk. Ezek közé tartozott az Állami Bank is, amellyel később közvetlen kapcsolatba kerültem. A bolsevikok 235, & tömegagitációs munkát végeztek. Az agitátorok felvilágosították a tömegeket, hogy meg kell változtatnunk a föld-magántulajdont, hogy államosítani kell a fontos iparvállalatokat és be kell vezetni a munkásellenőrzést. A bolsevik párt eszméi a katonák közé is eljutottak. Gyűléseket tartottak a gyárakban és üzemekben is. Agitátorok járták a falvakat és a párt újságját terjesztették a parasztok között. Moszkvában a párt segítségével csaknem minden gyárban felfegyverezték a munkásokat és megszervezték a Vörös Gárdát. S eljött a szovjet hatalom győzelméért vívott fegyveres harc napja. Október 25-én a moszkvai szovjet fehértermében összegyűltek a küldöttek és meghallgatták a pétervéri jelentést: a hatalom a szovjetek kezébe ment át. Késő éllel t"S£j£ katonáival a katonai forradalmi bizottság utasításai alapján az "Utro F.osszli« című lap szerkesztőségébe indultam, s közöltem a lap betiltására vonatkozó határozatot. Így fejezték be működésüket Moszkva többi burzsoá lapjai is. A helyzet Moszkvában egyre feszültebbé vált. A moszkvai katonai körzet parancsnoksága és a fehérgárdista "Közbiztonsági Bizottságmaga köré csoportosította az ellenforradalmi erőket. A junkerek és az ellenforradalmár tisztek katonai provokációkba kezdtek. Amikor október 27-én a forradalmi katonák egy csoportja a moszKvai szovjet épületének védelmére sietett, a junkerek megtámadták őket és a Vörös téren kézitusa kezdődött A forradalmi csapatok áttörték a fehérgárdisták láncát és eljutottak a szovjethez. Ezen az éjszakán a katonai forradalmi bizottság megbízásából visszautaztam ezredemhez. Parancsot vittem, hogy ezredem tüzérsége azonnal készüljön fel a harcra. Útközben azonban a junkerek fogságába kerültem. Alig tudtam elrejteni az írásos utasítást. Motozás közben megtalálták a pártbélyegemet, s így letartóztattak. Csak november 2-án, az ellenforradalom leverésének kezdetén, szabadultam. Szabadulásomkor első utam a katonai forradalmi bizottsághoz vezetett. Útközben elolvastam a bizottság kiragasztott kiáltványát: "A forradalmi csapatok győzedelmeskedtek! A junkerek és a "fehér gárda* taglal letették a fegyvert. A "Központi Bizottság* feloszlott. Minden hatalom a katonai forradalmi bizottság kezében van..